Dulovits Jenő

Fényképezte Zsigmond Vilmos

A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum 2015 tavaszán átfogó, egyben hiánypótló kiállítást szervez a magyar származású, Oscar-díjas operatőr, Zsigmond Vilmos fotóművészeti munkásságából. A 2015. április 10-én nyíló, a Budapesti Tavaszi Fesztivál programsorozatába illeszkedő tárlat tíz héten át várja majd a látogatókat. A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum 2015 tavaszán átfogó, egyben hiánypótló kiállítást szervez a magyar származású, Oscar-díjas operatőr, Zsigmond Vilmos fotóművészeti munkásságából. A 2015. április 10-én nyíló, a Budapesti Tavaszi Fesztivál programsorozatába illeszkedő tárlat tíz héten át várja majd a látogatókat. Zsigmond Vilmos, az Oscar-díjjal és több rangos nemzetközi filmes elismeréssel kitüntetett operatőr munkásságát olyan filmekből ismerjük, mint a Szarvasvadász, a Harmadik típusú találkozások vagy a Fekete Dália. Filmjeinek védjegye a világítás találékony használata, a fény művészi alkalmazása. Egyedülálló stílusának köszönhetően munkássága sokszínű: képei hol költőiek, hol realisták, részletezőek vagy grandiózusak. A kiállítás gerincét eddig még soha be nem mutatott fotók alkotják. Zsigmond Vilmos az ötvenes évek elején, még Magyarországon kezdett el érdeklődni komolyabban a fotóművészet iránt. Nagy hatást tett rá Dulovits Jenő Művészi fényképezés című, több nyelven is kiadott műve. Ennek segítségével autodidakta módon megtanulta a kompozíciós elveket, a fénykezelés jelentőségét, a film nyersanyagok sajátosságait. Az előhívást szintén maga végezte, így lehetősége volt megtanulni a fotózás laborálási eljárásait is. Ezek a tanulságok aztán operatőri munkájában tovább értek, fejlődtek, és alkalmazásukkal jött létre e nagyszerű filmes életmű, melynek indulása egybefonódik az amerikai film meghatározó korszakával, az Új Hollywood-nak nevezett filmtörténeti periódussal. Zsigmond Vilmos 1951-ben felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakára, majd sikeresen diplomázott 1955-ben. Az 1956-os forradalom alatt az Egyesült Államokba kivándorolt operatőr a hetvenes évek elejétől együtt dolgozott korai filmjeiken azokkal a rendezőkkel, akik alapjaiban változtatták meg az amerikai filmgyártást, mint például Robert Altman, John Boorman, Michael Cimino, Steven Spielberg. Míg a nagy filmstúdiók addig látványos, könnyen befogadható filmeket készítettek, Zsigmond Vilmos alkotótársai új alapokra helyezték a filmgyártást. Rendre felrúgták a történetmesélés hagyományos szabályait, külső helyszíneken forgattak, a realizmus felé fordultak, céltudatosan törekedve arra, hogy ismét művészi színvonalra emeljék az amerikai filmet. A mintegy 150 darabot számláló fotóanyag az 1940-es években indul, és napjainkig bezárólag több csoportban mutatja be Zsigmond Vilmos alkotói gondolkodásmódjának fő jellegzetességeit. A kiállítás kiegészül továbbá a filmes életmű darabjaival is, hogy láthatóvá váljanak a fotográfiai alkotások és az operatőri tevékenység szoros összefüggései, segítve egymás értelmezését. Kurátorok: Tomas Opitz, Puskás Bea Koordinátor: Üveges Krisztina

