ismeretlen
Azok a publikus események, amelyekben ezt az alkotói profilt megjelölték, de nem ő a publikáló Persona.
Jelenünk mindent felülíró médiuma, eszköze a képernyő. Megvalósult utópiaként is tekinthetünk arra a tényre, hogy digitalizált, audiovizuális információk tömegét fogadjuk be szinte kizárólag ezen a felületen keresztül. A képernyő előtörténetétől, a laterna magicától a mozin és a televízión keresztül jutunk a számítógép monitoráig és a lapos képernyőkig. A kiállítás olyan alkotásokkal reflektál a témára, a hetvenes évektől kezdve egészen máig, amelyek ezt a médiumot, technikát használják, értelmezik. A tárlat és edukációs program megvalósításában közreműködnek a Metropolitan Egyetem hallgatói és tanárai. Kiállító művészek: Badár Tamás, Beöthy Balàzs, Bori Gábor, Czigány Ákos, Dobokay Máté, Eperjesi Ágnes, Fernezelyi Márton, Gábor Imre, Gálik András, Halász Károly, Hámos Gusztáv, Havas Bálint, Hegyeshalmi László, Holló Zsuzsa, Janik Zoltán, Július Gyula, Papp Gergely, Károlyi Zsigmond, Lengyel András, Maurer Dóra, Mounier Noémi, Ősz Gábor, Szabó Dezső, Szegedy-Maszák Zoltán, Sugár János, Szirtes András, Türk Péter, Vanek Virág, Várnagy Tibor, Waliczky Tamás, Wolf Vostell Megnyitja: Dr. Peternák Miklós művészettörténész, a C3 Alapítvány igazgatója Kurátor: Szabó Dezső A kiállítás megtekinthető: 2026. október 16. – 2027. január 17. INGYENES BUSZJÁRAT: A kiállításmegnyitóra ingyenes buszjárat indul, mely regisztrációhoz kötött 2026. október 16-án 14:00 órakor a Budapest, XIV. ker. Olaf Palme sétány, a műjégpályával szemben lévő parkolóból, és 21:00 órakor a veszprémi Megyeház téri buszmegállóból a főváros irányába. Regisztrációját az arthouse@arthouseweb.hu címre várjuk. Fotó: Halász Károly Privát adás 2, 1975, Vintage Galéria Budapest #BicentennialofPhotography Ez a projekt a Francia Kulturális Minisztérium által a Fotográfia Bicentenáriuma minősítést kapta, és a Bicentenárium hivatalos programjába illeszkedik 2026. szeptember 1. és 2027. szeptember 30. között. This project has been awarded the Bicentennial of Photography label by the French Ministry of Culture and is part of the official programme of the Bicentennial from September 1, 2026 to September 30, 2027. https://www.facebook.com/events/1412583641023265/
Az MI elveszi a munkánkat? Beszéljük meg vele! CAPAZINE – LET’S CODE! finisszázs és kísérleti kiadványszerkesztői live act az MI részvételével↴ https://capacenter.hu/esemenyek/az-mi-elveszi-a-munkankat-beszeljuk-meg-vele/ A CAPAZINE – LET’S CODE! című kiállítás finisszázsán a kiállítás alkotóival és a CAPAZINE workshop egyik vezetőjével, Mucsi Emesével közösen járjuk végig a kiállítást, miközben betekintést nyerünk a workshopok és a projektek mögött zajló alkotói folyamatokba. A finisszázs kiemelt eseménye egy különleges, kísérleti kiadványszerkesztői live act lesz: Kosnas Robin, a CAPAZINE – LET’S CODE! grafikusa a helyszínen, a művészek jelenlétében készíti el a kiadvány bizonyos oldalpárjait, mesterséges intelligencia segítségével. A folyamatot a közönség élőben követheti, így közvetlenül bepillanthatunk abba, hogyan születik meg egy kiadvány egyes részlete, és hogyan válik az MI az alkotói és szerkesztői folyamat aktív, kísérleti partnerévé. A live act során nem egy előre elkészített végeredményt mutatunk be: az oldalpárok a helyszínen, a művészekkel való jelenlétben és együttgondolkodásban alakulnak. A kísérlet így lehetőséget ad arra is, hogy közelről figyeljük meg, hogyan alakíthatja át az MI a kiadványszerkesztés, a grafikai gondolkodás és az alkotói együttműködés megszokott módszereit. A program során közösen gondolkodunk a fotográfia, a technológia, a kiadványkészítés és a mesterséges intelligencia egymásra hatásáról is. Mit változtat meg az alkotói folyamatban, ha az MI nem csupán eszközként, hanem kísérleti partnerként jelenik meg? Hol húzódik a határ a segítség, az együttműködés és a helyettünk végzett munka között? És vajon hogyan változik mindeközben a saját szerepünkről alkotott képünk? Beszélgetőpartnerek és közreműködők: a CAPAZINE workshopon résztvevő alkotók, Mucsi Emese kurátor, Kosnas Robin, a CAPAZINE – LET’S CODE! grafikusa, valamint a mesterséges intelligencia. Időpont: 2026.09.30. 