Azok a publikus események, amelyekben ezt az alkotói profilt megjelölték, de nem ő a publikáló Persona.
Köztünk élnek – Alkotás és önkifejezés a művészetben. A témát Brassai Gabi festőművésszel és Simon Edina keramikussal Pifkó Szera járja körbe. https://www.facebook.com/events/2434661533591836/
“Night does not show things, it suggests them. It disturbs and surprises us with its strangeness. It liberates forces within us which are dominated by our reason during the daytime.” ― Brassai Spanning two centuries, the magic of night photography has captured the collective imagination of the masses. From the infamously long exposures required by early artists to high-speed color film and the advent of digital technology, the light at night has inspired an explosion of interest among contemporary artists. Natural vistas, celestial bodies, urban landscapes, artificial structures, and nocturnal interludes represent but a few of the limitless subjects of nighttime photography. Praxis Gallery seeks the submission of photographic works that explore the fundamental qualities that make night photography - from dusk to dawn - a compelling contemporary art form. All genres, capture types, black & white and color, traditional and non-traditional photographic and digital post-production processes are welcome for submission. JUROR | WENDI SCHNEIDER Wendi Schneider is a Denver-based visual artist illuminating impressions of grace and serenity in the natural world with photography and precious metals. Inspired by a background in painting, art history, her collection of turn-of-the-twentieth century photographs, and the lush beauty of Memphis, New Orleans and New York, she began painting on photographs in the early ‘80s and applying gold leaf to translucent prints for her ongoing 'States of Grace' series in 2012. Her work has been honored and exhibited internationally and is held in permanent collections at New Orleans Museum of Art, Memphis Brooks Museum, Center For Creative Photography, and Auburn University Library, among others. She is represented by A Gallery For Fine Photography (New Orleans); Arnika Dawkins Gallery (Atlanta); Catherine Couturier Gallery (Houston), Galeria PhotoGraphic (San Miguel de Allende); Rick Wester Fine Art (New York); and Vision Gallery (Jerusalem). Prizes: Up to seventy-four images will be selected by the juror for exhibition at Praxis Gallery. A Juror’s Choice, three Honorable Mentions, and a Directors Choice will be awarded and featured in the exhibition, the printed show catalog, and the online exhibit gallery. Juror’s Choice will receive free entry into three juried calls for entry of their choice and a complimentary exhibit book. Directors Choice will receive free entry into two juried calls for entry of their choice. Eligibility: International, all accepted. Copyrights & Usage Rights: Artist retains all copyrights to their own images. The artist's name and photo title will be included wherever the photographs are displayed. Artists whose photographs are accepted for exhibition grant Praxis Gallery the nonexclusive right to use, print, and reproduce submitted digital files for the purpose of the exhibition, promoting the artist, promoting related programs and subsequent display on Praxis Gallery's website, social media, and online exhibition archives. Theme: Cityscapes Environmental Fine Art Multi-categories Open Theme Landscape Nature Documentary Black and White Deadline: 31 August 2022 Entry fee: $35.00 for submission set of 5 images. $5.00 for each additional image. Praxis Members receive 10 images for the price of 5 images. Website: https://www.praxisphotocenter.org/calls-for-entry Forrás
Párizs szeme – Brassaï – Filmvetítés https://capacenter.hu/esemenyek/parizs-szeme-brassai-filmvetites/ 2022. március 10-én, csütörtökön, 19 órától a Párizs szeme – Brassaï című dokumentumfilmet vetítjük a Capa Központban. *** Párizsban világhírű, Budapesten csak a szakma ismeri. Brassaï, aki Halász Gyula néven született Brassóban 1899-ben, a XX. század egyik legnagyobb fotóművésze. Magyarként sikerült beilleszkednie a harmincas évek párizsi művészvilágba, ami akkor a világ elitjét jelentette (a társaságba tartozott Picasso, Miró, Dalí, Matisse, Le Corbusier). Nem véletlen, hogy még a hatvanas években is készült róla francia dokumentumfilm. Még akkor is érdekesnek gondolták látásmódját és művészetét. Sőt, egy 1990-ben, a kicsapongó párizsi művészvilágot bemutató Henry és June című amerikai filmben is megemlékeznek róla. Egész estés magyar dokumentumfilm viszont még nem készült róla. Borsody István és Borsody Roland évekkel ezelőtt elhatározta: ez nem maradhat így. Két éven tartó tervezés és kutatás után jött a megvalósítás. Két azóta elhunyt művész, Erdélyi Lajos fotós és a lengyel Atty zongoraművész még 2018-ban adott interjút, az utolsó forgatási napok pedig 2021 nyarán fejeződtek be. Hiánypótló film született, reméljük nagyobb figyelmet kapnak itthon Brassai képei. Hossz: 50 perc A vetítés után pogácsa mellett beszélgetés az alkotókkal. *** Időpont: 2022. március 10., csütörtök, 19 óra Helyszín: Capa Központ A filmvetésen 1000 Ft-os belépőjeggyel és regisztrációval lehet részt venni. Regisztrálni a biborka.szakacs@capacenter.hu e-mail-címre küldött üzenettel lehet. A levél tárgyaként kérjük beírni: Brassai filmvetítés. A Capa Központ teljes területén kötelező a maszk viselése. Javasoljuk a kézfertőtlenítő használatát, továbbá kérjük, hogy tartsák a megfelelő szociális távolságot. *** Operatőrök: Kiss Sándor, Kiss Soma, Jártas Viktor, Szabó-Biczók Szilárd, Vojtahovszky Miklós | Hang: Koch Simon | Vágó : Szentkirályi Vajk | Szerkesztő: Borsody István, Borsody Roland | Rendező: Borsody István | Producer: Janovics Zoltán | Gyártó OmegaKreatív https://www.facebook.com/events/495674648634596/
A portréval fordult komolyra a dolog a fotó mint művészeti médium születése hajnalán - hangoztatják a Mélyáramok kurátorai, akik további két népszerű műfaj, a csendélet és a tájkép hagyományát, múltját és jelenét is feszegetik a tárlat, illetve az ahhoz kapcsolódó katalógus keretein belül. Hogy mi minden van még ezekben a keretekben, az elméleti és a több mint 300, a maga fizikai létében is valódi keretben, arról Áfra János mesél az ünnepek előtt még utoljára a MODEM-ben. December 20-án 16.30-kor mindenkit szeretettel várunk az idei utolsó tárlatvezetésen a Mélyáramok kiálltáson, ahol a magyar kortárs fotográfia elég széles keresztmetszete mellett komoly betekintést kaphatunk az olyan klasszikusok munkásságába is, mint többek között Lucien Hervé, Brassai, Joseph Kadar vagy épp André Kertész. A tárlatvezetésen aznapi kiállítási jeggyel lehet résztvenni, a belépő árát ezen a napon a Mélyáramok katalógus árában jóváírjuk. Elővételben jegy az alábbi linken kapható: https://modemart.jegy.hu/program/melyaramok-tarlatvezetes-afra-janossal-112934
A Corvina Kiadó legújabb könyve: Magyar származású fotográfusok Franciaországban az 1920-as évektől napjainkig A könyvet bemutatja : Alföldi Róbert Cserba Júliával és Cseh Gabriellával a könyv alkotóival, Kassák Múzeum vezetője, Sasvári Edit, művészettörténész beszélget. A könyv, hiánypótló vállalkozásként, a Magyarországon is jól ismert művészek (André Kertész, Brassai, Robert Capa) mellett számos olyan magyar származású fotográfus pályáját mutatja be, akik Magyarországon még szakmai körökben is kevéssé ismertek, miközben sokan közülük Franciaországban és azon túl is nevet szereztek maguknak. A pályaképek a felkutatott személyes dokumentumoknak, visszaemlékezéseknek és korabeli újságcikkeknek köszönhetően a lexikonszerű bemutatásnál bővebben tárgyalják az 1920-tól napjainkig terjedő időszak alkotóinak életútját és szakmai karrierjét. Az egyes írások rávilágítanak az azonos időszakban dolgozó fotográfusok egymáshoz fűződő kapcsolataira és az utánuk következő nemzedékekre gyakorolt hatásukra is. Egyrészt ez a sokféle, gyakran egymást keresztező életút, másrészt a bevezető tanulmány arra is fényt derít, hogy miközben a két világháború közötti magyar festészet a párizsi hatásokra újult meg, addig ugyanebben az időszakban a fényké-pezésben, fotóművészetben zömében éppen a magyarok hoztak forradalmi változásokat. A könyv, amelyet névmutató és bibliográfia tesz teljessé, sok új információval szolgálnak mind a szakemberek, mind pedig az érdeklődők számára, és friss adataival további kutatások kiindulópontja lehet. Az esemény ingyenes. https://www.facebook.com/events/387838858444960/
Az Art Market Budapest 2014-ben Art Photo Budapest néven egy teljes egészében a fotóművészetnek szentelt kiállítási szekciót hozott létre, amely egyben Közép és Kelet Európai egyetlen fotóművészeti vására. Az Art Market Budapest 2014-ben Art Photo Budapest néven egy teljes egészében a fotóművészetnek szentelt kiállítási szekciót hozott létre, amely egyben Közép és Kelet Európai egyetlen fotóművészeti vására. Budapest Európa gyorsan fejlődő, új fotóművészeti fővárosa, amely a világ fotóművészetét jelentősen befolyásoló huszadik századi mesterek, Brassai, André Kertész, Robert Capa és Moholy-Nagy László nyomdokain, a regionális összehasonlításban is jelentősnek tekinthető múzeumi és intézmény rendszer által biztosított háttérrel igyekszik támogatni a fotóművészek és szakemberek új generációját. GALÉRIÁK ÉS TOVÁBBI FOTÓMŰVÉSZETI PROJEKTEK Apteka Sztuki - Warsaw (PL) Art + Text Budapest - Budapest (HU) Artphoto - Budapest (HU) Avantgarde Museum - Marinko Sudac Collection - Zagreb (HR) AXIS - New York (US) Dorsy - Kétbodony (HU) European Month of Photography (EMoP) - Luxembourg (L) Fotogalerie Wien - Wien (A) Hungarian Electrographic Art Association - Budapest (HU) Hungarian Museum of Photography / Magyar Fotográfiai Múzeum - Kecskemét (HU) Körmendi - Budapest (HU) Loffice - Budapest (HU) Moholy-Nagy University of Art and Design / MOME Photography Masters - Presented by the CITY OF BUDAPEST - Budapest (HU) NextArt - Budapest (HU) Ostkreuz - Agentur der Fotografen - Berlin (DE) Pg Art - Istanbul (TR) Photon - Ljubljana (Sl) / Wien (A) Photonic Moments - Ljubljana (Sl) Pi Artworks - Istanbul (TR) Random - Budapest (HU) TOBE - Budapest (HU) Ural Vision - Yekaterinburg (RU) Várfok - Budapest (HU) Vesc-Art Management - Budapest (HU) Vienna Photo Book Festival - Wien (A) We ? Artists - Budapest (HU) Whiteconcepts - Berlin (DE) Zilberman - Istanbul (TR)
A több, mint 270 éves múlttal rendelkező Sotheby-nek is haladnia kell a korral, többek között megoldást kellett találnia arra, hogy nem mindig és nem mindenki számára megoldható egy akción való személyes részvétel.A Sotheby válaszként webshopot nyitott az eBayen: április elsején kerül sor (nem árilisi tréfa!) a “Photographs” című aukcióra, amelyen 188 művet kínálnak eladásra. A több, mint 270 éves múlttal rendelkező Sotheby-nek is haladnia kell a korral, többek között megoldást kellett találnia arra, hogy nem mindig és nem mindenki számára megoldható egy akción való személyes részvétel.A Sotheby válaszként webshopot nyitott az eBayen: április elsején kerül sor (nem árilisi tréfa!) a “Photographs” című aukcióra, amelyen 188 művet kínálnak eladásra.Csak néhány név a vételre kínált műveket készítő ismert mesterek közül: Adams, Brassai, Cartier-Bresson, Hine, Newton, Stieglitz, Strand e Sugimoto.Az aukción való részvétel feltétele az eBayen való regisztrálás. Minden tétel kikiáltási ára a becsült értékének feléről indul, minden licit két percen belül lezárul, és kizárólag átutalással lehet fizetni, bankkártyát nem fogadnak el.Az aukció magyar idő szerint 2015 április elsején, 12:00-kor kezdődik.
