Azok a publikus események, amelyekben ezt az alkotói profilt megjelölték, de nem ő a publikáló Persona.
Archív
Kedves Fotósviadal közösség! ✨ Örömmel jelentjük be, hogy október 7-8-án megrendezzük a II. Fotósviadal Hétvégét Európa Kulturális Fővárosában, Veszprémben. A hétvége során számos szakmai előadáson, workshopon, és fotózáson vehettek majd részt. 😀 Regisztrálj mielőbb, hogy biztosítsd helyed a rendezvényen. További információk és regisztráció: https://fotosviadal.hu/fotosviadal-hetvege/ 📸 👉 👉 Az alábbi különleges programok várnak a hétvégén: 📸 🔸Modell fotózás Veszprém legszebb helyszínein a Barokk belvárosban, az Óváros téren, a Püspök kertben és a Hagvilla impozáns épületében. 🔹Szakmai előadások az Olympus márka nagyköveteinek részvételével: Bánhalmi Norbi - mobilfotózás, Dékány Zsolt - természetfotózás, Polónyi István - street fotózás és Rosta András - fotózás etikett 🔸Esküvő fotózás előadás és workshop Koncsol Tünde Fearless Photographer és többszörös év fotográfusa közreműködésével 🔹Modellfotózás előadás és workshop Schram András, többszörös díjnyertes, nemzetközileg elismert fotográfussal 🔸Ladányi Tamás csillagfotózás előadást tart, kedvező időjárás esetén pedig egy esti fotózásra invitál minden érdeklődőt 🔹Történetmesélős fotográfia, Bácsi Róbert nemzetközileg is elismert Kertész András, Munkácsi Márton díjas fotóművész előadásában 🔸Barokk falak és modern tér épületfotózás a Fujifilm nagykövetével, Kalmár Lajossal Veszprém csodálatos belvárosában 🔹Épület és cosplay fotózás a Hajmáskéri romkastélyban Bánhalmi Norbival a Túrajó, tematikus túrák támogatásával 🔸Kutyafotózás előadás és workshop Göblyös Péterrel 🔹Egész hétvégén kipróbálhatod, tesztelheted és akár meg is vásárolhatod az Olympus és a Fujifilm legújabb termékeit 🔸A szervező Pannon Fényképészkör Egyesület kiállítása a Tihanyi Rege Galériéban 🔹Kötetlen beszélgetés, szakmai eszmecsere a Fotósviadal zsűri tagjaival, az Olympus és Fujifilm márka nagyköveteivel, a PFE tagjaival és nemzetközileg is elismert fotóművészekkel #fotosviadal #pfe #veszprem #fotosviadalhetvege https://www.facebook.com/events/811470937152496/
Archív
Csak képek: Escher Károly és Móricz-Sabján Simon – könyvbemutató https://capacenter.hu/esemenyek/csak-kepek-escher-karoly-es-moricz-sabjan-simon-konyvbemutato/ 2022. május 19-én, csütörtökön, 17 órától a Városháza Kiadó Csak Képek sorozatának két legújabb kötetét Szarka Klára kurátor, fotótörténész és Dr. Zacher Gábor oxyológus főorvos, címzetes egyetemi docens mutatja be. A köteteket Escher Károly és Móricz-Sabján Simon képeiből Kincses Károly szerkesztette. A Városháza Kiadó egyik legrégebbi, máig töretlen sikerű sorozata, amelynek alapító szerkesztője Gera Mihály volt, a Csak Képek. Az idén megjelent két kötetben Escher Károly szociofotográfiai munkáit és a 2022-es, 40. Magyar Sajtófotó Pályázaton Munkácsi Márton- és Escher Károly-díjjal kitüntetett Móricz-Sabján Simon fotográfus anyagát mutatjuk be, Kincses Károly válogatásában. A koncepció nem a témák hasonlósága volt, bár az életművükből könnyen ki lehetett volna emelni azonos témákat, helyszíneket, hasonló megközelítési módokat, de a szerkesztőt jobban érdekelte a két különböző személyiség azonossága, az, hogy eltérő társadalmi-politikai viszonyok között, nagyon különböző technikai feltételekkel miképp lehet mégis koherens életműveket létrehozni, amelyek kizárólag csak a kíváncsiság, őszinteség, hitelesség hármasában jöhetnek létre. Időpont: 2022. május 19., csütörtök, 17 óra Helyszín: Capa Központ Az eseményen való részvétel ingyenes. https://www.facebook.com/events/366661858767967/
Archív
Bácsi Róbert László fotográfus 2013-tól követi nyomon a nomád módon élő szörfösöket Dél-Franciaországtól a portugál partokig, sokszor heteket eltöltve közöttük. A szörfös közösség számára ez nem csak egy sport, hanem életstílus. A természet erejével dacolva nem rettennek vissza semmilyen akadálytól. Az óceán hullámai hihetetlen erővel magasodnak föléjük és ők mégis, nap mint nap belevetik magukat rettenthetetlenül, sokszor megküzdve az elemekkel. Magáról: Főképp a dokumentarista fotográfia érdekel, illetve a portré– és a társadalomábrázolás áll legközelebb hozzám. Szívesen fényképezem különböző országok kultúráját, az ott élő emberek életét, ezért igyekszem sokat utazni, hogy újabb és újabb riportokat tudjak készíteni. Így a fotózás és az utazás az évek alatt teljesen összekapcsolódott számomra. Évekkel ezelőtt jártam Észak Indiában, a Himalájában. Az ottani buddhizmust fényképeztem, így nagyon közel kerültem az emberekhez és a vallásukhoz. Hat éve elkezdtem egy nagyobb fotósorozatot Hegyi-Karabah tartományról és Trasznyisztriáról. Célom, hogy még több autonóm területre eljussak és fényképezni tudjam az ottani életet és a nehézségeket, amelyekkel az embereknek szembe kell nézniük. 2013-ban kezdtem el fényképezni a Kövesd a napot című szörfös sorozatomat amit 2019-ben tudtam folytatni egy ösztöndíj segítségével. 2010-ben két kollégámmal létrehoztuk a Pictorial Collective fotográfusokból álló csoportot. Számos díjat nyertem, André Kertész nagydíjat, Munkácsi Márton díjat, 2008-ban Junior Príma Díjjal tüntettek ki. Ezen kívűl több sajtófotó díjat kaptam. 2021-ben Capa ösztöndíjas lettem.
Archív
Fotóriporteri Életműdíj 2022: Fejér Gábor https://capacenter.hu/esemenyek/fotoriporteri-eletmudij-2022-fejer-gabor/ 2022. május 5-én, csütörtökön, 17.30 órától a Capa Központ által 2018-ban alapított Fotóriporteri Életműdíj idei nyertesével, Fejér Gábor fotográfussal beszélget Szarka Klára kurátor, fotótörténész. Fejér Gábor sok évtizede folyamatosan jelen van a magyar sajtóban, az egyik lapnál fotóriporter, a másiknál képszerkesztő, a harmadiknál pedig egyszerre mindkettő. Munkássága a klasszikus fotóriporteri tevékenységbe tartozik. Nagy feladatokon edződött, érett és magabiztos fotográfus. Tehetségét mindenütt elismerték, munkáját megbecsülték. Ugyanakkor a nevéről nem csak a napi eseményekről tudósító fotóriporter jut eszünkbe, hanem a nagy terjedelmű, időigényes elmélyülést, szorgalmat és kitartást követelő munkák sikeres fotográfusa. A régi szellemben fotózik: mindig pontosan és szépen. Fejér Gábor (sz. 1954) a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola fotó szakán érettségizett, majd a Magyar Távirati Irodához került fotóriporter gyakornoknak. Ezt követően elvégezte a Magyar Újságírók Országos Szövetsége újságíró iskolája fotóriporteri szakát. Alapító tagja volt a Fiatal Fotóművészek Stúdiójának, sikerrel szerepelt a hazai sajtófotó és fotóművészeti pályázatokon. Alapító tagja és két évig elnökségi tagja volt a Magyar Fotóriporterek Társaságának. Fényképei rendszeresen megjelennek egyéni kiállításokon és csoportos tárlatokon. 1978-ban a Népszavához került, ahol tizenegy évet töltött el fotóriporterként, majd rovatvezetőként. Képszerkesztő-fotóriporterként dolgozott a Világ és a Köztársaság című magazinoknál. 1994 és 2013 között a Népszabadság képszerkesztője, a lap megszűnése után szabadúszó volt. 2001-ben jelent meg a Gera Mihály által szerkesztett Fényképtár sorozatban az eddigi munkásságát bemutató kötet. Balogh Rudolf- és Munkácsi Márton-díjjal tüntették ki. A Fotóriporteri Életműdíjat 2018-ban a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Fotóriporteri Szakosztályának szakmai partnerségével alapította. Időpont: 2022. május 5., csütörtök, 17.30 óra Helyszín: Capa Központ Az eseményen való részvétel ingyenes. *** A beszélgetés az Élet és Mű beszélgetéssorozat része. Az Élet és Mű című beszélgetéssorozatban a kortárs magyar fotográfiát meghatározó személyiségek a vendégek. Olyanok, akik már komoly alkotói múltat tudhatnak maguk mögött, akik érett és kiforrott művészek. Működésük markáns nyomot hagyott a huszadik században, de jelenlétük manapság is megkerülhetetlen aktív fotográfusként, tanárként vagy a szakmai közélet részeseként. Szavakkal és képekkel idézzük föl életük, pályájuk, fotográfiai útkereséseik fontos pontjait. S megkérdezzük őket holnapi és holnaputáni terveikről is. https://www.facebook.com/events/1125016905014811/