18:00 Helyszín:Capa Központ Résztvevő(k): Buzássy Honora, Csizik Balázs, Czeglédi Hanna, Dontasz Doi, Holló Zsuzsa, Kincses Gergő, Kulcsár Géza, Lévai Flóra, Papp Gergely, Petrucz Ágnes, Szilágyi Gábor, Takács Máté, Vágó Zsófia, Vincze Bába Gabriella, Bényi Lilla, Mucsi Emese, Kosnas Robin A belépés ingyenes. https://www.facebook.com/events/1099145462811997/
CAPAZINE – LET’S CODE! - MEGNYITÓ↴ https://capacenter.hu/kiallitasok/lets-code/ A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ tisztelettel meghívja Önt és kedves barátait következő kiállításának megnyitójára. Megnyitó: 2026.szeptember 1., kedd, 18 óra A kiállítást megnyitja: KARAKAS Alexandra, egyetemi adjunktus, BME Filozófiai és Tudománytörténet Tanszék Kiállító alkotók: BUZÁSSY Honora, CSIZIK Balázs, CZEGLÉDI Hanna, DONTASZ Zoi, HOLLÓ Zsuzsa, KINCSES Gergő, KULCSÁR Géza, LÉVAI Flóra, PAPP Gergely, PETRUCZ Ágnes, SZILÁGYI Gábor, TAKÁCS Máté, VÁGÓ Zsófia, VINCZE-BÁBA Gabriella Közreműködő (szakíró): BÉNYI Lilla A kiállítás kurátorai és a workshop vezetői: MUCSI Emese & SZEGEDY-MASZÁK Zoltán Helyszín: Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ 1065 Budapest, Nagymező utca 8. A kiállítás megtekinthető: 2026. szeptember 2. – 30. Kedd-Péntek: 13 – 18 óra Szombat-Vasárnap: 10 – 18 óra Hétfőn és ünnepnapokon zárva. LET’S CODE! A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ 2025-ben nyolcadik alkalommal rendezte meg az évi rendszerességű CAPAZINE workshopot, amelynek központi témája ezúttal az algoritmikus képalkotás volt – különös tekintettel a mesterséges intelligencia segítségével előállított képekre. A workshop időzítése abból a szempontból is találó volt, hogy 2025 őszére váltak anakronisztikussá a nagy nyelvi modellek végtelen skálázhatóságához és mindenhatóságához kapcsolódó utópisztikus várakozások. Ezzel párhuzamosan egyre inkább előtérbe került az igény a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználásra, mind a terület kutatói, mind a felhasználók körében. Kitüntetett pillanatban volt tehát alkalmunk a mesterséges intelligencia kultúrtörténetével, az MI és a fotografikus képalkotás közös jövőjével, valamint az MI fotográfiára gyakorolt hatásaival általában foglalkozni, különös figyelmet fordítva a mesterséges intelligencia által generált képek hatására a kulturális örökséggel, illetve általában az emlékezés kultúrájának átalakulásával kapcsolatban. A közel egyéves közös gondolkodás alapjául Vilém Flusser A fotográfia filozófiája című műve szolgált, amely radikális kérdéseket vet fel a technikai kép jelentéséről és az alkotói szabadság új határairól. Emellett Fred Ritchin Synthetic Eye: Photography Transformed in the Age of AI című 2025-ben kiadott könyvét vettük szintén alapul, amelynek központi kérdését a szerzővel közösen vizsgáltuk és vitattuk meg: Hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a fotográfia szerepét, hitelességét és társadalmi hatását az információs korban? A munkafolyamat során a fotográfus, képzőművész, intermédiaművész és szakszövegíró résztvevők (Bényi Lilla, Buzássy Honora, Csizik Balázs, Czeglédi Hanna, Dontasz Zoi, Holló Zsuzsa, Kincses Gergő, Kulcsár Géza, Lévai Flóra, Papp Gergely, Petrucz Ágnes, Szilágyi Gábor, Takács Máté, Vágó Zsófia, Vincze Bába Gabriella) hét alkotói csoportba rendeződve, közös munka keretében hoztak létre hét új fotográfiai projektet. A CAPAZINE LET’S CODE! programja keretében az MI-képalkotás gyakorlati lehetőségeinek megismerése mellett annak kritikai, etikai, szerzői jogi és környezeti vonatkozásait is vizsgáltuk, különös figyelmet fordítva arra, miként alakítja át a generatív MI az