Branislav Brkić: Elfelejtett falvak - Pásztorok - Falusi zenészek
Branislav Brkić 1960-ban született, a szerbiai Valjevo-ban.
A kreatív fotózással 1980 óta foglalkozik, és az óta több mint 400 csoportos kiállításon, 140 alkalommal díjazták képeit, 19 önálló kiállítását rendezték meg, hazájában és külföldön. Tevékenységét a FIAP, a legnagyobb nemzetközi fotográfiai szervezet EFIAP és ESFIAP kitüntetéssel ismerte el. Jelenleg a Foto saveza Srbije (Photo Association of Serbia) elnöke, és mesteri címmel elismert fotográfusa. Tagja a belgrádi "Art natura Art" csoportnak.
Branislav Brkić 1960-ban született, a szerbiai Valjevo-ban.
A kreatív fotózással 1980 óta foglalkozik, és az óta több mint 400 csoportos kiállításon, 140 alkalommal díjazták képeit, 19 önálló kiállítását rendezték meg, hazájában és külföldön. Tevékenységét a FIAP, a legnagyobb nemzetközi fotográfiai szervezet EFIAP és ESFIAP kitüntetéssel ismerte el. Jelenleg a Foto saveza Srbije (Photo Association of Serbia) elnöke, és mesteri címmel elismert fotográfusa. Tagja a belgrádi "Art natura Art" csoportnak.
Képeire a társadalmi érzékenység jellemző, fekete-fehér portréi és emberábrázolásai - parasztok, alkalmi munkások, zenészek, cigányok - megdöbbentő képet rajzolnak fel az elszegényedő falu életéről, a társadalom perérifériájára sodródók reménytelenségéről, az emberi sorstalanságról.
Kiállítása három sorozatból áll. Az „ELFELEJTETT FALVAK” képei dél-kelet Szerbiában, az Öreg hegyekben készültek, ahol mára már csak 50-60 idős ember tengeti életét a kétszáz éves kőházakban.
A „PÁSZTOROK” a modern civilizációtól távol eső, szerbiai hegyekben élő állattartó életformáról szólnak, nem kevés tanulsággal.
A „FALUSI ZENÉSZEK”, a romák, jól ismertek az egész Balkánon. A zenéből élnek, a zenéért. Szegények. Koratavasszal kezdenek, és ünnepeken, esküvőkön játszanak, a környékbeli falvakat járván. Szerbiában nagyon népszerűek a fúvós zenekarok, és már ötven éve nyugat-Szerbiában, Gucsa faluban versenyeznek egymással, egy nagy, nemzetközi fesztivál keretében. A találkozó nemcsak a zenéről szól. Branislav Brkić képei nemcsak a felszínt, hanem a mélységet is felmutatják.
A kreatív fotózással 1980 óta foglalkozik, és az óta több mint 400 csoportos kiállításon, 140 alkalommal díjazták képeit, 19 önálló kiállítását rendezték meg, hazájában és külföldön. Tevékenységét a FIAP, a legnagyobb nemzetközi fotográfiai szervezet EFIAP és ESFIAP kitüntetéssel ismerte el. Jelenleg a Foto saveza Srbije (Photo Association of Serbia) elnöke, és mesteri címmel elismert fotográfusa. Tagja a belgrádi "Art natura Art" csoportnak.
Branislav Brkić 1960-ban született, a szerbiai Valjevo-ban.
A kreatív fotózással 1980 óta foglalkozik, és az óta több mint 400 csoportos kiállításon, 140 alkalommal díjazták képeit, 19 önálló kiállítását rendezték meg, hazájában és külföldön. Tevékenységét a FIAP, a legnagyobb nemzetközi fotográfiai szervezet EFIAP és ESFIAP kitüntetéssel ismerte el. Jelenleg a Foto saveza Srbije (Photo Association of Serbia) elnöke, és mesteri címmel elismert fotográfusa. Tagja a belgrádi "Art natura Art" csoportnak.
Képeire a társadalmi érzékenység jellemző, fekete-fehér portréi és emberábrázolásai - parasztok, alkalmi munkások, zenészek, cigányok - megdöbbentő képet rajzolnak fel az elszegényedő falu életéről, a társadalom perérifériájára sodródók reménytelenségéről, az emberi sorstalanságról.
Kiállítása három sorozatból áll. Az „ELFELEJTETT FALVAK” képei dél-kelet Szerbiában, az Öreg hegyekben készültek, ahol mára már csak 50-60 idős ember tengeti életét a kétszáz éves kőházakban.
A „PÁSZTOROK” a modern civilizációtól távol eső, szerbiai hegyekben élő állattartó életformáról szólnak, nem kevés tanulsággal.
A „FALUSI ZENÉSZEK”, a romák, jól ismertek az egész Balkánon. A zenéből élnek, a zenéért. Szegények. Koratavasszal kezdenek, és ünnepeken, esküvőkön játszanak, a környékbeli falvakat járván. Szerbiában nagyon népszerűek a fúvós zenekarok, és már ötven éve nyugat-Szerbiában, Gucsa faluban versenyeznek egymással, egy nagy, nemzetközi fesztivál keretében. A találkozó nemcsak a zenéről szól. Branislav Brkić képei nemcsak a felszínt, hanem a mélységet is felmutatják.