Július Gyula: Fényfrottázsok
"Sokan figyelték már meg a fény látható természetét az általa létrejövő jelenségek révén, akár az árnyék, akár egy átlátszó felületen átsütő napsugár létrehozta szivárvány képében került a szemük elé.
Ezek a fényjelenségek vizsgálat tárgyává is tehetőek, az ezerhatszázas években csakúgy, mint a kétezer-húszas évek elején.
Ott, és akkor Jacob Böhme (1575–1624) mesterember számára egy óntálra vetülő fénypászma nyit utat az elmélkedés világába, így jut el a „természet láthatatlan középpontjá”-ba, majd írja meg az európai vallásfilozófia több fontos művét.
Itt és most Július Gyula képzőművésznek ad kiindulási alapot a fémfelületen, és a műanyagon megjelenő fény létrehozta hatás vizsgálatához és fotósorozatának elkészítéséhez. A felületnek nemcsak az anyaga fontos ebben a megfigyelési folyamatban, hanem a belőle készült tárgyat magába foglaló forma is. (...)" - Csizek Gabriella kurátor
Forrás