Kárász Judit

Képek a fekete dobozból - Kárász Judit (rejtőző) fotográfiái

KÉPEK A FEKETE DOBOZBÓL - KÁRÁSZ JUDIT (REJTŐZŐ) FOTOGRÁFIÁI kurátor: Magdolna Szabó Kárász Judit (1912-1977) fotóművész eddig ismeretlen fényképeiből válogat a 2B Galéria soron következő kiállítása. Keveset tudunk Kárász Juditról, de mind egyre többet. Hazai terepen alig mozgott, még is a szegedi, dél-alföldi fotói miatt fedezte fel a szakma. Sokáig idegenben élt, tanult, alkotott, rejtőzött, de tudásunk róla évről-évre gyarapszik, köszönhetően a Bauhaus magyar vonatkozásai, a szociofotó, vagy a nőtémák iránti érdeklődésnek. Rendre felbukkannak hagyatékának közgyűjteményekben szétszóródott részletei Berlintől Budapestig, tanulmányokban, kiállításokon egyaránt. Hozzáférhető fényképei alapján a korai magyar szociofotó, és a késői Bauhaus titokzatos, egyéni alkotója számára egyre markánsabb helyet jelöl ki a fotóművészet története. Minden bizonnyal ezt fogja erősíteni töredékes életművének eddig alig ismert, most feltáruló, komoly és izgalmas képanyaga. Kárász Judit 1912-ben született, szegedi zsidó polgárcsaládban. Alig múlt tizenkilenc, amikor Párizsban, majd a dessaui Bauhausban tanult fényképezést Walter Peterhanstól, a szabad művészet alapjait Kandinszkijtól és Josef Alberstől. Új fényképezési látásmódot sajátított el, mely szemléletre tagadhatatlan hatást gyakorolt Moholy-Nagy munkássága. Bátran alkalmazta a formai újításokat: merész fényképezési irányokat, képkivágásokat, fény-árnyék hatásokat. Társadalomkritikája, a népi írókkal való rokon törekvések sodorták a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumához, hogy fényképezőgépével tárja fel a vidék nyomorúságát. Kora társadalmának mélyrétegeit kíméletlenül ábrázoló felvételeivel olyan egyéni hangot ütött meg, melynek okán Kárász Juditra ma a szociofotó hazai kibontakozásának egyik jelentős alakjaként tekintünk. Bauhausos tanulmányai hamar véget értek származása, baloldali szerepvállalása miatt. Pár évig fotólaboránsként működött több német nagyvárosban, mellette elkötelezetten rögzítette az utca emberét, az ’ipari tájat’. A nácizmus elől menekülve, baráti segítséggel Dániában nyert menedéket, egy ideig még a megszokott modorban fényképezett, könyvterveken, kiállításokon gondolkozott. 1949-ben hazatért, reményei szertefoszlottak. Hivatásos múzeumi műtárgyfotográfus lett, s az is maradt, kényszerűségből. De megőrződött számunkra több tucatnyi negatívtekercs a ’30-as évekből, a Bauhaust követő időkből. Németország, csavargások, Dánia: gyárak, kikötők, tenger, parasztok, növények, állatok, tájak és csend. Ezekből válogattunk. A kiállítás december 23-ig látogatható. https://www.facebook.com/events/557635568323398/

