ismeretlen
Azok a publikus események, amelyekben ezt az alkotói profilt megjelölték, de nem ő a publikáló Persona.
„Legelőször annak konkrét módját kell megtalálnunk, hogy miként kezeljük a kialakult helyzetet, egyrészt kreatív, érzelmi, művészi meglátásaink révén saját énünkben, másrészt környezetünkben konstruktív intézkedések révén. E feladat teljesítésében egyik legfontosabb képességünk a vizuális érzékenységünk. Ezért napjaink feladata a látás pallérozása – elhanyagolt, elsorvadt érzékenységünk fejlesztése.” Három, ma is aktuális mondat Kepes György Látásra nevelés című tanulmánykötetének előszavából. A kiállításon egy szűkebb válogatást láthatunk a Metropolitan Egyetem Fotográfia szak BA Levelező elsőéves hallgatóinak legutóbbi munkáiból. A képek technikájukat, formanyelvi felvetéseiket tekintve fotogrammok, fénytanulmányok, térkonstrukciók. Fotografikus képek, melyekért érdemes az épület harmadik emeletéig felsétálni, mert olyan játékra hívnak el Bennünket, melyben látásunk, kreatív érzékenységünk pallérozása azonmód megtörténhet. https://www.facebook.com/events/526775652172645/
Központi kiállítás: BTM Budapest Galéria, Budapest Kiállítóterem, 1056 Szabad sajtó út 5.Megnyitja Dr. Kroó Norbert fizikus, akadémikus, köszöntőt mond Csáji Attila képzőművész, a Nemzetközi Kepes Társaság elnöke, 2011. december 15-én, csütörtökön 17 órakor. Megtekinthető 2012. január 15-ig, hétfő kivételével naponta 10-18 óráig. Központi kiállítás: BTM Budapest Galéria, Budapest Kiállítóterem, 1056 Szabad sajtó út 5. Megnyitja Dr. Kroó Norbert fizikus, akadémikus, köszöntőt mond Csáji Attila képzőművész, a Nemzetközi Kepes Társaság elnöke, 2011. december 15-én, csütörtökön 17 órakor. Megtekinthető 2012. január 15-ig, hétfő kivételével naponta 10-18 óráig. A Nemzetközi Kepes Társaság az egyetemes kutatási eredmények bemutatását, felhasználását, művészeti alkotó és kutatási programok támogatását kívánja megvalósítani. Tagjaink művészek, tudósok, kutatómérnökök 85-en, 14 országból. Köztük szakmájuk kiemelkedő képviselői, nemzetközi hírű művészek, mint Michael Bleyenberg (Köln), Carlo Bernardini (Miláno), Bortnyik Éva – Tubák Csaba (Bécs), Csáji Attila (Budapest), Haraszty István (Budapest), Dieter Yung (Berlin), Mischa Kuball (Düsseldorf), Esa Laurema (Helsinki), Ilona Lénárd (Rotterdam), Antti Maasalo (Lehtimaki), Kas Oosterhuis (Rotterdam), Molnár Vera (Párizs), Mattis-Teutsch Waldemar (Brassó) Judith N’mes (Párizs), Mengyán András(Budapest), Ingo Glass (München), Vlacheslav Koleischuk (Moszkva), Orosz István (Budapest), John Powel (Boston), Waltraut Cooper (Bécs), Sally Weber (Austin) és mások. Elő kívánjuk segíteni olyan emberi kapcsolatok létrejöttét, elmélyítését eltérő szakterületek és nemzetek képviselői között, amelyek kölcsönösen termékenyítőek lehetnek és összekötő hídjuk minden felelősségteljes emberi kreativitás, de különösen a művészet. Kepes György szellemének és tevékenységének megfelelően társaságunk művésztagjai nem csupán a technikai művészetekkel foglalkozók közül kerülnek ki. Szerepelnek köztük grafikusok, festők és szobrászok, építészek, iparművészek, vizuális pedagógiával foglalkozók, fotósok, elsősorban a kísérleti fotográfia területéről. Közös bennük mai életünk és az új tudományos és technikai eredmények iránti fogékonyság. Tevékenységük nem pusztán a technikai művészeteket érinti, de magját az a fényművészeti társaság képezi, akik a Csáji Attila által kezdeményezett, periodikusan visszatérő fényszimpóziumokon ismerték meg alaposabban egymást. Kepes György a XX. század egyik legjelentősebb fotóművésze is volt, ebből fakad, hogy a társaság egyik erőssége a fényművészeten túl a kísérleti fotó (Haris László, Major Lajos, Szelényi Károly, Telek Balázs és mások). A Társaság tevékenységét, különösen a fényművészeti területen nemzetközi vonatkozásban is kiemelkedőnek értékelik. 