Gera Mihály

Flesch Bálint záró tárlatvezetése Az érzékeny önpusztító Berekméri Zoltán 100 című kiállításon

Flesch Bálint záró tárlatvezetése Az érzékeny önpusztító Berekméri Zoltán 100 című kiállításon 2023. március 12., vasárnap, 15.00 „Múzeumi fotográfusként húsz évet dolgozott, műtárgyfotókat és reprodukciókat készített, [..] ebben az időszakban készült képein sem látszódnak meg azok a nehézségek, melyeket életének ezen szakaszán átélt: életműve egységes maradt, s még szemléletileg is közel azonos módon és képi világgal fogalmazta meg mondanivalóját a világról. Még halála előtt lehetőséget kapott az Ernst Múzeumban, hogy bemutathassa életművét, s az 1985-ben létrejött tárlat komoly sajtóvisszhangot kapott. Ugyanakkor szakmai körökben már nem számoltak személyével és képeivel, szinte a kortársainak is újra fel kellett fedezniük. A kor egyik befolyásos, fotográfiával foglalkozó újságírója, Gera Mihály, a kiállítás katalógusában is éreztette ezt: »Magam is most döbbenek rá, hogy voltaképp alig tudok többet a hatvanegy éves Berekméri Zoltánról, mint az a látogató, aki ezen a gyűjteményes kiállításon ismerkedik a fényképeivel...«”. Flesch Bálint 1949-ben született és 1962 óta foglalkozik fényképezéssel. Eleinte a kor uralkodó szemléletében dolgozott, majd dokumentarista jellegű felvételeket készített, későbbi poszt-pop sítlusú fotográfiáit már a kiállítóteret betöltő installációkkal ötvözve mutatta be. Az 1980-as évek vége óta a fototechnikatörténet, az archaista, alternatív fényképészeti technikák kortárs művészeti használata és a preventív fotóműtárgyvédelem kérdései váltak elsődlegessé a munkájában, az évek során megszerzett tudását az ARCHALTFOTOKONZERV honlapján tette közzé. 1975 és 1986 között a Petőfi Irodalmi Múzeumban dolgozott, itt ismerte meg Berekméri Zoltánt, akivel szakmai kapcsolata a későbbiekben is megmaradt. A korlátozott férőhely miatt az eseményen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a programra az adam.jeneses@maimano.hu e-mail címen lehet, a tárgy rovatba kérjük beírni: Tárlatvezetés – március 12. A résztvevők száma maximum harminc fő. A tárlatvezetésen a regisztrált látogatók a kiállításra szóló, aznap váltott kedvezményes vagy teljes árú (diák, nyugdíjas vagy felnőtt) belépőjeggyel vehetnek részt. https://www.maimano.hu/programok/kiallitas-az-erzekeny-onpusztito-berekmeri-zoltan-100 https://www.facebook.com/events/522527353238900/

E. Csorba Csilla tárlatvezetése az Érzékeny önpusztító. Berekméri Zoltán 100 című kiállításon

E. Csorba Csilla tárlatvezetése az Érzékeny önpusztító. Berekméri Zoltán 100 című kiállításon 2023. március 2., csütörtök, 18.00 ,,Az utóbbi időben többször kaptuk fel a fejünket, ha egy rejtőzködő vagy elfeledett fotográfus műveinek kiállításáról hallottunk. Ez sok esetben inkább a női fotográfusokra jellemző, gondoljunk Vivien Maier, Margaret Watkins vagy Barna Anna, Bäck Manci vagy Ergy Landau képeire. Berekméri Zoltán nevét (arcát) kevesen ismerik, talán csak szűk szakmai körben emlékeznek az 1985-ben megrendezett kiállítása sikerére, illetve a Gera Mihály által 1996-ban szerkesztett fotóalbumára. A Mai Manó Házban látható kiállítás, Az érzékeny önpusztító mintha, ellentmondana a címnek. Látszólagos nyugalom, harmónia, kiegyensúlyozottság érződik első látásra. Ki volt Berekméri Zoltán, ez a befelé forduló, a világból fokozatosan kivonuló ember, milyen környezeti, politikai, művészeti hatások súlya alatt alakult pályája, mi tette őt a huszadik század második felének egyik kiemelendő magyar művészévé? Berekméri Zoltán számomra etalon, a művészi igényesség, lelkiismeretesség - nem mindenki számára követhető – mércéje. Fekete-fehér fotóit nézve több mint negyven év vonul el előttünk, tájak, csendéletek, utcaképek, s mikrokörnyezete, a Petőfi Irodalmi Múzeum épületének apró részletei. Berekméri Zoltánt, mint volt kollégát ismertem, ezért is megkapó látni, hogy az ő szeme mi mindent vett észre, ami másnak jelentéktelennek tűnik: az ablakba kitett tejesüveg, a jeges földből sarjadó palánta, a sötét padsoron egyedül, fáradtan gubbasztó ember látványa mögött mennyi egyéni és általános történet húzódik meg. Berekméritől tanulni lehet, s lehetett azoknak, akik az analóg technika korában hosszú műgonddal állították elő képeiket. A kiállítás öröm annak, aki Berekmérit valamelyest már ismerte, és felfedezés annak, aki a magyar fotóművészet térképére egy újabb jelentős alkotót szeretne elhelyezni.” E. Csorba Csilla a Magyar Fotótörténeti Társaság elnökmuzeológusa, művészettörténésze, 2005-2016 között a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. Fontosabb kötetei: Magyar fotográfusnők, Enciklopédia Kiadó, 2001; Székely Aladár a művészi fényképész, Vince Kiadó, 2003; Máté Olga, PIM-Helikon Kiadó, 2006; Ady a portrévá lett arc, PIM, 2008. 2009-ben magyar fotográfusnők (1900-1945) munkáiból rendezett kiállítást Picturing progress címmel Washingtonban, a National Museum of Women in the Artsban. A korlátozott férőhely miatt az eseményen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a programra az adam.jeneses@maimano.hu e-mail címen lehet, a tárgy rovatba kérjük beírni: Tárlatvezetés – március 2. A résztvevők száma maximum harminc fő. A tárlatvezetésen a regisztrált látogatók a kiállításra szóló, aznap váltott kedvezményes vagy teljes árú (diák, nyugdíjas vagy felnőtt) belépőjeggyel vehetnek részt. https://www.maimano.hu/programok/kiallitas-az-erzekeny-onpusztito-berekmeri-zoltan-100 https://www.facebook.com/events/1190675231838942/

Tímár Péter tárlatvezetése Az érzékeny önpusztító. Berekméri Zoltán 100 című kiállításon

Tímár Péter Balogh Rudolf-díjas fotográfus tárlatvezetése Az érzékeny önpusztító. Berekméri Zoltán 100 című kiállításon 2023. február 9., csütörtök, 18.00 „Berekméri Zoltán rejtélyes alakja a magyar fotótörténetnek: amennyire én (személyesen nem) ismertem, démonaival való tragikus küzdését nem számítva, csendes volt, szerény, halk és visszafogott, mégis egyértelmű nimbuszát költötték a barátai, tisztelői, akikkel én annak idején róla szót váltottam. Ezek egyike, Gera Mihály egyenesen Berekmérivel indította az általa szerkesztett híres Fényképtár-könyvsorozatát, ami kitüntetés értelemszerűen egyetlen magyar fotográfust érhet, előnye tehát behozhatatlan. Pedig műveire is elmondható az, ami a személyére: képei témaválasztásában és technikai megvalósításában is került minden harsányságot, feltűnést. Aki a kiállítást megnézi, közelebb juthat a válaszhoz: mi a postatisztviselői munkát a fotográfiával felcserélő, és így a Petőfi Irodalmi Múzeum fényképészévé váló Berekméri érvényesülésének titka? És kikerülhetetlen az a kérdés is, fennmaradhat-e, és hogyan maradhat fenn a »jelenléte« egy harmincöt éve halott kismesternek a kétezerharmincas, -negyvenes, -ötvenes évek művészeti köztudatában?’’ Tímár Péter Balogh Rudolf-díjjal kitüntetett fotográfus. Építészmérnök tanulmányaival párhuzamosan, a hetvenes évek végétől fogva kitüntetett figyelmet fordított a fotográfia irányába, alkotói tevékenysége mellett a hazai fotóoktatás (Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola Fotó szakának szakvezető tanára 1979-től 2010-ig), valamint a szakmai folyóirat (Fotóművészet folyóirat főszerkesztője 1990 és 2016 között) meghatározó alakja. Művei számos hazai és nemzetközi gyűjteményben megtalálhatóak, többek között: Párizsi Nemzeti Könyvtár Kortárs Metszet- és Fotótára, Elysée Múzeum Lausanne, Magyar Fotográfiai Múzeum, Körmendi-Csák gyűjtemény, Art+Text Galéria, Vintage Galéria, Barabás gyűjtemény, Archive of Modern Conflict, Montreal, Kanada. A korlátozott férőhely miatt az eseményen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a programra az adam.jeneses@maimano.hu e-mail címen lehet, a tárgy rovatba kérjük beírni: Tárlatvezetés – Február 9. A résztvevők száma maximum harminc fő. A tárlatvezetésen a regisztrált látogatók a kiállításra szóló, aznap váltott kedvezményes vagy teljes árú (diák, nyugdíjas vagy felnőtt) belépőjeggyel vehetnek részt. https://www.maimano.hu/ https://www.facebook.com/events/935739267416709/

