Erdély Miklós

RORSCHACH IMAGE / kiállításmegnyitó

A kiálllítást megnyitja: Tóth Balázs Zoltán alteregója Cséka György A Rorschach Image című csoportos kiállítás az elmúlt ötven év magyar fotómunkáiból válogat. A három különálló kiállítótérben megrendezett tárlat a tükör és a tükrözés kérdéseivel foglalkozik, apropója a svájci pszichiáter, Hermann Rorschach halálának 100. évfordulója, aki a róla elnevezett tintafolttesztet a páciensei személyiségstruktúrájának feltérképezésére használta. A tárlaton Bak Imre, Czigány Ákos, Dobokay Máté, Eperjesi Ágnes, Erdély Miklós, Gerhes Gábor, Károlyi Zsigmond, Maurer Dóra, Méhes László, Németh Hajnal − Beöthy Balázs, Palotai Gábor, Perneczky Géza, Pinczehelyi Sándor, Ujj Zsuzsi, Vető János és Zalavári András analóg, digitális és kamera nélküli módszerrel készült alkotásai láthatóak. Először lesz teljes egészében látható Szabó Dezső Copy című legújabb „cameraless” sorozata. A megnyitó után 18:30 Szabó Dezső tárlatvezetése a kiállításán. A Rorschach Image az acb Galéria, Erdély Dániel, a Kisterem, a Neon Galéria, a Várfok Galéria és a Vintage Galéria segítségével valósult meg. A megnyitóra autóbusz indul Budapestről, a BAH csomóponti benzinkúttól 15:00 órakor. Az utazásra jelentkezni ímélcímmel és telefonszámmal lehet az arthouse@arthouseweb.hu ímélcímen, valamint a +36 88 425 204 telefonszámon. Részletek a Művészetek Háza Veszprém honlapján, http://www.arthouseweb.hu/ https://www.facebook.com/events/400695871924185/

Kiállításmegnyitó | Iparterv 50+

A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum tisztelettel meghívja Önt IPARTERV 50+ című kiállítás megnyitójára 2019. január 31-én, csütörtökön, 18 órára. Ötven éve került megrendezésre az Iparterv I. (1968) és Iparterv II. (1969) kiállítás, amely kánonteremtő fogalommá válva egy egész művészgeneráció névadójaként vonult be a hazai művészettörténetbe. Az IPARTERV 50+ című csoportos tárlat az egykori „Ipartervesek” legújabb munkáiból, ill. a lezárt életművek legutóbbi szakaszából nyújt válogatást. Emellett pedig a kortárs reflexiók számára is megnyitjuk a teret, olyan alkotásokat bemutatva, amelyek az Iparterven szereplő alkotók egyes műveire reflektálnak. PROGRAM: • Köszöntő: FABÉNYI Julia, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója • A kiállítást megnyitja: HAJDU István, műkritikus A kiállítás 2019. február 1. és március 24. között tekinthető meg. A kiállítás záróeseménye az Iparterv jelenség nyomában című konferencia (2019. március 22–23.). //// Kiállító művészek //// Bak Imre | Baranyay András | Erdély Miklós | Frey Krisztián | Hencze Tamás | Ilona Keserü Ilona | IPUTNPU / St.Turba Tamás | Jovánovics György | Kemény György | Konkoly Gyula | Lakner László | Major János | Méhes László | Molnár Sándor | Nádler István | Pálfalusi Attila |Siskov Ludmil | Tót Endre + Andreas Fogarasi | Borsos Lőrinc | Horváth Tibor | Kaszás Tamás | Kis Varsó | Kerezsi Nemere | Sugár János Az IPARTERV 50+ programsorozat szervezői KÉSZMAN József és POPOVICS Viktória Bővebb információ a kiállításról: https://www.ludwigmuseum.hu/kiallitas/iparterv-50 https://www.facebook.com/events/371427640311761/

EM90 - Hommage a' Erdély Miklós Optimista Kiállítás Finissage

Erdély Miklós verseit és szövegeit dolgozta fel az EM90 nevet viselő formáció Pátkai Rozina - ének, billentyűk, elektronika Melykó Richárd - spoken word Bácsi Barnabás - gitár, elektronika Németh Dániel, Tihanyi Áron - vetítés Magyar Képzőművészeti Egyetem, Barcsay terem https://www.facebook.com/events/1966405886806818/

