Azok a publikus események, amelyekben ezt az alkotói profilt megjelölték, de nem ő a publikáló Persona.
Jelenünk mindent felülíró médiuma, eszköze a képernyő. Megvalósult utópiaként is tekinthetünk arra a tényre, hogy digitalizált, audiovizuális információk tömegét fogadjuk be szinte kizárólag ezen a felületen keresztül. A képernyő előtörténetétől, a laterna magicától a mozin és a televízión keresztül jutunk a számítógép monitoráig és a lapos képernyőkig. A kiállítás olyan alkotásokkal reflektál a témára, a hetvenes évektől kezdve egészen máig, amelyek ezt a médiumot, technikát használják, értelmezik. A tárlat és edukációs program megvalósításában közreműködnek a Metropolitan Egyetem hallgatói és tanárai. Kiállító művészek: Badár Tamás, Beöthy Balàzs, Bori Gábor, Czigány Ákos, Dobokay Máté, Eperjesi Ágnes, Fernezelyi Márton, Gábor Imre, Gálik András, Halász Károly, Hámos Gusztáv, Havas Bálint, Hegyeshalmi László, Holló Zsuzsa, Janik Zoltán, Július Gyula, Papp Gergely, Károlyi Zsigmond, Lengyel András, Maurer Dóra, Mounier Noémi, Ősz Gábor, Szabó Dezső, Szegedy-Maszák Zoltán, Sugár János, Szirtes András, Türk Péter, Vanek Virág, Várnagy Tibor, Waliczky Tamás, Wolf Vostell Megnyitja: Dr. Peternák Miklós művészettörténész, a C3 Alapítvány igazgatója Kurátor: Szabó Dezső A kiállítás megtekinthető: 2026. október 16. – 2027. január 17. INGYENES BUSZJÁRAT: A kiállításmegnyitóra ingyenes buszjárat indul, mely regisztrációhoz kötött 2026. október 16-án 14:00 órakor a Budapest, XIV. ker. Olaf Palme sétány, a műjégpályával szemben lévő parkolóból, és 21:00 órakor a veszprémi Megyeház téri buszmegállóból a főváros irányába. Regisztrációját az arthouse@arthouseweb.hu címre várjuk. Fotó: Halász Károly Privát adás 2, 1975, Vintage Galéria Budapest #BicentennialofPhotography Ez a projekt a Francia Kulturális Minisztérium által a Fotográfia Bicentenáriuma minősítést kapta, és a Bicentenárium hivatalos programjába illeszkedik 2026. szeptember 1. és 2027. szeptember 30. között. This project has been awarded the Bicentennial of Photography label by the French Ministry of Culture and is part of the official programme of the Bicentennial from September 1, 2026 to September 30, 2027. https://www.facebook.com/events/1412583641023265/
Archív
Szeretettel várunk mindenkit Maurer Dóra PB – Persona Berg című kiállításának záróeseményén, ahol tárlatvezetést tart Aknai Katalin és Tóth Boglárka. Időpont: 2024.11.15. 18 óra Helyszín: Vintage Galéria // We welcome you to the closing event of Dóra Maurer's PB - Persona Berg exhibition, where Katalin Aknai and Boglárka Tóth will give a guided tour. Date: 15 November 2024, 6pm Location: Vintage Galéria https://www.facebook.com/events/1208773276866015/
Archív
Scroll down for English Szeptember 27-én, pénteken a kiállítás egyik művésze, Eperjesi Ágnes tart tárlatvezetést 17 órától. A részvétel érvényes múzeumi belépővel ingyenes. A tárlatvezetés nyelve magyar. Maurer Dóra „Fényelvtan”-műhelye, 1987-1988 2024. 05. 10. – 2024. 10. 13. Maurer Dóra életművében igen fontos szerepet játszott pedagógiai tevékenysége. Tanítványaival számos alkotótechnikával kísérletezett, köztük fotogram-kurzust is vezetett 1987-1988 között, melyen Czeizel Balázs, Eperjesi Ágnes, Hübner Teodóra, Jederán György és Zsuffa Csaba vettek részt. A „Vizuális kísérletek“ című, az Iparművészeti Főiskolán tartott órákon együtt dolgozva, sokszor egymás műveire reflektálva hozták létre fotogramjaikat, mely képek a kiállítás fókuszában állnak. Maurer tanári koncepciója az volt, hogy „a fotogram ábécéjének, enciklopédiájának” kidolgozásával foglalkozzanak, szisztematikusan fókuszálva a kép előállításának alkotóelemeire. A tárlat a különböző kísérletezési módok szerint mutatja be a Maurer-tanítványok, Czeizel, Eperjesi, Hübner és Jederán munkáit: a fény, a tárgy, a fényérzékeny felületek, a vegyszerek hatásait, a mozgás és a szín fotogramokká vált aktusait. A technikai eljárásokat gyakran kombinálták, így születtek műfaji találmányaik, mint a „kemofotogram”, vagy a „fotofrottázs”, melyekre a tárlat számos példát bemutat. „A fotogram ereje a hitelesség, hogy a tárgyak eredeti méretükben hagynak nyomot.” – foglalja egy mondatba Eperjesi Ágnes a technika egyedülálló értékét Beke Lászlónak, a kiállítás egyik főfalán is olvasható 1988-as Fotogrammatika-katalógusukban megjelent, műhelytársaival közös interjúban. Százkettő év telt el azóta, hogy Moholy-Nagy László vagy Man Ray fény-modulálásainak vívmányaival útjára indult a fotográfia legnépszerűbb kísérleti ágának története, melynek kiemelkedő előnye, hogy az alkotó nem igényel fényképezőgépet, csupán egy érzékeny fotópapírlapot. A fotogram, a fény lenyomata, egy kémiai és optikai jelenség egyesüléséből keletkező kép, ahol „a fényforrás és a nézőpont azonosak” (Maurer). Maurer Dóra „Fotogrammatika” – vagy ahogy Forgách András elnevezte – „Fényelvtan” műhelye mindmáig meghatározó tapasztalatokhoz vezette egykori tanítványait, akik ma is figyelnek Mesterük szavára. Tárlatunk célja tisztelet- és köszönetnyilvánítás az idén júniusban nyolcvanhetedik születésnapját ünneplő Maurer Dórának, Múzeumunk legfontosabb partnerének, az OSAS művészcsoport alapítójának. A kiállított fotói és fotogramjai az életmű fontos, a festményeinél, grafikáinál jelentősen kisebb számban fellelhető remekei, a kurzusán tanított kísérletezések előzményei. Kiállító művészek: Maurer Dóra, Czeizel Balázs, Eperjesi Ágnes, Hübner Teodóra és Jederán György Kurátorok: Czeizel Balázs, Pócs Veronika /// EN On Friday, September 27, one of the artists of the exhibition, Ágnes Eperjesi, will hold a guided tour in Hungarian starting at 5 PM. Participation is free with a valid museum ticket. Dóra Maurer’s “Light-grammar” workshop, 1987-1988 10 May 2024 – 13 October 2024 Dóra Maurer’s pedagogical work played a significant role in her body of work. She experimented with various creative techniques with her students, including leading a photogram course between 1987 and 1988, attended by Balázs Czeizel, Ágnes Eperjesi, Teodóra Hübner, György Jederán and Csaba Zsuffa. Collaborating in the “Visual Experiments” sessions held at the Hungarian Academy of Applied Arts, they often created their photograms together, reflecting on each other’s works, which are the focus of the exhibition. Maurer’s teaching concept was to develop “the alphabet, the encyclopedia” of photograms, systematically focusing on the creative elements of image production. The exhibition presents the works of Maurer’s students, Czeizel, Eperjesi, Hübner, and Jederán, according to various experimental methods: the effects of light, objects, photosensitive surfaces, chemicals, and the acts of