A Fotóművészet 2016/4. lapszáma az alkalmazott és autonóm fotográfia közötti átjárhatóságot, a tipologikus és konceptuális látásmódot, valamint a digitális képkultúra legújabb tömegjelenségeit állítja középpontba. A szám szellemi íve a reklám- és műtermi fotózás, valamint a felsőfokú fotóoktatás összefüggéseitől a szocio-kulturális identitás és a nemi szerepek kortárs reprezentációján át a nemzetközi konceptuális klasszikusokig terjed. Történeti síkon a magángyűjtemények szerkezete, a bezárt Budapest Vidámpark archív képei, Pécsi József 1922-es berlinei aktalbumának előzményei és a klasszikus faházas kamerák világa egészíti ki a képet.

Kortárs alkotók és elméleti reflexiók

• Bacskai Sándor (újságíró) ír Máté Gábor fotóművész munkásságáról (A műtermi munkával járó nyugalmat és a dokumentarista fotózás izgalmát is szerettem): Az életút-interjú Máté Gábor reklámfotográfusi karrierjét, nemzetközi márkáknak végzett munkáit, a családi és házassági viszonyokat vizsgáló autonóm fotósorozatait, valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Fotográfia tanszékének vezetését mutatja be.
• Somosi Rita (művészettörténész):
  • ír Haid Attila fotóművész munkásságáról (Egyensúly a két véglet között): Haid sorozataiban az emberi beavatkozás, a táj és a személyesség finom rétegeit, a mesterséges és természetes környezet egyensúlyát elemzi.
  • ír a Nők Chanelben / Women in Chanel című kiállítás alkotóiról (Szép lányok, szép ruhák, szép képek): A divatfotó, a luxusmárkák vizuális kánonja és az esztétizált nőábrázolás összefüggéseit tekinti át.
• Palotai János (esztéta) ír Mari Mahr fotóművész munkásságáról (Metafórák Mari Mahr kiállításán): A művész költői, tárgyakat és személyes emlékeket összehangoló szürreális fotómontázsait és tárgykollázsait vizsgálja.
• Gellér Judit (kurátor/művészettörténész) ír Fabricius Anna fotóművész munkásságáról (Ambivalens helyzetek – Fabricius Anna: Alany, állítmány, nem mellékes nevek): A munkásidentitást, a csoportos szerepjátékokat és a társadalmi struktúrákat vizsgáló kiállítás elméleti elemzése.
• Szilágyi Anna (szakíró) ír Mátrai Miklós fotóművész munkásságáról (Ázsia, egy átutazó szemével): Mátrai ázsiai utazásai során rögzített, a keleti kultúrák hétköznapjait és vizuális ritmusát megörökítő képeit mutatja be.
• Szegő György (építész/művészeti író) ír Martin Parr fotóművész munkásságáról (Egy voyeur utazása): A brit fotográfus bécsi kiállítása (Kunst Haus Wien) kapcsán a turizmus, a fogyasztói társadalom és a bécsi bálok szatirikus, iróniával teli vizuális kritikáját elemzi.
• Kincses Károly (fotótörténész) ír Horváth László fotóművész munkásságáról (A részlet egésze): A formák, mikrostruktúrák és a részletekben rejlő egyetemes vizuális rend feltárását vizsgálja.
• Anne Kotzan (szakíró) ír Hilla Becher (és Bernd Becher) fotóművész munkásságáról (A tipologikus tekintet – Hilla Becherre emlékezve): A Becher-házaspár ipari építészeti tipológiáit, az Új Tárgyiasság örökségét és a düsseldorfi fotóiskola képzőművészeti hatását foglalja össze Hilla Becher halála kapcsán.
• Pfisztner Gábor (művészettörténész): A médium formája, avagy a forma médiuma... – Fotó és kortárs művészet (3. rész): A médiumelméleti sorozat zárófejezete, amely a formális struktúrák és a kortárs képzőművészeti stratégiák viszonyát boncolgatja.
• Cséka György (esztéta): Szelfi, avagy a képek uralma és temetője: Esszé a szelfi kultúrtörténetéről, a digitális nárcizmusról és az önarckép műfajának mutációjáról Kim Kardashian és a klasszikus festészet összevetésében.

Fotótörténet és Technikatörténet

• Nevelő Judit (művészettörténész): A gyűjtés új iránya – Válogatás a Szöllősi-Nagy–Nemes Gyűjteményből: A neves magángyűjtemény nemzetközi és hazai geometrikus, konceptuális fotóit mutatja be.
• Demeter Zsuzsanna (muzeológus): Pillanatképek a Vidámpark múltjából: A bezárt budapesti Vidámpark történeti fotóarchívumát és kultúrtörténeti emlékeit dolgozza fel.
• Albertini Béla (fotótörténész): Egy fotóalbum előzményei – Pécsi József: Zwölf Aktaufnahmen, Berlin, 1922: Pécsi József berlinei aktalbumának keletkezéstörténetét és Karl Schenker 1919-es albumával való összefüggéseit elemzi.
• Módos Gábor (fotóművész): Pista Bácsi – Tóth István (1923–2016): Megemlékezés a ceglédi fotóművészről, Tóth Istvánról.
• Fejér Zoltán (fotótörténész): A Middlemiss kamera: A klasszikus angol faházas fényképezőgép szerkezeti és technikatörténeti bemutatása.
• Montvai Attila (fotográfus/fizikus): Hány megapixeles volt Michelangelo kalapácsa? (3. rész): A technológia elméletének befejező része az alkotói szándék és az eszköz összefüggéseiről.