Nyári bika

A gímszarvasbikák agancsa körforgás-szerűen minden évben újranő. A növekedése során az agancsot bársonyos szőr, úgynevezett barka borítja, amit az őszi szarvasbőgés időszakára a bika ledörzsöli. A bársonyos szőrzet ellenfényben auraként ragyogja körbe az agancsot, amit jó ideje próbáltam megörökíteni. A kifejlett, de még barká agancs valamikor nyár közepe táján érik be, ami a dán viszonyok között azért ideális, mert a rendkívül rövid éjjelek mellett még világosban is kimerészkednek a szarvasok a nyílt terepre. Egy ilyen késődélutáni órában pillantottam meg ezt a bikát, néhány szarvastehén társaságában. Szerencsémre a levegő allig mozgott, így a tereptárgyak takarásában közelebb tudtam lopózni a rudlihoz. Mivel a fülledt levegő hülni kezdett, a szarvas lehellete is jól látszódott az ellenfényben, mint ahogy az elmosódott fényfoltokként megjelenő apró rovarok is. Egy pillanatra ahogy a nőstényeket kereste tekintetével, minden képrészlet a helyére került. Ekkor készült ez a felvétel.