Csak képek: Escher Károly és Móricz-Sabján Simon – könyvbemutató

Csak képek: Escher Károly és Móricz-Sabján Simon – könyvbemutató https://capacenter.hu/esemenyek/csak-kepek-escher-karoly-es-moricz-sabjan-simon-konyvbemutato/ 2022. május 19-én, csütörtökön, 17 órától a Városháza Kiadó Csak Képek sorozatának két legújabb kötetét Szarka Klára kurátor, fotótörténész és Dr. Zacher Gábor oxyológus főorvos, címzetes egyetemi docens mutatja be. A köteteket Escher Károly és Móricz-Sabján Simon képeiből Kincses Károly szerkesztette. A Városháza Kiadó egyik legrégebbi, máig töretlen sikerű sorozata, amelynek alapító szerkesztője Gera Mihály volt, a Csak Képek. Az idén megjelent két kötetben Escher Károly szociofotográfiai munkáit és a 2022-es, 40. Magyar Sajtófotó Pályázaton Munkácsi Márton- és Escher Károly-díjjal kitüntetett Móricz-Sabján Simon fotográfus anyagát mutatjuk be, Kincses Károly válogatásában. A koncepció nem a témák hasonlósága volt, bár az életművükből könnyen ki lehetett volna emelni azonos témákat, helyszíneket, hasonló megközelítési módokat, de a szerkesztőt jobban érdekelte a két különböző személyiség azonossága, az, hogy eltérő társadalmi-politikai viszonyok között, nagyon különböző technikai feltételekkel miképp lehet mégis koherens életműveket létrehozni, amelyek kizárólag csak a kíváncsiság, őszinteség, hitelesség hármasában jöhetnek létre. Időpont: 2022. május 19., csütörtök, 17 óra Helyszín: Capa Központ Az eseményen való részvétel ingyenes. https://www.facebook.com/events/366661858767967/

Fotóriporteri Életműdíj 2022 / Élet és Mű: Fejér Gábor

Fotóriporteri Életműdíj 2022: Fejér Gábor https://capacenter.hu/esemenyek/fotoriporteri-eletmudij-2022-fejer-gabor/ 2022. május 5-én, csütörtökön, 17.30 órától a Capa Központ által 2018-ban alapított Fotóriporteri Életműdíj idei nyertesével, Fejér Gábor fotográfussal beszélget Szarka Klára kurátor, fotótörténész. Fejér Gábor sok évtizede folyamatosan jelen van a magyar sajtóban, az egyik lapnál fotóriporter, a másiknál képszerkesztő, a harmadiknál pedig egyszerre mindkettő. Munkássága a klasszikus fotóriporteri tevékenységbe tartozik. Nagy feladatokon edződött, érett és magabiztos fotográfus. Tehetségét mindenütt elismerték, munkáját megbecsülték. Ugyanakkor a nevéről nem csak a napi eseményekről tudósító fotóriporter jut eszünkbe, hanem a nagy terjedelmű, időigényes elmélyülést, szorgalmat és kitartást követelő munkák sikeres fotográfusa. A régi szellemben fotózik: mindig pontosan és szépen. Fejér Gábor (sz. 1954) a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola fotó szakán érettségizett, majd a Magyar Távirati Irodához került fotóriporter gyakornoknak. Ezt követően elvégezte a Magyar Újságírók Országos Szövetsége újságíró iskolája fotóriporteri szakát. Alapító tagja volt a Fiatal Fotóművészek Stúdiójának, sikerrel szerepelt a hazai sajtófotó és fotóművészeti pályázatokon. Alapító tagja és két évig elnökségi tagja volt a Magyar Fotóriporterek Társaságának. Fényképei rendszeresen megjelennek egyéni kiállításokon és csoportos tárlatokon. 1978-ban a Népszavához került, ahol tizenegy évet töltött el fotóriporterként, majd rovatvezetőként. Képszerkesztő-fotóriporterként dolgozott a Világ és a Köztársaság című magazinoknál. 1994 és 2013 között a Népszabadság képszerkesztője, a lap megszűnése után szabadúszó volt. 2001-ben jelent meg a Gera Mihály által szerkesztett Fényképtár sorozatban az eddigi munkásságát bemutató kötet. Balogh Rudolf- és Munkácsi Márton-díjjal tüntették ki. A Fotóriporteri Életműdíjat 2018-ban a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Fotóriporteri Szakosztályának szakmai partnerségével alapította. Időpont: 2022. május 5., csütörtök, 17.30 óra Helyszín: Capa Központ Az eseményen való részvétel ingyenes. *** A beszélgetés az Élet és Mű beszélgetéssorozat része. Az Élet és Mű című beszélgetéssorozatban a kortárs magyar fotográfiát meghatározó személyiségek a vendégek. Olyanok, akik már komoly alkotói múltat tudhatnak maguk mögött, akik érett és kiforrott művészek. Működésük markáns nyomot hagyott a huszadik században, de jelenlétük manapság is megkerülhetetlen aktív fotográfusként, tanárként vagy a szakmai közélet részeseként. Szavakkal és képekkel idézzük föl életük, pályájuk, fotográfiai útkereséseik fontos pontjait. S megkérdezzük őket holnapi és holnaputáni terveikről is. https://www.facebook.com/events/1125016905014811/

In Memoriam Gera Mihály – Finisszázs – beszélgetés és online archívum bemutató

In Memoriam Gera Mihály – Finisszázs – beszélgetés és online archívum bemutató https://capacenter.hu/esemenyek/in-memoriam-gera-mihaly-finisszazs/ 2022. április 7-én, csütörtökön, 18 órától Kincses Károly fotótörténész, Pfisztner Gábor esztéta és Tóth Balázs Zoltán esztéta, a Fényképhez nem vezet tömegközlekedés – In Memoriam Gera Mihály című tárlat kurátora beszélget Gera Mihály hagyatékáról és mutatja be a Gera Mihály online archívumot. „A Fényképhez nem vezet tömegközlekedés – In Memoriam Gera Mihály című tárlat finisszázsára szervezett beszélgetés során Gera Mihály tárgyi és szellemi hagyatékának jelentőségét, aktualitását, a magyar fotótörténetben betöltött szerepét méri fel Kincses Károly fotótörténész és Pfisztner Gábor esztéta segítségével, egyúttal bemutatjuk a Gera Mihály online archívumot. A beszélgetés egyik nem titkolt célja a nyitottság, a bekapcsolódást a nézőközönség számára is lehetővé tesszük.” (Tóth Balázs Zoltán esztéta, a Fényképhez nem vezet tömegközlekedés – In Memoriam Gera Mihály című tárlat kurátora) Időpont: 2022. április 7., csütörtök, 18 óra Helyszín: Capa Központ – 8F Galéria Az eseményen való részvétel ingyenes. *** „A kiállítás egyik része Gera Mihály hagyatékából származó, volt élettérét, lakásainak falait egykor díszítő képekből áll, melyek sokszínűségéből, művészeti, tematikai különbségeiből rögvest leszűrhető a Tanár úr megalkuvást nem ismerő minőségérzete és a fotográfia szinte minden területét lefedő érdeklődése. Az egyébként több mint kétszáz fényképből álló hagyaték átnézése során tűnt fel, hogy abban szerepelnek egy, a kétezres évek elején a Mai Manó Ház galériájában megrendezett kiállítás darabjai is. Tárlatunk másik fele ennek a kiállításnak állít emléket.” (Tóth Balázs Zoltán kurátor) https://www.facebook.com/events/1759251847593726/

GERA MIHÁLY-DÍJ - pályázati felhívás

A 40. Magyar Sajtófotó Pályázathoz és Kiállításhoz kapcsolódóan idén a Gera Mihály-díjra is pályázatot hirdet a MÚOSZ Fotóriporterek Szakosztálya. Gera Mihály fotótörténész szakíróra emlékezve olyan fotókönyvet lehet a versenyre benyújtani, amely az elmúlt hét évben (2015. január 1.– 2021. december 31.) jelent meg, képanyagát magyar, határon túli magyar, vagy Magyarországon élő külföldi szerző(k) fényképezte. Az elbíráláskor a zsűri a fotóanyag minőségén és eredetiségén kívül a tipográfia és a nyomtatás minőségét is figyelembe veszi. A pályázat zsűrije: Heltai Csaba, tipográfus, a Cafe Frei design manager Kemény Zoltán, grafikus-tipográfus Bánkuti András, fotográfus, főszerkesztő (Digitális Fotó Magazin) Kiss-Kuntler Árpád, a HVG képszerkesztője. A Gera Mihály-díj összege 100 000 forint. A pályázatra kiadók, nyomdák, könyvtervezők és fotográfusok pályázhatnak. A megjelent könyveket a MÚOSZ címén lehet leadni Orbán Laura nevére: 1064. Budapest Vörösmarty utca 47/A., Beadási határidő: 2022. február 28. éjfél. A pályázat kötelező eleme egy, a pályázó által írt adatlap a következő adatokkal: - a fotográfus/ok neve (sokszerzős mű esetén a képszerkesztő neve) - a nyomda neve - a könyvtervező neve - a kiadó neve - a kiadás éve - egy rövid nyilatkozat a pályázatot benyújtó részéről arról, hogy a könyv létrejöttében előbb felsorolt közreműködőknek tudomásuk van arról, hogy a kötet a pályázatra került - a pályázatot benyújtó elérhetősége (telefonszám, emailcím). A döntés időpontjáról, a legjobb pályaművek bemutatásáról a későbbiekben, a www.sajto-foto.hu oldalon tájékozódhatnak.