movement and color transformed into photograms. They frequently combined technical procedures, resulting in genre inventions such as “chemophotogram” or “photofrottage,” of which the exhibition presents numerous examples. “The power of the photogram lies in its authenticity, leaving traces of objects in their original size,” summarizes Ágnes Eperjesi the unique value of the technique to László Beke in an interview published in their 1988 Photogrammatics catalogue, also displayed on one of the main walls of the exhibition. One hundred and two years have passed since the advent of the most popular experimental branch of photography initiated by the achievements of László Moholy-Nagy or Man Ray in light modulation, distinguished by the fact that the creator does not require a camera, only a sensitive photographic paper. The photogram, a trace of light, is an image created from the combination of chemical and optical phenomena, where “the light source and the viewpoint are identical” (Maurer). Dóra Maurer’s workshop on “Photogrammatics”, or as András Forgách called it, “Light-grammar”, has led her former students to defining experiences, and they still heed their master’s words today. Our exhibition aims to pay tribute and express gratitude to Dóra Maurer, founder of the OSAS artist group who celebrates her eighty-seventh birthday this June, and is the most important partner of our Museum. Her exhibited photographs and photograms are important pieces of her oeuvre, while significantly fewer in number than her paintings and graphic works, and are the precursors of the experiments she taught in her course. Exhibiting artists: Dóra Maurer, Balázs Czeizel, Ágnes Eperjesi, Teodóra Hübner és György Jederán Curators: Balázs Czeizel, Veronika Pócs Dóra Maurer’s “Light-grammar” workshop, 1987-1988 10 May 2024 – 13 October 2024 Dóra Maurer’s pedagogical work played a significant role in her body of work. She experimented with various creative techniques with her students, including leading a photogram course between 1987 and 1988, attended by Balázs Czeizel, Ágnes Eperjesi, Teodóra Hübner, György Jederán and Csaba Zsuffa. Collaborating in the “Visual Experiments” sessions held at the Hungarian Academy of Applied Arts, they often created their photograms together, reflecting on each other’s works, which are the focus of the exhibition. Maurer’s teaching concept was to develop “the alphabet, the encyclopedia” of photograms, systematically focusing on the creative elements of image production. The exhibition presents the works of Maurer’s students, Czeizel, Eperjesi, Hübner, and Jederán, according to various experimental methods: the effects of light, objects, photosensitive surfaces, chemicals, and the acts of movement and color transformed into photograms. They frequently combined technical procedures, resulting in genre inventions such as “chemophotogram” or “photofrottage,” of which the exhibition presents numerous examples. “The power of the photogram lies in its authenticity, leaving traces of objects in their original size,” summarizes Ágnes Eperjesi the unique value of the technique to László Beke in an interview published in their 1988 Photogrammatics catalogue, also displayed on one of the main walls of the exhibition. One hundred and two years have passed since the advent of the most popular experimental branch of photography initiated by the achievements of László Moholy-Nagy or Man Ray in light modulation, distinguished by the fact that the creator does not require a camera, only a sensitive photographic paper. The photogram, a trace of light, is an image created from the combination of chemical and optical phenomena, where “the light source and the viewpoint are identical” (Maurer). Dóra Maurer’s workshop on “Photogrammatics”, or as András Forgách called it, “Light-grammar”, has led her former students to defining experiences, and they still heed their master’s words today. Our exhibition aims to pay tribute and express gratitude to Dóra Maurer, founder of the OSAS artist group who celebrates her eighty-seventh birthday this June, and is the most important partner of our Museum. Her exhibited photographs and photograms are important pieces of her oeuvre, while significantly fewer in number than her paintings and graphic works, and are the precursors of the experiments she taught in her course. Exhibiting artists: Dóra Maurer, Balázs Czeizel, Ágnes Eperjesi, Teodóra Hübner és György Jederán Curators: Balázs Czeizel, Veronika Pócs https://www.facebook.com/events/1067922281375516/
Archív
„Tér és idő a fotográfiában” cianotípia-fotogram és lumenprint témájú workshop Ákos Leventével a „Maurer Dóra »Fényelvtan«-műhelye, 1987–1988″ című kiállításban 2024. augusztus 28-án, szerdán 17 és 19 óra között. „Ákos Levente idén diplomázott a Budapesti Metropolitan Egyetem Fotográfia MA szakán. 2020 óta a pécsi Drukker Közösségi Nyomdaműhely, és 2021 óta a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának a tagja, 2023-tól vezetőségi tagja. Munkáiban előszeretettel ötvözi az új képalkotási technológiákat analóg és archaikus fotográfiai eljárásokkal és nyomdatechnikai megoldásokkal. Örömmel használja fel az archív fényképek, könyvek és kiadványok nyújtotta képi és konceptuális lehetőségeket a kortárs kérdésekre és problémákra való reflexióhoz. Az utóbbi időben figyelme a kamera nélküli fotográfia és az alternatív, környezetbarát képkidolgozás felé fordult.” A programon érvényes múzeumi belépővel lehet részt venni és részvétel regisztrációhoz kötött. Regisztráció: vasarely@szepmuveszeti.hu. /// “Space and Time in Photography” workshop with Ákos Levente on photogram in the exhibition “Dóra Maurer's ‘Light-Grammar’ Workshop, 1987–1988″ on Wednesday, August 28, 2024, from 5 to 7 pm. “Ákos Levente graduated this year from the Budapest Metropolitan University with an MA in Photography. He has been a member of the Drukker Community Print Workshop in Pécs since 2020, and of the Studio of Young Photographers since 2021, and a board member since 2023. In his work he combines new imaging technologies with analogue and archaic photographic processes and printing techniques. He enjoys using the visual and conceptual possibilities offered by archival photographs, books and publications to reflect on contemporary issues and problems. Recently, his attention has turned to camera-less photography and alternative, environmentally friendly image processing.” The programme is held in Hungarian and is open to all with a valid museum pass and registration is required. Registration: vasarely@szepmuveszeti.hu. https://www.facebook.com/events/412789348482222/
Archív