Kozák Lajos életmű kiállítása

Bemutatkozik egy méltatlanul elfeledett, fotótörténeti jelentőségű életmű: Kozák Lajos (Székesfehérvár, 1906. március 7. – Budapest, 1975. március 27.) A kiállítást Eifert János fotóművész nyitja meg. A CULTiRiS Kulturális Képügynökség, a Magyar Fotográfusok Háza és a Magyar Sportmúzeum összefogásával megvalósuló kiállításokon egy különleges tehetségű ember, Kozák Lajos életművével és a magyar fotótörténet fontos alkotójával ismerkedhet meg a szakmai és a nagyközönség. Bemutatkozik egy méltatlanul elfeledett, fotótörténeti jelentőségű életmű: Kozák Lajos (Székesfehérvár, 1906. március 7. – Budapest, 1975. március 27.) A kiállítást Eifert János fotóművész nyitja meg. A CULTiRiS Kulturális Képügynökség, a Magyar Fotográfusok Háza és a Magyar Sportmúzeum összefogásával megvalósuló kiállításokon egy különleges tehetségű ember, Kozák Lajos életművével és a magyar fotótörténet fontos alkotójával ismerkedhet meg a szakmai és a nagyközönség. Harmincas évek elejétől a legendás „magyaros stílus” követője, de képei sokszor az átlagosnál melankolikusabbak, személyesebbek. Figurái őszinték, stílusa a kor fényképészeti divatjának modorosságától mentes. Kompozícióiban a későbbiekben megjelenik az új tárgyilagosság (Neue Sachlichkeit) realista szemlélete - diagonális kompozíciók, hosszú kontrasztos árnyékok, az urbánus utcai fényképezés és az itt gyakran alkalmazott felső gépállás. Fotói Vadas Ernő, Dulovits Jenő és Kinszki Imre munkáihoz hasonlíthatóak, akikkel együtt világviszonylatban is említésre érdemes képeket alkottak. Általuk az akkoriban már Párizsban alkotó magyar származású kortársak, André Kertész és Brassai látásmódja és annak magyar gyökerei is új megvilágításba kerülnek. A személyesség, az őszinteség, a spontaneitás és érdeklődő nyitottság jellemezte életművét.

Múzeum Antikvárium I. fotóárverése

A Múzeum Antikvárium először szervez olyan árverést, amelyen kizárólag a fotográfia a főszereplő: a szűkebb értelemben vett antikvár, régi fényképfelvételektől a kortárs fotográfiai műtárgyakig, illetve modern fotóművészeti albumokig. Az anyagban jelen vannak a 19. század, illetve a századforduló mestereinek (Veress Ferenc, Klösz György, Divald Károly, Mai Manó, Uher Ödön, Székely Aladár) hely- és ipartörténeti felvételei, portréi. A 20. A Múzeum Antikvárium először szervez olyan árverést, amelyen kizárólag a fotográfia a főszereplő: a szűkebb értelemben vett antikvár, régi fényképfelvételektől a kortárs fotográfiai