Azok a publikus események, amelyekben ezt az alkotói profilt megjelölték, de nem ő a publikáló Persona.
A BUDAPEST FOTÓFESZTIVÁL és a MŰCSARNOK 2024-ben nyolcadik alkalommal rendezte meg a fesztivál nyitókiállítását a Műcsarnokban, ezúttal Női fókusz címmel. A Magnum Photos válogatásának öt női fényképésze, az ügynökség szellemiségéhez híven, a humanista fotográfia emblematikus képviselői. A három, már lezárult életműben –Eve Arnold, Inge Morath, Marilyn Silverstone –, valamint két másik generációhoz tartozó két alkotó – Susan Meiselas, Nanna Heitmann – munkásságában egyaránt kiemelt jelentőséget kapnak a hírnév, a hatalom, a vallás, a hagyomány, a kisebbségi lét és a jogfosztottság problémakörei. Elkötelezett alkotókként – a portré műfajában éppúgy, mint a társadalomábrázoló dokumentarista sorozatokban – női érzékenységgel, empátiával és helyzetértelmező tudatossággal közelítenek témáikhoz. Belépés: aznapi kiállítási jeggyel Vendégeket regisztrációhoz kötötten, korlátozott számban tudunk fogadni a programon. Regisztráció: eri.ildiko@mucsarnok.hu https://www.facebook.com/events/3109643085836601/
Kurátori tárlatvezetés Tulipán Zsuzsannával a Valós látomások | Benkő Imre a szubjektív dokumentarista c. kiállításon Benkő Imre fotográfiái sűrített vizuális lenyomatok. A kritika helyett az élet egyes helyzeteinek megfigyelése és értelmezése foglalkoztatja. Képeinek középpontjában az ember áll, akár Magyarországon, akár külföldön fényképez. A kiállítás több, mint 250 fényképen mutatja be életművét. Nagyvilág címmel egy csoportba válogattuk a külföldi utak képeit, külön teremben látható Magyarország, mint nagy téma, benne az egyik legismertebb fotóesszéje az Ózdi Kohászati Üzemek felszámolását dokumentáló sorozat, a harmadik egység Budapest, ahol az 1980-as évek egykori pesti helyszínei mellett a rendszerváltozás időszakának képei és a Sziget fesztivál fotói is láthatók, utóbbi témát a kezdetektől a jelenig nyomon követte. Az elmúlt évtizedek elfojtott érzelmei, sérelmek, remény és felszabadultság egyaránt megjelennek Benkő Imre fotográfiáin. A tárlatról bővebben: https://mucsarnok.hu/benko Belépés: aznapi kiállítási jeggyel Vendégeket regisztrációhoz kötötten, korlátozott számban tudunk fogadni a programon. Regisztráció: eri.ildiko@mucsarnok.hu https://www.facebook.com/events/1494392117810270/
A BUDAPEST FOTÓFESZTIVÁL és a MŰCSARNOK 2024-ben nyolcadik alkalommal rendezi meg a fesztivál nyitókiállítását a Műcsarnokban, ezúttal Női fókusz címmel. A Magnum Photos válogatásának öt női fényképésze, az ügynökség szellemiségéhez híven, a humanista fotográfia emblematikus képviselői. A három, már lezárult életműben – Eve Arnold, Inge Morath, Marilyn Silverstone –, valamint két másik generációhoz tartozó két alkotó – Susan Meiselas, Nanna Heitmann – munkásságában egyaránt kiemelt jelentőséget kapnak a hírnév, a hatalom, a vallás, a hagyomány, a kisebbségi lét és a jogfosztottság problémakörei. Elkötelezett alkotókként – a portré műfajában éppúgy, mint a társadalomábrázoló dokumentarista sorozatokban – női érzékenységgel, empátiával és helyzetértelmező tudatossággal közelítenek témáikhoz. Belépés: aznapi kiállítási jeggyel Vendégeket regisztrációhoz kötötten, korlátozott számban tudunk fogadni a programon. Regisztráció: eri.ildiko@mucsarnok.hu https://www.facebook.com/events/428337006317304/