Szociofotó // Kassák Lajos // Munka-kör // Szavalókórus

Alkudozás, együttműködés, részvétel. A szociofotó elmélete és gyakorlata Kassák Lajos Munka-körében Csatlós Judit kulturális antropológus előadása Tényfékezés - a MUNKA fotóelméleti szavalókórus előadása André Kertész, Moholy-Nagy László, Robert Capa, Brassaï, Martin Munkacsi és további közel húsz különleges magyar fotográfus 150 izgalmas alkotása látható a Csók István Képtárban. A látogatók átfogó válogatást kapnak az első világháborút közvetlenül megelőző évektől a második világháború végéig terjedő korszak „képes” pillanataiból. A kiállításon szereplő munkák ízelítőt adnak az 1910–40-es évek társadalmi és művészeti közegéből, a divat világából, a háborúk pusztításaiból, és bepillantást engednek a korszak hétköznapjaiba. A tárlat az egyetemes fotográfiában megkerülhetetlen „ötök” stílusteremtő fotói mellett a világban kevésbé ismert, Magyarországon alkotó kortársak – többek között Balogh Rudolf, Escher Károly, Gönci Sándor, Haár Ferenc, Kálmán Kata, Kárász Judit, Kerny István, Kinszki Imre, Lengyel Lajos, Pécsi József – munkáit is bemutatja. Képeik kreatív, kísérletező szellemről, az uralkodó és az adott korszakban elvárt, megszokott fotográfiai képstílusokkal szembeni másképp gondolkodásról is tanúskodnak, és mind fontos részei a magyar fotótörténetnek. Kassák Lajos Munka-körének fotócsoportja Budapesten 1930 nyarától 1932 tavaszáig működött. Elméleti és gyakorlati képzést nyújtott, elsősorban Kassák és a filmkritikus-teoretikus Gró Lajos vezetésével. Kassák Lajos nevelői, személyiségformáló kisugárzása hozta létre és tartotta együtt az 50-60 fős szerveződést. A fotográfusok más művészeti területeken szerveződött csoportok tagjaival együtt alkották a Munka-kört. Fotográfiai formanyelvi téren a csoport munkája az akkor progresszív nemzetközi nyomvonalon haladt; érvényesültek benne a Bauhaus fényképezési gyakorlatának egyes elemei, az új tárgyilagosság stílusjegyei. Fontos ismeretátadási-nevelési keretet jelentettek a szemináriumok, ahol elsősorban gazdaság- és társadalomelméleti, politikai témák ismertetése, megbeszélése folyt. A fotócsoport tagjai számára alapvető publikációs fórumot jelentett az 1928 őszétől kiadott Munka című folyóirat. A csoporttagok munkáiból kiadtak egy fotókönyvet, A mi életünkből címmel. A Munka-kör fotográfusainak tevékenysége a társadalom baloldali köreiben és az akkor korszerű fotográfia hívei között elismerést vívott ki. A Munka-körben keletkezett fotográfiák – a Gönci Sándor, Haár Ferenc, Lengyel Lajos, Tabák Lajos és mások által készített felvételek – egy része a szociális fényképezés területén a legjobb magyar fotótörténeti értékek részévé s időben is messze ható példává vált. Jóllehet Kassák Lajos maga nem fényképezett, mégis ő volt az, aki a fotográfia társadalmi szerepének meghatározása során összekapcsolta a fényképezés gyakorlatát és a vizuális ábrázolás kritériumait. Csatlós Judit előadása konkrét szituációk és esetek leírásaival világít rá, hogy a képkészítés folyamata alku tárgyává vált, melyben a megállapodás tárgya a fotós jelenléte egy társadalmi csoportban vagy térben. A szavalókórus 2015-ben alakult, fotóelméleti szövegekből írt szövegkönyvet ad elő, az alkalomhoz verbuvált fellépőkkel. https://www.facebook.com/events/530353260835537/

Bauhaus100 // Híres Bauhaus fotók

* Híres Bauhaus fotók – Moholy-Nagy László újításai és hatása Bajkay Éva művészettörténész előadása * Szociális építés vagy ikonikus épületek? Építészet a Bauhausban Ferkai András építészettörténész előadása Az előadással csatlakozunk a Bauhaus centenáriumhoz. 1919-ben kezdődött meg az oktatás és képzés a weimari Bauhausban Walter Gropius vezetésével. A Bauhaus mint mozgalom a modern művészet történetének egyik legmeghatározóbb forrása, képzőművészeti műhely és reform-iskola volt. Eszméi és gyakorlata számos későbbi művészeti irányzatot és szemléletet inspirált. Elsősorban az építészetben volt meghatározó, de más művészeti ágakra, például a fényképészetre is nagy hatással volt. Egyik legjelentősebb alakja, Moholy-Nagy László tanított is a Bauhaus iskolában. Az előadáson szó lesz Kárász Juditról is, aki elvégezte a dessaui Bauhaus fotószakát. André Kertész, Moholy-Nagy László, Robert Capa, Brassaï, Martin Munkacsi és további közel húsz különleges magyar fotográfus 150 izgalmas alkotása látható a Csók István Képtárban. A látogatók átfogó válogatást kapnak az első világháborút közvetlenül megelőző évektől a második világháború végéig terjedő korszak „képes” pillanataiból. A kiállításon szereplő munkák ízelítőt adnak az 1910–40-es évek társadalmi és művészeti közegéből, a divat világából, a háborúk pusztításaiból, és bepillantást engednek a korszak hétköznapjaiba. A tárlat az egyetemes fotográfiában megkerülhetetlen „ötök” stílusteremtő fotói mellett a világban kevésbé ismert, Magyarországon alkotó kortársak – többek között Balogh Rudolf, Escher Károly, Haár Ferenc, Kálmán Kata, Kárász Judit, Kerny István, Kinszki Imre, Pécsi József – munkáit is bemutatja. Képeik kreatív, kísérletező szellemről, az uralkodó és az adott korszakban elvárt, megszokott fotográfiai képstílusokkal szembeni másképp gondolkodásról is tanúskodnak, és mind fontos részei a magyar fotótörténetnek. A belépés ingyenes! https://www.facebook.com/events/843371599362731/