Molnár István- és Gera Mihály-díj

A 33. Magyar Sajtófotó Pályázat és Kiállítással párhuzamosan, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Fotóriporteri Szakosztálya tördelői pályázatot hirdet, emlékezve a 2012-ben elhunyt neves tervező-szerkesztőre. A 33. Magyar Sajtófotó Pályázat és Kiállítással párhuzamosan, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Fotóriporteri Szakosztálya tördelői pályázatot hirdet, emlékezve a 2012-ben elhunyt neves tervező-szerkesztőre. A Molnár István-díj pályázatra olyan tipográfusok, grafikusok, képszerkesztők, tervező-szerkesztők jelentkezését várjuk, akik fontosnak tartják a fotográfia méltó megjelenítését a sajtóban. A pályázatra jelentkezni 2015. február 20-ig lehet. A felhívásra beadott anyag lehet valamely magazinban megjelent munka, vagy még csak tipográfiai tervként létező, valóságos vagy fiktív magazin. A műveket tördelőkből, képszerkesztőkből álló zsűri bírálja el. PÁLYÁZATRA JELENTKEZÉS MENETE A pályázat terjedelme nem haladhatja meg a 10 oldalpárt. A pályázatra jelentkezni egy szabadon választott fotósorozatot bemutató layouttal lehet. A felhívásra beadott anyag lehet valamely magazinban megjelent munka, vagy még csak tipográfiai tervként létező, valóságos vagy fiktív magazin. Előnyt jelent, de nem feltétel, a Molnár István szellemiségében megalkotott tipográfia. A pályaműveket PDF kiterjesztésben a molnaristvandij@gmail.com e-mail címre várjuk. Pályaművek beküldési határideje: 2015. február. 20 A pályázaton való részvétel ingyenes. FORMAI ÉS TECHNIKAI KÖVETELMÉNYEK A kiadvány mérete szabadon választott. A kép-szöveg arány nem meghatározott, de fontos irányelvnek tartjuk, hogy az oldalakon a fénykép domináljon. A megjelenített munkáknak a képek mellett a következő elemeket kell tartalmazniuk: főcím, alcím, lead, képaláírás, minimum 1000 karakter (szóközzel) folyószöveg, valamint a képek és az írott szövegek forrásmegjelölése. A feldolgozott fotó sorozat fontos, de nem díjazandó eleme a pályaműnek. A felhasznált képek és tipográfiai elemek forrását a pályamű végén szükséges összegezni. A zsűrizés anonimitásának megőrzése érdekében fokozottan felhívjuk a pályázók figyelmét arra, hogy a layout nem tartalmazhat utalást a szerző kilétére, az őt megbízó orgánumra, ügynökségre! A pályázó nevét és elérhetőségét a pályamű végén, a felhasznált elemek jegyzéke után egy új, egyebet nem tartalamzó oldalon kell feltüntetni. ZSŰRIZÉS A zsűri valamennyi, érvényes pályázatot benyújtott pályázó pályaművét áttekinti és 1 fordulós zsűrizés során bírálja el. A zsűri köteles kizárni mindazon pályázatokat, akik a pályázati feltételeknek nem tesznek eleget. A zsűrizés anonim módon történik. A beérkezett műveket szakmai zsűri bírálja el: Bánkuti András, fotográfus, szerkesztő (Figyelő, Digitális Fotó Magazin) Hegyi Béla, grafikus, egyetemi oktató (MOME) Heltai Csaba, tipográfus, a National Geographic Magyarország művészeti vezetője Hupján Rita, tervező-szerkesztő, a Bálint György Újságíró Iskola szakvezetője Kemény Zoltán, grafikus-tipográfus. A Molnár István-díj átadására a Magyar Sajtófotó Kiállítás ünnepélyes megnyitóján kerül sor. A legjobb pályamű(vek) a Magyar Sajtófotó Kiállításon és a hozzá kapcsolódó kiállítás-sorozaton is láthatóak lesznek. A Molnár István Díj összege 100 000 forint. SZERZŐI JOGOK A pályázatra kizárólag olyan pályamű adható be, amelynek képei, szövegei és tipográfiai elemei szerzői jogilag rendezettek. Ajánljuk a pályázóknak, hogy a layout-ok elkészítésénél Creative Commons megjelölésű fényképeket és tipográfiai elemet használjanak. Szöveg esetén vakszöveget tördeljenek. „Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 egy licencszerződés, amely lehetővé teszi a mű másolását, terjesztését, bemutatását, előadását, feldolgozását, ugyanakkor előírja a szerző és a forrás megadását, valamint az azonos jogok és feltételek melletti terjesztést. A licenc magyar nyelvű kivonata itt olvasható:http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu” Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:CC-BY-SA-3.0 Egyéb esetben a felhasznált elemek kapcsán a szerzőktől hozzájárulási nyilatkozatot kell kérni és csatolni a beadott pályaműhöz. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a szerző lemond az őt megillető szerzői jogdíjakról és hozzájárul, hogy a pályázati felhívás kapcsán művét a beadott pályamű elemeként bemutassák, publikálhassák. A pályázó a pályázati anyag beküldésével automatikusan elfogadja a Molnár István-díj pályázati feltételeit, és egyben hozzájárul, hogy a beküldött pályaműveket térítésmentesen: · a Magyar Sajtófotó Kiállítás és/vagy kiállítás-sorozat anyagába beválogassák és azt, a Magyar Sajtófotó Pályázat és Kiállítás neve alatt, a kiállítás(ok) részeként, időbeli és térbeli korlátozás nélkül bemutassák, · a pályázattal és a kiállítással kapcsolatos publikációkban felhasználják, · a pályázat online és print archívumában megőrizzék, · nyilvánossá tegyék a sajtófotó hivatalos honlapján. A pályázó tudomásul veszi, hogy a beadott művek elkészítésével vagy azok nyilvános bemutatásával (kiállításával) okozott személyiségi és szerzői jogsértésekért minden felelősség a beadót terheli, beleértve a jogsértéssel bekövetkező anyagi felelősséget is. További információk a www.tipografus.hu oldalon GERA MIHÁLY-DÍJ Gera Mihály-díjat alapított a MÚOSZ Fotóriporteri Szakosztálya. Gera Mihály fotótörténész szakíróra emlékezve fotókönyv pályázatot hirdetünk, amelyre az elmúlt öt évben (2010. január 1-2014. december 31.) magyar, határon túli magyar, vagy Magyarországon élő külföldi szerző(k) által fényképezett, megjelent könyvet várunk. Az elbíráláskor a zsűri a fotóanyag minőségén és eredetiségén kívül a tipográfia és a nyomtatás minőségét is figyelembe veszi. A pályázat zsűrije: Heltai Csaba, tipográfus, a National Geographic Magyarország művészeti vezetője Kemény Zoltán, grafikus-tipográfus Bánkuti András, fotográfus, szerkesztő (Figyelő, Digitális Fotó Magazin). A Gera Mihály Díj összege 100 000 forint. A megjelent könyveket a MÚOSZ címén, 1064. Budapest Vörösmarty utca 47/A., 2015. január 30-ig lehet leadniegy adatlappal, amelyen szerepel a szerző(k) és a kiadó neve és címe, a megjelenés éve és a pályázó elérhetősége (cím, telefonszám, e-mail cím). További információk a www.sajto-foto.hu oldalon. MÚOSZ Fotoriporteri Szakosztálya

