Gémes Péter

Mayer Marianna tárlatvezetése Gémes Péter kiállításán | beszélgetőtárs: Klukon Edit zongoraművész

Mayer Marianna záró kurátori tárlatvezetése A kéz és a test emlékezete | Gémes Péter fotófestészete c. kiállításon A kurátor beszélgetőtársa: Klukon Edit zongoraművész Gémes Péter azon kevés művészek egyike, akinek mind személye, mind alkotói pályája a művészettörténészek és a közönség egyöntetűen pozitív ítéletét vívta ki. Életművét tragikusan rövid, alig két évtized alatt hozta létre, ám így is nagyon összetett, időtálló, máig érvényes, fontos művekkel gazdagította a kortárs művészetet. A látogatók végigkövethetik Gémes belső útját, a formálódás éveitől kezdve a filozófiai hátterű olvasmányélmények által megjelenített fotóalapú munkákon át a hittel teli reménykeresés utolsó állomásáig. Az újabb generációk is rácsodálkozhatnak a gondolati és vizuális bravúrokat felmutató időtálló alkotásokra, egy olyan művészre, aki egész oeuvre-jével példázza: „Ecce homo!” Mayer Marianna https://mucsarnok.hu/gemes Belépés: aznapi kiállítási jeggyel Vendégeket regisztrációhoz kötötten, korlátozott számban tudunk fogadni a programon. Regisztráció: murka.ilona@mucsarnok.hu https://www.facebook.com/events/911686956991709/

A kéz és a test emlékezete | Gémes Péter fotófestészete | 2023. 10. 20. – 2024. 01. 28.

Gémes Péter (1951. 04. 11. – 1996. 10. 22.) azon kevés művész egyike, akinek mind személye, mind alkotói pályája a művészettörténészek és a közönség egyöntetűen pozitív ítéletét vívta ki. Életművét tragikusan rövid, alig két évtized alatt hozta létre. A Budapesti Képzőművészeti Gimnázium és a kirakatrendező iskola után a Varsói Képzőművészeti Akadémia grafika szakán diplomázott 1976-ban, majd ugyanitt volt ösztöndíjas. 1980-ban tért vissza Budapestre. Az addig litográfiákat és szórópisztolyos grafikákat alkotó művész érdeklődése innentől a fényképezés felé fordult: hol közvetlenül fotókból állnak a kompozíciók, hol pedig a lefényképezett alakokat szórópisztollyal rajzolja föl a nagyméretű vásznakra. A legtöbb képén ő maga szerepel, számtalan karakter bőrébe bújva akár egyazon képtéren belül is, ő a filozófus, a vándor, az angyal, a harcos – némelykor bevonta közvetlen családtagjait is, így kölcsönözve intimitást a jeleneteknek. Utolsó éveiben már csak saját magát fotózta, majd a testéből is csak a végtagjait. A kezek és lábak sokszor alig felismerhető formáiból mozaikként rakott össze oszlopokat, homokórát, piramist, naplószerűen dokumentálva az időt és a mindennapokat. A Műcsarnok először 1986-ban a Dorottya utcai Kiállítóteremben mutatta be Gémes Péter Vándorévek című fotóvásznait, később – már halála után – 2000-ben sor került a fő műveket felsoroló kiállításra, de az intézmény szervezte az 1987-es Sao Paulo-i Biennálén való megjelenését, valamint jelentős kollekcióval szerepelt 1995-ben, a rekonstrukció utáni nyitókiállításon. Jelen kiállításunkkal arra vállalkozunk, hogy a főművek mellé beemeljük az életműbe a korábban marginálisnak tekintett pályakezdő munkákat is, amelyekben sok olyan szegmens megtalálható, ami kontinuitást mutat a későbbi főművek felé. Végigkövetjük a változásokat, a sokszor egészen aprókat is, amelyek közvetítik a művész gondolkodását, életének eseményeit, és lezárják az életművet. 27 év távlatából jobban korrigálhatók a korábbi téves datálások – ezek az életút rövidsége miatt különösen fontosak. A kiállítás a korrekciókkal is logikusabban láttatja a képi megfogalmazás alakulásának folyamatát. A gondolatébresztő inspirációk kezdettől fogva az olvasmányélményekből jönnek: a Bibliából, irodalmi és filozófiai értekezésekből, ókori szerzőktől, Platóntól, Boethiustól Hamvas Béláig és Kerényi Károlyig, és akár mások irodalmi és filozófiai értekezéseiből. Látható, ahogyan a formába öntés az évek során, párhuzamosan az életeseményekkel változik. A kiállításon látható lesz egy olyan nagyméretű fotóvászon is, amely – egy miskolci tárlatot kivéve – még nem került közönség elé. A látogatók így végigkövethetik Gémes Péter belső útját, a formálódás éveitől kezdve a filozófiai hátterű olvasmányélmények által megjelenített fotóalapú munkákon át a hittel teli reménykeresés utolsó állomásáig. Az újabb generációk is rácsodálkozhatnak a gondolati és vizuális bravúrokat felmutató időtálló alkotásokra, egy olyan művészre, aki egész oeuvre-jével példázza: „Ecce homo!” Mayer Marianna a kiállítás kurátora 2023. október 13. – 2024. január 28. szerda - vasárnap 10.00-18.00, csütörtök 12.00-20.00, hétfő, kedd: zárva https://www.facebook.com/events/1098302191552209/?event_time_id=1098302908218804

