Azok a publikus események, amelyekben ezt az alkotói profilt megjelölték, de nem ő a publikáló Persona.
A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum tisztelettel meghívja Önt IPARTERV 50+ című kiállítás megnyitójára 2019. január 31-én, csütörtökön, 18 órára. Ötven éve került megrendezésre az Iparterv I. (1968) és Iparterv II. (1969) kiállítás, amely kánonteremtő fogalommá válva egy egész művészgeneráció névadójaként vonult be a hazai művészettörténetbe. Az IPARTERV 50+ című csoportos tárlat az egykori „Ipartervesek” legújabb munkáiból, ill. a lezárt életművek legutóbbi szakaszából nyújt válogatást. Emellett pedig a kortárs reflexiók számára is megnyitjuk a teret, olyan alkotásokat bemutatva, amelyek az Iparterven szereplő alkotók egyes műveire reflektálnak. PROGRAM: • Köszöntő: FABÉNYI Julia, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója • A kiállítást megnyitja: HAJDU István, műkritikus A kiállítás 2019. február 1. és március 24. között tekinthető meg. A kiállítás záróeseménye az Iparterv jelenség nyomában című konferencia (2019. március 22–23.). //// Kiállító művészek //// Bak Imre | Baranyay András | Erdély Miklós | Frey Krisztián | Hencze Tamás | Ilona Keserü Ilona | IPUTNPU / St.Turba Tamás | Jovánovics György | Kemény György | Konkoly Gyula | Lakner László | Major János | Méhes László | Molnár Sándor | Nádler István | Pálfalusi Attila |Siskov Ludmil | Tót Endre + Andreas Fogarasi | Borsos Lőrinc | Horváth Tibor | Kaszás Tamás | Kis Varsó | Kerezsi Nemere | Sugár János Az IPARTERV 50+ programsorozat szervezői KÉSZMAN József és POPOVICS Viktória Bővebb információ a kiállításról: https://www.ludwigmuseum.hu/kiallitas/iparterv-50 https://www.facebook.com/events/371427640311761/
A 240 éves múltra visszatekintő ma már Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium néven ismert Török Pál utcai középiskola falai közül nagyon sok olyan neves képző- és iparművész került ki, akik ma a szakma megbecsült képviselői. Egy 1783-ban kiadott rendelet előírja, hogy a Rajzoló Oskola köteles minden évben nemcsak a növendékek legjobb rajzait összegyűjteni, hanem a tanárokat is kötelezi, hogy saját kezű mesterművekkel mutassák meg a tanulóknak, hogyan születik a művészet. Ez a folyamat nem szakadt meg, az iskolában készült mestermunkákat összegyűjtötték és megőrizték az idők során. Az intézményben így kialakulhatott egy európai mérce szerint is különleges műtárgy-gyűjtemény. Az adományozási készség erősödésének és a 240. évforduló szerencsés együttállásának szinte törvényszerű következménye a mostani kiállítás. Az itt látható műtárgyak az egykori diákok és tanárok adományai, amelyek az iskola egy másik gyűjteményi egységét alapozzák meg. A kiállításon bemutatott művek egy fontos kezdeményezés első lépését reprezentálják. Olyan művészek képei , akik az alma mater hívására örömmel és tisztelettel ajánlották fel érett művészkoruk egyes darabjait. Ezek a képek az iskola gyűjteményének részeivé válnak, és újabb művészgenerációk felnevelését fogják szolgálni. A teljes felsorolást mellőzve a több, mint ötven művész között láthatók például Barabás Zsófi, Birkás Ákos, Fehér László, Gál András, Kéri Ádám, Köves Éva, Nádler István, Nemes Csaba, Szilvitzky Margit, Tölg-Molnár Zoltán…… festményei, nyomatai, szobrai, amelyet kiegészít az iskola jelenlegi tanulóinak videója. Kurátor: Mayer Marianna, Nagy Barbara https://www.facebook.com/events/286557215363583/
