Azok a publikus események, amelyekben ezt az alkotói profilt megjelölték, de nem ő a publikáló Persona.
Archív
Reismann János: Szardínia, 1959 A kiállítás ingyenesen megtekinthető a PaperLab Galériában: 2022. július 20. – 2022. augusztus 31. Kedd – vasárnap 12:00 – 19:00 Hétfőn és ünnepnapokon zárva. Kurátor: Kereszty Anna Reismann János 1905. július 8-án értelmiségi zsidó családba született Szombathelyen. A numerus clausus miatt itthon nem tanulhatott tovább egyetemen, ezért húsz évesen Párizsba emigrált, ahol asszisztenseként kezdett dolgozni, miközben megismerkedett a kor legismertebb művészeivel, meghatározó szellemi irányzataival. Miután saját fotográfusi karrierje fellendült, Berlinbe vezetett útja, ahol szintén a kor szellemi és művész elitje vette őt körül. Ezután hét évig dolgozott fotóriporterként a Szovjetunióban, majd visszatért Párizsba, ahol Brassaï, Henri Cartier-Bresson, Robert Capa, Jean Cocteau, Paul Éluard, Vercors tágította világlátását, illetve tagja lett a Kommunista Pártnak. 1945-től tért csak vissza Magyarországra, ahol szerkesztőként, fotóriporterként folytatta karrierjét. 1948-ban Robert Capával közösen állítottak ki Rómában és a Magnum ügynökség fotográfusa lett. Ugyanebben az évben a Rajk-per kapcsán letartóztatták, öt évet töltött börtönben, majd felmentése után folytatta a riporteri munkát és rengeteget utazott Európa-szerte. A hatalmas energiával rendelkező, életkedvelő, éleslátású Reismann korának egyik legjelentősebb fotográfusa volt, azonban a történelem viharos évei közbeszóltak, mivel életművének jelentős része elveszett vagy megsemmisült, ezért munkásságának csak töredékét ismerheti az utókor. A PaperLab Galériában megrendezett tárlat Reismann János 1959-ben Szardínián készített képeiből válogat. Annak idején a szintén a kor progresszív irányzatait követő olasz festővel és íróval, Carlo Levivel közös kiadványt is készítettek, Italien címmel. https://www.facebook.com/events/297911559175279/
Archív
Helyszín:Vas Megyei Művelődési KözpontMédium GalériájaSzombathely, Ady tér 5. Helyszín:Vas Megyei Művelődési KözpontMédium GalériájaSzombathely, Ady tér 5.A "szülővárosok" időnként önkritikát gyakorolnak. Kerek évfordulók, máshonnét kapott jelzések döbbentik rá jelenkori polgárait arra, hogy éppen mely híres, értékes életpályát befutó fiáról - lányáról, feledkezett meg - akire pedig mostanában is büszke lehetne.Weöres Sándor írja négysorosában:"Szombathely. Barokk házak sora számos,kis kápolnák tornya jámbor.Itt született Reismann János,valamint én, Weöres Sándor."Ugyan a XX. század második felének egyik legnagyobb magyar költője sincs látható jelekkel túlzottan megbecsülve kis városunkban, de most nem róla van szó:Az idén éppen száz évvel ezelőtt született Reismann Jánosról és húgáról, Marianról.Azóta, hogy negyven évvel ezelőtt a Savaria Múzeum Reismann János-tárlatot rendezett, nem sok szó esett személyükről, műveikről. Túlzás nélkül, Európa szerte elismert fotóművészről, és hasonlóan magas színvonalon dolgozó, de más életfelfogású testvéréről tudhatunk meg többet, a mostani kiállítás kapcsán.Kincses Károly fotótörténész, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója, a művészekről tavaly megjelent könyv szerzője, a Kecskeméten őrzött anyagból válogatta a most bemutatásra kerülő műveket. Az időpontot a harmadszor megrendezésre kerülő Szombathelyi Zsidó Művészeti Fesztivál jelölte ki számunka. Éljünk az újrafelfedezés és/vagy az első találkozás lehetőségével a műveket illetően.
Archív
A kiállítás központi gondolata egy eddig még nem vizsgált kérdés: mit és hogyan láttak és örökítettek meg a fényképezés feltalálása óta a magyar vagy magyar származású fotósok a világban. A kiállítás központi gondolata egy eddig még nem vizsgált kérdés: mit és hogyan láttak és örökítettek meg a fényképezés feltalálása óta a magyar vagy magyar származású fotósok a világban.A cím sugallata szerint a kiállítás látogatója valóban két utazáson vehet részt egyszerre, egyrészt képet kap a magyar fotográfusok által 160 év alatt bejárt világ sokféleségéről, másrészt a válogatás segítségével rálátást nyerhet a világhírű magyar fotográfia egy eddig még nem vizsgált szegmensére. A kiállítás központi gondolata egy eddig még nem vizsgált kérdés: mit és hogyan láttak és örökítettek meg a fényképezés feltalálása óta a magyar vagy magyar származású fotósok a világban. A válogatás első képe Rosti Pál 1857-ben, dél-amerikai expedícióján készített felvétel lenne, az utolsó pedig kortárs alkotó műve. E két végpont között 80 fotó szerepel, amelyek semmi esetre sem turistalátványosságokat, turisztikai nevezetességeket örökítenek meg, hanem a magyar fotográfusok látásmódjának közvetítésével érzékeltetik a lefényképezett országok hangulatát, szellemiségét. Szerepel a válogatásban André Kertész, Munkácsi Márton, Robert és Cornell Capa, Ferenc Berkó, Pécsi József, Haller F.G., Angelo, Reismann János, Rédner Márta, Rév Miklós és mások, akiknek életművében meghatározó szerepet játszó, külföldön készült autonóm műalkotások találhatóak.Helyszín: Collegium Hungaricum, UngArt GalériaCím: Ausztia, 1020 Wien, Hollandstr. 4.
Archív
A sorozat a magyar fotográfia történetével ismerteti meg nézőinket, a kiemelkedő tehetségű fotóművészek portréin keresztül.Magyar ismeretterjesztő filmsorozat, 7. rész, 17 perc, 2002.Rendező: Karáth ImreOperatőr: Karáth Imre, Karáth Zita A sorozat a magyar fotográfia történetével ismerteti meg nézőinket, a kiemelkedő tehetségű fotóművészek portréin keresztül.Magyar ismeretterjesztő filmsorozat, 7. rész, 17 perc, 2002.Rendező: Karáth ImreOperatőr: Karáth Imre, Karáth Zita