Gyakran kerül elő hivatalos és magánbeszélgetések során a magyar fotográfia világhíres volta, dicső múltja, meghatározó szerepe. Elhangzanak nagy lózungok, frázisok pufognak, de sem az, aki mondja, sem, aki hallja, nem tud igazán sokat a Brassai-Capa-Kertész-Moholy-Munkácsi körön kívüli magyarokról. Nagyothallók párbeszéde zajlik. Gyakran kerül elő hivatalos és magánbeszélgetések során a magyar fotográfia világhíres volta, dicső múltja, meghatározó szerepe. Elhangzanak nagy lózungok, frázisok pufognak, de sem az, aki mondja, sem, aki hallja, nem tud igazán sokat a Brassai-Capa-Kertész-Moholy-Munkácsi körön kívüli magyarokról. Nagyothallók párbeszéde zajlik. Pedig az 1848-49-es forradalomtól és szabadságharctól kezdve, a huszadik század eleji népvándorláson át, folytatva a Trianon utáni nagy emigrációs hullámmal, a második világháborút, majd 1956-ot követő kivándorlásokkal hatszázat meghaladó számú magyar fotográfus került külföldre, dolgozott ott, szerzett több-kevesebb dicsőséget magának, a magyar fényképezésnek. Fontos lenne, ha az ő nevük, életútjuk, munkásságuk és képeik is hozzáférhetők lennének mind a szakmai, mind a szélesebb közönség számára, hogy az ilyen témájú beszélgetések mögött is legyen valamiféle megalapozott tudás, hiteles információ. *** Belépőjegy: (egy előadásra) 1000 Ft – felnőtt, 500 Ft – diák, nyugdíjas Bérlet: (érvényes a 7 előadásra, valamint 4 alkalommal szabad felhasználású belépőjegyként is funkcionál 2013. május 31. napjáig): 9000 Ft – felnőtt, 4500 Ft – diák, nyugdíjas A Szabadegyetem előadásaira az egyéb kedvezmények nem érvényesek.
A Mai Manó Ház - Magyar Fotográfusok Háza "Ritkán látott képek - Utazás a vidéki múzeumok fotókincsei között" című kiállításának célja, hogy felhívja a figyelmet a megőrzendő magyar fotográfiai örökségre, a vidéki múzeumokban őrzött fotókincsekre, világhírű fotóművészeinkre és a méltatlanul kevésbé ismert alkotókra. Kurátorok: Csizek Gabriella művészeti munkatárs és Kincses Károly, fotómuzeológus Megtekinthet?: 2012. június 21. és szeptember 16. között, hétköznap 14-19-ig, hétvégén 11-19-ig. Közreműködő múzeumok: A Mai Manó Ház - Magyar Fotográfusok Háza "Ritkán látott képek - Utazás a vidéki múzeumok fotókincsei között" című kiállításának célja, hogy felhívja a figyelmet a megőrzendő magyar fotográfiai örökségre, a vidéki múzeumokban őrzött fotókincsekre, világhírű fotóművészeinkre és a méltatlanul kevésbé ismert alkotókra. Kurátorok: Csizek Gabriella művészeti munkatárs és Kincses Károly, fotómuzeológus Megtekinthet?: 2012. június 21. és szeptember 16. között, hétköznap 14-19-ig, hétvégén 11-19-ig. Közreműködő múzeumok: André Kertész Fotómúzeum és Emlékház – Szigetbecse, Báthori Múzeum – Nyírbátor, Déri Múzeum – Debrecen, Janus Pannonius Múzeum - Pécs, Jósa András Múzeum - Nyíregyháza, Magyar Fotográfiai Múzeum – Kecskemét, Móra Ferenc Múzeum - Szeged, Szent István Király Múzeum - Székesfehérvár Alkotók: André Kertész, Angelo, Brassai, Brassay Zoltán, Boros György, Csépány Jenő, Fekete Gáborné, Gloviczky József, Gondy és Egey, Harnóczy Örs, Hunyady László, Juan Gyenes, Ismeretlen szerzők, Johann Eilingsfeld, Kabáczy Szilárd, Kálmán Kata, Klösz György, Láng Erzsébet, Laucher Lipót, Láng Erzsébet, Martin Munkácsi, Moholy-Nagy László, Müller Miklós, Otto Kagermann, Pécsi József, Pribék Antal, Rembrandt fényírda, Soltész István, Takács Vince, Vadas Ernő és sokan mások. 2010 nyarán rendezte meg a Magyar Fotográfusok Háza a Ritkán látott képek című kiállítás-sorozatának első részét, mely a Magyar Fotográfiai Múzeum (Kecskemét) kincseiből válogatott. A kiállítás-sorozat elindításával célunk az volt, hogy a magyarországi fotográfiai gyűjteményekben megtalálható és a közönség elé sajnálatosan ritkán kerülő képeket bemutassuk. A 2010-es kiállítás sikere után biztosak voltunk abban, hogy a sorozatot érdemes folytatnunk. 2012-ben a vidéki múzeumok közgyűjteményeinek fotográfiai anyagaiból mutatjuk be a magyar fotótörténet sajnálatosan ritkán látott remekeit. Szeretnénk ráirányítani a figyelmet a magyar fotográfiára, Magyarország értékes fotógyűjteményeire, amelyek őrzik kiemelkedő művészeti örökségünket. Szeretnénk megmutatni, hogy büszkék lehetünk a fotográfiára, arra a művészeti műfajra, melynek a története egyszerűen nem írható le az elment és az itthon maradt magyar fotográfusok nélkül. Szeretnénk megmutatni a fiatalabb fotográfus nemzedékeknek az elődök példáját. Továbbá, kiállításunkkal szeretnénk felhívni a figyelmet a vidéki múzeumok értékes fotógyűjteményeire és az ott végzett magas minőségű szakmai munkára. A Ház művészeti munkatársai, Csizek Gabriella és Kincses Károly kurátorok sok ezer fotográfiát néztek meg az elmúlt hónapokban, hogy a kiállításon szereplő közel kétszáz képet kiválogassák. A kiállítás egy utazás, amely a kiállított fotográfiákon keresztül vezeti végig a nézőket valós és képzeletbeli tájakon, és amelynek során felfedezhetjük a tőlünk időben és térben távoli, vagy épp elvont eseményeket, helyszíneket. A nyári évszakban igazán aktuális egy ilyen kalandozás, mely az utazás konkrét cselekedete mellett az elvágyódás, a megérkezés, az ezeket megelőző vagy épp követő tapasztalásait a nézők elé tárja, s egyúttal bepillantást enged a vidéki városok, a vidéki múzeumok fotókincseibe. Világhírű fotográfusaink - André Kertész, Brassa?, Martin Munkácsi és Moholy-Nagy László - alkotásai éppen úgy jelen vannak a kiállításon, mint a talán kevésbé ismert nagyjaink – Angelo, Kálmán Kata, Pécsi József, Vadas Ernő; sőt, mellettük sok ismeretlen, felfedezésre váró fotós figyelemre méltó, olykor meghökkentő, egyedi látásmódot tükröző képeit is láthatjuk. A képek alkotói sokféle tudást és korabeli technikát képviselnek. A képek között találunk többek között ferrotípiát, pigmentnyomatot, albumint, zselatinos ezüst és polaroid transzfer technikát is. A kiállítás anyaga időbeliségét tekintve is széles spektrumot lefed: a legrégibb fotográfia, az 1864-ben készült Nevelőintézet című kép ismeretlen alkotó munkája. A legfrissebb alkotás 1994-es, Soltész István Kapcsolataim a külvilággal I. 1994/2010 című munkája. Mindkét fotó a Jósa András Múzeum gyűjteményéből való. A legkülönbözőbb utak és úti célok, és az egykori utazók elé táruló tájak, városok, emberek néznek vissza ránk; utcák, házak, üzletek és arcok láthatóak, amelyeket ma már csak a fotográfiák őriznek. A gyűjtemények darabjai között valódi érdekességekkel találkozunk: Egykori lokálpatrióták képein városuk nevezetes helyszínei, nemegyszer jelentős történelmi események pillanatképei idézik múltbeli utazások hangulatát: Rákóczi csontjainak hazaszállítása vagy épp az, amikor Gerő Ernő Debrecenbe érkezik repülőgépén, hogy autóbuszokat avasson (Déri Múzeum - Debrecen). Egy kisváros lakosságának portréit látjuk Vadász Vilmos vándorgyógyszerész a harmincas években készített felvételein (Báthori Múzeum - Nyírbátor). Johann Eilingsfeld hajóskapitány fotóhagyatékából dunai utazások hajdan volt idillje elevenedik fel (Janus Pannonius Múzeum-Pécs). Lencsevégre került az utolsó magyar király IV. Károly és Zita királyné szegedi látogatása is (Szent István Király Múzeum - Székesfehérvár). Illetve, egykori járművek, többek között királyi páncélvonat, dunai gőzös között megjelenik Szeged első autója (Móra Ferenc Múzeum – Szeged), reprezentálva múltbéli közlekedésünk eszközeit. A Magyar Fotográfiai Múzeum (Kecskemét) jóvoltából világhírű fotográfusaink is szerepelnek a kiállításon. Brassa?, Munkácsi Márton, Moholy-Nagy László, Pécsi József, Kálmán Kata vagy Angelo örökítették meg, amit itthon vagy a nagyvilágvilágban utazásaikon láttak. Az André Kertész Fotómúzeum és Emlékház - Szigetbecse jóvoltából André Kertész tíz alkotása is látható a kiállításon. A Ritkán látott képek – Utazás a vidéki múzeumok fotókincsei között című tárlat egyrészről elhozza Budapestre a vidék kincseit, másrészről arra bíztat, hogy érdemes gyakrabban elmennünk a vidéki múzeumokba, hiszen ez a kiállítás csak a töredékét mutatja be annak a felmérhetetlen értékű fotográfiai kincsnek, ami a dobozokba, ládákba rejtőzve várja a ritka alkalmat, amikor újra bemutatkozhat a nagyközönségnek.