Válogatás Gerendai Károly gyűjteményéből: A kiállító m?vészek: Ádám Zoltán, Aatóth Franyó, Bada Dada Tibor, Bukta Imre, drMáriás Béla, efZámbó István, El Kazovszkij, feLugossy László, Fehér László, Gerhes Gábor, Mulasics László, Nádler István, Nagy Kriszta x-T, Soós Nóra, Swierkiewicz Róbert, Szirtes János, Tarr Hajnalka, Várnai Gyula, Wahorn András Megnyitja: drMáriás Béla Kurátor: Stánitz Zsuzsanna *** Válogatás Gerendai Károly gyűjteményéből: A kiállító m?vészek: Ádám Zoltán, Aatóth Franyó, Bada Dada Tibor, Bukta Imre, drMáriás Béla, efZámbó István, El Kazovszkij, feLugossy László, Fehér László, Gerhes Gábor, Mulasics László, Nádler István, Nagy Kriszta x-T, Soós Nóra, Swierkiewicz Róbert, Szirtes János, Tarr Hajnalka, Várnai Gyula, Wahorn András Megnyitja: drMáriás Béla Kurátor: Stánitz Zsuzsanna *** 'Valahogy a zenével kezd?dhetett - gondolja az ember, amennyiben Gerendai Károly magángy?jteményére terel?dne a szó. A nagyjából 170 kortársm?vészeti alkotásból álló gy?jteményt szemlélve egyértelm?en körvonalazódik azon m?vészek névsora, akik munkáikkal alapjaiban meghatározzák az anyagot, s egyben tükrözik a gy?jt?i attit?döt. Maga Gerendai a következ?képpen fogalmaz: 'a képz?m?vészethez ugyanolyan megszállott és alapvet?en érzelmi köt?dés kapcsol, mint a többi hobbimhoz. Az els? id?t?l fogva leginkább a zene határozta meg, hogy kikt?l vettem képeket' - hipotézisünk tehát beigazolódott. A zene iránti szenvedély egy újabb elkötelez?dést alapozott meg számára - a kortársm?vészeti m?alkotások gy?jtését. A m?vészeti alkotások gy?jtése egész könnyen válhat addikcióvá, amelynél dönt?en a 'belép?kártya' a kérdéses és kruciális pont - amennyiben a folyamat elindul, onnan bizony nincs visszaút. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy mind a Sziget irodában, mind Gerendai privát otthonában lehetetlen üres falat találni - a gy?jt? a munkák között éli mindennapjait, s ebben az örömben szívesen osztozik kollégáival is. Tekintsük ama bizonyos 'belép?kártyának' a zenei hátteret, s mindjárt magától értet?d?vé válik, hogy miért efZámbó István, felLugossy László és Wahorn András m?vei adják a gy?jteményt meghatározó alkotók egyik körét. Ez azonban csak a kortársm?vészeti alkotások gy?jtésébe fokozatosan elmélyül? gy?jt?i állomásnak számított; a paletta azóta ugyanis elképeszt?en kitágult, színesedett. A m?gy?jtés tanulási folyamat is egyben, amelynek eredményeképpen mostanra egy önálló döntések mentén alapuló, finomodó és jól körvonalazható anyag állt össze. Kezdeti választásaiban dönt? szerepet játszott a galeristákkal kialakult tanácsadói, majd baráti viszony, s ez a mai napig jellemzi a gy?jt?t, befektetési szempontok azonban továbbra sem foglalkoztatják. A m?vásárlást tehát emocionális aspektusok indítják el, amely egy egyre tájékozottabb és a m?vészeti werkekben jártasabb gy?jt?i attit?ddel párosul. A gy?jtemény egyik