club.profile.motto | club.name
Archív
Gyenis Tibor Közelítő Adat című kiállítását Aknai Katalin, művészettörténész nyitja meg. https://www.facebook.com/events/623313218124540/
Archív
A Magyar Fotográfiai Múzeum legújabb két könyvének bemutatója a Szépművészeti Múzeumban. Ez év őszén a Magyar Fotográfiai Múzeum kiadásában két olyan monográfia is kiadásra került, melyek a magyar fotótörténet egy-egy jeles személyiségéről szólnak. A könyvbemutató során egyrészről Lengyel Lajos (1904-1978) "tipo-foto-gráfus" könyvét mutatja be Maczó Péter, másrészről az idén Kossuth-díjjal kitüntetett Féner Tamás monográfiáját méltatja Baki Péter. A könyvbemutató időpontja: 2010. november 11-én (csütörtök) 11 órától. Beszélgetőpartnerek: Baki Péter, a Féner című kötet szerzője A Magyar Fotográfiai Múzeum legújabb két könyvének bemutatója a Szépművészeti Múzeumban. Ez év őszén a Magyar Fotográfiai Múzeum kiadásában két olyan monográfia is kiadásra került, melyek a magyar fotótörténet egy-egy jeles személyiségéről szólnak. A könyvbemutató során egyrészről Lengyel Lajos (1904-1978) "tipo-foto-gráfus" könyvét mutatja be Maczó Péter, másrészről az idén Kossuth-díjjal kitüntetett Féner Tamás monográfiáját méltatja Baki Péter. A könyvbemutató időpontja: 2010. november 11-én (csütörtök) 11 órától. Beszélgetőpartnerek: Baki Péter, a Féner című kötet szerzője Féner Tamás fotográfus Lengyel János, Lengyel Lajos fia Maczó Péter tipográfus Vadas József, a Lengyel Lajos monográfia szerzője A beszélgetés helyszíne: Szépművészeti Múzeum, 1146 Budapest, Dózsa György út 41. A beszélgetés a Fotóhónap 2010 rendezvénysorozat eseménye.
Archív
A Magyar Fotográfiai Múzeum tisztelettel meghívja Önt és barátait Alinari, Eve Arnold, Mario de Biasi, Henri Cartier-Bresson, Imogen Cunningham, František Drtikol, Walker Evans, René Groebli, Lotte Jacobi, Yousuf Karsh, Erna Lendvai-Dirksen, Helmar Lerski, Robert Mapplethorpe, James Nachway, David Seymour, Edward Steichen – Válogatás a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből című kiállításának megnyitójára, 2010. március 26-án, pénteken, 17 órára A kiállítást Baki Péter nyitja meg A kiállítás megtekinthető: 2010. június 20-ig, hétfő és kedd kivételével naponta 10–17 óráig H–6000 Kecskemét, Katona József tér 12. E-mail: fotomuzeum@fotomuzeum.hu, Honlap: www.fotomuzeum.hu
Archív
Helyszín: Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét, Katona József tér 12. Megnyitja: Dr. Albertini Béla fotótörténész Látogatható: Hétfő és kedd kivételével naponta 10-17 óráig A meghívón: A béke-angyal, 1938. Zselatinos ezüst. 395 x 286 mm. Magyar Fotográfiai Múzeum Escher Károly (Szekszárd, 1890. október 22. – Budapest, 1966. február 16.) AFIAP (1960), EFIAP (1963) címmel kitüntetett érdemes művész (1965), fotóművész, riporter, operatőr, szakíró. Fotográfusi pályakezdését Belházy Imre, amatőr fotográfus segítette. Fél évszázadon keresztül kamerájával ott volt mindenütt, ahol megörökítésre érdemes esemény történt. Politikától függetlenül dolgozott, képeivel mindig a szegénység és az igazságtalanság ellen harcolt. Az elsők között használta a bemozdulásos életlenséget; szakmai tekintélyét jól példázza, hogy őt bízták meg 1955-ben a Petőfi-dagerrotípia restaurálásával, melyet a kor technikai színvonalának megfelelően el is végzett. Magyar Fotográfiai Múzeum, H–6000 Kecskemét, Katona József tér 12. Tel.: 76/483-221, Fax: 76/508-259, E-mail: fotomuzeum@fotomuzeum.hu Honlap: www.fotomuzeum.hu
Archív
Újabb, kedvező áron megvásárolható Fotómúzeumi kiadványaink a Karácsonyi könyvvásár kínálatában. http://www.fotomuzeum.hu/?m=3&m_kiadv=3&ln=hu Az akció a készlet erejéig tart! Megrendeléseket csak honlapunkról, vagy személyes vásárlás esetén tudunk elfogadni! Újabb, kedvező áron megvásárolható Fotómúzeumi kiadványaink a Karácsonyi könyvvásár kínálatában. http://www.fotomuzeum.hu/?m=3&m_kiadv=3&ln=hu Az akció a készlet erejéig tart! Megrendeléseket csak honlapunkról, vagy személyes vásárlás esetén tudunk elfogadni!