Bemutatkozik egy méltatlanul elfeledett, fotótörténeti jelentőségű életmű: Kozák Lajos (Székesfehérvár, 1906. március 7. – Budapest, 1975. március 27.) A kiállítást Eifert János fotóművész nyitja meg. A CULTiRiS Kulturális Képügynökség, a Magyar Fotográfusok Háza és a Magyar Sportmúzeum összefogásával megvalósuló kiállításokon egy különleges tehetségű ember, Kozák Lajos életművével és a magyar fotótörténet fontos alkotójával ismerkedhet meg a szakmai és a nagyközönség. Bemutatkozik egy méltatlanul elfeledett, fotótörténeti jelentőségű életmű: Kozák Lajos (Székesfehérvár, 1906. március 7. – Budapest, 1975. március 27.) A kiállítást Eifert János fotóművész nyitja meg. A CULTiRiS Kulturális Képügynökség, a Magyar Fotográfusok Háza és a Magyar Sportmúzeum összefogásával megvalósuló kiállításokon egy különleges tehetségű ember, Kozák Lajos életművével és a magyar fotótörténet fontos alkotójával ismerkedhet meg a szakmai és a nagyközönség. Harmincas évek elejétől a legendás „magyaros stílus” követője, de képei sokszor az átlagosnál melankolikusabbak, személyesebbek. Figurái őszinték, stílusa a kor fényképészeti divatjának modorosságától mentes. Kompozícióiban a későbbiekben megjelenik az új tárgyilagosság (Neue Sachlichkeit) realista szemlélete - diagonális kompozíciók, hosszú kontrasztos árnyékok, az urbánus utcai fényképezés és az itt gyakran alkalmazott felső gépállás. Fotói Vadas Ernő, Dulovits Jenő és Kinszki Imre munkáihoz hasonlíthatóak, akikkel együtt világviszonylatban is említésre érdemes képeket alkottak. Általuk az akkoriban már Párizsban alkotó magyar származású kortársak, André Kertész és Brassai látásmódja és annak magyar gyökerei is új megvilágításba kerülnek. A személyesség, az őszinteség, a spontaneitás és érdeklődő nyitottság jellemezte életművét.
The next lecturer of the Photography Speaker Series: Tamas Revesz,award-winning photographer, author, member of the jury, and organizer of the Hungarian World Press Photo exhibition. On 17 April he is giving a lecture on the World Press Photo phenomenon - A Mirror to Understand Our World. The next lecturer of the Photography Speaker Series: Tamas Revesz, award-winning photographer, author, member of the jury, and organizer of the Hungarian World Press Photo exhibition. On 17 April he is giving a lecture on the World Press Photo phenomenon - A Mirror to Understand Our World. In today’s mightily visual culture, news travel by images and affect immediately. Photojournalism, thus, and exhibitions showcasing press photography have gradually attracted more and more interest. One of the most prominent displays of such genre in photography is World Press Photo contest and exhibition. Standing as a source of inspiration for understanding our contemporary world for 55 years, this institution has supported quality photojournalism and welcomed over a hundred thousand photographs for the annual contest. One location for the traveling exhibition of the awarded photos is Budapest. Providing a look behind the scenes, Tamás Révész, award-winning photographer, member of the jury, and organizer of the Hungarian World Press Photo exhibit speaks about the contest and the organizational background of this grand showcase. He also discusses how digital technology and ever-transforming media affect photojournalism. Tamas Revesz was born in Budapest, Hungary in 1946. He is an award-winning photographer, a worldwide exhibited artist, based in New Jersey. Renown American photographer Peter Turnley wrote, “He embodies the spirit of several of his Hungarian predecessors, including Brassai, Capa, Kertesz and Moholy-Nagy, and this sensibility, creativity, cosmopolitanism, drive and warmth have blessed the world of art and photography. The culture and people of his adopted country are extremely fortunate to have this brilliant, important talent among them.” Hungarian photographers come from a lineage of artistic virtuosity, which helps to explain their universal appeal and recognition. The power, clarity and truth of their visual perception distinguish their work. The Hungarian sensibility combines that which is visible to the human eye with that which is perceptible only to the human soul. Revesz inherited that legacy, which is reflected in his work. Revesz has published ten books and is comfortable living and working in both the United States and Hungary. “I feel myself fortunate today that I feel at home both in Hungary and in America and that I can contribute some way with my work to both countries.”
A mai műsorban három nagy név - Brassai, Munkácsi, Kertész - és két kevéssé ismert fotográfus - Susanne Szász és Lucien Aigner - kerül sorra, az ő pályájukról mesél Kincses Károly a Fotocaffe élő stúdióbeszélgetésén. A mai műsorban három nagy név - Brassai, Munkácsi, Kertész - és két kevéssé ismert fotográfus - Susanne Szász és Lucien Aigner - kerül sorra, az ő pályájukról mesél Kincses Károly a Fotocaffe élő stúdióbeszélgetésén.
Október 21-én lesz ESCHER KÁROLY fotóriporter, fotóművész születésének 120 éves jubileuma. A Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház AZ ISMERETLEN ISMERŐS címmel életmű kiállítást rendez a fotográfus tiszteletére. A kiállítás megtekinthető: 2010. október 22 – december 12-ig minden hétköznap 14 és 19 óra, hétvégén 11 és 19 óra között. Kiállítás-megnyitó: 2010. október 21. 18.00 A kiállítást megnyitja: Korniss Péter, fotográfus Október 21-én lesz ESCHER KÁROLY fotóriporter, fotóművész születésének 120 éves jubileuma. A Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház AZ ISMERETLEN ISMERŐS címmel életmű kiállítást rendez a fotográfus tiszteletére. A kiállítás megtekinthető: 2010. október 22 – december 12-ig minden hétköznap 14 és 19 óra, hétvégén 11 és 19 óra között. Kiállítás-megnyitó: 2010. október 21. 18.00 A kiállítást megnyitja: Korniss Péter, fotográfus Általánosan elterjedt tévhit, hogy Magyarországról a két világháború között a legnagyobb fotósok (André Kertész, Brassai, Moholy-Nagy, Martin Munkácsi, Robert Capa) kivétel nélkül mind elmentek, hogy aztán a fotótörténet óriásaivá váljanak más országokban. Escher Károly (1890-1966) azok közé tartozik, akik itthon maradtak, de mindannyian tudjuk, hogy életműve megkerülhetetlen, hiszen képeinek színvonala őt is az említett legnagyobban közé emeli. 1965-ben volt utoljára nagy, átfogó kiállítás Escher képeiből. Idén 120 éve született Escher Károly, és a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház Az ismeretlen ismerős c. kiállításával igazi fotószakmai eseménynek ad helyet, megemlékezve az évfordulóról. Egy nagyszerű fotós életművét mutatjuk be, aki a riportfényképezést is művészi rangra tudta emelni, és akinek képei az aktualitás múltával sem kerültek a szemétbe, vagy a feledés poros polcaira. Az elsők közt volt Magyarországon, aki valóban képekben beszélt és képekben is gondolkodott. Az ismeretlen ismerős c. kiállítás kurátora Albertini Béla fotótörténész, aki évtizedek óta kutatja Escher Károly soktízezer fotográfiából álló életművét. A Magyar Fotográfusok Háza 75 Escher képet állít ki: a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum, az Országos Széchenyi Könyvtár, a Gadányi Gyűjtemény és a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének darabjait. A kurátor által rendezett kiállítás a múlt század ismert történelmi személyiségeit (Teleki Pál, József főherceg, Horthy Miklós), művészeit (Rippl-Rónai József, Bajor Gizi, Jávor Pál) állítja elénk, és más művészi igényességgel készült riportképeket. A sok eredeti fotográfia mellett számtalan Escher Károly életéhez kapcsolódó dokumentumot (házassági anyakönyvi kivonatot, igazolványokat, rendőri büntetőparancsot) láthatunk a tárlókban, valamint Escher-művekkel illusztrált képeslapok ( Est-lapok; Film, Színház, Irodalom stb.) hasonmás kiadványait lapozgathatjuk a kávéházi hangulatot megidéző olvasósarokban. Escher Károly élete és műve Escher Károly 1890-ben Szekszárdon született, de iskolai tanulmányait már Budapesten végezte. Nagyon fiatalon először műszaki rajzoló nagy gépgyárakban, majd több filmhíradó és játékfilm operatőre volt. Első filmjén még Fedák Sári énekelte a toborzót. Nevét ott olvashatjuk Damó Oszkár stábjában a Bródy Sándor művéből 1919-ben forgatott A dada,majd a Star stúdió további filmjeinek stáblistáján is. Filmes életszakasza nagyjából lezárult a húszas évek második felében. Jött, volt és maradt a fényképezés. Már 10 évesen szivarosdobozból fabrikált kamerát magának. 