Gémes Péter: Vízvonal

A budapesti Lengyel Intézet tisztelettel meghívja Önt a Platán Galéria alapításának 20. évfordulója alkalmából megrendezett PLATÁN20 Gémes Péter Vízvonal című kiállítás megnyitójára, 2019. március 8-án, pénteken, 18 órára a Platán Galériába. Köszöntőt mondanak: Joanna Urbańska, a Lengyel Intézet igazgatója és Barbara Wiechno, a Lengyel Intézet volt igazgatója (1997-2001) A kiállítást megnyitja Kovalovszky Márta művészettörténész. 2019 fontos év a budapesti Lengyel Intézet történetében, hiszen két évfordulót is ünneplünk, az intézet megalapításának 80., valamint kortárs művészeti galériája, a Platán létrejöttének 20. jubileumát. 1999-ben az egykori nagy népszerűségnek örvendő lengyel bolt helyén, az Andrássy úton megkezdi működését a Platán Galéria. Nevében a híres budapesti platánfákra való utalás, egy hosszú életű vállalkozás vágyáról tanúskodik. A Platán "Gémes Péter: Napló" című kiállítással nyitja meg kapuit. A Varsói Képzőművészeti Akadémián végzett művész mostani kiállítása szimbolikus jelentőségű, megemlékezés a művészről, a galéria alapításának 20. évfordulója alkalmából. „Fönnmarad-e Gémes Péter életműve a modern művészet történetében? Én hiszem, hogy igen. Vagy lehet, hogy az utódok ítéleténél sokkal fontosabb lesz az, amit közösen éltünk át mindannyian, akik egyszerre éltünk valahol Közép-Európában a XX. század végén? Arra az örömre gondolok, hogy találkozhattam ezzel a fehér sapkás, jóságos, bölcs és érzékeny emberrel, aki egy mandarin távolságtartásával szemlélte a világot. Egy olyan emberrel, aki segít abban, hogy megtaláljuk az értelmet ebben a kimondhatatlanul különös világban. Egy olyan emberrel, akiben egyesült a művészet és a jóság - s ez manapság igen ritka.” Jacek Werbanowski Gémes Péter 1951. április 11-én született Budapesten. 1965–69 között a budapesti képzőművészeti gimnáziumban tanul, majd kirakatrendező iskolát végez. 1972-től 1976-ig a Varsói Képzőművészeti Akadémia grafika szakára jár, Stanisław Poznański növendékeként. Kitüntetéssel diplomázik. 1978–79-ben a Művelődési Minisztérium ösztöndíjával litográfiákat készít a varsói főiskolán. 1980-tól tagja – 1984–85-ben vezetőségi tagja – a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának. 1985–88 Derkovits-ösztöndíjas, 1986-ban A Lengyel Kultúráért kitüntetést kap, 1987-ben nívódíjas, 1989-ben a XV. Országos Grafikai Biennálén elnyeri a Kondor Béla emlékpályázat díját. 1990 ösztöndíjas a Római Magyar Akadémián. 1994: Munkácsy-díj. 1989-től a Magyar Iparművészeti Főiskola tanárképző szakán a Vizuális Stúdiumok Műtermében tanít, adjunktus. 1996. október 22-én Budapesten elhunyt. Egyéni kiállításai a Lengyel Intézetben: 1981 - Önarckép helyett (Instead of a Self-portrait), Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ, Budapest; 1999 - Napló, Platán Galéria – Lengyel Intézet, Budapest; 2006 - Stanisław Zbigniew Kamieńskivel, Platán Galéria – Lengyel Intézet, Budapest Megtekinthető 2019. március 11. és április 17. között, minden hétköznap 10.00 - 18.00 óra között. Platán Galéria – 1061 Budapest, Andrássy út 32. A kiállítás a Budapest Fotófesztivál hivatalos programjának része. https://www.facebook.com/events/380365235848817/