Archív
Április 21-én (csütörtökön) 18 órától a Bácsi Róbert László fotóművész vetítettképes előadására kerül sor könyvtárunkban. A szentendrei fotós főként dokumentarista fotográfiával, illetve portré- és társadalomábrázolással foglalkozik. Számos díj nyertese, André Kertész-nagydíjas, Munkácsi Márton-díjas, 2008-ban Junior Príma Díjjal tüntették ki, háromszor nyerte el a Pécsi József Fotóművészeti Ösztöndíjat. Ezen kívül több Sajtófotó díjat kapott, 2020-ban Capa-ösztöndíjas lett. A szabadság gesztusai címmel egyéni kiállítása volt Szentendrén a Vajda Lajos Múzeumban a PhotoLab első rendezvényeként. A kiállításon öt hosszútávú fotóprojektjét láthattuk, melyek mind a szabadsághoz köthetők. Hegyi-Karabahban élők harca, a Nyugat-Európában vándorló szörfösök és a Balatonfelvidéken élő család lemondásokkal teli társadalmon kívülisége, a szentendrei művészek és a Radnóti Színház színészeinek művészetben megélt szabadsága. Az április 21-ei előadáson a kiállítás képeit és az azokhoz tartozó történeteket ismerhetjük meg. Szeretettel várjuk a fotográfia és a világ iránt érdeklődőket! https://www.facebook.com/events/1025874968306006/
Archív
Fókusz és Távolság: Fazekas István fotóriporter – Beszélgetés képekkel Beszélgetőtárs: Winkler Nóra Fazekas István (1973) tanulmányait a Práter utcai fényképész szakiskolában, a MÚOSZ Bálint György újságíró iskola fotóriporteri szakán és a Szegedi Tudományegyetem kommunikáció szakán végezte. Fotóriporterként dolgozott az Esti Hírlapnál, a Blikknél, 2001 óta a mai napig a HVG munkatársa. A Magyar Sajtófotó pályázatokon 1994 és 2017 között összesen huszonnégy díjat nyert el. A Mai Manó Házban és az ArtBázis Műhelyben volt egyéni kiállítása, 1996-ban Munkácsi Márton-díjat, 2010-ben Balogh Rudolf-díjat kapott, 2013-ban André Kertész alkotói ösztöndíjban részesült. A Csak képek című sorozat részeként a Budapestről szóló kötete, a Fényképtár szériában Fazekas című albuma jelent meg. Időpont: 2018. szeptember 12., szerda, 17.30 óra Helyszín: Capa Központ, Stúdió Az eseményen való részvétel ingyenes. A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ beszélgetéssorozatának keretében a mai középnemzedékhez tartozó magyar fotósok munkásságáról, életviteléről, ars poeticájáról tudhatunk meg tényeket és titkokat. Olyan sikeres alkotókat kérdezünk, akik számos kiállítást, hazai és külföldi elismerést, bizonyos esetekben oktatói gyakorlatot tudhatnak magukénak. A gyerekkortól indulunk, beszélünk a kezdeti motivációkról, nagy témákról, szakmai dilemmákról, kedvencekről, kudarcokról, sikerekről, végül pedig a fókusz a jelenlegi tevékenységre és a jövőbeli tervekre irányul. A szavakat képek kísérik és fordítva. https://capacenter.hu/esemenyek/fokusz-es-tavolsag-fazekas-istvan/
Archív
Móricz Simon Munkácsi Márton-díjas fotóriporter (Népszabadság) SÁRVIDÉK című kiállítását október 24-én 17 órakor Gáti György fotográfus nyitja meg a Cultiris Galériában. A fotók 2013. november 29-ig tekinthetők meg. Móricz Simon Munkácsi Márton-díjas fotóriporter (Népszabadság) SÁRVIDÉK című kiállítását október 24-én 17 órakor Gáti György fotográfus nyitja meg a Cultiris Galériában. A fotók 2013. november 29-ig tekinthetők meg. A XXXI. Magyar Sajtófotó Pályázaton 'A legjobb hírkép'-ért járó Escher Károly-díjat 'Kilakoltatás' című képével és a legjobb kollekcióért járó Munkácsi Márton-díjat Móricz Simon, a Népszabadság fotóriportere kapta, aki elnyerte a 'Hír kategória' I. helyezését, a 'Képriport kategória' II. helyezését, valamint a 'Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia egyedi kategória' II. helyezését is. A díjátadásra 2013. március 28-án, a XXXI. Magyar Sajtófotó Kiállítás ünnepélyes megnyitóján került sor a Magyar Nemzeti Múzeumban. A Munkácsi Márton-díj szponzora - évek óta - a Cultiris Kulturális Képügynökség.
Archív
Március 29-től május 12-ig látható a XXXI. Magyar Sajtófotó Kiállítás a Nemzeti Múzeumban. A 31. Magyar Sajtófotó Pályázat nagydíját Reviczky Zsolt, a Népszabadság munkatársa nyerte el Isten veled, Malév! című sorozatával, az André Kertész Nagydíjjal a szabadúszó Marton Szilviát jutalmazta a zsűri Abortus arteficialis című munkájáért. A legjobb hírképért járó Escher Károly-díjat - Kilakoltatás című fotójáért -, valamint a legjobb kollekcióért odaítélt Munkácsi Márton-díjat Móricz Simon, a Népszabadság fotósa vehette át. Március 29-től május 12-ig látható a XXXI. Magyar Sajtófotó Kiállítás a Nemzeti Múzeumban. A 31. Magyar Sajtófotó Pályázat nagydíját Reviczky Zsolt, a Népszabadság munkatársa nyerte el Isten veled, Malév! című sorozatával, az André Kertész Nagydíjjal a szabadúszó Marton Szilviát jutalmazta a zsűri Abortus arteficialis című munkájáért. A legjobb hírképért járó Escher Károly-díjat - Kilakoltatás című fotójáért -, valamint a legjobb kollekcióért odaítélt Munkácsi Márton-díjat Móricz Simon, a Népszabadság fotósa vehette át. A megyékben dolgozó legjobb fotóriporter Komka Péter (MTVA/MTI), míg a a legjobb 30 év alatti fotóriporter Mohai Balázs (MTVA/MTI) lett. A Hír-eseményfotó (egyedi) kategória első díját Móricz Simon nyerte el Kilakoltatás című fotójával, míg a Képriport (sorozat) kategória legjobbjának Tuba Zoltán (origo.hu) A diáktüntetések éve című munkáját ítélte a zsűri. Az Emberábrázolás-portré (egyedi) kategória legjobb képe Mészáros Csaba (szabadúszó) Sajtot tessék című felvétele lett, az Emberábrázolás-portré (sorozat) kategória első helyén pedig Mudra László (origo.hu) végzett Kerekesszékkel tomboltunk a Szigeten című sorozatával. A Művészet (egyedi) kategória legjobbjának Czimbal Gyula (MTVA/MTI) Teljes azonosulás című felvétele bizonyult; a Művészet (sorozat) kategória első helyét Kálló Péter (Metropol) érdemelte ki Huszadik Volt fesztivál című munkájával. Illyés Tibor (MTVA/MTI) Risztov című fotójával nyerte el a Sport (egyedi) kategória első helyezését, a Sport (sorozat) kategória idei győztese pedig Kovács Tamás (MTVA/MTI) lett Berki Krisztián olimpiai bajnok című anyagával. A Természet és tudomány (egyedi) kategória első díját Daróczi Csabának (szabadúszó) ítélte a zsűri Arányok című képéért, míg a Természet és tudomány (sorozat) kategóriában Gergely József (Magyar Szó) Apokalipszis lovasai című munkáját találták az első helyre méltónak. A Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia (egyedi) kategória legjobbja Stiller Ákos (HVG) Megragadt álmok című felvétele lett, a Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia (sorozat) kategória első díját pedig Kallos Bea (MTVA/MTI) kapta Little Miss című anyagáért. Oroszi Beáta (Ringier Kiadó) "Őrségválltáska" című munkájával végzett a Bulvár, humor (egyedi vagy sorozat) kategória első helyén. Első alkalommal adták át a MÚOSZ által alapított, a tavaly júniusban elhunyt Molnár István laptervező-tipográfus nevét viselő díjat, melynek nyertese Simon José art director, tervezőgrafikus lett. Kiemelkedő teljesítményt nyújtottak az MTVA/MTI fotóriporterei: Komka Péter, Illyés Tibor, Kovács Tamás, Kallos Bea, Czimbal Gyula, Kollányi Péter, Mohai Balázs és Földi Imre összesen két különdíjat, négy első díjat és további hét elismerést nyertek. A sajtófotó kiállítás idei kísérőtárlata Hemző Károly előtt tiszteleg.