1912-ben megkapta élete első igazi fényképezőgépét. 1928-ban Balogh Rudolf és Mihályfi Ernő hívták fotóriporternek az Est Lapokhoz azt követően, hogy Munkácsi Márton Berlinbe szerződött. A korabeli Magyarország legtekintélyesebb sajtóbirodalmához három napilap, Az Est, a Magyarország és a Pesti Napló, majd később a Pesti Napló Képes Melléklete tartozott. Több mint 10 évet töltött itt. A mindennapos „képgyártást” meghaladva számos jeles fényképet készített. Neki is szerepe volt abban, hogy a Pesti Napló képes melléklete a harmincas években a magyar képes sajtó legjobb orgánumává vált. A lap kényszerű megszűnése (1939) után a Híd és a Film Színház Irodalom fotográfusa lett. 1945-öt követően dolgozott a Képes Világ, a Színház, a Képes Figyelő, a Kis Képes című lapoknak. A Városépítési Tudományos és Tervező Intézet (VÁTI) fotográfusaként ment nyugdíjba, de még a későbbiekben készített fényképeket a Hungarian Foreign Trade című külkereskedelmi reklám-folyóirat számára. 1958-ban jelent meg Vajda Miklóssal közösen készített könyve Bajor Giziről, 1959-ben pedig a Riportfényképezés című kötete. 1965-ben - egy évvel halála előtt - volt életmű kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában. 1966-ban – már halála után – jelent meg Foto Escher címmel egy róla szóló kis könyv. „Munka Érdemrend ezüst fokozat” és „Érdemes Művész” kitüntetése mellett sem kapta meg azt az elismerést, amely szakmai teljesítménye folytán megillette volna. Életműve rendkívül sokszínű. Mindegyikünk találkozott tanulmányai során Escher-művel: József Attila és Thomas Mann találkozásának dokumentálása, A csodálatos mandarin előadásáról készített híres bemozdulásos-elmosódó képe mindannyiunk számára ismerős. Az elsők között alkalmazta a kisfilmes kamerát, a bemozdulásos életlenséget, vitákat provokálva a tűéles, ámde statikus riportképekhez szokott szerkesztőkkel, fotóítészekkel. Ez a stílus, no meg Escher mindenre nyitott személyisége eredményezte, hogy ránk hagyott életműve is rendkívül heterogén. Fényképezett államfőket, politikusokat, meg kilakoltatott nincsteleneket, razziák elszenvedőit. Színésznőket és szerelmespárokat a parkban, halálra ítélt gyilkost és nyírott pudlit, hóeséstől poétikus utcát, balesetet, sporteseményeket és bálokat. Megörökítette Bartókot, de Szálasit is, témát jelentett neki a kivilágított Budapest és a nádfödeles parasztház is. Rengeteg fotót csinált. Riportfotósi mivoltában esetenként akár a rendőri szervekkel való összetűzés kockázatát is vállalta például azzal, hogy a tiltás ellenére fotografálta vallomása közben a férjgyilkos és „darabolós” Bognárnét. Az elsők között volt jelen gépével a biatorbágyi viadukt-robbantás helyszínén. Ott készült „nagytotálja” okkal vált az utóbbi időszakban képaukciók sikeres darabjává. Hivatásszerűen fényképezte korának szinte valamennyi közéleti szereplőjét. Horthy Miklós, Bethlen István, Gömbös Gyula, Szálasi Ferenc éppúgy megjelentek képein, mint Tildy Zoltán, Szakasits Árpád, Rákosi Mátyás, és a hazatérő Károlyi Mihály. Erről a sokszínűségről az 1965-ös kiállítás értelemszerűen nem tanúskodhatott. Együttérzéssel közelített a társadalmi peremhelyzet és az anyagi nyomorúság áldozataihoz. Escher a magyar szociális fényképezés legjobbjai közé tartozott, a hangyatelepi nyomornegyedről készített sorozata olyan társadalmi felháborodást indított el, mely végül a nyomortelep felszámolásához vezetett. Kívánhat-e többet egy (riport)fotós? Kísérő események Escher Károly születésének 120. évfordulójáról a Magyar Fotográfusok Háza mellett megemlékezik az Országos Széchényi Könyvtár Egy rejtőzködő életmű c. kiállítása is, az ott őrzött Escher negatívokra építve Csillag Katalin zömmel ismeretlen képekből válogatott; valamint ugyancsak nagyrészt még nem látott, köz- és magángyűjteményekben fennmaradt felvételekből látható kiállítás „Fotó Escher” címmel a József Attila Klubban. Októbertől egyik elemi iskolájának – ma Szinyei Merse Pál Gimnázium a hatodik kerületben – falán emléktábla őrzi emlékét. Készülőben van egy két kötetes, háromnyelvű Escher monográfia, amely 2011-ben, a szülővárosi kiállításhoz kapcsolódva jelenik meg. Szekszárdon ez év tavaszán Escher Károly Szabadegyetem indult, amelynek keretében több előadás foglalkozott, illetőleg foglalkozik a jövő év tavaszáig életútjával és életművével. A kiállítás a Fotóhónap 2010 kiemelt rendezvénye.
A Múzeum Antikvárium először szervez olyan árverést, amelyen kizárólag a fotográfia a főszereplő: a szűkebb értelemben vett antikvár, régi fényképfelvételektől a kortárs fotográfiai műtárgyakig, illetve modern fotóművészeti albumokig. Az anyagban jelen vannak a 19. század, illetve a századforduló mestereinek (Veress Ferenc, Klösz György, Divald Károly, Mai Manó, Uher Ödön, Székely Aladár) hely- és ipartörténeti felvételei, portréi. A 20. A Múzeum Antikvárium először szervez olyan árverést, amelyen kizárólag a fotográfia a főszereplő: a szűkebb értelemben vett antikvár, régi fényképfelvételektől a kortárs fotográfiai műtárgyakig, illetve modern fotóművészeti albumokig. Az anyagban jelen vannak a 19. század, illetve a századforduló mestereinek (Veress Ferenc, Klösz György, Divald Károly, Mai Manó, Uher Ödön, Székely Aladár) hely- és ipartörténeti felvételei, portréi. A 20. század klasszikusai közül Balogh Rudolf, Brassai, Pécsi József, Kollár Ferenc, Vadas Ernő, Szöllősy Kálmán, Dulovits Jenő, Angelo, Csík Ferenc, Csörgeő Tibor, Holics Gyula, Kálmán Kata, Kerny István, stb. alkotásai mellett - szándékainknak megfelelően - hangsúlyosan helyet kaptak a kortárs magyar fotóművészet kiemelkedő alkotói (Féner Tamás, Benkő Imre, Kerekes Gábor, Szilágyi Lenke, Dóka Béla, Vancsó Zoltán, Erdei Krisztina, Szász Lilla, Molnár Zoltán, Kása Béla, Telek Balázs stb.). Emellett a kínálatban természetesen szép számmal szerepel több, akár nemzetközi érdeklődésre is számot tartó darab (J. K. Hiller, Henri Cartier-Bresson, Tony Kelly, Johannes Jean Sébah, Nora Dumas /Kelenföldi Telkes Nóra/, Serge Lido, Naya stb). Az anyag érdekessége még a számos, a társadalmi és politikai életet ill. eseményeit megörökítő, ismeretlen, részben amatőr felvétel (IV. Károly koronázása, Horthy Miklós Hubertus-lovaglása, ’56-os dokumentumok), egy-egy szakmát, foglalkozást megörökítő felvétel (mészáros, kovács, katonai menteszabó, tűzoltó, postás, cirkuszi artista, varieté táncos stb…). Találhatók művészi és amatőr aktok, I. világháborús katonai fényképalbumok, ’45 előtti és utáni közéleti személyiségek, művészek, sportolók - részben dedikált – fényképei (Kádár János, Nyikita Hruscsov, Munkácsy Mihály, Ady Endre, Liszt Ferenc, Lehár Ferenc, Kodály Zoltán, Illés együttes, Gábor Zsazsa, Hargittai András, Faragó Tamás, Magyar Zoltán stb.). Az árverés anyagának válogatásánál fontos szempontnak tartottuk, hogy ez a sokszínűség a mindenkori fotográfia - lehetőség szerint - minél több területét tükrözze. A nemzetközi antikvárius gyakorlatban ma már szokványosnak mondható fotóárverés szervezését a hazai antikváriumok közül elsőként vállaljuk fel. Tesszük ezt azért, hogy a fotográfiát minél szélesebb gyűjtői kőrhöz tudjuk eljuttatni, ezzel is az alakulóban lévő „fotópiacot” építeni, mozgásban tartani. Online árverésünk május 5-12-ig tart. Anyaga május 5-től látható a következő oldalakon: www.muzeumantikvarium.hu www.axioart.com www.vatera.hu Csatolt fájlként mellékelünk néhány tételt leírással. További részletes felvilágosítás elérhetőségeinken: muzeumantikvar@t-online.hu 1053. Bp. Múzeum krt. 35. 06-1-317-5023