Reménnyel töltve - Rák, ahogy én látom - a Culevit Kft. fotópályázata

A Culevit Kft. 600.000 Ft összdíjazású fotópályázatot hirdet hivatásos és amatőr fotográfusok számára „Reménnyel töltve - Rák, ahogy én látom” címmel. Beküldési határidő: szeptember 30. A Culevit Kft. 600.000 Ft összdíjazású fotópályázatot hirdet hivatásos és amatőr fotográfusok számára „Reménnyel töltve - Rák, ahogy én látom” címmel. Beküldési határidő: szeptember 30. Rák, ahogy én látom! Van, akinek a szomorúságot, van, akinek az örömöt, a reményt, vagy éppen az élet szeretetét idézi fel ez a mondat. Beszélnünk kell róla, látnunk kell, hiszen így tudunk segíteni szeretteinken, ha megértjük miről is szól. Akár érintett vagy akár nem, mondd el fotóban mit jelent számodra a betegség, a gyógyulás, a gyógyulásba vetett hit, a remény. Egy mozdulat az életből, egy momentum a mindennapokból, amiből kaphatunk, erőt nyerhetünk, vagy csak éppen elgondolkodunk... Pályázat kiírási időpontja: 2013. augusztus 27. Pályázat határideje: 2013. szeptember 30. éjfél A pályázat díjazása: A fotók elbírálását és a díjak odaítélését a Culevit Kft. (továbbiakban Rendező) által felkért szakmai zsűri (továbbiakban Zsűri) végzi. A kategóriák győztesei pénzjutalomban részesülnek. A verseny első három helyezettje a következőképpen kerül díjazásra: 1. hely: nettó 300.000 Ft értékű készpénz, 2. hely: nettó 200.000 Ft értékű készpénz 3. hely: nettó 100.000 Ft értékű készpénz melyet a Culevit Kft. átutalással teljesít az eredményhirdetéstől számított 30 napon belül. A Culevit Kft. a jutalmak után megfizeti azok adóvonzatát is. A fent említett díjakon kívül egy közönségdíj is átadásra kerül, mely díjat a legtöbb közönségszavazatot kapott felvétel alkotója kapja. A fotókra szavazni a www.culevit.hu/fotopalyazat illetve a www.facebook.com/culevit oldalakon lehet. A közönségdíj felajánlója, egyben a fotópályázat médiatámogatója a Nők Lapja Café (www.nlcafe.hu). A közönségdíj győztesét a Nők Lapja Café 3 választott magazin előfizetéssel jutalmazza a Sanoma kiadó kiadványai közül . A Facebook-on szavazók között a Culevit Kft. 3 db 10.000 Ft értékű magazin előfizetést sorsol ki, mely a Sanoma Media Budapest Zrt. kiadványaira használható fel. A közönségszavazásról bővebb információ „A közönségszavazás módja” fejezetben olvasható. A Zsűri tagjai: Dr. Kulcsár Gyula rákkutató, Culevit Kft. tudományos igazgató – a zsűri elnöke Szebeni András fotográfus, Érdemes művész – a zsűri szakmai elnöke Dobó Kata színművésznő Bánkúti András - Pulitzer díjas fotóriporter Gera Mihály - Balogh Rudolf díjas szerkesztő Pályázati és részvételi feltételek: A pályázaton részt vehet minden hobbi- és hivatásos fotográfus. Pályázni szerzőnként maximum 10 (tíz) darab olyan eredeti, egyedi fotográfiával vagy fotósorozattal lehet, melyeknek szerzői jogával alanyi jogon korlátozás nélkül rendelkezik a Pályázó. A képekkel kapcsolatban tartalmi megkötés nincsen. A színes képek a fotópályázati és az azt követő kommunikáció során fekete-fehér színben kerülhetnek felhasználásra. A Rendező jogot formál azon pályázatok visszautasítására, melyek a Pályázat témáját illetlen módon képviselik, bármely módon sértik a jó ízlést, erőszakot jelenítenek meg, vagy közszeméremsértő tartalmuk van. A Rendező kizárhatja a Pályázat szellemiségét vagy a Culevit Kft.-t sértő, kompromittáló tartalmakat. A pályázaton való részvétel módja: A pályázaton való részvétel előfeltétele, hogy a Pályázó elfogadja és teljesítse a nevezési feltételeket és regisztrálja magát a pályázat weboldalán. A www.culevit.hu oldalon történő regisztráció és belépés után a Pályázóknak lehetőségük nyílik online feltölteni a megadott paramétereknek megfelelő képeket a rövid, magyar nyelvű koncepció-leírással együtt. A pályázatok feltöltése során a pályázó fotói automatikus megjelennek a Culevit hivatalos Facebook oldalán is. A Rendező fenntartja a jogot, hogy a feltöltésre kerülő alkotásokat 24 órás engedélyezést követően teszi közzé online felületein. A pályázati oldalon a regisztráció 2013. augusztus 27. 8.00 órától aktív, azaz ettől az időponttól kezdődően 2013. szeptember 30. 24.00 óráig lehet feltölteni a felvételeket. Az utolsó napokban a pályázati feltöltés lassulhat, ezért kérjük a Pályázókat, hogy lehetőség szerint minél hamarabb kezdjék meg a pályázati feltöltést! A pályázatnak tartalmaznia kell: A kép címét. A képek elnevezése: vezetéknévkeresztnévképszám.jpg. kell legyen. * A kép témáját: egy rövid koncepció-leírást/történetet, amely a képhez tartozik. A Pályázók vállalják, hogy minden egyes feltöltött fotó mellé egy-egy rövid, 3-4 mondatos (maximum 500 karakteres) leírást csatolnak, amely elmagyarázza, hogyan kapcsolódik a fotó az életükhöz, hogy számukra mit jelent a téma, milyen inspiráció által készítették a fotókat. Képfile technikai feltételek: Pályázni lehet digitális fényképezőgép által készített, vagy eredetiből kivágott, valamint mobiltelefonnal készült fényképekkel. A kép készülhet továbbá digitális kamerával, vagy bármely analóg technikával, ekkor azonban a képet digitalizálni kell. Beadható bármely grafikai eljárással átalakított kép is. A pályázatra fénykép csak digitális formában nyújtható be! A kép aránya vágással megváltoztatható, akár több kép is felhasználható egyetlen kép elkészítésénél (panoráma, HDR, mélységélesség-növelő technikák alkalmazása). Filetípus: JPEG, a legmagasabb képminőséggel elmentve. Pályamunkák első körös feltöltése: A fényképek kicsinyített változatát kell feltölteni a pályázati oldalon. A kicsinyített méret maximum 1500 px , de minimum 1000 px széles legyen. Nagyméretű képek feltöltése: A zsűri döntése alapján a legjobb képek gazdáit 2013. október 9-ig e-mailben kiértesítjük. A Pályázók vállalják, hogy amennyiben értesítést kapnak előre a kiválasztásról, a kiválasztott képet az eredeti, nagyméretű, nagyítás létrehozására alkalmas formátumban, de min.4 MB méretben, október 14-ig feltöltik a culevit.hu/fotopalyazat weboldalra. Abban az esetben, ha ez nem történik meg, a Pályázó automatikusan kizárásra kerül! A feltöltött nagy méretű képek a pályázat lezárását követően citylight vagy óriásplakát formájában is felhasználásra kerülhetnek. Díjátadás: A zsűri az első három helyezettet jelöli ki. Mindegyik fotó csak egyszer díjazható. A képek megítélésénél a Zsűri számára elsőrendű szempont a Rendező szándéka szerinti legmagasabb szintű művek kiválasztása. A Zsűri 2013. október 17-én nyilvános eredményhirdetést tart. A nyerteseket 2013. október 9-ig e-mailben és telefonon is értesítjük. Az odaítélt díjakat a Zsűri 2013. október 17-én osztja ki. Pályázati kommunikáció: A pályázat során a Rendező a feltöltött pályamunkákat felhasználhatja Pályázati kommunikációjában. A nyertes képek valamint a Zsűri által kiválasztott további alkotások a pályázat weboldalán és a Culevit hivatalos Facebook oldalán lesznek megtekinthetőek. Szerzői és szomszédos jogok: Tekintettel arra, hogy a pályázaton a kiírás feltételei alapján csak első felhasználásúnak minősülő fotók vehetnek részt, a Pályázók tudomásul veszik, hogy szerzői jogdíj őket a pályázaton résztvevő fotókkal kapcsolatban nem illeti meg. A Pályázó tudomásul veszi, hogy a beadott képek elkészítésével vagy azok nyilvános bemutatásával (kiállításával) okozott személyiségi és szerzői jogsértésekért minden felelősség a Pályázót terheli, beleértve a jogsértéssel bekövetkező anyagi felelősséget is. A Pályázó a pályázati anyag beküldésével automatikusan elfogadja a pályázati feltételeket, és egyben hozzájárul, hogy a rendezők a pályázattal kapcsolatos publikációkban képeiket térítésmentesen használják akár a pályázat zárása után is. A Pályázó szintén hozzájárul, hogy a képeket a Rendező a pályázati kommunikációban résztvevő kommunikációs felületeken ellenszolgáltatás nélkül felhasználhassa és a culevit.hu oldalon megjelenítse valamint a pályázat archívumában megőrizze. A Pályázónak a zsűri esetleges kérésére az eredeti file-t be kell mutatnia. A Pályázó tudomásul veszi, hogy amennyiben a Zsűri tudomására kerül bármilyen szabálytalanság elkövetése, elfogadja az azonnali kizárás jogát. A Pályázó a pályázaton való részvételével vállalja a médiában való szereplést, azaz pályamunkájának a médiában történő bemutatását. A Pályázó a regisztrációval hozzájárul személyes adatai rögzítéséhez, nevének és a képek címének a pályázattal kapcsolatos nyilvánosságra hozatalához. A Zsűri tagjai, hozzátartozóik, a Culevit Kft. és a Sanoma Media Kft. alkalmazottai valamint hozzátartozóik nem nyújthatnak be pályázatot. A közönségszavazás módja: A közönségszavazás a www.culevit.hu/fotopalyazat és a www.facebook.com/culevit hivatalos Facebook oldalon kerül megrendezésre, 2013. augusztus 27. 8.00 órától 2013. október. 6. 24.00 óráig. A két oldalon beérkező szavazatok összeadódnak, mely alapján áll fel a közönségszavazás végső sorrendje. Ezt a nyereményjátékot a Facebook semmilyen formában nem támogatja, nem hagyta jóvá illetőleg nem kezeli, azzal összefüggésbe nem hozható.

