Azok a publikus események, amelyekben ezt az alkotói profilt megjelölték, de nem ő a publikáló Persona.
Archív
Hegedűs 2 László: A kifinomult ízléssel töltött atombomba, avagy a vizuális létminimum alatti élet várakozással teli buszmegállói Az internet képtárából kölcsönzött, szleng értelemben, már önmagában is szürreális, a vizuálisan érzékenyek számára pusztító hatású építmények, H2 mű-tőasztalán, professzionálisan transzformálva, művészettörténeti értelemben is szürreálissá váltak. Ezt többnyire oly módon tette, hogy a kép saját testrészeit, (képrészleteit), átültetette az alap képekbe. A képlelet feloldódik a képzeletben. A létrejött transzplantált művek által, túl az esztétikán, a vizuális létminimum alatti élet várakozással teli buszmegállóiban, utazást tehetünk a művészet valószínűtlen valóságában. (Asszociáció: Beatles, John Lennon-Paul McCartney: Varázslatos, misztikus utazás, Magical Mystery Tour, John Lennon-Paul McCartney: Vissza a Szovjetunióba, Back int he U.S.S.R.) A sorozatfolyam Hegedűs 2, a szocializmus témakörének harmadik, befejező végállomása. A nagy fehérvári árvíz és a Szocialista szürrealizmus titokzatos bája című konceptuális műveletei, az összesen 156 képből álló képanyag, egyben a múlt vizuális korlenyomatának emlékezete. --------------------------------------------------------------------------------- HEGEDŰS 2: Szocialista szürrealizmusa https://youtu.be/5hLliAtFZgA A Nagy Fehérvári Árvíz https://youtu.be/iOdLZZAm0TQ The great Fehérvár flood https://www.youtube.com/watch?v=D9ZQw1de9Qg LeninDali https://kultura.hu/hegedus-2-laszlo-kiallitas/Riport a kiállítás kapcsán --------------------------------------------------------------------------------- A VIZUALISTA Hegedűs 2 László képképzőművész szocialista szürrealizmusának prágai bevonulása Hegedűs 2 egy multimediális művész. Munkássága létezésünk legfontosabb aspektusait érinti – az idő múlását, az örökkévalóságot és az emlékezést. Hegedűs alkotásaiban egyformán jelen van a képi és a tartalmi összetevő; gyakran említik meg a filozófiát munkásságával összefüggésben – minden műve egyfajta filozófia gyakorlat, vagy filozófiai esszé. Hegedűs 2 konceptuális művészetéből most A szocialista szürrealizmus című vizuális szimfóniáját mutatják be Prágában. A kollázs és a fotómontázs a 20. század egyedülálló találmánya, amely lehetővé teszi olyan dolgok összekapcsolását, melyek látszólag nincsenek összefüggésben. Azonban Hegedűs 2 fotómontázsai mások. Néhány kivételt leszámítva, nem a kontrasztra, vagy az ellentétekre épít, az egyes képi elemek inkább egymást erősítik, kiemelik, egyfajta mágikus elemet hordoznak – a mágikushoz még visszatérek. A kiállított munkák témája a szocializmus időszakának víziója, de ha megnéznék a nagy világválságot követő új Amerika építését, vagy a jelenkori Kínáét, akkor ezen képek vizuális hasonlósága félelmetesen hasonló lenne. Mindent egybevetve az univerzális képi sémák megzavarása Hegedűs 2 egész munkásságát végig kíséri. Visszatérve a kiállított kollázsok egyes formális elemeihez, meg kell említenünk a részletek és a színek fontosságát, valamint a szöveg és a kép kapcsolatát. Mi csehek azt mondjuk, hogy a szépség a részletekben rejlik, itt viszont azt mondhatjuk, hogy a fontosság a részletekben rejlik. Hegedűs 2 finom beavatkozással, apró gesztusokkal, látszólag csak gondolatban változtat meg valamilyen helyzetet, a történés jelentését, amely a való világban teljesen egyértelműnek tűnik. Az eredetileg jelentéktelen részlet átalakulása után a nézőnek egyszeriben teljesen új látásmódot és asszociációt ad. Hegedűs egy szofisztikált játékot játszik a nézővel, mondhatni egy vizuális visszhang segítségével – a motorkerékpár alakjának a visszhangja, a cseresznye levitálása, a gyümölcsös ládák váratlan nyugtalanságot hoznak létre, és lényegében transzformálja a képi tér fogalmát, amely megváltoztatja a klasszikus perspektívát. A néző látásával való kommunikáció folyamatában a részletekhez hasonló szerepet játszanak a színek. Archaikus, távoli és kissé nosztalgikus – ugyanakkor telítettségével és intenzitásával sokkal valódibb, mint a reális világban. Ezzel szemben a fekete-fehér, rajzolt fotómontázsok radikálisabbak, szürreálisabbak, ráadásul ezeket egy látszólag nem összefüggő szöveg illusztrálja, melyek kommunista dalok töredékeit idézik. Hegedűs 2 műveire leginkább a mágikus realizmus a jellemző. A kiállított képeken minden valóságosnak tűnik, vagyis szinte már- már hihető. Fotómontázsai jellegzetes vizuális versek, személyes emlékek, melyeket látvánnyal teremt meg. Nem a realitás töredékei ezek az életnek, hanem sokrétegű történetek pillanatai, amelyeket gyanítunk, de amelyeket teljességükben nem tudunk felfogni, ennélfogva annál intenzívebben vésődnek a tudatunkba. Egy végtelen szellemi kaland, a megértés utáni vágy, kimondani a kimondhatatlant, valamit a kollektív emlékezetből. Mindenesetre Hegedűs 2 a néző észlelésével művészien játszik és folyamatosan változtatja a játék szabályait. Nagyra értékelem, hogy ezt a kiállítást most itt láthatjuk a Prágai Magyar Intézetben. Hegedűs 2 László univerzális vizualitása geográfiai határokon túli értelmezésben a kortárs európai művészet legjobbjaihoz tartozik. . (Helena Musilová a Prágai Nemzeti Galéria és a Kampa művészettörténésze, 2017. november 14. Prágai Magyar Intézet) http://h2l.hu/wp/?page_id=182 https://artportal.hu/program/a-kifinomult-izlessel-toltott-atombomba-avagy-a-vizualis-letminimum-alatti-elet-varakozassal-teli-buszmegalloi/ http://fotomuzeum.hu/kiallitasok/hegedus_2_laszlo_a_vizualis_letminimum_alatti_elet_varakozassal_teli_buszmegalloi
