Azok a publikus események, amelyekben ezt az alkotói profilt megjelölték, de nem ő a publikáló Persona.
Archív
A sorozatról Székelyhidi Zsolt közel 10 éve rendszeresen fotózza kortárs költőinket, íróinkat. Persze, könnyedén mozog közöttük, hiszen maga is ír, eddig 10 könyve jelent meg. Az eseményeken fotózva inkább az előtte, utána pillanatok érdeklik, amikor a versét épp felolvasni, elszavalni készülő még a várakozás feszült pillanataiban él vagy már túl van az egészen, és a színpadról lelépve, a székről felállva megszabadul a kimondás kényelmetlenségétől. Ilyen értelemben véve Székelyhidi az alkotók mögé lát, képes elkapni azokat a ritka pillanatokat, amikor a köztudatban még mindig visszahúzódónak, sőt, magányosnak gondolt alkotókból előbújik valami szépen hétköznapi, egyszerűen emberi. A válogatás gerincét Székelyhidi Versmaratonokon készített felvételei alkotják. Az idén, Költészet napján is megrendezett esemény az Év versei című reprezentatív antológiában szereplő költőket mutatja be. Finisszázs Berka Attila és Székelyhidi Zsolt Nagy Leával közös versrevüjében a fotókon szereplő költők verseiből hallhatunk egy összeállítást este 6 órától a kiállítási térben. A fotókon szereplő költők Ágh István, Bajtai András, Báger Gusztáv, Bék Timur, Berka Attila, Both Balázs, Cselényi Béla, Csornij Dávid, Czigány György, Dicső Zsolt, Dr. Máriás, Döbrentei Kornél, G. István László, Falusi Márton, Fecske Csaba, Fekete Vince, Fenyvesi Ottó, Filip Tamás, Hartay Csaba, Hekl Krisztina, Horváth Veronika, Iancu Laura, Jász Attila, Kalász Márton, Kemény István, Kopriva Nikolett, Kovács István, Kukorelly Endre, Kürti László, Ladik Katalin, Lanczkor Gábor, Lázár Balázs, Lennert Móger Tímea, Marczinka Csaba, Miklya Zsolt, Murányi Zita, Nádasdy Ádám, Nagy Izabella, Nagy Lea, Nagy Zsuka, Oláh András, Payer Imre, Péntek Imre, Petőcz András, Regős Mátyás, Rónai Balázs Zoltán, Rózsa Boglárka, Serfőző Simon, Sütő Csaba András, Szalai Zsolt, Szentmártoni János, Szigeti Lajos, Szőcs Géza, Tábor Ádám, Terék Anna, Tolvaj Zoltán, Tóth László, Turczi István, Vass Tibor, Végh Attila, Vörös István, Wirth Imre, Zalán Tibor, Zsille Gábor https://www.facebook.com/events/1956167727901843/
Archív
Gyepsori emberek tegnap és ma címmel Molnár Edit Balázs Béla-díjas fotóművész kiállítása nyílt július 10-én, csütörtökön 18.00-kor a Vigadó Galériában. A művész, aki a Magyar Művészeti Akadémia tagja, az 1970-es években Balmazújvárosban és környékén fotografált, ezekből a felvételekből mutat be mintegy 50-60 képet, köztük 12 nagyméretűt, 100×70 centiméterest, a többi 30×40 vagy 40×50 centiméteres lesz. Az anyag tényszerűsége egy letűnt világot dokumentál, ezek az arcok, az öltözködés, a táj, benne a házakkal ma már nem létezik, mondta a fotográfus az MMA-nak. Gyepsori emberek tegnap és ma címmel Molnár Edit Balázs Béla-díjas fotóművész kiállítása nyílt július 10-én, csütörtökön 18.00-kor a Vigadó Galériában. A művész, aki a Magyar Művészeti Akadémia tagja, az 1970-es években Balmazújvárosban és környékén fotografált, ezekből a felvételekből mutat be mintegy 50-60 képet, köztük 12 nagyméretűt, 100×70 centiméterest, a többi 30×40 vagy 40×50 centiméteres lesz. Az anyag tényszerűsége egy letűnt világot dokumentál, ezek az arcok, az öltözködés, a