2011 decemberében Budapesten három kiállításunk kapcsolódik össze: 1. A Nemzetközi Kepes Társaság Központi kiállítása. Budapest Kiállítóterem, V., Szabad sajtó út 5., 2011. december 15 – 2012. január 15. Mintegy harmincöt művész közös kiállítása: kísérleti fotók, lentikuláris felvételek, anamorf grafikák, kinetikus munkák, festmények, kisplasztikák. 2. A Nemzetközi Kepes Társaság Nemzetközi Fényműhelyének kiállítása. noMADE Galéria, VI., Anker köz 2-4. Elsötétíthető teremben, elsősorban fényművészeti munkákkal-fényinstallációk, lumineszenciára érzékeny festmények, hologramok, stb. Megnyitó: 2011. december 15. csütörtök 19 óra. 3. Négy német kinetikus és fényművész kiállítása az A 22 Galériában, VII., Akácfa utca 22. Korábban megnyílt, nyitva: 2012. január 5-ig. Kiállítók: Kerstin Ergenzinger, Mischa Kuball, Michael Bleyenberg, Wolfgang Plöger. A három kiállítást közös szellemi szálak kötik össze és természetesen a Nemzetközi Kepes Társaság.
Bulla Márta vizuális előadó, az egri Kepes Központ munkatársa bemutatja A fény művészete – Kepes György (1906-2001) című kiállítást Helyszan: Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ (Debrecen, Baltazár Dezső tér 1.) A tárlatvezetés ingyenes (mindössze a kiállításra szóló belépőt kell megváltani). Bulla Márta vizuális előadó, az egri Kepes Központ munkatársa bemutatja A fény művészete – Kepes György (1906-2001) című kiállítást Helyszan: Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ (Debrecen, Baltazár Dezső tér 1.) A tárlatvezetés ingyenes (mindössze a kiállításra szóló belépőt kell megváltani).
Helyszín: Modem földszinti kiállítóterme (Debrecen, Baltazár Dezső tér 1.) Megnyitja: Szombathy Bálint képzőművész, író Megtekinthető: naponta 10-18 óráig, csütörtökön 12-20 óráig, hétfőn zárva Helyszín: Modem földszinti kiállítóterme (Debrecen, Baltazár Dezső tér 1.) Megnyitja: Szombathy Bálint képzőművész, író Megtekinthető: naponta 10-18 óráig, csütörtökön 12-20 óráig, hétfőn zárva
Az esztergomi Fotográfiai Biennálé ezúttal a természet szabad szemmel nem látható, csak segédeszközökkel, extra berendezésekkel láthatóvá tett világát szeretné bemutatni. A tudomány és művészet találkozásából létrejött alkotásokatEFB. XV. Esztergomi Fotográfiai Biennálé 2006....VILÁGKÉPEK... Az esztergomi Fotográfiai Biennálé ezúttal a természet szabad szemmel nem látható, csak segédeszközökkel, extra berendezésekkel láthatóvá tett világát szeretné bemutatni. A tudomány és művészet találkozásából létrejött alkotásokatEFB. XV. Esztergomi Fotográfiai Biennálé 2006....VILÁGKÉPEK..."Hasonlóak vagyunk a hajdani Anteuszhoz, akinek ereje ellankadt, valahányszor elszakadt anyjától, a Földtől, és megújult, mihelyst megérintette azt. A merőben kiagyalt művészet és tudomány vérszegény és gyökértelen marad és ismét a természettel való, erőt adó érintkezésre szorul. A természet világa marad meg közös alapnak mindnyájunk számára, még akkor is, ha az apáink által ismert világ szinte a felismerhetetlenségig megváltozott.""