Archív
Ahhoz, hogy a matematikában „2” legyen a végeredmény, végtelen variáció létezik. Ezeket a verziókat én vizuálisan, intuitív módon végzem el, aminek eredménye a kép. A színek és formák a képen lehetnek bonyolultabb és egyszerű viszonyban, ugyanúgy, mint egy matematikai számítás vizuális lenyomatai az iskolatáblán. Hegedűs 2 László, a Rippl-Rónai Múzeumban kiállított manuális műveleteinek, vizuális képleteinek végeredménye =H2-vel https://www.facebook.com/events/652768838545270/
Archív
Szeretettel várunk Hegedűs 2 László A szocialista szürrealizmus titokzatos bája című kiállításának megnyitójára a Karinthy Szalonba 2019. március 26-án 18 órakor. Megnyitja: Tamási Miklós a Fortepan alapítója A kiállítás a Budapest Photo Festival és a Budapest ArtWeek hivatalos programja. Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap és Újbuda Önkormányzata www.nka.hu www.ujbuda.hu HEGEDŰS 2 LÁSZLÓ Munkácsy- és Balázs Béla díjas alkotó, képképzőművész. H2 A SZOCIALISTA SZÜRREALIZMUS TITOKZATOS BÁJA című vizuális szimfóniája, Brüsszel és Prága után, a Budapesti Photo Festival és a Budapest Art Week hivatalos programjának a részeként a Karinthy Szalonban látható. A tárlat képei, a kelet és nyugat két jellegzetes művészeti izmusának ötvözetéből jött létre. A szocializmus hivatalos és hamis művészetének vizuális lenyomatainak szürreális képmontázzsal való transzformálásával, a fikció műalkotássá, a művészet valóságává vált. A tárlatról Helena Musilová, a Prágai Nemzeti Galéria és a Kampa Múzeum művészettörténésze megnyitójában a következőket írja, A szocialista szürrealizmus prágai bevonulásáról. Hegedűs 2 László egy multimediális művész. Munkássága létezésünk legfontosabb aspektusait érinti – az idő múlását, az örökkévalóságot és az emlékezést. Hegedűs alkotásaiban egyformán jelen van a képi és a tartalmi összetevő; gyakran említik meg a filozófiát munkásságával összefüggésben – minden műve egyfajta filozófia gyakorlat, vagy filozófiai esszé. Hegedűs 2 konceptuális művészetéből most A szocialista szürrealizmus című vizuális szimfóniáját mutatják be Prágában. A kollázs és a fotómontázs a 20. század egyedülálló találmánya, amely lehetővé teszi olyan dolgok összekapcsolását, melyek látszólag nincsenek összefüggésben. Azonban Hegedűs 2 fotómontázsai mások. Néhány kivételt leszámítva, nem a kontrasztra, vagy az ellentétekre épít, az egyes képi elemek inkább egymást erősítik, kiemelik, egyfajta mágikus elemet hordoznak – a mágikushoz még visszatérek. A kiállított munkák témája a szocializmus időszakának víziója, de ha megnéznék a nagy világválságot követő új Amerika építését, vagy a jelenkori Kínáét, akkor ezen képek vizuális hasonlósága félelmetesen hasonló lenne. Mindent egybevetve az univerzális képi sémák megzavarása Hegedűs 2 egész munkásságát végig kíséri. Visszatérve a kiállított kollázsok egyes formális elemeihez, meg kell említenünk a részletek és a színek fontosságát, valamint a szöveg és a kép kapcsolatát. Mi csehek azt mondjuk, hogy a szépség a részletekben rejlik, itt viszont azt mondhatjuk, hogy a fontosság a részletekben rejlik. Hegedűs 2 finom beavatkozással, apró gesztusokkal, látszólag csak gondolatban változtat meg valamilyen helyzetet, a történés jelentését, amely a való világban teljesen egyértelműnek tűnik. Az eredetileg jelentéktelen részlet átalakulása után a nézőnek egyszeriben teljesen új látásmódot és asszociációt ad. Hegedűs egy szofisztikált játékot játszik a nézővel, mondhatni egy vizuális visszhang segítségével – a motorkerékpár alakjának a visszhangja, a cseresznye levitálása, a gyümölcsös ládák váratlan nyugtalanságot hoznak létre, és lényegében transzformálja a képi tér fogalmát, amely megváltoztatja a klasszikus perspektívát. A néző látásával való kommunikáció folyamatában a részletekhez hasonló szerepet játszanak a színek. Archaikus, távoli és kissé nosztalgikus – ugyanakkor telítettségével és intenzitásával sokkal valódibb, mint a reális világban. Ezzel szemben a fekete-fehér, rajzolt fotómontázsok radikálisabbak, szürreálisabbak, ráadásul ezeket egy látszólag nem összefüggő szöveg illusztrálja, melyek kommunista dalok töredékeit idézik. Hegedűs 2 műveire leginkább a mágikus realizmus a jellemző. A kiállított képeken minden valóságosnak tűnik, vagyis szinte már- már hihető. Fotómontázsai jellegzetes vizuális versek, személyes emlékek, melyeket látvánnyal teremt meg. Nem a realitás töredékei ezek az életnek, hanem sokrétegű történetek pillanatai, amelyeket gyanítunk, de amelyeket teljességükben nem tudunk felfogni, ennélfogva annál intenzívebben vésődnek a tudatunkba. Egy végtelen szellemi kaland, a megértés utáni vágy, kimondani a kimondhatatlant, valamit a kollektív emlékezetből. Mindenesetre Hegedűs 2 a néző észlelésével művészien játszik és folyamatosan változtatja a játék szabályait. Nagyra értékelem, hogy ezt a kiállítást most itt láthatjuk a Prágai Magyar Intézetben. Hegedűs 2 László univerzális vizualitása a kortárs európai művészet legjobbjaihoz tartozik. A tárlat április 19-ig látható, 1111 Budapest, Karinthy Frigyes út 2. https://www.facebook.com/events/418145092283291/
Archív
