A Fotóművészet 2016/2. lapszáma a fotográfiai médium határterületeit, a vizuális intuíciót és az archívumok hitelességének kritikai kérdéseit állítja középpontba. A kiadvány gondolati íve a nemzetközi divatfotográfia és az autonóm művészi látásmód törékeny egyensúlyától a szociográfiai gyökérzetű, mégis szürreális éjszakai tájakig és a kortárs archívumhasználat elméletéig terjed. Ezzel párhuzamosan a fotótörténeti és technikatörténeti tanulmányok a forráskritika és a múzeumi archiválás égető dilemmáit elemzik a magyarországi holokauszt-fotográfiák feldolgozása, Munkácsi Márton életműve, valamint a technológiai felbontás ontológiai szerepe kapcsán.

Kortárs alkotók és elméleti reflexiók

• Bacskai Sándor (újságíró) ír Perlaki Márton fotográfus munkásságáról (A megtervezés mellett leginkább az intuícióimra hallgatok): Az interjú Perlaki nemzetközi karrierjét és a The Room magazintól New Yorkig tartó alkotói útját követi nyomon, rávilágítva a gondosan felépített koncepciók és a spontán képi intuíciók viszonyára, valamint a stábmunka kommunikációs kihívásaira.

• Németh Gábor (író) ír Stalter György fotóművész munkásságáról (Minden lében, avagy a záridőről és a kanálról): Szubjektív, irodalmi hangvételű elemzés Stalter roma közösségeket és társadalmi perifériákat ábrázoló szocio-dokumentarista sorozatairól, a vakuhasználat, a záridő és a formanyelvi humor összefüggéseiről.

• Somosi Rita (művészettörténész/kurátor) ír Martinkó Márk fotóművész munkásságáról (Szürkészöld sci-fi): A cikk a természet és a posztmodern városi terek találkozásait, a mesterséges éjszakai fények által megvilágított tájak kihalt, melankolikus és sci-fi szerű atmoszféráját elemzi.

• K. Horváth Zsolt (történész/társadalomkutató) ír a Random 15 csoportos kiállításon szereplő alkotók (pl. Bilák Krisztina, Deim Balázs, Diósi Máté, Sióréti Gábor, Urbán Ádám) munkásságáról (Élet-terek – Random: 15 / Die innere Sicherheit): A csoportos tárlat kapcsán az életterek és a belső biztonságfogalom (Die innere Sicherheit) kortárs fotográfiai reprezentációit vizsgálja.

• Pfisztner Gábor (művészettörténész): Mi van itt? – Fotó és kortárs művészet (2. rész): A tanulmány a fotográfia médiumspecifikusságát, képzőművészeti pozícióját és az intézményi diskurzusokba való beágyazottságát értelmezi.

• Cséka György (esztéta/kritikus): Széljegyzetek a fotóművészethez: Fragmentált esszé a fotó ontológiai bizonytalanságáról és a művészet labirintusszerű természetéről.

• Gellér Judit (kurátor/művészettörténész): Archívumok.#reflexiok: A kortárs fotográfiát meghatározó archívumhasználati stratégiákat és a fizikai, illetve digitális gyűjtemények művészeti újraértelmezését tekinti át a legújabb kiállítások tükrében.

• Palotai János (esztéta): fotójapProvoke – Két bécsi kiállításról: A 60-as és 70-es évek radikális japán fotóművészetét (Provoke mozgalom) mutatja be két bécsi tárlat kapcsán.

Fotótörténet és Technikatörténet

• Jalsovszky Katalin (muzeológus/fotótörténész): A történeti fotográfiák hitelességének védelmében – A magyarországi holokauszt-fotográfiák archiválásának és publikálásának problémái (1. rész): A tanulmány a holokauszt során készült képek téves datálását, hibás képaláírásait és kontextusvesztéseit tárja fel, hangsúlyozva a szigorú forráskritika fontosságát.

• Baji Etelka (muzeológus/fotótörténész): Munkácsi Márton hétköznapjai: Munkácsi Márton korai magyarországi riportjait és magánéleti dokumentumait mutatja be a Magyar Nemzeti Múzeum Fényképtárának anyagai alapján.

• Fejér Zoltán (fotótörténész): A Langer-Elko kamera: A különleges magyar fotótechnikai fejlesztés történeti és szerkezeti elemzése.

• Montvai Attila (fotográfus/szakíró): Hány megapixeles volt Michelangelo kalapácsa? Avagy alkotói eszköz-e a fotótechnológia? (1. rész): A technológiai eszközök és a digitális felbontás alkotói szerepének elméleti és filozófiai boncolgatása.