Opimista kiállítás - Erdély Miklós és az MKE - Tárlatvezetés

Optimista kiállítás Erdély Miklós és a Magyar Képzőművészeti Egyetem (1946–2018) A Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskola kiállítása Tárlatvezetést tart Dr. Beke László művészettörténész, az MKE díszdoktora. A program ingyenesen látogatható. http://www.mke.hu/node/38957/ https://www.facebook.com/events/401005744052947/

Utcakövek és sírkövek - Beke László előadása és tárlatvezetése

Utcakövek és sírkövek - Beke László előadása és tárlatvezetése Beke László az 1971 - Párhuzamos különidők kiállítás kísérőprogramjaként rekonstruálja az Utcakövek és sírkövek című, diavetítéssel kísért előadását. Az előadást Beke eredetileg Galánati György Kápolnaműtermében adta elő 1972-ben. A Vakáció című filmhez 1998-ban készített interjúban így emlékezett erre az eseményre: "Hirdettem egy nagy akciót Utcakövek és sírkövek címmel, amelynek többek között az éppen esedékes március 15-i tüntetések, Gazdag Gyula filmje, '68 Párizsa adták az aktualitását. Ebből az alkalomból rengeteg ember csinált kockaköveket, Korniss Dezső, Gulyás Gyula, Erdély Miklós és sokan mások. Megint mások sírköveket készítettek, és voltak olyanok, akik ezt kombinálták. Életem legjobb előadása volt, kb. 20 percen át tartott, aztán Pauer Gyula lerúgta véletlen a diavetítőt, zárlatot kapott a gép, és soha senki nem tudta meg, hogy mi volt a folytatása ennek az előadásnak, de én ezt nagyon fontosnak tartottam." Kép: Gulyás Gyula Március 15 tiszteletére (I. sz. variáció) papír, felragasztott fotó, gépírás Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár Gulyás Gyula oldalterve a székesfehérvári meg nem valósult Elképzelések kiállítás katalógusához. A fotón Gulyás Beke László Utcakövek és sírkövek felhívására született, az utcakő politikai, szobrászati, geometriai, praktikus jelentésrétegeit feltáró objekt sorozatának egy darabja látható. https://www.facebook.com/events/1035190416662793/

Megnyitó! A csábítás fegyvere

A Kieselbach Galéria szeretettel meghívja 2018. november 5-én 19 órára A CSÁBÍTÁS FEGYVERE – Divat, stílus és öltözködés száz év magyar festészetében című kiállítás megnyitójára. Ebből az alkalomból örömmel mutatjuk be a galéria kiadásában megjelenő azonos című kötetet, amelynek szerzői 400 oldalon, több mint 620 reprodukció segítségével mesélnek a magyar festészet és a divat kapcsolódási pontjairól, azokról a festőkről és fotósokról, akiknek a pályáján különösen fontos volt saját koruk öltözködési kultúrájának megidézése. Rendezvényünk a magyar képzőművészet és divat közös ünnepe lesz, amelyre szeretettel várjuk mindkét terület múltjának és jelenének kiemelkedő képviselőit is. A megnyitón közel két évtizedes rejtőzködés után ismét közönség elé kerül a legendás Kálvin téri Fabulon reklám. A Németh Andrea fotója alapján készült Erdély Miklós mozaikja az elmúlt éveket szétszedve, dobozokban, egy vidéki tyúkól padlóján vészelte át, így a fiatalabb generációk csupán fényképről ismerhetik a magyar neoavantgárd legnagyobb alakjának ikonikus alkotását. A művet a megnyitó alkalmával egykori modellje, az 1970-es és 80-as évek sztármanökenje, Pataki Ági leplezi le és kelti új életre. MEGNYITÓ: 2018.11.05. 19:00 https://www.facebook.com/events/2157483627902641/