hangsúlyosabb vonalát tehát az el?bbiekben említett egykori zenész, majd autodidakta módon a m?vészeti pályára lép? alkotók (efZámbó, feLugossy, Wahorn) korántsem könnyed munkái adják. Szintén több alkotással szerepel Aatóth Franyó, akinek munkái az el?z?, szentendrei csoporttal együtt-kezelve a gy?jtemény kissé abszurd, álomszer?, figurális, jellemz?en emberi dilemmákkal foglalkozó részét képezik. A gy?jtemény további hangsúlyos vonalát egy absztraktabb, gesztusalapú, az anyagkezeléssel és a felülettel játszó munkák adják. Gerendai több alkotást tudhat magáénak Nádler Istvántól, Bukta Imrét?l, Mulasics Lászlótól és Szirtes Jánostól is, akik esetében az egymást követ?, különböz? stílusbeli korszakok is jól nyomon követhet?ek. A gy?jtemény két f?bb csapásvonala tehát az el?bbiekben ismertetett két csoport munkáin alapul, amelyet az olyan, olykor gyermekrajz-hatású, bár témájában dönt?en eltér? m?vészek alkotásai egészítik ki, mint Dr. Máriás Béla, Bada Dada vagy Nagy Kriszta m?vei, vagy éppen Soós Nóra festményei, akit?l a finom politikai célzatú 'Sivatagi Róka' cím? munka szerepel a kiállított anyagok között is. A hagyományos festészeti törzsanyag fokozatosan fellazul olyan, kísérletez?bb médiumú alkotásokkal is, mint pl. Gerhes Gábor lightbox munkája vagy Várnai Tibor lentikuláris technikán alapuló tájképei. A fiatalabb generációt Soós Nóra mellett Csiszér Zsuzsi tépett hatású, montázs-szer? képei és Gy?ri Márton rendkívül színes, olykor figuratív, olykor absztrakt festményei képviselik. A dönt?en magyar m?vészek munkáiból álló gy?jteményt pedig Jurriaan Molenaar letisztult architekturális festményei, Francoise Gilot absztrakt munkái és Martin C. Herbst monumentális portréi egészítik ki. A Godot Galériában látható válogatás a rendkívül összetett, eklektikus gy?jtemény kurátori munkán alapuló válogatása, amelynek célja azon szegmensek bemutatása, amelyek a gy?jtemény gerincét adják, s egyben kiszélesed? spektrumát is el?remutatják.' Stánitz Zsuzsanna
a Győr-Moson-Sopron Megyei Petz Aladár Oktató Kórház Gyermek Fertőző Osztályának kialakításának támogatásáraHelyszín: Borsos Miklós Múzeum(Győr, Apor Vilmos püspök tere 2.), a Győr-Moson-Sopron Megyei Petz Aladár Oktató Kórház Gyermek Fertőző Osztályának kialakításának támogatásáraHelyszín: Borsos Miklós Múzeum(Győr, Apor Vilmos püspök tere 2.),A kiállítást Tolcsvay László zeneszerző nyitotta meg, közreműködött Balogh Eszter énekművész.Ahogyan Bombicz Barbara táncművész, a jótékony célú kiállítás egyik fő szervezője elmondta, "Magyarország elismert művészeinek munkái alkotják a vándorkiállítás anyagát, a teljesség igénye nélkül Eifert János, El Kazovszkij, Farsang Sándor, Fehér László, Hefter László, Kelemen Benő Benjámin, Koncz András, Klimó Károly, Kovács Péter, Köves Éva, Kustán Melinda, Lebó Ferenc, Nádler István, Péreli Zsuzsa, Szabadpos Árpád, Szíj Kamilla, Szurcsik József, Tölg-Molnár Zoltán, Záborszky Gábor alkotásai.A jótékony célú vándorkiállítást több hazai városba és határainkon túlra is elvisszük, a győri Borsos Miklós Múzeum után a második helyszín októberben a bécsi Collegium Hungaricum lesz, majd Belgium és Németország következik."
