ismeretlen
Azok a publikus események, amelyekben ezt az alkotói profilt megjelölték, de nem ő a publikáló Persona.
ELŐHÍVÁS: E. Csorba Csilla↴ https://capacenter.hu/esemenyek/elohivas-e-csorba-csilla/ Ingyenes beszélgetéssorozatunkban Taskovics Dorka fotográfus beszélget E. Csorba Csilla muzeológussal. E. Csorba Csilla 1975-től több mint negyven éven át dolgozott a Petőfi Irodalmi Múzeumban, előbb muzeológusként, majd vezetői pozíciókban. 2005-2016-ig az intézmény főigazgatója volt. A múzeum jelentős fotógyűjteménye által szolgáltatott napi feladatok mellett érdeklődése e médium társadalmi és művészeti horizontjainak gazdagsága, a fotóműtárgy szerepének fokozatos felértékelődése, az íróportrék készítésének, gyűjtésének gyakorlata felé irányult. Elsősorban a 20. század elejének jeles hazai alkotóival foglalkozott – többek között Máté Olga, Székely Aladár, Rónai Dénes fotográfiai ouevre-jével – mindazonáltal írásai, kiállításai a Petőfi dagerrotípia biográfiájától kezdve a kortárs alkotók munkáinak bemutatásáig terjednek. Több tucat kiállítás kurátora, társrendezője itthon és külföldön, monográfiái közül a legnagyobb visszhangra a Magyar fotográfusnőkről írt kötete tett szert. A Magyar Fotótörténeti Társaság alapító-tagja, a társaság jelenlegi elnöke. Időpont: 2025. január 23., csütörtök, 17 óra Helyszín: Capa Központ, Rendezvényterem Az eseményen való részvétel ingyenes. 2022-ben új beszélgetéssorozatotot indított a Capa Központ ELŐHÍVÁS címmel. Ezúttal nem az alkotókat kérdezzük, hanem azokat a szakembereket, akik egy nagy múzeum, egy jelentős archívum, vagy egy saját hely falai között szervezőként, kutatóként, „gondozóként” foglalkoznak a fotográfiával. Kurátorokat, archívumkezelőket, muzeológusokat, művészettörténészeket „hívunk elő”, hogy a legutóbbi projektjeik kapcsán meséljenek munkájuk mindennapjairól, különleges pillanatairól, és hogy megosszák velünk a legizgalmasabb, szakmai tanulságokkal teli háttértörténeteket. A személyes hangvételű ÉLET & MŰ, illetve a FÓKUSZ ÉS TÁVOLSÁG sorozatunkhoz hasonlóan az ELŐHÍVÁS beszélgetések alkalmával is képvetítéssel egybekötve idézzük föl az interjúalanyok életének, pályájának, útkeresésének fontos állomásait, lezárásként pedig jövőbeni terveikről kérdezzük őket. https://www.facebook.com/events/905861018380316/
E. Csorba Csilla tárlatvezetése az Érzékeny önpusztító. Berekméri Zoltán 100 című kiállításon 2023. március 2., csütörtök, 18.00 ,,Az utóbbi időben többször kaptuk fel a fejünket, ha egy rejtőzködő vagy elfeledett fotográfus műveinek kiállításáról hallottunk. Ez sok esetben inkább a női fotográfusokra jellemző, gondoljunk Vivien Maier, Margaret Watkins vagy Barna Anna, Bäck Manci vagy Ergy Landau képeire. Berekméri Zoltán nevét (arcát) kevesen ismerik, talán csak szűk szakmai körben emlékeznek az 1985-ben megrendezett kiállítása sikerére, illetve a Gera Mihály által 1996-ban szerkesztett fotóalbumára. A Mai Manó Házban látható kiállítás, Az érzékeny önpusztító mintha, ellentmondana a címnek. Látszólagos nyugalom, harmónia, kiegyensúlyozottság érződik első látásra. Ki volt Berekméri Zoltán, ez a befelé forduló, a világból fokozatosan kivonuló ember, milyen környezeti, politikai, művészeti hatások súlya alatt alakult pályája, mi tette őt a huszadik század második felének egyik kiemelendő magyar művészévé? Berekméri Zoltán számomra etalon, a művészi igényesség, lelkiismeretesség - nem mindenki számára követhető – mércéje. Fekete-fehér fotóit nézve több mint negyven év vonul el előttünk, tájak, csendéletek, utcaképek, s mikrokörnyezete, a Petőfi Irodalmi Múzeum épületének apró részletei. Berekméri Zoltánt, mint volt kollégát ismertem, ezért is megkapó látni, hogy az ő szeme mi mindent vett észre, ami