![Sugár Kata életmű-kiállítása - fotókiállítás [Fotómúzeum-terv]](https://fotoklikk.net/assets/img/event-placeholder.svg)
Archív
Helyszín: Magyar Fotográfiai Múzeum (Kecskemét, Katona József tér 12.) Megnyitja: Kincses Károly Sugár Kata 1934-től tanulta a fényképezést - a szinte vele egyidős - Reismann Marian műtermében; ahová sógora, Dési Huber vitte el. Sugár Kata két-három évet töltött Mariannál, akivel ez idő alatt igen jó kapcsolat alakult ki közöttük. Itt született barátsága Székely Ibolyával és Langer Klárával is; utóbbival többször fényképezett együtt (pl. a Duna-parton, vagy a nógrádi falvakban). Reismann tanítványai a műteremben főleg retusáltak és laboráltak. A Reismann Mariannál töltött idő után Sugár Kata máshol már nem volt alkalmazásban. Első kiállítását csupán 17 évvel halála után rendezték meg. Munkáinak, életének feldolgozása, értékelése többnyire ettől az időponttól kezdődött el, azonban egy átfogó, az életművet mélységeiben feldolgozó kiállítás és monográfia még várat magára. A kiállításhoz kapcsolódóan katalógus kiadását is tervezzük.
Archív
Akciós, 999,- Ft-os áron kapható a "A magyar fotográfia történetébõl" sorozat (honlapunkon meghírdetet) kötetei, a "A magyar fotográfia forrásai" sorozat (honlapunkon meghírdetet) kötetei, sorozaton kívüli (honlapunkon meghírdetet) kiadványaink, elektronikus kiadványaink (CD-ROM). Az akció a készletek erejéig tart. Akciós, 999,- Ft-os áron kapható a "A magyar fotográfia történetébõl" sorozat (honlapunkon meghírdetet) kötetei, a "A magyar fotográfia forrásai" sorozat (honlapunkon meghírdetet) kötetei, sorozaton kívüli (honlapunkon meghírdetet) kiadványaink, elektronikus kiadványaink (CD-ROM). Az akció a készletek erejéig tart.
Archív
Helyszín: Magyar Fotográfiai Múzeum(Kecskemét, Katona József tér 12.)Megnyitja: Kincses KárolyHans Peter Klauser (1910-1989) svájci fotózsurnaliszta és fotóművész a hazai közönség előtt még ismeretlen. Élete során a Zürcher Illustrierte, a Neue Zürcher Zeitung, a Die TAT, a Schweizer Spiegel és még számos egyéb lapnak dolgozott. Életművéből a korai időszaktól kezdve egészen a második világháború utáni időszakig szándékozunk egy közel 80 képes összeállítást bemutatni. Helyszín: Magyar Fotográfiai Múzeum(Kecskemét, Katona József tér 12.)Megnyitja: Kincses KárolyHans Peter Klauser (1910-1989) svájci fotózsurnaliszta és fotóművész a hazai közönség előtt még ismeretlen. Élete során a Zürcher Illustrierte, a Neue Zürcher Zeitung, a Die TAT, a Schweizer Spiegel és még számos egyéb lapnak dolgozott. Életművéből a korai időszaktól kezdve egészen a második világháború utáni időszakig szándékozunk egy közel 80 képes összeállítást bemutatni.
