Az utolsó rúgás

Az ibériai hiúz állománya az utóbbi években megerősödött az Ibériai-félszigeten, mert a helyiek példa értékűen álltak hozzá a faj megmentéséhez. A hiúzokat nem etetik, nem vadásszák , de az állatok fő táplálékának (az üregi nyúlnak) kedvező területeket hagynak szabadon. A nyulak szaporodnak, így a hiúzoknak van megfelelő mennyiségű táplálék, és beáll a természetes egyensúly a hiúzok és a nyulak között. A nyúl a délután közepén jelent meg, és köveken mohákat majszolt egykedvűen, és legalább egy fél órát ugrált háborítatlanul. Amikor a hiúz megjelent kicsit később, egyből látszott, hogy szagot fogott, és módszeresen végigpásztázta azokat a területeket, ahol előtte a nyúl járt. A keresés 9 percig tartott. Nem hittem, hogy a nyúl még a környéken van, ezért portrét akartam csinálni a hiúzról. Amikor a kő alól kijött a nyúllal a szájában, a les felé fordult egy pillanatra, majd ugrott kettőt és már ott sem volt.A nyúl a képen még életben van, és szó szerint az utolsókat rúgja, bár a hiúz a grabancánál fogva vitte el a közelből. Teljesen vértelen az akció ezen fázisa, ugyanis a vadásznak vigyáznia kell, hogy nehogy a környék többi hiúza odagyűljön a vérszagra…