Gergye Krisztián:Tértorzók
A torzó a brutális csonkítottság és sérültség ellenére, vagy talán épp azért, egy olyan művészeti és esztétikai kategóriává vált, amely a szépség-eszményt, az érzékenységet, a törékenységet és a részletekben rejlő értékeket hivatott felmutatni. Ez a felmutatás, szinte színházi gesztus, valami egészből való drámai kiemelődés. A kiszakadó részlet, a csonk a teljessége elvesztése okán, pont a teljességről képes újat mondani, sőt egy új világ teremtésére készteti nézőjét az elveszett egész utáni vágy nosztalgikus melankoliájának felébresztésével.
Miért is ne lehetne ugyan ezt a gesztust, vagy esztétikai kategóriát a térre vonatkoztatni. A kép tárgya lesz a tér, és a képszéleknél a hiány, a csonk maga. Tértorzó, a fény és a szinte állónak tűnő lassúsággal hömpölygő idő kontrasztjában.
https://www.facebook.com/events/994633216067650/
Miért is ne lehetne ugyan ezt a gesztust, vagy esztétikai kategóriát a térre vonatkoztatni. A kép tárgya lesz a tér, és a képszéleknél a hiány, a csonk maga. Tértorzó, a fény és a szinte állónak tűnő lassúsággal hömpölygő idő kontrasztjában.
https://www.facebook.com/events/994633216067650/