Archív
Helyszín: Mai Manó Ház (Budapest VI., Nagymező u. 20.) Megnyitja: Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere Megtekinthető: hétköznap 14-19 óráig, hétvégén és ünnepnap 11-19 óráig Helyszín: Mai Manó Ház (Budapest VI., Nagymező u. 20.) Megnyitja: Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere Megtekinthető: hétköznap 14-19 óráig, hétvégén és ünnepnap 11-19 óráig
Archív
Helyszín: Magyar Fotográfiai Múzeum(Kecskemét, Katona József tér 12.)Megnyitja: Sára Sándor Helyszín: Magyar Fotográfiai Múzeum(Kecskemét, Katona József tér 12.)Megnyitja: Sára Sándor"Látom magam előtt Pista barátomat Rómában: szandálban, rövid nadrágban, Zorkij fényképezőgéppel a vállán -mindenhová magunkkal vittük a főiskolától kölcsönkapott gépet- s ha betéved egy szűk utcába, amit elönt a fény, az imádott ellenfény kontrasztot, távlatot teremtve,máris kattan a fényképezőgépe. És kattan akkor is, ha kiakasztott ruhák, lengő, táncoló formák libbennek égen és földön, -ha vaskos tömbök szaggatják vagy építik a teret, -ha geometria és líra harmonizál, vagy feszül egymásnak a képen belül, -ha árnyékok ritmusa vibrál a falakon, felületeken, -ha a mágikus alkonyban tompa ragyogás és sűrűsödő homály ölelkezik, - ha fekete foltok és fehér síkok feszülnek egymásnak... Jár Pista barátom Rómában: képeket gyűjt -történeteket mesél. A barátom film- és képrendező." (Sára Sándor)Gaál István (Salgótarján, 1933. augusztus 25.) filmrendező, tanár, fotográfus.1958-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Diplomája után Rómában tanul tovább, a Centro Sperimentale di Cinematografia-ban 1959 és 1961 között. Több dokumentumfilm után, melyeknek nagy részét Sára Sándorral forgatta, s melyekben korának aktuális társadalmi kérdéseit vizsgálta, 1964-ben rendezte első játékfilmjét, a Sodrásban-t, mely a korszak egyik legtöbb vitát kiváltó filmje lett. 1978-79 között a római filmfőiskola docense, 1985-ben, majd 1994-1995-1996-ban az indiai Púnában rendezői mesterkurzusokat tart. A Balázs Béla Stúdió egyik alapító tagja. Elismerései: 1969-ben Balázs Béla díj, 1981-ben a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, 1991-ben Kossuth-díj, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat), 1999-ben a filmszemle életműdíja.A kiállításhoz kapcsolódóan katalógus kiadását is tervezzük.
Archív
Helyszín: Magyar Fotográfiai Múzeum(Kecskemét, Katona József tér 12.)A Múzeum kiadványai, új és antikvár könyvek, CD-k, fényképezőgépek és más régiségek, képeslapok, fotográfiák, folyóiratok fél áron!2006. december 22-ig Helyszín: Magyar Fotográfiai Múzeum(Kecskemét, Katona József tér 12.)A Múzeum kiadványai, új és antikvár könyvek, CD-k, fényképezőgépek és más régiségek, képeslapok, fotográfiák, folyóiratok fél áron!2006. december 22-ig
Archív
... avagy mit műveltek déd- és nagyapáink, apáink a fényképészek műtermében?Helyszín: MAGYAR FOTOGRÁFIAI MÚZEUMH-6000 Kecskemét, Katona József tér 12. ... avagy mit műveltek déd- és nagyapáink, apáink a fényképészek műtermében?Helyszín: MAGYAR FOTOGRÁFIAI MÚZEUMH-6000 Kecskemét, Katona József tér 12.A fényképezésnek feltalálása óta legfontosabb területe a portré és a családi fotográfia. A műtermekben alkalmazott beállítások, pózok, a modellek egymáshoz viszonyított elhelyezkedése, az alkalmazott kellékek- pontosan tükrözik a kor társadalmi viszonyait, kulturális beállítódásait, megfejthető szociológiai és pszichológiai hálót képeznek. Ha ezeket rendszerbe gyűjtjük - azonosságaik és különbözőségeik alapján -, akkor egy használható pózkatalógust tudunk adni minden további kutató számára, akik az elmúlt száz év fényképeivel kívánnak foglalkozni, miközben a nem szakember számára szórakoztató, az emberi természetre akkor is, ma is annyira jellemző beállításokat mutatunk.Sárffy Aladár 1888-ban írta: Midőn fényképünk készül, ilyenkor nem a mindennapi, nem a megszokott én tükröződik vissza rólunk, hanem az ünnepi, a hiúságtól áthatott ént mutatjuk be: fiatal-öreg, leány-anya, katona-civil, művész- csizmadia, mind-mind több akar lenni a világ előtt ama néhány pillanatra, míg a levétel tart, hogy így megvesztegesse és félrevezesse a világot, mely fényképe után ítél és ő maga nagyobbnak fog majd látszani."