Hegedűs 2 László december 21-én, vasárnap 11-től 12 óráig elajándékozza erre az alkalomra bélyegzővel is hitelesített, lentikuláris technikával, 100 példányban készült, a meghívón és a katalógusban is lévő alkotását, ami jelenleg a Lövölde téri óriásplakáton is látható. Dedikálja a szintén 100 példányban kinyomtatott, a kiállítás installációja részeként szereplő 2KÖNYV című írását. Egyben válaszol a kiállítás képeivel kapcsolatban feltett kérdésekre. Hegedűs 2 László december 21-én, vasárnap 11-től 12 óráig elajándékozza erre az alkalomra bélyegzővel is hitelesített, lentikuláris technikával, 100 példányban készült, a meghívón és a katalógusban is lévő alkotását, ami jelenleg a Lövölde téri óriásplakáton is látható. Dedikálja a szintén 100 példányban kinyomtatott, a kiállítás installációja részeként szereplő 2KÖNYV című írását. Egyben válaszol a kiállítás képeivel kapcsolatban feltett kérdésekre.
Archív
A Personal Press Project* és a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület projektje: 1 × 1 TÁBLA – ÓRIÁSPLAKÁT MÁSKÉNT “Teoretikus” leírás, a helyzet esztétikai nézőpontból való rövid ismertetése Az óriásposzterek a városi civilizáció vizuális vetületének viszonylag új rétegét képezik, a városi polgár mindennapi életének, élményvilágának részévé váltak. A városképet folyamatosan befolyásolják, állandó beszédtéma tárgyát képezik, az utcai járókelőktől az esztétákig. A Personal Press Project* és a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület projektje: 1 × 1 TÁBLA – ÓRIÁSPLAKÁT MÁSKÉNT “Teoretikus” leírás, a helyzet esztétikai nézőpontból való rövid ismertetése Az óriásposzterek a városi civilizáció vizuális vetületének viszonylag új rétegét képezik, a városi polgár mindennapi életének, élményvilágának részévé váltak. A városképet folyamatosan befolyásolják, állandó beszédtéma tárgyát képezik, az utcai járókelőktől az esztétákig. Az 1×1 Tábla – Óriásplakát másként projekttel a jelenlegi óriásposzter-piac pénz alapú kontextusa helyett, folyamatosan, negyedéves periódusokban művészeten belüli, “a kép” jelenségének nem üzleti alapon nyugvó, különböző megközelítései kerülhetnek nyilvánosság elé. Mivel a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület tagjai olyan pályakezdő művészek, akik a társadalomban elfoglalt helyzetükből adódóan a szociológiai problémákra, a kisebbségekkel kapcsolatos konfliktusokra az átlagosnál érzékenyebben reagálnak, a széles nyilvánosság szemléletét mind etikai mind esztétikai értelemben befolyásolni tudó műalkotásokat hoznak létre. (Itt kell megjegyeznünk, hogy ez a “beavatkozás” nem előzmények nélküli kezdeményezés lenne – és itt sorolni lehetne a kereskedelmi reklám területén belüli művészeti megnyilvánulásokat, de erre itt nincs módunk – azonban az “Óriásplakát – másként” projektnél unikumnak a folyamatos megjelenés lehetősége mutatkozik.) A projekt története 1997-ben a PPP azzal a kéréssel fordult a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesülethez, hogy a fent ismertetett projekt megvalósításában működjön közre és biztosítsa a megvalósuláshoz szükséges intézményi hátteret. Kölcsönös megegyezés után a PPP képviselője a Fővárosi Polgármesteri Hivatal Városvédelmi és Városfejlesztési Bizottságát és Kulturális Bizottságát kereste meg és kérte, hogy biztosítsanak a fővárosi közterületek közül olyan helyszínt, mely aránylag forgalmas, és jelenleg is található ott valós piaci óriásplakát. (Ezzel azt szerettük volna elérni, hogy bérleti díj fizetése nélkül bocsássák rendelkezésünkre a helyszínt, mivel a projekt nem kereskedelmi célból valósult meg.) A Városvédelmi és Városfejlesztési Bizottság, valamint a VII. kerületi Önkormányzat Kulturális Bizottság támogatása és az építési engedély megszerzése után a kivitelezést egy magáncég rövid határidővel és igen kedvező feltételekkel -szinte szponzori szolgáltatásként- elvégezte. Ezt követően a PPP és Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület nyilvános pályázatot írt ki körlevélben fiatal képzőművészek számára. A beadott ötletek, tervek zsűrizésére független szakmai kuratóriumot hívtunk össze, melyben a PPP és az egyesület is képviseltette magát egy-egy fővel. A pályázat nyerteseinek óriásplakátjai három-három hónapos periódusra kerültek a nyilvánosság elé. A Nemzeti Kulturális Alapprogram és további cégek támogatása segítségével 1998. május 15-én megtörtént az 1×1 Tábla és az első plakát: a Personal Press Projekt óriásplakátjának felavatása, amelyet 1999. első negyedévéig még kettő követett: Nagy Kriszta és KsPál Szabolcs művei. 2000. januárjától évente új pályázatot írunk ki az egyesület tagjai számára a negyedéves periódusokra. A beérkezett pályázatokat szintén független szakmai zsűri bírálja. 2000-2002-ben a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával öt újabb plakátművet sikerült megvalósítani: Koronczi Endréét, Gyenis Tiborét, Hevesi Nándorét, Lakner Antalét, Nyíry Gézáét és Kiss Ferencét. Ezt követően a Stúdió Genf – Budapest csereprogramjának keretében Jérémie Gindre plakátjai kerültek felragasztásra. * A Personal Press Project egy hosszú távra tervezett projektum, mely a lehetőségek mentén, az egyszerű arányérzéket követve abban a meggyőződésben fogalmazódik meg újra és újra, hogy minden cselekedetnek esztétikája van. Középpontjában a személyiség áll, kitüntetett médiuma nincs. Projektfelelős: Bakos Gábor. A PPP 1997. június 13-án indult.