Szirtes János tárlatvezetése Erőss Jánoss című kiállításán

Kedves Művészetbarátok! Szeretettel várunk mindenkit 2018. október 6-án, szombat délután 17:00-kor a Várfok Project Roomban, ahol Szirtes János személyesen vezeti körbe a látogatókat Erőss Jánoss. Válogatott performanszok a 80-as évekből című tárlatán. A kiállításról: Szirtes János (1954, Budapest) a magyar kortárs művészeti színtér ikonikus alakja, festő, grafikus performer, videó- és médiaművész; nagyhatású reformer pedagógus, a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Média Design Tanszékének a vezetője. Szirtes János négy évtizedre visszatekintő, különböző művészeti ágakon átívelő munkásságának meghatározó pontja, hogy a pozsonyi és budapesti művészeti főiskolán végzett akadémikus tanulmányai mellett a 70-es évek végén, 80-as évek elején a kor kiemelkedő underground művészeti műhelyeinek is tagja volt. Az Erdély Miklós által vezetett legendás Indigó-csoport kreatív kutatásai, művészetről vallott interdiszciplináris gondolkodása, a szentendrei Vajda Lajos Stúdió konvenciók alól felszabadító, dadaista légköre, valamint Hajas Tibor új utakat nyitó performanszai mind hatottak Szirtes János művészeti állásfoglalására. A Várfok Galéria Project Roomjában nyíló kiállítás Szirtes János páratlan performansz munkásságának kezdeti első évtizedére koncentrál. Archív fotók, performansz kellékek és videók segítségével kerülnek bemutatásra a 80-as évek olyan művészettörténeti fontosságú performanszai, mint a Múló rosszullét (1980), Erőss János (1982) vagy az Avanti (1983).

Tükör által homályosan - kortárs portrék az Ernst Múzeumban

2013. január 24. és 2013. április 07. között láthatják az érdeklődők a TÜKÖR ÁLTAL HOMÁLYOSAN | Arcok tegnap és ma című kiállítást az Ernst Múzeumban. Kurátor: Gulyás Gábor Társkurátorok: Angel Judit, Rózsás Lívia 2013. január 24. és 2013. április 07. között láthatják az érdeklődők a TÜKÖR ÁLTAL HOMÁLYOSAN | Arcok tegnap és ma című kiállítást az Ernst Múzeumban. Kurátor: Gulyás Gábor Társkurátorok: Angel Judit, Rózsás Lívia Marina Abramović / Ulay | Peter Aerschmann | Francis Al?s | Beöthy Balázs | Joseph Beuys | Christian Boltanski | Rineke Dijkstra | Marlene Dumas | Erdély Miklós | Esterházy Marcell | Valie Export | Fehér László | Gaál József | Gilbert & George | Nan Goldin | Hajas Tibor | Hámos Gusztáv | Gary Hill | Jovián György | Birgit Jürgenssen | Kelemen Károly | Sarah Lucas | Urs Lüthi | Maurer Dóra | Hermann Nitsch | Mike Parr | William Pope L. | Arnulf Rainer | Józef Robakowski | Ulrike Rosenbach | Dieter Roth | Thomas Ruff | Andres Serrano | Cindy Sherman | Szépfalvi Ágnes | Tót Endre | Türk Péter | Veres Szabolcs | Bill Viola | Peter Weibel Az emberi arc egyszerre néző és nézett, de főként ez utóbbi: saját arcunkat is csak kívülről, valamiben tükröződve láthatjuk. Metafizikai, etikai, szemiotikai és művészeti szempontból egyaránt az ember legfontosabb testrésze: az arcnak világteremtő ereje van. A portré a képzőművészet meghatározó műfaja, amelyen hagyományosan az emberi arc ábrázolását, egy személy külsejének és személyiségének megjelenítését szokás érteni. Ez a műfaji meghatározás egyszerűnek tűnik, az elmúlt évtizedekben mégis kevés olyan jelentős műalkotás született, mely esetében a definíció teljességgel érvényesülne. Mintha az ilyen típusú ábrázolás kívül esne a mai kortárs képzőművészet körén: a reprezentált arc sokkal inkább eszközzé vált, mint a művészet korábbi időszakaiban. Joggal tehetjük fel a kérdés, hogy valójában mit is jelent ma a portré? Milyen funkciót lát el ez a műfaj a fotográfia, a film, a virtualitás korában? Kit és miért ábrázol a XX. század végi és a XXI. századi portré? Mi lehet ma a portré műfajának társadalmi szerepe? Ezek a kiállítás alapvető kérdései, mely mindemellett a műgyűjtő és múzeumalapító Ernst Lajos személye előtt tiszteleg, múzeumának centenáriuma alkalmából. Ismeretes, hogy Ernst főként portrékat gyűjtött és mutatott be: vezetése alatt jórészt történelmi arcképcsarnokok darabjai, költők, művészek arcmásai alkották az Ernst Múzeum állandó kiállítását. Most a műgyűjteményre is emlékezve kerülnek művek a múzeum termeibe, azonban annak romantikusan heroikus rendezőelvével ellentétben a jelenlegi kiállítás azt a művészeti változást igyekszik megjeleníteni, mely az emberi arc megjelenítésének módjában, indítékaiban és céljaiban az elmúlt négy évtizedben végbement.

