A múlt megőrzése és a jövő építése személyes elkötelezettségből
A múlt megőrzése és a jövő építése személyes elkötelezettségből
Ez az oldal azért jött létre, hogy megőrizzük, összegyűjtsük és továbbadjuk azt, amit a fotográfiai közösség az elmúlt évtizedekben felépített — mielőtt az emlékek, oldalak, dokumentumok, beszélgetések, pályázatok és emberek örökre eltűnnének.
Ez egyfajta digitális emlékmentés: archív honlapok, megnyitószövegek, írások, videók, kiállítások, pályázatok dokumentálása — sok esetben már akkor, amikor az eredeti gazda, szerző, szervező már nem tudja fenntartani vagy elérhetővé tenni.
Célunk:
- A videós emlékmentés 25 éves hagyományának folytatása
- A megörökített online beszélgetések, előadások, zsűrik és kiállítások hagyományának továbbvitele
- Az online fotópályázatok, digitális zsűrizés és képértékelés kultúrájának megtartása és továbbfejlesztése
- A fotográfiai résztvevők (klubok, iskolák, alkotók, gyűjtők, intézmények) közötti széttöredezett kapcsolatokat enyhíteni – és lehetőséget adni egy nyitott, befogadó, közösségi működésű és finanszírozású rendszer felépítésére
Én, mint az ötletgazda és alapító, a saját informatikai tudásommal, archívumaimmal, kapcsolataimmal és tapasztalatommal hozom létre azt az adatbázist és közösségi rendszert, amit sok fotográfus egyedül nem tudna megvalósítani — és pontosan ezért nekik (is) hoztam létre.
Ez egy olyan közösségi tudástér, ahol:
- bárki hozzájárulhat saját anyagaival,
- bárki szervezhet vagy adhat elő online,
- bárki kezdeményezhet új pályázatot, review-t vagy tematikus gyűjtést,
- és bárki segíthet az értékmentésben — akár egyetlen megőrzött képpel vagy egyetlen felajánlott este erejéig is.
Személyes indíttatásból is dolgozom ezen a rendszeren. Éveim előrehaladtával sok barátomat, fotós ismerősömet veszítettem el. Sokan közülük nem hagytak maguk után olyan emléket, amely méltón őrizhette volna a munkájukat, történetüket, látásmódjukat. Azt remélem, hogy a FotoKlikk Társaság megteremtheti a digitális emlékezés, hagyományozás és hagyatékozás kultúráját – egy olyan közösségi teret, ahol a fotográfusok nyoma nem halványul el, hanem egyre gazdagodó örökséggé válik.