táj, benne a házakkal ma már nem létezik, mondta a fotográfus az MMA-nak. Azt is elárulta, hogy a kiállítás anyaga irodalmi ihletésű, Veres Péter Gyepsor című könyvéből indult ki. Volt egy szellemi kör, amelybe beletartozott többek között Kondor Béla festő, grafikus, Németh Lajos művészettörténész, Czine Mihály és Bodnár György irodalomtörténész, de voltak köztük zenészek és építészek is. A belvárosi Bárczy István utcában levő Quint presszóban - amely Kovács Pál kardvívó olimpiai bajnoké volt - rendszeresen találkoztak a 70-es években. Egyik alkalommal Kondor Béla ott hívta fel a fotós figyelmét Veres Péter íróra és Gyepsor című írására, mondván, hogy nem csak a divatos irodalmat kell ismerni. Molnár Edit elsősorban íróportréiról volt ismert, ezekből a képeiből - köztük Veres Péter portréjából - rendeztek kiállítást a balmazújvárosi művelődési házban, akkorra már olvasta a Gyepsort, amelynek történetei ott és a városszéli szegénysoron játszódnak. Ahogy visszaemlékezett, hála a könyv ismeretének, jól szót értett az ottaniakkal, az egyenes tartású és beszédű emberekkel, ezek után minden évszakban odautazott és fényképezett. A fotóművész találta ki, hogy ezt az anyagát állítsák ki a Vigadó Galériában, mert ezen a helyen 2000-ben életmű-kiállítása volt és nem akarta ismételni önmagát. A kiállításra magyar és angol nyelvű katalógus is megjelent a tárlat képeiből, Szőcs Géza előszavával. A tárlat megnyitóján (amely szeptember 20-ig lesz látható) Fekete György, az MMA elnöke köszöntötte a megjelenteket és magát a művészt, a kiállítást Szarka Klára fotótörténész nyitotta meg. Közreműködött Faragó Laura énekművész, aki a Balmazujváros környéki népdalokból adott elő, és Szersén Gyula színművész, aki pedig részletet olvasott fel Veres Péter Gyepsor című könyvéből.
Archív
A piktorializmustól a modern fotográfiáig (1889-1929) A kiállítást Szőcs Géza, Kultúráért Felelős Államtitkár és Baki Péter kurátor nyitja meg. A piktorializmustól a modern fotográfiáig (1889-1929) A kiállítást Szőcs Géza, Kultúráért Felelős Államtitkár és Baki Péter kurátor nyitja meg. A Lélek és Test, valamint a Hervé 100 című nagysikerű tárlatok után egy újabb fotóművészeti kiállításnak ad otthont a Szépművészeti Múzeum. A március végén nyíló, A fotóművészet születése - A piktorializmustól a modern fotográfiáig című tárlaton látható, fotográfiák döntő többsége a piktorializmus első nagyhatású publikációjától (1889) a Film und Foto kiállításig (1929) terjedő időszakban készült alkotásokkal mutatja be azt a változást, melyet a piktorialista fotóművészet és a modern fotográfia között – közel 40 év alatt – zajlott le. A több mint tíz kölcsönző intézmény közreműködésével létrejövő kiállítás nemzetközi szinten ad átfogó képet a korszak fotográfiai változásáról. Az osztrák, német, francia, angol és amerikai fotográfusok – többek között Alfred Stieglitz, Edward Steichen, Man Ray - mellett a korszak valamennyi kiemelkedő magyar fényképészének - André Kertész, Moholy-Nagy László, Pécsi József és Balogh Rudolf - műve is szerepel a több mint 200 művet bemutató tárlaton *** A piktorializmus fotográfiai korszaka mérföldkő a fényképészet történetében. Az új stílusirányzat az 1890-es években szinte egy időben bontakozott ki Angliában, Ausztriában, Franciaországban