On the Ground 1989-94: Rodolf Hervé munkái a Centrális Galériában

A Centrális Galéria új kiállítása a rendszerváltást követő időszak underground kultúráját és társadalmi változásait veszi górcső alá, Rodolf Hervé kameráján keresztül. A kiállítás a dokumentátor és képzőművész szemével láttatja az 1989-1994-es éveket, az átmenet korát, a kulturális underground felszínre törésének idejét a tömegkultúra térhódításának előestéjén – egy furcsa, inspiratív, várakozásokkal teli, ellentmondásos korszakot. A Centrális Galéria új kiállítása a rendszerváltást követő időszak underground kultúráját és társadalmi változásait veszi górcső alá, Rodolf Hervé kameráján keresztül. A kiállítás a dokumentátor és képzőművész szemével láttatja az 1989-1994-es éveket, az átmenet korát, a kulturális underground felszínre törésének idejét a tömegkultúra térhódításának előestéjén – egy furcsa, inspiratív, várakozásokkal teli, ellentmondásos korszakot. Rodolf Hervé magyar származású francia képzőművész és fotográfus 1989 utolsó napjaiban érkezett Budapestre. Magyar kultúrájú külföldiként sajátos szemszögből követte nyomon és rögzítette a rendszerváltás éveit, miközben maga is intenzíven részt vett az időszak szubkulturális életében. Rodolf Hervé elsősorban „perpetuális, elégedetlen embernek” tekintette magát, nem művésznek, hanem olyasvalakinek, akit minden izgat, akinek a művészet és élet egy és ugyanaz. A változások ereje és hangulata magával ragadta, így eredeti terveivel ellentétben közel egy évtizedig maradt Budapesten. Rodolf Hervére inspirálóan hatottak a rendszerváltás időszakának átmeneti évei, a légüres tér, amelyben a régi rend szabályai már nem, az új rendé pedig még nem voltak érvényesek, szabad utat engedve a művészi kreativitásnak és szabadságnak. Megtalálva helyét az underground szubkultúrában, Hervé rögzítette az eltűnő, átalakuló korszak világát és saját benyomásait. Privát érdeklődésébe – melyet legkevésbé a dokumentarista szándék vezérelt – számos dolog bekerült, ami miatt fotóinak és videóinak jelentősége nemcsak művészeti szempontból fontos. Rodolf Herve itt bemutatott fotói és videófelvételei a rendszerváltás utáni Magyarország első négy évét, elsősorban a budapesti szubkultúra mindennapjait, ünnepeit és eseményeit, jellegzetes figuráit, személyiségeit, és a mára már eltűnt kultikus helyeit (Tilos az Á, ZanziBár, Biliárd ½ 10, Fiatal Művészek Klubja) emelik „korképekké”. Művészeti értékük mellett történeti, szociológiai, kultúrantropológiai vizsgálódások trágyát képezhetik; nem véletlen, hogy a gyűjtemény éppúgy otthonra tud lelni történeti anyagok között az OSA Archívumban, mint a C3 művészeti archívumában. A Centrális Galéria jelenlegi tárlata ebből az anyagból mintegy 100 színes, fekete-fehér és Polaroid fényképet mutat be, melyet egy 5 órányi videóanyag felhasználásával készült installáció egészít ki. (A videóállomány teljes terjedelemben az OSA Archívumban kutatható.) Egyedi dokumentarista módszere, hogy ne húzzon éles határt az alkotás és mindennapi létezés közé, hogy mindent rögzítsen, olykor több kamerával is, "Rudit" emeli az alkotások főszereplőjévé. Az ő szemével látjuk a változások ma már jól ismert mozzanatait: átnevezett utcák és terek, átragasztott politikai plakátok, a KGST piac groteszk figurái, megfáradt utcaseprők, takarítónők a hajnali városban, félszeg kéregetők és kukázók a 6-os villamos útvonala mentén. De a 90-es évek pezsgő kulturális életébe szintén az ²öndokumentáción² keresztül kapunk betekintést: Rodolf Hervé kiállításai, performanszai, (pl. a budapesti fürdőkben készült Langyos víz c. felvételei, vagy az Erdély Dániellel és fiával, Erdély Mátyással készített Az éjszakai 6-os villamos című videója), a hozzá közel álló művészeti csoportok (Rézonances csoport, Árnyékkötők, Újlak Csoport) bemutatkozásairól készített felvételek, valamint a folyamatosan rögzített művészeti fesztiválok (Artexpo, Agora Fesztivál), események (Virágszerda), kiállítás megnyitók (Halas István, Kovács Attila, Dárdai Zsuzsa, vagy Erdély Miklós kiállításáról a Spicchi dell¢Est Galériában 1992-ben Rómában), és koncertek felvételei (Új Nem, Flash, Vasmalom, Csókolom, ef Zámbó, Happy Band, Csigafröccs) mind a sajátos alkotói szelekció jegyében maradtak fent. Megnyitó: 2012. szeptember 18. 17 óra Kiállítást megnyitja: Klaniczay Gábor és Szirtes András Kurátor: Sandly Orsolya OSA, Centrális Galéria, 2012. szeptember 18 – november 4. Budapest, V. ker. Arany János u. 32.Nyitva tartás kedd-vasárnap: 10-18 óráig A kiállítás ingyenesen látogatható Együttműködő partnerünk: www.rodolfherve.com Információk a kiállításról és a kapcsolódó rendezvényekről: www.osaarchivum.org és az OSA facebook oldalán. http://www.facebook.com/OSAarchivum?ref=hl További információ: Bertalan Nóra, 06-30-271-2709, 327-3250, bertalan@ceu.hu.

