A Fotóművészet 2016/3. lapszáma a szociális felelősségvállalás, a dokumentarista etika és a kortárs fotográfiai reprezentáció égető kérdéseit tárja fel. A kiadvány központi gondolati íve a kongói orvosi missziók és a hazai mélyszegénység nyers hétköznapjaitól a kortárs intézményi reprezentációig (a Nemzeti Szalon és a 34. Sajtófotó kiállítás átfogó elemzései), valamint a transzcendens, láthatatlan világok vizuális megragadásáig és a nemzetközi fesztiválok (Łódź, Arles) tendenciáiig terjed. Történeti és technikai síkon a forráskritikus archiválás (a holokauszt-fotók feldolgozásának 2. része), a klasszikus riporteri kamera-ikonográfia (Plaubel Makina) és a digitális felbontás ontológiája mélyíti el a leírtakat.

Kortárs alkotók és elméleti reflexiók

• Bacskai Sándor (újságíró) ír Hajdú D. András fotóriporter munkásságáról (Nem az extremitás, hanem a hétköznapok kegyetlensége érdekel): Az életút- és témainterjú a kongói szemműtéteket rögzítő, MÚOSZ-díjas Cataracta sorozat és a hazai szegénységábrázolás etikai dilemmasorát tárja fel. Hajdú kifejti a fotóriporter felelősségét: a valóság feltárása nem mehet az ábrázolt kiszolgáltatott emberek és családok biztonságának rovására.
• Surányi Mihály (szakíró/kritikus):
  • Látva lássanak – Képek és pixelek | Fotóművészet – és azon túl | Nemzeti Szalon 2016: A Műcsarnok nagyszabású kurátori kiállítását (kurátor: Szarka Klára) elemzi, amely több mint 150 alkotó 700 művén keresztül térképezi fel a 21. századi magyar fotográfia digitális fordulatát, mediatizáltságát és intézményi pozícióit.
  • Szavak a 34. Sajtófotó kiállítás kapcsán: A MÚOSZ sajtófotó pályázatának szerkezeti átalakulását (a Menekültválság kategória megjelenését) és a díjazott fotóesszéket, riportsorozatokat (Bődey János, Balogh Zoltán, Koszticsák Szilárd, Kálló Péter, Máté Bence) tekinti át.
• Somosi Rita (művészettörténész/kurátor):
  • ír Vékony Dorottya fotóművész munkásságáról (Irányított csoportosulások – A személyesség határai és a mesterséges közösségek jelensége Vékony Dorottya munkáiban): A művész performatív és szociológiai indíttatású sorozatait vizsgálja, ahol a személyes szféra és a mesterségesen generált csoportidentitások feszültsége kerül a középpontba.
  • ír a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Fotográfia szakos MA végzőseinek munkásságáról (Nyomhagyás): A fiatal művészgeneráció formanyelvi törekvéseit, a vizuális nyomhagyás gesztusát és a látás problematikáját tekinti át.
• Tímár Péter (főszerkesztő/fotóművész) ír a kortárs és történeti koreai fotóművészek (pl. Kang Woongu, Lee Gapchul, Seo Heunkang) munkásságáról (Messziről jött emberek – Korea múltja, jelene és jövője): A távol-keleti ország hagyományait, szociális változásait és vizuális nyelvezetét mutatja be.
• Gellér Judit (kurátor/művészettörténész) ír David Fathi és Alicia (valamint a Łódź Fotofestiwal 2016 kiállítói) munkásságáról (Meglátni a nem láthatót): Az okkult fotográfia, a szellemi erők és a transzcendencia ábrázolási lehetőségeit vizsgálja a dokumentarista fotó valóságmodelljével szemben.
• Pfisztner Gábor (művészettörténész): Mi van itt? – Fotó és kortárs művészet (2. rész): A médiumspecifikusság elméleti kereteit, a fotográfia autonómiáját és képzőművészeti státuszát bontja ki.
• Anne Kotzan (szakíró): Találkozások a fotográfiával – Arles 2016: A rangos nemzetközi fotófesztivál (Rencontres d'Arles) legfontosabb tárlatait (Eamonn Doyle, Don McCullin, William Kentridge, Maurizio Cattelan) foglalja össze.
• Szegő György (építész/művészeti író): Városportrék – Zoom! Építészet- és városképek: Az építészeti fotográfia és a városi terek vizuális reprezentációit elemzi.

Fotótörténet és Technikatörténet

• Jalsovszky Katalin (muzeológus/fotótörténész): A történeti fotográfiák hitelességének védelmében – A magyarországi holokauszt-fotográfiák archiválásának és publikálásának problémái (2. rész): A tanulmány folytatásában konkrét esettanulmányokon keresztül (pl. Veres Tamás, Wallenberg fotósának felvételei) mutatja be a képhamisítások, retusálások és a kontextusból kiszakított közlések veszélyeit.
• Sümegi György (művészettörténész): Anders Engman fényképe a rejtélyes rajzolóról: Egy ritka történeti felvétel és a hozzá kapcsolódó kultúrtörténeti háttér elemzése.
• Fejér Zoltán (fotótörténész/szakíró): A csodálatos(an sikeres) Plaubel Makina: A legendás sajtó- és riporterkamera története, szerkezeti sajátosságai és fotótechnikai alkalmazása.
• Montvai Attila (fotográfus/fizikus): Hány megapixeles volt Michelangelo kalapácsa? Avagy alkotói eszköz-e a fotótechnológia? (2. rész): A digitális felbontás, a jelfeldolgozás és a technológia ontológiai szerepének kritikai vizsgálata