Tárlatvezetés Czeizel Balázssal és Hübner Teodórával, Maurer Dóra egykori tanítványaival a „Maurer Dóra »Fényelvtan«-műhelye, 1987–1988" című kiállításban 2024. július 24-én 17.30-tól. A programon való részvétel ingyenes. /// Guided tour with Balázs Czeizel and Teodóra Hübner, former students of Dóra Maurer in the exhibition "Dóra Maurer's "Light-Grammar" Workshop, 1987–1988" on 24 July 2024 from 5.30 pm. Participation in the programme is free of charge. https://www.facebook.com/events/1009291104112726/
Archív
A kiálllítást megnyitja: Tóth Balázs Zoltán alteregója Cséka György A Rorschach Image című csoportos kiállítás az elmúlt ötven év magyar fotómunkáiból válogat. A három különálló kiállítótérben megrendezett tárlat a tükör és a tükrözés kérdéseivel foglalkozik, apropója a svájci pszichiáter, Hermann Rorschach halálának 100. évfordulója, aki a róla elnevezett tintafolttesztet a páciensei személyiségstruktúrájának feltérképezésére használta. A tárlaton Bak Imre, Czigány Ákos, Dobokay Máté, Eperjesi Ágnes, Erdély Miklós, Gerhes Gábor, Károlyi Zsigmond, Maurer Dóra, Méhes László, Németh Hajnal − Beöthy Balázs, Palotai Gábor, Perneczky Géza, Pinczehelyi Sándor, Ujj Zsuzsi, Vető János és Zalavári András analóg, digitális és kamera nélküli módszerrel készült alkotásai láthatóak. Először lesz teljes egészében látható Szabó Dezső Copy című legújabb „cameraless” sorozata. A megnyitó után 18:30 Szabó Dezső tárlatvezetése a kiállításán. A Rorschach Image az acb Galéria, Erdély Dániel, a Kisterem, a Neon Galéria, a Várfok Galéria és a Vintage Galéria segítségével valósult meg. A megnyitóra autóbusz indul Budapestről, a BAH csomóponti benzinkúttól 15:00 órakor. Az utazásra jelentkezni ímélcímmel és telefonszámmal lehet az arthouse@arthouseweb.hu ímélcímen, valamint a +36 88 425 204 telefonszámon. Részletek a Művészetek Háza Veszprém honlapján, http://www.arthouseweb.hu/ https://www.facebook.com/events/400695871924185/
Archív
Január 29-én nyílt meg Maurer Dóra So sehen und anders sehen című önálló kiállítása Kunsthalle Bielefeldben. A tárlat május 15-ig látogatható. Maurer Dóra a rendszerváltás előtt a független művészeti színtér fontos figurája volt, más, szabadon gondolkodó alkotókkal, zeneszerzőkkel, képzőművészekkel, irodalmárokkal, elméleti emberekkel együtt. Az 1937-es születésű művész alapvetően grafikusi képzést kapott, 1955 és 1961 között tanult a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő-, illetve képgrafika szakán – korai grafikai munkáiból 2017-ben a Magyar Képzőművészeti Egyetem rendezett A hatvanas évek vége felé fordult érdeklődése a fotó és a konceptuális művészi gondolkodás felé, a fotóalapú megoldások, a film, a személyes akciók is ekkortól jelennek meg alkotói gyakorlatában, s a hetvenes évek során művészetét már teljes mértékben ez az irány határozta meg. A matematikai gondolkodás, a logika, a geometrikus rendszerek, a szerialitás is foglalkoztatják, a nemzetközi színtéren legismertebbé vált munkái jelentős részben ezen koncepciók jegyében fogant művek. A nyolcvanas évek során művészetében sajátos módon jelenik meg a szín, valamint a térhasználat, a kilencvenes évek pedig festészeti fordulatot hoznak, majd egyre inkább a görbült síkok és tér problémája kezdik foglalkoztatni. Nagyon fontos Maurer Dóra művészetpedagógiai, művészetszervezői és kiadói tevékenysége is. Több nemzedéknyi hazai művésszel került kapcsolatba tanárként, sokak gondolkodására volt nagy hatással. Művészetpedagógiai munkáját még 1975-ben, Erdély Miklóssal együtt kezdte kreativitás-kurzusok formájában, az akkori időkben alternatívnak számító pedagógiai módszerek alapján. Alapítója az OSAS (Open Structures Art Society) nevű szerveződésnek, ma is tanít, szervez kiállításokat és ad ki katalógusokat, könyveket. 1987-1991 között a budapesti Iparművészeti Főiskola (a mai MOME) vendégtanára, 1997 és 2007 között tanított a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, később Magyar Képzőművészeti Egyetemen (MKE). Ma az MKE Doktori Tanácsának tagja. 2017-ben lett a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elnöke. Maurer Dóra nemzetközi “áttörése” a magyar és a kelet-közép európai képzőművészet egy izgalmas története. Mivel férje, Gáyor Tibor festőművész osztrák állampolgár, 1967-től kezdődően Budapesten és Bécsben él. Művészetét osztrák-német területen már a hetvenes évektől jól ismerték, köz- és magángyűjteményekbe is bekerült. Később a világ egyre több pontján, szinte folyamatosan szerepeltek és szerepelnek művei.
Archív
Herczeg Klára-díj 2021 A Stúdió Alapítvány örömmel ad hírt a 2021-es Herczeg Klára-díj díjátadó eseményéről, valamint ezzel egybekötve Várnai Gyula senior díjazott és Tranker Kata junior díjazott közös kiállításának megnyitójáról. A Stúdió Alapítvány kuratóriuma idén Aknai Katalint, Berhidi Máriát és Pinczehelyi Sándort kérte fel, hogy a szakmai zsűri tagjaként döntsenek a senior díjazott személyéről. A senior díj jelölője, Szalai Bori által javasolt művészek közül - Komoróczky Tamás, Várnagy Tibor és Várnai Gyula - a szakmai zsűri a senior díjat Várnai Gyulának ítélte. A junior díjra idén is az FKSE tagjai jelölhettek olyan 35 év alatti alkotót, aki az elmúlt években kiemelkedő teljesítményt nyújtott és aktívan hozzájárult az FKSE közösségének építéséhez. A jelöltek közül egy öttagú zsűri, amelynek tagjai Gadó Flóra, Lendeczki Kinga, Kútvölgyi-Szabó Áron, Petrányi Luca és Zemlényi-Kovács Barnabás voltak, választotta ki a díjazottat. A junior díjért szoros versenyben lévő művészek közül - Horváth Gideon, Süveges Rita, Tranker Kata és xtro-realm - a zsűri a junior díjat november 29-i döntése alapján Tranker Katának ítélte. Megnyitó: 2022. 01. 22. 18.00 Cím: Képíró utca 6., 1053 Budapest A kiállítás 2022. 02. 05-ig látogatható a Foton Galéria nyitvatartási ideje alatt. -------------------------------- A NÉVADÓRÓL Herczeg Klára Munkácsy-díjas szobrász- és éremművész 1906. október 13-án született Budapesten. Gyermekkorában Bécsben élt. Művészeti tanulmányait először Bécsben, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte 1924-28 között, ahol mestere Kisfaludy Stróbl Zsigmond volt. 1929-30-ban Berlinben élt, ahol többek között a Rosenthal porcelángyár számára készített kisplasztikákat, hogy megélhetését biztosítsa. 1930-33 között Párizsban Charles Despiau mellett képezte tovább magát. 1925 óta szerepelt műveivel hazai és nemzetközi kiállításokon. Részt vett az 1937. évi párizsi és az 1938. évi New York-i világkiállításon. Mintegy harminc köztéren felállított szobra látható Budapesten és az egész országban. Hazai múzeumokon kívül megtalálhatók művei külföldön is (pl.: nürnbergi Dürer-Hausban és az amszterdami Van Gogh Múzeumban). 