Helyszín: Mai Manó Ház I. emeleti kiállítótermei (Budapest V., Nagymező u. 20. Megnyitja Jérôme Bloch kulturális attasé, a Francia Intézet igazgató-helyettese és Csizek Gabriella, a kiállítás kurátora, a Mai Manó Ház művészeti vezetője A vendégeket köszönti Horváth Csaba főpolgármester-helyettes Megtekinthető: minden hétköznap 14-19 óráig, hétvégén és ünnepnap 11-19 óráig *** Helyszín: Mai Manó Ház I. emeleti kiállítótermei (Budapest V., Nagymező u. 20. Megnyitja Jérôme Bloch kulturális attasé, a Francia Intézet igazgató-helyettese és Csizek Gabriella, a kiállítás kurátora, a Mai Manó Ház művészeti vezetője A vendégeket köszönti Horváth Csaba főpolgármester-helyettes Megtekinthető: minden hétköznap 14-19 óráig, hétvégén és ünnepnap 11-19 óráig *** A Mai Manó Ház egyik - éveken átívelő - kiállítás sorozata a Magyarországon született, bár a későbbiek során már más nemzethez tartozóként is híressé, világhíressé vált fotográfusok műveinek bemutatása (Kati Horna polgárháborús képei (1999), Müller Miklós Visszatekintés (2006), Brassai Gyulus Brassai fotográfiák és dokumentumok (2007)). Művészi pályájuk gyökerei Magyarországhoz köthetők, míg kibontakozásuk már választott hazájuk hatásaival és az addig megtett út élményeivel ötvöződve lett a nemzetközi fotótörténet része. A világhírűek közül egy, a nemrég elhunyt (2007. június 26.) LUCIEN HERVÉ, akit az építészeti fotográfia megújítójaként ismerhetünk. Most az Ő életművének egy-egy töredékét - válogatva párizsi képsorozatából és franciaországi művészek portréiból - mutatjuk be a nagyközönségnek. A kiállításban párhuzamba állított két téma, a városképek illetve a portrék megrajzolják egységes alkotói stílusát. Választ adhatnak arra, a talán sosem feltett kérdésre, hogy miként is jelenítette meg ’saját’ városát, Párizst, ahol élt, ahonnan elindult utazásaira és ahova visszatért. Azt a helyet, ahol mindennapjait töltötte. Életművéből még sosem válogattak e szempont szerint. Így akik ismerik meghatározó stílusát és iskolateremtő képeit, azok számára is meglepetéseket tartogat a most bemutatott válogatás. Akik pedig nem találkoztak még műveivel, új meglepő perspektívából láthatják, az akár már ismert párizsi helyeket, építményeket (Champs Elysées, Eiffel-torony...). A portrék betekintést engednek a ’francia művészvilág’ nagy alakjai közé. Arcképeket láthatunk többek között az ott élő, vagy akár a csak rövidebb ideig Párizsban tartózkodó magyar művészekről, értelmiségiekről (Anna Mark, Ligeti György, Rozsda Endre, Kassák Lajos, Fejtő Ferenc). Az építészet nagyjai (Le Corbusier, Marcel Brauer...) mellett, pedig a kor meghatározó képzőművésze Henri Matisse is megjelenik. A figyelmes szemlélő számára kibontakozik egy nagyformátumú személyiség gondolati világa, akinek mindig volt bátorsága saját útját járni, érzékenységét, nyitottságát képekben megmutatni. Mindazt - ami meghatározta választásait, életminőségét, lázadó személyiségét, új szabályokat alkotó, igazságkereső magatartását. Lucien Hervé különlegessége abban rejlik, ahogy az építészet filozófiáját látja és teszi láthatóvá fotográfiában mások számára is. Abban, ahogy képes volt együtt lélegezni az építészeti formákkal és olyan konstellációt látott meg a természetes környezet és az épített terek vagy akár azok formái között, amely néha még magát az építészt is meglepte. A részletekben rejlő teljességet egyszerű, tiszta eszközökkel ragadta meg. A fény közeli barátja lehetett vagy - felesége szerint - egyszerűen a zsebében hordta, mert az, kompozícióinak, képei szerkezetének alapszintű formálója. Sok adósságunk van még Vele szemben (is), és bár ez a kiállítás nem az első lépés, még van mit tennünk. Csizek Gabriella művészeti vezető A kiállított leveleket válogatta: Gebauer Imola művészettörténész A kiállításhoz kapcsolódóan Seres Szilvia LUCIEN HERVÉ-PORTRÉ című filmjét vetítjük. A kiállítás létrejöttéért hálás köszönet Judith Hervé-nek Létrehozásáért köszönet: Sandly Orsolya, Bán Dávid, Sarkantyu Illés „1910-ben születtem Magyarországon. 1929-ben Párizsba mentem. Életem elég kemény volt. Mindenféle mesterséggel foglalkoztam s közben el kellett hagynom a zenét, mind álmaimat. Ebben a korszakban, ifjúságom első felében igen sokat sportoltam, még birkózóbajnok is voltam. Nem annyira hiúságból, mint inkább azért, mert az egyszerű emberi környezetben bátorságból és emberi méltóságból ugyanolyan leckéket vehettem, mint amit Bartók Béla környezetében megéreztem. Sok mindenfélével kellett foglalkoznom: voltam banktisztviselő, modellkészítő szabászatban, ügynök, épületfestő, számvevő, titkár, újságíró, aligazgató napilapnál, idegenvezető, és a többi. Mindezek a tapasztalatok emberileg gazdagítottak. A fogságban rajzolni kezdtem, majd szökésem után festeni. 1948-ban kezdtem fényképezni. 1949-ben Le Corbusier azt írta nekem, hogy „önnek építészlelke van”. Azóta vagyok az ő fényképésze. Nagyon sokat utaztam és mégis, ha egy kisvárosban találom magam, legyen az akár Szíriában, akár Franciaországban, boldog vagyok, idegen vagyok, és minden meglep. Számomra az építészet is az Embert jelenti. Az Embert, akit mindenben keresek, még akkor is, ha fényképeimen legtöbbször elkerülöm” Lucien Hervé (katalógus, 1966. Paul Valéry kiállítás) Lucien Hervé életműve (Hódmezővásárhely, 1910 - Párizs, 2007) Az illegalitásban kapta a Hervé nevet, amihez azóta is ragaszkodik. Mára már senki nem szólítja valódi nevén, talán ő maga is csodálkozna. Bár 1928 óta él külföldön, csak az 1949-es év hozta meg számára a várva várt sikert. Ekkor készítette el azt a 650 felvételt Marseille-ben a Le Corbusier tervezte Unité d’Habitationról, amelynek láttán a világhírű építész ezt írta neki: „önben egy építész lelke lakik”. Alig múlt nyolc éves, amikor zsidó nagypolgári családjával Hódmezővásárhelyről Budapestre költözött. Apja, Elkán Lajos bőrnagykereskedő, két évre rá meghalt. Hervé fiatalkorában muzsikált és intenzíven sportolt, többszörös birkózóbajnok volt. "Megtanultam, hogy az életben az egyenlőtlen helyzetekben is fel kell venni a küzdelmet.” A reáliskola befejezése után Bécsbe utazott. „Én mindenáron el akartam kerülni hazulról. Bécsben ugyan nagyon keveset jártam be a Közgazdasági Egyetemre, szívesebben mentem a Technische Hochschuléba rajzolni. Azonkívül sokat udvaroltam és jártam koncertekre.” Egy évet töltött ott, majd 1929-től Párizsban élt. Két évig a Patou Divatháznak tervezett modelleket. Részt vett a CGTU szakszervezet magyar szárnyának irányításában Zalka Mátéval, Tarr Imrével, Lőwy Gézával. Tagja lett a francia kommunista pártnak. Előbbiből aztán frakciózás vádjával 1938-ban kizárták. „Egy párizsi barátom azzal a javaslattal állt elő, hogy dolgozzam együtt az unokaöccsével, aki fotós, és éppen akkor érkezett Pestről. Talán együtt tudnátok riportokat készíteni. Te írhatnál, ő meg fényképezhetne.” A fotóst Müller Miklósnak - Nicolas Mullernek hívták, s a Marianne magazinnak kezdtek közösen dolgozni 1938-ban. Kapcsolatuk addig tartott, míg a háború fenyegetése elől, Müller kivándorolt Tangerba. „Egyedül maradtam. Nem szerettem volna elveszteni a munkát, s nem vallottam be, hogy a társam elment, s folytattam a riportok készítését Müller név alatt. Kölcsöngéppel, kölcsönnévvel fényképeztem.” A második világháborúban katonaként szolgált, rádiósnak képezték ki. Egy ideig Párizsban maradt, sőt fotózhatott is, képei a Vu-ben, a Picture Pos-tban és a Match-ban jelentek meg. 1940. június 4-én Dunkerque-nél német fogságba esett. A németországi fogolytáborban festeni kezdett. Kalandos módon megszökött, Grenoble-ban csatlakozott a francia ellenállási mozgalomhoz, később visszatért Párizsba. 1947 óta hivatásos fényképész. 1948-ban Budapesten és Párizsban állította ki festményeit. 1949-ben zajlott le élete döntő találkozása Le Corbusier-vel. Ettől kezdve az építész haláláig (1965) ő volt a fényképésze. Dolgozott Gropius-nak, Breuer Marcellnek, Nervinek, Niemeyernek is. A Carré Bleu című építészeti folyóirat szerkesztőségi tagja, munkatársa több nemzetközi építészeti folyóiratnak : Architecture Aujourd’hui, Architectural Design, Domus stb. Mint a fentiekből kitűnik, elsősorban építészeti fotóival lett ismertté, de humán tárgyú és absztrakt fényképeiből is több kiállítást rendezett Franciaországban és külföldön. Írásai és albumai megjelentek magyar, francia s számos idegen nyelven Munkáit megtalálhatjuk a legnagyobb francia, magyar és nemzetközi közgyűjteményekben. Fia, Rodolf Hervé - Elkán Dániel Rodolf (Párizs, 1957 - 2000) - is képző- és fotóművész, aki felváltva élt és alkotott Budapesten és Párizsban. (Kincses Károly: Fotográfusok - made in Hungary. Akik elmentek/akik maradtak, 1998., módosítva 2008-ban) A kiállítás támogatói: Francia Intézet, ELLE
Minden idők talán legsikeresebb hazai fotókiállításán Brassai, Robert Capa, André Kertész, Moholy-Nagy László és Martin Munkácsi munkáit ezúttal Miskolcon, a Miskolci Galériában (Rákóczi u. 2.) csodálhatja meg az, aki a korábbi helyszíneken még nem élt a rendkívüli tárlat adta lehetőséggel, vagy aki újra örömet akar szerezni magának. Minden idők talán legsikeresebb hazai fotókiállításán Brassai, Robert Capa, André Kertész, Moholy-Nagy László és Martin Munkácsi munkáit ezúttal Miskolcon, a Miskolci Galériában (Rákóczi u. 2.) csodálhatja meg az, aki a korábbi helyszíneken még nem élt a rendkívüli tárlat adta lehetőséggel, vagy aki újra örömet akar szerezni magának.