(Kepes György)Az Esztergomi Bajor Ágost Művelődési Ház és Kulturmozgó az Esztergomi Vármúzeummal, a Budapest Galériával és a Magyar Fotográfiai Múzeummal közösen rendezi meg az Esztergomi Fotográfiai Biennálét.Kiállításaink helyszínei:Esztergomi Vármúzeum Rondella Galériája, 2006. szeptemberMagyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét, 2006 novemberBudapest Galéria Kiállítóháza, 2006.decemberCamera Soave (Olaszország) 2007. márciusSzófiai Magyar Intézet, 2007.nyaraMediaWave, Győr, Xantus János Múzeum, 2007. májusés Esztergom testvérvárosai 2007-2008."Jubileumi Tárlat" 2006. Budapest Galéria, Szabadsajtó u.Az esztergomi Fotográfiai Biennálé ezúttal a természet szabad szemmel nem látható, csak segédeszközökkel, extra berendezésekkel láthatóvá tett világát szeretné bemutatni. A tudomány és művészet találkozásából létrejött alkotásokat, mivel:("A MŰVÉSZET ÉS A TUDOMÁNY AZ ÉRTELEM RENDEZŐ TEVÉKENYSÉGE") (Kepes György) Fél évszázada jelent meg Kepes György festőművész könyve, "A VILÁG ÚJ KÉPE a tudományban és a művészetben" címmel.Szeretnénk mi is bemutatni a tudományos munkát (is) végző szakember fotográfusok művészeti szempontból is élvezhető, kitűnő képeit a hagyományos művészeti fotográfusok munkáival együtt. Kepes György az általa bemutatott képek elé ezt írta:"Figyelemre méltó, hogy abban a megújulásban, amely az elmúlt ötszáz év tudományos kutatásának nagy teljesítményeit lehetővé tette, a nagy reneszánsz festőké, szobrászoké és építészeké volt a vezető szerep.Masaccio, Alberti, Pollaiuolo, Leonardo és Dürer munkásságát éppúgy tekinthetjük a természeti világ szerkezetét vizsgáló rendszeres kutatómunkának, mint művészeti alkotótevékenységnek. A természet rendjének általuk teremtett konkrét, közvetíthető képe a tudomány és művészet fejlődése szempontjából egyaránt sorsdöntőnek bizonyult, ugyanolyan joggal nevezhető tudománynak, mint művészetnek"Tehát az alábbi jellegű képeket várjuk pályázatunkra:Mikroorganizmusok, növények és állatok szerveinek makrofotói, pl.(halpikkely, madártoll stb. részletek), folyadékcseppek, -tinták keveredése, légifotók, kristályok, kőzetek, növények mikroszkopikus metszetei, elektrosztatikus, elektromágneses hullámok, rezgések, áramlások képei, feszültségdiagramok, migrációk, oszcilloszkóp-képek, frekvencia-átalakítások, ultrahang és röntgendifrakciós és sztroboszkópikus, valamint extra hosszú, illetve igen rövid expozícióval készült felvételek, tűz, láng, füst, párolgás, légi- és vízsodor, örvények. Kristálynövekedés, anyagfeszültségek, csillagászati és endoszkopikus felvételek a világ létező valóságából, valamint emberi alkotások, művek, "mini műszerek" fölnagyított részletei stb. stb.Díjazásra EGYMILLIÓ forintot oszt szét a zsűriBalla András fotográfus (EFB)dr. Beke László művészettörténészFábián László művészeti íróKardos Sándor operatőr, filmrendezőKincses Károly fotómuzeológus (MFM)Török Tamás művészettörténész (Budapest Galéria)a képbírálat alkalmával 2006. április 3-án a Budapest Galéria Kiállítóházában.Pályázati feltételek:A pályázat nyilvános, azon bárki részt vehet.A zsűri csak keretezett, kiállításra kész képeket fogad el! Nevezési lapot két példányban kérünk írni, egyiken legyen rögzítve a pályázati díj befizetését igazoló bizonylat, mely a katalógus ingyenes átvételére is jogosít! (Tehát a nevezési díj nem vész