Beszélgetés / Életjel - Válogatás az ICA-D Gyűjteményéből

Az Életjel – Válogatás a Kortárs Művészeti Intézet-Dunaújváros gyűjteményéből című kiállítás kapcsán Deák Nóra, az ICA-D jelenlegi vezetője és Petrányi Zsolt, volt igazgató, az MNG Jelenkori Gyűjteményének vezetője mesél a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet magalakulásáról, fennmaradásának nehézségeiről, mérföldkőnek számító eseményekről. Archív felvételek és izgalmas sztorik segítségével betekintést adnak az intézet nagy pillanataiba és a gyűjtemény alakításának folyamatába. A beszélgetés, az emlékidézés mellett fontos kérdéseket is felvet a a vidéki kiállító intézmények helyzetéről, a nonprofit és forprofit szereplők kiaknázatlan lehetőségeiről és olyan finanszírozási problémákról, melyek a kortárs magyar képzőművészeti színtér megannyi képviselőjét érintik. Életjel - aqb Project Space Válogatás a Kortárs Művészeti Intézet - Dunaújváros (Institute of Contemporary Art) gyűjteményéből az aqb Project Space-ben. Művészek: Ádám Zoltán, Braun András, Brückner János, Csákány István, Csáky Marianne, Eperjesi Ágnes, Gémes Péter, Gerber Pál, Gerhes Gábor, Fehér Márta, Horváth Tibor, Kaszás Tamás, Kovách Gergő, Lovas Ilona, Nemes Csaba, Ravasz András, Katarina Sevic, Szalay Péter, Société Realiste, St. Auby Tamás, Szűcs Attila, Tarr Hajnalka, Várnagy Tibor, Várnai Gyula, Vincze Ottó Kurátor: Deák Nóra

Távmérő - Fotográfiai munkák és látásrendszerek az elmúlt ötven évből

Az egri Kepes Intézet és Bán András meghívja Önt és barátait aTávmérő - Fotográfiai munkák és látásrendszerek az elmúlt ötven évből című kiállítására Az egri Kepes Intézet és Bán András meghívja Önt és barátait a Távmérő - Fotográfiai munkák és látásrendszerek az elmúlt ötven évből című kiállítására Asztalos Zsolt, Áfrány Gábor – Harsányi Réka – Lepsényi Imre – Szegedy-Maszák Zoltán – Szüts Eszter, Bak Imre, Bakos Gábor – Weber Imre, Barakonyi Szabolcs, Baranyay András, Barta Zsolt Péter, Berekméri Zoltán, Boros György, Bozsó András, Bukta Imre, Csontó Lajos, Csoszó Gabriella, Drégely Imre, Elek Judit, Erdei Kriszta, Fabricius Anna, Fátyol Vilola, Gémes Péter, Gyenis Tibor, Hajas Tibor, Halász Károly, Kelemen Károly, Kerekes Gábor, Komoróczky Tamás, Koncz András, Kondor Béla, Koronczi Endre, Kudász Gábor Arion, Lengyel András, Maurer Dóra, Nagy Tamás, Pettendi Szabó Péter, Soltész István, Szabó Benke Róbert, Szalai Tibor, Szilágyi Lenke, Szűcs Tibor, Taskovics Dorka, Vancsó Zoltán, Vass Alberik, Jokesz Antal / Yokes