1997. augusztus 6-án hunyt el Budapesten. A HERCZEG KLÁRA-DÍJ TÖRTÉNETE Herczeg Klára végrendeletében az örökség egy részét művészek támogatására szánta. A Herczeg-hagyaték kezelője, Dr. Székely Ádámné Dr. Szűts Ildikó úgy döntött, hogy a Fiatal Képzőművészek Stúdiójára (mint a pályakezdő képzőművészeket képviselő szervezetre) testálja át azt a megtisztelő feladatot, hogy döntsön a támogatás formájáról. A Stúdió egy – az örökhagyóról elnevezett – díjat alapított, melynek - mivel Herczeg Klára mindig fontosnak tartotta az idős és fiatal generációk egymáshoz való közeledését - minden évben egy senior és egy junior díjazottja van. A díjat a Stúdió Alapítvány (SA) gondozza. A Herczeg Klára-díj 1998 óta minden évben kiadásra kerül. A DÍJAT 1998 ÓTA AZ ALÁBBI MŰVÉSZEK KAPTÁK: 2020. Jovánovics György - Kútvölgyi-Szabó Áron 2019. Csutak Magda - Dallos Ádám 2018. Berhidi Mária – Rudas Klára 2017. Pinczehelyi Sándor – Ember Sári 2016. Maurer Dóra – Gosztola Kitti 2015. Kemény György – Trapp Dominika 2014. Ladik Katalin – Szemző Zsófia 2013. Bodóczky István – Kerezsi Nemere 2012. Baksa-Soós János – Csákány István 2011. Szirtes András – Hatházi László András 2010. Medve András – Horváth Tibor 2009. feLugossy László – Szörényi Beatrix 2008. Körösényi Tamás – SZAF (Mécs Miklós és Fischer Judit) 2007. St. Auby Tamás – Gróf Ferenc (Société Réaliste) 2006. Szikora Tamás – Tibor Zsolt 2005. Türk Péter – Lóránt Anikó 2004. Lantos Ferenc – Galbovy Attila / Péli Barna 2003. Deim Pál – Szász György 2002. Major János – Kokesch Ádám 2001. Kaján Tibor – Benczúr Emese 2000. Gyarmathy Tihamér- Király András 1999. Lossonczy Tamás – Schneemeier Andrea 1998. Papp Oszkár – Wächter Dénes ------------- grafika: Süveges Rita Támogató: NKA - Nemzeti Kulturális Alap http://www.nka.hu/ Honfi Zsolt (műtárgyszállítás) https://www.facebook.com/events/1124923538323410/
Archív
Magán és nyilvános terek. Fotóalapú válogatás a Balázs–Dénes Gyűjteményből A Budapest FotóFesztivál 2021 programja Megnyitó: Balázs Árpáddal és Dénes Andreával Ébli Gábor beszélget megtekinthető: 2021. május 24. Kiállító művészek: Asztalos Zsolt, Csákány István, Csoszó Gabriella, Csörgő Attila, Eperjesi Ágnes, Esterházy Marcell, Andreas Fogarasi (AT), Halász Károly, Károlyi Zsigmond, Kis Varsó, Kokesch Ádám, Eva Kotatkova (CZ), Kútvölgyi-Szabó Áron, Lakner Antal, Maurer Dóra, Alex Mirutziu (RO), Ősz Gábor, Dan Perjovschi (RO), Puklus Péter, Kamen Stoyanov (BG), Szabó Dezső, Szacsva y Pál, Szegedy-Maszák Zoltán, Szemző Zsófia, Jirí Thyn (CZ), Zalavári András Balázs Árpád és Dénes Andrea gyűjteményének egyik meghatározó iránya a neoavantgárd és a poszt-konceptuális művészet reflexiója olyan társadalmi ügyekre, amelyek a bennünket körbevevő privát és köztér átalakulásához, szimbolikus üzeneteihez kötődnek. A hetvenes évektől máig a művészek ezeket a témákat gyakran fotós eszközökkel vizualizálják. A kiállítás tematikája a FUGA-hoz, fotós nyelvezete a fesztiválhoz kötődik, miközben kritikai, gyakran humoros, néhol provokatív kortárs alkotásokat mutat be. http://www.budapestphotofestival.hu/ https://www.facebook.com/events/1392832161116016/
Archív
Szeretettel meghívjuk Asztalos Zsolt: My Art című egyéni kiállítására. Megnyitó: 2020. február 20., csütörtök, 18 óra Megnyitó beszéd: Szegedy-Maszák Zsuzsanna, művészettörténész A kiállítás megtekinthető: 2020. április 25-ig, keddtől péntekig 12 és 18 óra, szombaton 11 és 17 óra között Cím: 1088, Budapest, Bródy Sándor u. 36. Asztalos Zsolt My Art című sorozatában saját műveit állítja fókuszba, eddigi munkásságát dolgozza fel. A műtárgy szellemi erején kívül a műtárgy fizikai jellege foglalkoztatja. Műtárgyakból épít installációkat, melyeket fotókon dokumentál. A műtárgyak egyfajta eszközökké válnak egy újabb mű létrejöttében. A művészetén való különös felülemelkedés, játékos nagyvonalúság hatja át a My Art sorozatot. A fotókon szereplő műtárgyak soha nem fedik fel valódi jellegüket. Asztalos Zsolt (1974) 1999-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán Dienes Gábor, majd Maurer Dóra osztályában. Közel száz hazai és nemzetközi, csoportos és egyéni kiállításon vett részt. 2013-ban a Velencei Képzőművészeti Biennálén a Kilőtték, de nem robbant fel című alkotásával képviselte Magyarországot. 2007–2010 között Derkovits Gyula-ösztöndíjban részesült, majd 2016-ban Munkácsy Mihály-díjjal tüntették ki. 2017-ben szerepelt a Bukaresti Biennálén. 2020-ban egyéni kiállítása nyílik a Kiscelli Múzeumban, illetve csoportos kiállításon vesz részt a Portlandi Kortárs Művészeti Központban Ismeretlen szerző címmel. Asztalos konceptuális művész, különféle multimediális technikákat alkalmaz; installációban, videóban, fotóban, printben, ready-made-ben gondolkozik. Munkái két fő témát ölelnek fel: a hétköznapi ember helyzetét a fogyasztói társadalomban és a múltunkhoz való viszonyt, az emlékezés relativitását vizsgálják. // We are pleased to announce Zsolt Asztalos: My Art solo exhibition. Opening: 20 February 2020, Thursday, 6 p.m. Opening speech: Zsuzsanna Szegedy-Maszák, art historian On view until: 25 April 2020, from Tuesday to Friday, 12 p.m. to 6 p.m., on Saturday 11 a.m. to 5 p.m. Address: 36 Bródy Sándor street, Budapest, 1088 Zsolt Asztalos focuses on his own works, he processes his oeuvre in his My Art series. Beyond the intellectual power of the artwork, he is interested in its physical nature. He builds installations from artworks which he then documents on photographs. The artworks become a kind of tool in the creation of another work. This unusual surmounting over his own art and his playful generosity pervades the My Art series. The artworks on the photos never reveal their true nature. Zsolt Asztalos (1974) graduated as a painter in 1999 from the Hungarian Academy of Fine Arts in the class of Gábor Dienes and Dóra Maurer. He participated in numerous prestigious exhibitions internationally, in 2013 he represented Hungary with his video installation entitled Fired but Unexploded at the Venice Biennale. Between 2007 and 2010 he received the Derkovits Gyula Scholarship and in 2016 he was awarded with the Munkácsy Mihály Prize, the most prestigious state award in Hungary in the field of fine arts. He participated in the Bucharest Biennale in 2017. In 2020 he will have a solo exhibition at the Kiscell Museum and will participate in the group show The Unknown Artist at the Portland Center for Contemporary Art & Culture. Asztalos is a conceptual artist working with various multimedia techniques such as installation, print, photo, video and ready-made. The central theme of his work is the relation to our past and the relativity of remembering.