Kurátori tárlatvezetés Tulipán Zsuzsannával a Valós látomások | Benkő Imre a szubjektív dokumentarista c. kiállításon Benkő Imre hat évtizedre visszatekintő fotográfiai életművének bemutatója a Műcsarnok 2024-es programjának első kiemelkedő eseménye. A térben és időben szerteágazó anyag három földrész húsz országát érinti, a hetvenes évektől napjainkig mutatja be az emberi viszonyok sokféleségét. A kiállítás az életmű teljességéből válogat: az 1975-ös World Press Photo díjnyertes felvételétől az ikonikus ózdi, budapesti és külföldi sorozatokon át, egészen a kínai utazásainak 2019-ben készített képekig. A tárlatról bővebben: https://mucsarnok.hu/benko Belépés: aznapi kiállítási jeggyel Vendégeket regisztrációhoz kötötten, korlátozott számban tudunk fogadni a programon. Regisztráció: eri.ildiko@mucsarnok.hu
Magyarország legnagyobb fotográfiai eseménye, a BUDAPEST FOTÓFESZTIVÁL egy különleges és egyben provokatív kiállítással nyitja meg a 7. alkalommal megrendezett rendezvénysorozatát 2023. március 31-én a MŰCSARNOKBAN. A kortárs cseh fotográfia rebellis alakja, Jan Saudek barokkosan fülledt, kézzel színezett érzéki aktjait és látványgazdag jeleneteit bemutató életmű-válogatás a fesztivál és a Műcsarnok együttműködésében valósul meg. Jan Saudek az 1990-es években a festészet és a fotográfia világát ötvöző erotikus képeiről vált világszerte ismertté, melyek elkészítéséhez a fotográfia hajnalának műtermi hangulatát, a kopott falú, hajópadlós atelier-t és az anilinfestékkel színezett képet idézi fel. 1935-ben született, világlátását nagyban befolyásolták a második világháborúban szerzett rettenetes tapasztalatai: ikerbátyjával együtt szemtanúi voltak Prága náci megszállásának és a koncentrációs táborok iszonyatának. A háború után grafikai középiskolában tanult, s már ekkor fényképezett. Az 1960-as években Flexaret 6x6-os középformátumú kamerájával dolgozott, és Edward Steichen The Family of Man című kiállításának (1955) és könyvének hatására elhatározta, hogy fotóművész lesz. 1969-ben az Egyesült Államokba utazott, ahol megismerkedett Hugh Edwards-szal, a Chicagói Művészeti Intézet kurátorával, aki bátorította alkotói tevékenységében. Első külföldi kiállítására a bloomingtoni Indiana Egyetemen került sor. Visszatérve Prágába, a kommunista Csehszlovákia diktatórikus légkörében lakóházának pincéjében, titokban dolgozott, ügyelve arra, hogy ne vonja magára a hatóságok figyelmét. A hatvanas évek közepéig szolidan elrendezett pillanatképeket készített, visszatérő témája a gyermekkor ártatlansága és az illúziót vesztett felnőttlét ütköztetése volt. E korszakának egyik legismertebb képe az Élet (1966), amelyen egy félmeztelen, izmos férfi megható gyengédséggel szorít magához egy újszülött csecsemőt. Az évtized végére mind formai, mind tartalmi szempontból egyre komplexebb látványok rendezésébe kezdett, jelmezekkel, kiegészítőkkel, állandó háttérként használva penészfoltos műteremfalát. A mindannyiunkban meglévő kettősség, a jó és a rossz, a lélek magasztossága és a test bujasága Janus isten két arcaként jelenik meg túldíszítetten retorikus képein. Az 1970-es évek végétől – főként külföldi kiállításainak és kiadványainak köszönhetően – ismert, sőt felkapott lett. Az