A művész azt mondja, fotózott ő mindenhol a világon, de sohasem, a hely volt a fontos, hanem az, hogy jó barátokkal legyen együtt.Hollywood-i mester kamerája előtt is állhatnak modelt azok, akik elmennek a szegedi Reök palotába a világhírű magyar fotográfusok kiállítására. Szipál Márton aki lencsevégre kapta Kaliforniában többek között John Wayne-t és Olivia Hussey-t, fotózás mellett tárlatvezetést is vállal, Szegeden. A művész azt mondja, fotózott ő mindenhol a világon, de sohasem, a hely volt a fontos, hanem az, hogy jó barátokkal legyen együtt. Hollywood-i mester kamerája előtt is állhatnak modelt azok, akik elmennek a szegedi Reök palotába a világhírű magyar fotográfusok kiállítására. Szipál Márton aki lencsevégre kapta Kaliforniában többek között John Wayne-t és Olivia Hussey-t, fotózás mellett tárlatvezetést is vállal, Szegeden. "... egy körnek kel lennie, háromszögnek és ha a háromszög egy millimétert elmozdul, rögtön ugye, nem nézek ki jobban de a geometria elmozdult..." A geometria adott mindig alapot a művész képeinek. Szipál Márton Szolnokon született, eredetileg orvos akart lenni, de a fotózás mellett döntött, 56-ban ment Amerikába, de nem a rendszer elől menekült, hanem szerencsét próbálni ment egy fényképezőgéppel a vállán. Végig fotózta a Hollywood-i sztárokat, de lencsevégre kapott mindent, amiben érdekeset látott. "... én amikor fényképezek az árnyékot nézem, nem a fényt. Ha egy fényképről letörölünk minden árnyékot, akkor semmi sem marad a képen. Ezek szerint az árnyék a fontos nem a fény..." - vallotta be Szipál Márton. Szipál Márton azt mondja, fotózott ő mindenhol a világon, de sohasem, a hely volt a fontos, hanem az, hogy jó barátokkal legyen együtt. Ezért jött három napra Szegedre, ahol egy alkalmi műtermet is kialakítottak neki. "... azok a szerencsések, akik éppen abban a pillanatban jönnek és a tárlatot nézik meg, azokat lencsevégre kapja művész úr és alkalmuk lesz egy világhírű magyar fotográfustól képet kapni önmagukról, Szipál Mártontól, abban a különleges atmoszférában abba a kiállítóteremben, ahol a legjobb magyar fotográfusok kiállítása lesz látható" - mondta Herczeg Tamás REÖK igazgató. Január 13-áig Szipál Márton mellett Brassai, Robert Capa, André Kertész és Moholy-Nagy László képei is láthatóak a szegedi REÖK palotában.
Helyszín: Mai Manó Ház (Budapest VI., Nagymező u. 20.) Megnyitja: Varga Melinda művészeti főosztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium) A könyvet bemutatja: Kincses Károly fotómuzeológus Megtekinthető: hétköznap 14-19 óráig, hétvégén és ünnepnap 11-19 óráig *** Brassai képek és dokumentumok Helyszín: Mai Manó Ház (Budapest VI., Nagymező u. 20.) Megnyitja: Varga Melinda művészeti főosztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium) A könyvet bemutatja: Kincses Károly fotómuzeológus Megtekinthető: hétköznap 14-19 óráig, hétvégén és ünnepnap 11-19 óráig *** Brassai képek és dokumentumok A világhírűvé lett magyar fotográfusok szinte mindegyikénél folytak vagy folynak kutatások magyarországi gyökereik felderítése érdekében. André Kertész szinte minden itthon töltött percét ismerjük, Munkácsi Márton, Robert Capa, Moholy-Nagy magyarországi éveiről jelentetett már meg könyvet a Magyar Fotográfiai Múzeum és a Mai Manó Ház. Egyedül Brassai az, akinél nagyon keveset tudunk magyar kötődéseiről, pedig 18 éves koráig itt élt, s számos rokona, hozzátartozója lakik és lakott mind Erdélyben, mind Magyarországon. Felgöngyölítettük Halász Gyula, (ahogy a családban nevezték: Gyulus) még élő rokonait, kapcsolatait, felkerestük azokat a helyszíneket, ahol több-kevesebb rendszerességgel megfordult. Az utolsó pillanatban vágtunk bele ebbe a munkába. Ennek eredményeként új ismeretek visznek közelebb Brassai személyiségének, művészetének jobb értéséhez. Több olyan korabeli vintage fotográfia, rajz, levél, dokumentum került elő, melyek némelyike fél évszázadig hevert a szekrények mélyén. Ezek összegyűjtésével, interjúk lejegyzésével, források felkutatásával jutottunk közelebb Brassai életének eddig jobbára rejtett eseményeihez, melyek ilyen-olyan áttétekkel művészetében is nyomon követhetőek. A kiállítás és a könyv több, még sohasem publikált, a családtagok, magánszemélyek, gyűjtemények birtokában lévő képpel, dokumentummal járul hozzá az eddig ismert Brassai-kép teljesebbé válásához. Kincses Károly
Brassai, Robert Capa, André Kertész, Moholy-Nagy László és Martin Munkácsi a világ fotóművészetének meghatározó alakjai. Az öt magyarországi születésű mester mintegy 250 munkáját mutatja be a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből válogatott legjelentősebb hazai fotókiállításHelyszín: Városi Képtár(Pécs, Rákóczi u. 11.)..Megtekinthető: hétfő és kedd kivételével mindennap 10 és 18 óra közöt Brassai, Robert Capa, André Kertész, Moholy-Nagy László és Martin Munkácsi a világ fotóművészetének meghatározó alakjai. Az öt magyarországi születésű mester mintegy 250 munkáját mutatja be a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből válogatott legjelentősebb hazai fotókiállításHelyszín: Városi Képtár(Pécs, Rákóczi u. 11.)..Megtekinthető: hétfő és kedd kivételével mindennap 10 és 18 óra közötA Fotóhónap 2006 eseményeinek leglátványosabb mozzanata minden idők egyik legjelentősebb hazai fotókiállítása, a (M)érték - Világhírű magyar fotográfusok című tárlat megnyitása lesz, amelyet 2006. november 16-ától tekinthet majd meg a nagyközönség a patinás budapesti kiállítóhelyen, a Nagymező utcai Ernst Múzeumban. XX A rendkívüli jelentőségű tárlaton a fotóművészet öt magyar származású csillaga, a világhírű Brassa-, André Kertész, Robert Capa, Moholy-Nagy László és Martin Munkácsi válogatott munkái kerülnek kiállításra eddig még soha nem látott összeállításban. Az egyedülálló válogatásban, amely az öt mester mintegy 250 felvételét mutatja be, világszerte ismert és múzeumban még eddig soha be nem mutatott alkotások egyaránt megtalálhatóak majd.
Helyszín: Művészetek Háza - Fülep Lajos Terem(Pécs, Széchenyi tér 7-8.)A kiállítást megnyitása után 19.00 órától a Fülep Lajos Teremben az album bemutatására kerül sor, melyen részt vesznek a kötet szerzői. Helyszín: Művészetek Háza - Fülep Lajos Terem(Pécs, Széchenyi tér 7-8.)A kiállítást megnyitása után 19.00 órától a Fülep Lajos Teremben az album bemutatására kerül sor, melyen részt vesznek a kötet szerzői.A kiállítást megnyitja Földes László (Hobo)Juhász Balázs a híres magyar Párizs-fotográfusok - Brassai, Kertész - nyomába szegődött a XXI. század elején: hat év párizsi bolyongásait fotósorozattal, illetve a kiállítást kísérő francia-magyar nyelvű könyvvel örökítette meg. A tárlat látogatói az elmúlt években készített több mint 2000 felvétel javából láthatnak válogatást. A fekete-fehér fényképek a várost egy-egy apró részlet, a mindennapokból ellesett jelenet vagy portré segítségével mutatják be.A párizsi Magyar Intézetben látható kiállításra jelent meg 2005-ben Juhász Balázs francia-magyar nyelvű, mintegy 200 fotót tartalmazó albuma, 21 szerző - többek között Szepes Mária, Faludy György, Fejtő Ferenc, Katona Klári, Cserhalmi György - szövegével és Hobó előszavával. A Paris flaneur, vagyis "Párizs-csavargó" című könyv hét párizsi csavargásra invitálja az olvasót.A kiállítást megnyitása után 19 órától a Fülep Lajos Teremben az album bemutatására kerül sor, melyen részt vesznek a kötet szerzői.Párizst és Budapestet követően 2006. február 7. és február 24. között Pécsett a Művészetek Házában tekinthetők meg a képek. A kiállítás látogatható naponta 13 órától 18 óráig. Munkaszüneti napokon zárva.
