A 47. adás vendége Zoltai András, a kortárs dokumentarista fotó egyik kiemelkedő tehetsége. Elmélyült, komoly kutatómunkával is megtámogatott hosszú távú projektjeivel fiatal kora ellenére már most patinás díjak, megjelenések és ösztöndíjak sorát zsebelte be. A Futures Photography kiválasztott talentje kétszer nyerte már el a Pécsi József ösztöndíjat, meghívták a Magnum és a Noor fotóügynökségek workshopjaira, nyert sajtófotó díjat, jelölték a Leica Oskar Barnack díjára, és projektjei olyan magazinokban jelentek már meg Európa-szerte, mint a Le Monde, az El País vagy a Repubblica. Nemrég első önálló kiállítását is megnyithatta az East of Eden galériában Budapesten, ahol a „Blue Memoir” című projektjét mutatta be a közönségnek.

Andrist régóta ismerem, és bizonyos értelemben hasonló utat is jártunk be, hiszen mindketten nagyon más területről, belső megérzéseinket követve érkeztünk a fotó világába. Büszkeséggel vegyes csodálattal figyeltem azt a tudatosságot, amivel karrierét építette, és azt a megalkuvást nem ismerő profizmust, ahogy a projektjeit dédelgette az előkészületektől kezdve a megvalósításon át az utógondozásig.

A mai műsorban mindezekről, sőt, jóval többről is szó lesz: először Indiába látogatunk, ahol egyik legfontosabb projektjét, a „You can Flood me, I’ll be here”-t is készítette. Innen térünk vissza Magyarországra, ahol a már említett Blue Memoir-on dolgozott. Andris részletesen mesél a projektek mögött meghúzódó filozófiáról, munkamódszeréről, a nehézségekről és a lehetőségek kihasználásáról. Beszélgettünk a kiállítása koncepciójáról, a karrierépítésről és a jövőbeli tervekről is. Sok-sok fontos témát érintettünk, mely remélem, titeket is annyira inspirál majd, mint engem. Mint mindig, most is javaslom, nézzétek meg Andris munkáit a podcast meghallgatása előtt vagy közben, így lesz teljes az élmény.

Jó szórakozást kívánok hozzá!