másnak jelentéktelennek tűnik: az ablakba kitett tejesüveg, a jeges földből sarjadó palánta, a sötét padsoron egyedül, fáradtan gubbasztó ember látványa mögött mennyi egyéni és általános történet húzódik meg. Berekméritől tanulni lehet, s lehetett azoknak, akik az analóg technika korában hosszú műgonddal állították elő képeiket. A kiállítás öröm annak, aki Berekmérit valamelyest már ismerte, és felfedezés annak, aki a magyar fotóművészet térképére egy újabb jelentős alkotót szeretne elhelyezni.” E. Csorba Csilla a Magyar Fotótörténeti Társaság elnökmuzeológusa, művészettörténésze, 2005-2016 között a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. Fontosabb kötetei: Magyar fotográfusnők, Enciklopédia Kiadó, 2001; Székely Aladár a művészi fényképész, Vince Kiadó, 2003; Máté Olga, PIM-Helikon Kiadó, 2006; Ady a portrévá lett arc, PIM, 2008. 2009-ben magyar fotográfusnők (1900-1945) munkáiból rendezett kiállítást Picturing progress címmel Washingtonban, a National Museum of Women in the Artsban. A korlátozott férőhely miatt az eseményen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a programra az adam.jeneses@maimano.hu e-mail címen lehet, a tárgy rovatba kérjük beírni: Tárlatvezetés – március 2. A résztvevők száma maximum harminc fő. A tárlatvezetésen a regisztrált látogatók a kiállításra szóló, aznap váltott kedvezményes vagy teljes árú (diák, nyugdíjas vagy felnőtt) belépőjeggyel vehetnek részt. https://www.maimano.hu/programok/kiallitas-az-erzekeny-onpusztito-berekmeri-zoltan-100 https://www.facebook.com/events/1190675231838942/
A délelőtti ünnepi program után délután négykor Vágvölgyi Mihály fotográfus emlékkiállítása nyílik az Erkel Ferenc Művelődési Központban. A tárlatot Bánfi Barnabás, a gyulai Székely Aladár Fotóklub vezetője nyitja meg. A kiállítás április 19-ig tekinthető meg.
Az Ady Emlékmúzeum új programsorozatának második alkalmán ismét Ady Endre kerül a középpontba – ám ezúttal a portréképei által. 2022. március 4-én, pénteken 17:00-tól a PIM muzeológusaitól egyrészt a költő imázs-építéséről, másrészt pedig a korabeli fotográfia hátteréről, valamint a fényképészetet akkoriban jellemző esztétikai sajátosságokról hallhattok érdekességeket. ‼️ Jegyekkel kapcsolatos tudnivalók és további részletek 👉 https://fb.me/e/1kTVN8mJI ▪️ Kép: Székely Aladár / PIM Gyűjtemény
Művészsorsok, párhuzamosságok és eltérések – E. Csorba Csilla tárlatvezetése Margaret Watkins Fekete fény című kiállításán 2021.11.17. 18.00 Margaret Watkins, az elfelejtett kanadai fotográfusnő élete egyedinek tűnhet azoknak, akik nem ismerik, hogy a modernizmus kezdetén, a 20. század elején hány ambiciózus nő indult el a férfiaknak fenntartott pályán, s hány életmű maradt torzóban, vagy ismeretlenül. A fotográfusnő fogalma már benne élt a köztudatban, a női mivolt nem jelentett kizárást, de életfeltételeik, családi szerepvállalásaik, a társadalmi elvárásoknak megfelelő magatartásminták miatt mégis sokan a peremre szorultak. Az európai fotótörténetből vett példákkal – francia, magyar, német – kívánom a hasonlóságokat és különbözőségeket érzékeltetni, különösen izgalmasnak tartva Máté Olga mellett Marianne Breslauer, Ilse Bing, Rogi André, Laure Albin Guillot pályájának, életművének egy-egy állomását, alkotását vonom be a tárlatvezetés során. Bízom abban, hogy a „Watkins-jelenség”, az ő nemzetközi felfedezése másokra is ráirányíthatja majd a figyelmet. E. Csorba Csilla – a Magyar Fotótörténeti Társaság elnöke – muzeológus, művészettörténész, 2005-2016 között a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. Fontosabb kötetei: Magyar fotográfusnők, Enciklopédia Kiadó, 2001; Székely Aladár a művészi fényképész, Vince Kiadó, 2003; Máté Olga, PIM-Helikon Kiadó, 2006; Ady a portrévá lett arc, PIM, 2008. 