Az 55. adás vendége egy csodálatos ember és fotográfus, Kása Béla, az eltűnőben lévő paraszti kultúra és életmód egyik legismertebb megörökítője.

1952-ben született Pécsett, gyermek- és fiatal korába egyaránt vegyültek idilli korszakok és traumatikus események, melyek aztán fotográfiai életpályára is nagy hatással voltak. Tinédzserként került ki Nyugat-Németországba, ahol a kölni képzőművészeti főiskolát is elvégezte. 1973-ban utazott először Erdélybe, és az ottani élmények gyökeresen megváltoztatták az életét. A népi kultúra elkötelezett kutatójává vált, eleinte Németországból – ahol a reklámfotózás mellett Európa legnagyobb képes magazinjainak, a Stern-nek és a GEO-nak is dolgozott – majd a nyolcvanas évek elejétől Magyarországról kiindulva. Felfedezésvágya és hosszú évtizedeken át tartó fáradhatatlan munkája világszínvonalú anyagokat eredményezett, kitartóan fotózta az erdélyi muzsikusokat, a hortobágyi pásztorokat, a dobrudzsai, erdélyi és moldvai vándorcigányokat, a kőrösrévi fazekasokat, az ír modern nomád szekereseket, sőt, Indiába is rendszeresen visszatért.

Anyagaiból az MMA oldalán láthattok egy nagyobb válogatást, a link alább a leírásban.

Ebben az adásban részletesen megismerhetjük az életét, gyermekkorától kezdve a Németországban töltött éveken keresztül a hosszú távú fotós munkáiig, különös hangsúlyt helyezve Erdélyre és Indiára. Elmeséli, milyen hatással voltak életére az állandó költözések, a szigor és az, hogy a felhőtlen szabadság mellett annak szinte teljes elvesztését is megtapasztalta. A végén még azt is elmondja, miért jó szamarat tartani, hogy látogatta meg őt Koudelka a kórházban, és hogy szerinte miért is érdemes élni. Egy remek ember tanulságos története, melyhez szívből kívánok nektek jó szórakozást!