FFS Szerda: Müllner András egyetemi oktató előadása

Kritikai fotóhasználat az allegóriahagyomány kontextusában (Erdély Miklós) A fényképet a hetvenes évek egyes fényképelméletei allegorikus médiumként határozták meg, elsősorban Walter Benjaminra hivatkozva. Az allegória rokon a montázzsal, hiszen hasonló elven alapul: valamit kiszakítunk egy kontextusból és áthelyezzük egy másikba. Előadásomban ebből a szempontból vizsgálom Erdély Miklós fényképeit: hogyan próbálja meg reflexív módon a képei tárgyává tenni a fénykép allegorikus-montázsszerű természetét. Kritikai fotóhasználat az allegóriahagyomány kontextusában (Erdély Miklós) A fényképet a hetvenes évek egyes fényképelméletei allegorikus médiumként határozták meg, elsősorban Walter Benjaminra hivatkozva. Az allegória rokon a montázzsal, hiszen hasonló elven alapul: valamit kiszakítunk egy kontextusból és áthelyezzük egy másikba. Előadásomban ebből a szempontból vizsgálom Erdély Miklós fényképeit: hogyan próbálja meg reflexív módon a képei tárgyává tenni a fénykép allegorikus-montázsszerű természetét.

Erdély Miklós aktualitása (és a fényképezés)

Peternák Miklós művészettörténész előadása Időpont: 2009.12.02., szerda 19:00 Helyszín: ArtBázis, 1085 Budapest, Horánszky u. 25. Peternák Miklós művészettörténész előadása Időpont: 2009.12.02., szerda 19:00 Helyszín: ArtBázis, 1085 Budapest, Horánszky u. 25. Erdély Miklós (1928-1986) kivételes jelentőségű életműve a XX. század művészetének megkerülhetetlen csúcsteljesítménye. Munkásságának utolsó két évtizede, mikor művei részben a nyilvánosság számára, ha szűk körben is, de elérhetővé váltak, az avant-garde hazai és nemzetközi megújulásának időszaka. Erdély szobrászatot, építészetet tanult, életműve a képzőművészet mellett az irodalom, a művészetelmélet és kritika, a film, a hangjátékok vagy épp a fotó felől is megközelíthető, de bármely perspektívából tekintjük, egységes, gazdag, összefüggő egészként mutatkozik. Munkáit sajátos radikalizmus jellemzi: felfokozott nyitottság az újra, az ismeretlenre. Az alkotói pálya bemutatása során megkísérlem érzékeltetni, miért egyre aktuálisabb Erdély Miklós művészete az idő múlásával, nem feledkezve meg a helyszín kontextusa miatt fotográfiával kapcsolatos műveiről sem. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója

Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója - programsorozat

A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója folytatja rendes programsorozatát kéthetente szerdánként 19 órakor az ArtBázison! Cím: 1085 Budapest, Horánszky utca 25. Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója [2009. október 21.] *Perneczky Gézával beszélget Sebők Zoltán* "A magyar fotóművészet emancipálódása" című cikk kapcsán Perneczky Géza művészettörténésszel Sebők Zoltán esztéta beszélget. http://www.holmi.org/2008/02/a-magyar-fotomuveszet-emancipalodasa [2009. november 4.] *Stúdió-tagok bemutatkozása* A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója folytatja rendes programsorozatát kéthetente szerdánként 19 órakor az ArtBázison! Cím: 1085 Budapest, Horánszky utca 25. Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója [2009. október 21.] *Perneczky Gézával beszélget Sebők Zoltán* "A magyar fotóművészet emancipálódása" című cikk kapcsán Perneczky Géza művészettörténésszel Sebők Zoltán esztéta beszélget. http://www.holmi.org/2008/02/a-magyar-fotomuveszet-emancipalodasa [2009. november 4.] *Stúdió-tagok bemutatkozása* Barcza Gergely, Egry Tamás és Mohácsi Ildi képvetítése. Moderátor: Cséka György. [2009. november 18.] *Add el magad! A kortárs művész (csak) árucikk?* Páldi Líviával, a Műcsarnok főkurátorával és Sugár János médiaművésszel beszélget Szarka Klára fotótörténész. [2009. december 2.] *Erdély Miklós aktualitása (és a fényképezés)* Peternák Miklós művészettörténész előadása. [2009. december 16.] *Ígérem, nem csinálok több művészetet.* Mécs Miklós vetítése.

Csoszó Gabriella: Születésnap-paradoxon

Vajon hány emberre van szükség ahhoz, hogy legalább egyvalakinek a tiéddel azonos napon legyen a születésnapja? Csoszó Gabriella: 1969. július 4. Erdély Miklós: 1928. július 4. Helyszín: FKSE Stúdió Galéria (Budapest VII., Rottenbiller u. 35.) A vetített képes matematikai kísérlet az FKSE '50 napos' kiállítás-sorozatának eseménye. '50 napos' (2008. július 2-augusztus 20.) Vajon hány emberre van szükség ahhoz, hogy legalább egyvalakinek a tiéddel azonos napon legyen a születésnapja? Csoszó Gabriella: 1969. július 4. Erdély Miklós: 1928. július 4. Helyszín: FKSE Stúdió Galéria (Budapest VII., Rottenbiller u. 35.) A vetített képes matematikai kísérlet az FKSE '50 napos' kiállítás-sorozatának eseménye. '50 napos' (2008. július 2-augusztus 20.)