2009-ben magyar fotográfusnők (1900-1945) munkáiból rendezett kiállítást Picturing progress címmel Washingtonban, a National Museum of Women in the Artsban. A Nők a kamera mögött című januárig tartó programsorozatunkon a női alkotói munkát és a női alkotással kapcsolatban felmerülő kérdéseket járjuk körül meghívott vendégeink segítségével. Regisztrálni a programra a maimano@maimano.hu e-mail címen lehet, a tárgy rovatba kérjük beírni: Tárlatvezetés – november 17. A tárlatvezetésen a látogatók a kiállításra szóló belépőjeggyel vehetnek részt. A megszokott kedvezmények ezúttal is érvényesek. A Mai Manó Ház kiállítóterében az egészségügyi maszk viselése ajánlott, a tárlatvezetések alatt, valamint a könyvesboltban és szakkönyvtárunkban viszont minden esetben kötelező. https://www.maimano.hu/programok/kiallitas-margaret-watkins-fekete-feny https://www.facebook.com/events/298053432139481/
Székely Aladár 1916-ban jelentette meg nevezetes Írók és művészek című albumát – a maga nemében az elsőt –, amelyhez Ady Endre írta az egyik előszót. Néhány mondat Ady bevezetőjéből: „Itt minden író-művészfélének megvan a saját keserves és szomorú gyülekezetű kis maffiája és aláaknázott kis területe. Az én Székely Aladár barátom tehát szerencsés, jó gondolattal s nagyobb veszedelmek fenyegetése nélkül állt az irodalom helyére. Kell, hogy nagyjában együtt lássa a közönség a mai író és művész hírességeket, kikről őszinte, írott fotográfiákat nem kaphat, de íme, kap hűséges, erős fotókép- (sőt, nem helytelen szójátékkal), gépképírásokat. Szeretem, hogy ez az album megjelenik, s örülök, hogy a Székely Aladáré, aki íme elmondja innen esetleges és hiábavaló pózainkon keresztül is – hogy kik vagyunk.” Ebből a szövegből kölcsönöztük a kiállítás címét. Egészen másként, de a művészvilágnak ma is működnek „szomorú gyülekezetű” csoportjai és „aláaknázott” területei. Így aki ma jó fotográfusként – vagy a fényképek gyűjtőjeként, közreadójaként – a nemes művésztársaság egészére veti tekintetét, ugyanolyan tisztelettel és érzékenyen, mint Székely mester, az a pózokat és aknákat feledve keresi az alkotó tekintetét. Igen, így készítenek fotográfiákat ma is a legjobbak, akik megalkotják a képalkotók képeit. A borítóképen: Székely Aladár: Szinyei Merse Pál, 1910 | Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét Önálló kiállításlátogatás A programokon való részvételhez jegyvásárlás és előzetes online regisztráció szükséges! Itt az ötödik Műtárgyak Éjszakája! A műtárgy. com a hazai műkereskedelem vezető műtárgykereső-, hirdető- és hírportálja, a Műtárgybefektetési Konferencia, valamint a Magyar művészek aukciós piaca kiadója, 2021-ben ötödik alkalommal rendezi meg nagyszabású közönségprogramját. A június 17-19. között megrendezésre kerülő háromnapos rendezvény Budapest 50 helyszínén, több mint 100 programmal várja a műtárgyak izgalmas világa iránt érdeklődő közönséget. A háromnapos fesztiválon az érdeklődők betekintést nyernek a múzeumok, műtermek, galériák és aukciósházak színfalai mögé. A workshopokon többek között a Herendi porcelánformázás és festés praktikáit, a betonszobrászatot, a sokszorosított grafikai eljárásokat magunk is kipróbálhatjuk. A szakmai előadásokon számtalan izgalmas műkereskedelmi témáról hallhatunk a szakma kiválóságaitól. Feltárulkoznak a raktárak, restaurátor és műtárgykészítő műhelyek. Ellátogatunk kortárs művészek műtermeibe, ahol lehetőségünk nyílik betekinteni a művészi alkotófolyamatokba. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén sem maradnak el az izgalmas tematikus séták és a filmvetítés sem, a gyerekeket, családokat is kreatív foglalkozásokkal várjuk. Számtalan új izgalmas helyszín és program várja a műtárgyak szerelmeseit az idei fesztiválon, a látogatók 12 féle programtípus közül szemezgethetnek. A programokon való részvételhez jegyvásárlás és előzetes online regisztráció szükséges! Szervező: A mutargy.com a hazai műkereskedelem vezető műtárgykereső-, hirdető - és hírportálja. Mikor: június 17-19. Programok: https://www.mutargyakejszakaja.hu/ Jegyvásárlás: https://www.mutargyakejszakaja.hu/jegyvásárlás , (Limitált elővét: március 30-tól), regisztráció: április 20-tól Weboldal: https://www.mutargyakejszakaja.hu/ IV. Műtárgyak Éjszakája 2020.: https://www.youtube.com/watch?v=IXARQFIpwuI The Artfluencer díjnyertes kampány: https://www.youtube.com/watch?v=Iz3CXmQFjK4&t=4s Főtámogató: MKB Private Banking Sajtókapcsolat: Csinos Gabriella: +3630-5117549, info@mutargy.com Ne maradjatok le! Az eseményt folyamatosan frissítjük a programokkal. https://www.facebook.com/events/1078246189338906/
2020. augusztus 12. 18.00 A múzeumi gyűjtemények sajátossága, hogy a nagyközönség elől elzárt, láthatatlan mesterműveket rejtenek a raktárukban. A mostani kiállítás alkalmával a Magyar Fotográfiai Múzeum féltve őrzött kincseit fedeztük fel és értelmeztük újra. A múzeum gyűjteményéből öt kiemelkedő magyar fotográfus – Székely Aladár, Máté Olga, Haller F.G., Haár Ferenc és Berekméri Zoltán – életművének egy-egy szeletét mutatjuk be öt eltérő kurátori koncepció alapján, kronologikus sorrendben. A kiállítás egyes szekciói önmagukban is értelmezhetőek, együttesen pedig a múlt század jelentősebb magyar fotótörténeti irányzatait tárgyalják. A kiállításon látható alkotók munkásságának feldolgozottsága eltérő. A képek válogatásakor, az egyéni koncepciók kialakításakor arra törekedtünk, hogy a kiválasztott alkotók műveihez a jelen felől közelítsünk. Az életművek áttekintése, újraértelmezése során a már meglévő fotótörténeti ismeretekre építettünk, a válogatáskor azonban fontos volt számunkra a kortárs fotográfiai szemlélet. Az egyedi nézőpontok új hangsúlyokat hoznak az életművekbe, a művészek a korábbiaktól eltérő alkotói korszakai kerülnek fókuszba. A művek befogadása a válogatók és a közönség számára egyaránt új megismerési lehetőséget kínál. Az Újranézve - Válogatás a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből című kiállításon a kiállítás kurátorai kalauzolják végig a látogatókat. Regisztrálni a programra a maimano@maimano.hu e-mail címen lehet, a tárgy rovatba kérjük beírni: Tárlatvezetés – augusztus 12. A tárlatvezetésen a látogatók a kiállításra szóló belépőjeggyel vehetnek részt. A megszokott kedvezmények ezúttal is érvényesek. A kiállítás látogatása az ismert járványügyi szabályok betartása mellett zajlik, gyakori fertőtlenítéssel és szellőztetéssel és a 1,5 méteres távolság betartásával, kötelező maszkviseléssel teremtünk biztonságos környezetet a látogatóink számára. https://maimano.hu/programok/kiallitas-ujranezve https://www.facebook.com/events/662624107671614/
Chochol Károly fotókiállítása a Budapest Galériában Nyiva: 2015. április 18-május 10-ig a BTM Budapest Galériában (1036 Budapest, Lajos utca 158.) hétfő kivételével 10-18 óráig. Chochol Károly fotókiállítása a Budapest Galériában Nyiva: 2015. április 18-május 10-ig a BTM Budapest Galériában (1036 Budapest, Lajos utca 158.) hétfő kivételével 10-18 óráig. Chochol Károly több mint hatvan éve fotózza Budapestet néha lírai, gyakran ironikus, máskor tárgyilagos megörökítői szemlélettel. Ha valakihez hasonlítani kellene jellemző képi világát, a francia Robert Doisneau juthatna eszünkbe róla. Ám Chochol nemcsak a zsáner műfajában érzi otthon magát. Díjakat nyert portréival, a szakmán kívül is fölfigyeltek rá mint tájfotósra, de ennél sokkal többet és több félét rejteget az archívumában. Örök újítóként, mindig aktív