Nyílt nap - 11 éves a Pécsi József Fotográfiai Szakkönyvtár

2010. október 15-én, a szakkönyvtár 11. születésnapján meghosszabbított nyitva tartással várjuk Olvasóinkat. Az épület második emeletén található vitrinekben bemutatjuk a szakkönyvtár zárt anyagának egy részét. Ez alkalommal a kiállítóterek belépőjegyei is érvényesek lesznek a szakkönyvtár megtekintésére, ahol folyamatosan vetítjük Nádasy László rendezésében az (Ön)arckép Rozival - Beszélgetés Prof. Pécsi József fotográfus özvegyével című filmet. 2010. október 15-én, a szakkönyvtár 11. születésnapján meghosszabbított nyitva tartással várjuk Olvasóinkat. Az épület második emeletén található vitrinekben bemutatjuk a szakkönyvtár zárt anyagának egy részét. Ez alkalommal a kiállítóterek belépőjegyei is érvényesek lesznek a szakkönyvtár megtekintésére, ahol folyamatosan vetítjük Nádasy László rendezésében az (Ön)arckép Rozival - Beszélgetés Prof. Pécsi József fotográfus özvegyével című filmet. A szakkönyvtár a napi 5 órás nyitva tartás helyett 8 órában tervezi az olvasószolgálatot, így az ünnepi nyitva tartás az alábbiak szerint módosul: 2010. október 15, péntek: 11.00 - 19.00 Idén 11 éve, 1999. október 15-én nyitotta meg kapuit Budapesten, a Terézvárosban a Mai Manó Ház harmadik emeletén található szakkönyvtár, mely névadójául Pécsi Józsefet választotta. Pécsi József fényképész, fotóművész, szakíró és egyben tanár is volt, akinek nevét a reklámfotográfia legfontosabb magyar díja, egy fiataloknak alapított állami ösztöndíj, valamint a szakkönyvtár őrzi. Szervezeti felépítését tekintve szakkönyvtárunk — a Mai Manó Házban működő könyvesbolttal és a kiállítói tevékenységgel együtt — a Magyar Fotográfusok Háza Nonprofit Kft. intézményének részét képezi. Az ország legjelentősebb fotográfiai szakmai könyvtáraként feladatának a fotográfia iránt érdeklődők dokumentumokkal való ellátását tűzte ki célul. A szakkönyvtár állományának alapja a Magyar Fotográfiai Alapítvány apportjából és a Magyar Fotóművészek Szövetsége, valamint a Magyar Fotográfiai Múzeum anyagából származik, de neves fotóművészek — Eifert János, Gera Mihály, Keleti Éva, Korniss Péter, Szalay Zoltán, Rév Miklós — is segítették létrehozását saját gyűjteményük ajándékozásával. Ezekkel az adományokkal nagy értékű, a világ fotóművészetére széles kitekintést biztosító anyag került birtokunkba. A történeti értékű gyűjteményben megtalálhatók a hazai és külföldi fotóalbumok, a fotótechnika és a fotótörténet szakkönyvei, monográfiák, esztétikai kötetek, lexikonok, enciklopédiák, bibliográfiák, repertóriumok, továbbá magyar és idegen nyelvű szakmai folyóiratok. Szakkönyvtárunk gyűjtőköre kiterjed a hazai és külföldi fotográfia egészére. Gyűjtjük az autonóm (művész) fotográfiai irodalmat, a fotótörténeti munkákat, a dokumentarista fotográfiai műveket, a fotótechnikai könyveket és minden egyéb a fotográfiával akár csak érintőlegesen foglalkozó könyveket, albumokat. A különösen értékes könyveket zárt anyagként vételezzünk be. A zárt anyagban szereplő kötetek, az állomány azon különleges értékű darabjai — neves kortárs fotóművészek által dedikált albumok vagy éppen ritka példányszámban megjelent, muzeális értékű, fotótörténeti jelentőségű kötetek —, amelyek nem a szabadpolcos rendszerben, hanem attól külön, elzárva találhatók. Számos, a századforduló idején kiadott könyv a birtokunkban van, állományunk legrégebbi darabja Julius Schnauss 1864-ben Lipcsében kiadott kötete, mely a Katechismus der Photographie címet viseli, de megtalálható az 1882 januárjában Kolozsvárott kiadott Fényképészeti Lapok első évfolyamának első száma is. A zárt anyagban található szakkönyvtárunk névadójának Pécsi Józsefnek A fényképező művészete című könyve is, amely a magyar fotóelmélet-írás alapművének számít, 1917-ben, a Fény kiadásában, Budapesten jelent meg először magyarul. Számos más ok miatt is a zárt anyag részévé válhat egy-egy dokumentum, így például megtalálhatók ott Josef Koudelka, Helmut Newton, Henri-Cartier Bresson által dedikált kötetek is, illetve olyan fotóalbumok, amelyek limitált példányszámban, esetleg sorszámozva jelentek meg. A zárt anyag listája bibliográfiai adatokkal, képekkel illusztrált nyomtatott változata az olvasóteremben és a honlapunkon is elérhető, majd a kiválasztott kötetek az olvasószolgálattól kikérhetők. A tízéves évfordulónkra, tavaly kutathatóvá, kereshetővé vált az állomány, mely nagy segítséget nyújt a fotográfia iránt érdeklődőknek, iskolásoknak, szakdolgozatra készülőknek, kutatóknak és a művészettörténészeknek egyaránt. Ennek segítségével még szélesebb körben tettük elérhetővé a szakkönyvtár kulturális értékeit. Online katalógusunkban többféle keresési mód közül választhatnak a látogatók. A könyvekhez annotáció és tárgyszólista kapcsolódik, a szerzők neve, a könyvek címe mellett a szakterületekre is kinyitva a keresés lehetőségeit. Szintén a Nemzeti Kulturális Alap által kiírt sikeres pályázatunk eredményeképpen a tavalyi évben több mint tíz különböző külföldi fotográfiai szaklappal bővült folyóirat-állományunk, melyről honlapunkon egy átfogó, részletes háttéranyagot biztosítunk látogatóinknak. Weboldalunkat rendszeresen frissítjük, ahol az online katalógus mellett, a szakkönyvtár névadójáról, nyitva tartásáról, egyéb reprográfiai szolgáltatásainkról, új szerzeményeinkről, éves beszámolókról és terveinkről is tájékoztatjuk látogatóinkat. Több mint 13 000 dokumentum várja az érdeklődőket, akik mára közel 8600 db kötetet lapozhatnak át. A beiratkozás, a szakkönyvtár teljes állományának helyben tanulmányozása és a számítógépeink használata ingyenes.

Beszélgetés az elmúlt hónapokban megjelent fotóalbumokról

Helyszín: VAM Design Center(Budapest VI., Király utca 26.) II. emelet, Marton Éva beszélgetőpartnerei: Baki Péter (Fényképészet) Féner Tamás/MTI (Kor-képek) Gera Mihály (Fényképtár 28. kötet SOLTÉSZ, 29. kötet FAZEKAS, 30. kötet FÉNYES, Budapest 135 év 135 kép) Kaiser Ottó (Határtalan irodalom 3.) Korniss Péter (Kötődés) Helyszín: VAM Design Center (Budapest VI., Király utca 26.) II. emelet, Marton Éva beszélgetőpartnerei: Baki Péter (Fényképészet) Féner Tamás/MTI (Kor-képek) Gera Mihály (Fényképtár 28. kötet SOLTÉSZ, 29. kötet FAZEKAS, 30. kötet FÉNYES, Budapest 135 év 135 kép) Kaiser Ottó (Határtalan irodalom 3.) Korniss Péter (Kötődés)

Lajos György (1943-2007): Árnyék nélkül

Helyszín: Magyar Fotográfusok Háza (Budapest VI., Nagymező u. 20.) Megnyitja Gera Mihály újságíró Megtekinthető: hétköznap 14-19 óráig, hétvégén és ünnepnap 11-19 óráig Helyszín: Magyar Fotográfusok Háza (Budapest VI., Nagymező u. 20.) Megnyitja Gera Mihály újságíró Megtekinthető: hétköznap 14-19 óráig, hétvégén és ünnepnap 11-19 óráig

Horváth Dávid: Arcok a mélyből 1974 – 2007

Helyszín: Nyitott Műhely (Budapest XII., Ráth György u. 4.) Megnyitja: Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretszolgálat ügyvezető elnöke és Gera Mihály újságíró Helyszín: Nyitott Műhely (Budapest XII., Ráth György u. 4.) Megnyitja: Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretszolgálat ügyvezető elnöke és Gera Mihály újságíró

Fazekas István: Csak képek

Helyszín: Mai Manó Ház (Budapest VI., Nagymező u. 20.) Megnyitja Gera Mihály újságíró Megtekinthető: hétköznap 14-19 óráig, hétvégén és ünnepnap 11-19 óráig Helyszín: Mai Manó Ház (Budapest VI., Nagymező u. 20.) Megnyitja Gera Mihály újságíró Megtekinthető: hétköznap 14-19 óráig, hétvégén és ünnepnap 11-19 óráig

Urbanizáció - A Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai Kara fotóriporter és képszerkesztő szakos hallgatóinak kiállítása

Helyszín: Kolta Galéria (Budapest V., Ferenciek tere 7-8. III. lépcsőház, II. emelet) Megnyitja: Gera Mihály, fotográfiai szakíró Helyszín: Kolta Galéria (Budapest V., Ferenciek tere 7-8. III. lépcsőház, II. emelet) Megnyitja: Gera Mihály, fotográfiai szakíró