alkotásról, eredetiségről és szerzőségről alkotott fogalmainkat, valamint a vizualitáshoz és a kulturális örökséghez való viszonyunkat. A munkafolyamatot különféle tematikus előadások egészítették ki, amelyek további információkkal és inspirációkkal szolgáltak. Az előadások többek között a mesterséges intelligencia és a képzőművészet kapcsolatával, az MI irodalomban és filmben betöltött szimbolikus szerepével, valamint a generált képek fotográfiai eljárásokra gyakorolt lehetséges hatásaival foglalkoztak. A résztvevők emellett olyan alkotói gyakorlatokkal is megismerkedhettek, amelyek a mesterséges intelligenciát mint összetett kulturális és társadalmi jelenséget vizsgálták. Mucsi Emese & Szegedy-Maszák Zoltán A CAPAZINE – LET’S CODE! workshop vezetői __ A CAPAZINE – LET’S CODE! workshopra meghívott előadók: Fred Ritchin az International Center of Photography (ICP) School emeritus dékánja, a Synthetic Eye: Photography Transformed in the Age of AI című 2025-ben kiadott könyv szerzője Geibl Kata fotográfus, oktató, MOME Fotográfia Szabó István Zoltán irodalmár, irodalomkritikus, a Neuromancia. A technika kérdése William Gibson regényeiben, esszéiben és költészetében című 2025-ben megjelent könyv szerzője Áfrány Gábor médiaművész, a Művészetek Háza Veszprém f|x|r Galéria & Labor vezetője A műhelymunka vezetői, konzulensek: Szegedy-Maszák Zoltán képzőművész, egyetemi tanár, MKE Intermédia tanszék Mucsi Emese, a Capa Központ kurátora *** CAPAZINE – LET’S CODE! - OPENING↴ https://capacenter.hu/en/kiallitasok/capazine-lets-code/ The Robert Capa Contemporary Photography Center cordially invites you and your friends to the opening of its upcoming exhibition. Opening: Tuesday, September 1, 2026, 6 pm The exhibition will be opened by: Alexandra KARAKAS, assistant professor, Department of Philosophy and History of Science, Budapest University of Technology and Economics Participating artists: Honora BUZÁSSY, Balázs CSIZIK, Hanna CZEGLÉDI, Zoi DONTASZ, Zsuzsa HOLLÓ, Gergő KINCSES, Géza KULCSÁR, Flóra LÉVAI, Gergely PAPP, Ágnes PETRUCZ, Gábor SZILÁGYI, Máté TAKÁCS, Zsófia VÁGÓ, Gabriella VINCZE-BÁBA Contributing writer: Lilla BÉNYI Curators and workshop leaders: Emese MUCSI & Zoltán SZEGEDY-MASZÁK Venue: Robert Capa Contemporary Photography Center 1065 Budapest, Nagymező utca 8. On view: September 2–30, 2026 Tuesday–Friday: 1–6 pm Saturday–Sunday: 10 am–6 pm Closed on Mondays and public holidays. LET’S CODE! In 2025, the Robert Capa Contemporary Photography Center organized the 8th edition of its annual CAPAZINE workshop, this time focusing on algorithmic image-making, with particular attention to images generated using artificial intelligence. The timing of the workshop proved particularly apt: by the autumn of 2025, the utopian expectations surrounding the infinite scalability and omnipotence of large language models had begun to appear increasingly anachronistic. At the same time, there was a growing demand among both researchers and users for more efficient use of available resources. This gave us the opportunity, at a particularly significant moment, to explore the cultural history of artificial intelligence, the shared future of AI and photographic image-making, and the broader impact of AI on photography. Particular attention was paid to the effects of AI-generated images on cultural heritage and, more generally, on the changing culture of memory. The one-year-long process of collective thinking was grounded in Vilém Flusser’s Towards a Philosophy of Photography, a work that raises radical questions about the meaning of the technical image and the new boundaries of artistic freedom. We also drew on Fred Ritchin’s Synthetic Eye: Photography Transformed in the Age of AI, published in 2025, and explored and debated its central question together with the author: How is artificial intelligence transforming the role, credibility, and social impact of photography