Archív
Hegedűs 2 László és Hegedűs Hanna Léna képzőművészek tárlata megnyitja: Pataki Gábor művészettörténész nyitva tartás: kedd-péntek 10-18 óráig Hegedűs 2 László és Hegedűs Hanna Léna képzőművészek tárlata megnyitja: Pataki Gábor művészettörténész nyitva tartás: kedd-péntek 10-18 óráig
Archív
Kurátor: Uhl Gabriella A Fotóhónap 2012 eseményei - változtatva a korábbi gyakorlaton- központi tematika köré épülnek: realitás és fikció szerepét, arányát és megmutatkozási lehetőségét vizsgálva a kortárs fotóművészet alkotásaiban. Kurátor: Uhl Gabriella A Fotóhónap 2012 eseményei - változtatva a korábbi gyakorlaton- központi tematika köré épülnek: realitás és fikció szerepét, arányát és megmutatkozási lehetőségét vizsgálva a kortárs fotóművészet alkotásaiban. Elméleti megközelítésben a kérdéskör tágan értelmezhető, a technikai trükköktől az épített és elképzelt világ megjelenítéséig széles a művészi mozgástér. A címként választott Faust II. Goethe klasszikus alkotásának kevésbé forgatott, filozofikus részére utal szándékoltan, a teremtés aktusának a fotográfiában értelmezhető és fellelhető nyomainak központba állításával, reflektálásával. A német író alkotásának segítségével a tematika visszautal arra az időre, amikor a művész még istennek tartotta magát, s a művészetben a teremtés átélésének és megismétlésének aktusát látta, halandóként újrajátszhatta az alkotás folyamatában e színjátékot. A teremtés szava és aktusa áll(t) szemben a halállal. Ez a veszélyes kaland a „művészet” maga, amelyik azt kockáztatja, hogy kollektivizált álláspontok, gesztusok, érzelmek és érvrendszerek gyűjtőhelye lesz, miközben a művet és saját magát teremti egyszerre. Manapság is aktuális kérdése a fotóművészetnek az egyéni és/vagy világteremtés, ezeknek a kreációknak, módozatainak, lehetőségeinek a fotográfiában betöltött szerepével és fotográfiai eszköztárával ismerkedne és ismertetne meg a Fotóhónap 2012 eseménysorozata. A Fotóhónap korábbi gyakorlatát követve, a magyar alkotók műveinek bemutatásán kívül egy régiót választottunk a tematika feldolgozására, jelen esetben a tágan értelmezett Baltikumot (Litvánia, Lettország, Észtország, Finnország, Fehéroroszország, Oroszország). Kiállítók: Apáti-Tóth Sándor, Bibók Bea, Csontó Lajos, Erdős Gábor, Frankl Aliona, Gábor Enikő, Haris László, Hegedűs 2 László, Herendi Péter, Horváth M. Judit, Horváth Péter, Kádas Levente, Károly Sándor Áron, Kocsis István, Kovács Endre, Kovács Melinda, Krajnik István, Landthaller Judit, Matyasi Gábor, Pecsics Mária, Radócz Balázs, Seres Géza, Síró Lajos, Soltész István, Stalter György, Szamódy Zsolt, Szilágyi Lenke, Tarjáni Antal, Telek Balázs, Varga Tamás Andri Balcus (LV) Reinis Hofmanis (LV), Alexander Gronsky (LV), Maria Kapajeva (EST), Marge Monko (EST), Andreas Tali (EST)
Archív
Hegedűs 2 László és Hegedűs Hanna Léna kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők a Fejér Megyei Művelődési Központ Művészetek Házában. Az apa és lánya sorozatban megnyíló kiállításhoz Juhász Zsófia, a Megyei Művelődési Központ igazgatója mond bevezetőt 2011 január 7-én 17 órakor. A tárlat január 30-ig tekinthető meg, vasárnap kivételével naponta 10-18 óráig. Hegedűs 2 László és Hegedűs Hanna Léna kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők a Fejér Megyei Művelődési Központ Művészetek Házában. Az apa és lánya sorozatban megnyíló kiállításhoz Juhász Zsófia, a Megyei Művelődési Központ igazgatója mond bevezetőt 2011 január 7-én 17 órakor. A tárlat január 30-ig tekinthető meg, vasárnap kivételével naponta 10-18 óráig.