művészként mennyiségileg is imponáló képanyagot halmozott föl. Az elmúlt évtizedekben azonban mindig fontosabb volt az alkotás maga, no, meg a szakmai közéletben vállalt megannyi segítő szerep, mint az életmű szegmenseinek rendszeres megmutatása. Az idén, a kerek, a nyolcvanadik születésnap jó ösztönzést adott a már nagyon is aktuális visszatekintéshez. Így aztán a Budapest Galéria falain zömmel még soha sem publikált műveket mutat a közönségnek. Chochol Károly az ismerői, tisztelői számára is meglepetéseket tartogat. Még az ötvenes évek elején szó szerint rövid nadrágos gimnazistaként lépett a magyar fotóművészet színpadára. Azoktól a nagy öregektől tanult, akik már a háború előtti időkben nemzetközi hírnevet szereztek maguknak. A legendás Angelo mester, Haller F. G., Vadas Ernő és más mesterek bátorították a tehetséges ifjú fotográfust. Chochol pedig egy életre elkötelezte magát a fényképezéssel. Neki tényleg szenvedélye a képkészítés a mai napig. Életművének mostani metszete - amelyet tárlattal is, reprezentatív albummal is megmutat - nemcsak az egyéni szemléletű fotóművész alkotói önkifejeződése, hanem a magyar fotográfia és bizonyos vonatkozásban történelmünk elmúlt hat és fél évtizedének is gondolatébresztő lenyomata. Kurátor: Szarka Klára fotótörténész Chochol Károly pályája 1935. január 27-én született Budapesten 1949-1953 Az Eötvös József Gimnázium diákja 1950-ben Felveszik a MADOME-ba, ahol a kor mestereitől tanulhat, hamarosan maga is előadásokat tart, szakíróként is tevékenykedik 1954-55 Látszerészi és fényképészeti tanulmányokat folytat 1957-től A Magyar Fotóművészek Szövetsége tagja, a Zsűri Bizottság, valamint a Múzeumi Bizottság vezetője, Balogh Rudolf hagyatékának megmentője, fotótörténeti jelentőségű életművek gondozása, feltárása, fotótörténeti elméleti munkák készítése fűződik a nevéhez A Család és Iskola munkatársa, majd illusztrátor a Gyermekünk című újságnál 1960-1995 A Magyar Televízió Híradójának fotóriportere 1995-től Nyugdíjasként látszerész családi vállalkozását vezeti Fontosabb egyéni kiállítása 1966 Arcok, József Attila Színház, Budapest 1986 Fák,B Galerie, München, NSZK 1989 Templomaink,Magyar Televízió Székháza, Budapest 2000 Kína, a Nagyfaltól Sanghajig,Kondor Béla Közösségi Ház, Budapest 2001 Útközben - Az Alföldtől Angliáig,Városház Galéria, Budapest 2005 Zsidó temetők, Plovdivi Nemzetközi Fotóhét, Plovdiv, Magyar Intézet, Szófia, Bulgária 2006 Zsidó temetők, Magyarország,Néprajzi Múzeum, Burgasz, Bulgária; 56 - KÉP,Magyar Akadémia, Róma, Olaszország, Nemzetközi Fotóhét, Plovdiv, Magyar Intézet, Szófia, Bulgária, Kondor Béla Közösségi Ház, Budapest 2009 Így fényképeztek ti,Duna Galéria, Budapest 2010 Úton...Gaál Imre Galéria, Budapest; Úton... Dunapart,Graphisoft Park, Budapest; Úton... Angyalföld, Újlipótvárosi Klub-Galéria, Budapest; Tájképek... Hommage ? id.Markó Károly,Duna Galéria, Budapest 2015 Előhívott emlékeim,Budapest Galéria, Budapest Fontosabb kurátori munka 1981 Tény-kép (társkurátor), Műcsarnok, Budapest 1983 Haár Ferenc köszöntése,Budapesti Fotóklub 1987 Szöllősy Kálmán kiállítása,Budapesti Fotóklub 1989 A fénykép varázsa (társkurátor), Műcsarnok, Budapest Fontosabb szakkönyvei Fotótrükkök, felvételi fogások (Sevcsik Jenővel), Műszaki Könyvkiadó, 1971 Rapidtechnika, Műszaki Könyvkiadó, 1974 Jelentősebb díjai A.F.I.A.P-díj (1954), Székely Aladár-díj (1967), Ezüstgerely-díj, F.I.A.P. III. Diaporáma Fesztivál I. díj, MFSZ Év Legjobb Képe, Év legjobb riportsorozata (1968), A.F.I.A.P-díj (1969), Szocialista Kultúráért (1981), Magyar Televízió Nívódíja (1978, 1979, 1981, 1986, 1987), Magyar Televízió Életmű Nívódíja (1995), MAOE Alkotói Nagydíj (2000), Aranytoll életműdíj (2005), Miniszteri elismerés (2006), MAOE Aranykazetta-díj (2010), MFSZ életműdíj (2010), Pro Urbe Pestszentlőrinc-Pestszentimre, Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat (2015) Tagságok Magyar Fotóművészek Szövetsége (elnökségi tag), Magyar Újságírók Országos Szövetsége, Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (alelnök ), Hungart Nemzetközi Jogkezelő Társaság (alelnök) Művei közgyűjteményekben Jelenkori Fotóművészeti Gyűjtemény, OSZK Magyar Olimpiai és Sportmúzeum Erkel Ferenc Múzeum, Gyula Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét Városi Múzeum, Nagyatád George Eastman House, Rochester, USA
"Ne azt fényképezd amit látsz, hanem amit érzel" Balogh Rudolf-díjas fotóművész, Érdemes Művész Baricz KatalinGyerekkorától fotografál. Fényképész szakmunkás képesítése van. 1967-74-ig a Magyar Filmlaboratórium Vállalat laboránsa. A Magyar Fotóművészet Szövetsésgének és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja. Székely Aladár-, SZOT- és André Kertész-ösztöndíjas. "Ne azt fényképezd amit látsz, hanem amit érzel" Balogh Rudolf-díjas fotóművész, Érdemes Művész Baricz KatalinGyerekkorától fotografál. Fényképész szakmunkás képesítése van. 1967-74-ig a Magyar Filmlaboratórium Vállalat laboránsa. A Magyar Fotóművészet Szövetsésgének és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja. Székely Aladár-, SZOT- és André Kertész-ösztöndíjas. „A fotográfia számos műfajában tevékenykedik professzionális módon. Divatfotói éppoly egyéni megoldásúak, mint emberábrázoló kreatív fotográfiái vagy szociofotói. Képei konvenciómentesek, felszabadultak, nem nélkülözik a humort. Foglalkozik fotóoktatással, tankönyveket írt kezdő fotó amatőrök számára.”
Helyszín: Budapest, József krt. 69. A Tat Galéria első válogatásában Baksa-Soós János és Szilágyi Lenke fotói, Köves Éva és Fürjesi Csaba festményei, valamint Kemény Judit szobrász- és grafikusművész munkái láthatók. Mintha Budapest nem lenne hajlandó tudomást venni a „válságról”, pezseg a kulturális élet. Bizonyos szempontból jó itt élni, jó galériába járni. 2010. április 10-én a Tat Galéria egy bohém tavaszköszöntővel és rendhagyó galéria-avatóval „kihajózott”, megkezdte működését. Helyszín: Budapest, József krt. 69. A Tat Galéria első válogatásában Baksa-Soós János és Szilágyi Lenke fotói, Köves Éva és Fürjesi Csaba festményei, valamint Kemény Judit szobrász- és grafikusművész munkái láthatók. Mintha Budapest nem lenne hajlandó tudomást venni a „válságról”, pezseg a kulturális élet. Bizonyos szempontból jó itt élni, jó galériába járni. 2010. április 10-én a Tat Galéria egy bohém tavaszköszöntővel és rendhagyó galéria-avatóval „kihajózott”, megkezdte működését. A Tat egy minden szempontból rendhagyó galéria, szokatlan művészeti és szellemi tér. Az értékek felkutatását, a kvalitás előtérbe állítását, az új gondolatok, alkotói utak,önkifejező formák felfedezését kínálja látogatóinak. Ez az innováció, a közös gondolatok felerősítése, kvalitásos művészek, életművek és művészeti alkotások előtérbe állítása a fő célja. A célként megfogalmazott gondolatokból kiindulva rendhagyó és szokatlan módon indult útjára a Tat Galéria. A pénzügyőr zenekar fúvósainak zenei felvezetés után Rónai-Balázs Zoltán költő verse örökítette meg a Tat Galéria első pillanatait. Majd Zólyomi Zsolt az egyetlen magyar „orr”, avagy parfümőr illatperformansza, különleges illatbemutatója töltötte be a Tat levegőjét. Ezt követően a több mint kétezer palackból álló a hazai borászat múltját és jelenét előtérbe állító váci Curia Borház tulajdonosa, Víg Gyula BOR-gourmand „tiltott kéjelgése” kínálta a következő élményt. Mindezt kivételes társaságban, klasszikus és kortárs művészeti alkotások - festmények, grafikák és plasztikák - között. A Lét határtalan - vallja a legendás Kex együttes frontembere, aki jelenleg Január Herceg néven alkot. A Berlinben élő képzőművész-zenész Baksa-Soós János összművészete a mai kortárs művészet fontos része. Baksának 1971-ben politikai okok miatt disszidálnia kellett. Az 1960-70-es évek magyar avantgárdjának meghatározó alakja Németországban professzionális képzőművész lett. 1971-től a Folkwang iskolába járt, Essenben grafika szakra, majd a düsseldorfi Kunstakademie-n festészetet, grafikát, valamint szobrászatot-kerámiát tanult olyan világszerte elismert mesterektől, mint Joseph Beuys, Gerhard Richter és Rolf Sackenheim. 1978-ban Mesternövendék Oklevelet kapott. Azóta nemzetközileg is jelentős, figyelemreméltó életművet hozott létre. A Tat Galériában egy fotósorozat látható Baksa-Soós Jánostól.A fotók különlegessége, hogy szobrász nagybátyja emléke előtt is tisztelegnek. A Baksa-Soós György által készített szoborról, Január herceg különböző hangulatú és látványstruktúrájú fotókat hozott létre. Szilágyi Lenke úti- és emberjegyzetei: Két igazán mély emberi ügy van, ami soha nem megy ki a divatból. Az egyik az utazás, illetve a másik emberrel eltöltött idő. Van egy fotóművész, aki utazni és időt tölteni is kivételes szemmel szeret. Ez a fotós Szilágyi Lenke. A Tat Galériában kiállított fotó-sorozat New York és Dubrovnik hangulatát idézi meg, illetve a két Petri egy meghitt, nyári pillanatát örökíti meg, fotóba sűrítve az apa és fiú kapcsolat minden rezdülését. A negyedik képen Máté Gábor színművész ellesett pillanata látható vintázs fotón megörökítve. Szilágyi Lenke 1980-ban végzett Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola fotó szakán. 1981 óta vesz részt hazai és külföldi kiállításokon. Film és színházi fotózásból él. 1991-ben Pécsi József-ösztöndíjas, 1999-ben Balogh Rudolf és a Soros Alapítvány Székely Aladár-díját kapta. 2007-ben a Magyar fotográfiai nagydíjjal, 2008-ban a Magyar Köztársaság Érdemes Művész-díjjal ismerték el tevékenységét. Fürjesi Csaba személyes mítoszrendszerrel foglalja össze a benne képpé váló karaktereket, emléklenyomatokat, élmény-foszlányokat. Ezeket az elemeket szubjektív szempontok, egyéni nézetek szerint rendezi. Festményein igen nagy hangsúlyt kapnak a színek. Minden egyes szín egy-egy szimbólum - írja Shah Gabriella művészettörténész. Ami biztos, Fürjesi olyan mesemondó, mint Krúdy Gyula a Szindbádban.Történetei mély líra, színes mívesség és szerethető érzelmek világa. Látni kell, érezni kell! Köves Éva „körbenéző művész”:vizsgálja és faggatja a környezetét, ami ez esetben Berlin. Mintha Nádas Péter berlini elbeszéléseinek a világában lennénk: könyörtelen következetesség, a környező világ pontos leltárba vétele. Persze távol mindenféle valódi leíró szándéktól, Köves Éva is csak személyes motívumait látja meg mindenhol, az ajtókilincset, a csillárt vagy a korlátok árnyékait. Az eszköztelenség dacára Köves Éva képeiből süt egy nehezen körülírható etikai sűrűség. Egyszerűnek tűnik a válasz, de az etikum talán tényleg a montázstechnikának köszönhető. A képek ugyanis szinte kivétel nélkül több jelenetből állnak össze, az alap motívumra rákerül egy félig belemosódó másik felvétel: a fényre vezető ablak. Máskor meg fordítva működik a montázselv: a beépített jelenet rántja vissza a földre a hátteret, mint naplementét a támlásszék vagy a széles panorámát az emeletes ágy. Köves Éva egyszerre leltároz kint és bent, de szigorúan megmarad kedves motívumai között, hogy mindkét világra rányissa a hétköznapok csodáinak fényes ablakát - írja Rieder Gábor Köves Éva festészetéről. Bővebb infó: Bretus Imre (Tat Galéria) 20-415-6776, imrebretus@gmail.com vagy a tatgallery@gmail.com A Tat Galéria nyitva tartása: szerda-szombat 12 és 19 óra között.