in the Information Age? During the process, the participating photographers, visual artists, intermedia artists, and writer (Lilla Bényi, Honora Buzássy, Balázs Csizik, Hanna Czeglédi, Zoi Dontasz, Zsuzsa Holló, Gergő Kincses, Géza Kulcsár, Flóra Lévai, Gergely Papp, Ágnes Petrucz, Gábor Szilágyi, Máté Takács, Zsófia Vágó, and Bába Gabriella Vincze) formed seven creative groups and collaboratively developed seven new photographic projects. As part of the CAPAZINE – LET’S CODE! program, alongside exploring the practical possibilities of AI-based image-making, we also examined its critical, ethical, copyright, and environmental implications. Particular attention was paid to how generative AI is transforming our understanding of creation, originality, and authorship, as well as our relationship to visual culture and cultural heritage. The workshop process was complemented by a series of thematic lectures providing further information and inspiration. The lectures addressed, among other topics, the relationship between artificial intelligence and visual art, the symbolic role of AI in literature and film, and the potential impact of generated images on photographic practices. Participants were also introduced to artistic practices that approach artificial intelligence as a complex cultural and social phenomenon. Emese Mucsi & Zoltán Szegedy-Maszák Workshop leaders of CAPAZINE – LET’S CODE! __ Lecturers invited to the CAPAZINE – LET’S CODE! workshop: Fred Ritchin, Dean Emeritus of the International Center of Photography (ICP) School and author of Synthetic Eye: Photography Transformed in the Age of AI, published in 2025 Kata Geibl, photographer and lecturer, MOME Photography István Zoltán Szabó, literary scholar and critic, author of Neuromancia. A technika kérdése William Gibson regényeiben, esszéiben és költészetében (Neuromancy: The Question of Technology in the Novels, Essays and Poetry of William Gibson), published in 2025 Gábor Áfrány, media artist and head of f|x|r Gallery & Lab, House of Arts, Veszprém Workshop leaders and mentors: Zoltán Szegedy-Maszák, visual artist and university professor, Department of Intermedia, Hungarian University of Fine Arts (MKE) Emese Mucsi, curator, Capa Center https://www.facebook.com/events/1028213006654428/
CAPAZINE – LET’S PET! ZINE-BEMUTATÓ ↴ https://capacenter.hu/esemenyek/capazine-lets-pet-zine-bemutato/ A kiadványt bemutatja Szily László újságíró. Helyszín: Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ (1065 Budapest, Nagymező utca 8.) Időpont: 2023. június 18., 17.30–19.00 A CAPAZINE ötödik számának címe LET’S PET!, központi témája az állat, az ember és az állat együttélésének formái, változatos viszonyai, illetve azok fotografikus bemutatása. A kiadvány alapját jelentő egyéves workshop során különböző tudományterületek (társadalomtudomány, jogtudomány, bölcsészettudomány, természettudomány, művészet, kommunikáció) eszközeivel vizsgáltuk mindezt az ökológiai válságban érintett jegesmedvék sorsától kezdve az internetet felrobbantó cicás képekig. A zine-ben szereplő fotográfiai és irodalmi alkotásokat készítette: BEZSELICS-BÉKÉSI Ildikó, DIÓSI Máté, GAJEWSZKY Anna, HOLLÓ Zsuzsa, KISS Richárd, PÓCSIK Andrea, SIMON Iringó, SPANYÁR Judit, SZALAY Krisztina, SZÁSZ Lilla, TÓTH Richárd A zine-t szerkesztette: MIKLÓSVÖLGYI Zsolt & MUCSI Emese Grafikai tervezés / Graphic design: KOSNAS Robin Együttműködő partner: Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár A CAPAZINE LET’S PET zine a bemutató alkalmával limitált példányszámban megvásárolható. https://www.facebook.com/events/234882929289103/