Archív
A Mai Manó Ház - Magyar Fotográfusok Háza "Ritkán látott képek - Utazás a vidéki múzeumok fotókincsei között" című kiállításának célja, hogy felhívja a figyelmet a megőrzendő magyar fotográfiai örökségre, a vidéki múzeumokban őrzött fotókincsekre, világhírű fotóművészeinkre és a méltatlanul kevésbé ismert alkotókra. Kurátorok: Csizek Gabriella művészeti munkatárs és Kincses Károly, fotómuzeológus Megtekinthet?: 2012. június 21. és szeptember 16. között, hétköznap 14-19-ig, hétvégén 11-19-ig. Közreműködő múzeumok: A Mai Manó Ház - Magyar Fotográfusok Háza "Ritkán látott képek - Utazás a vidéki múzeumok fotókincsei között" című kiállításának célja, hogy felhívja a figyelmet a megőrzendő magyar fotográfiai örökségre, a vidéki múzeumokban őrzött fotókincsekre, világhírű fotóművészeinkre és a méltatlanul kevésbé ismert alkotókra. Kurátorok: Csizek Gabriella művészeti munkatárs és Kincses Károly, fotómuzeológus Megtekinthet?: 2012. június 21. és szeptember 16. között, hétköznap 14-19-ig, hétvégén 11-19-ig. Közreműködő múzeumok: André Kertész Fotómúzeum és Emlékház – Szigetbecse, Báthori Múzeum – Nyírbátor, Déri Múzeum – Debrecen, Janus Pannonius Múzeum - Pécs, Jósa András Múzeum - Nyíregyháza, Magyar Fotográfiai Múzeum – Kecskemét, Móra Ferenc Múzeum - Szeged, Szent István Király Múzeum - Székesfehérvár Alkotók: André Kertész, Angelo, Brassai, Brassay Zoltán, Boros György, Csépány Jenő, Fekete Gáborné, Gloviczky József, Gondy és Egey, Harnóczy Örs, Hunyady László, Juan Gyenes, Ismeretlen szerzők, Johann Eilingsfeld, Kabáczy Szilárd, Kálmán Kata, Klösz György, Láng Erzsébet, Laucher Lipót, Láng Erzsébet, Martin Munkácsi, Moholy-Nagy László, Müller Miklós, Otto Kagermann, Pécsi József, Pribék Antal, Rembrandt fényírda, Soltész István, Takács Vince, Vadas Ernő és sokan mások. 2010 nyarán rendezte meg a Magyar Fotográfusok Háza a Ritkán látott képek című kiállítás-sorozatának első részét, mely a Magyar Fotográfiai Múzeum (Kecskemét) kincseiből válogatott. A kiállítás-sorozat elindításával célunk az volt, hogy a magyarországi fotográfiai gyűjteményekben megtalálható és a közönség elé sajnálatosan ritkán kerülő képeket bemutassuk. A 2010-es kiállítás sikere után biztosak voltunk abban, hogy a sorozatot érdemes folytatnunk. 2012-ben a vidéki múzeumok közgyűjteményeinek fotográfiai anyagaiból mutatjuk be a magyar fotótörténet sajnálatosan ritkán látott remekeit. Szeretnénk ráirányítani a figyelmet a magyar fotográfiára, Magyarország értékes fotógyűjteményeire, amelyek őrzik kiemelkedő művészeti örökségünket. Szeretnénk megmutatni, hogy büszkék lehetünk a fotográfiára, arra a művészeti műfajra, melynek a története egyszerűen nem írható le az elment és az itthon maradt magyar fotográfusok nélkül. Szeretnénk megmutatni a fiatalabb fotográfus nemzedékeknek az elődök példáját. Továbbá, kiállításunkkal szeretnénk felhívni a figyelmet a vidéki múzeumok értékes fotógyűjteményeire és az ott végzett magas minőségű szakmai munkára. A Ház művészeti munkatársai, Csizek Gabriella és Kincses Károly kurátorok sok ezer fotográfiát néztek meg az elmúlt hónapokban, hogy a kiállításon szereplő közel kétszáz képet kiválogassák. A kiállítás egy utazás, amely a kiállított fotográfiákon keresztül vezeti végig a nézőket valós és képzeletbeli tájakon, és amelynek során felfedezhetjük a tőlünk időben és térben távoli, vagy épp elvont eseményeket, helyszíneket. A nyári évszakban igazán aktuális egy ilyen kalandozás, mely az utazás konkrét cselekedete mellett az elvágyódás, a megérkezés, az ezeket megelőző vagy épp követő tapasztalásait a nézők elé tárja, s egyúttal bepillantást enged a vidéki városok, a vidéki múzeumok fotókincseibe. Világhírű fotográfusaink - André Kertész, Brassa?, Martin Munkácsi és Moholy-Nagy László - alkotásai éppen úgy jelen vannak a kiállításon, mint a talán kevésbé ismert nagyjaink – Angelo, Kálmán Kata, Pécsi József, Vadas Ernő; sőt, mellettük sok ismeretlen, felfedezésre váró fotós figyelemre méltó, olykor meghökkentő, egyedi látásmódot tükröző képeit is láthatjuk. A képek alkotói sokféle tudást és korabeli technikát képviselnek. A képek között találunk többek között ferrotípiát, pigmentnyomatot, albumint, zselatinos ezüst és polaroid transzfer technikát is. A kiállítás anyaga időbeliségét tekintve is széles spektrumot lefed: a legrégibb fotográfia, az 1864-ben készült Nevelőintézet című kép ismeretlen alkotó munkája. A legfrissebb alkotás 1994-es, Soltész István Kapcsolataim a külvilággal I. 1994/2010 című munkája. Mindkét fotó a Jósa András Múzeum gyűjteményéből való. A legkülönbözőbb utak és úti célok, és az egykori utazók elé táruló tájak, városok, emberek néznek vissza ránk; utcák, házak, üzletek és arcok láthatóak, amelyeket ma már csak a fotográfiák őriznek. A gyűjtemények darabjai között valódi érdekességekkel találkozunk: Egykori lokálpatrióták képein városuk nevezetes helyszínei, nemegyszer jelentős történelmi események pillanatképei idézik múltbeli utazások hangulatát: Rákóczi csontjainak hazaszállítása vagy épp az, amikor Gerő Ernő Debrecenbe érkezik repülőgépén, hogy autóbuszokat avasson (Déri Múzeum - Debrecen). Egy kisváros lakosságának portréit látjuk Vadász Vilmos vándorgyógyszerész a harmincas években készített felvételein (Báthori Múzeum - Nyírbátor). Johann Eilingsfeld hajóskapitány fotóhagyatékából dunai utazások hajdan volt idillje elevenedik fel (Janus Pannonius Múzeum-Pécs). Lencsevégre került az utolsó magyar király IV. Károly és Zita királyné szegedi látogatása is (Szent István Király Múzeum - Székesfehérvár). Illetve, egykori járművek, többek között királyi páncélvonat, dunai gőzös között megjelenik Szeged első autója (Móra Ferenc Múzeum – Szeged), reprezentálva múltbéli közlekedésünk eszközeit. A Magyar Fotográfiai Múzeum (Kecskemét) jóvoltából világhírű fotográfusaink is szerepelnek a kiállításon. Brassa?, Munkácsi Márton, Moholy-Nagy László, Pécsi József, Kálmán Kata vagy Angelo örökítették meg, amit itthon vagy a nagyvilágvilágban utazásaikon láttak. Az André Kertész Fotómúzeum és Emlékház - Szigetbecse jóvoltából André Kertész tíz alkotása is látható a kiállításon. A Ritkán látott képek – Utazás a vidéki múzeumok fotókincsei között című tárlat egyrészről elhozza Budapestre a vidék kincseit, másrészről arra bíztat, hogy érdemes gyakrabban elmennünk a vidéki múzeumokba, hiszen ez a kiállítás csak a töredékét mutatja be annak a felmérhetetlen értékű fotográfiai kincsnek, ami a dobozokba, ládákba rejtőzve várja a ritka alkalmat, amikor újra bemutatkozhat a nagyközönségnek.
Archív
Pályázati felhívás 1. Kiírás A Három Hét Galéria első alkalommal hirdeti meg „Hommage” pályázatát. Részben igazodva a retro ma már mindennapi jelenségéhez, olyan pályázatot hirdet meg a - főként kortárs fotográfiával foglalkozó - galéria, mely terveink szerint 2011 után is minden évben megrendezésre kerül. Pályázati felhívás 1. Kiírás A Három Hét Galéria első alkalommal hirdeti meg „Hommage” pályázatát. Részben igazodva a retro ma már mindennapi jelenségéhez, olyan pályázatot hirdet meg a - főként kortárs fotográfiával foglalkozó - galéria, mely terveink szerint 2011 után is minden évben megrendezésre kerül. A pályázat mindenkori célja a tisztelgés mellett, hogy friss, előremutató, fantáziával megáldott műveket mutasson be. Nem titkoltan lehetőséget szeretne adni azok számára is, akik eddig egy-egy szűk szakmai zsűri által elvárt igényeknek nem tudtak megfelelni. A pályázat tehát mindenki számára nyitott, a színvonalat csak a versengés komolysága fogja meghatározni. Minden évben egy elismert fotográfus egyetlen kiválasztott képe adja majd a kiindulási alapot. Lehet a pályázó célja ennek „másolása” is saját szemléletével fűszerezve, de sokkal inkább arra számítunk, hogy a kép olyan inspiráló erővel bír majd, hogy az alkotó továbbgondolva az ismert képet olyan előremutató alkotást hoz létre, melynek alapja ugyan a kép, mégis átszakítva a kiírás korlátait, meglepi magát, a közönséget, a zsűrit. Idén Munkácsi Márton „Tréfa a reggelihez” című képe áll a középpontban. Martin Munkacsi (1896-1963) Mindig mozgásban, állandó készenlétben, örökös keresésben és felfedezésben hozta létre életművét, a folyamatos helyváltoztatást pedig, amely lételeme volt, a képzelet terébe is kiterjesztette. A személyes legendák, viszonyok és véletlen találkozások szövevényének nagy részéről a mai napig sem tudjuk a pontos igazságot, a sztori azonban magával ragad: kimerevített pillanatai a fotótörténet emblematikus ikonjaiként állnak előttünk. Az exkluzív nyelv, amelyet beszélt, újítóvá avatta. Szót értett a pesti utcával, a tánccal, arisztokratákkal, szót értett a nőkkel. Kikiáltották az évszázad divatfotósának, de vajon érdekelte-e a divat, vagy csakis az ember? A test, a mozgás, a nyüzsgés, a lehetetlen nézőpontok és szokatlan helyzetek? A valóság arcait kutatta, és újraértelmezve tette magáévá. Az életet kereste, és csupa játékos részletét tárta a néző elé; az életet élte, és ösztönösen ragadta meg mindazt, ami belőle számára nagyszerű volt. A táncos-színész Tibor von Halmay és Vera Mahlke kávészünetét ábrázoló Tréfa a reggelihez (Berlin, 1933 k.) világosan bizonyítja, hogy Munkacsi egyedi hangja nem pusztán ösztönösségéből fakadt: nem elég, ha egy modell ugrik, egy másik falra mászik, vagy fejen áll. Az hommage-pályázathoz kiválasztott fotó a tavaly bemutatott életmű-kiállításnak azon darabja, mely meglátásunk szerint egyetlen képbe sűríti az alkotó spontán személyiségéből adódó könnyedséget, a technikai tudást igazoló magabiztosságot, s azt a szemléletet is, mely a fotográfiát, mint egy életérzés közvetítő eszközét használja. 