Azok a publikus események, amelyekben ezt az alkotói profilt megjelölték, de nem ő a publikáló Persona.
A Pillanatnyi forgatókönyv kiállítás-sorozat második részében a Színház és Filmművészeti Egyetem most másod- és harmadéves kameraman hallgatóinak képeit láthatják az érdeklődők a Mai Manó Házban. A kiállítás témájául a kölcsönhatás fogalmát választották a fiatal alkotók, akik eztán egyéni módon határozták meg annak jelentését és ennek függvényében készítették el képeiket. Kiállítók: A Pillanatnyi forgatókönyv kiállítás-sorozat második részében a Színház és Filmművészeti Egyetem most másod- és harmadéves kameraman hallgatóinak képeit láthatják az érdeklődők a Mai Manó Házban. A kiállítás témájául a kölcsönhatás fogalmát választották a fiatal alkotók, akik eztán egyéni módon határozták meg annak jelentését és ennek függvényében készítették el képeiket. Kiállítók: Balázs István Balázs, Becsey Kristóf, Benkó Tamás, Cador Rida, Deák Kristóf, Dévényi Zoltán, Mayer Bernadette, Kiss Gravi András, Kürti István, Nagy Marcell, Nagy Zágon, Rónai Domonkos, Szilágyi Fanni, Táborosi András, Tóth Evelin Judit Van, akinél az emberi alak és a tér, van, ahol a formák és fények, vagy akár az építészeti elemek találkozásából megszülető helyben mutatkozik meg a téma, és előfordul az is, hogy a természet elemei hatnak egymásra a képen. A kiállításon azt láthatjuk, ahogy ők tizenöten rátaláltak e fogalom megjelenéseire; azt, hogy mit találtak fontosnak megmutatni a fotográfia eszközrendszerével az állókép önmagán belüli történetiségében, illetve hogy mindezt hogyan egészítik ki, módosítják kiválasztott szépirodalmi idézetekkel. Csizek Gabriella, a kiállítás kurátora „A fényképezőgép a legmegbízhatóbb eszköz az objektív látás elsajátításához”. Moholy Nagy László Magyarországon 1949-ben kezdődött a Színház- és Filmművészeti Főiskolán a filmrendezők és filmoperatőrök felsőfokú mesterképzése, Balázs Béla, Radványi Géza és Illés György vezetésével. Az operatőr oktatás több évtizede alatt, itt olyan hallgatók végezték tanulmányaikat, akik filmjeikkel számos hazai és nemzetközi sikert értek el, és ezeknek a filmeknek magas színvonalú képi megvalósítása nyomán született meg később a méltán világhírű „magyar operatőri iskola”. A ma már egyetemi szinten megvalósuló oktatásban továbbra is fontos lépcsőfok az állóképek készítéséhez szükséges képi kifejező eszközök gyakorlása, a fotográfiai kifejezési módok szabályszerűségeinek megismerése és ezek vizuális megtapasztalása. Mivel a fényképezés a többi vizuális művészetekhez hasonlóan a látáson alapszik, a fotózási feladatok elsősorban látni tanítják a hallgatókat, s arra készítenek fel, hogy az őket körülvevő világot miként tudják fényképezőgép segítségével úgy láttatni, hogy közben a fények és árnyékok minden változását rabul ejtve megértsék a pillanat rögzítésének örömét. Kosztolányi azt írja: „ A tárgyak nyugvó pontjai elsuhanó életünknek”, az ő szellemét követve az első éves fotózási feladatok az emberhez közelálló, az ember által készített apró tárgyak fényképezésével kezdődnek, természetes és mesterséges fényviszonyok között. A fotózási stúdiumok célja, hogy a hallgatók vizuálisan értelmezzék a különböző formákat, anyagokat, felületeket, és a legkülönbözőbb fényhatásokat, valamint felismerjék az ember alkotta tárgyak belső természetét, s képesek legyenek később magát az embert a fotográfia nyelvén képekben megfogalmazni. További cél, hogy a hallgatók olyan emberi tartalmakat fedezzenek fel, melyek eddig még rejtve maradtak. Az operatőr oktatás filozófiája a párhuzamosság, ahol a hallgatóknak az őket körülvevő világot a fényképezőgép segítségével egyszerre kell felfedezni, majd a kreativitásuk révén a műfaj sajátosságait figyelembe véve újjáteremteni, s közben azt is megtapasztalhatják, hogy semmi sincs a világban, amit ne lenne érdemes a kétdimenziós térben a fotográfia nyelvén vizuális élménnyé tenni. Máthé Tibor, operatőr Film- és Televízió Főtanszak tanára a Színház és Filmművészeti Egyetemen