Archív
Tárlatvezetés Maurer Dóra képzőművésszel a Bauhaus 100. A zseniális kísérletező: Moholy-Nagy László fotográfiái kiállításon Maurer Dóra képzőművész ma nemzetközileg is az egyik legelismertebb magyar művész, akinek műveit London, Párizs és New York legjelentősebb múzeumaiban mutatják be. Analitikus, kísérletező alkotóművész, ezért is különlegesen ritka lehetőség, hogy a hasonló alkotói attitűddel alkotó Moholy-Nagy László fotográfiáit az ő szemén keresztül nézhetjük a tárlatvezetésen. A kiállítás az itthoni legnagyobb, a Magyar Fotográfiai Múzeumban őrzött 87 darabos Moholy-Nagy kollekciót mutatja be egyben, amely Budapesten először lesz látható. Program vezetője: Maurer Dóra Max. létszám: 25 fő Regisztráció: március 18-tól. Az esemény Budapest Art Week karszalaggal látogatható. A Budapesti Tavaszi Fesztivállal közös program. https://www.facebook.com/events/310199783031521/
Archív
Fotótendenciák Válogatás a Paksi Képtár fotó alapú műveiből A kiállítás az emeleti térben megtekinthető: 2018/10/19-2018/11/18 _ A Paksi Képtár organikusan fejlődő gyűjteményének egészen a kezdetektől fogva hangsúlyos részét képezték azok a fotó alapú munkák, amelyekből a jelenlegi válogatás létrejött. A most bemutatott képek/fényképek mediális sajátosságából következik, hogy különböző alkotói magatartásokon keresztül, de mégis a technikai kép meghatározó nyelvrendszere által irányítják szemlélőjük figyelmét. Fogalmak, testek, terek és történések rögzített pillanatai ezek, amelyek olvasásánál a „fényképezőképpel fölszerelt ember” állásfoglalása vagy inkább szerepe válik érdekessé. _ BAK Imre │CSÖRGŐ Attila │Eletta CORDOVANI │ FABRICIUS Anna │Franco DAGANI │GYENIS Tibor │HALÁSZ Károly │ KÁROLYI Zsigmond │ KISMÁNYOKY Károly │KOKESCH Ádám │ KONCZ András │MAURER Dóra │MEDVE Zsuzsa │SZIJÁRTÓ Kálmán │TÓT Endre │ TÜRK Péter │ VERESS Zsolt-NEMES Csaba │ VESZELY Beáta _ https://www.facebook.com/events/181211469421478/
Archív
2013. január 24. és 2013. április 07. között láthatják az érdeklődők a TÜKÖR ÁLTAL HOMÁLYOSAN | Arcok tegnap és ma című kiállítást az Ernst Múzeumban. Kurátor: Gulyás Gábor Társkurátorok: Angel Judit, Rózsás Lívia 2013. január 24. és 2013. április 07. között láthatják az érdeklődők a TÜKÖR ÁLTAL HOMÁLYOSAN | Arcok tegnap és ma című kiállítást az Ernst Múzeumban. Kurátor: Gulyás Gábor Társkurátorok: Angel Judit, Rózsás Lívia Marina Abramović / Ulay | Peter Aerschmann | Francis Al?s | Beöthy Balázs | Joseph Beuys | Christian Boltanski | Rineke Dijkstra | Marlene Dumas | Erdély Miklós | Esterházy Marcell | Valie Export | Fehér László | Gaál József | Gilbert & George | Nan Goldin | Hajas Tibor | Hámos Gusztáv | Gary Hill | Jovián György | Birgit Jürgenssen | Kelemen Károly | Sarah Lucas | Urs Lüthi | Maurer Dóra | Hermann Nitsch | Mike Parr | William Pope L. | Arnulf Rainer | Józef Robakowski | Ulrike Rosenbach | Dieter Roth | Thomas Ruff | Andres Serrano | Cindy Sherman | Szépfalvi Ágnes | Tót Endre | Türk Péter | Veres Szabolcs | Bill Viola | Peter Weibel Az emberi arc egyszerre néző és nézett, de főként ez utóbbi: saját arcunkat is csak kívülről, valamiben tükröződve láthatjuk. Metafizikai, etikai, szemiotikai és művészeti szempontból egyaránt az ember legfontosabb testrésze: az arcnak világteremtő ereje van. A portré a képzőművészet meghatározó műfaja, amelyen hagyományosan az emberi arc ábrázolását, egy személy külsejének és személyiségének megjelenítését szokás érteni. Ez a műfaji meghatározás egyszerűnek tűnik, az elmúlt évtizedekben mégis kevés olyan jelentős műalkotás született, mely esetében a definíció teljességgel érvényesülne. Mintha az ilyen típusú ábrázolás kívül esne a mai kortárs képzőművészet körén: a reprezentált arc sokkal inkább eszközzé vált, mint a művészet korábbi időszakaiban. Joggal tehetjük fel a kérdés, hogy valójában mit is jelent ma a portré? Milyen funkciót lát el ez a műfaj a fotográfia, a film, a virtualitás korában? Kit és miért ábrázol a XX. század végi és a XXI. századi portré? Mi lehet ma a portré műfajának társadalmi szerepe? Ezek a kiállítás alapvető kérdései, mely mindemellett a műgyűjtő és múzeumalapító Ernst Lajos személye előtt tiszteleg, múzeumának centenáriuma alkalmából. Ismeretes, hogy Ernst főként portrékat gyűjtött és mutatott be: vezetése alatt jórészt történelmi arcképcsarnokok darabjai, költők, művészek arcmásai alkották az Ernst Múzeum állandó kiállítását. Most a műgyűjteményre is emlékezve kerülnek művek a múzeum termeibe, azonban annak romantikusan heroikus rendezőelvével ellentétben a jelenlegi kiállítás azt a művészeti változást igyekszik megjeleníteni, mely az emberi arc megjelenítésének módjában, indítékaiban és céljaiban az elmúlt négy évtizedben végbement.
Archív
A Fotóművészeti Szabadegyetem első évadának utolsó előadója Maurer DóraKossuth–díjas művész, Magyar Képzőművészeti Egyetem, professor emerita. Kiterjesztett fotográfia című előadása 2012. június 19-én, kedden 18.30-tól lesz a Mai Manó Házban. A Fotóművészeti Szabadegyetem első évadának utolsó előadója Maurer Dóra Kossuth–díjas művész, Magyar Képzőművészeti Egyetem, professor emerita. Kiterjesztett fotográfia című előadása 2012. június 19-én, kedden 18.30-tól lesz a Mai Manó Házban. Az előadás címe és témája egy 1980-ban, Bécsben megrendezett nemzetközi fotókiállításhoz kapcsolódik. A kiállítás rendezői, Peter Weibel és Anna Auer az átláthatatlanul gazdag anyagban a megrendezett érzékelés, a piktorializmus, a formák, felületek és struktúrák, a fotóformák, a szubjektív fotó, a tükröződés, a perspektíva, a modell és mérték, a mozgás, a színes fotó, és a kamera nélküli fény képek kategóriákkal és ezeknek elméleti körvonalazásával igyekeztek rendet vágni. Az előadás miközben újrafogalmazza és kibővíteni igyekszik e kategóriákat, kísérletet tesz a mai „fotó mint művészet - művészet mint fotó” eredményeinek integrálására.