Archív
Helyszín: Magyar Fotográfiai Múzeum(Kecskemét, Katona József tér 12.)Megnyitja: Gera Mihály fotográfiai szakíróMegtekinthető: hétfő és kedd kivételével naponta 10-16 óráig Helyszín: Magyar Fotográfiai Múzeum(Kecskemét, Katona József tér 12.)Megnyitja: Gera Mihály fotográfiai szakíróMegtekinthető: hétfő és kedd kivételével naponta 10-16 óráigA Magyar Fotográfiai Múzeum a nemzetközileg is jegyzett Gink Károly (1922-2002) fotóművész képeiből kiállítást rendez a Mai Manó Házban. A bemutatandó képanyag igazodik a Tavaszi Fesztivál eseménysorozat gerincét képező Bartók Béla (1881-1945) emlékére rendezett ünnepségsorozathoz. Úgy gondoltuk, hogy ez alkalomból a Múzeum által 2004-ben megvásárolt teljes Gink Károly életműből azokat a felvételeket emeljük ki, melyek a Változatok Bartók színpadi műveire és a Mikrokozmosz gyűjtőnevet viselik. Ezekből a kiállítási képekből és a fotóművész hagyatékában maradt, eddig ismeretlen felvételekből kívánunk kiállítást bemutatni, mely azoknak is újszerű és izgalmas lesz, akik ismerik a fent említett sorozatokat.Baki PéterGINK KÁROLY1922. február 4-én született a Győr-Moson-Sopron megyei Iván községben. 1940-ben érettségizett a Széchenyi Ferenc Felsőkereskedelmi Iskolában. 1941-42 között könyvelőként, tisztviselőként dolgozott. 1942-ben fényképészinas, segéd Várkonyi László stúdiójában. 1945- ben az Orient Kép-szolgálat (a Magyar Szociáldemokrata Párt sajtóügynöksége) munkatársa; a Dolgozók Világlapja fotóriportere; a Külügyminisztérium fotóosztályának munkatársa; 1950- 51 között a Magyar Fotó munkatársa. 1955-től szabadfoglalkozású fotográfus. Ekkor készítette első könyvét. 1956: a Magyar Fotóművészek Szövetsége alapító tagja; 1990: a Magyar Fotóriporterek Kamarája elnöke; tiszteletbeli tagja a Német Szövetségi Köztársaság és a Dán Fotóművészek Szövetségének.Portréfilmet készített vele a Hamburgi Televízió, és A Dunakanyar szerelmese címmel a Magyar Televízió is; majd 1978-ban Változatok Bartók zenéjére címmel. Keresztury Dezsővel volt önálló televíziós műsora. Bartók Béla és Kodály Zoltán életművéhez kapcsolódó munkásságáért elnyerte a centenáriumi esztendők Bartók- és Kodály diplomáját. Önálló kiállításainak száma, a világszerte vándorló Bartók tiszteletére összeállított tárlatával meghaladja a kétszázat. Életmű kiállítására készülve, váratlanul érte a halál, 2002. május 10-én.Legfontosabb albumai1955 Csunyinka1956 Fülemüle1957 Beszélő házak1963 Beszélő tájak1967 Lighea1968 Európai pillanatok1969 Ithaka1974 Az én világom1976 Változatok Bartók színpadi műveire1983 Vallomás Görögországról1989 Beszélő házak és tájak1994 Budapest- Papírváros1998 Hatvanhat portréLegtöbb könyve több kiadásban, és több országban jelent meg. Összesen 53 könyvet illusztrált.Fontosabb kiállításai1957 Amszterdam, Nemzetközi Focus Szalon XVI. Nemzetközi Kiállítása1958 Barcelona, XVII. Nemzetközi kiállítás1959 Brüsszel, Világkiállítás1962 Kereskedelmi Kamara Váci u. mintaterme, Budapest; Athén; Krakkó; Varsó1964 Róma1966 Lipcse1968 Hamburg1976 Tihany, Tisztelet Bartóknak1980 Vallomás művésztársakról, Bartók 32 Galéria, Budapest1981 Hommage a Bartók, Vigadó Galéria, Budapest1987 Magyar Fotográfia '87, Műcsarnok, Budapest; Meditációk, Miskolci Galéria1991 Németország 1960-1990, Goethe Intézet, Budapest1998 40 portré, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest2002 Bartók- sorozat, MVM Galéria, BudapestKiállításai halála óta2002 Életmű kiállítás a Sajtófotó keretén belül, Néprajzi