X. Képíró-képolvasó hétvége Illés Barnával

Fotótörténeti előadás és műtermi fotográfia készíttetése régi eljárással Zalka Imre vándorfotográfus vezetésévelHelyszín: Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház, Napfényműterem1065 Budapest, Nagymező utca 20.Az előadás és gyakorlat címe: A fotogram mátrixaRészvételi díj: 1400.-ft, mely tartalmazza a belépőt mindhárom kiállítóterünkbe is.Illés Barna: A fotogram mátrixa Fotótörténeti előadás és műtermi fotográfia készíttetése régi eljárással Zalka Imre vándorfotográfus vezetésévelHelyszín: Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház, Napfényműterem1065 Budapest, Nagymező utca 20.Az előadás és gyakorlat címe: A fotogram mátrixaRészvételi díj: 1400.-ft, mely tartalmazza a belépőt mindhárom kiállítóterünkbe is.Illés Barna: A fotogram mátrixaFény, tárgy és fényérzékeny felület közötti viszony az idő dimenziójábanFotótörténeti előadás és fotogram készítéseA Magyar Fotográfusok Háza képíró-képolvasó hétvégéjén ezúttal a látogatók a fotogram történetével ismerkedhetnek meg. Egyben arra is lehetőségük nyílik, hogy az elméleti előadás után, a gyakorlati foglalkozáson sajátítsák el a tanultakat.A programot Illés Barna fotográfus vezeti, aki 1996-ban végezte el a Szellemkép Szabadiskola Fotó szakát és 2005-ben szerzett diplomát a Magyar Iparművészeti Egyetem vizuális kommunikáció tanári szakirányán. 1996 óta kizárólag fotográfiával illetve annak különböző területeivel foglalkozik. Korábban rajzot és művészettörténetet tanított, így szinte egyenes út vezetett a fotótanításhoz. Immáron hat éve segít kezdő fiataloknak egy olyan fotográfiai szemlélet kialakításában, mely az alkotói munkásságuk alapja lehet. Számára ma már a tanítás egyet jelent az alkotói munkával. Ugyanolyan jelentőséget tulajdonít élete ezen részének, mint az autonóm művészi tevékenységnek.Képíró-képolvasó program részletezése:A programot szombat és vasárnap két külön csoportnak rendezzük meg, azonos tematikával, mely minden esetben elméleti (2 óra) és gyakorlati (4 óra) foglalkozásból áll. A szükséges eszközöket, anyagokat a Mai Manó Ház biztosítja.Részvételi díj:A részvételi díj 1400.- Ft/fő/napJelentkezés:Csak személyesen - nyitva tartási időben - a Pécsi József Fotográfiai Szakkönyvtárban (1065, Budapest, Nagymező utca 20.)A részvevők száma max. 10 fő/nap.A részvétel a jelentkezési sorrend alapján áll össze.Jelentkezési határidő: 2007. február 08.További információ: laszlo.baki@maimano.huKedvcsinálóként kis előzetes a fotogramról:A fotogram, fényképezőgép és negatív közbeiktatása nélkül, pusztán a fény, a fényérzékeny anyagok és a bennük végbemenő változásokat előhívó vegyszerek működésével létrehozott - többnyire tárgyak árnyékát rögzítő - kép. A fotogram sajátos szinonimája a valóság megismerésének, az antropomorf gondolati körből való kitekintésnek.A fotogram helyeA fotogram a látás metaforája, nemcsak abban az értelemben, hogy a fény a recehártyánkon foltot hagy, de az eljárás mesterséges megfordítása is érvényes: a szemgolyó bizonyos részeinek mechanikus ingerlése képeket hoz létre.Azt, hogy mi a szerepe és a helye a fotogramnak a fotografikus képek világában Beke László művészettörténész, a következőképpen határozza meg: " A fotogram a fényképezés egysége, a legegyszerűbb "fényfolt", a szó "fénylenyomat" értelmében. Optikai és kémiai jelenség, ősfénykép a fényképezés "előttese", még fényképezőgép sem kell hozzá, csak fény és fényérzékeny anyagfelület. A legkorszerűbb fényképezés is a fotogramra épül, a camera obscurával vagy fényképezőgép lencsén keresztül készült kép "csupán" speciális fotogram. Bármi, ami megjelenik a fotópapíron vagy a negatívon- fotogram... Ha a fotópapírra valamilyen tárgyat helyezünk, megvilágítás után annak "lenyomata" mégpedig világos "fénylenyomata" ott marad a felületen, miközben környezete a fénymennyiségtől (azaz a megvilágítás hosszától) függően sötét kontrasztot alkot vele. E tekintetben a fotogram szoros rokonságban áll az "ősképek" egyik típusával: a lenyomattal (a "print" angol szó, amelyet minden papírkép-fényképre is alkalmaznak, nyomatot jelent)."Ilyen értelemben összeállítható egy olyan művészettörténeti áttekintés, ahol a fotogram-elvből kiindulva magyarázzuk a művészi tevékenységeket és a műalkotásokat. Egy ilyen kontextusban beszélhetnénk például Yves Klein kék festékbe mártott női test lenyomatairól, Gémes Péter fénnyel festett emberi testjeiről, Bozsó András Légyfogójáról, Erdély Miklós pászkás blueprintjeiről, vagy Hajas Tibor Képkorbácsolás sorozatáról.A nevek és a példák tetszés szerint sorolhatók. Nincs olyan művész akinek munkásságában ne lehetne rámutatni a fotogram-elv közvetlen vagy közvetett használatára. Ez azt támasztja alá, hogy az elv működik, mozgásban van és életképes. A fotogram nem tud kimerülni, foglalkoztatja a művészi kreativitást és új megvilágításban újra és újra új egyedi művekkel találkozunk. A lehető legáltalánosabban fogalmazva, a fotogram művészetmodell.Illés Barna