Archív
Az egri Kepes Intézet és Bán András meghívja Önt és barátait aTávmérő - Fotográfiai munkák és látásrendszerek az elmúlt ötven évből című kiállítására Az egri Kepes Intézet és Bán András meghívja Önt és barátait a Távmérő - Fotográfiai munkák és látásrendszerek az elmúlt ötven évből című kiállítására Asztalos Zsolt, Áfrány Gábor – Harsányi Réka – Lepsényi Imre – Szegedy-Maszák Zoltán – Szüts Eszter, Bak Imre, Bakos Gábor – Weber Imre, Barakonyi Szabolcs, Baranyay András, Barta Zsolt Péter, Berekméri Zoltán, Boros György, Bozsó András, Bukta Imre, Csontó Lajos, Csoszó Gabriella, Drégely Imre, Elek Judit, Erdei Kriszta, Fabricius Anna, Fátyol Vilola, Gémes Péter, Gyenis Tibor, Hajas Tibor, Halász Károly, Kelemen Károly, Kerekes Gábor, Komoróczky Tamás, Koncz András, Kondor Béla, Koronczi Endre, Kudász Gábor Arion, Lengyel András, Maurer Dóra, Nagy Tamás, Pettendi Szabó Péter, Soltész István, Szabó Benke Róbert, Szalai Tibor, Szilágyi Lenke, Szűcs Tibor, Taskovics Dorka, Vancsó Zoltán, Vass Alberik, Jokesz Antal / Yokes
Archív
Megtekinthető:keddtől péntekig 14-18 óráig. Megtekinthető:keddtől péntekig 14-18 óráig. Maurer Dóra (1937-) képzőművész. 1961-ben végez a Magyar Képzőművészeti Főiskolán festő- és képgrafika szakán. 1975-77 között Kreativitási gyakorlatok címmel szakkört vezet a Ganz- Mávag-ban Erdély Miklóssal. Alkotótevékenysége mellett fontos a pedagógiai és művészetszervező munkássága. Több műfajban tevékenykedik. Festményei mellett grafikákat, fotókat, filmeket, installációkat készít. A geometria, a színelmélet és az érzékelés különböző elméleteinek felhasználásával készülő sorozatai egyszerre játékos kísérletek és tudományos igényű megfigyelések. A kiállításon szereplő Zsilipek (1980-81) sorozatban a fénykísérlet (fotó és fotogram), porral és folyadékkal kiegészülve egyfajta struktúraanalízissé bővül.
Archív
2012 február 10-től március 25-ig a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban láthatják az érdeklődők a "szak-közi-kör" című kiállítást, amely Maurer Dóra alkotói és tanítói munkájának összefüggéseit mutatja be. Maurer Dóra 1981-1983 között képzőművészeti szakkört vezetett a Szépművészeti Múzeumban. Az általa szak-közi-körnek nevezett kör középpontjában a fény segítségével való képrögzítés: fotogramkészítés, fényképezés és filmkészítés állt. 2012 február 10-től március 25-ig a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban láthatják az érdeklődők a "szak-közi-kör" című kiállítást, amely Maurer Dóra alkotói és tanítói munkájának összefüggéseit mutatja be. Maurer Dóra 1981-1983 között képzőművészeti szakkört vezetett a Szépművészeti Múzeumban. Az általa szak-közi-körnek nevezett kör középpontjában a fény segítségével való képrögzítés: fotogramkészítés, fényképezés és filmkészítés állt. A Magyar Fotográfiai Múzeumban őrzött szakköri anyag szoros kapcsolatba hozható Maurer saját, különböző médiumokat és technikákat alkalmazó munkáival: fotóival, grafikáival, festményeivel, filmjeivel. Jelen kiállítás e kétféle tevékenység - alkotás és tanítás - közötti összefüggések feltárására, azonos kulcsfogalmak mentén történő leírására vállalkozik. A kiállítást dr. Beke László művészettörténész nyitja meg 2012. február 10-én, pénteken, 17 órakor. A kiállítás kurátora: Király Judit A kiállítás megtekinthető: 2012. március 25-ig, hétfő és kedd kivételével naponta 10-17 óráig
Archív
A Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Házfotóművészeti szabadegyetemének előadásai Mérhető, látható, hogy az elmúlt évek során rohamosan növekszik az érdeklődés korunk művészeti jelenségeinek megértése, megismerése iránt. A fotóművészet is egyre inkább elfoglalja méltó rangját, hiszen alapvetően megváltoztatta vizuális kultúránkat, új perspektívákat nyitott a művészi kifejezés területén, és információs hatalommá lett a világról való tudás, és az emlékezés területein. A Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház fotóművészeti szabadegyetemének előadásai Mérhető, látható, hogy az elmúlt évek során rohamosan növekszik az érdeklődés korunk művészeti jelenségeinek megértése, megismerése iránt. A fotóművészet is egyre inkább elfoglalja méltó rangját, hiszen alapvetően megváltoztatta vizuális kultúránkat, új perspektívákat nyitott a művészi kifejezés területén, és információs hatalommá lett a világról való tudás, és az emlékezés területein. A fotó egyben a legtágabban művelt művészeti ág, gyakorlatilag mindenki űzheti, akinek van egy kis hobbi fényképezőgépe. Tehát mindenkinek van köze hozzá. A Mai Manó a 2011-2012-es szezonban egy 10 előadásból álló fotó szabadegyetemet kínál a nagyközönségnek. A Szabadegyetem a fotóművészetet lehetőségeit megteremtő technikatörténeti előadással indul, majd a legfontosabb trendeket, jelenségeket mutatja be miközben vetített remekművek sokaságával találkoztunk. Végül az fotó intézményi hátterével és a művész és sajtófotó piacának területeivel is megismerkedhet a hallgató. Az utolsó előadás pedig lezárás helyett kinyit egy ablakot a fény művészetének alternatív útkereséseire, a fény koncepciójának más megjelenítési módjaira. A fotó különböző izgalmas kérdéseivel foglalkozó szakmák legkiválóbb képviselőit kértük fel a sorozat előadásainak megtartására. Az előadók listája garancia arra, hogy a látogatók izgalmas szellemi és vizuális élményekben részesüljenek a gazdag fotó illusztrációval kísért előadásainkon. Rettentően fontos hiánypótló kínálatot nyújt a Fotó Szabadegyetem azok részére, akik magas szintű tudás igényével érdeklődnek a fotó művészetének speciális kérdései iránt. A Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház fotóművészeti szabadegyetemének előadásai 1. előadás 2011. szeptember 27. kedd 18.30 Kincses Károly művészeti főtanácsadó, Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház Képekről vagy jót, vagy semmit! Mi a fénykép? És mi nem az? Meghatározó-e a fotótechnika a fényképezés történetében? Mit kezdhet egy fotómuzeológus olyan fényképekkel, amelyek ezüstlapra, viaszos vászonra, üvegre vagy bármely más hordozóra készültek, és mit azokkal, amelyeket fizikai valójukban sosem látott, csak mondjuk interneten át? Mit kezdhet az Önök birtokában lévő sokmilliárd családi fotóval? A fototechnika fejlődése befolyásolja-e a fotókban konzerválódott tudáselemek értékét és az érzéki borzongást a megállított idő misztikuma felett? 