Múzeum, Budapest2003 Boldog, Mai Manó Ház, BudapestKodály- Budavári Te Deum, Újlipótvárosi Klub Galéria, Budapest2004 Bartók- sorozat, Miskolci Operafesztivál, Miskolci SzínházSenior Fotográfusok, MVM Galéria, Országos Széchenyi Könyvtár, stb.Boldog/ képek, Néprajzi Múzeum, BudapestFontosabb kitüntetései1940 Országos Diákfotó Pályázat, aranyérem1942 Nemzetközi Budapesti Fotókiállítás, aranyérem 19421954 Nemzetközi Fotókiállítás, Bécs, aranyérem1955 Nemzetközi Fotókiállítás, Bécs, aranyérem 19551958 Brüsszel- Grand Prix, a színes fotózásban elért eredményeiért1969 Nemzetközi Naptárkiállítás- Grand Prix, Bombay1970 Nemzetközi Naptárkiállítás- Grand Prix, Bombay1972 Balázs Béla díj1974 Érdemes művész1976 Nemzetközi Naptárkiállítás- aranyérem, Bréma1982 Pécsi József díj1989 Kiváló művész; a Magyar Művészetért Alapítvány díja1997 A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje1998 A Magyar Fotóművészek Szövetsége Életmű- díja2002 A MÚOSZ Aranytoll díja"Egész életútja és művészete könyörtelen oppozíció az illúziók ellen. Nyugtalan keresése azoknak a mélyebb összefüggéseknek, amelyekben kijelölhető az ember helye az emberhez méltatlan viszonyok között. Ezt az egyetemes emberit kereste a parasztban és a munkásban, az íróban és a művészben, mégha arcukat előnytelenül kellett is megrajzolnia. Ugyanennek az emberi meg- nem- szépítésnek a jegyében keresi a közeli és a messzi tájak, kövek, fák, rekvizitumok üzenetét." (Részlet az 1981-ben, Zsámbékon rendezett kiállítás meghívószövegéből)Vámbéry Ármin írásain felbuzdulva vágott neki a világnak. Így születtek meg útikönyvei- élménybeszámolói a látottakról, az ott élők kultúrájának ismertetéseként, történelmi emlékeinek művészi dokumentálásaként. Albuma jelent meg Perzsiáról, Grúziáról, Azerbajdzsánról, Üzbegisztánról, Örményországról, Perszepoliszról, Indiáról. Figyelt arra, hogy ezek ne csak egyszerű művészettörténeti könyvek legyenek - képeivel arra akarta felhívni az emberek figyelmét, hogy a magyar kultúrán kívül létezik más kultúra is. Könyvterve volt Németországról."Kodály Budavári Te Deum-ának alapgondolata ragadta meg. Képein mintha arra keresne választ: mit adott a magyarság Európának, és mit adott Európa a magyarságnak. Hol lírai hangú, hol meg drámai erejű képein azt mutatja be, amit egy-egy korszak alkotott, a következő lerombolt és betemetett, majd egy újabb ismét napvilágra hozott."(Részlet Eősze László írásából)Két mesekönyvében, a Csunyinka álmában, és a Fülemilében túllépi a hagyományos fotókönyvek eddig megszokott jellegét, és mint egy animációs film, lejátssza a mese világát.Örökké elégedetlen volt magával és a világgal. A legnagyobb elismerés az volt számára, amikor valaki azt mondta egy fényképéről, hogy olyan szívesen kirakná a lakása falára.1956 novemberében a zöldhatáron keresztül megpróbált disszidálni, de elfogták.Reklámfotóival több díjat nyert, többször kiérdemelte az Év legszebb könyvéért járó díjat is.A technika kínálta valamennyi eszközt (ki)használta. A különböző szűrőket, a sötétkamra- manipulációkat. Ezeket nem afféle "olcsó trükk"- ként kezelte, sokkal inkább a naturalista kép emocionális úton történő megváltoztatásához használta fel. Tudta, hogy a fotográfia a létezés egyfajta dokumentuma, és mint ilyen, nem lehet hamis. Azt vallotta, hogy a fotózás 60%-a laborban történik. Fő mottója a "látni és láttatni", majd később a "látva látni".Összeállította: Miszlivetz Sára