X. Képíró-képolvasó hétvége Illés Barnával

Fotótörténeti előadás és műtermi fotográfia készíttetése régi eljárással Zalka Imre vándorfotográfus vezetésévelHelyszín: Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház, Napfényműterem1065 Budapest, Nagymező utca 20.Az előadás és gyakorlat címe: A fotogram mátrixaRészvételi díj: 1400.-ft, mely tartalmazza a belépőt mindhárom kiállítóterünkbe is.Illés Barna: A fotogram mátrixa Fotótörténeti előadás és műtermi fotográfia készíttetése régi eljárással Zalka Imre vándorfotográfus vezetésévelHelyszín: Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház, Napfényműterem1065 Budapest, Nagymező utca 20.Az előadás és gyakorlat címe: A fotogram mátrixaRészvételi díj: 1400.-ft, mely tartalmazza a belépőt mindhárom kiállítóterünkbe is.Illés Barna: A fotogram mátrixaFény, tárgy és fényérzékeny felület közötti viszony az idő dimenziójábanFotótörténeti előadás és fotogram készítéseA Magyar Fotográfusok Háza képíró-képolvasó hétvégéjén ezúttal a látogatók a fotogram történetével ismerkedhetnek meg. Egyben arra is lehetőségük nyílik, hogy az elméleti előadás után, a gyakorlati foglalkozáson sajátítsák el a tanultakat.A programot Illés Barna fotográfus vezeti, aki 1996-ban végezte el a Szellemkép Szabadiskola Fotó szakát és 2005-ben szerzett diplomát a Magyar Iparművészeti Egyetem vizuális kommunikáció tanári szakirányán. 1996 óta kizárólag fotográfiával illetve annak különböző területeivel foglalkozik. Korábban rajzot és művészettörténetet tanított, így szinte egyenes út vezetett a fotótanításhoz. Immáron hat éve segít kezdő fiataloknak egy olyan fotográfiai szemlélet kialakításában, mely az alkotói munkásságuk alapja lehet. Számára ma már a tanítás egyet jelent az alkotói munkával. Ugyanolyan jelentőséget tulajdonít élete ezen részének, mint az autonóm művészi tevékenységnek.Képíró-képolvasó program részletezése:A programot szombat és vasárnap két külön csoportnak rendezzük meg, azonos tematikával, mely minden esetben elméleti (2 óra) és gyakorlati (4 óra) foglalkozásból áll. A szükséges eszközöket, anyagokat a Mai Manó Ház biztosítja.Részvételi díj:A részvételi díj 1400.- Ft/fő/napJelentkezés:Csak személyesen - nyitva tartási időben - a Pécsi József Fotográfiai Szakkönyvtárban (1065, Budapest, Nagymező utca 20.)A részvevők száma max. 10 fő/nap.A részvétel a jelentkezési sorrend alapján áll össze.Jelentkezési határidő: 2007. február 08.További információ: laszlo.baki@maimano.huKedvcsinálóként kis előzetes a fotogramról:A fotogram, fényképezőgép és negatív közbeiktatása nélkül, pusztán a fény, a fényérzékeny anyagok és a bennük végbemenő változásokat előhívó vegyszerek működésével létrehozott - többnyire tárgyak árnyékát rögzítő - kép. A fotogram sajátos szinonimája a valóság megismerésének, az antropomorf gondolati körből való kitekintésnek.A fotogram helyeA fotogram a látás metaforája, nemcsak abban az értelemben, hogy a fény a recehártyánkon foltot hagy, de az eljárás mesterséges megfordítása is érvényes: a szemgolyó bizonyos részeinek mechanikus ingerlése képeket hoz létre.Azt, hogy mi a szerepe és a helye a fotogramnak a fotografikus képek világában Beke László művészettörténész, a következőképpen határozza meg: " A fotogram a fényképezés egysége, a legegyszerűbb "fényfolt", a szó "fénylenyomat" értelmében. Optikai és kémiai jelenség, ősfénykép a fényképezés "előttese", még fényképezőgép sem kell hozzá, csak fény és fényérzékeny anyagfelület. A legkorszerűbb fényképezés is a fotogramra épül, a camera obscurával vagy fényképezőgép lencsén keresztül készült kép "csupán" speciális fotogram. Bármi, ami megjelenik a fotópapíron vagy a negatívon- fotogram... Ha a fotópapírra valamilyen tárgyat helyezünk, megvilágítás után annak "lenyomata" mégpedig világos "fénylenyomata" ott marad a felületen, miközben környezete a fénymennyiségtől (azaz a megvilágítás hosszától) függően sötét kontrasztot alkot vele. E tekintetben a fotogram szoros rokonságban áll az "ősképek" egyik típusával: a lenyomattal (a "print" angol szó, amelyet minden papírkép-fényképre is alkalmaznak, nyomatot jelent)."Ilyen értelemben összeállítható egy olyan művészettörténeti áttekintés, ahol a fotogram-elvből kiindulva magyarázzuk a művészi tevékenységeket és a műalkotásokat. Egy ilyen kontextusban beszélhetnénk például Yves Klein kék festékbe mártott női test lenyomatairól, Gémes Péter fénnyel festett emberi testjeiről, Bozsó András Légyfogójáról, Erdély Miklós pászkás blueprintjeiről, vagy Hajas Tibor Képkorbácsolás sorozatáról.A nevek és a példák tetszés szerint sorolhatók. Nincs olyan művész akinek munkásságában ne lehetne rámutatni a fotogram-elv közvetlen vagy közvetett használatára. Ez azt támasztja alá, hogy az elv működik, mozgásban van és életképes. A fotogram nem tud kimerülni, foglalkoztatja a művészi kreativitást és új megvilágításban újra és újra új egyedi művekkel találkozunk. A lehető legáltalánosabban fogalmazva, a fotogram művészetmodell.Illés Barna