Archív
Egy vörösre festett trafik az alapmotívuma annak a fotomontázs-sorozatnak, amelyen azonos helyszínen különböző jelenetek láthatóak 2 és 3D-hatású képeken. Hegedűs 2 László TRAFIKCIÓinak a Fészek Művészklub ad otthont 2010. november 10. – december 4. között Megnyitó 2010. november 9-én 17 órakor Megnyitja Beke László Nyitvatartás: hétfő–péntek 14–19 óra között Egy vörösre festett trafik az alapmotívuma annak a fotomontázs-sorozatnak, amelyen azonos helyszínen különböző jelenetek láthatóak 2 és 3D-hatású képeken. Hegedűs 2 László TRAFIKCIÓinak a Fészek Művészklub ad otthont 2010. november 10. – december 4. között Megnyitó 2010. november 9-én 17 órakor Megnyitja Beke László Nyitvatartás: hétfő–péntek 14–19 óra között
Archív
Hegedűs 2 László, a kortárs művészet kivételesen összetett és meghatározóan egyéni alkotója 60 éves. Jubileumi kiállítása Székesfehérváron, a Szent István Király Múzeumban látható május 22-től augusztus 29-ig. Hegedűs 2 László, a kortárs művészet kivételesen összetett és meghatározóan egyéni alkotója 60 éves. Jubileumi kiállítása Székesfehérváron, a Szent István Király Múzeumban látható május 22-től augusztus 29-ig.Tevékenysége kezdettől átfogja a vizuális műfajokat. Műveiben a képzőművészet, fotó, film, videó természetes módon kapcsolódnak egymáshoz. Az 1970-es évektől konzekvensen használja, transzformálja a múlt és a jelen, ismert és ismeretlen, talált és keresett vizuális korlenyomatait. Az ábrázolt tárgyak, személyek metafizikus, a személyes és a fogalmi idő pedig hol szimbolikus, hol lírikus, hol pedig ironikus formában jelennek meg álló és mozgóképein. Alkotásaiban jellemző a textus használata. A szövegekhez tartalmi értelmezésükön túl vizuálisan is kötődik. Számára például a nevében is megjelenő 2-es számjegy nem egy matematikai jel, hanem egy forma. Sokféle technikát és médiumot használ. Kísérletező, folyamatosan megújuló alkotó. Műveinek intellektuális telítettsége, letisztult formanyelve egyaránt jellemzi mind a fotó és a film, mind pedig a képzőművészeti alkotásait. Munkáit nem lehet irányzatokba foglalni. Használja ugyan a kortárs formanyelvet, mégis közérthető módon vezeti a befogadót olyan mélységekig, ahol valami eredeti megmutatható. Az, hogy művészete lényegét tekintve kategorizálhatatlan, nem egyszerűen a megformálás módjának és médiumának gazdagságából adódik, hanem abból, hogy Hegedűs 2 nem oldódik fel az irányzatokban. Különféle művészeti technikákkal létrehozott alkotásai döntően hozzájárultak a jelentésközvetítő eszközök és módszerek megújulásához.A jubileumi kiállítás képanyaga sorozatokból áll (festmények, objektek, fotók). Az azonosság, hasonlóság és különbözőség (a forma vizuális összegzésének) fogalmát tematizálja és jeleníti meg a vonal, folt, forma és színek egymáshoz való viszonyában, variálásában. Munkáin jelen vannak a földi dolgok szerves és szervetlen, természetes és mesterséges matériái, képződményei. Mindez leginkább a Trafikciók című 3D hatású technikával megvalósított fotomontázs sorozatában ötvöződik. A képek alapmotívuma egy korabeli (70-es évek), vörös színűre festett trafik téli hóesésben, ahol azonos helyszínen különböző és hasonló látvány tárul elénk az irreális és (szür)reális keveredésében, feloldásában. Bakelit lemezein és hologram jellegű kör alakú objektjein is a téma variánsait hasonlítja egymáshoz. Hegedűs 2 vizuális tőmondatokká redukálja és sűríti egybe a formai, gondolati azonosságot, hasonlóságot és különbözőséget.
Archív
Helyszín: Centrális Galéria 1051 Budapest, Arany János utca 32. Helyszín: Centrális Galéria 1051 Budapest, Arany János utca 32. Az OSA Archívum Centrális Galériájában bemutatott képanyag egy része kapcsolódik ahhoz a retrospektív kiállítás-sorozathoz, mely 2004-től kezdődően a Fotográfiai Múzeumban, majd az Ernst Múzeumban, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Budapest Galériában mutatta be Hegedűs 2 László képző- és fotóművészeti munkásságának fontosabb technikai, tematikai tendenciáit. A Nagy Fehérvári Árvíz korabeli képanyaga (1987-89), mai, vizuálisan aktualizált színes változataival egészült ki. A műciklushoz Esterházy Péter szövege pedig a fény- és hanginstalláció részeként transzformálódik. A téma mozgókép változata fiktív dokumentum formában, egy nem létező árvíz folyamatában vizionálja a rendszerváltás előtti képeket, a reális és irreális feloldásában, keveredésében. (A kiállítás anyagából 300 db. számozott CD jelent meg.) „Én akkor még nem tudtam, hogy ez olyan lesz, mintha nem is lett volna… Ilyen volt az élet, ilyen megalázó és ambivalens”.
Archív
Az Írók Boltja tisztelettel meghívja 2008. november 13-án du. 4 órára Hegedűs 2 László Selection című könyvének bemutatójára. A kiadványt Beke László mutatja be. A könyv bevezetőjét Radnóti Sándor esztéta írta. Helyszín: Írók Boltja, Budapest, VI. Andrássy u. 45. Az Írók Boltja tisztelettel meghívja 2008. november 13-án du. 4 órára Hegedűs 2 László Selection című könyvének bemutatójára. A kiadványt Beke László mutatja be. A könyv bevezetőjét Radnóti Sándor esztéta írta. Helyszín: Írók Boltja, Budapest, VI. Andrássy u. 45.