***Please scroll down for the English version*** A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ tisztelettel meghívja önt és kedves barátait következő kiállításának megnyitójára: CAPAZINE – LET’S PET! 2023.március 1., 18 óra Kiállító alkotók: BEZSELICS-BÉKÉSI Ildikó, DIÓSI Máté, GAJEWSZKY Anna, HOLLÓ Zsuzsa, KISS Richárd, PÓCSIK Andrea, SIMON Iringó, SPANYÁR Judit, SZALAY Krisztina, SZÁSZ Lilla, TÓTH Richárd Kurátorok: Miklósvölgyi Zsolt, Mucsi Emese Együttműködő partner: Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Állatiasság, állatosítás, állattá válás – az Animal Studies egy viszonylag új keletű tudományterület, amely e ritkán hallott fogalmak mentén kutatja az ember–állat viszonyokat, az „állat” ember által létrehozott reprezentációit, valamint azt az általános kérdést is, hogy mit jelent embernek lenni. Ennek keretében különféle tudományközi módszerekkel vizsgálják az állatokat és reprezentációjukat, beleértve a művészettörténetet, az antropológiát, a biológiát, a történelmet, a pszichológiát, a muzeológiát, a filozófiát, a kommunikációt, a szociológiát, a filmet és a fotográfiát. A fotográfia kiváló forrás, hiszen a felfedezése óta használjuk az állatok megfigyelésének és megörökítésének eszközeként. Charles Darwin angol természettudós 1872-es Az ember és az állat érzelmeinek kifejezése című munkáját – amelyben az emberi arckifejezések és gesztusok evolúciós gyökereit vizsgálta – gyermekekről, mentálisan visszamaradott páciensekről és főemlősökről készített feljegyzései mellett, különleges tematikus fényképgyűjteményére alapozta. A könyv így nem csak az etológia, a neurobiológia, a kommunikációelmélet és az érzelemkutatás egyik alapműve, de fotótörténeti mérföldkőnek is tekinthető, lévén az egyik első olyan tudományos kiadvány, amelyben állatfotók is szerepelnek.[1] Svetlana Alpers amerikai művészettörténész szerint már a fotográfia legkorábbi művelői is úgy gondolták, hogy a festészethez és más képzőművészeti műfajokhoz képest a fénykép megadja a természetnek azt a hatalmat, hogy közvetlenül, emberi interpretácó nélkül reprodukálja önmagát.[2] E felfogás értelmében a fényképészet nem csupán a természetről alkotott korábbi elképzeléseinket, de egyszersmind az emberközpontú vizuális kultúra újragondolását is előmozdította. A jelenkori filozófiai gondolkodásban, valamint ezzel párhuzamosan a kortárs művészeti diskurzusokban is végbemenő, a természet és kultúra mesterséges megkülönböztetését megkérdőjelező poszthumanista fordulat korszakában fel kell tennünk a kérdést: vajon a természetről alkotott technikai képeink egyúttal nem tekinthetőek-e emberképeknek is? És megfordítva: vajon az ember önmagáról készített képei természetképek is egyben? Hol húzódnak, illetve vannak-e még egyáltalán, e kétféle képtípust, a természetit és az emberit egymástól elválasztó határok, vagy inkább e kategóriák közötti átmenetek korszakába léptünk át? A fenti kérdések halmozottan érvényesek a fotográfia egyik meghatározó műfaja, a természetfotózás, még közelebbről az állatfotózás vizsgálatának esetében, hiszen a környezetünkben élő állatok ábrázolása a legősibb idők óta jelen van kultúránkban, napjainkban pedig a velük való foglalkozás a jövővel kapcsolatos alkotói kísérletezések egyik alapvető területe. A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ által rendszeresen megjelentetett CAPAZINEkiadvány immáron ötödik számának, valamint az abból készülő kiállításnak ezért a LET’S PET! alcímet adtuk. A LET’S PET! zine és kiállítás, valamint az azokat előkészítő, fél éven át zajló workshopok központi témái az állat, az állati és az emberi érzékelés, az ember és az állat együttélésének formái, változatos viszonyai, illetve azok fotografikus bemutatása voltak. A workshopok során a résztvevők és az előadók különböző tudományterületek eszközeivel vizsgálták e témákat, az állat-ember barátságtól kezdve a haszonállatok sorsán át az internetet felrobbantó cicukás-kutyulis képekig. Miklósvölgyi Zsolt & Mucsi Emese A CAPAZINE – LET’S PET workshop vezetői és a kiállítás kurátorai _ A CAPAZINE LET’S PET! workshopon közreműködtek: A műhelymunka vezetői: Miklósvölgyi Zsolt, az Artportal főszerkesztője Mucsi Emese, a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ kurátora Meghívott előadók: Marta Bogdanska lengyel képzőművész, fotográfus, filmrendező, kulturális menedzser martabogdanska.com Nemes Z. Márió költő, kritikus, esztéta esztetika.elte.hu/nemes-z-mario Szalai Dániel fotográfus danielszalai.com A kiállítás megtekinthető: 2023. március 2. – április 16. Kedd–péntek: 14–19 óra • Szombat–vasárnap: 11–19 óra Hétfőn és ünnepnapokon zárva. Helyszín: Capa Központ – Project Room https://capacenter.hu/kiallitasok/capazine-lets-pet/ // The Robert Capa Contemporary Photography Center cordially invites you and your friends to the opening of its upcoming exhibition: CAPAZINE – LET’S PET! March 1, 2023, 6pm Exhibiting Artists: Ildikó BEZSELICS-BÉKÉSI, Máté DIÓSI, Anna GAJEWSZKY, Zsuzsa HOLLÓ, Richárd KISS, Andrea PÓCSIK, Iringó SIMON, Judit SPANYÁR, Krisztina SZALAY, Lilla SZÁSZ, Richárd TÓTH Curators: Zsolt MIKLÓSVÖLGYI, Emese MUCSI In collaboration with the Museum and Library of Hungarian Agriculture. Animalness, animalizing, becoming-animal – these are some of the rarely heard terms of a relatively recent discipline Animal Studies that devised these concepts to research the areas of human-animal relationship, the man-made representations of the animal, and the general question of what it means to be human. The scholars in this field examine animal issues and animal representations using multifarious interdisciplinary methods borrowed from art history, anthropology, biology, history, psychology, museology, philosophy, communication studies, sociology, as well as the mediums of film and photography. Being in use since its discovery as a means of observing and recording animals, photography is an excellent resource in this matter. English naturalist Charles Darwin based his work The Expression of the Emotions in Man and Animals written in 1872, which explores the evolutionary origins of human facial expressions and gestures, partly on his notes on children, mentally retarded patients, and primates, but also very importantly, on his peculiar thematic collection of photographs, thus his book is not only a fundamental work of ethology, neurobiology, communication theory, and affective science, but also is considered a milestone in the history of photography, being one of the first scientific publications to include animal photographs.[2] According to American art historian Svetlana Alpers, the earliest practitioners of photography thought that, unlike painting and other genres of visual art, “the photograph gave Nature the power to reproduce herself directly unaided by man.”[3] In this perception, photography did not only change our previous conceptions of nature but also stimulated the reconsideration of the dominant anthropocentric visual culture. In the posthumanist turn of the present era which questions the artificial distinction of nature and culture and takes place concurrently in today’s philosophical thinking and in the contemporary art discourse, one has to pose the questions whether our technical images of nature should also be considered human-images; and vice versa, if the pictures that humans take of themselves should also be seen as pictures of nature. Where are the boundaries separating these two types of images, the natural and the human? Are there any such boundaries at all? Or have we already entered the era of lingering between these categories? These problems are of even more relevance regarding one central genre of photography – wildlife photography, as the representation of animals around us has been present in human culture since prehistoric times, and also because nowadays the issue of animals is a fundamental area of experimentation in art dealing with the future. The fifth issue of CAPAZINE, a journal regularly released by the Robert Capa Contemporary Photography Center, and the related exhibition therefore got the title LET’S PET! this year. The