Őztyúk

2019 telén történt, hogy igazán ki akartam mozdulni egyet baglyokat fotózni a hóesésben. Túrkevét céloztam meg úticélként és mint autóval nem rendelkező kiskorúnak, két választásom volt: 1. elmegyek vonattal vagy busszal; 2. megkérdezem szüleimet, hogy esetleg nem akarnak-e kirándulni. Ebben az esetben apukámnak volt is kedve (mint általában), így elindultunk. A bagolyfotózás sikeres is volt, de utána apukám ajánlott egy következő úticélt: a Zádor-hidat, ami a pusztában álló 18. századi építmény. A hangsúly azon van, hogy a pusztában, ugyanis ott egy több száz példányból álló őzrudlira bukkantunk. Tőlük kicsit távolabb hozzánk pedig közelebb két őz volt, amelyek a földön feküdtek. Na, mondom, ha esik, ha szakad, ezeket megpróbálom becserkelni. Eleinte telével fotóztam, majd gondoltam egyet, és még közelebb mentem, megpróbáltam a nagylátószögűvel különlegesebb képeket készíteni.