Archív
Helyszín: Thököly u. - Rákóczi F. U. sarok Helyszín: Thököly u. - Rákóczi F. U. sarok
Archív
Helyszín: Collegoium Hungaricum Wien, Hollandstrasse 4 Megnyitja Margarethe Szeless művészettörténész Megtekinthető: hétfőn 10-19 óráig, kedden, szerdán és csütörtökön 10-18 óráig, pénteken 10-14 óráig Helyszín: Collegoium Hungaricum Wien, Hollandstrasse 4 Megnyitja Margarethe Szeless művészettörténész Megtekinthető: hétfőn 10-19 óráig, kedden, szerdán és csütörtökön 10-18 óráig, pénteken 10-14 óráig
Archív
Helyszín: Ráday Galéria (Budapest IX., Ráday u. 8.) Megnyitja a BEATLES együttes (felvételről). *** Helyszín: Ráday Galéria (Budapest IX., Ráday u. 8.) Megnyitja a BEATLES együttes (felvételről). *** Ha tudnék rendesen latinul, a Harmonia caelestis, a Mennyei harmónia mintájára Fotográfiai harmóniának nevezném Hegedűs 2 fotóuniverzumát, nem nárcizmusból mondanám ezt, hanem leíróilag, úgy érezvén, ez mond valamit arról a bonyolult, áttételes viszonyról, ami Hegedűs 2-t a fényképészethez és a harmóniához fűzi. Nem ellenfényképészet az övé, és világa nem a káoszé. De a legkevésbé sem állítja, hogy minden rendben volna, miközben, természetesen, erről a rendről közvetlenül nem tud állítani semmit. Fényképeivel nem a pillanatot ragadja meg, hanem a pillanatot állítja elő. Idő van, írta e sorok írója úgy húsz éve. Mintha H2 az ellenkezőjéből indulna el: nincs idő. De ha nincs idő, kép sincs. Van kép. Esterházy Péter Hegedűs 2 László zavarbaejtően sokféle művészetet művel, sok technikát alkalmaz, sokféle stílust ötvöz és hasonlít magához. A kutató művész típusába tartozik. Van azonban valami, méghozzá egy paradoxon, ami kutatásait összetartja, s ami a kutató-kereső-kísérletező típusból művész-egyéniséget hoz létre. Hogyan is mondjam, hogy ez ne legyen félreérthető? Tunya, modern szemléletünk a művészt világ- illetve valóságteremtőnek látja, s ha találkozik egy művel, ezt a valóságot akarja a kezébe kaparintani. Lássuk a művész világát, az ő különbejáratú valóságát! Hegedűs 2 művein azonban másfajta valóságokat találunk, olyan valóságos valóságokat, amelyek megvoltak korábban is, s amelyeket ő olyan becseseknek talál, hogy nem akarja átalakítani. Mit tesz tehát helyette? Meglepő kombinációkban megmutatja őket. Művészete a megmutatás – az ugyanis, hogy mit mutat meg -, és a kombináció. Radnóti Sándor A képzőművész Hegedűs stílusát, felfogását tekintve leginkább Bálint Endre-i, kissé groteszk montázstechnika folytatójának tekinthető, de készít objekteket és installációkat is, fényképátdolgozásai pedig hiperrealista eszközöket és posztmodern díszítőelemeket egyaránt felhasználnak. Témaválasztásában néhány motívum akár valami fixa idea megjelenési formájának is tekinthető: a gombok (csoportképeken az arcok ekvivalensei), a meggyszemek, a fecskefészek, a dominó (képekre helyezve elidegenítő effektusként, de úgy is, mint képkeret), a könyv. A montázs és a kollázs egyfajta poszt-szürrealista gondolkodásra vall (Bálint mellett Max Ernst és René Magritte is szóba kerülhet), az időnként előtörő verbalitás viszont a konceptuális művészet iskolájára. Azonban a besorolhatóságnál jóval jellemzőbb a módszeresség: a figyelmes szemlélő számára kiderülhet, hogy a felsorolt motívumok laza asszociációs láncolatokként függnek össze – a dominó pöttyei kapcsolódnak a gombokhoz, a gombok a meggyszemekhez, ezek pedig a fontainebleau-i iskolából származó, jól ismert kettős női portrékhoz, ezeken is a hölgyek csupasz mellbimbóinak hangsúlyos motívumához. Beke László Hegedűs 2 László a magyarországi kortárs színtér mintegy harminc éve jelenlévő, kiemelkedő jelentőségű alkotója. Eltérő technikai médiumokban (fotó, film, festmény, nyomat, installáció), különféle művészeti eszközökkel létrehozott alkotásai döntően hozzájárultak a jelentésközvetítő eszközök és módszerek megújulásához. Készman József
Archív
Helyszín: Budapest Galéria Kiállítóháza (1036 Bp. Lajos utca 158.) A kiállítást 2008. február 28-án 17 órakor Dr. Monok István, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója nyitja meg. Helyszín: Budapest Galéria Kiállítóháza (1036 Bp. Lajos utca 158.) A kiállítást 2008. február 28-án 17 órakor Dr. Monok István, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója nyitja meg.