élet valóságának megragadására törekvő műveiben totális végleteket, lázas víziókat ábrázolt, ami részben az elszenvedett traumákra, részben zaklatott szerelmi életére vezethető vissza. Saudek számára a test az élet vizuális metaforája, a tökéletes forma éppúgy kifejezi a szépséget, mint a formátlan vagy öreg test. Művészettörténeti parafrázisoknak is felfogható, kimerevített jeleneteiben a túlfűtött erotika mellett a cseh humor frivol burleszkjelenetei is megjelennek. Az 1990-es évekre világszerte elismert fotográfus lett. Több mint 400 egyéni tárlata mellett jelentős csoportos kiállításokon szerepelt, s fotói megtalálhatók a világ tekintélyes gyűjteményeiben. Kezdetben klisének, giccsnek titulált munkái ikonikussá váltak a fotográfia történetében. Kurátor: Tulipán Zsuzsanna, Műcsarnok Társszervező: Mucsy Szilvia, BPF A kiállítás ideje alatt a tárlathoz kapcsolódóan rangos művészek és közéleti személyek mutatják be Jan Saudek ellentmondásoktól sem mentes világát. https://www.facebook.com/events/558010449629998/?event_time_id=558010556296654
Kurátori tárlatvezetés Tulipán Zsuzsannával Martin Parr: Strand az egész világ c. kiállításán Martin Parr brit fotográfus, a Magnum Photos sztárja, az európai kortárs színes fotográfia egyik legismertebb képviselője, akinek munkái első alkalommal láthatók Magyarországon. A jelenkor fáradhatatlan krónikásaként több mint négy évtizede kutatja a mindennapi élet jelenségeit, a britek időjárással kapcsolatos felfogásától kezdve az ideális otthon, vagy a vásárlási, szórakozási szokások bemutatásán át egészen a nemzeti karakter megragadásáig. Belépés: aznapi kiállítási jeggyel Vendégeket regisztrációhoz kötötten, korlátozott számban tudunk fogadni a programon. Regisztráció: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScMownJdg5acXEw3KZsZKDhflHzae4waHkdx8iicX1xwRIvAQ/viewform https://www.facebook.com/events/339886424598031/
A Műcsarnok két termében megrendezett Strand az egész világ című kiállítás népszerű tengeri fürdőhelyeken tett megfigyeléseiből válogat. Parr gyermekkorától kezdve bizalmas viszonyt ápol a tengerpattal: amatőrfotós nagyapjával gyakran látogatták Észak-Anglia tengerpartjait, s később, fiatal fotográfusként ide tért vissza, hogy bemutassa, hogyan nyaral az angol átlagember. Parr szerint a tengerpart egy kivételes nyilvános tér, ahol az általános emberi viselkedés abszurd megnyilvánulásai és a helyi furcsaságok zökkenőmentesen olvadnak egybe. Az emberek pihennek, kedvteléseiknek hódolnak, napoznak vagy olvasnak, a fotós pedig belefeledkezhet a fényképezőgéppel való kísérletezésbe. A kiállításon bepillanthatunk a négy évtizedes pályája különböző időszakaiba, a The Last Resort (1986) című sorozattól kezdve, melyet a Liverpool melletti New Brighton tengerparján készített, s amely nemzetközi karrierjének kezdete, egészen a nyugat-ausztráliai kikötővárosokat dokumentáló No Worries (2012) sorozatig. Ha az európaiakat övező sztereotípiák foglalkoztatták, vagy a fogyasztás bizarr megnyilvánulásai, vagy akár az, hogy mit gondolnak az angolok Angliáról, Parr tengerparti sétára indult. Megfordult a spanyol Benidorm üdülővárosban, belgiumi strandokon, a Garda-tó partján, a Krím-félszigeten, Lettországban, majd elhagyva Európát, az indiai Goában, Dél-Amerika tengerpartjain, köztük