2. előadás 2011. október 25. kedd 18.30 Rényi András az ELTE Művészettörténeti Intézetének vezetője Platón barlangjában - a fotó filozófiája Az előadásban néhány közönséges és művészi példa elemzésén keresztül a fénykép bizonyos ontológiai sajátosságaira illetve a fotót érintő esztétikai diskurzusok néhány elemi összetevőjére szeretnék rámutatni. Tézisem lényege, hogy a fotó ereje nem abban áll, hogy cáfolhatatlan tárgyi információt közöl a valóságról, hanem hogy jelenlétet bizonyít. Barthes szerint a fotó ténymegállapító ereje nem a tárgyra, hanem az időre vonatkozik. Ezért képelméletileg termékenyebbnek tűnik, ha nem ikonikus (hasonlóságon alapuló) jelként, hanem az expozíció idejéhez kötődő indexként értjük meg. 3. előadás 2011. november 29. kedd 18.30 Beke László az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének igazgatója A fotó és a képzőművészet kölcsönhatásának újabb megnyilvánulásai A a fényképezés és festészet (félreértett) rivalizálása jelen van már a kezdeteknél is: a szigorú értelemben vett dokumentarizmus és a magát tudatosan "művészinek" tekintő fotográfia állnak szemben egymással. Majd az egész századon végigvonul az avantgárd irányzatok és fényképészeti megfelelőik együttműködése. Az 1960-as évektől fellépő konceptuális művészet és bizonyos mértékig a hiperrealizmus radikálisan új kontextusba helyezi a fotót és új fejlődés indul meg. Az előadás főleg a még ennél is újabb jelenségekkel foglalkozik, amilyenek a "photobased art", az "inszenierte Fotografie" vagy az analóg/digitális fényképezés problematikája. 4. előadás 2011. december 13.kedd 18.30 Szilágyi Sándor fotóművészeti író, független kurátor Az egyetemes fotóművészet nagy stílusirányzatai Az előadás több szempontból rendhagyó módon tekinti át a fotográfia első évszázadának a történetét. Rendhagyó abban, hogy élesen megkülönbözteti a fotográfia képzőművészeti igényű használatát az egyéb fotóhasználatoktól (emlékkép, alkalmazott fotó, az amatőr mozgalom „művészi” fotói). Rendhagyó az is, hogy a piktorializmus első, nagy korszakát (1886-1910) nem eltévelyedésként, hanem éppenséggel az autonóm fotóművészet megteremtéseként mutatja be. Továbbá a piktorializmust fölváltó két nagy stílusirányzat: a Tiszta fotográfia, illetve az európai személyes-lírai fotográfia közös gyökereit hangsúlyozza. Végül rendhagyó az is, ahogyan az előadó mindezek fényében a magyar fotográfia két háború közötti teljesítményét is értékeli. 5. előadás 2012. január 31. kedd 18.30 Csizek Gabriella kurátor, Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház Helyzetjelentés - Kortárs Magyar Fotográfia a Nagy Elődök Fényében Az alapfogalmak tisztázása után, hogy - legalábbis ennek az előadásnak a keretében - mit is tekinthetünk kortársnak, magyarnak és fotográfiának, egy a szcénát bemutató leírás alapján kerülnek elhelyezésre azok a művek, amelyek bár eltérő megközelítésből születtek, de a kortárs művészet körébe tartoznak. Feltérképezzük azt is, hogy milyen alkotói attitűdök, tendenciák figyelhetőek meg a hagyomány és a kreativitás találkozási pontjaiban itt és most. 6. előadás 2012. február 28. kedd 18.30 E. Csorba Csilla a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója Rejtett női alakok - magyar nőfényképészek a 19.század végétől napjainkig A fényképezést sokan női műfajnak vélik, amely a 20. század első felében a társadalmi egyenlőtlenség miatt nem érhette el igazán kiteljesedését. Az a kérdés foglalkoztat, vajon milyen elszántság kellett a 20. század elején ezt a pályát választani, s mennyit változott egy század alatt a világ, amely ma természetesnek könyveli el a nagy életművet maguk mögött tudó fotósnőket., s a nemek szerinti megosztás már anakronizmusnak tűnik. Az előadás során a 19. század végétől a mába érően tekintünk be egy-egy kalandos részben elfeledett magyar női életútba, megrekedt pályába, sikeres, elismeréshez vezető művészlétbe. 7. előadás 2012. március 27. kedd 18.30 Pfisztner Gábor szakújságíró Dokumentumfotó - a fotó mint dokumentum Az előadás középpontjában a fénykép mint hiteles dokumentum kérdésköre áll. Ennek kapcsán megvizsgáljuk, hogy miből nyeri a fénykép azt az autoritást, ami erre alkalmassá tette, és ez miként eredményezte az úgy nevezett dokumentáló "műfajok" (tudományos fénykép, sajtófotó, bűnügyi archívum, igazolványkép) megjelenését és biztosította működésüket. Végül számba vesszük, hogy a fényképezés története során mikor miként viszonyultak ehhez a kérdéshez. 8. előadás 2012. április 24. kedd 18.30 Horányi Attila MOME, Elméleti Intézet A fotó intézményrendszeréről Az előadás be kívánja mutatni a jelenkori magyar fotográfia meghatározó intézményeit a kiállítóterektől, a gyűjteményeken át a nyomtatott és elektronikus sajtótermékeken valamint magazinokon keresztül a képzési helyekig és szervezetekig, illetve a fentieket fenntartó vagy szponzoráló pénzosztóhelyekig. Célunk azt megmutatni, hogy mind az intézményeknek, mind pedig a társadalomnak (alkotóknak, művészetközvetítéssel foglalkozóknak és a közönségnek) érdekében áll, hogy az intézmények összehangoltan működjenek: másként kifejezve, ne csak fotográfiai intézményekről, de intézményrendszerről is beszélhessünk. 9. előadás 2012. május 29. kedd 18.30 Einspach Gábor az Art Magazin kiadója A fotó értéke és ára - minőségek, eladási technikák, galériák, vásárok, aukciók, ügynökségek, internet A 2008 szeptemberében kezdődő gazdasági válságig, az addig soha nem látott mértékben szárnyaló nemzetközi műkereskedelmek egyik legdinamikusabb új szegmense volt a fotópiac. A fotó egyenrangú műfajjá vált a képzőművészet legnagyobb presztízsű területeivel, a legdrágább fotók pedig a millió dolláros árkategóriába kerültek. Ahogy átalakult a nemzetközi műtárgypiac 2009-től kezdve, úgy változott ez a terület is. Az előadás ezt a folyamatot mutatja be, betekintést engedve a vásárok, aukciók és az internetes piac világába is. 10. előadás 2012. június 19. kedd 18.30 Maurer Dóra Kossuth-díjas művész, Magyar Képzőművészeti Egyetem, professor emerita Kiterjesztett fotográfia Az előadás címe és témája egy 1980-ban, Bécsben megrendezett nemzetközi fotókiállításhoz kapcsolódik. A kiállítás rendezői, Peter Weibel és Anna Auer az átláthatatlanul gazdag anyagban a megrendezett érzékelés, a piktorializmus, a formák, felületek és struktúrák, a fotóformák, a szubjektív fotó, a tükröződés, a perspektíva, a modell és mérték, a mozgás, a színes fotó, és a kamera nélküli fény képek kategóriákkal és ezeknek elméleti körvonalazásával igyekeztek rendet vágni. Az előadás miközben újrafogalmazza és kibővíteni igyekszik e kategóriákat, kísérletet tesz a mai „fotó mint művészet - művészet mint fotó” eredményeinek integrálására.