Archív
Helyszín: Petőfi Irodalmi Múzeum(Budapest V., Károlyi Mihály u. 16.)Megnyitja Radnóti Sándor esztétaMegtekinthető: hétfő kivételével naponta 10-18 óráigA kiállítás alkalmára megjelenik 500 db számozott CD Esterházy Péter és Radnóti Sándor írásáva Helyszín: Petőfi Irodalmi Múzeum(Budapest V., Károlyi Mihály u. 16.)Megnyitja Radnóti Sándor esztétaMegtekinthető: hétfő kivételével naponta 10-18 óráigA kiállítás alkalmára megjelenik 500 db számozott CD Esterházy Péter és Radnóti Sándor írásávaA Petőfi Irodalmi Múzeumban április 20-tól látható kiállítás része annak a retrospektív folyamatnak, ami a Magyar Fotográfiai Múzeumban és az Ernst Múzeumban kezdődött el. A fotók, festmények, grafikák után Hegedűs 2 most a bakeliotgráfiáit, bakeliteraturáit mutatja be, melynek egyes darabjai az Országos Széchenyi Könyvtáron, a Petőfi Irodalmi Múzeumon, a Szent István Király Múzeumon, a Zenetörténeti Múzeumon, a Magyar Fordítóházon kívül számos gyűjteményben megtalálhatók.Retrospekció:Lehet, hogy ma a művészet érdektelen, de aki erről akar beszélni (vagy hallgatni), annak mégiscsak érdeklődnie kell. S ha érdeklődik, ha figyelmes, akkor folyamatosan sok finomságra lel.Például csöndes, lankadatlan, szép dolgozásra. Akkor most Hegedűs 2 László székesfehérvári képzőművészről beszélek. Aki néhány éve nagy árvizet bocsátott a városra. Nem olvastak róla? Így megy ez. Nyakig ér az iszapos ár, és észre sem vesszük. Úgy teszünk, mintha nem történt volna semmi. Pedig ott úsztak a halak szemmagasságban. Dokumentálva a Nagy Fehérvári Árvíz című mappában.Én ezóta figyelem Hegedűs dolgozását, ezt a nagyon intellektuális és nagyon kézműves munkálkodást, nézem a könyvtárgyait, könyvmobilokat, az otthontalanság nagy fészkeit, a szinte kötelező talált tárgyakat, s aztán az írásokat ezen, azon, zacskón, falon, legújabban lemezekenAzt a rémületet lehet látni Hegedűs munkáin, amit minden valamirevaló XX. Századi művészén. Azt a rémületet, hogy talán nem jut el ahhoz, amit úgy szoktunk nevezni: valóság. Vagy másfelől mondva: mit kell tenni ahhoz, hogy valóságossá legyenek a tárgyak. Az ő eljárásai mind arra vonatkoznak, hogy a maga számára meg a nézője számára valóságossá tegye a valóságot. Szövegeket is megdolgoz. A szöveg státusza bizonytalan, elbizonytalanodott. Hegedűs megfogdossa, kivágja papírból őket és fölteszi a falra. Akkor ez egy többszörösen furcsa szöveg lesz, mert tárgy, amelynek jelentése van a vizualitása révén, de, mondhatni váratlanul, jelentése van azért is, mert úgy hurkolódnak azok a formák, úgy ún. betűket adnak, a betűk pedig ún. szavakká állnak össze, mondjuk Kierkegaard egyik mondatává. És akkor most ez a mondat, amelyet ezernyolcszáz nem tudom hányban írtak, és amelynek a szövegkörnyezetét és összefüggéseit is tudhatjuk, mit jelent ott a falon? Ez igen termékeny helyzet, valamit kell kezdeni vele. Erre a kellre törekszik Hegedűs nagy leleménnyel.Végül is e munkák egy magányos embert mutatnak - bár ezt ingerülten vissza is lehetne utasítani, mert hát ki nem magányos; tehát ő nem személyében magányos, illetve ez érdektelen, hanem művész mivoltában. Éppen azért, mert jó művész és mai. És így nem bír más lenni, mert nincs mögötte közösség, nincs mögötte semmi. A XX. Század művészete e semmi előtt áll, és ezért olyan furcsák a dolgaink./Esterházy Péter, 1996./Hogy múlik az idő,... múlik az idő, múlik az idő, múlik az idő, múlik az idő, múlik az idő, múlik az idő...
Archív
Helyszín: Ernst Múzeum(Budapest VI., Nagymező u. 8.)Megnyitja: Radnóti SándorMegtekinthető: hétfő kivételével naponta 10-19 óráig Helyszín: Ernst Múzeum(Budapest VI., Nagymező u. 8.)Megnyitja: Radnóti SándorMegtekinthető: hétfő kivételével naponta 10-19 óráig
Archív
Helyszín. Magyar Fotográfiai MúzeumKecskemétMegnyitja: Esterházy Péter Helyszín. Magyar Fotográfiai MúzeumKecskemétMegnyitja: Esterházy PéterHegedűs 2 képzőművész. Grafikai lapjai, rajzai sok országos gyűjtemény féltett darabjai, katalógusaihoz Esterháy Péter írt előszót. Hegedűs 2 filmművész, korábban a kecskeméti animációs stúdióban is dolgozott. Hegedűs 2 fotóművész, aki képeiben egy sajátosan szürrealista világot ábrázol. Hegedűs 2 összefoglalóan tehát a magyar művészeti élet fontos személyisége, akinek negyedszázados pályájáról nyújtunk áttekintést a kiállításon, s jelentetünk meg hozzá egy kétnyelvű katalógust"Ha tudnék rendesen latinul, a Harmonia caelestis, a Mennyei harmónia mintájára Fotográfiai harmóniának nevezném Hegedűs 2 fotóuniverzumát,..."(Esterházy Péter).Hegedűs 2 László műveinek intellektuális telítettsége, letisztult formanyelve egyaránt jellemzi mind a fotó és film, mind pedig a képzőművészeti alkotásait. Munkáit nem lehet irányzatokba foglalni. Használja ugyan a kortárs formanyelvet, sok nyelven perfekt, mégis közérthető módon vezeti a befogadót olyan mélységekig, ahol valami tényleg eredeti egyáltalán megmutatható. Az, hogy művészete lényegét tekintve kategórizálhatatlan, nem egyszerűen a megformálás módjának, médiumának gazdagságától, hanem abból adódik, hogy nem merül ki, nem oldódik fel az irányzatokban. Műveiben megnyilvánuló világ olyannyira önálló, hogy saját története, saját képlete van. Szó- (illetve betű és szám) - szerint: H2L.(Radetzky Zoltán)Hegedűs 2 László (1950-) munkái számomra olyan szellemi kalandot, időutazást jelentenek, amelyek a múltat a jövővel, a festészetet a fotográfiával, a filmmel és az élettel is összekötik. A konceptuális művészet, a nyelvészet, a film területéről "hozott" gondolkodása olyan eszközhasználatot enged meg nála, amely messze túlmutat a " csak fotográfus", a "csak filmes ", és a "csak képzőművész " skatulyákon. Egy valódi XXI. század eleji művész, aki nem vagy-vagyokban, hanem is -isekben képes gondolkodni.(Eifert János)