Kíváncsi vagy, hogyan építkeztünk a kétezres évek elején, amikor még a 800x600 pixeles felbontás volt a standard? Ezen a linken keresztül újra életre kel a Fotómúzeum 2005-ös állapota: nemcsak egy nosztalgikus pillanatkép, hanem egy működő, kattintható modell, amely hűen mutatja be az akkori korszak webes logikáját, struktúráját és tartalmát.[Kattints ide a megtekintéshez →]
Archív
Akkor egészséges egy szakma, művészet, ha megfelelő arányban keveredik benne a múltja, jelentudata és jövőképe. A jelennel és a jövővel foglalkozzék más, de a múlttal, közös fotós múltunkkal van dolgunk elég. Akkor egészséges egy szakma, művészet, ha megfelelő arányban keveredik benne a múltja, jelentudata és jövőképe. A jelennel és a jövővel foglalkozzék más, de a múlttal, közös fotós múltunkkal van dolgunk elég.A Magyar Fotográfiai Múzeum ebbe a feladatába von be mindenkit, korra, nemre, foglalkozásra - és minden egyéb másra - tekintet nélkül, aki elfogadja komoly játékunk feltételeit. Fényképezzék le színesre, fekete-fehérre, digitálisra mindazokat az emlékhelyeket - itthon és külföldön -, melyek a fényképezésre, vagy bármely fényképészre emlékeztetnek bennünket. Szülőházak, emléktáblák, utca névtáblák, sírfeliratok, volt műtermek, szobrok vagy bármi más fényképeit várjuk neten: az info@fotoklikk.eu címre, vagy személyesen, postán a Magyar Fotográfiai Múzeumba (6000 Kecskemét, Katona József tér 12.) A képekhez csatolt papír vagy digitális anyagban a felvételező nevét, elérhetőségét, a kép címét, helyét, a felvétel idejét tüntessék fel.A Magyar Fotográfiai Múzeum szeretné megismerni az archív-, vagy saját birtokban lévő más által készített felvételeket is, ezért a pályázaton az ilyen jellegű képek is indíthatók, az ismert szerző vagy forrás feltüntetésével.DíjazásA beküldött képeket havonta értékeljük. A legjobb képeket beküldő, minden hónapban 20.000 Ft értékű fényképészeti könyvet mondhat a magáénak, a FotoKlikk valamennyi képről, a készítő nevével, a kép szövegével beszámol oldalain.
Archív
Képek a vásárlások útján, ajándékozással, hagyatékokkal a múzeumba került képekből. Képek a vásárlások útján, ajándékozással, hagyatékokkal a múzeumba került képekből.A Magyar Fotográfiai Múzeum tizenkét évvel ezelőtti, a Magyar Fotóművészek Szövetségétől örökölt 70.000-es gyűjteménye tíz év alatt több mint tízszeresére gyarapodott. Az új tárgyak legtöbbjét nem tudjuk bemutatni, mert évente maximum 10-15 kiállítást rendezünk, egyenként 80-100 képpel. Ezért most válogatva, csoportosítva, egyfajta rendezőelv szerint megmutatjuk azokat a Kertész-, Brassai-, Moholy-Nagy-, Munkácsi-, Pécsi-, Gink- és egyéb fotóinkat, melyekre a legbüszkébbek vagyunk.Helyszín: Magyar Fotográfiai MúzeumCím: H-6000 Kecskemét, Katona József tér 12.Levélcím: H-6001 Kecskemét, Pf. 446.Telefon: (76) 483-221 vagy (76) 508-258Fax: (76) 508-259E-mail: info@fotomuzeum.huLátogatható: hétfő és kedd kivételével minden nap 10 és 17 óra között.(Novembertől márciusig 10-16 óra között.)Kutatónapok: szerda és péntek.A FOTÓMÚZEUM KINCSEIEz a kiállítás örömből született. Raktárunkban egymillió képet őrzünk. Ha egy-egy kiállításon legfeljebb százat mutathatunk meg, alig száz év telik majd el, mire mindent meg Önök elé tárhatunk. Úgy döntöttünk hát, hogy kiválo-gatjuk kedvenceinket, hogy Önök is velünk örülhessenek. Ne keressenek hát a képek között különösebb összefüggéseket, ne kérjenek számon rajtunk kon-cepciót, egyszerűen gyönyörködjenek kedvenceinkben, a Fotómúzeum kincsei-ben!