el!) Mind a nevezési lapokon, mind a képek hátoldalán és a katalógusba szánt anyagokon (dia, kópia, CDstb.) legyen fölírva a képek címe, keletkezési dátuma, pontos mérete, technikája, ára, valamint a szerző közölni kívánt címe, elérhetősége (telefon, fax, e-mail, stb.) A pályázatra olyan képek küldhetők be, melyekkel szemben harmadik személy jogi követeléssel nem állhat elő.A beadandó képek száma, mérete nem korlátozott.A beadás és átvétel helye: Budapest Galéria Kiállítóháza, Budapest, III. ker. Lajos utca 158.Ideje: 2006. március 27-28.Nevezési díj: 3000,- (háromezer) forint, mely összeget csekken, vagy rózsaszín postautalványon (az Esztergomi Bajor Ágost Művelődési Ház és Kultúrmozgó címére) kérjük befizetni.Csekk kérhető: Magyar Fotográfusok Háza, Magyar Fotóművészek Szövetsége, Magyar Fotográfiai Múzeum, Művelődési Ház, Esztergom.Tájékoztatás: Budapest Galéria Kiállítóháza - Török Tamás, Veress Annatel.: 06-1-3886771 e-mail: bpgal@c3.huBajor Ágost Művelődési Ház és Kultúrmozgó - Kollár Hilda tel.: 06-202056395 (2500 Esztergom, Bajcsy-Zs. út 4.)tel/fax: 06-33-313 888 e-mail: bajoragost.muvhaz@axelero.huAz el nem fogadott képeket április 7-9. között kérjük elvinni, utána semmiféle felelősséget a képekért nem vállalunk.A kiállított képek a Budapest Galériából a tárlat után elvihetők.Aki Soavéban és Győrben is kiállítaná a képeit, kérjük, a nevezési lapon jelezze.Esztergom, 2005. szeptember 1.Eredményes, jó munkát kíván a Rendezőség!Pályázatunkkal kapcsolatos, magyarul is megjelent tanulmányok:Kepes György: A művészet és a tudomány morfológiájaSzimmetria, arány, modulusÚj tájakonA tárgyak nagyítása optikai útonEsemények tágítása és sűrítése az időbenA szem érzékelési tartományának kiterjesztéseA jelzések átalakításaDolog, struktúra, minta, folyamatA fizikai, perceptuális, szimbolikus transzformációFolyamatosság, ritmus, léptékAnalógia, metafóraC.F.A. Pantin: Az élő szervezetek felépítéseKathleen Lonsdale: Művészet és krisztallográfiaPaul Weidlinger: A forma a műszaki tervezésbenNorbert Wiener: Tiszta formák a természet világábanR.W. Gerard: Az élő szervezetek alakja és funkciójaHeinz Werner: A fiziognómiai percepciórólNaum Gabo: Művészet és tudományS.I.Hayakawa: A láthatatlan leigázásaBruno Rossi: A tudomány esztétikai motivációjaJean Arp: TranszformációRichard J. Neutra: A belső és a külső tájRichard Wilbur: A költészet és a tájFernand Léger: Az új tájképJean Helion: JegyzetekS. Giedion: Szemléletünk kitágulása és az egyetemességWalter Gropius: Új tájékozódásCharles Morris: Az ember és a kozmosz szimbólumaiTémánkhoz:"A világot nem szabad a megértés határai közé beszorítani - miként az eddig az emberiség gyakorlata volt -, hanem a megértés korlátait kell kitágítani, hogy befogadhassuk a világnak a kutatása során feltáruló képét." (Francis Bacon) (Parasceve, 4. Aforizma)"A tudomány szélesebbre tárja az érzelmek ablakait. Vannak olyan nagyszerű és lélekemelő távlatok, amelyekhez egyedül a tudomány útja vezet el. A tudomány és az érzelmek szembeállítása többnyire félreértésen alapul." - (J. Arthur Thomson) (The Outline of Science, IV.kötet.)"