Azok a publikus események, amelyekben ezt az alkotói profilt megjelölték, de nem ő a publikáló Persona.
Herczeg Klára-díj 2021 A Stúdió Alapítvány örömmel ad hírt a 2021-es Herczeg Klára-díj díjátadó eseményéről, valamint ezzel egybekötve Várnai Gyula senior díjazott és Tranker Kata junior díjazott közös kiállításának megnyitójáról. A Stúdió Alapítvány kuratóriuma idén Aknai Katalint, Berhidi Máriát és Pinczehelyi Sándort kérte fel, hogy a szakmai zsűri tagjaként döntsenek a senior díjazott személyéről. A senior díj jelölője, Szalai Bori által javasolt művészek közül - Komoróczky Tamás, Várnagy Tibor és Várnai Gyula - a szakmai zsűri a senior díjat Várnai Gyulának ítélte. A junior díjra idén is az FKSE tagjai jelölhettek olyan 35 év alatti alkotót, aki az elmúlt években kiemelkedő teljesítményt nyújtott és aktívan hozzájárult az FKSE közösségének építéséhez. A jelöltek közül egy öttagú zsűri, amelynek tagjai Gadó Flóra, Lendeczki Kinga, Kútvölgyi-Szabó Áron, Petrányi Luca és Zemlényi-Kovács Barnabás voltak, választotta ki a díjazottat. A junior díjért szoros versenyben lévő művészek közül - Horváth Gideon, Süveges Rita, Tranker Kata és xtro-realm - a zsűri a junior díjat november 29-i döntése alapján Tranker Katának ítélte. Megnyitó: 2022. 01. 22. 18.00 Cím: Képíró utca 6., 1053 Budapest A kiállítás 2022. 02. 05-ig látogatható a Foton Galéria nyitvatartási ideje alatt. -------------------------------- A NÉVADÓRÓL Herczeg Klára Munkácsy-díjas szobrász- és éremművész 1906. október 13-án született Budapesten. Gyermekkorában Bécsben élt. Művészeti tanulmányait először Bécsben, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte 1924-28 között, ahol mestere Kisfaludy Stróbl Zsigmond volt. 1929-30-ban Berlinben élt, ahol többek között a Rosenthal porcelángyár számára készített kisplasztikákat, hogy megélhetését biztosítsa. 1930-33 között Párizsban Charles Despiau mellett képezte tovább magát. 1925 óta szerepelt műveivel hazai és nemzetközi kiállításokon. Részt vett az 1937. évi párizsi és az 1938. évi New York-i világkiállításon. Mintegy harminc köztéren felállított szobra látható Budapesten és az egész országban. Hazai múzeumokon kívül megtalálhatók művei külföldön is (pl.: nürnbergi Dürer-Hausban és az amszterdami Van Gogh Múzeumban). 1997. augusztus 6-án hunyt el Budapesten. A HERCZEG KLÁRA-DÍJ TÖRTÉNETE Herczeg Klára végrendeletében az örökség egy részét művészek támogatására szánta. A Herczeg-hagyaték kezelője, Dr. Székely Ádámné Dr. Szűts Ildikó úgy döntött, hogy a Fiatal Képzőművészek Stúdiójára (mint a pályakezdő képzőművészeket képviselő szervezetre) testálja át azt a megtisztelő feladatot, hogy döntsön a támogatás formájáról. A Stúdió egy – az örökhagyóról elnevezett – díjat alapított, melynek - mivel Herczeg Klára mindig fontosnak tartotta az idős és fiatal generációk egymáshoz való közeledését - minden évben egy senior és egy junior díjazottja van. A díjat a Stúdió Alapítvány (SA) gondozza. A Herczeg Klára-díj 1998 óta minden évben kiadásra kerül. A DÍJAT 1998 ÓTA AZ ALÁBBI MŰVÉSZEK KAPTÁK: 2020. Jovánovics György - Kútvölgyi-Szabó Áron 2019. Csutak Magda - Dallos Ádám 2018. Berhidi Mária – Rudas Klára 2017. Pinczehelyi Sándor – Ember Sári 2016. Maurer Dóra – Gosztola Kitti 2015. Kemény György – Trapp Dominika 2014. Ladik Katalin – Szemző Zsófia 2013. Bodóczky István – Kerezsi Nemere 2012. Baksa-Soós János – Csákány István 2011. Szirtes András – Hatházi László András 2010. Medve András – Horváth Tibor 2009. feLugossy László – Szörényi Beatrix 2008. Körösényi Tamás – SZAF (Mécs Miklós és Fischer Judit) 2007. St. Auby Tamás – Gróf Ferenc (Société Réaliste) 2006. Szikora Tamás – Tibor Zsolt 2005. Türk Péter – Lóránt Anikó 2004. Lantos Ferenc – Galbovy Attila / Péli Barna 2003. Deim Pál – Szász György 2002. Major János – Kokesch Ádám 2001. Kaján Tibor – Benczúr Emese 2000. Gyarmathy Tihamér- Király András 1999. Lossonczy Tamás – Schneemeier Andrea 1998. Papp Oszkár – Wächter Dénes ------------- grafika: Süveges Rita Támogató: NKA - Nemzeti Kulturális Alap http://www.nka.hu/ Honfi Zsolt (műtárgyszállítás) https://www.facebook.com/events/1124923538323410/
U T Ó P I A | videóművészeti kiállítás A sárospataki VLS művésztelep és meghívott vendégművészek videóművészeti kiállítása Vajda Lajos Stúdió Pinceműhely, 2019.08.24-09.22. Megnyitó: 2019.08.24. 19.00 Megnyitó performance: W. Horv ' th Tibor Audiovizuális performance: Mákó Rozi Zene: ef.Zámbó Happy Dead Band, Balaton Zenekar, Bernathy Zsiga Live Visual: Baly Kiállítók: Benkovits Balázs, Csontó Lajos, Fodor János, W. Horv ' th Tibor, Hugyecsek Balázs, FeLugossy László, Magyarósi Éva, Margit Szabolcs, Molnar Ágnes Éva, Szirtes János, Szolnoki Jozsef, Rudolf Pacsika, Rizmayer Péter, Roi Vaara, Ef Zámbó István Büfé: Pótkulcs Szentendre A program INGYENES! Megtekinthető péntek, szombat, vasárnap, 16.00-20.00, Szentendre, Péter Pál utca 6. https://www.facebook.com/events/486467425501761/
Exkluzív tárlatvezetés feLugossy László Munkácsy-díjas festő, performerrel David Lynch Small Stories / Kis történetek c. kiállításán Belépőjegy: 2500 Ft https://www.facebook.com/events/632939607154370/
Az Ericsson Galéria és a Godot Galéria 2004 óta ötödik alkalommal állít ki közösen egy-egy művészt, az eddigiek Bács Emese, Bukta Imre, Szurcsik József és Tamási Claudia voltak. Az együttműködés lényege, hogy megmutassuk azt, hogy két egymástól eltérő profilú kiállítóhely programjában is vannak közös pontok, tehát vannak olyan értékek a kortárs képzőművészetben, amelyek általánosabb mondanivalót hordoznak. Az Ericsson Galéria és a Godot Galéria 2004 óta ötödik alkalommal állít ki közösen egy-egy művészt, az eddigiek Bács Emese, Bukta Imre, Szurcsik József és Tamási Claudia voltak. Az együttműködés lényege, hogy megmutassuk azt, hogy két egymástól eltérő profilú kiállítóhely programjában is vannak közös pontok, tehát vannak olyan értékek a kortárs képzőművészetben, amelyek általánosabb mondanivalót hordoznak. Az egyik tér egy nagyvállalat bemutatóhelye, ahol elsősorban a saját munkatársai illetve partnerei részére illetve ízlése szerint szerveznek kiállításokat, a másik pedig a hazai képzőművészeti élet egyik legkarakteresebb művészcsapatával rendelkező magángalériája. A közös munka során mindig létrejön az adott kiállítást, művészt bemutató katalógus is. feLugossy mostani katalógusa egy fokkal tágabb válogatást ölel fel, hiszen nem csupán a két kiállítás anyaga, de Laca jellegzetes arcai illetve az idei MODEM-es életmű kiállításának néhány installációját is tartalmazza a kiadvány, mely a két megnyitón elvihető lesz. 