focus of the LET’S PET! zine and exhibition, as well as the six-month workshop series from which they were born, was the animal, the different senses of animals and humans, the varied forms and relationships between humans and animals, along with the photographic presentation thereof. During the workshops, participants and lecturers used the tools of diverse disciplines to study these topics ranging from animal-human friendship to the fate of farm animals to the kitteh and doggo pictures blowing up the Internet. Zsolt MIKLÓSVÖLGYI & Emese MUCSI leaders of the CAPAZINE– LET’S PET workshop and curators of the exhibition [1] Rainer Maria Rilke, Duino Elegies – The Eight Elegy (Transl. Alfred Corn), W. W. Norton & Company, New York, 2021 [2] Phillip Prodger, Darwin’s Camera: Art and Photography in the Theory of Evolution, Oxford University Press, Oxford, 2009, p. 8 [3] see Svetlana Alpers, The Art of Describing, University of Chicago Press, Chicago,, 1983, p. 43. _ Contributors of the CAPAZINE LET’S PET! workshop: Workshop leaders: Zsolt MIKLÓSVÖLGYI, critic, art writer, Editor-in-chief of Artportal MUCSI Emese, curator at the Robert Capa Contemporary Photography Center Guest lecturers: Marta BOGDANSKA Polish visual artist, photographer, filmmaker, and cultural manager martabogdanska.com Márió Z. NEMES poet, critic, aesthete esztetika.elte.hu/nemes-z-mario Dániel SZALAI photographer danielszalai.com Free admission: March 2 – April 16, 2023 Tuesday–Friday: 2pm–7pm • Saturday–Sunday: 11am–7pm Closed on Monday and on public holidays. Capa Center – Project Room https://capacenter.hu/en/kiallitasok/capazine-lets-pet/ https://www.facebook.com/events/1674026676444885/
A workshopot annak ajánlom, akit érdekel a színek és formák kreatív alkalmazása az analóg laborban, továbbá akik a kollázs, a kevert technikákkal foglalkoznak. Aki csak szeretné elmélyíteni a színes szűrőzés gyakorlati alkalmazását, vagy csak szeretne kikapcsolódni és egy kellemes, hűvös sötétkamrában tölteni a szombat délelőttjét. Az előadóról: Holló Zsuzsa toxikológus, fotográfus, érdeklődési köre az experimentális fotográfia, a fotogram, a polaroid. Negyedik éve készíti különleges technikával művészi színes fotogramjait a lab4art-ban, amelyeket azóta számos kiállításon mutatott be itthon és külföldön. Különböző színű fényforrásokat és színes fóliákat kombinál színes, analóg eljárással. Az eredmény egy rendkívül dinamikus, vibráló absztrakt belső tájkép a fotópapíron. Zsuzsa így ír erről az eljárásról: "A színes fotópapír fénycsapdaként a szem ideghártyáján elhelyezkedő fotoreceptor szerepét betöltő csapokhoz hasonlóan működik. A papír megvilágítását követően a létrejövő latens kép mindaddig rejtve marad előttünk, amíg a papírt különböző kémiai hatások nem érik és megtörténik annak átalakulása, hasonlóan a látás biokémiai folyamataihoz.A papír különböző megvilágítása, az árnyék-fény modulálása révén produktív folyamatot eredményez, melyben a fény szerepe hasonló a festékekben lévő pigmentekhez, így a létrejött alkotások egyedi entitások.” KÉPEK: instagram #zsuzsahollo lensculture: Zsuzsa Holló HELYSZÍN: lab4art ; 1062 Bp, Aradi utca 11 fszt 4 RÉSZVÉTELI DÍJ: 15.000,-+áfa/fő, ami tartalmazza az oktatás és az eszközök használatát illetve 5 db 24x30 színes fotópapírt. JELENTKEZÉS: - emailben: info@lab4art.hu, vagy személyesen a laborban - a részvételi díj 30%-nak előzetes befizetésével érvényes: 5.000,-+áfa (br. 6.350,-) személyesen a laborban, vagy bankszámlára utalással. Utalás esetén a számlát szombaton kapjátok meg. Bank: Unicredit: 10918001-00000145-52760000 - A workshop min. 4 fő jelentkezése esetén indul. - A jelentkezéseket érkezési sorrendben fogadjuk. A workshopon való részvételhez semmilyen különleges előképzettség nem szükséges, de az alapszíntű analóg labortapasztalat előnyt jelent. Pogácsa, tea, hűvös labor. Zsuzsa és Ildikó https://www.facebook.com/events/2219152768396534/