műtárgyakig, illetve modern fotóművészeti albumokig. Az anyagban jelen vannak a 19. század, illetve a századforduló mestereinek (Veress Ferenc, Klösz György, Divald Károly, Mai Manó, Uher Ödön, Székely Aladár) hely- és ipartörténeti felvételei, portréi. A 20. század klasszikusai közül Balogh Rudolf, Brassai, Pécsi József, Kollár Ferenc, Vadas Ernő, Szöllősy Kálmán, Dulovits Jenő, Angelo, Csík Ferenc, Csörgeő Tibor, Holics Gyula, Kálmán Kata, Kerny István, stb. alkotásai mellett - szándékainknak megfelelően - hangsúlyosan helyet kaptak a kortárs magyar fotóművészet kiemelkedő alkotói (Féner Tamás, Benkő Imre, Kerekes Gábor, Szilágyi Lenke, Dóka Béla, Vancsó Zoltán, Erdei Krisztina, Szász Lilla, Molnár Zoltán, Kása Béla, Telek Balázs stb.). Emellett a kínálatban természetesen szép számmal szerepel több, akár nemzetközi érdeklődésre is számot tartó darab (J. K. Hiller, Henri Cartier-Bresson, Tony Kelly, Johannes Jean Sébah, Nora Dumas /Kelenföldi Telkes Nóra/, Serge Lido, Naya stb). Az anyag érdekessége még a számos, a társadalmi és politikai életet ill. eseményeit megörökítő, ismeretlen, részben amatőr felvétel (IV. Károly koronázása, Horthy Miklós Hubertus-lovaglása, ’56-os dokumentumok), egy-egy szakmát, foglalkozást megörökítő felvétel (mészáros, kovács, katonai menteszabó, tűzoltó, postás, cirkuszi artista, varieté táncos stb…). Találhatók művészi és amatőr aktok, I. világháborús katonai fényképalbumok, ’45 előtti és utáni közéleti személyiségek, művészek, sportolók - részben dedikált – fényképei (Kádár János, Nyikita Hruscsov, Munkácsy Mihály, Ady Endre, Liszt Ferenc, Lehár Ferenc, Kodály Zoltán, Illés együttes, Gábor Zsazsa, Hargittai András, Faragó Tamás, Magyar Zoltán stb.). Az árverés anyagának válogatásánál fontos szempontnak tartottuk, hogy ez a sokszínűség a mindenkori fotográfia - lehetőség szerint - minél több területét tükrözze. A nemzetközi antikvárius gyakorlatban ma már szokványosnak mondható fotóárverés szervezését a hazai antikváriumok közül elsőként vállaljuk fel. Tesszük ezt azért, hogy a fotográfiát minél szélesebb gyűjtői kőrhöz tudjuk eljuttatni, ezzel is az alakulóban lévő „fotópiacot” építeni, mozgásban tartani. Online árverésünk május 5-12-ig tart. Anyaga május 5-től látható a következő oldalakon: www.muzeumantikvarium.hu www.axioart.com www.vatera.hu Csatolt fájlként mellékelünk néhány tételt leírással. További részletes felvilágosítás elérhetőségeinken: muzeumantikvar@t-online.hu 1053. Bp. Múzeum krt. 35. 06-1-317-5023

