Barakonyi Szabolcs: Cold Trail (Hűlt hely) – Könyvbemutató
Barakonyi Szabolcs: Cold Trail (Hűlt hely), Symposion Publishing – Könyvbemutató↴
https://capacenter.hu/esemenyek/barakonyi-szabolcs-cold-trail-hult-hely-konyvbemutato/
📆Időpont: 2026.11.24. 17:00
📍Helyszín: Capa Központ, Rendezvényterem
🎟️Belépő: Ingyenes
🎙️Résztvevő(k): Barakonyi Szabolcs, Dr. Nogel Mónika, Salát Zalán Péter, Mucsi Emese
Résztvevők:
Barakonyi Szabolcs fotóművész
Dr. Nogel Mónika, a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának tudományos igazgatója
Salát Zalán Péter, a kötet tervezője
Moderátor: Mucsi Emese, a Capa Központ kurátora
Ha valaki, aki évtizedes képnéző tapasztalattal rendelkezik, manapság ránéz egy fényképre, akkor azonnal világos lesz számára, hogy tekintete a korábbiakhoz képest jelentősen összezavarodott. Barakonyi Szabolcs számára az egyik legizgalmasabb kérdés a valóságérzet és a fénykép viszonya.
A fotográfia feltalálása óta a környezetünk valósághű ábrázolásának és megértésének fontos eszköze, megörökítve az általunk hátrahagyott nyomokat is. Ennek köszönhetően a fényképek hamar nélkülözhetetlenné váltak a kriminalisztikában; szinte a kezdetektől fogva a bűnügyi helyszínek és a bizonyítékok dokumentálásával segítik a tények feltárását és megtörtént események megismerését. „Minden érintkezés nyomot hagy”, tartja Dr. Edmond Locard, a 20. század eleji kriminalisztika francia úttörőjének alapelve. Mert a szűkebb és tágabb környezetében mindenki nyomot hagy – van, aki ártatlant, van, aki a bűn nyomát. A nyomok megértéséhez azonban elengedhetetlen a kontextus, amit a szavak, beszámolók és vallomások adnak meg. Szavak nélkül minden kép gyanús.
Barakonyi Szabolcs az elmúlt tíz évben valódi bűnügyi szemléken vehetett részt. Igyekezett megtanulni és elvégezni azt a munkát, amely a bűnügyi technikus feladata a fényképezőgéppel. A képek beállítása és technikai paraméterei lehetőség szerint megegyeznek azzal a módszertannal, amelynek révén egy fénykép tárgyi bizonyítékká válhat. Felkutatásuk és elkészítésük logikája pontosan követi a bűnügyi helyszínen dolgozó rendőrségi szakemberek gondolkodását és tekintetét. A bűnügyi technikus feladata a nyomozati szakasz és a büntetőeljárás során felhasználható dokumentum létrehozása, így ez a munka természeténél fogva mentes minden művészi szándéktól.
„A bűnügyi fotók készítése és interpretálása, felhasználása során kiemelt jelentőségű a kognitív torzítás jelenségét ismertetni. A kognitív torzítás (cognitive bias) az emberi gondolkodás és a tények, körülmények megítélése során rendszeresen bekövetkező hiba, amely az információk feldolgozásában torzulásokat okoz. Ezek a torzítások a leggyakrabban automatikusan következnek be, sokszor a gyors, intuitív döntéshozatal eredményei, amelyeket a korábbi tapasztalatok, érzelmek, társadalmi hatások vagy mentális rövidítések (heurisztikák) alakítanak ki.¹ Nem tudatos manipulációról van szó, nem a jogilag releváns elfogultság áll a háttérben, hanem az észlelt valóságnak a szubjektív feldolgozása során bekövetkező hibáról. A bűnügyi fotók egyik legnagyobb ereje az, hogy vizuális meggyőzőerővel rendelkeznek, de nem csupán vizuális támpontokat nyújtanak a bűncselekmények rekonstrukciójához, hanem erősítik vagy gyengítik a narratívákat, befolyásolják annak a döntéshozatalát, aki a fotót elemzi, és aki a fotóra támaszkodva – jogilag is releváns – döntést hoz” – írja a könyv tanulmányában Dr. Nogel Mónika a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának tudományos igazgatója.