Így, mivel szerintem az igazi művészet éppoly szerves dolog, mint egy kankalin vagy egy tölgyfa, meggyőződésem, hogy a művészet világa, amelyről általában, mint a "tudomány körén kívül eső világról" szokás beszélni, nem kívül esik azon, hanem éppenhogy éltető ereje, lelke ennek a nagy anyagi burjánzásnak, akár a vallásnak a lelkiismeret." (Frank Lloyd Wright) (The Art and Craft of The Machine The New Industrialism)"Egyetlen virágszál titkát sem tudjuk felmérni, s ez szerintem nem is szükséges, csupán az, hogy a tudomány haladását a szépség szeretete, s az ismeretek pontosságát az érzelmek gyengédsége kísérje állandóan."(John Ruskin) (Modern Painters, III. köt.)"A tudomány szélesebbre tárja az érzelmek ablakait. Vannak olyan nagyszerű és lélekemelő távlatok, amelyekhez egyedül a tudomány útja vezet el. A tudomány és az érzelmek szembeállítása többnyire félreértésen alapul." - J. Arthur Thomson: The Outline of Science, IV.kötet."A művészet maga az értelem, amelyet a lángelme felékesít, de amely magasabb törvények által meghatározott szükségszerű úton halad." (E.Delacroix naplója, 1849. Ápr. 17)
Az Eszterházy Károly Főiskola Rajz Tanszék Kepes György Vizuális Műhelyében készített hallgatói munkákHelyszín: Nemzeti Táncszínház, Kerengő GalériaMegnyitja: Bölcskey Miklós fotóművész, az Eszterházy Károly Főiskola Rajz Tanszékének tanára Az Eszterházy Károly Főiskola Rajz Tanszék Kepes György Vizuális Műhelyében készített hallgatói munkákHelyszín: Nemzeti Táncszínház, Kerengő GalériaMegnyitja: Bölcskey Miklós fotóművész, az Eszterházy Károly Főiskola Rajz Tanszékének tanáraÁrnyékok körülöttünk, hozzánk ragadva, elválaszthatatlanul. Bölcskey Miklós, aki a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Szakán, majd Skóciában, a Glasgow School of Art képzőművészeti szakán végezte tanulmányait, és most Egerben tanít - hallgatóival bátran kísérletezik. Érzékeny és figyelmes munkájukkal képalkotó eszköz (fényképezőgép, objektív) nélkül, csupán a fényérzékeny anyaggal rögzíthető árnyképeket - fotogramokat - varázsolnak elénk. A térben élő forma a fotográfia fekete, fehér tónusrendszerében gazdagon jelenik meg a síkban, egy olyan nézetből láttatva a test képét, ahonnan amúgy nem is láthatnánk, hiszen maga a tárgy takarja el saját vetített képét.Eifert János
Kiállítás a Magyar Fotográfusok Házában(Mai Manó Ház)Megtekinthető minden hétköznap 14 és 19 óra között, hétvégén és ünnepnap 11 és 19 óra között.A kiállítást rendezte: Kincses Károly Kiállítás a Magyar Fotográfusok Házában(Mai Manó Ház)Megtekinthető minden hétköznap 14 és 19 óra között, hétvégén és ünnepnap 11 és 19 óra között.A kiállítást rendezte: Kincses Károly"A sorozat darabjai különböző magazinok és könyvek oldalairól származnak. Néhány fotót a saját archívumomban találtam. Valamennyit módosítottam, hogy beilleszthessem őket a gyűjteménybe. A sorozat hátterében az a sejtés rejtőzik, hogy különböző képek együtt erősebb hatást gyakorolnak, mint ha egyszerre csak egyet látunk.Az idők változnak és mi velük változunk, a fotográfia sem lesz mindig ugyanaz."Kálmán Béla (MFIAP / USA)Kincses Károly: Belső montázsokÉl egy ember Bostonban. Most nyolcvannégy éves. Majd fél évszázada menekült el abból az országból, ahová annak idején született, ahol felnőtté ért. Új hazát lelve az Államokban, az évtizedek alatt konokul csak előre nézve, elvégezte már dolgai többségét, mostanra marad hát jócskán ideje hátratekinteni, leltározni múltja mindmegannyi, kisebb-nagyobb, fénylő vagy éppen már foncsoravesztett tükörcserepét. Nézi a tévét, újságokat lapozgat, beszélget kortársaival, s közben eszébe jutnak dolgok. Embereket idéz meg, akik valamilyen szerepet játszottak életében, eseményekre