'Ahogy azt a cím is sejteti, a kiállítás ellentétpárokból építkezik, melyek a művész belső konfliktusainak szimbólumaiként is értelmezhetőek. 'Fura, de már nem szeretek művész lenni.' Fura ez valaki olyan szájából, aki a mai napig alkot. Aki nem élvezi, amit csinál, az felhagy vele (főleg, hogy művészként olyan kiváltságos helyzetben van, hogy gyakorlatilag bármi megengedett számára, akár a művészként egy ideig nem 'funkcionálás' is). feLugossy azonban ezzel szemben élvezi az alkotás folyamatát. Az állandóan új élmények felé kutakodás és vágyakozás ezúttal a lakkosan csillogó szikszalaggal körbetekert ujjakban manifesztálódnak, melyek a valami új létrehozása iránt érzett csillapíthatatlan vágy megtestesítői is egyben. A vágynak, ami kiemeli a művészt az átlagból és egy egészen más dimenzióba helyezi. A kiállítás anyaga kifejezetten ebből az alkalomból készült, és szándékosan nem a festményekre, hanem az installációkra, szöveges megoldásokra koncentrál, létrehozva ezzel a fotók, tárgyak, szövegek és képek furcsa egyvelegét. feLugossy ezúttal is a rá jellemző technikákkal operál - mégis úgy tűnik, hogy a 'kéz, ami szereti rátenni magát arra, ami számára kedves' új dolgok felé nyúl, megalkotva ezzel valami autentikusan, mégis újszerűen feLugossysat. feLugossy László, a képzőművész. A fényképész. A dalszövegíró. Az alapító (például a szentendrei Vajda Lajos Stúdióé, az A. E. Bizottságé, az Új Magyar Akrobatika music-performance, és a Batu Kármen zenekaré). feLugossy László, a polihisztor. Művészetének meghatározó eleme a művészeti ágak közti éles határvonal elmosása, a különböző technikák összeolvasztása. feLugossy munkássága tökéletes bizonyíték arra, hogy a (poszt)posztmodernben bármi és minden képezheti a művészet tárgyát, és, hogy az egymástól egyértelműen elkülöníthető művészeti stílusok kora letűnőben van. A képzőművészet, a fotóművészet és a költészet keverése audiovizuális elemekkel jellemzi alkotásait, mely módszer szokatlan, új műtárgyak születését eredményezi. Az autodidakta módon, empirikus úton szerzett tudás állandóan új technikák kipróbálására ösztökéli, ezért nem meglepő, hogy művészete ennyire szerteágazó. feLugossy nem fél megmutatni önmagát, mindenféle görcsösség nélkül, a legtermészetesebb módon, kíméletlenül őszintén tárulkozik ki alkotásain keresztül. A Munkácsy-díjjal, a Neufeld Anna Alapítvány Hincz Gyula díjával, a Media Wave Párhuzamos Kultúráért Díjjal, valamint a Herczeg Klára és a Ködöböcz József díjjal kitüntetett művész üde színfoltját képezi a mai magyar képzőművészetnek.' - Tóth Dorottya
Az Ericsson Galéria és a Godot Galéria 2004 óta ötödik alkalommal állít ki közösen egy-egy művészt, az eddigiek Bács Emese, Bukta Imre, Szurcsik József és Tamási Claudia voltak. Az együttműködés lényege, hogy megmutassuk azt, hogy két egymástól eltérő profilú kiállítóhely programjában is vannak közös pontok, tehát vannak olyan értékek a kortárs képzőművészetben, amelyek általánosabb mondanivalót hordoznak. Az Ericsson Galéria és a Godot Galéria 2004 óta ötödik alkalommal állít ki közösen egy-egy művészt, az eddigiek Bács Emese, Bukta Imre, Szurcsik József és Tamási Claudia voltak. Az együttműködés lényege, hogy megmutassuk azt, hogy két egymástól eltérő profilú kiállítóhely programjában is vannak közös pontok, tehát vannak olyan értékek a kortárs képzőművészetben, amelyek