a híres Copacabanán, vagy az indonéziai Balin. A Strand az egész világ felfogható egy szelíd gulliveri figyelmeztetésnek. A fotók nem csupán informálnak, mosolyra fakasztanak vagy meghökkentenek, hanem ráirányítják figyelmünket a világban zajló változásokra, például a pihenéssel kapcsolatos elképzeléseinkre, vagy a tömegturizmus ellentmondásaira. A kiállítás a British Council támogatásával valósult meg. Kurátor Tulipán Zsuzsanna. A kiállítás március 26-tól június 26-ig látható a Műcsarnokban. Martin Parr (1952) brit fotográfus a kortárs dokumentarista fotográfia egyik legismertebb képviselője. Pályája során több, mint száz megjelent fotóalbumot publikált és mintegy harminc könyvet szerkesztett. Két fotófesztivál is őt választotta főkurátorának: 2004-ben az Arles-i Fotófesztivál, 2010-ben pedig a Brighton Photo Biennale. Parr válogatásával és rendezésével valósult meg a londoni Barbican Centre Strange and Familiar (2016) című kiállítása, amely az Egyesült Királyság szociokulturális miliőjét térképezte fel nemzetközi fotográfusok munkáival. 1994 óta tagja a Magnum fotóügynökségnek, melynek 2013 és 2017 között az elnöke is volt. 2013-tól az észak-írországi University of Ulster (Belfast) fotográfia professzora. 2017-ben létrehozta a Martin Parr Alapítványt. Munkái megtalálhatók többek között a londoni Tate, a párizsi Pompidou, vagy a New York-i MoMA gyűjteményében.
A BUDAPEST FOTÓFESZTIVÁL és a MŰCSARNOK egy különleges premierrel köszönti a látogatókat a hatodik alkalommal megrendezett Budapest FotóFesztivál nyitókiállításával 2022. március 25-én. A Műcsarnok két termében megrendezett Strand az egész világ című kiállítás népszerű tengeri fürdőhelyeken tett megfigyeléseiből válogat. Parr gyermekkorától kezdve bizalmas viszonyt ápol a tengerpattal: amatőrfotós nagyapjával gyakran látogatták Észak-Anglia tengerpartjait, s később, fiatal fotográfusként ide tért vissza, hogy bemutassa, hogyan nyaral az angol átlagember. Parr szerint a tengerpart egy kivételes nyilvános tér, ahol az általános emberi viselkedés abszurd megnyilvánulásai és a helyi furcsaságok zökkenőmentesen olvadnak egybe. Az emberek pihennek, kedvteléseiknek hódolnak, napoznak vagy olvasnak, a fotós pedig belefeledkezhet a fényképezőgéppel való kísérletezésbe. A kiállításon bepillanthatunk a négy évtizedes pályája különböző időszakaiba, a The Last Resort (1986) című sorozattól kezdve, melyet a Liverpool melletti New Brighton tengerparján készített, s amely nemzetközi karrierjének kezdete, egészen a nyugat-ausztráliai kikötővárosokat dokumentáló No Worries (2012) sorozatig. Ha az európaiakat övező sztereotípiák foglalkoztatták, vagy a fogyasztás bizarr megnyilvánulásai, vagy akár az, hogy mit gondolnak az angolok Angliáról, Parr tengerparti sétára indult. Megfordult a spanyol Benidorm üdülővárosban, belgiumi strandokon, a Garda-tó partján, a Krím-félszigeten, Lettországban, majd elhagyva Európát, az indiai Goában, Dél-Amerika tengerpartjain, köztük a híres Copacabanán, vagy az indonéziai Balin. A Strand az egész világ felfogható egy szelíd gulliveri figyelmeztetésnek. A fotók nem csupán informálnak, mosolyra fakasztanak vagy meghökkentenek, hanem ráirányítják figyelmünket a világban zajló változásokra, például a pihenéssel kapcsolatos elképzeléseinkre, vagy