2. A pályázat zsűrije Békefi Dóra - a Marie Claire Magazin képszerkesztője Erős Orsolya - art director László Zsuzsi - grafikus Aknay Csaba - fotográfus Kincses Károly - fotomuzeológus 3. A pályázat technikai követelményei, a benyújtás módja, határideje: Egy pályázó maximálisan 3 db képet küldhet be. Sorozat nem adható be. A kép készülhet digitális kamerával, vagy bármely analóg technikával, ekkor azonban a képet digitalizálni kell. Beadható bármely grafikai eljárással alakított kép is, ám a zsűri ekkor nem a technika alkalmazását, hanem az alkalmazás tartalmát, a képhez hozzátett értéket fogja elsődlegesen vizsgálni. A benyújtás módja kétlépcsős: Első lépésben a pályázáshoz elég minimum 600, maximum 1000 pixel (hosszabbik oldal) nagyságban, közepes jpg tömörítéssel elmentett állományt beküldeni az info@haromhet.hu e-mailcímre. A beérkezett pályázatokat e-mailben igazoljuk vissza. A kiállításra kiválasztott és díjazott műveket kell csak később, kérésre, nagy méretben benyújtani. Ehhez a minimális elvárás, hogy a digitális állomány legalább 8 mp-es kamerával készüljön, szkennelt állomány esetében pedig a hosszabbik oldal érje el a 70 cm-t 300 dpi felbontás mellett. A bekért képeket a galéria szerverére kell majd feltölteni, melynek adatait a nyertesek és kiállítók válasz emailben kapják meg. A bekért eredeti képek elküldhetők a galéria címére is bármely adathordozón: Három Hét Galéria 1114 Budapest, Bartók Béla út 37. A képek elnevezése: vezetéknévkeresztnévképszám.jpg, pl: kovacsgabor1.jpg 4. Pályázati naptár A pályázat benyújtásának határideje (kisméretű képek feltöltésének határideje): 2011. június 26. éjfél A kiállítandó képek alkotóit emailben értesítjük az eredményről legkésőbb 2011. július1. éjfélig A nyomtatható méretű képek feltöltésének, illetve adathordozón való beérkezésének határideje 2011. július 8. A kiállítás megnyitója: 2011. július 20. szerda 19 óra, a Három Hét Galériában. 5. A pályázat díjazása A nyertes pályázó 100. 000,- Ft értékű fotóműterem-használatot nyer. További 9 pályázó kiállításra kerülő képének nagyítását a kiíró vállalja, a képekkel a szerzők szabadon rendelkeznek a kiállítás bezárását követően. A nyertes, és döntőbe válogatott alkotások 2011. július 20tól, szeptember 20 ig lesznek láthatóak a Három Hét Galériában. 6. Képek értékesítésének lehetősége A Három Hét Galéria értékesítheti a kiállított képeket a szerző előzetes, írásbeli hozzájárulásával, mellyel kapcsolatban minden anyagi és jogi tartalmat külön szerződésben rögzít a kiállító művésszel. 7. A pályázat jogi háttere Pályázhat minden természetes személy, aki a pályázati kiírás feltételeit elfogadja. A pályázó kizárólag saját, eredeti alkotásával pályázhat. E feltétel megsértése esetén a pályázat érvénytelen. A pályázó a kép beküldésével egyben a pályamunkájáról ki is jelenti, hogy az saját szerzői műve, azzal nem sért más szerzői jogot valamint tudomásul veszi, és magára nézve elfogadja a szerzői és felhasználói jogokról szóló tájékoztatást. A pályázat kiírója a pályázat és a későbbi pályázatok, továbbá a pályaművekből rendezendő kiállítás népszerűsítésével kapcsolatban jogosult a pályaművek díjmentes felhasználására minden esetben, a pályázó nevének feltüntetése mellett. A kiíró díjmentesen jogosult a művek kiállítására, továbbá díjmentesen használni az alkotást a kiállításhoz kapcsolódó reklámok offline és online megjelenéseihez. A pályázó hozzájárul ahhoz, hogy a pályázat kiírója a pályaműről készült reprodukciót -esetlegesen- könyv alakban, illetve elektronikus formában megjelentesse és ennek érdekében a pályázat kiírója számára nem kizárólagos, de korlátlan időre szóló felhasználási jogot ad a pályázó nevének feltüntetése mellett. A pályázat kiírója a pályázati kiírásban leírtak megváltoztatásának jogát fenntartja. A pályázat kiírója a hozzá benyújtott adathordozókat nem őrzi meg, nem tárolja. A kiíró a pályaműveket fokozott gondossággal kezeli. A határidő után beérkezett pályamunkákat nem áll módunkban elfogadni. Három Hét Galéria
Archív
Dráma, szépség, hangulat, küzdelem, humor 2010-ben. Mi voltunk a szereplői, a szurkolói, a nyertesei, a vesztesei. Száz és száz fotó, amit érdemes megnézni. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége 2011. március 26. és május 8. között, a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjaként, ismételten a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezi meg a XXIX. Magyar Sajtófotó Kiállítást és a Magyar fotósok a világ élvonalában című kísérő kiállítást. Dráma, szépség, hangulat, küzdelem, humor 2010-ben. Mi voltunk a szereplői, a szurkolói, a nyertesei, a vesztesei. Száz és száz fotó, amit érdemes megnézni. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége 2011. március 26. és május 8. között, a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjaként, ismételten a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezi meg a XXIX. Magyar Sajtófotó Kiállítást és a Magyar fotósok a világ élvonalában című kísérő kiállítást. A Magyar Sajtófotó Kiállítást a MÚOSZ Fotóriporterek Szakosztálya által kiírt sajtófotó-pályázat előzi meg, amelyre hivatásos és amatőr fotóriporterek több ezer képet küldenek be. A 2011. január 5-én zárult nyílt pályázatra 323 regisztrált szerző 8548 felvételt küldött be. A Sajtófotó Pályázat 2010 zsűrizésére 2011. január 14. és 16. között került sor a MÚOSZ székházában, ahol az elmúlt évekhez hasonlóan a zsűrizés nyilvános volt, és azt bárki figyelemmel kísérhette a Fotoklikk internetes portálon is. A héttagú zsűri elnöke Thomas Szlukovenyi (Szlukovényi Tamás),kanadai állampolgár, World Press Photo díjas fotográfus, aki hat éven át töltötte be a Reuters „Global Picture News Editor” pozícióját. Fotós karrierjét Budapesten kezdte, majd a kanadai Globe and Mailnél folytatta, ahonnan 1990-ben került a Reutershez, a világ egyik vezető hírügynökségéhez. A zsűri külföldi tagjai: Filip Horvat, aki a közelmúltig az AP horvátországi fotóriportere volt, Jan Sibik cseh fotográfus és Sam Stewart fotóriporter, képszerkesztő, NPPA USA. Magyar tagok: Barakonyi Szabolcs,az Index fotóriportere, ifj. Vitray Tamás, a National Geographic Magyarország vezető szerkesztője és Kovács Bence szabadfoglalkozású fotóriporter, korábban a Népszabadság munkatársa. Thomas Szlukovenyi, a zsűri elnöke: Igen magas szintű volt a verseny. Az eredmény nagyon jó! Nyilvánvaló - és erre előre lehetett számítani -, hogy a vörösiszap-katasztrófa helyszínén készült fotók domináltak a pályázaton. De azért más témakörökben is készültek nagyon jó munkák. Gratulálok a magyar fotósoknak, és csak biztatni tudom őket arra, hogy a most látott színvonalon folytassák a munkájukat. Mindabból, amit láttam, ugyanarra a szintre helyezem őket, mint akikkel korábban volt szerencsém dolgozni. Nem számít, hogy honnan jön valaki, csak az számít, hogy mennyire érzi a képi világ erejét, és mennyire akar vele valamit megmutatni a világnak. A zsűri a pályázatban meghirdetett kategóriák között nem osztotta ki a művészet (egyedi) kategória I. és III. díját. Ugyanakkor a természet és tudomány (egyedi) kategóriában 3 db II. díjat ítélt oda. A legkiemelkedőbb teljesítményért járó MÚOSZ Nagydíjat Huszti István, az Index fotóriportere érdemelte ki Túlélők című fotójával. A legjobb emberközpontú dokumentarista fotográfiáért járó André Kertész Nagydíjat Kállai Márton, a Szabad Föld fotóriportere nyerte el a Fapados konditerem című sorozatával, amellyel a sport (sorozat) kategória I. díját is megkapta. A Budapest Fotográfiai Ösztöndíjat Hartyányi Norbert szabadúszó fotóriporter nyerte el Margitsziget című munkatervével és a pályázaton való szereplésével. A legjobb hírképért járó Escher Károly-különdíjban Kovács Tamás, az MTI fotóriportere részesült a Vöröslő fájdalom című fotójával. Ezzel a képpel elnyerte még a hír-esemény kategória I. díját is. A legjobb kollekcióért járó Munkácsi Márton-díjat Kurucz Árpád, a Népszabadság fotóriportere érdemelte ki, aki egyben elnyerte a képriport kategória I. díját Vörösiszap c. sorozatával, a képriport kategória III. díját Árvíz c. sorozatával és a természet és tudomány (egyedi) kategória III. díját Hőség c. fotójával. A vidéken dolgozó, legjobb teljesítményt nyújtó fotóriporternek járó díjat,a természet és tudomány (egyedi) kategória II. díját Sárga c. képével és az emberábrázolás-portré (egyedi) kategória III. díját Sors c. fotójával Kerekes M. István szabadúszó fotóriporter,a XXVII. és a XXVIII. Magyar Sajtófotó Kiállítás közönségdíjasa nyerte. A 30 év alatti, legjobb teljesítményt nyújtó fotóriporternek járó elismerést Stiller Ákos, a hvg.hu fotóriportere kapta, aki egyben elnyerte a képriport kategória II. díját a Vörösiszap-tragédia c. sorozatával és az emberábrázolás-portré (egyedi) kategória II. díját Remény c. képével. Nemzetközi elismerés Lakatos Péter Zoltán,az MTI külsős fotóriportere Pokoli zuhanás c. képével a World Press Photo hír kategória I. díját és a Magyar Sajtófotó Pályázat 2010 hír-esemény kategória II. díját nyerte el. A kiállítást Csányi Vilmos író, etológus nyitja meg. Dráma, szépség, hangulat, küzdelem, humor 2010-ben A hat héten át látható tárlaton az elmúlt év legizgalmasabb pillanatait, természeti csodáit, drámai, örömteli, mulatságos élethelyzeteit, kivételes művészeti és sportteljesítményeit lehet felidézni. A 2010-es tavaszi árvíz és vörösiszap-katasztrófa megrázó és elgondolkoztató felvételei mellett számtalan egyéb érdekes, megrázó és mosolyra késztető fotó villantja fel azokat a történéseket, amelyek visszaadják azt a sokszínűséget, amely szűkebb és tágabb világunkra jellemző. Képek az aszkétaéletű, egykor első osztályú ökölvívó, Csukrán Mihály saját építésű, újfehértói sporttelepének hétköznapjairól, a fiatalokat a világhálón meghódító, gördeszkázó gáborjánházai plébánosról, egy lebontásra ítélt belvárosi társasházba önkéntesen beköltözött punkok világáról, az utcán élőkről, a szlovákiai cigánytelepek köré épített betonfalakról. Képek Pécsről, mint Európa Kulturális Fővárosáról, a világhírű, kizárólag férfiakból álló Les Ballets Trocadero de Monte Carlo társulat budapesti fellépéséről, a magyar kortárs művészekről és alkotásaikról, a mohácsi busójárásról, a 2010-ben még megrendezett Operabálról, a mostanság felturbózott lakodalmakról, a szíriai Margat várának feltárásáról. Képek a 2010-es országgyűlési választások kampánykörútjairól, a New Yorkban élő orosz közösségről, a repülőgép-szerencsétlenségben meghalt Lech Kaczynski, lengyel államfő temetéséről, a Romániában kisebbségben lévő moldvai csángókról. Képek a 2010-es budapesti úszó-Európa-bajnokság férfi műugróiról úgy, ahogyan eddig még soha nem láthattuk őket. Képek a triatlon-világbajnokságról, a világhírű agarakról, ismert és közkedvelt személyiségekről. Képek a tél fehérségébe burkolódzó erdélyi tájról és az ócsai láperdő titokzatos lényeiről. Magyar fotográfusok a világ élvonalában Magyar tudósok. Magyar zeneszerzők. Magyar fotográfusok. Az elmúlt évszázadtól napjainkig ők azok, akik tehetségükkel, tudásukkal, teljesítményükkel nem csupán maguknak, de Magyarországnak is tekintélyt és hírnevet szereztek. A világ élvonalában álltak és állnak ma is. Ez a tárlat azoknak a magyar fotográfusoknak a munkáiból mutat be válogatást, akik az 1955-ben indított World Press Photo pályázaton - a világ legnagyobb és legtekintélyesebb sajtófotóversenyén - az elmúlt évtizedekben díjat, díjakat nyertek. Ez a válogatás először kerül így bemutatásra. A