Több mint szomszéd – mozaikok a horvát népi kultúrából
A Néprajzi Múzeum soron következő kiállítása Horvátország 2013. évi európai uniós belépése alkalmából készül, azonban nem a mai Horvátország bemutatására vállalkozik, hanem 19. századi tárgyak segítségével arra mutat rá, hogy a népi kultúrát milyen európai folyamatok alakították, tagolták.
A Néprajzi Múzeum soron következő kiállítása Horvátország 2013. évi európai uniós belépése alkalmából készül, azonban nem a mai Horvátország bemutatására vállalkozik, hanem 19. századi tárgyak segítségével arra mutat rá, hogy a népi kultúrát milyen európai folyamatok alakították, tagolták.
A bemutatott jelenségek sok esetben nagyon ismerősnek tűnhetnek, hiszen mind a magyar, mind a horvát néprajztudomány eredményei azt mutatják, hogy a Dráva folyó – bár országhatár – soha nem volt éles kulturális választóvonal. A két országot összekötötte a munkamigráció, a közös búcsújáró helyek látogatása, a sok azonos földbirtokos család, és máig szoros kapcsot jelentenek a Magyarországon élő horvát nemzetiségi csoportok és a turizmus is. A kiállítás a Néprajzi Múzeum 1872–1920 között létrejött gyűjteményének bemutatásával és értelmezésével azt is hangsúlyozni szeretné, hogy az a néprajzi kép, amely a horvát nemzeti önképben, identitásban ma is jelen van, sok esetben közös tudományos fórumokon formálódott.
A Néprajzi Múzeum soron következő kiállítása Horvátország 2013. évi európai uniós belépése alkalmából készül, azonban nem a mai Horvátország bemutatására vállalkozik, hanem 19. századi tárgyak segítségével arra mutat rá, hogy a népi kultúrát milyen európai folyamatok alakították, tagolták.
A bemutatott jelenségek sok esetben nagyon ismerősnek tűnhetnek, hiszen mind a magyar, mind a horvát néprajztudomány eredményei azt mutatják, hogy a Dráva folyó – bár országhatár – soha nem volt éles kulturális választóvonal. A két országot összekötötte a munkamigráció, a közös búcsújáró helyek látogatása, a sok azonos földbirtokos család, és máig szoros kapcsot jelentenek a Magyarországon élő horvát nemzetiségi csoportok és a turizmus is. A kiállítás a Néprajzi Múzeum 1872–1920 között létrejött gyűjteményének bemutatásával és értelmezésével azt is hangsúlyozni szeretné, hogy az a néprajzi kép, amely a horvát nemzeti önképben, identitásban ma is jelen van, sok esetben közös tudományos fórumokon formálódott.