A könyv megvalósításának terve két éve indult, a kreatív koncepció megalkotására a szerző Salát Zalán Pétert kérte fel, ez a harmadik közös könyvük. A borítón és a könyvben szereplő grafikák is Salát egyedi munkái, amelyek a fényképek által inspirált alkotásként jöttek létre. Salát szerint a most megjelenő grafikája maga „a könyvtervező szubjektuma”. Ahogy írja: „A sematikus fókusszal készült fényképek folyamatos zavart okoznak. A bűn észlelésének fájdalma fullasztóvá válik. A kötetbe kerülő sorozat az elfordított fej reakcióját bontja fel. A nyomrögzítő technikus nem keres esztétikai rendszert a művelet során. A tervező azonban igen. A hosszan tartó képolvasási emésztés után az otthonok intimitását jellemző bútorszövet lett a szervező koncentrátum. Az ellenhatás megteremtése a szempontunk. A kötetet a képekről leolvasható színű, finom tapintású bútorszövet öleli körbe. A fény esésétől függően hol a nyomrögzítők által hagyott kormos felületet idézi, hol aranysárgán fénylő. A borítón glitch art grafika szerepel; ez a töredezett, metrikus bitmap-háló jeleníti meg a bűnügyi helyszínen maradt káoszt és a felderítésre váró logikát. A glitch art eszköze gondolati modell: az emberi hiba nem pusztán morális eltérés, hanem egy rejtett struktúra töréspontja, ahol a személyes és társadalmi rend megbicsaklik és feltárul. A hiba előbb nyomokká, majd bizonyítékká válik, és ebben a rögzítettségben válik értelmezhetővé. A könyv szöveges oldalain megjelenő protézisgrafikák egytől egyig a borító bitmap-hálójának felnagyított darabjai, kirakós részletei.”
https://www.facebook.com/events/1018458484606616/
https://capacenter.hu/esemenyek/barakonyi-szabolcs-cold-trail-hult-hely-konyvbemutato/
📆Időpont: 2026.11.24. 17:00
📍Helyszín: Capa Központ, Rendezvényterem
🎟️Belépő: Ingyenes
🎙️Résztvevő(k): Barakonyi Szabolcs, Dr. Nogel Mónika, Salát Zalán Péter, Mucsi Emese
Résztvevők:
Barakonyi Szabolcs fotóművész
Dr. Nogel Mónika, a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának tudományos igazgatója
Salát Zalán Péter, a kötet tervezője
Moderátor: Mucsi Emese, a Capa Központ kurátora
Ha valaki, aki évtizedes képnéző tapasztalattal rendelkezik, manapság ránéz egy fényképre, akkor azonnal világos lesz számára, hogy tekintete a korábbiakhoz képest jelentősen összezavarodott. Barakonyi Szabolcs számára az egyik legizgalmasabb kérdés a valóságérzet és a fénykép viszonya.
A fotográfia feltalálása óta a környezetünk valósághű ábrázolásának és megértésének fontos eszköze, megörökítve az általunk hátrahagyott nyomokat is. Ennek köszönhetően a fényképek hamar nélkülözhetetlenné váltak a kriminalisztikában; szinte a kezdetektől fogva a bűnügyi helyszínek és a bizonyítékok dokumentálásával segítik a tények feltárását és megtörtént események megismerését. „Minden érintkezés nyomot hagy”, tartja Dr. Edmond Locard, a 20. század eleji kriminalisztika francia úttörőjének alapelve. Mert a szűkebb és tágabb környezetében mindenki nyomot hagy – van, aki ártatlant, van, aki a bűn nyomát. A nyomok megértéséhez azonban elengedhetetlen a kontextus, amit a szavak, beszámolók és vallomások adnak meg. Szavak nélkül minden kép gyanús.