A hágai fotómúzeum meghívására Nádas Péter vendégkurátorként rendezte ezt a kiállítást, amely a 20. századi magyar fotográfia keresztmetszetét adja. A nagy nevek (Robert Capa, Éva Besnyő, André Kertész Brassai) mellett jónéhány kevéssé ismert szerző műveit is felvonultatja. A hágai fotómúzeum meghívására Nádas Péter vendégkurátorként rendezte ezt a kiállítást, amely a 20. századi magyar fotográfia keresztmetszetét adja. A nagy nevek (Robert Capa, Éva Besnyő, André Kertész Brassai) mellett jónéhány kevéssé ismert szerző műveit is felvonultatja.Nádas - aki nemcsak világhírű iró, hanem képett fotográfus, aki évekig dolgozott fotóriporterként - saját képeivel párhuzamba állítva, szubjektív módon válogatott a magyar fotó történetéből. Azokat a szerzőket és alkotásokat emelte ki, amelyek hatással voltak rá, vagy amelyek rímelnek saját, az 1950-es, 60-as években született képeivel.A hollandiai magyar kulturális évad keretében megrendezett kiállítás magyar fotótörténeti anyagát a Magyar Fotográfiai Múzeum bocsátotta rendelkezésre.Helyszín: Fotomuseum, Hága
Helyszín: MVM GalériaBudapest I. kerületVám utca 5-7Megnyitja: Kincses Károly, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatójaTangóharmonikán párizsi sanzonokat játszik: Telek BalázsAndré Rogi, Beothy Etienne, Boros György, Brassai, Drtikol Frantisek, Fejér Ernő, Flanek Péter, Hervé Lucien, Hervé Rudolf, Hevesy Iván, Horváth István, Kadar Joseph, Landau Ergy, Miskolczi Emese, Nadar Felix, Nadar Paul, Sarkantyú Illés, Somlósi Lajos, Sugár Kata, Vattay Elemér képeiből... Helyszín: MVM GalériaBudapest I. kerületVám utca 5-7Megnyitja: Kincses Károly, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatójaTangóharmonikán párizsi sanzonokat játszik: Telek BalázsAndré Rogi, Beothy Etienne, Boros György, Brassai, Drtikol Frantisek, Fejér Ernő, Flanek Péter, Hervé Lucien, Hervé Rudolf, Hevesy Iván, Horváth István, Kadar Joseph, Landau Ergy, Miskolczi Emese, Nadar Felix, Nadar Paul, Sarkantyú Illés, Somlósi Lajos, Sugár Kata, Vattay Elemér képeiből...A kiállításhoz csazlakozik a Párizsban élő magyar gyűjtő házaspár 20. századi, illetve kortárs festményekből álló műgyűjteményének kiemelkedő darabjait bemutató rendezvény a Szentendrei Művészetmalomban. Megtekinthető szeptember 10. és november 7. között
Képek a vásárlások útján, ajándékozással, hagyatékokkal a múzeumba került képekből. Képek a vásárlások útján, ajándékozással, hagyatékokkal a múzeumba került képekből.A Magyar Fotográfiai Múzeum tizenkét évvel ezelőtti, a Magyar Fotóművészek Szövetségétől örökölt 70.000-es gyűjteménye tíz év alatt több mint tízszeresére gyarapodott. Az új tárgyak legtöbbjét nem tudjuk bemutatni, mert évente maximum 10-15 kiállítást rendezünk, egyenként 80-100 képpel. Ezért most válogatva, csoportosítva, egyfajta rendezőelv szerint megmutatjuk azokat a Kertész-, Brassai-, Moholy-Nagy-, Munkácsi-, Pécsi-, Gink- és egyéb fotóinkat, melyekre a legbüszkébbek vagyunk.Helyszín: Magyar Fotográfiai MúzeumCím: H-6000 Kecskemét, Katona József tér 12.Levélcím: H-6001 Kecskemét, Pf. 446.Telefon: (76) 483-221 vagy (76) 508-258Fax: (76) 508-259E-mail: info@fotomuzeum.huLátogatható: hétfő és kedd kivételével minden nap 10 és 17 óra között.(Novembertől márciusig 10-16 óra között.)Kutatónapok: szerda és péntek.A FOTÓMÚZEUM KINCSEIEz a kiállítás örömből született. Raktárunkban egymillió képet őrzünk. Ha egy-egy kiállításon legfeljebb százat mutathatunk meg, alig száz év telik majd el, mire mindent meg Önök elé tárhatunk. Úgy döntöttünk hát, hogy kiválo-gatjuk kedvenceinket, hogy Önök is velünk örülhessenek. Ne keressenek hát a képek között különösebb összefüggéseket, ne kérjenek számon rajtunk kon-cepciót, egyszerűen gyönyörködjenek kedvenceinkben, a Fotómúzeum kincsei-ben!* * *Túl sok a fénykép. Ez meglepő kijelentés egy fotómuzeológustól. Naponta sok millió készül, ezek jelentős része meg is marad. Választani kell belőlük, min-dig, minden pillanatban, választásainkat folyamatosan értékelni, s ha kell fe-lülbírálni.Fogadjuk el, hogy a létező fényképek egy jelentős része semmiféle érték-mozzanattal nem bír. Ezek csak úgy vannak, létrejöttek, léteznek, senki semmire nem használja őket, de senki nem vállalja annak felelősségét, nyű-gét, hogy megszabaduljon tőlük.Vannak aztán olyan fotók - még mindig szép számmal -, amelyeknek he-lyi értékük van, elsősorban a téma, az ábrázolat, a készítő személye, vagy más speciális ok miatt. Ezek a képek saját helyükön értéket jelentenek, de ha elkerülnek onnan, gyakran devalválódnak. Ám miután a magyar fotógyűjte-mények döntő többsége valamely speciális szempont szerint szerveződik, ez a lokális értékrend lefed minden mást, s aki általánosabb értékek után kutat, annak tudomásul kell vennie, el kell fogadnia a helyi érvényű játékszabályo-kat. Ha így tesz, s átrágja magát a kásahegyeken, általában siker koronázza kitartását, miként a jobbfajta mesékben, s megtalálja a speciális szempontok szerint csoportosított fényképek között azokat, amelyek nemzeti értékkelbírnak. Ide sorolom mindazokat a fotókat, amelyek az ország szellemi önérté-kelésében, öntudatában, kultúrájában kiemelkedő szerepet játszanak. Ide tartoznak azok a képek, amelyek a fotográfia hazai fejlődésének meghatározó da-rabjai, egy-egy tendencia kiemelkedő alkotásai. Ide sorolhatjuk a jelentős személyiségek munkáit, egy-egy kiemelkedő külföldi művész magyar vonatko-zású képeit, de a fotótechnika-történet fejlődéséhez hozzájáruló magyarok kí-sérleti művei sem maradhatnak ki ebből a kategóriából.És elérkeztünk a piramis csúcsára. Részben ezek közül a nemzeti érték-kel bíró fényképek közül kerül ki az egyetemes értéket jelentő - viszonylag csekély számú - magyar fotográfia. Ezek olyan képek, amelyek beletartoznak a fotó egyetemes történetébe, amelyeket számon tartanak az egyetemes fotótör-ténetek, amelyek visszamenőleg is minősítik egy ország fotográfiáját, amelyek sorra-rendre felbukkannak a nemzetközi műtárgypiacon, amelyeknek birtok-lása rangot ad egy gyűjteménynek.A kiállítás és a vele együtt megjelent A Fotómúzeum kincsei című kötet korántsem leltár. Válogatás, amely segíthet érdeklődőt, kutatót az eligazodás-ban: mit keressen és mit találhat a Magyar Fotográfiai Múzeumban? Ahhoz, hogy ennél teljesebb, következetesebb legyen, először konszenzuson alapuló nemzeti értékrendet, hierarchiát kellene felállítanunk, figyelembe véve minda-zokat az értékképző elemeket, amelyek segítségével a mienknél lényegesen gazdagabb nemzeti fotókincsekben is viszonylag biztosan tájékozódhat a kuta-tó, muzeológus, gyűjtő és kereskedő. Ez az értékrend figyelembe kell vegye a kép kvalitásait, egyediségét, témáját, szerzője ismertségét, technikai vagy egyéb különlegességét, hozzáférhetőségét, állapotát, az installálás, bemutatás módját, szerzői- és tulajdonjogi tisztázottságát, s az uralkodó divatot is, amely egy-egy fotótörténeti korszakot éppen a többi elé helyez... Nos, ha ezek követ-kezetes alkalmazásával sikerül egy honi érték-hierarchiát megalkotnunk, ak-kor - jól menedzselve, sok-sok kiállítással, kiadvánnyal, külföldi szaklapokba írt esszékkel - meg kell ismertetnünk a világgal, fel kell emeljük jó magasra, hogy messziről is láthatóvá váljon.