Archív
Végleges kiírás a csatolmányban olvasható!! Az Oktatási és Kulturális Minisztérium - Reneszánsz Programiroda - Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Kht. a Magyar Fotográfusok Háza partnerségével a „Reneszánsz Év” keretében Fotó területen pályázati programot hirdet „Camera obscura fotópályázat” elnevezéssel I. nyílt pályázat Végleges kiírás a csatolmányban olvasható!! Az Oktatási és Kulturális Minisztérium - Reneszánsz Programiroda - Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Kht. a Magyar Fotográfusok Háza partnerségével a „Reneszánsz Év” keretében Fotó területen pályázati programot hirdet „Camera obscura fotópályázat” elnevezéssel I. nyílt pályázat A pályázat célja Az egész országot átfogó camera obscura fotópályázat A camera obscurát rengeteg festő és rajzoló használta a reneszánsz korban, egyik legismertebb ábrázolás Leonardótól származik. A pályázat célja ennek a technikának a fotográfiában történő modern felhasználása. A fotópályázat három kategóriában kerül meghirdetésre: Első kategória: általános és középiskolások számára Díjak: Első díj: 500 ezer forint második díj: 300 ezer forint harmadik díj. 200 ezer forint Valamint digitális fényképezőgépek, kiállítási belépők, könyvek Második kategória: Minden 18 év feletti pályázónak - lehetnek hivatásos fotográfusok, képzőművészek is -, de lehetnek amatőrök is. Díjak: Első díj: 500 ezer forint második díj: 300 ezer forint harmadik díj. 200 ezer forint Harmadik kategória: Meghívásos pályázat Díjak: Első díj: 700 ezer forint második díj: 500 ezer forint harmadik díj. 300 ezer forint A pályázati anyagból a Magyar Fotográfusok Házában (Mai Manó Ház) egy nagy és igényes kiállítás készül, továbbá a beérkezett és kiállításra beválogatott képekből egy reprezentatív katalógus jelenik meg. A pályázatok beadási határideje: 2008. szeptember 1-15. (minden hétköznap 9.00 és 16.00 óra között) Pályázati eredményhirdetés időpontja: 2008. november 7. Bírálóbizottság: Kincses Károly, elnök Maurer Dóra, Kardos Sándor, Hudra Klára, Pályázatkezelő: Magyar Fotográfusok Háza Levelezési cím: 1065 Budapest, Nagymező utca 20. Érdeklődni a cameraobscura@maimano.hu e-mail címen lehet. Kapcsolattartó: Bánkuti András, Kincses Károly II. Meghívásos pályázat • A „Camera Obscura” - fotográfia reneszánsza program keretében a Magyar Fotográfusok Házának nyújtott egyedi támogatás eredményeként a Magyar Fotográfusok Háza kiállítást készít a camera obscuratól a hologramig, amely alkotásokkal és technikai berendezésekkel bemutatja a képírás fejlődését a középkortól napjainkig. A tárlat vándorkiállításként is működik, így a Reneszánsz Év végéig több vidéki nagyvárosban is bemutatható. • A kiállítással egyidőben egy óriási camera obscurát állít fel a Mai Manó Ház, amelyben tíz-tizenkét ember egyszerre befér. • A kiállításhoz kapcsolódik Kolta Magda angol-magyar nyelvű könyve, mely betekintést nyújt a camera obscura világába és a többi képnézési technikát is bemutatja. Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter
Archív
Helyszín: Vintage Galéria 1053 Budapest, Magyar utca 26 Megtekinthetô: keddtôl péntekig 14 -18 óráig Helyszín: Vintage Galéria 1053 Budapest, Magyar utca 26 Megtekinthetô: keddtôl péntekig 14 -18 óráig
Archív
Helyszín: Tranzit Art Café1114 Budapest, Kosztolányi Dezső tér mögötti buszpályaudvar,Bukarest u. - Ulászló u. sarokMegnyitja: Babarczy Eszter Helyszín: Tranzit Art Café1114 Budapest, Kosztolányi Dezső tér mögötti buszpályaudvar,Bukarest u. - Ulászló u. sarokMegnyitja: Babarczy EszterTetszeni vágyunk. De vajon az vonzó-e bennünk, amit magunkban ellenállhatatlannak találunk? El kell-e, el lehet-e csábítani azt, aki már régen elcsábult? A magunkról őrzött kép időről-időre elmosódhat, újra kell komponálni a bájos, izgalmas, kihívó, erőteljes és erőszakos, nehezen uralható vonások harmóniáját. Mit lehet kezdeni mindazzal, amire vágyunk és amitől félünk? Éltetjuk, uraljuk, vagy szabadulnánk tőle?Győrfi Gábor fotói a Tranzit Art Caféban.Győrfi Gábor1970-ben született Budapesten. 1989-ben érettségizett a Budapesti Képző- és Iparművészeti szakközépiskolában. 1991-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója, tanára Maurer Dóra. 1993-ban a vancouveri Emily Carr College of Art and Design-ban tanult videó és fotószakon. 1996-ban szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Főiskola Intermedia szakán. 1997-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán. 1996 őszén művészeti ösztödíjasként Rotterdamban dolgozott.KiállításokThallus - Budapest 2005,C3 galériaSzívből jövő gyermeksírás - Győr 2005,Városi képtárZweite welt - Budapest 2004,Ateliers Pro ArtsAura - Budapest 2003,Millenáris ParkInverz maszk - Budapest, 2002,C3 galériaLátás - Budapest, 2002,MűcsarnokZweite welt - Berlin 2002,TreptowersC3 ou la jeune création - Párizs 2001,Maison Européenne de la Photographie, Paris2001: tudomany + fikció - Budapest, 2001,TrafóMédia Modell - Budapest, 2000,MűcsarnokMozgásigény - Budapest, 2000,TrafóIntermendia/Induktiv csomópont - Pozsony, 2000Intermendia/Induktiv csomópont - Budapest, 1999,P60 GalériaCymar@Weimar99 - Weimar, 1999,Friedrich-Schiller GimnáziumIntermédia/Szép Idő - Triest, 1998,VárosházaIntermédia/Szép Idő - Budapest, 1998,Ernst múzeumParaSite - Rotterdam, 1996,ParaSite sátorOn Line and On Site - Rotterdam, 1996,CBKPillangó hatás - Budapest, 1996,MűcsarnokIntermédia - Boglárlelle, 1995Láthatatlan kiállítás - Budapest, 1995,Szépművészeti múzeumLehet 4 megával több? - Budapest, 1994,Mozsár galériaSzemét - Vancouver, 1993,Charles Scott Galery'Tondo'- Budapest, 1993,Józsefvárosi GalériaJövőgyűjtés - Budapest, 1993,Liget GalériaTérképzetek - Budapest, 1993,Budapest Galéria Lajosu.-i Kiállítóterme.Spectrum - Budapest, 1992,Újlak Galéria.
Archív
Mai Manó Ház(Budapest VI., Nagymező u. 20.)Megnyitja: Marosi Ernő művészettörténészMegtekinthető: hétköznap 14-19 óráig, hétvégén és ünnepnapokon 11-19 óráig Mai Manó Ház(Budapest VI., Nagymező u. 20.)Megnyitja: Marosi Ernő művészettörténészMegtekinthető: hétköznap 14-19 óráig, hétvégén és ünnepnapokon 11-19 óráigA fotó nem az egyik, a többivel egyenértékű média Maurer folyamatokat, viszonylatokat vizsgáló művészetében, hanem totálisan áthatja ezt a tevékenységet. A fénykép konkrétságát Maurer olyan absztrakciónak fogja föl, amelyből logikusan következik, hogy a fotó alkalmas eszköz a szisztematikus munka elementárisan érzéki, az esetlegességeket megengedő fázisához: ez a "rajzolás kamerával". A fotógramm, a dokumentatív fotó, mint a valóság közvetlen lenyomata és a nyomhagyások, lenyomatgrafikák között teleologikus a viszony, még ha ennek tudatosulása utólagos is. Általában Maurer fotóhasználata - éppen módszerének eredetisége miatt - lassan ébredt öntudatára. A vizuális megfigyelések totalitása érdekében fokozatosan lemondott a fotó improvizatív vagy metaforikus sajátosságairól, amelyeket korlátozónak tekintett: sorra megtalálta az elkülönített valóságegységek, viszonylatok és összefüggések tervezett primer rögzítésének fotó-érvényességét.(Bán András, részlet Maurer Dóra: Fotóleltár - 1979, Pécsi Galéria, katalógusának utószavából)