és Németországban. A fotográfia művészi értéke körüli vitákban a festészet utánzásával kívánták kivívni a fényképészet autonómiáját. Művészi példaképeik az impresszionisták voltak. A festészeti hagyományokhoz közelítő látásmód mind a technikai megoldásokban, mind pedig a tematikában tetten érhető volt. A lágy rajzolatú objektívek és a nemes eljárások használata a festői látásmódhoz való közeledést célozták meg. A piktorialista fényképezés művelői önkifejezési eszközként használták a fotográfiát, nem törekedtek a valóság pontos leképezésére. A piktorialista fotográfia legnagyobb érdeme, hogy a fényképezést művészeti rangra emelte. A fotók azonban a nemeseljárások használata miatt már szinte megtévesztő módon hasonlítottak a festményekhez, és a témaválasztásánál pedig nem használták ki a fénykép dokumentum jellegének lehetőségeit. A festészethez való túlzott közeledés azt mutatja, hogy még nem érkezhetett meg a műfaj esztétikai értelemben vett „magára találásának” kora. Ezekre a „hiányosságokra” válaszként jelent meg az 1920-as években Amerikában a Straight Photography és ezzel szinte egy időben Európában az Új Tárgyilagosság. Mindkét stílus a tiszta, objektív képi nyelv megteremtését célozta meg, radikálisan szakítva a piktorialista hagyományokkal. A kiállítás látogatói elsősorban azt a változást figyelhetik meg, mely a hagyományokhoz hű, képi világában a festészethez közelítő fotóművészet és az első világháború körül kialakult modern fotográfia között alakult ki. A kiállításon látható fotográfiák döntő többsége a piktorializmus első nagyhatású publikációjától (1889) a Film und Foto kiállításig (1929) terjedő időszakban készült alkotásokkal mutatja be azt a változást, melyet a piktorialista fotóművészet és a modern fotográfia között – közel 40 év alatt – zajlott le. A csaknem tíz kölcsönző intézmény közreműködésével létrejövő kiállítás nemzetközi szinten átfogó képet ad a korszak fotográfiai változásáról. Az osztrák, német, francia, angol és amerikai fotográfusok mellett a korszak valamennyi kiemelkedő magyar fényképészének műve is szerepel a tárlaton (André Kertész, Moholy-Nagy László, Pécsi József és Balogh Rudolf).
Archív
Megnyitja: Szőcs Géza, kultúráért felelős államtitkár Utána Viola Szandra Szőcs Géza úrral beszélget a költészetről, jeles irodalmi munkásságáról. Közreműködik a Dévai-duó és Horváth Gábor Miklós. Elsőként a Szikra egy verskiállításnak ad otthont: Eifert János és Viola Szandra Még! című kiállításának. Megnyitja: Szőcs Géza, kultúráért felelős államtitkár Utána Viola Szandra Szőcs Géza úrral beszélget a költészetről, jeles irodalmi munkásságáról. Közreműködik a Dévai-duó és Horváth Gábor Miklós. Elsőként a Szikra egy verskiállításnak ad otthont: Eifert János és Viola Szandra Még! című kiállításának. A fotóművész képei ihlették a költőnőt versírásra, mintegy továbbgondolva, továbbálmodva a képeken megjelent villanásokat. A fotó és a versek témái erős transzcendenciával bírnak, önelemzők, istenkeresők. A versek metaforáikban fotószerűek, fénykép-hasonlatokkal, elmosódó színekkel, a képek expresszív szimbolikájukkal pedig tulajdonképpen sűrített költemények. Teremtő kölcsönhatás és feszültség lép fel e két különböző művészi nyelv, megszólalási forma között.