World Press Photo pályázaton díjat nyert magyar fotósok listája figyelemre méltó: Benkő Imre, Dezső Tamás, Gárdi Balázs, Farkas József, Fejes László, Friedmann Endre, Komlós Tibor, Korniss Péter, Lakatos Péter Zoltán, Pólya Zoltán, Révész Tamás, Soós Lajos, Szentpéteri L. József, Szigetváry Zsolt, Szlukovényi Tamás, Török László, Vadas Ernő, Wéber Lajos. A dagerrotípiától a digitális kameráig Történelmi korszakok fényképezőgépei Gadányi György gyűjteményéből A dagerrotípia volt a legelső fényképészeti eljárás. Használata az 1850-es évek elején már széles körben elterjedt. Az ezüstözött rézlemezt polírozták, tisztították, majd jód- (később bróm- vagy klór-) gőzben érzékenyítették, míg a lemez sötétsárga színűvé nem vált. A fényérzékeny lemezt a kamerába helyezve exponáltak. Speciális előhívóládában, gyertyával, borszeszégővel melegített higany gőzével hívták elő, amit ezt követően nátriumtioszulfátban fixáltak. A dagerrotípia a mai értelemben nem volt sokszorosítható, így minden, ami megmaradt, az egyedi műtárgy. Az újságok illusztrációi a fényképezés kezdetekor metszetek voltak, melyeket dagerrotípiákról és képekről készítettek. Idővel a fényérzékeny anyagok egyre érzékenyebbek lettek, és a gyorsan továbbítható film felváltotta az üveglemezt. A zoom, a különböző látószögű teleobjektívek, a magas érzékenységű filmek egyre több lehetőséget és segítséget jelentettek a fotográfusoknak. A kiállításon néhány igazán különleges, egyedi példány látható a századokat átívelő technikatörténetből. Premier A kiállítás ünnepélyes megnyitóján kerül bemutatásra AZ ÉV FOTÓI című könyv, amely a 2010-es sajtófotó-pályázatra beérkezett képekből ad bőséges áttekintést Bánkuti András szerkesztésében. Közönségszavazás Várjuk a szavazatokat a XXIX. Magyar Sajtófotó Kiállítás (kivéve kísérő kiállítás) közönségdíjas képére Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban, és az országjáró körút állomásain, többek között: Debrecenben a Kölcsey Művelődési Központban, és Miskolcon a Miskolci Galériában. Eredményhirdetés: 2012 márciusában, a XXX. Magyar Sajtófotó Kiállítás ünnepélyes megnyitóján. A kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban - a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjaként - a nagyközönség számára 2011. március 26. és május 8. között látogatható. A kiállítás rendezője: Szalay Zoltán,Táncsics- és Pulitzer Emlékdíjas fotóriporter Társrendező: Túry Gergely, a HVG fotóriportere Munkatársak: Bock Kata marketing-tanácsadó, Darányi Zsolt - FotoKlikk.hu, Grnák László fotóriporter, Haris László fotóművész, Mata Júlia kreatív tanácsadó Grafikai tervezés:Heltai Csaba
Archív
Október 21-én lesz ESCHER KÁROLY fotóriporter, fotóművész születésének 120 éves jubileuma. A Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház AZ ISMERETLEN ISMERŐS címmel életmű kiállítást rendez a fotográfus tiszteletére. A kiállítás megtekinthető: 2010. október 22 – december 12-ig minden hétköznap 14 és 19 óra, hétvégén 11 és 19 óra között. Kiállítás-megnyitó: 2010. október 21. 18.00 A kiállítást megnyitja: Korniss Péter, fotográfus Október 21-én lesz ESCHER KÁROLY fotóriporter, fotóművész születésének 120 éves jubileuma. A Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház AZ ISMERETLEN ISMERŐS címmel életmű kiállítást rendez a fotográfus tiszteletére. A kiállítás megtekinthető: 2010. október 22 – december 12-ig minden hétköznap 14 és 19 óra, hétvégén 11 és 19 óra között. Kiállítás-megnyitó: 2010. október 21. 18.00 A kiállítást megnyitja: Korniss Péter, fotográfus Általánosan elterjedt tévhit, hogy Magyarországról a két világháború között a legnagyobb fotósok (André Kertész, Brassai, Moholy-Nagy, Martin Munkácsi, Robert Capa) kivétel nélkül mind elmentek, hogy aztán a fotótörténet óriásaivá váljanak más országokban. Escher Károly (1890-1966) azok közé tartozik, akik itthon maradtak, de mindannyian tudjuk, hogy életműve megkerülhetetlen, hiszen képeinek színvonala őt is az említett legnagyobban közé emeli. 1965-ben volt utoljára nagy, átfogó kiállítás Escher képeiből. Idén 120 éve született Escher Károly, és a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház Az ismeretlen ismerős c. kiállításával igazi fotószakmai eseménynek ad helyet, megemlékezve az évfordulóról. Egy nagyszerű fotós életművét mutatjuk be, aki a riportfényképezést is művészi rangra tudta emelni, és akinek képei az aktualitás múltával sem kerültek a szemétbe, vagy a feledés poros polcaira. Az elsők közt volt Magyarországon, aki valóban képekben beszélt és képekben is gondolkodott. Az ismeretlen ismerős c. kiállítás kurátora Albertini Béla fotótörténész, aki évtizedek óta kutatja Escher Károly soktízezer fotográfiából álló életművét. A Magyar Fotográfusok Háza 75 Escher képet állít ki: a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum, az Országos Széchenyi Könyvtár, a Gadányi Gyűjtemény és a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének darabjait. A kurátor által rendezett kiállítás a múlt század ismert történelmi személyiségeit (Teleki Pál, József főherceg, Horthy Miklós), művészeit (Rippl-Rónai József, Bajor Gizi, Jávor Pál) állítja elénk, és más művészi igényességgel készült riportképeket. A sok eredeti fotográfia mellett számtalan Escher Károly életéhez kapcsolódó dokumentumot (házassági anyakönyvi kivonatot, igazolványokat, rendőri büntetőparancsot) láthatunk a tárlókban, valamint Escher-művekkel illusztrált képeslapok ( Est-lapok; Film, Színház, Irodalom stb.) hasonmás kiadványait lapozgathatjuk a kávéházi hangulatot megidéző olvasósarokban. Escher Károly élete és műve Escher Károly 1890-ben Szekszárdon született, de iskolai tanulmányait már Budapesten végezte. Nagyon fiatalon először műszaki rajzoló nagy gépgyárakban, majd több filmhíradó és játékfilm operatőre volt. Első filmjén még Fedák Sári énekelte a toborzót. Nevét ott olvashatjuk Damó Oszkár stábjában a Bródy Sándor művéből 1919-ben forgatott A dada,majd a Star stúdió további filmjeinek stáblistáján is. Filmes életszakasza nagyjából lezárult a húszas évek második felében. Jött, volt és maradt a fényképezés. Már 10 évesen szivarosdobozból fabrikált kamerát magának. 1912-ben megkapta élete első igazi fényképezőgépét. 1928-ban Balogh Rudolf és Mihályfi Ernő hívták fotóriporternek az Est Lapokhoz azt követően, hogy Munkácsi Márton Berlinbe szerződött. A korabeli Magyarország legtekintélyesebb sajtóbirodalmához három napilap, Az Est, a Magyarország és a Pesti Napló, majd később a Pesti Napló Képes Melléklete tartozott. Több mint 10 évet töltött itt. A mindennapos „képgyártást” meghaladva számos jeles fényképet készített. Neki is szerepe volt abban, hogy a Pesti Napló képes melléklete a harmincas években a magyar képes sajtó legjobb orgánumává vált. A lap kényszerű megszűnése (1939) után a Híd és a Film Színház Irodalom fotográfusa lett. 1945-öt követően dolgozott a Képes Világ, a Színház, a Képes Figyelő, a Kis Képes című lapoknak. A Városépítési Tudományos és Tervező Intézet (VÁTI) fotográfusaként ment nyugdíjba, de még a későbbiekben készített fényképeket a Hungarian Foreign Trade című külkereskedelmi reklám-folyóirat számára. 1958-ban jelent meg Vajda Miklóssal közösen készített könyve Bajor Giziről, 1959-ben pedig a Riportfényképezés című kötete. 1965-ben - egy évvel halála előtt - volt életmű kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában. 1966-ban – már halála után – jelent meg Foto Escher címmel egy róla szóló kis könyv. „Munka Érdemrend ezüst fokozat” és „Érdemes Művész” kitüntetése mellett sem kapta meg azt az elismerést, amely szakmai teljesítménye folytán megillette volna. Életműve rendkívül sokszínű. Mindegyikünk találkozott tanulmányai során Escher-művel: József Attila és Thomas Mann találkozásának dokumentálása, A csodálatos mandarin előadásáról készített híres bemozdulásos-elmosódó képe mindannyiunk számára ismerős. Az elsők között alkalmazta a kisfilmes kamerát, a bemozdulásos életlenséget, vitákat provokálva a tűéles, ámde statikus riportképekhez szokott szerkesztőkkel, fotóítészekkel. Ez a stílus, no meg Escher mindenre nyitott személyisége eredményezte, hogy ránk hagyott életműve is rendkívül heterogén. Fényképezett államfőket, politikusokat, meg kilakoltatott nincsteleneket, razziák elszenvedőit. Színésznőket és szerelmespárokat a parkban, halálra ítélt gyilkost és nyírott pudlit, hóeséstől poétikus utcát, balesetet, sporteseményeket és bálokat. Megörökítette Bartókot, de Szálasit is, témát jelentett neki a kivilágított Budapest és a nádfödeles parasztház is. Rengeteg fotót csinált. Riportfotósi mivoltában esetenként akár a rendőri szervekkel való összetűzés kockázatát is vállalta például azzal, hogy a tiltás ellenére fotografálta vallomása közben a férjgyilkos és „darabolós” Bognárnét. Az elsők között volt jelen gépével a biatorbágyi viadukt-robbantás helyszínén. Ott készült „nagytotálja” okkal vált az utóbbi időszakban képaukciók sikeres darabjává. Hivatásszerűen fényképezte korának szinte valamennyi közéleti szereplőjét. Horthy Miklós, Bethlen István, Gömbös Gyula, Szálasi Ferenc éppúgy megjelentek képein, mint Tildy Zoltán, Szakasits Árpád, Rákosi Mátyás, és a hazatérő Károlyi Mihály. Erről a sokszínűségről az 1965-ös kiállítás értelemszerűen nem tanúskodhatott. Együttérzéssel közelített a társadalmi peremhelyzet és az anyagi nyomorúság áldozataihoz. Escher a magyar szociális fényképezés legjobbjai közé tartozott, a hangyatelepi nyomornegyedről készített sorozata olyan társadalmi felháborodást indított el, mely végül a nyomortelep felszámolásához vezetett. Kívánhat-e többet egy (riport)fotós? Kísérő események Escher Károly születésének 120. évfordulójáról a Magyar Fotográfusok Háza mellett megemlékezik az Országos Széchényi Könyvtár Egy rejtőzködő életmű c. kiállítása is, az ott őrzött Escher negatívokra építve Csillag Katalin zömmel ismeretlen képekből válogatott; valamint ugyancsak nagyrészt még nem látott, köz- és magángyűjteményekben fennmaradt felvételekből látható kiállítás „Fotó Escher” címmel a József Attila Klubban. Októbertől egyik elemi iskolájának – ma Szinyei Merse Pál Gimnázium a hatodik kerületben – falán emléktábla őrzi emlékét. Készülőben van egy két kötetes, háromnyelvű Escher monográfia, amely 2011-ben, a szülővárosi kiállításhoz kapcsolódva jelenik meg. Szekszárdon ez év tavaszán Escher Károly Szabadegyetem indult, amelynek keretében több előadás foglalkozott, illetőleg foglalkozik a jövő év tavaszáig életútjával és életművével. A kiállítás a Fotóhónap 2010 kiemelt rendezvénye.