általánosabb mondanivalót hordoznak. Az egyik tér egy nagyvállalat bemutatóhelye, ahol elsősorban a saját munkatársai illetve partnerei részére illetve ízlése szerint szerveznek kiállításokat, a másik pedig a hazai képzőművészeti élet egyik legkarakteresebb művészcsapatával rendelkező magángalériája. A közös munka során mindig létrejön az adott kiállítást, művészt bemutató katalógus is. feLugossy mostani katalógusa egy fokkal tágabb válogatást ölel fel, hiszen nem csupán a két kiállítás anyaga, de Laca jellegzetes arcai illetve az idei MODEM-es életmű kiállításának néhány installációját is tartalmazza a kiadvány, mely a két megnyitón elvihető lesz. 'Ahogy azt a cím is sejteti, a kiállítás ellentétpárokból építkezik, melyek a művész belső konfliktusainak szimbólumaiként is értelmezhetőek. 'Fura, de már nem szeretek művész lenni.' Fura ez valaki olyan szájából, aki a mai napig alkot. Aki nem élvezi, amit csinál, az felhagy vele (főleg, hogy művészként olyan kiváltságos helyzetben van, hogy gyakorlatilag bármi megengedett számára, akár a művészként egy ideig nem 'funkcionálás' is). feLugossy azonban ezzel szemben élvezi az alkotás folyamatát. Az állandóan új élmények felé kutakodás és vágyakozás ezúttal a lakkosan csillogó szikszalaggal körbetekert ujjakban manifesztálódnak, melyek a valami új létrehozása iránt érzett csillapíthatatlan vágy megtestesítői is egyben. A vágynak, ami kiemeli a művészt az átlagból és egy egészen más dimenzióba helyezi. A kiállítás anyaga kifejezetten ebből az alkalomból készült, és szándékosan nem a festményekre, hanem az installációkra, szöveges megoldásokra koncentrál, létrehozva ezzel a fotók, tárgyak, szövegek és képek furcsa egyvelegét. feLugossy ezúttal is a rá jellemző technikákkal operál - mégis úgy tűnik, hogy a 'kéz, ami szereti rátenni magát arra, ami számára kedves' új dolgok felé nyúl, megalkotva ezzel valami autentikusan, mégis újszerűen feLugossysat. feLugossy László, a képzőművész. A fényképész. A dalszövegíró. Az alapító (például a szentendrei Vajda Lajos Stúdióé, az A. E. Bizottságé, az Új Magyar Akrobatika music-performance, és a Batu Kármen zenekaré). feLugossy László, a polihisztor. Művészetének meghatározó eleme a művészeti ágak közti éles határvonal elmosása, a különböző technikák összeolvasztása. feLugossy munkássága tökéletes bizonyíték arra, hogy a (poszt)posztmodernben bármi és minden képezheti a művészet tárgyát, és, hogy az egymástól egyértelműen elkülöníthető művészeti stílusok kora letűnőben van. A képzőművészet, a fotóművészet és a költészet keverése audiovizuális elemekkel jellemzi alkotásait, mely módszer szokatlan, új műtárgyak születését eredményezi. Az autodidakta módon, empirikus úton szerzett tudás állandóan új technikák kipróbálására ösztökéli, ezért nem meglepő, hogy művészete ennyire szerteágazó. feLugossy nem fél megmutatni önmagát, mindenféle görcsösség nélkül, a legtermészetesebb módon, kíméletlenül őszintén tárulkozik ki alkotásain keresztül. A Munkácsy-díjjal, a Neufeld Anna Alapítvány Hincz Gyula díjával, a Media Wave Párhuzamos Kultúráért Díjjal, valamint a Herczeg Klára és a Ködöböcz József díjjal kitüntetett művész üde színfoltját képezi a mai magyar képzőművészetnek.' - Tóth Dorottya