Kárász Judit 100 emlékkiállítás

A kiállítást megnyitja: E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója A kiállítást megnyitja: E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója

Kárász Judit 100 emléktábla avatás

Az emléktáblát felavatja: Dr. Albertini Béla fotótörténész, Magyar Fotótörténeti Társaság Szeged: Fekete sas u 20. Szivessy-ház Az emléktáblát felavatja: Dr. Albertini Béla fotótörténész, Magyar Fotótörténeti Társaság Szeged: Fekete sas u 20. Szivessy-ház

A szociófotótól a Bauhaus-ig - fotókiállítás

Csendben, feltűnés nélkül élt, pedig tehetsége, tudása, múltja sokkal többre jogosította volna. Legjobb szociofotósaink között tartjuk nyilván. Mint Bauhaus-tanítvány, tudta, ismerte és alkalmazta az új művészet szerint való képalakítási módokat is. Ahogy monográfusa írja, itthon nem produlkálhatott a fotóval, csak reprodukálhatott múzeumi műtárgyfotósként. Míg élt, nem becsültük meg eléggé. Legalább művészi hagyatékával sáfárkodjunk jobban!Kárász Judit(Szeged, 1912. május 21 - Budapest, 1977. május 30.) Csendben, feltűnés nélkül élt, pedig tehetsége, tudása, múltja sokkal többre jogosította volna. Legjobb szociofotósaink között tartjuk nyilván. Mint Bauhaus-tanítvány, tudta, ismerte és alkalmazta az új művészet szerint való képalakítási módokat is. Ahogy monográfusa írja, itthon nem produlkálhatott a fotóval, csak reprodukálhatott múzeumi műtárgyfotósként. Míg élt, nem becsültük meg eléggé. Legalább művészi hagyatékával sáfárkodjunk jobban!Kárász Judit(Szeged, 1912. május 21 - Budapest, 1977. május 30.)Gyermekkorát Szegeden, Pécsett és Budapesten töltötte. Középiskolai tanulmányai mellett egy szegedi fényképésztől eltanulta a szakma alapjait is. Érettségije után, 1930 októberében az École de la Photographie hallgatója lett, majd Fodor Etellel, Blüh Irénnel együtt elvégezte a dessaui Bauhaus Hochschule für Gestaltung fotószakát. Walter Peterhans mellett tanára volt Hans Albers és Vaszilij Kandinszkij is. Diplomáját 1932. június 21-én kapta kézhez. A Bauhäuslerek életét, mindennapjait felülnézeti, merészen komponált képek egész sorában örökítette meg. Mint társai közül sokan, fotóiban ő is megkülönböztetett figyelemmel fordult az ipari szerkezetek, hidak, építkezések, gyárépületek felé.1931-ben a Kommunistische Studenten Fraktion (Kostufa) tagja lett, s mivel részt vett a választási agitációban, kitiltották Sachsen-Anhalt területéről. 1932-1935 között Berlinben dolgozott a Dephot laboránsaként, ugyanott, ahol Friedmann Endre, a későbbi Robert Capa. Bejárta Németországot, Leicájával rögzítette élményeit, a berlini építkezéseket. A nyarakat általában Szegeden töltötte. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tagjaként közreműködött egy szociofotós kiadvány elkészítésében. Részt vett a falukutató mozgalomban Ortutay Gyula, Buday György, Erdei Ferenc és Hont Ferenc társaságában. Különösen sokat fényképezett vásárokon. 1933-ban a Városból tanyára 15 km című szegedi kiállítás képeinek nagy részét ő fényképezte. Tanult tőle Müller Miklós is.1935-ben sok társával együtt menekülnie kellett Németországból. Dániában talált menedéket. Kezdetben egy kis szigeten élt, 1945 után pedig egy koppenhágai szövőműhelyben dolgozott és csak a maga örömére fotografált. 1949 decemberében jött vissza Magyarországra. Nyugdíjazásáig, csaknem húsz éven át, a Múzeumok Országos Központja, majd az Iparművészeti Múzeum műtárgyfotósaként számos művészeti kiadványt, katalógust illusztrált, enteriőr- és műtárgyfotók ezreit készítette. Életművének legfontosabb szakasza már Dániában lezárultBár 1960-tól tagja lett a Magyar Fotóművészek Szövetségének, a művészi alkotómunkára igazából már nem jutott kedve, ereje..Kincses KárolyHelyszín: Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház - Mai Manó GalériaCím: 1065 Budapest-Terézváros, Nagymező utca 20.Telefon: (1) 473-2666Fax: (1) 473-2662E-mail: maimano@maimano.huNyitva: Minden hétköznap: 14.00 - 19.00Hétvégén és ünnepnapokon: 11.00 - 19.00