Gink Károly (1922-2002): Tisztelet Bartóknak - Fotómúzeum

Helyszín: Magyar Fotográfiai Múzeum(Kecskemét, Katona József tér 12.)Megnyitja: Gera Mihály fotográfiai szakíróMegtekinthető: hétfő és kedd kivételével naponta 10-16 óráig Helyszín: Magyar Fotográfiai Múzeum(Kecskemét, Katona József tér 12.)Megnyitja: Gera Mihály fotográfiai szakíróMegtekinthető: hétfő és kedd kivételével naponta 10-16 óráigA Magyar Fotográfiai Múzeum a nemzetközileg is jegyzett Gink Károly (1922-2002) fotóművész képeiből kiállítást rendez a Mai Manó Házban. A bemutatandó képanyag igazodik a Tavaszi Fesztivál eseménysorozat gerincét képező Bartók Béla (1881-1945) emlékére rendezett ünnepségsorozathoz. Úgy gondoltuk, hogy ez alkalomból a Múzeum által 2004-ben megvásárolt teljes Gink Károly életműből azokat a felvételeket emeljük ki, melyek a Változatok Bartók színpadi műveire és a Mikrokozmosz gyűjtőnevet viselik. Ezekből a kiállítási képekből és a fotóművész hagyatékában maradt, eddig ismeretlen felvételekből kívánunk kiállítást bemutatni, mely azoknak is újszerű és izgalmas lesz, akik ismerik a fent említett sorozatokat.Baki PéterGINK KÁROLY1922. február 4-én született a Győr-Moson-Sopron megyei Iván községben. 1940-ben érettségizett a Széchenyi Ferenc Felsőkereskedelmi Iskolában. 1941-42 között könyvelőként, tisztviselőként dolgozott. 1942-ben fényképészinas, segéd Várkonyi László stúdiójában. 1945- ben az Orient Kép-szolgálat (a Magyar Szociáldemokrata Párt sajtóügynöksége) munkatársa; a Dolgozók Világlapja fotóriportere; a Külügyminisztérium fotóosztályának munkatársa; 1950- 51 között a Magyar Fotó munkatársa. 1955-től szabadfoglalkozású fotográfus. Ekkor készítette első könyvét. 1956: a Magyar Fotóművészek Szövetsége alapító tagja; 1990: a Magyar Fotóriporterek Kamarája elnöke; tiszteletbeli tagja a Német Szövetségi Köztársaság és a Dán Fotóművészek Szövetségének.Portréfilmet készített vele a Hamburgi Televízió, és A Dunakanyar szerelmese címmel a Magyar Televízió is; majd 1978-ban Változatok Bartók zenéjére címmel. Keresztury Dezsővel volt önálló televíziós műsora. Bartók Béla és Kodály Zoltán életművéhez kapcsolódó munkásságáért elnyerte a centenáriumi esztendők Bartók- és Kodály diplomáját. Önálló kiállításainak száma, a világszerte vándorló Bartók tiszteletére összeállított tárlatával meghaladja a kétszázat. Életmű kiállítására készülve, váratlanul érte a halál, 2002. május 10-én.Legfontosabb albumai1955 Csunyinka1956 Fülemüle1957 Beszélő házak1963 Beszélő tájak1967 Lighea1968 Európai pillanatok1969 Ithaka1974 Az én világom1976 Változatok Bartók színpadi műveire1983 Vallomás Görögországról1989 Beszélő házak és tájak1994 Budapest- Papírváros1998 Hatvanhat portréLegtöbb könyve több kiadásban, és több országban jelent meg. Összesen 53 könyvet illusztrált.Fontosabb kiállításai1957 Amszterdam, Nemzetközi Focus Szalon XVI. Nemzetközi Kiállítása1958 Barcelona, XVII. Nemzetközi kiállítás1959 Brüsszel, Világkiállítás1962 Kereskedelmi Kamara Váci u. mintaterme, Budapest; Athén; Krakkó; Varsó1964 Róma1966 Lipcse1968 Hamburg1976 Tihany, Tisztelet Bartóknak1980 Vallomás művésztársakról, Bartók 32 Galéria, Budapest1981 Hommage a Bartók, Vigadó Galéria, Budapest1987 Magyar Fotográfia '87, Műcsarnok, Budapest; Meditációk, Miskolci Galéria1991 Németország 1960-1990, Goethe Intézet, Budapest1998 40 portré, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest2002 Bartók- sorozat, MVM Galéria, BudapestKiállításai halála óta2002 Életmű kiállítás a Sajtófotó keretén belül, Néprajzi Múzeum, Budapest2003 Boldog, Mai Manó Ház, BudapestKodály- Budavári Te Deum, Újlipótvárosi Klub Galéria, Budapest2004 Bartók- sorozat, Miskolci Operafesztivál, Miskolci SzínházSenior Fotográfusok, MVM Galéria, Országos Széchenyi Könyvtár, stb.Boldog/ képek, Néprajzi Múzeum, BudapestFontosabb kitüntetései1940 Országos Diákfotó Pályázat, aranyérem1942 Nemzetközi Budapesti Fotókiállítás, aranyérem 19421954 Nemzetközi Fotókiállítás, Bécs, aranyérem1955 Nemzetközi Fotókiállítás, Bécs, aranyérem 19551958 Brüsszel- Grand Prix, a színes fotózásban elért eredményeiért1969 Nemzetközi Naptárkiállítás- Grand Prix, Bombay1970 Nemzetközi Naptárkiállítás- Grand Prix, Bombay1972 Balázs Béla díj1974 Érdemes művész1976 Nemzetközi Naptárkiállítás- aranyérem, Bréma1982 Pécsi József díj1989 Kiváló művész; a Magyar Művészetért Alapítvány díja1997 A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje1998 A Magyar Fotóművészek Szövetsége Életmű- díja2002 A MÚOSZ Aranytoll díja"Egész életútja és művészete könyörtelen oppozíció az illúziók ellen. Nyugtalan keresése azoknak a mélyebb összefüggéseknek, amelyekben kijelölhető az ember helye az emberhez méltatlan viszonyok között. Ezt az egyetemes emberit kereste a parasztban és a munkásban, az íróban és a művészben, mégha arcukat előnytelenül kellett is megrajzolnia. Ugyanennek az emberi meg- nem- szépítésnek a jegyében keresi a közeli és a messzi tájak, kövek, fák, rekvizitumok üzenetét." (Részlet az 1981-ben, Zsámbékon rendezett kiállítás meghívószövegéből)Vámbéry Ármin írásain felbuzdulva vágott neki a világnak. Így születtek meg útikönyvei- élménybeszámolói a látottakról, az ott élők kultúrájának ismertetéseként, történelmi emlékeinek művészi dokumentálásaként. Albuma jelent meg Perzsiáról, Grúziáról, Azerbajdzsánról, Üzbegisztánról, Örményországról, Perszepoliszról, Indiáról. Figyelt arra, hogy ezek ne csak egyszerű művészettörténeti könyvek legyenek - képeivel arra akarta felhívni az emberek figyelmét, hogy a magyar kultúrán kívül létezik más kultúra is. Könyvterve volt Németországról."Kodály Budavári Te Deum-ának alapgondolata ragadta meg. Képein mintha arra keresne választ: mit adott a magyarság Európának, és mit adott Európa a magyarságnak. Hol lírai hangú, hol meg drámai erejű képein azt mutatja be, amit egy-egy korszak alkotott, a következő lerombolt és betemetett, majd egy újabb ismét napvilágra hozott."(Részlet Eősze László írásából)Két mesekönyvében, a Csunyinka álmában, és a Fülemilében túllépi a hagyományos fotókönyvek eddig megszokott jellegét, és mint egy animációs film, lejátssza a mese világát.Örökké elégedetlen volt magával és a világgal. A legnagyobb elismerés az volt számára, amikor valaki azt mondta egy fényképéről, hogy olyan szívesen kirakná a lakása falára.1956 novemberében a zöldhatáron keresztül megpróbált disszidálni, de elfogták.Reklámfotóival több díjat nyert, többször kiérdemelte az Év legszebb könyvéért járó díjat is.A technika kínálta valamennyi eszközt (ki)használta. A különböző szűrőket, a sötétkamra- manipulációkat. Ezeket nem afféle "olcsó trükk"- ként kezelte, sokkal inkább a naturalista kép emocionális úton történő megváltoztatásához használta fel. Tudta, hogy a fotográfia a létezés egyfajta dokumentuma, és mint ilyen, nem lehet hamis. Azt vallotta, hogy a fotózás 60%-a laborban történik. Fő mottója a "látni és láttatni", majd később a "látva látni".Összeállította: Miszlivetz Sára