Archív
Mizerák István "Élet/Művészet" című fotókiállítása a Magyar Nemzeti Múzeumban látható június 30. és július 31. között. Megnyitó: 2011. június 30. 17 óra A vendégeket köszönti Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója A kiállítást megnyitja Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkára A kiállítás 2011. július 31-ig tekinthető meg hétfő kivételével naponta 10-18 óra között. Mizerák István "Élet/Művészet" című fotókiállítása a Magyar Nemzeti Múzeumban látható június 30. és július 31. között. Megnyitó: 2011. június 30. 17 óra A vendégeket köszönti Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója A kiállítást megnyitja Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkára A kiállítás 2011. július 31-ig tekinthető meg hétfő kivételével naponta 10-18 óra között. A Magyar Nemzeti Múzeum július 2-ától látogatható Élet/Művészet című kiállítása Mizerák István (1942-1998), a Magyar Távirati Iroda fotósa munkásságának állít emléket. A több mint negyven nagyméretű fekete-fehér képen a fotóriporter-újságíró tudósításainak pillanatain túl, művészfotóinak egyedi világa is megelevenedik, bemutatva ezzel a sokoldalú művész életpályáját, életének pillanatait és lehetőségeit a XX. század második felének Magyarországán. Mizerák István 1942. december 19-én, felvidéki származású család elsőszülöttjeként látta meg a napvilágot. Szülei a Csehszlovákia részévé vált magyar területről költöztek Ózdra. Életének ma már egyik legfontosabbnak bizonyult epizódja, amikor kilencévesen egyik ezüst láncát egy fényképezőgépre cserélte. Ez egyben a fotózás iránt érzett "nagy szerelem" és egy gazdag fotóskarrier kezdete is volt. 1968-tól az MTI tudósítója, az elkövetkező években szinte valamennyi országos lapban közölték fotóit. Rendszeresen publikált a Déli Hírlap, az Ózdi Vasas és az Észak-Magyarország napilapok hasábjain. Több hazai illetve külföldi kiállításon szerepelt és nyert díjat felvételeivel, 1977-ben UNESCO-díjat nyert "Az élet bölcsője" című képével. 1989 decemberében Romániában a Vöröskereszttel együttműködve segítette az erdélyi magyar rászorulókat, önzetlen gesztusát húsz évvel később egy emlékplakettel poszthumusz is elismerték. 1998. április 9-én halt meg Ózdon. A tárlaton látható fotókat nézve kirajzolódnak a riportfotó és a művészfotó közötti különbségek, és a folyamat, ahogy a művészi aktualitással bíró képek évtizedek távlatából is megőrzik történelmi és dokumentációs értéküket. A kiállításon a közönség nemcsak Mizerák Istvánt, a munkáját hivatásszerűen űző riportert, de a fényképészetet szenvedélyének tekintő, a hivatalos megbízások mellett a maga művészi útját járó és kereső fotóművészt is megismerheti, akinek számos, rangos pályázatokon díjazott művét is bemutatja a kiállítás. A fotók így nem egyszerűen látleletek, lenyomatok egy korból, egy országból, egy városból, hanem sűrítményei egy időszaknak, egy életérzésnek.
Archív
ZENE címmel a Soproni FotóMűvészeti Kör kiállítása kerül megrendezésre a soproni Central Park Cafe-ban (Deák tér). Megnyitó: 2010. április 24. 17.30. A kiállítást megnyitja: Szőcs Géza grafikusművész. ZENE címmel a Soproni FotóMűvészeti Kör kiállítása kerül megrendezésre a soproni Central Park Cafe-ban (Deák tér). Megnyitó: 2010. április 24. 17.30. A kiállítást megnyitja: Szőcs Géza grafikusművész. A kiállítás érdekessége, hogy az SFK ezzel a tárlattal egy hagyományt szeretne indítani. Az elmúlt évben “témabontás” névvel indítottunk egy “játékot”. Mivel a csapat tagjai nagyon más-más szemmel tekintenek a világra és ezt a képeiken meg is jelenítik, érdekes feladat egy-azon téma körüljárása. Az ilyen “feladatok” során készült képekből egy sorozatot indítunk, melyet a Central Park cafeban mutatnánk be.