* * *Túl sok a fénykép. Ez meglepő kijelentés egy fotómuzeológustól. Naponta sok millió készül, ezek jelentős része meg is marad. Választani kell belőlük, min-dig, minden pillanatban, választásainkat folyamatosan értékelni, s ha kell fe-lülbírálni.Fogadjuk el, hogy a létező fényképek egy jelentős része semmiféle érték-mozzanattal nem bír. Ezek csak úgy vannak, létrejöttek, léteznek, senki semmire nem használja őket, de senki nem vállalja annak felelősségét, nyű-gét, hogy megszabaduljon tőlük.Vannak aztán olyan fotók - még mindig szép számmal -, amelyeknek he-lyi értékük van, elsősorban a téma, az ábrázolat, a készítő személye, vagy más speciális ok miatt. Ezek a képek saját helyükön értéket jelentenek, de ha elkerülnek onnan, gyakran devalválódnak. Ám miután a magyar fotógyűjte-mények döntő többsége valamely speciális szempont szerint szerveződik, ez a lokális értékrend lefed minden mást, s aki általánosabb értékek után kutat, annak tudomásul kell vennie, el kell fogadnia a helyi érvényű játékszabályo-kat. Ha így tesz, s átrágja magát a kásahegyeken, általában siker koronázza kitartását, miként a jobbfajta mesékben, s megtalálja a speciális szempontok szerint csoportosított fényképek között azokat, amelyek nemzeti értékkelbírnak. Ide sorolom mindazokat a fotókat, amelyek az ország szellemi önérté-kelésében, öntudatában, kultúrájában kiemelkedő szerepet játszanak. Ide tartoznak azok a képek, amelyek a fotográfia hazai fejlődésének meghatározó da-rabjai, egy-egy tendencia kiemelkedő alkotásai. Ide sorolhatjuk a jelentős személyiségek munkáit, egy-egy kiemelkedő külföldi művész magyar vonatko-zású képeit, de a fotótechnika-történet fejlődéséhez hozzájáruló magyarok kí-sérleti művei sem maradhatnak ki ebből a kategóriából.És elérkeztünk a piramis csúcsára. Részben ezek közül a nemzeti érték-kel bíró fényképek közül kerül ki az egyetemes értéket jelentő - viszonylag csekély számú - magyar fotográfia. Ezek olyan képek, amelyek beletartoznak a fotó egyetemes történetébe, amelyeket számon tartanak az egyetemes fotótör-ténetek, amelyek visszamenőleg is minősítik egy ország fotográfiáját, amelyek sorra-rendre felbukkannak a nemzetközi műtárgypiacon, amelyeknek birtok-lása rangot ad egy gyűjteménynek.A kiállítás és a vele együtt megjelent A Fotómúzeum kincsei című kötet korántsem leltár. Válogatás, amely segíthet érdeklődőt, kutatót az eligazodás-ban: mit keressen és mit találhat a Magyar Fotográfiai Múzeumban? Ahhoz, hogy ennél teljesebb, következetesebb legyen, először konszenzuson alapuló nemzeti értékrendet, hierarchiát kellene felállítanunk, figyelembe véve minda-zokat az értékképző elemeket, amelyek segítségével a mienknél lényegesen gazdagabb nemzeti fotókincsekben is viszonylag biztosan tájékozódhat a kuta-tó, muzeológus, gyűjtő és kereskedő. Ez az értékrend figyelembe kell vegye a kép kvalitásait, egyediségét, témáját, szerzője ismertségét, technikai vagy egyéb különlegességét, hozzáférhetőségét, állapotát, az installálás, bemutatás módját, szerzői- és tulajdonjogi tisztázottságát, s az uralkodó divatot is, amely egy-egy fotótörténeti korszakot éppen a többi elé helyez... Nos, ha ezek követ-kezetes alkalmazásával sikerül egy honi érték-hierarchiát megalkotnunk, ak-kor - jól menedzselve, sok-sok kiállítással, kiadvánnyal, külföldi szaklapokba írt esszékkel - meg kell ismertetnünk a világgal, fel kell emeljük jó magasra, hogy messziről is láthatóvá váljon.
1991 novemberében nyílt meg Kecskeméten a Magyar Fotográfiai Múzeum.