Író-olvasó találkozó Fejér Zoltán fotótörténeti szakíróval, Dulovits Jenő fényképkiállítása

Helyszín:HontSimonyi Lajos Galéria (Fő tér) Helyszín:HontSimonyi Lajos Galéria (Fő tér)

Fényképezőgépek - fotórégiségek: Bajtai Gyűjtemény a fotográfia 165. évében

Helyszín: Mai Manó Ház második emeleti,George Eastman kiállítóterében és a NapfényműterembenA kiállítást megnyitja 2004. szeptember 16-án, délután 5 órakorFáth Pétera Magyar Fotóművészek Szövetségénektiszteletbeli elnökeA kiállítás fotótechnika-történeti alapon bemutatja Bajtai Lajos fotográfus és gyűjtő többévtizedes gyűjtői tevékenységének eredményét. Helyszín: Mai Manó Ház második emeleti,George Eastman kiállítóterében és a NapfényműterembenA kiállítást megnyitja 2004. szeptember 16-án, délután 5 órakorFáth Pétera Magyar Fotóművészek Szövetségénektiszteletbeli elnökeA kiállítás fotótechnika-történeti alapon bemutatja Bajtai Lajos fotográfus és gyűjtő többévtizedes gyűjtői tevékenységének eredményét.E kiállításon mintegy 700 saját tulajdonú gyűjtött tárgyával reprezentálja a fényképezőgépek, tartozékok, laboreszközök fejlődését. E bemutatóval a hazai magángyűjtők közül elsőként a fotográfia XIX-XX. század technikatörténetét vázolja.Látható az első sorozatgyártású fényképezőgép; a Daguerre kamera - kicsinyített, de működőképes mása, valamint a hozzá tartozó képkidolgozó eszközök is. Ezáltal 1839-től a fényképezés feltalálása óta nyomon követhető a fényképezőgépek fejlődéstörténete a közelmúlt modern kameráinak kialakulásáig.A bemutatkozás domináns tárgyai a fából készült fényképezőgépek, az ilyen és ehhez hasonló kamerákkal fotografált XIX. századi fényképek - a dagerrotípiák, abrotípiák, kromotípiák,ferrotípiák, fotóporcelánok, fényképpel díszített fotóékszerek, kitűzők stb. Láthatók a harmonikás építésű üveglemezre, tekercsfilmre fényképező kamerák jellemző darabjai, de a XX. század világhírű gépeinek, mint a Leicának több típusa is. Bemutatásra kerülnek a gyujtők kedvencei az apró, avagy színes fényképezőgépek, az egyedi barkácsolt kamerák, fotójátékok, fotóreklám anyagok és sok minden más, ami a fényképezéssel kapcsolatos.Láthatók, a sorozatgyártású magyar fényképezőgépek, többek közt a Duflex is, mely az XX. század közepén több technikai világújdonságot tartalmazott. A Dulovits Jenő tervezte gép Budapesten a Gamma gyárban készült. Napjainkban a világ gyűjtőinek keresett, de csak ritkán elérhető gyűjteményi tárgya.A kiállítónak ez évben jelent meg: Fotórégiségek/Két gyűjtő beszélget c. könyve. Színes fotóillusztrációit e kiállításon látható tárgyakról a szerző fényképezte. A kiállító gyűjtő azoknak ajánlja e kiállítás megtekintését és a könyvet, akik a fotográfiát szeretik, technikatörténete iránt érdeklődnek, ezen túlmenően kedvelik a régiségeket, gyűjtőként érdeklődnek az antik és a klasszikus kamerák iránt.Bajtai LajosA kiállításon a fényképezés és minden más képrögzítés kizárólag a gyűjtővel egyeztetett előzetes engedélyezés szerint lehetséges.Bajtai Lajos előzetes bejelentés esetén tárlatvezetést tart. Telefon: 06-30-913-5340

A fény szerelmese. Dulovits Jenő fotóművész, fotókonstruktőr emlékkiállítása

Könyvtár Galéria (Vác, Budapesti főút 37.)Megnyitó 2004. május 20-án, csütörtökön 18 órakor.Megnyitja Pálinkás Tibor az Ipolyság honti Múzeum igazgatója.A kiállítást rendezte/szerkesztette: Fejér Zoltán fotóművész, szakíró.A kiállítás megtekinthető a könyvtár nyitvatartási ideje alatt: hétfőn, csütörtökön, pénteken 9-19 óráig, szombaton 11-17 óra között. Könyvtár Galéria (Vác, Budapesti főút 37.)Megnyitó 2004. május 20-án, csütörtökön 18 órakor.Megnyitja Pálinkás Tibor az Ipolyság honti Múzeum igazgatója.A kiállítást rendezte/szerkesztette: Fejér Zoltán fotóművész, szakíró.A kiállítás megtekinthető a könyvtár nyitvatartási ideje alatt: hétfőn, csütörtökön, pénteken 9-19 óráig, szombaton 11-17 óra között.A kiállítás másodbemutatója, Dulovits Jenő születési helyén, Ipolyságon nyílik meg - a Honti Napok keretében - a Hont Galériában 2004. szeptember 16-án, 16:30 órakor.Dulovits Jenő (1903 - 1972) már nyolc éves korában fotografált egy maga fabrikálta fényképezőgéppel. Aztán tanári diplomát szerzett, matematikát tanított, s közben Szőts István filmrendező mellett operatőrként dolgozott. A magyaros stílus egyik megalapozója volt, a fényképezőgépek és kellékek terén is korszakosat alkotott. Könyveiből több fotósnemzedék tanult itthon és külföldön. Fejér Zoltán fotóművész, szakíró rendezésében, szerkesztésében tapintható közelségbe kerül munkássága, amely a maga korában is képes volt megosztani a fotográfiával foglalkozó szakembereket. Ma már nem kétséges, Dulovits Jenő a hazai fotótörténet legendás alakja, aki nem tűri a feledést.Eifert János