A Múzeum Antikvárium először szervez olyan árverést, amelyen kizárólag a fotográfia a főszereplő: a szűkebb értelemben vett antikvár, régi fényképfelvételektől a kortárs fotográfiai műtárgyakig, illetve modern fotóművészeti albumokig. Az anyagban jelen vannak a 19. század, illetve a századforduló mestereinek (Veress Ferenc, Klösz György, Divald Károly, Mai Manó, Uher Ödön, Székely Aladár) hely- és ipartörténeti felvételei, portréi. A 20. A Múzeum Antikvárium először szervez olyan árverést, amelyen kizárólag a fotográfia a főszereplő: a szűkebb értelemben vett antikvár, régi fényképfelvételektől a kortárs fotográfiai műtárgyakig, illetve modern fotóművészeti albumokig. Az anyagban jelen vannak a 19. század, illetve a századforduló mestereinek (Veress Ferenc, Klösz György, Divald Károly, Mai Manó, Uher Ödön, Székely Aladár) hely- és ipartörténeti felvételei, portréi. A 20. század klasszikusai közül Balogh Rudolf, Brassai, Pécsi József, Kollár Ferenc, Vadas Ernő, Szöllősy Kálmán, Dulovits Jenő, Angelo, Csík Ferenc, Csörgeő Tibor, Holics Gyula, Kálmán Kata, Kerny István, stb. alkotásai mellett - szándékainknak megfelelően - hangsúlyosan helyet kaptak a kortárs magyar fotóművészet kiemelkedő alkotói (Féner Tamás, Benkő Imre, Kerekes Gábor, Szilágyi Lenke, Dóka Béla, Vancsó Zoltán, Erdei Krisztina, Szász Lilla, Molnár Zoltán, Kása Béla, Telek Balázs stb.). Emellett a kínálatban természetesen szép számmal szerepel több, akár nemzetközi érdeklődésre is számot tartó darab (J. K. Hiller, Henri Cartier-Bresson, Tony Kelly, Johannes Jean Sébah, Nora Dumas /Kelenföldi Telkes Nóra/, Serge Lido, Naya stb). Az anyag érdekessége még a számos, a társadalmi és politikai életet ill. eseményeit megörökítő, ismeretlen, részben amatőr felvétel (IV. Károly koronázása, Horthy Miklós Hubertus-lovaglása, ’56-os dokumentumok), egy-egy szakmát, foglalkozást megörökítő felvétel (mészáros, kovács, katonai menteszabó, tűzoltó, postás, cirkuszi artista, varieté táncos stb…). Találhatók művészi és amatőr aktok, I. világháborús katonai fényképalbumok, ’45 előtti és utáni közéleti személyiségek, művészek, sportolók - részben dedikált – fényképei (Kádár János, Nyikita Hruscsov, Munkácsy Mihály, Ady Endre, Liszt Ferenc, Lehár Ferenc, Kodály Zoltán, Illés együttes, Gábor Zsazsa, Hargittai András, Faragó Tamás, Magyar Zoltán stb.). Az árverés anyagának válogatásánál fontos szempontnak tartottuk, hogy ez a sokszínűség a mindenkori fotográfia - lehetőség szerint - minél több területét tükrözze. A nemzetközi antikvárius gyakorlatban ma már szokványosnak mondható fotóárverés szervezését a hazai antikváriumok közül elsőként vállaljuk fel. Tesszük ezt azért, hogy a fotográfiát minél szélesebb gyűjtői kőrhöz tudjuk eljuttatni, ezzel is az alakulóban lévő „fotópiacot” építeni, mozgásban tartani. Online árverésünk május 5-12-ig tart. Anyaga május 5-től látható a következő oldalakon: www.muzeumantikvarium.hu www.axioart.com www.vatera.hu Csatolt fájlként mellékelünk néhány tételt leírással. További részletes felvilágosítás elérhetőségeinken: muzeumantikvar@t-online.hu 1053. Bp. Múzeum krt. 35. 06-1-317-5023
Fotók és rajzokA kiállítás Gulácsyról készült fotográfiák, Gulácsy önarcképei, valamint rajzai segítségével alkotja meg a művész portréját. A fotók családi és művészeti dokumentumok, valamint a magyar fotóművészet jelentős alkotói - Pécsi József, Rónai Dénes, Székely Aladár - által készített portrék.Vintage Galéria 1053 Budapest, Magyar utca 26tel/fax: (36 1) 3370584 www.vintage.huMegtekinthető: keddtől péntekig 14-19 óráig. Fotók és rajzokA kiállítás Gulácsyról készült fotográfiák, Gulácsy önarcképei, valamint rajzai segítségével alkotja meg a művész portréját. A fotók családi és művészeti dokumentumok, valamint a magyar fotóművészet jelentős alkotói - Pécsi József, Rónai Dénes, Székely Aladár - által készített portrék.Vintage Galéria 1053 Budapest, Magyar utca 26tel/fax: (36 1) 3370584 www.vintage.huMegtekinthető: keddtől péntekig 14-19 óráig.