Archív
Október 7-től lesz látogatható a Ludwig Múzeum a Martin Munkácsi: Think While You Shoot című fotókiállítása. Október 7-től lesz látogatható a Ludwig Múzeum a Martin Munkácsi: Think While You Shoot című fotókiállítása. A kolozsvári születésű Munkácsi Márton, azaz Martin Munkácsi (1896−1963) a modern fotózsurnalizmus egyik legnagyobb úttörője, egyben korának legjobban fizetett sztárfotográfusa volt. Sikerének fő állomásain, Budapesten, Berlinben és New Yorkban olyan meghatározó magazinoknak dolgozott, mint a Pesti Napló, a Berliner Illustrirte Zeitung, a Harper`s Bazaar, a Life vagy a Ladies` Home Journal. Sportolókat és táncosokat fényképezett, kivezette a divatfényképészetet a műteremből, és sajátos látásmódjával mozgásba hozta a fényképészet statikus médiumát. Sikerei csúcsán, az 1930-as és 1940-es években készített átütő erejű fotóriportjai és briliáns képesszéi nemcsak a fotóművészet nagyjaira, Henri Cartier-Bressonra és Richard Avedonra tettek mély benyomást, de látványos divatsorozataival a modern, sikeres, önálló és dinamikus nyugati nagyvárosi asszony képét is erőteljesen befolyásolta. Az 1940 és 1946 között készített, 65 riportból álló, Hogyan él Amerika? című sorozata az amerikaiak legkülönbözőbb társadalmi rétegeinek hétköznapi életéről készült mélyreható képriport. Alkotói tevékenységének további csúcspontját jelentették a hollywoodi sztárokról (Katherine Hepburn, Leslie Howard, Fred Astaire, Marlene Dietrich) készült rendkívüli portrék. A kiállítás részeként kortárs divatfotósok - Tombor Zoltán, Perlaki Márton, Balla Vivienne, Lábady István, Dobos Tamás és Misetics Mátyás - Martin Munkácsi munkáira reflektáló alkotásait is megtekinthetik az érdeklődők.
Archív
2010. június 4−6. között várjuk a közönséget a Martin Munkácsi Intro című előzetes kiállításra. A Magyar Fotográfiai Múzeum válogatása ízelítőt ad a világhírű magyar származású fotográfus képeiből, akinek az életművét bemutató, eddigi legátfogóbb kiállítás – Hamburg, Berlin és New York után – 2010 őszén Budapesten lesz látható. A Martin Munkácsi: Think While You Shoot című nagyszabású, retrospektív tárlat a Martin Munkácsi Hagyaték, az ullstein bild és az F.C. 2010. június 4−6. között várjuk a közönséget a Martin Munkácsi Intro című előzetes kiállításra. A Magyar Fotográfiai Múzeum válogatása ízelítőt ad a világhírű magyar származású fotográfus képeiből, akinek az életművét bemutató, eddigi legátfogóbb kiállítás – Hamburg, Berlin és New York után – 2010 őszén Budapesten lesz látható. A Martin Munkácsi: Think While You Shoot című nagyszabású, retrospektív tárlat a Martin Munkácsi Hagyaték, az ullstein bild és az F.C. Gundlach Alapítvány nagyvonalú közreműködésével valósul meg, és 2010. október 1 – 2011. január 9. között mutatja be a Ludwig Múzeum. A kolozsvári születésű Munkácsi Márton, azaz Martin Munkácsi (1896-1963) a modern fotozsurnalizmus legfontosabb úttörőjének számít, aki kivezette a divatfényképészetet a stúdiókból és mozgásba hozta a fényképészet statikus médiumát. Olyan világhírű fotográfusok tartották példaképüknek, mint Henry Cartier-Bresson vagy Richard Avedon. Korának legjobban fizetett sztárfotográfusa volt. A világhírnévhez vezető út legfontosabb állomásai Budapest – Berlin – New York voltak, ahol a kor legtekintélyesebb képes magazinjainak dolgozott: a Pesti Napló, a Berliner Illustrirte Zeitung, az Uhu és a Die Woche után a világsajtó legbefolyásosabb lapjaiban jelentek meg felvételei, mint a Harper’s Bazaar és a Life magazin, amelynek első próbaszámát Kurt Safranskival együtt hozta létre. Briliáns képesszéi és a legkülönbözőbb szociális rétegek hétköznapi életéről készült mélyreható képriportjai nem csak a fotóművészet nagyjaira tettek mély benyomást, de látványos divatsorozataival a modern, sikeres, önálló és dinamikus nyugati nagyvárosi asszony képét is erőteljesen befolyásolta. Alkotói tevékenységének további csúcspontjai voltak az olyan hollywoodi sztárokról készült rendkívüli portrék, mint Katherine Hepburn, Leslie Howard, Fred Astaire, Marlene Dietrich. Felvételei nem csak a magyar sajtófotó kiemelkedő alkotásai, de az egyetemes fotótörténet megkerülhetetlen művei is egyben. A MARTIN MUNKÁCSI INTRO kiállításon mindhárom nap 18:00 órakor ingyenes, magyar nyelvű tárlatvezetést tartanak.
Archív
Helyszín: Mai Manó Ház (Budapest VI., Nagymező u. 20.) Megnyitja: Varga Melinda művészeti főosztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium) A könyvet bemutatja: Kincses Károly fotómuzeológus Megtekinthető: hétköznap 14-19 óráig, hétvégén és ünnepnap 11-19 óráig *** Brassai képek és dokumentumok Helyszín: Mai Manó Ház (Budapest VI., Nagymező u. 20.) Megnyitja: Varga Melinda művészeti főosztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium) A könyvet bemutatja: Kincses Károly fotómuzeológus Megtekinthető: hétköznap 14-19 óráig, hétvégén és ünnepnap 11-19 óráig *** Brassai képek és dokumentumok A világhírűvé lett magyar fotográfusok szinte mindegyikénél folytak vagy folynak kutatások magyarországi gyökereik felderítése érdekében. André Kertész szinte minden itthon töltött percét ismerjük, Munkácsi Márton, Robert Capa, Moholy-Nagy magyarországi éveiről jelentetett már meg könyvet a Magyar Fotográfiai Múzeum és a Mai Manó Ház. Egyedül Brassai az, akinél nagyon keveset tudunk magyar kötődéseiről, pedig 18 éves koráig itt élt, s számos rokona, hozzátartozója lakik és lakott mind Erdélyben, mind Magyarországon. Felgöngyölítettük Halász Gyula, (ahogy a családban nevezték: Gyulus) még élő rokonait, kapcsolatait, felkerestük azokat a helyszíneket, ahol több-kevesebb rendszerességgel megfordult. Az utolsó pillanatban vágtunk bele ebbe a munkába. Ennek eredményeként új ismeretek visznek közelebb Brassai személyiségének, művészetének jobb értéséhez. Több olyan korabeli vintage fotográfia, rajz, levél, dokumentum került elő, melyek némelyike fél évszázadig hevert a szekrények mélyén. Ezek összegyűjtésével, interjúk lejegyzésével, források felkutatásával jutottunk közelebb Brassai életének eddig jobbára rejtett eseményeihez, melyek ilyen-olyan áttétekkel művészetében is nyomon követhetőek. A kiállítás és a könyv több, még sohasem publikált, a családtagok, magánszemélyek, gyűjtemények birtokában lévő képpel, dokumentummal járul hozzá az eddig ismert Brassai-kép teljesebbé válásához. Kincses Károly
Archív
Kiállítás a Magyar Fotográfusok Házában(Mai Manó Ház)Megtekinthető minden hétköznap 14 és 19 óra között, hétvégén és ünnepnap 11 és 19 óra között.A kiállítást rendezte: Kincses Károly Kiállítás a Magyar Fotográfusok Házában(Mai Manó Ház)Megtekinthető minden hétköznap 14 és 19 óra között, hétvégén és ünnepnap 11 és 19 óra között.A kiállítást rendezte: Kincses Károly"A sorozat darabjai különböző magazinok és könyvek oldalairól származnak. Néhány fotót a saját archívumomban találtam. Valamennyit módosítottam, hogy beilleszthessem őket a gyűjteménybe. A sorozat hátterében az a sejtés rejtőzik, hogy különböző képek együtt erősebb hatást gyakorolnak, mint ha egyszerre csak egyet látunk.Az idők változnak és mi velük változunk, a fotográfia sem lesz mindig ugyanaz."Kálmán Béla (MFIAP / USA)Kincses Károly: Belső montázsokÉl egy ember Bostonban. Most nyolcvannégy éves. Majd fél évszázada menekült el abból az országból, ahová annak idején született, ahol felnőtté ért. Új hazát lelve az Államokban, az évtizedek alatt konokul csak előre nézve, elvégezte már dolgai többségét, mostanra marad hát jócskán ideje hátratekinteni, leltározni múltja mindmegannyi, kisebb-nagyobb, fénylő vagy éppen már foncsoravesztett tükörcserepét. Nézi a tévét, újságokat lapozgat, beszélget kortársaival, s közben eszébe jutnak dolgok. Embereket idéz meg, akik valamilyen szerepet játszottak életében, eseményekre emlékezik, amelyek sok millió sorstársával együtt -így vagy úgy- befolyásolták életét. Figyel, és amit lát, tapasztal maga körül, azt saját szűrőjén átbocsátva, saját emlékanyagával párosítva, újraértelmezve, képpé alakítja, a számítógép képernyőjén másoknak is láthatóvá teszi saját belső montázsait, képekké fogalmazott emlékeit, érzéseit.Jó tudni, hogy ez az ember az 1930-as évek klasszikus magyar fotóiskolájának neveltje, nála szebben kevesen tudtak színpadi mozgást, portrét, táncot fényképezni. Pedig kortársai, szaktársai között olyanok voltak, mint Angelo, Várkonyi László, Inkey Tibor, Pécsi József, Rónai Dénes, Laub Juci. Később Amerikában Kepes György, aki az ő sötétkamrájában csinálta fotogramjai jelentősebbjeit, Munkácsi Márton, akivel egy háborúellenes tüntetésen ismerkedett meg az ENSZ New York-i székháza előtt 1956 december 24-én, s utána gyakran ebédeltek, vacsoráztak együtt, André Kertész, aki kihasználta, hogy magyarul beszélgethet az Államok közepén egy másik fényképésszel. Klasszikus iskolát járt, mondtam az imént, ezt gyakorolta egész élete során. És amikor már nem kellett a fényképezésből megélnie, nem kellett mindenáron pénzt csinálni az eladott képekből, akkor