Barakonyi Szabolcs az elmúlt tíz évben valódi bűnügyi szemléken vehetett részt. Igyekezett megtanulni és elvégezni azt a munkát, amely a bűnügyi technikus feladata a fényképezőgéppel. A képek beállítása és technikai paraméterei lehetőség szerint megegyeznek azzal a módszertannal, amelynek révén egy fénykép tárgyi bizonyítékká válhat. Felkutatásuk és elkészítésük logikája pontosan követi a bűnügyi helyszínen dolgozó rendőrségi szakemberek gondolkodását és tekintetét. A bűnügyi technikus feladata a nyomozati szakasz és a büntetőeljárás során felhasználható dokumentum létrehozása, így ez a munka természeténél fogva mentes minden művészi szándéktól.
„A bűnügyi fotók készítése és interpretálása, felhasználása során kiemelt jelentőségű a kognitív torzítás jelenségét ismertetni. A kognitív torzítás (cognitive bias) az emberi gondolkodás és a tények, körülmények megítélése során rendszeresen bekövetkező hiba, amely az információk feldolgozásában torzulásokat okoz. Ezek a torzítások a leggyakrabban automatikusan következnek be, sokszor a gyors, intuitív döntéshozatal eredményei, amelyeket a korábbi tapasztalatok, érzelmek, társadalmi hatások vagy mentális rövidítések (heurisztikák) alakítanak ki.¹ Nem tudatos manipulációról van szó, nem a jogilag releváns elfogultság áll a háttérben, hanem az észlelt valóságnak a szubjektív feldolgozása során bekövetkező hibáról. A bűnügyi fotók egyik legnagyobb ereje az, hogy vizuális meggyőzőerővel rendelkeznek, de nem csupán vizuális támpontokat nyújtanak a bűncselekmények rekonstrukciójához, hanem erősítik vagy gyengítik a narratívákat, befolyásolják annak a döntéshozatalát, aki a fotót elemzi, és aki a fotóra támaszkodva – jogilag is releváns – döntést hoz” – írja a könyv tanulmányában Dr. Nogel Mónika a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának tudományos igazgatója.
A könyv megvalósításának terve két éve indult, a kreatív koncepció megalkotására a szerző Salát Zalán Pétert kérte fel, ez a harmadik közös könyvük. A borítón és a könyvben szereplő grafikák is Salát egyedi munkái, amelyek a fényképek által inspirált alkotásként jöttek létre. Salát szerint a most megjelenő grafikája maga „a könyvtervező szubjektuma”. Ahogy írja: „A sematikus fókusszal készült fényképek folyamatos zavart okoznak. A bűn észlelésének fájdalma fullasztóvá válik. A kötetbe kerülő sorozat az elfordított fej reakcióját bontja fel. A nyomrögzítő technikus nem keres esztétikai rendszert a művelet során. A tervező azonban igen. A hosszan tartó képolvasási emésztés után az otthonok intimitását jellemző bútorszövet lett a szervező koncentrátum. Az ellenhatás megteremtése a szempontunk. A kötetet a képekről leolvasható színű, finom tapintású bútorszövet öleli körbe. A fény esésétől függően hol a nyomrögzítők által hagyott kormos felületet idézi, hol aranysárgán fénylő. A borítón glitch art grafika szerepel; ez a töredezett, metrikus bitmap-háló jeleníti meg a bűnügyi helyszínen maradt káoszt és a felderítésre váró logikát. A glitch art eszköze gondolati modell: az emberi hiba nem pusztán morális eltérés, hanem egy rejtett struktúra töréspontja, ahol a személyes és társadalmi rend megbicsaklik és feltárul. A hiba előbb nyomokká, majd bizonyítékká válik, és ebben a rögzítettségben válik értelmezhetővé. A könyv szöveges oldalain megjelenő protézisgrafikák egytől egyig a borító bitmap-hálójának felnagyított darabjai, kirakós részletei.”
https://www.facebook.com/events/1018458484606616/