Könyvbemutatók a Mai Manó Ház Napfényműtermében

Czeizing Lajos: VEDUTÁKBOLDOG VÁROS. A veduta hitelességre törekvő látkép (szó szerinti jelentése: ami látszik). Nehéz műfaj, mert önzetlenséget követel a fotográfustól. Érzelmeit, élményét félretéve kell fényképeznie: azt, ami látszik. Czeizing Lajos (1922-1985) e műfaj mestere volt, tudott szenvedély nélkül, csupán szakértelemmel közelíteni a városhoz. Hivatásának tekintette a látkép készítését. Azt írta 1979-ben: „szeretem beszéltetni a városok jelenét, történelmi emlékeit (…), keresem a természetet, a föld őseinek és a ma emberének hazáját, otthonát, emberekkel vagy a nélkül, hisz az ember szelleme ott is jelen van, ahol ő maga nincs”. Ez a városszeretet az idő múlásával egyre jobban érződik fényképein. A helyszínek kiválasztásával, a harmóniát sugárzó kompozíciókkal, s főleg azzal, hogy apró részleteket örökít meg, varázsos hangulatot teremt, mely ma is megérinti a nézőt. A boldog városoknak, írta Le Corbusier, van építészetük. Czeizing Lajos fényképei ékesen bizonyítják: Budapestnek kiváló építészete van.Fejér Gábor: FEKETE-FEJÉR BUDAPESTOTT ÉS AKKOR. Fejér Gábor ízig-vérig fotóriporter: folyton siet, s mindig készenlétben áll, mert tudja, a pillanatot hiába kéri: állj, ne mozdulj! Máris tovatűnt. Már pedig neki ezek a könnyen enyésző pillanatok jelentik Budapestet: az ölelkező szerelmespár a zebrán, az önfeledt harmonikás a Halászbástyán, az eső áztatta kövezet, az utcán ballagó korcs kutya, a halkan csobbanó Duna, s fölötte a tárt szárnyakkal suhanó sirály. Fejér Gábor, miként általában a jó fotóriporterek, a fényképezés akvarellistája. A gyorsan száradó vízfesték nem hagy időt mérlegelésre, a látvány megörökítéséhez csupán néhány erőteljes ecsetvonásra ad lehetőséget. Fejér Gábor is rögtönzési képességéből teremti műveit; a gyorsan illanó látvány lényegét igyekszik rögzíteni, sallangmentesen, az élmény keltette érzelmektől fűtötten. Jól tudja, a fényképre is érvényes, amit Andrej Tarkovszkij a filmre mondott: nem észérvekkel hódítja meg az embert, hanem az érzések révén vált ki érzelmi megrendülést. A belefektetett szellemi energia adja fényképei frissességét, ettől élő, izgalmas látvány az ő Budapestje.Hol vagyok? Egyelőre sehol. Pedig lázasan keresem magam a fényképeken. Az ember már csak ilyen, hiú és kíváncsi, szereti, ha lefényképezik, amikor ott van. Ha akkoriban nem is volt olyan sűrű az élet, azért még történtek dolgok, ahol az ember ott lehetett, és én ott voltam. De hiába törtem magam, nem akadt meg rajtam a fotográfus szeme. Pedig én emlékszem rá, ott nyüzsgött nagy, szénaboglya hajával, és mindent megörökített. Csupán én maradtam le a fényképeiről. Ott voltam például a Nyugati pályaudvarnál, amikor a vonat kifutott a körútra, én a jobb oldalon bámészkodtam, ő meg a bal oldalon fényképezett. Ez pech, mondhatnám. Miként az is, hogy csak a kerítésig jutottam, amikor a Chappy revüzenekar játszott a margitszigeti Dózsa teniszstadionban, így megint lemaradtam a fényképről. Pedig Kovács Gyulát, a dobost, jól ismertem, úgy hívtuk bolond Kovács, mert az arcával is dobolt. Amikor játszott, ritmusra gyűrődtek az arcvonásai, szóló közben az anyja sem ismert volna rá. Kedves ember volt. Amikor Zuglóban laktam, sokszor utaztunk együtt a trolibuszon, persze erről sincsen fénykép, mert a fotográfus, pechemre, nem Zuglóban lakott. A világhírű Aeros Cirkusz szinte valamennyi előadását végigültem (elvarázsolt Saida Ragan, a kígyóbűvölő, aki eredetileg tornatanárnő volt Drezdában, később azt mesélték, megfojtotta kedvenc óriáskígyója), csupán az érkezésüket mulasztottam el, amiről a fényképek készültek. Aztán ott voltak az utcabálok, az ember ki nem hagyta volna. Abban reménykedhetek, hogy valahol a háttérben ott állok, csak nem látszom, mert sötét van. A budapesti fiatalok kedvelt szórakozóhelyén, a szigorúan ellenőrzött budai Ifjúsági Parkban is találkoztam a fotográfussal (beengedtek, mert rövid hajam és nyakkendőm volt, farmert pedig nem viseltem), ott sem készült rólam fénykép, aminek kivételesen örülök, mert ahogy én táncolok, azt nem szabad megörökíteni. Csellengtem a Váci utcában, többször költözködtem is, üldögéltem a Duna-parton, évekig kerékpáron közlekedtem, rendszeresen vásároltam újságot, perecet, fagylaltot, lottót, sőt egyszer még az utcai mérleget is igénybe vettem, de minden hiába, egyetlen fényképen sem szerepelek. Talán, ha indulok a Budapesti Horgászok Egyesülete fogási versenyén, akkor most büszkén mondhatnám: Friedmann Endre lefényképezett. Az igazi Friedmann! A magyar fotográfia mérhetetlen gazdagságát mutatja, hogy nekünk még Friedmannból is több van. Az egyik Friedmann Endre (született Budapesten, 1913. október 22-én) 1931-ben elhagyta az országot, és addig fényképezett, amíg a világhírű Robert Capa lett belőle. A másik Friedmann Endrét (született Budapesten, 1934. július 4-én) hiába hívták, őt már nem engedték el, minek neki az a világhír, fényképezzen csak itthon! És addig fényképezett, amíg az igazi Friedmann lett belőle. Több mint ötven év alatt megszámlálhatatlan felvételt készített (készít a mai napig). Az igazi Friedmann rokonszenves fotográfus, az emberek között él, nem lóg ki a sorból. Szereti a kis, hétköznapi eseményeket, a pillanat humorát, az élet fonák oldalát. Mindig földközelben fényképezett, azt, ahogy éltünk: az első dudamentes napot, a hidegrekordot, a kánikulát, Kiss XXIV. János kalauzt, a csőszbácsit. Ott fenn történt, ami történt, az csak ritkán ért el hozzánk. Néha egy katonazenekar masírozott végig a körúton, néha felvonultunk, a tribün előtt lelkesen integetve, mert tudtuk, közel a virsli, a sör. Az akkori évekről persze, nem ez a teljes igazság, de az ember már ilyen: miként az aranymosó szitáján kihullik a homok, úgy feledjük el rossz emlékeinket, és őrizzük a szépeket, melyek mai szemmel nézve kicsit szegényesek ugyan, de rólunk szólnak. A szép emlékek, írta Paul Valéry, elvesztett ékszerek. Ezeket adja vissza ebben az albumban az igazi Friedmann, a becsületes megtaláló.Gera MihálySzvétek Gábor: UTCABÚTOROKÚTON-ÚTFÉLEN. Minden tárgy arra törekszik, hogy funkcionális legyen, írja Jean Baudrillard. Az utcabútorok célja sem más. Sorsuk azonban örök szürkeség, jobbára közönyösen megyünk el mellettük. Még azt sem tudjuk, ki tervezte, ki készítette őket, kit dicsérhetünk, ha szép, kit szidhatunk, ha csúnya, ha nem odaillő. Csak amikor megbotlunk egy terelőoszlopban, leülünk egy padra, esetleg a pontos időre vagyunk kíváncsiak, akkor tűnik föl, mennyi célszerű tárgy szabályozza mindennapjainkat, teszi otthonossá városunkat. Szvétek Gábor, a mellőzöttségre érzékeny fotográfus úgy gondolta, több figyelmet érdemelnek az utca állandó, néha kecses, néha otromba tartozékai, a városélmény szerves részei. Nemcsak egyszerűen kiemelte őket a szürkeségből, hanem helyzetbe is hozta valamennyit, hogy egyéniségük, érdekes formaviláguk érvényesüljön. Így születtek ezek a hangulatos utcabútor-portrék. Bizonyítják, hogy (ismét Baudrillard-t idézve) a tárgy a valódi világgal és az ember szükségleteivel való pontos kapcsolatában teljesedik ki.

Magyar Fotóriporterek Társasága: TAGSÁGI BÉLYEG 2.

A Magyar Fotóriporterek Társaságának kiállításaHelyszín: Budapest Galéria KiállítóházaBudapest, III. kerület, Lajos u. 158.A tárlatot Gera Mihály újságíró nyitja meg. A Magyar Fotóriporterek Társaságának kiállításaHelyszín: Budapest Galéria KiállítóházaBudapest, III. kerület, Lajos u. 158.A tárlatot Gera Mihály újságíró nyitja meg.