a tömegturizmus ellentmondásaira. A kiállítás a British Council támogatásával valósult meg. Kurátor Tulipán Zsuzsanna. A kiállítás március 26-tól június 26-ig látható a Műcsarnokban. Martin Parr (1952) brit fotográfus a kortárs dokumentarista fotográfia egyik legismertebb képviselője. Pályája során több, mint száz megjelent fotóalbumot publikált és mintegy harminc könyvet szerkesztett. Két fotófesztivál is őt választotta főkurátorának: 2004-ben az Arles-i Fotófesztivál, 2010-ben pedig a Brighton Photo Biennale. Parr válogatásával és rendezésével valósult meg a londoni Barbican Centre Strange and Familiar (2016) című kiállítása, amely az Egyesült Királyság szociokulturális miliőjét térképezte fel nemzetközi fotográfusok munkáival. 1994 óta tagja a Magnum fotóügynökségnek, melynek 2013 és 2017 között az elnöke is volt. 2013-tól az észak-írországi University of Ulster (Belfast) fotográfia professzora. 2017-ben létrehozta a Martin Parr Alapítványt. Munkái megtalálhatók többek között a londoni Tate, a párizsi Pompidou, vagy a New York-i MoMA gyűjteményében.
Milyen szerepe volt a képes magazinoknak a divatfotó önálló műfajjá válásában? Miért tartották érdekesnek a szürrealisták Eugène Atget tárgyilagos, dokumentatív fotográfiáját? Milyen kellékeket használt Ralph Eugene Meatyard bizarr képi világának megkonstruálásához? Ezeket és sok egyéb témát is érint Tulipán Zsuzsanna kurátorasszisztens hagyományos, élő tárlatvezetése, amely a 20. századi fotográfia legnagyobb hatású alkotóinak pályájába kínál betekintést a Fotóikonok - Archívumból történelem című kiállításon. A Fotóikonok tárlata ritkán adódó lehetőség: a kitűnő New York-i galéria kiállítás-látogatását kínálja itthon, a Budapest Fotófesztivál és a Műcsarnok közös kiállításán. Belépés: aznapi kiállítási jeggyel Vendégeket regisztrációhoz kötötten korlátozott számban tudunk a programon fogadni (15 fő) Részvételi szándékát kérjük az alábbi űrlapon jelezze: a július 15-i programra: https://forms.gle/ijwM6L24R3vBnFCn9 a július 29-i programra: https://forms.gle/bBWhLCY9MHKbX6QU7 A kiállításról: http://mucsarnok.hu/fotoikonok https://www.facebook.com/events/366060888220881/?event_time_id=366060901554213
Milyen szerepe volt a képes magazinoknak a divatfotó önálló műfajjá válásában? Miért tartották érdekesnek a szürrealisták Eugène Atget tárgyilagos, dokumentatív fotográfiáját? Milyen kellékeket használt Ralph Eugene Meatyard bizarr képi világának megkonstruálásához? Ezeket és sok egyéb témát is érint Tulipán Zsuzsanna kurátorasszisztens hagyományos, élő tárlatvezetése, amely a 20. századi fotográfia legnagyobb hatású alkotóinak pályájába kínál betekintést a Fotóikonok - Archívumból történelem című kiállításon. A Fotóikonok tárlata ritkán adódó lehetőség: a kitűnő New York-i galéria kiállítás-látogatását kínálja itthon, a Budapest Fotófesztivál és a Műcsarnok közös kiállításán.
„A fotósok, a megörökített pillanatok és a képeket nézők párbeszédének különleges lehetőségéről váltunk szót. A személyesség intenzív megtapasztalásáról. Portrékról és álarcokról, őszinte gesztusokról és pózokról. Önmagukat mondatokba rendező képszavakról és szabad asszociációink szerinti képsorokról. Történetekről, kapcsolatokról, párhuzamokról a 20. század fotóművészetében.” Medve Mihály Forrás
