Leó támad

Etosha Nemzeti Park Namíbiában a maga 22 270 Km2 – ével nagyobb mit a fél Dunántúl. A nagy távolságok mellett még az is nehezíti a fotós dolgát, hogy a park kapuit csak napfelkeltekor nyitják meg és napnyugtakor zárják. Az egyenlítő közelsége pedig garantálja a Nap gyors mozgását, azaz nincs hosszú napfelkelte és naplemente. Csak akkor van esélyed jó fényben fotózni, ha a park területén tudsz szállást szerezni. Ezek a „campek” is kerítéssel védettek és a ki - bejárás ugyancsak napjárásához kötött. Szerencsére egy francia pár elmondta, hogy előző nap az oroszlánoknak sikerült elejteniük egy zsiráfot és nagy eséllyel, míg fel nem falják, a közelében lesznek. Kapunyitáskor elsőként hagytam el a tábort, és a megadott helyen meg is találtam a zsiráf tetemet az oroszlánokkal. Lehet kiábrándító, de Leónk éppen egy keselyűt kerget el ilyen nagy elánnal. Az még talán érdekes lehet, hogy járó motorú autóból nem lehet az ablakkeretre támasztott objektívvel fotózni, mert beremeg a kép. Álló motornál, viszont az ablakot nem lehet felhúzni. Ennek akkor volt jelentősége, mikor a „fékútja” végén Leó úgy másfél méterre a kocsitól a sárga szemeivel belebámult az arcomba.