ugyanez az ember - már közel a nyolcvanhoz - rátalált a neki aztán merőben új technikára, átállt egy új, az előzőtől nagyon különböző gondolati struktúrára, s ettől kezdve már nem a sötétkamrában tölti napjait, hanem a számítógép képernyője előtt. Képeket húz elő a múltjából, emlékezete feneketlen kútjából, agya rejtett zugaiból, megforgatja őket, emlékezik, aztán újraformálja őket, létrehozva egy nagyon furcsa kevercset, belső montázst. Az addig önálló képek ugyanis ebben a folyamatban csak részletekké lesznek, eredeti jelentésüktől, funkciójuktól gyakran messze kerülve az emlékező embernek rendeltetnek alá, aki így, ezekkel az újrateremtett képekkel mondja el véleményét a világról, a dolgokról, a múlt kísértő árnyairól. Képei nem autonóm fényképek, de nem is kompjuteres játékok, hanem komoly dolgok, egy nyolcvannégy éves elme szüleményei, emléknyomainak leképeződései, vélemények a dolgok rendjéről, a világ mai állásáról. Jellemző rájuk, hogy térben, időben, de gyakran jelentésben is távol eső képhalmazok, ellentétes, vagy egymást kiegészítő formációk nyernek új képtestet, új jelentést Kálmán Béla víziója nyomán. "Juxtaposition", mondta nekünk erre annak idején Stefan Loránt Lenoxban, amikor a Liliputban, az 1930-as években megvalósított képszerkesztési elvéről mesélt. Neki még nem állt rendelkezésére számítógép, legendás agya, vizuális memóriája rendelte egymás mellé a képpárokat, iskolát teremtve ezzel. Kálmán Béla tőle is tanult - akarva, akaratlanul.Fontosnak tartom ezeket leírni, mert az itt szereplő képek elsősorban nem a vizuális elemek oldaláról olvashatók, nem "műtárgyak" a szó klasszikus értelmében, hanem az emlékezet finom szövedékéből kibontott gondolatokat lehet és kell keresni bennük Egy emlékező ember kísérletei, hogy a benne összesűrűsödött élmény- és emlékanyagot mások számára is láthatóvá tegye. Nem véletlen, hogy Kálmán Béla, akinek tucatnyi kiállítása volt az Egyesült Államokban, ezeket a képeit itt akarja először megmutatni. Mert innen jött és végső soron ide is tér vissza.
Archív
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Magyar Fotóriporterek Társasága meghirdeti a Magyar Sajtófotó 2004 pályázatot.A pályázatra 2004. január 01. és 2004. december 31. között készült képek küldhetok be. Beadható olyan pályamű is, melynek elkészítése több éven keresztül történt. Ez esetben a zsűri eltekint az időkorlátozástól.Beadási határidő: 2005. január 10. (hétfő)A zsűrizés időpontja: 2005. január 28-30. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Magyar Fotóriporterek Társasága meghirdeti a Magyar Sajtófotó 2004 pályázatot.A pályázatra 2004. január 01. és 2004. december 31. között készült képek küldhetok be. Beadható olyan pályamű is, melynek elkészítése több éven keresztül történt. Ez esetben a zsűri eltekint az időkorlátozástól.Beadási határidő: 2005. január 10. (hétfő)A zsűrizés időpontja: 2005. január 28-30.Beadás helye: MÚOSZ Szakosztályok Titkársága, 1062 Budapest, Andrássy út 101. Postán vagy személyesen 9-16 óra között (digitális anyag beadható az alább részletezett feltételekkel is).Kategóriák:1. Hír-eseményfotó (egyedi)2. Képriport (sorozat)3. Emberábrázolás-portré (egyedi)4. Emberábrázolás-portré (sorozat)5. Művészet és tudomány (egyedi)6. Művészet és tudomány (sorozat)7. Sport (egyedi)8. Sport (sorozat)9. Természet és környezet (egyedi)10. Természet és környezet (sorozat)11.Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia (egyedi)12.Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia (sorozat)13. Humor (egyedi vagy sorozat)Felhívjuk a Kollégák figyelmét, hogy manipulált fotó nem küldhető be!A sorozatok maximum 12 darab képet tartalmazhatnak! Ha egy sorozat ennél több képet foglal magába, az automatikus kizárást von maga után!A kép nem tartalmazhat utalást a fotós kilétére, az ot megbízó magazinra, újságra, ügynökségre!Minden kategóriában egy I., egy II. és egy III. díj kerül kiosztásra.A zsűrinek joga van a kategóriadíjakat összevonni, vagy átcsoportosítani és a beküldött sorozatokat a kiállítás részére átszerkeszteni. Sorozatból a zsűri, kiemelkedő kép esetén, az egyedi kategóriába képet áttehet.Részvételi feltételek:A pályázati anyagot egy példányban kérjük beadni. Beküldhető színes és fekete-fehér papírkép, melynek hosszabbik oldala 24 cm. A pályázatra dia is küldhető, illetve digitalzált, vagy digitális anyag, az alább ismertetett feltételekkel (l. Pályázatok beadása digitális formában). A beküldendo képekhez nevezési lapot kell mellékelni! Ennek teljes kitöltése biztosítja csak a pályázaton való részvételt, a teljes pályázati kiírással együtt a Magyar Fotóriporterek Társasága www.sajto-foto.hu, vagy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége honlapjáról www.muosz.hu, illetve a www.sf2004.hu oldalról töltheto le. Kérjük pályázó Kollégáinkat, hogy beadott anyaguk mellé a nevezési laphoz mellékeljenek egy saját arcképet, amit a kiállításon a képaláírásoknál, az Év Könyvében pedig az életrajzoknál használnánk.A zsűri köteles kizárni mindazokat a pályázókat, akik a fenti feltételeknek nem tesznek eleget!A zsűri elnöke: Féner TamásTagok: Kisbenedek Attila, Molnár István, Stalter György, Szabó Gábor, Szigeti Tamás, Szigetvári ZsoltA zsűrizés nyilvános.Helyszín: A Magyar Sajtó Háza színházterme.A kiállítás rendezője:Batha László, Szalay ZoltánA résztvevő a pályázati anyag beküldésével automatikusan elfogadja a pályázati feltételeket és egyben hozzájárul, hogy a rendezők a pályázattal kapcsolatos publikációkban képeiket térítésmentesen használják.Akik hozzájárulnak ahhoz, hogy a kiállításra kerülő képeiket a látógatók megvásárolhassák a jelentkezési lapon jelezzék. (A képek 20 000 forint+áfa áron kerülnek eladásra, mely összeg 60%-a a szerzőt, 40%-a a két kiíró szervezetet illeti, valamint ez a rész tartalmazza a technikai előállítás és a posta költségét. A vevőt a kép megvásárlása semmilyen publikációra nem jogosítja.)A díjak felajánlóit, az általuk adományozott díjakért megilleti a díjazott képek egy-egy példányának Magyarországon történő egyszeri felhasználása.A kiírók vállalják a kiállításra kerülő képek nagyítását, ezért a szerzők kötelesek a kiállítás rendezőjéhez a negatívokat, vagy az eredeti digitális állományt eljuttatni. A kiírók azonban csak abban az esetben vállalják a nagyítás költségeit, ha azt a kiíró által megjelölt professzionális labor készíti el.Figyelem!Aki más képet is kíván küldeni az Év Fotói 2004 könyv számára, azt ugyanezzel a beadási határidővel ugyancsak a MÚOSZ Szakosztályok Titkárságára juttassa el fotóit, 18 x 24 cm méretű papírképben, illetve a SF 2004 pályázatra érvényes kiírás szerint digitális formában. A borítékra írja rá "Év Fotói 2004" könyv. Az album szerkesztője nagy figyelmet fordít a könyvben megjelenő adatok pontosságára, ezért kérjük azokat a Kollégákat, akiknek változás állt be szakmai életrajzában, a képek leadásával egyidőben ezt jelezzék.A díjak átadására a Művészetek Palotájában, a Tavaszi Fesztivál programjaként, a kiállítás ünnepélyes megnyitóján 2005. áprilisában 21.-én kerül sor.A pályázat és kiállítás szponzorai:Sanoma Budapest Kft.Raiffeisen Bank Rt.Panasonic Magyarország Kft.Nemzeti Kulturális AlapprogramMagyar Újságírók Országos SzövetségeBudapest Fesztiválközpont Kht.A kategória díjak felajánlói:Népszabadság SzerkesztőségeHVGNikon Kft.Soltész Reklám Kiadó Kft.Magyar Távirati IrodaCanon Hungária Kft.VIVA Média Kft.Telegráf Kiadó Kft. 168 óraM.T.G. Metro Gratis Kft.Magyar Újságírók Országos Szövetségének nagydíjaA Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának André Kertész nagydíjaKülöndíjak:Budapest Fováros Pro Cultura Urbis Alapítvány Budapest Fotográfiai ÖsztöndíjaA Magyar Fotóriporterek Társaságának Munkácsi Márton díja a legjobb kollekcióértA Népszabadság Escher Károly díja a Magyarországon készült legjobb hírképértA Magyar Fotóművészek Szövetségének különdíjaAz Axel Springer Magyarország Kft. különdíja, a megyékben dolgozó és a legjobb teljesítményt nyújtó, 30 év alatti fotóriportereknekPályázati anyagok beadása digitális formában(információ: info@sf2004.hu)Formai és technikai követelményekKépfile technikai feltételek:filetípus: JPEG (Adobe PhotoShop jpeg 8-nak megfelelő tömörítés)minimális méret: 2048 x 1536 pixel (3 M pixel)maximális fileméret: 3 Mbyte (~6 M pixel)Digitálisan leadott pályázat esetén minden kapcsolódó információt - pályázó adatai, képek és/vagy sorozatok adatai - is digitális formában kell a kiíró rendelkezésére bocsátani. A digitális adatlapok a www.sf2004.hu weboldalról letöltheto szoftver segítségével állíthatók elo. Az így létrehozott xml adatállományokat minden esetben mellékelni kell a pályázatra beadott képekhez.Pályázati anyag leadása az internetenA kiíró lehetőséget biztosít a pályázati anyagok digitalizált formában történő leadására az interneten keresztül. A pályázati anyagok fogadása egy központi FTP szerveren történik ahová a pályázók előzetes regisztráció után tölthetik fel file-jaikat. A regisztráció a www.sf2004.hu oldalon végezheto el.Az FTP szerveren minden felhasználónak csak a saját adatállományaihoz van hozzáférési joga. A szerver 2004. december 15.