Válogatás Gerendai Károly gyűjteményéből: A kiállító m?vészek: Ádám Zoltán, Aatóth Franyó, Bada Dada Tibor, Bukta Imre, drMáriás Béla, efZámbó István, El Kazovszkij, feLugossy László, Fehér László, Gerhes Gábor, Mulasics László, Nádler István, Nagy Kriszta x-T, Soós Nóra, Swierkiewicz Róbert, Szirtes János, Tarr Hajnalka, Várnai Gyula, Wahorn András Megnyitja: drMáriás Béla Kurátor: Stánitz Zsuzsanna *** Válogatás Gerendai Károly gyűjteményéből: A kiállító m?vészek: Ádám Zoltán, Aatóth Franyó, Bada Dada Tibor, Bukta Imre, drMáriás Béla, efZámbó István, El Kazovszkij, feLugossy László, Fehér László, Gerhes Gábor, Mulasics László, Nádler István, Nagy Kriszta x-T, Soós Nóra, Swierkiewicz Róbert, Szirtes János, Tarr Hajnalka, Várnai Gyula, Wahorn András Megnyitja: drMáriás Béla Kurátor: Stánitz Zsuzsanna *** 'Valahogy a zenével kezd?dhetett - gondolja az ember, amennyiben Gerendai Károly magángy?jteményére terel?dne a szó. A nagyjából 170 kortársm?vészeti alkotásból álló gy?jteményt szemlélve egyértelm?en körvonalazódik azon m?vészek névsora, akik munkáikkal alapjaiban meghatározzák az anyagot, s egyben tükrözik a gy?jt?i attit?döt. Maga Gerendai a következ?képpen fogalmaz: 'a képz?m?vészethez ugyanolyan megszállott és alapvet?en érzelmi köt?dés kapcsol, mint a többi hobbimhoz. Az els? id?t?l fogva leginkább a zene határozta meg, hogy kikt?l vettem képeket' - hipotézisünk tehát beigazolódott. A zene iránti szenvedély egy újabb elkötelez?dést alapozott meg számára - a kortársm?vészeti m?alkotások gy?jtését. A m?vészeti alkotások gy?jtése egész könnyen válhat addikcióvá, amelynél dönt?en a 'belép?kártya' a kérdéses és kruciális pont - amennyiben a folyamat elindul, onnan bizony nincs visszaút. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy mind a Sziget irodában, mind Gerendai privát otthonában lehetetlen üres falat találni - a gy?jt? a munkák között éli mindennapjait, s ebben az örömben szívesen osztozik kollégáival is. Tekintsük ama bizonyos 'belép?kártyának' a zenei hátteret, s mindjárt magától értet?d?vé válik, hogy miért efZámbó István, felLugossy László és Wahorn András m?vei adják a gy?jteményt meghatározó alkotók egyik körét. Ez azonban csak a kortársm?vészeti alkotások gy?jtésébe fokozatosan elmélyül? gy?jt?i állomásnak számított; a paletta azóta ugyanis elképeszt?en kitágult, színesedett. A m?gy?jtés tanulási folyamat is egyben, amelynek eredményeképpen mostanra egy önálló döntések mentén alapuló, finomodó és jól körvonalazható anyag állt össze. Kezdeti választásaiban dönt? szerepet játszott a galeristákkal kialakult tanácsadói, majd baráti viszony, s ez a mai napig jellemzi a gy?jt?t, befektetési szempontok azonban továbbra sem foglalkoztatják. A m?vásárlást tehát emocionális aspektusok indítják el, amely egy egyre tájékozottabb és a m?vészeti werkekben jártasabb gy?jt?i attit?ddel párosul. A gy?jtemény egyik hangsúlyosabb vonalát tehát az el?bbiekben említett egykori zenész, majd autodidakta módon a m?vészeti pályára lép? alkotók (efZámbó, feLugossy, Wahorn) korántsem könnyed munkái adják. Szintén több alkotással szerepel Aatóth Franyó, akinek munkái az el?z?, szentendrei csoporttal együtt-kezelve a gy?jtemény kissé abszurd, álomszer?, figurális, jellemz?en emberi dilemmákkal foglalkozó részét képezik. A gy?jtemény további hangsúlyos vonalát egy absztraktabb, gesztusalapú, az anyagkezeléssel és a