Vecsernyés János és Máthé Tibor irányításával a Színház és Filmmûvészeti Egyetem elsõéves operatõr és Enyedi Ildikó illetve Máthé Tibor ötödéves rendezõ és operatõr szakos hallgatóinak fotókiállítása Kurátor: Csizek Gabriella A kiállítást megnyitja: Korniss Péter, fotográfus Megtekinthetõ: 2011. július 1. - augusztus 14. minden hétköznap 14-19 óra között, hétvégén 11-19 óra között. Film- és televízió operatőr V. évfolyam: 2006-2011 Osztályvezető: Máthé Tibor Baska Barbara Bálint Dániel Hartung Dávid Kovács Claudia Pálos Gergely Rév Marcell Rónai Dominik Tausz Gábor Vecsernyés János és Máthé Tibor irányításával a Színház és Filmmûvészeti Egyetem elsõéves operatõr és Enyedi Ildikó illetve Máthé Tibor ötödéves rendezõ és operatõr szakos hallgatóinak fotókiállítása Kurátor: Csizek Gabriella A kiállítást megnyitja: Korniss Péter, fotográfus Megtekinthetõ: 2011. július 1. - augusztus 14. minden hétköznap 14-19 óra között, hétvégén 11-19 óra között. Film- és televízió operatőr V. évfolyam: 2006-2011 Osztályvezető: Máthé Tibor Baska Barbara Bálint Dániel Hartung Dávid Kovács Claudia Pálos Gergely Rév Marcell Rónai Dominik Tausz Gábor V. évfolyam: 2006-2011 Osztályvezető: Enyedi Ildikó Ferenczik Áron Kapronczai Erika Kárpáti György Pluhár Attila Reisz Gábor Szimler Bálint I. évfolyam: 2010- Osztályvezető: Vecsernyés János és Máthé Tibor Becsey Kristóf Benkó Tamás Cador Rida Domokos Balázs Gulyás Nándor Mayer Bernadette Nagy Zágon Rónai Domonkos Szilágyi Fanni Táborosi András „A fényképezőgép a legmegbízhatóbb eszköz az objektív látás elsajátításához”. Moholy Nagy László Magyarországon 1949-ben kezdődött a Színház- és Filmművészeti Főiskolán a filmrendezők és filmoperatőrök felsőfokú mesterképzése, Balázs Béla, Radványi Géza és Illés György vezetésével. Az operatőr oktatás több évtizede alatt, itt olyan hallgatók végezték tanulmányaikat, akik filmjeikkel számos hazai és nemzetközi sikert értek el, és ezeknek a filmeknek magas színvonalú képi megvalósítása nyomán született meg később a méltán világhírű „magyar operatőri iskola”. A ma már egyetemi szinten megvalósuló oktatásban továbbra is fontos lépcsőfok az állóképek készítéséhez szükséges képi kifejező eszközök gyakorlása, a fotográfiai kifejezési módok szabályszerűségeinek megismerése és ezek vizuális megtapasztalása. Mivel a fényképezés a többi vizuális művészetekhez hasonlóan a látáson alapszik, a fotózási feladatok elsősorban látni tanítják a hallgatókat, s arra készítenek fel, hogy az őket körülvevő világot miként tudják fényképezőgép segítségével úgy láttatni, hogy közben a fények és árnyékok minden változását rabul ejtve megértsék a pillanat rögzítésének örömét. Kosztolányi azt írja: „ A tárgyak nyugvó pontjai elsuhanó életünknek”, az ő szellemét követve az első éves fotózási feladatok az emberhez közelálló, az ember által készített apró tárgyak fényképezésével kezdődnek, természetes és mesterséges fényviszonyok között. A fotózási stúdiumok célja, hogy a hallgatók vizuálisan értelmezzék a különböző formákat, anyagokat, felületeket, és a legkülönbözőbb fényhatásokat, valamint felismerjék az ember alkotta tárgyak belső természetét, s képesek legyenek később magát az embert a fotográfia nyelvén képekben megfogalmazni. További cél, hogy a hallgatók olyan emberi tartalmakat fedezzenek fel, melyek eddig még rejtve maradtak. Az operatőr oktatás filozófiája a párhuzamosság, ahol a hallgatóknak az őket körülvevő világot a fényképezőgép segítségével egyszerre kell felfedezni, majd a kreativitásuk révén a műfaj sajátosságait figyelembe véve újjáteremteni, s közben azt is megtapasztalhatják, hogy semmi sincs a világban, amit ne lenne érdemes a kétdimenziós térben a fotográfia nyelvén vizuális élménnyé tenni. Máthé Tibor A kiállításon együttállásokat láthatunk a világból úgy, ahogy a Színház és Filmművészeti Egyetem első, és ötöd éves hallgatói látják, azt az adott pillanatba sűrített történetet, amelyet megörökítve - kiemeltek időből, térből. Minden fotográfiában szerepet kap az idők valamelyike, vagy akár mindegyik. Az itt bemutatásra kerülő képek nyitottak mindkét irányba. A nézőre bízzák, hogy a nézegetés során mit tart fontosnak belső története szempontjából, hogyan értelmezi, mivel egészíti ki a látottakat. Az alkotók mást és máshogyan látnak. És ez így van jól. A néző pedig, a különbségekben megmutatkozó saját stílusokra is figyelhet. A képek együttes bemutatása, pedig ebben az esetben is létrehoz egy különös, új minőséget, ami kizárólag ebben az együtthatásban él és a különböző megközelítések kiegészítik, gazdagítják egymás jelentéseit. Csizek Gabriella A kiállított képek mellett vetített formában mutatjuk be a többi munkát.