-tol 2005. január 10-ig üzemel.AdathordozóDigitális képek kizárólag ISO9660-as filerendszerű (legáltalánosabb adatformátum) CD-ROM-on vagy UDF/ISO fájlrendszerű DVD-n adhatók be. Egy CD csak egy szerző képeit tartalmazhatja! Kérjük, a CD-n belül ne hozzanak létre különböző mappákat, csak a pontosan elnevezett képeket írják fel rá! Kérjük, hogy a CD-re mindenki jól olvashatóan tüntesse fel a teljes nevét!Képfile-ok elnevezéseA beadandó képállományokat az alábbiak szerint kell elnevezni:A file-névnek - a felsorolás sorrendjében - tartalmaznia kell a tételszámot (1, 2, 3...), a kategóriakódot és képsorozat esetében a sorozatban elfoglalt helyet jelölo számot (1, 2, 3... 12).Kategóriakódok:HI Hír-eseményfotó (egyedi)KE Képriport (sorozat)PE Emberábrázolás-portré (egyedi)PS Emberábrázolás-portré (sorozat)ME Művészet és tudomány (egyedi)MS Művészet és tudomány (sorozat)SE Sport (egyedi)SS Sport (sorozat)TE Természet és környezet (egyedi)TS Természet és környezet (sorozat)DE Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia (egyedi)DS Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia (sorozat)HE Humor (egyedi)HS Humor (sorozat)példa:(három egyedi kép és egy sorozat)1HI.jpg [1. tétel, Hír-eseményfotó (egyedi) kategória]2ME.jpg [2. tétel, Művészet és tudomány (egyedi) kategória]3SE.jpg [3. tétel, Sport (egyedi) kategória]4TS1.jpg [4. tétel, Természet és környezet (sorozat) kategória, 1. kép]4TS2.jpg [4. tétel, Természet és környezet (sorozat) kategória, 2. kép]4TS3.jpg [4. tétel, Természet és környezet (sorozat) kategória, 3. kép]4TS4.jpg [4. tétel, Természet és környezet (sorozat) kategória, 4. kép]4TS5.jpg [4. tétel, Természet és környezet (sorozat) kategória, 5. kép]4TS6.jpg [4. tétel, Természet és környezet (sorozat) kategória, 6. kép]4TS7.jpg [4. tétel, Természet és környezet (sorozat) kategória, 7. kép]4TS8.jpg [4. tétel, Természet és környezet (sorozat) kategória, 8. kép]4TS9.jpg [4. tétel, Természet és környezet (sorozat) kategória, 9. kép]Felhívjuk mindenki figyelmét, hogy amennyiben a pályázatot analóg formában adta be, azt a kiállítás megnyitását követően 2005. május 31-ig lehet átvenni a Magyar Fotóriporterek Társasága helységében (1062 Budapest, Andrássy út 101.)!Figyelem! Idén is kiírásra kerül a Fotóriporterek Társaságának és a Raiffeisen Bank közös pályázata, melynek bemutatója a Sajtófotó 2004 kiállítás keretében kerül megrendezésre. A részletes kiírást és a pályázaton való részvételi feltételek 2004. december 15-től a teljes pályázati kiírással együtt a Magyar Fotóriporterek Társasága www.sajto-foto.hu, vagy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége honlapjáról www.muosz.hu, illetve a www.sf2004.hu oldalról töltheto le.Magyar Újságírók SzövetségeSzalay ZoltánMagyar Fotóriporterek TársaságaBatha László
Archív
A kiállítás központi gondolata egy eddig még nem vizsgált kérdés: mit és hogyan láttak és örökítettek meg a fényképezés feltalálása óta a magyar vagy magyar származású fotósok a világban. A kiállítás központi gondolata egy eddig még nem vizsgált kérdés: mit és hogyan láttak és örökítettek meg a fényképezés feltalálása óta a magyar vagy magyar származású fotósok a világban.A cím sugallata szerint a kiállítás látogatója valóban két utazáson vehet részt egyszerre, egyrészt képet kap a magyar fotográfusok által 160 év alatt bejárt világ sokféleségéről, másrészt a válogatás segítségével rálátást nyerhet a világhírű magyar fotográfia egy eddig még nem vizsgált szegmensére. A kiállítás központi gondolata egy eddig még nem vizsgált kérdés: mit és hogyan láttak és örökítettek meg a fényképezés feltalálása óta a magyar vagy magyar származású fotósok a világban. A válogatás első képe Rosti Pál 1857-ben, dél-amerikai expedícióján készített felvétel lenne, az utolsó pedig kortárs alkotó műve. E két végpont között 80 fotó szerepel, amelyek semmi esetre sem turistalátványosságokat, turisztikai nevezetességeket örökítenek meg, hanem a magyar fotográfusok látásmódjának közvetítésével érzékeltetik a lefényképezett országok hangulatát, szellemiségét. Szerepel a válogatásban André Kertész, Munkácsi Márton, Robert és Cornell Capa, Ferenc Berkó, Pécsi József, Haller F.G., Angelo, Reismann János, Rédner Márta, Rév Miklós és mások, akiknek életművében meghatározó szerepet játszó, külföldön készült autonóm műalkotások találhatóak.Helyszín: Collegium Hungaricum, UngArt GalériaCím: Ausztia, 1020 Wien, Hollandstr. 4.
Archív
A collection of vintage photographs by world-renowned Hungarian photographers, including Robert Capa, László Moholy-Nagy, Brassai, Mari Mahr and Olga MatéA collection of vintage photographs by world-renowned Hungarian photographers, including Robert Capa, László Moholy-Nagy, Brassai, Mari Mahr and Olga MatéCurated by:Károly Kincses, Director, Photomuseum of Kecskemét and Carrie Neely, Associate Director, Proud GalleriesIn collaboration with:the Photomuseum of Kecskemét and the Proud Galleries A collection of vintage photographs by world-renowned Hungarian photographers, including Robert Capa, László Moholy-Nagy, Brassai, Mari Mahr and Olga MatéA collection of vintage photographs by world-renowned Hungarian photographers, including Robert Capa, László Moholy-Nagy, Brassai, Mari Mahr and Olga MatéCurated by:Károly Kincses, Director, Photomuseum of Kecskemét and Carrie Neely, Associate Director, Proud GalleriesIn collaboration with:the Photomuseum of Kecskemét and the Proud GalleriesThis exhibition will show twentieth-century Hungarian photography at its best, highlighting the impact and influence of Hungarian photographers throughout the world. It will include a wide selection of historical, political and cultural images, some provocative, some beautiful, some haunting, some magical.For a country with a relatively small population, Hungary has produced a remarkable number of talented photographers. Yet international recognition was achieved only by those who made the decision to leave Hungary and become resident elsewhere - sometimes in another European country, sometimes in the United States. Without exception, those who remained on home ground have failed to establish outside Hungary the reputation and renown they deserve.This collection of captivating images, never previously seen in Britain, will address this imbalance by showcasing the work of lesser-known photographers alongside established photographic legends.The Proud Galleries, which opened on the edge of Covent Garden in 1998 with a mission to bring affordable high-quality photography to a mainstream market, have hosted many of Britain's most talked-about recent exhibitions, including Rankin, Underexposed, Requiem Vietnam, High Society, Shots that changed the world, Unicef and, most recently, Rankin and David Bailey. They are collaborating on this exhibition with the distinguished curator Károly Kincses, founder of the Photomuseum of Kecskemét, in a town on the edge of the Great Hungarian Plain.Proud Galleries 5 Buckingham St, London WC2, LondonMon-Thurs 10 a.m. to 7 p.m., Fri-Sun 11 a.m. to 6 p.m.; Ł3 (Ł2 concessions); info: (T) 020 7839 4942A History of HungaryA Magyar Fotográfiai Múzeum kiállítása a londoni Proud Gallery-bena Magyar Magic - Hungary in Focus 2004 című rendezvénysorozat keretébenKincses Károly:Fotókból egy országotHa valaki azt az elérhetetlen célt tűzi ki maga elé, hogy megismerjen egy országot töviről-hegyire, tájait, településeit, az ott élő embereket, a velük megtörtént eseményeket, az bizonyosra veheti, hogy akár egész életét rááldozva sem juthat megfelelő eredményre. Mert minél többet lát, minél több ismerethez jut, annál pontosabban tudja, mi minden marad még rejtve előtte. Ezért célszerű vágyainkat redukálni, s nem mindent, csak egy kis szeletkét megízlelni az egészből, reménykedve abban, hogy az egészben, mint egy csepp vízben, ott az egész tenger.Ehhez segíti hozzá a Magyar Fotográfiai Múzeum a Proud Galériába látogatót, amikor egymilliós gyűjteményéből kiválasztott százat, azzal a szándékkal, hogy általuk megmutasson valamit a huszadik századi Magyarország sajátosságaiból, lakóiból, történelméből. Abból a feltevésből indultunk ki, hogy Magyarország érdekes hely, nem nagyon kímélte őt az elmúlt század történelme. Továbbá abból, hogy Magyarország igen sok tehetséges fényképész szülőhelye, innen származik André Kertész, Brassai, Robert Capa, Moholy Nagy László, Munkácsi Márton és még sokan mások. Ezért, ha egy ország önmagában érdekes, s sok jó fotográfus fényképezett ott, akkor feltételezhető, hogy a legjava munkásságukból válogatott képek sem lesznek érdemtelenek. Jöjjenek, ítéljék meg, igazat írtam-e.Proud Galleries 5 Buckingham St, London WC2, LondonMon-Thurs 10 a.m. to 7 p.m., Fri-Sun 11 a.m. to 6 p.m.; Ł3 (Ł2 concessions); info: (T) 020 7839 4942