Keleti Éva: Oly távol és közel - könyvbemutató

Helyszín:Alexandra könyvházBudapest(Nyugati tér)A könyvet bemutatja Gera Mihály a könyv szerkesztője, beszélgető partnerem ezen az estén barátom, Szilágyi Tibor színművész, a Soproni Petőfi Színház igazgatója Helyszín:Alexandra könyvházBudapest(Nyugati tér)A könyvet bemutatja Gera Mihály a könyv szerkesztője, beszélgető partnerem ezen az estén barátom, Szilágyi Tibor színművész, a Soproni Petőfi Színház igazgatója

Gink Károly fotográfus életmű kiállítása az origo.hu-n

"A felejtés ellen "A felejtés ellenAlbumunkkal a kortárs magyar fotográfia kiemelkedő alakjára emlékezünk. A válogatásnál elsőként azt a százhúsz fényképet vettük figyelembe, melyeket még Gink Károly választott ki, halála előtt nem sokkal, életmű kiállítására készülve. Ezt egészítettük ki Az én világom és a Portrék című albumból kiemelt művekkel, a Mikrokozmosz-sorozat nyolc darabjával, valamint számos ritkán vagy egyáltalán nem publikált alkotással. Mindez csupán a jéghegy csúcsa. A Gink-életmű ennél sokkal gazdagabb. Ezt a felbecsülhetetlen értéket megőrizni, feltárni, és nyilvánosságra hozni a magyar fotótörténészek feladata. Miként az is, hogy a művek pontos keletkezési idejét és címét megnyugtatóan tisztázza. Bízunk benne, hogy készül egy, a szerzőhöz méltó életrajz, amely harag és részrehajlás nélkül mutatja be a ma még sokak emlékezetében ellentmondásoktól terhes pályát. A mi szerényebb célunk az, hogy e gazdag életműből készült válogatással küzdjünk a felejtés ellen."(Gera Mihály előszavaa Gink Károly - 300 fénykép az életműből című kötetből)

Gink Károly: 25 fénykép a 300-ból

Gink Károly műveiből rendezett kiállításHelyszín:Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház1065 Budapest-Terézváros, Nagymező utca 20.Telefon: 473-2666Fax: 473-2662E-mail: maimano@maimano.huA kiállítást megnyitja és a kötetet bemutatja:Chochol KárolyA kiállítás kurátora: Gera Mihály Gink Károly műveiből rendezett kiállításHelyszín:Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház1065 Budapest-Terézváros, Nagymező utca 20.Telefon: 473-2666Fax: 473-2662E-mail: maimano@maimano.huA kiállítást megnyitja és a kötetet bemutatja:Chochol KárolyA kiállítás kurátora: Gera MihályA felejtés ellenAlbumunkkal a kortárs magyar fotográfia kiemelkedő alakjára emlékezünk. A válogatásnál elsőként azt a százhúsz fényképet vettük figyelembe, melyeket még Gink Károly választott ki, halála előtt nem sokkal, életmű kiállítására készülve. Ezt egészítettük ki Az én világom és a Portrék című albumból kiemelt művekkel, a Mikrokozmosz-sorozat nyolc darabjával, valamint számos ritkán vagy egyáltalán nem publikált alkotással. Mindez csupán a jéghegy csúcsa. A Gink-életmű ennél sokkal gazdagabb. Ezt a felbecsülhetetlen értéket megőrizni, feltárni, és nyilvánosságra hozni a magyar fotótörténészek feladata. Miként az is, hogy a művek pontos keletkezési idejét és címét megnyugtatóan tisztázza. Bízunk benne, hogy készül egy, a szerzőhöz méltó életrajz, amely harag és részrehajlás nélkül mutatja be a ma még sokak emlékezetében ellentmondásoktól terhes pályát. A mi szerényebb célunk az, hogy e gazdag életműből készült válogatással küzdjünk a felejtés ellen.Gera Mihály, a kötet bevezetője

Gink Károly: 300 Fénykép az életműből című albumának bemutatója

Helyszín:Magyar Fotográfusok Háza -Mai Manó Ház1065 Budapest-Terézváros, Nagymező utca 20.Telefon: 473-2666Fax: 473-2662E-mail: maimano@maimano.huA könyvet bemutatja: Chochol Károly Helyszín:Magyar Fotográfusok Háza -Mai Manó Ház1065 Budapest-Terézváros, Nagymező utca 20.Telefon: 473-2666Fax: 473-2662E-mail: maimano@maimano.huA könyvet bemutatja: Chochol KárolyAlbumunkkal a kortárs magyar fotográfia kiemelkedő alakjára emlékezünk. A válogatásnál elsőként azt a százhúsz fényképet vettük figyelembe, melyeket még Gink Károly választott ki, halála előtt nem sokkal, életmű kiállítására készülve. Ezt egészítettük ki Az én világom és a Portrék című albumból kiemelt művekkel, a Mikrokozmosz-sorozat nyolc darabjával, valamint számos ritkán vagy egyáltalán nem publikált alkotással. Mindez csupán a jéghegy csúcsa. A Gink-életmű ennél sokkal gazdagabb. Ezt a felbecsülhetetlen értéket megőrizni, feltárni, és nyilvánosságra hozni a magyar fotótörténészek feladata. Miként az is, hogy a művek pontos keletkezési idejét és címét megnyugtatóan tisztázza. Bízunk benne, hogy készül egy, a szerzőhöz méltó életrajz, amely harag és részrehajlás nélkül mutatja be a ma még sokak emlékezetében ellentmondásoktól terhes pályát. A mi szerényebb célunk az, hogy e gazdag életműből készült válogatással küzdjünk a felejtés ellen.Gera Mihály

Baricz Kati: ARANY fehéren-feketén - fotókiállítás

Megnyitó 2004. november 27-én 11,00 órakorMegnyitja Gera Mihály újságíró.Megtekinthető 2005. január 15-ig, vasárnap és hétfő kivételével minden nap 9-25 óráig.Helyszín: Művészetek HázaCím: Szekszárd, Szent István tér 28. Megnyitó 2004. november 27-én 11,00 órakorMegnyitja Gera Mihály újságíró.Megtekinthető 2005. január 15-ig, vasárnap és hétfő kivételével minden nap 9-25 óráig.Helyszín: Művészetek HázaCím: Szekszárd, Szent István tér 28.

Vékás Magdolna: Budai körkép - fotókiállítás

Beke László tömör meghatározása szerint a fotómüvész tudatos stílusú életművet építő fotográfus. Vékás Magdolna közéjük tartozik. Fotómüvész, aki, ha jól számolom, már huszonöt esztendeje építi életmüvét, kitartó következetességgel. Munkája nyomán valóságos Vékás-birodalom született. Beke László tömör meghatározása szerint a fotómüvész tudatos stílusú életművet építő fotográfus. Vékás Magdolna közéjük tartozik. Fotómüvész, aki, ha jól számolom, már huszonöt esztendeje építi életmüvét, kitartó következetességgel. Munkája nyomán valóságos Vékás-birodalom született.Andrej Tarkovszkij, a néhány éve elhunyt filmrendezö azt írta, hogy a müvészek két csoportra oszthatók aszerint, hogy saját világot teremtenek, vagy pedig újraalkotják a valóságot. Szerzönk az előbbi csoportba tartozik. A Vékás-birodalom a valóság elemeiből épített, varázslatos hangulatot árasztó, öntörvényü világ, ahol csend van, nyugalom, derü, jó kedély, kiegyensúlyozottság, s amit Vékás Magdolna úgy alkotott lényéböl fakadó természetes egyszerüséggel, miként a régi mesterek, pontos, alapos és céltudatos munkával, gondosan ügyelve arányokra, részletekre.' (Gera Mihály egy korábbi Vékás-kiállításhoz készült megnyitójának szövegéböl)Vékás Magdolnának ez a második kiállítása a Nyitott Mühelyben.A kiállítást megnyitja: CS. PLANK IBOLYA fotótörténészHelyszín: Nyitott MűhelyCím: 1123 Budapest Ráth György u. 4.A belépés díjtalan.

A Nyíregyházi Fotóklub kiállítása

Helyszín: MVM Galéria(Budapest I., Vám u. 5-7.)Megnyitja: Gera Mihály újságíróMegtekinthető 2004. augusztus 1-ig, naponta 9-17 óráig Helyszín: MVM Galéria(Budapest I., Vám u. 5-7.)Megnyitja: Gera Mihály újságíróMegtekinthető 2004. augusztus 1-ig, naponta 9-17 óráig

Gink Károly: Budavári Te Deum - fotókiálltás

A fotográfiákat Kodály Zoltán zenéje ihlette, és az 1982-es kiállíás után, ez a tárlat a művész eredeti elképzelését idézi fel.A kiállítást megnyitja: Gera Mihály újságíró. A fotográfiákat Kodály Zoltán zenéje ihlette, és az 1982-es kiállíás után, ez a tárlat a művész eredeti elképzelését idézi fel.A kiállítást megnyitja: Gera Mihály újságíró....Gink Károly fotóművészt a kodáyi mű alapgondlata ragadta meg. Képein mintha arra keresne választ: mit adott a magyarság Európának, és mit adott Európa a magyarságnak. És hol találhatott volna rá leginkább a feleletre, mint a hányatott sorsú Budán? Nem illusztrálja tehát a kompzciót, mert tudja, hogy lehetetlen a hangzó világot egy vizuális művészet nyelvére lefordítani.Hol lírai hangú, hol meg drámai erejű képein mutaja be, amit egy korszak alkotott, a következő lerombolt és betemetett, majd egy újabb ismét napvilágra hozott. S így együtt, sorba rendezve a Mátyás templom XII. századi maradványai, a középkori várbeli lakóépületek díszei, Zsigmond és Mátyás palotájának ékességei mintegy új dimenziót adnak Kodály átfogó tröténelmi freskójának.Dr. Eősze LászlóHelyszín: Újlipótvárosi Klub GalériaCím: 1136 Budapest, Tátra utca 20/b.Telefon: 320-5380E-mail: ujlipotvaros@chello.huNyitva: hétköznap 14-20 óráig.