felülettel játszó munkák adják. Gerendai több alkotást tudhat magáénak Nádler Istvántól, Bukta Imrét?l, Mulasics Lászlótól és Szirtes Jánostól is, akik esetében az egymást követ?, különböz? stílusbeli korszakok is jól nyomon követhet?ek. A gy?jtemény két f?bb csapásvonala tehát az el?bbiekben ismertetett két csoport munkáin alapul, amelyet az olyan, olykor gyermekrajz-hatású, bár témájában dönt?en eltér? m?vészek alkotásai egészítik ki, mint Dr. Máriás Béla, Bada Dada vagy Nagy Kriszta m?vei, vagy éppen Soós Nóra festményei, akit?l a finom politikai célzatú 'Sivatagi Róka' cím? munka szerepel a kiállított anyagok között is. A hagyományos festészeti törzsanyag fokozatosan fellazul olyan, kísérletez?bb médiumú alkotásokkal is, mint pl. Gerhes Gábor lightbox munkája vagy Várnai Tibor lentikuláris technikán alapuló tájképei. A fiatalabb generációt Soós Nóra mellett Csiszér Zsuzsi tépett hatású, montázs-szer? képei és Gy?ri Márton rendkívül színes, olykor figuratív, olykor absztrakt festményei képviselik. A dönt?en magyar m?vészek munkáiból álló gy?jteményt pedig Jurriaan Molenaar letisztult architekturális festményei, Francoise Gilot absztrakt munkái és Martin C. Herbst monumentális portréi egészítik ki. A Godot Galériában látható válogatás a rendkívül összetett, eklektikus gy?jtemény kurátori munkán alapuló válogatása, amelynek célja azon szegmensek bemutatása, amelyek a gy?jtemény gerincét adják, s egyben kiszélesed? spektrumát is el?remutatják.' Stánitz Zsuzsanna
a kiállítást megnyitja: k.kabai lóránt Résztvevő művészek: Baglyas Erika, Csató Máté, Csontó Lajos, feLugossy László, Július Gyula, Pacsika Rudolf, Szabó Attila, Tóth Eszter, Vinkler Zsuzsi, Vincze Ottó a kiállítást megnyitja: k.kabai lóránt Résztvevő művészek: Baglyas Erika, Csató Máté, Csontó Lajos, feLugossy László, Július Gyula, Pacsika Rudolf, Szabó Attila, Tóth Eszter, Vinkler Zsuzsi, Vincze Ottó
Helyszín: Művészet Malom (Szentendre, Bogdányi út 32.) Megnyitja A sokadik kétség című performansszal Szirtes János és feLugossy László Megtekinthető: naponta 10-18 óráig Helyszín: Művészet Malom (Szentendre, Bogdányi út 32.) Megnyitja A sokadik kétség című performansszal Szirtes János és feLugossy László Megtekinthető: naponta 10-18 óráig
feLugossy László és Minyó Szert közös hang és fényjelenése a zsámbéki rakétabázison mely ezen az estén rakétaoázissá lényegül át.A két művész először lép együtt közönség elé külön erre az alkalomra készült bemutatójával.feLugossy Lászlóképzőművész, performer (Kecskemét,1947)"A dolgok révülete és a valóság egységének keresése"Minyó Szertképzőművész(New Delhi, 1955) feLugossy László és Minyó Szert közös hang és fényjelenése a zsámbéki rakétabázison mely ezen az estén rakétaoázissá lényegül át.A két művész először lép együtt közönség elé külön erre az alkalomra készült bemutatójával.feLugossy Lászlóképzőművész, performer (Kecskemét,1947)"A dolgok révülete és a valóság egységének keresése"Minyó Szertképzőművész(New Delhi, 1955)"Állványra teszem a bringát és beállítom a fényt. Érzékenyítem a felületet újkori leleteim számára.Felülök biciklimre és fényéveket teszek meg. Kozmikus távolságot hidalok át, a setétkamrává átlényegített galéria falai közt átbiciklizek egy másik dimenzióba.Előidézem a látens képet, fixálom (rögzítem) a látványt (képet).Megérkeztem."