emlékezik, amelyek sok millió sorstársával együtt -így vagy úgy- befolyásolták életét. Figyel, és amit lát, tapasztal maga körül, azt saját szűrőjén átbocsátva, saját emlékanyagával párosítva, újraértelmezve, képpé alakítja, a számítógép képernyőjén másoknak is láthatóvá teszi saját belső montázsait, képekké fogalmazott emlékeit, érzéseit.Jó tudni, hogy ez az ember az 1930-as évek klasszikus magyar fotóiskolájának neveltje, nála szebben kevesen tudtak színpadi mozgást, portrét, táncot fényképezni. Pedig kortársai, szaktársai között olyanok voltak, mint Angelo, Várkonyi László, Inkey Tibor, Pécsi József, Rónai Dénes, Laub Juci. Később Amerikában Kepes György, aki az ő sötétkamrájában csinálta fotogramjai jelentősebbjeit, Munkácsi Márton, akivel egy háborúellenes tüntetésen ismerkedett meg az ENSZ New York-i székháza előtt 1956 december 24-én, s utána gyakran ebédeltek, vacsoráztak együtt, André Kertész, aki kihasználta, hogy magyarul beszélgethet az Államok közepén egy másik fényképésszel. Klasszikus iskolát járt, mondtam az imént, ezt gyakorolta egész élete során. És amikor már nem kellett a fényképezésből megélnie, nem kellett mindenáron pénzt csinálni az eladott képekből, akkor ugyanez az ember - már közel a nyolcvanhoz - rátalált a neki aztán merőben új technikára, átállt egy új, az előzőtől nagyon különböző gondolati struktúrára, s ettől kezdve már nem a sötétkamrában tölti napjait, hanem a számítógép képernyője előtt. Képeket húz elő a múltjából, emlékezete feneketlen kútjából, agya rejtett zugaiból, megforgatja őket, emlékezik, aztán újraformálja őket, létrehozva egy nagyon furcsa kevercset, belső montázst. Az addig önálló képek ugyanis ebben a folyamatban csak részletekké lesznek, eredeti jelentésüktől, funkciójuktól gyakran messze kerülve az emlékező embernek rendeltetnek alá, aki így, ezekkel az újrateremtett képekkel mondja el véleményét a világról, a dolgokról, a múlt kísértő árnyairól. Képei nem autonóm fényképek, de nem is kompjuteres játékok, hanem komoly dolgok, egy nyolcvannégy éves elme szüleményei, emléknyomainak leképeződései, vélemények a dolgok rendjéről, a világ mai állásáról. Jellemző rájuk, hogy térben, időben, de gyakran jelentésben is távol eső képhalmazok, ellentétes, vagy egymást kiegészítő formációk nyernek új képtestet, új jelentést Kálmán Béla víziója nyomán. "Juxtaposition", mondta nekünk erre annak idején Stefan Loránt Lenoxban, amikor a Liliputban, az 1930-as években megvalósított képszerkesztési elvéről mesélt. Neki még nem állt rendelkezésére számítógép, legendás agya, vizuális memóriája rendelte egymás mellé a képpárokat, iskolát teremtve ezzel. Kálmán Béla tőle is tanult - akarva, akaratlanul.Fontosnak tartom ezeket leírni, mert az itt szereplő képek elsősorban nem a vizuális elemek oldaláról olvashatók, nem "műtárgyak" a szó klasszikus értelmében, hanem az emlékezet finom szövedékéből kibontott gondolatokat lehet és kell keresni bennük Egy emlékező ember kísérletei, hogy a benne összesűrűsödött élmény- és emlékanyagot mások számára is láthatóvá tegye. Nem véletlen, hogy Kálmán Béla, akinek tucatnyi kiállítása volt az Egyesült Államokban, ezeket a képeit itt akarja először megmutatni. Mert innen jött és végső soron ide is tér vissza.
Eszterházy Károly Főiskola, Rajz tanszékHelyszín:Gödör KlubBp. V. Erzsébet tér Eszterházy Károly Főiskola, Rajz tanszékHelyszín:Gödör KlubBp. V. Erzsébet tér