A collection of vintage photographs by world-renowned Hungarian photographers, including Robert Capa, László Moholy-Nagy, Brassai, Mari Mahr and Olga MatéA collection of vintage photographs by world-renowned Hungarian photographers, including Robert Capa, László Moholy-Nagy, Brassai, Mari Mahr and Olga MatéCurated by:Károly Kincses, Director, Photomuseum of Kecskemét and Carrie Neely, Associate Director, Proud GalleriesIn collaboration with:the Photomuseum of Kecskemét and the Proud Galleries A collection of vintage photographs by world-renowned Hungarian photographers, including Robert Capa, László Moholy-Nagy, Brassai, Mari Mahr and Olga MatéA collection of vintage photographs by world-renowned Hungarian photographers, including Robert Capa, László Moholy-Nagy, Brassai, Mari Mahr and Olga MatéCurated by:Károly Kincses, Director, Photomuseum of Kecskemét and Carrie Neely, Associate Director, Proud GalleriesIn collaboration with:the Photomuseum of Kecskemét and the Proud GalleriesThis exhibition will show twentieth-century Hungarian photography at its best, highlighting the impact and influence of Hungarian photographers throughout the world. It will include a wide selection of historical, political and cultural images, some provocative, some beautiful, some haunting, some magical.For a country with a relatively small population, Hungary has produced a remarkable number of talented photographers. Yet international recognition was achieved only by those who made the decision to leave Hungary and become resident elsewhere - sometimes in another European country, sometimes in the United States. Without exception, those who remained on home ground have failed to establish outside Hungary the reputation and renown they deserve.This collection of captivating images, never previously seen in Britain, will address this imbalance by showcasing the work of lesser-known photographers alongside established photographic legends.The Proud Galleries, which opened on the edge of Covent Garden in 1998 with a mission to bring affordable high-quality photography to a mainstream market, have hosted many of Britain's most talked-about recent exhibitions, including Rankin, Underexposed, Requiem Vietnam, High Society, Shots that changed the world, Unicef and, most recently, Rankin and David Bailey. They are collaborating on this exhibition with the distinguished curator Károly Kincses, founder of the Photomuseum of Kecskemét, in a town on the edge of the Great Hungarian Plain.Proud Galleries 5 Buckingham St, London WC2, LondonMon-Thurs 10 a.m. to 7 p.m., Fri-Sun 11 a.m. to 6 p.m.; Ł3 (Ł2 concessions); info: (T) 020 7839 4942A History of HungaryA Magyar Fotográfiai Múzeum kiállítása a londoni Proud Gallery-bena Magyar Magic - Hungary in Focus 2004 című rendezvénysorozat keretébenKincses Károly:Fotókból egy országotHa valaki azt az elérhetetlen célt tűzi ki maga elé, hogy megismerjen egy országot töviről-hegyire, tájait, településeit, az ott élő embereket, a velük megtörtént eseményeket, az bizonyosra veheti, hogy akár egész életét rááldozva sem juthat megfelelő eredményre. Mert minél többet lát, minél több ismerethez jut, annál pontosabban tudja, mi minden marad még rejtve előtte. Ezért célszerű vágyainkat redukálni, s nem mindent, csak egy kis szeletkét megízlelni az egészből, reménykedve abban, hogy az egészben, mint egy csepp vízben, ott az egész tenger.Ehhez segíti hozzá a Magyar Fotográfiai Múzeum a Proud Galériába látogatót, amikor egymilliós gyűjteményéből kiválasztott százat, azzal a szándékkal, hogy általuk megmutasson valamit a huszadik századi Magyarország sajátosságaiból, lakóiból, történelméből. Abból a feltevésből indultunk ki, hogy Magyarország érdekes hely, nem nagyon kímélte őt az elmúlt század történelme. Továbbá abból, hogy Magyarország igen sok tehetséges fényképész szülőhelye, innen származik André Kertész, Brassai, Robert Capa, Moholy Nagy László, Munkácsi Márton és még sokan mások. Ezért, ha egy ország önmagában érdekes, s sok jó fotográfus fényképezett ott, akkor feltételezhető, hogy a legjava munkásságukból válogatott képek sem lesznek érdemtelenek. Jöjjenek, ítéljék meg, igazat írtam-e.Proud Galleries 5 Buckingham St, London WC2, LondonMon-Thurs 10 a.m. to 7 p.m., Fri-Sun 11 a.m. to 6 p.m.; Ł3 (Ł2 concessions); info: (T) 020 7839 4942
Lucien Hervé felvételei Marcell Breuer párizsi Unesco székházának építésérőlBreuer Marcell születésének 101. évfordulóján egy Lucien Hervé fotósorozatot mutat be az N&n Galéria a párizsi UNESCO székház építéséről (1953-1958). Az épületet Breuer Marcell és Bernard Zehrfuss tervezte, szerkezettervezője Pier Luigi Nervi. Hervé - állami megbízás keretében - az építészeti együttes építését éveken át, heti rendszerességgel kísérte figyelemmel és készített róla több ezer felvételbol álló sorozatot. Lucien Hervé felvételei Marcell Breuer párizsi Unesco székházának építésérőlBreuer Marcell születésének 101. évfordulóján egy Lucien Hervé fotósorozatot mutat be az N&n Galéria a párizsi UNESCO székház építéséről (1953-1958). Az épületet Breuer Marcell és Bernard Zehrfuss tervezte, szerkezettervezője Pier Luigi Nervi. Hervé - állami megbízás keretében - az építészeti együttes építését éveken át, heti rendszerességgel kísérte figyelemmel és készített róla több ezer felvételbol álló sorozatot.A Marcell Breuer - Lucien Hervé - Unesco kiállítás 60 db Hervé fotográfiát, kontaktot, negatívot mutat be (ebb?l 30 nagyítás a mester által szignált) - az UNESCO székház építési folyamatát. Az építés közben készült sorozat a világon most először kerül bemutatásra. Az elkészült épületeket már számos építészeti és fotó-könyv publikálta.A kiállított anyagból a már megszokott kiskatalógus mellett ezúttal egy kétnyelvű, 80 oldalas könyv is megjelenik. A könyvet Halas István tervezte, a nyomtatás a HTSART nyomdában készül."Ez a Lucien Hervé fotóiból gondosan összeállított gyűjtemény, a párizsi UNESCO székház építkezésének különböző állomásait mutatja be. Mozaikok. A könyv távolról sem akarja az építkezés egész történetét végigkövetni és dokumentálni. Nemcsak azért nem, mert a több ezer elkészült fotóból kizárólag egy maroknyit közölhet, hanem mert Hervé nem mesél történeteket. Hervé fotóival megállítja az időt, s a folyamatból kiragadott, megismételhetetlen pillanatot úgy rögzíti, hogy abból önálló, egyedi alkotás jöjjön létre. Hervé azonban, megszakítva a folytonosságot, paradox módon, egyben a folyamatra is utal. Az elkészült pillanatképeivel azt a végtelen folyamatot idézi fel, amely már a tervezés, az építkezés előtt elkezdődött, s amely az épület elkészülte után sem ér véget." - írja a könyv bevezető tanulmányában Batár Attila.Breuer Marcell (1902-1981) a 20. századi építészet és design egyik legjelentősebb alkotója, Pécsett született, magyar származású alkotóként vált világszerte ismertté. Teljes neve Breuer Marcell Lajos. Közeli ismerősei Lajkónak szólították idehaza és külföldön is: "Lajkó" néven szignálta a Bauhausban 1922-ben festett akvarelljét; Lajkó néven emlékezett meg róla halála után egykori tanítványa I. M. Pei, kínai származású építész New Yorkban, a Whitney Múzeumban 1981. szeptember 21-én tartott emlékülésen. Nevére a világon mindenütt rendszeresen hivatkoznak szakmai könyvek, kiadványok. A világ számos pontján megemlékeztek róla tavaly születésének 100. évfordulóján.Lucien Hervé (Elkán László, Hódmezővásárhely, 1910.) magyar származású fotóművész, akinek életművével tavaly Székesfehérváron ismerkedhetett a közönség. 1929 óta Franciaországban él. 1949-óta Le Corbusier és más építészek fotósa (Aalto, Breuer, Gropius, Kenzo Tange, Nervi, Niemeyer). A kortársak mellett az építőművészet történetének legkülönbözőbb korszakait - az ókortól kezdve, az indiai és japán építészeten keresztül napjainkig - örökítette meg felvételein. A Carré Bleu című építészeti folyóirat munkatársa. Megkapta a francia becsületrendet. Nevét ma már a világhírűvé vált magyar származású fotóűm vészek, Brassai, Capa, Kertész, Moholy-Nagy között említik. "Lucien Hervét az építészet fotósaként tartják számon, de pontosabbnak tűnik, ha a fotóművészet építészének nevezzük. Hervé képei következetesen újraértelmezik az építészetet." írja róla Batár Attila.A kiállítás az N&n galéria nagy mestereket bemutató sorozatának része. Eddig két Bauhaus mester, Preisich Gábor és Molnár Farkas életművét dolgozták fel, a mostani bemutató így kapcsolódik az építészgaléria éves kiállítási rendjébe.Helyszín: N&N GalériaCím: 1065 Budapest, Hajós u. 39.Telefon: (1) 332-1883Látogatható: 10-18h-ig, illetve előzetes bejelentkezés alapján bármikor.
Írók strandképeiből nyílik kiállítás a szegedi Móra Ferenc Múzeumban.Írók strandképeiből nyílt kiállítás a szegedi Móra Ferenc Múzeumban október harmadikán. Írók strandképeiből nyílik kiállítás a szegedi Móra Ferenc Múzeumban.Írók strandképeiből nyílt kiállítás a szegedi Móra Ferenc Múzeumban október harmadikán.A tárlat anyagát háromszáz fényképből válogatták ki, és 1910-től a hatvanas évekig foglalja össze a kor irodalmi fürdődivatját, s Kemény Simontól Ottlik Gézáig ível a kínálat. Élő írókra azonban ne számítson a kíváncsiskodó (kivételt képez Juhász Ferenc és Somlyó György), bár többen jelezték, hozzájárulnának fotójuk közléséhez, a problémásabb és szemérmesebb nagyok miatt a merítés nem lett volna teljes. Karafiáth Orsolya vagy Tóth Krisztina fürdőző pillanatai vonzották volna a férfiszemeket, ám Kertész Imre vagy Lázár Ervin hasonló pillanatfelvételei talán már megütközést keltettek volna a látogatókban. A válogatást nagyban segítette, hogy a múzeum birtokában van a Tersánszky-, Füst- és Déry-hagyaték, és előkerültek Török Sophie felvételei is. Lehull a lepel Móriczról, aki saját bevallása szerint nem szeretett fürdeni, láthatjuk Füst Milánt és Déry Tibort tengeri körútjukon, a strandoló Rejtő Jenőt vagy a Balatonon hajókázó Szabó Lőrincet. Kivételt csak Kodály Zoltán és Tihanyi Lajos felvétele képez, ám mivel ez utóbbit Brassai kapta lencsevégre, nem maradhatott ki a válogatásból. A tárlat alaphangját igazi strandhangulat adja meg: homokdombok, napszemüvegek, nyugágy, Füst Milán úszódressze, illetve Sarkadi Imre fecskéje teszik elevenné a fényképeket. Aki pedig élőben is szeretné látni a kor fürdődivatját, megteheti a megnyitó után kezdődő bemutatón, amelyet zenés betétek és irodalmi műsor is színesít.A válogatást nagyban segítette, hogy a múzeum birtokában van a Tersánszky-, Füst- és Déry-hagyaték, és előkerültek Török Sophie felvételei is. Lehull a lepel Móriczról, aki saját bevallása szerint nem szeretett fürdeni, láthatjuk Füst Milánt és Déry Tibort tengeri körútjukon, a strandoló Rejtő Jenőt vagy a Balatonon hajókázó Szabó Lőrincet. Kivételt csak Kodály Zoltán és Tihanyi Lajos felvétele képez, ám mivel ez utóbbit Brassai kapta lencsevégre, nem maradhatott ki a válogatásból. A tárlat alaphangját igazi strandhangulat adja meg: homokdombok, napszemüvegek, nyugágy, Füst Milán úszódressze, illetve Sarkadi Imre fecskéje teszik elevenné a fényképeket. Aki pedig élőben is szeretné látni a kor fürdődivatját, megteheti a megnyitó után kezdődő bemutatón, amelyet zenés betétek és irodalmi műsor is színesít.Papp Sándor ZsigmondHelyszín: Móra Ferenc Múzeum - SzegedCím: 6720 - Szeged (Csongrád) Roosevelt tér 1-3.Telefon: (62) 549-040E-mail: mora.szeged@museum.hu; info@mfm.u-szeged.huNyitvatartás: X.1-VI.30.: K 10-15, Sze-V 10-17;VII.1-IX.30.: K-V 10-18