Archív
Hegedűs 2 László műveinek intellektuális telítettsége, letisztult formanyelve egyaránt jellemzi mind a fotó és film, mind pedig a képzőművészeti alkotásait. Munkáit nem lehet irányzatokba foglalni. Használja ugyan a kortárs formanyelvet, sok nyelven perfekt, mégis közérthető módon vezeti a befogadót olyan mélységekig, ahol valami tényleg eredeti egyáltalán megmutatható. Hegedűs 2 László műveinek intellektuális telítettsége, letisztult formanyelve egyaránt jellemzi mind a fotó és film, mind pedig a képzőművészeti alkotásait. Munkáit nem lehet irányzatokba foglalni. Használja ugyan a kortárs formanyelvet, sok nyelven perfekt, mégis közérthető módon vezeti a befogadót olyan mélységekig, ahol valami tényleg eredeti egyáltalán megmutatható. Az, hogy művészete lényegét tekintve kategórizálhatatlan, nem egyszerűen a megformálás módjának, médiumának gazdagságától, hanem abból adódik, hogy nem merül ki, nem oldódik fel az irányzatokban. Műveiben megnyilvánuló világ olyannyira önálló, hogy saját története, saját képlete van. Szó- (illetve betű és szám) szerint: H2L.Radetzky Zoltán
Archív
Hegedűs 2 László műveinek intellektuális telítettsége, letisztult formanyelve egyaránt jellemzi mind a fotó és film, mind pedig a képzőművészeti alkotásait. Munkáit nem lehet irányzatokba foglalni. Használja ugyan a kortárs formanyelvet, sok nyelven perfekt, mégis közérthető módon vezeti a befogadót olyan mélységekig, ahol valami tényleg eredeti egyáltalán megmutatható. Hegedűs 2 László műveinek intellektuális telítettsége, letisztult formanyelve egyaránt jellemzi mind a fotó és film, mind pedig a képzőművészeti alkotásait. Munkáit nem lehet irányzatokba foglalni. Használja ugyan a kortárs formanyelvet, sok nyelven perfekt, mégis közérthető módon vezeti a befogadót olyan mélységekig, ahol valami tényleg eredeti egyáltalán megmutatható. Az, hogy művészete lényegét tekintve kategórizálhatatlan, nem egyszerűen a megformálás módjának, médiumának gazdagságától, hanem abból adódik, hogy nem merül ki, nem oldódik fel az irányzatokban. Műveiben megnyilvánuló világ olyannyira önálló, hogy saját története, saját képlete van. Szó- (illetve betű és szám) szerint: H2L.Radetzky Zoltán
Archív
Hegedűs 2 László műveinek intellektuális telítettsége, letisztult formanyelve egyaránt jellemzi mind a fotó és film, mind pedig a képzőművészeti alkotásait. Munkáit nem lehet irányzatokba foglalni. Használja ugyan a kortárs formanyelvet, sok nyelven perfekt, mégis közérthető módon vezeti a befogadót olyan mélységekig, ahol valami tényleg eredeti egyáltalán megmutatható. Hegedűs 2 László műveinek intellektuális telítettsége, letisztult formanyelve egyaránt jellemzi mind a fotó és film, mind pedig a képzőművészeti alkotásait. Munkáit nem lehet irányzatokba foglalni. Használja ugyan a kortárs formanyelvet, sok nyelven perfekt, mégis közérthető módon vezeti a befogadót olyan mélységekig, ahol valami tényleg eredeti egyáltalán megmutatható. Az, hogy művészete lényegét tekintve kategórizálhatatlan, nem egyszerűen a megformálás módjának, médiumának gazdagságától, hanem abból adódik, hogy nem merül ki, nem oldódik fel az irányzatokban. Műveiben megnyilvánuló világ olyannyira önálló, hogy saját története, saját képlete van. Szó- (illetve betű és szám) szerint: H2L.Radetzky Zoltán
Archív
Hegedűs 2 László műveinek intellektuális telítettsége, letisztult formanyelve egyaránt jellemzi mind a fotó és film, mind pedig a képzőművészeti alkotásait. Munkáit nem lehet irányzatokba foglalni. Használja ugyan a kortárs formanyelvet, sok nyelven perfekt, mégis közérthető módon vezeti a befogadót olyan mélységekig, ahol valami tényleg eredeti egyáltalán megmutatható. Hegedűs 2 László műveinek intellektuális telítettsége, letisztult formanyelve egyaránt jellemzi mind a fotó és film, mind pedig a képzőművészeti alkotásait. Munkáit nem lehet irányzatokba foglalni. Használja ugyan a kortárs formanyelvet, sok nyelven perfekt, mégis közérthető módon vezeti a befogadót olyan mélységekig, ahol valami tényleg eredeti egyáltalán megmutatható. Az, hogy művészete lényegét tekintve kategórizálhatatlan, nem egyszerűen a megformálás módjának, médiumának gazdagságától, hanem abból adódik, hogy nem merül ki, nem oldódik fel az irányzatokban. Műveiben megnyilvánuló világ olyannyira önálló, hogy saját története, saját képlete van. Szó- (illetve betű és szám) szerint: H2L.Radetzky Zoltán
Archív
Hegedűs 2 László műveinek intellektuális telítettsége, letisztult formanyelve egyaránt jellemzi mind a fotó és film, mind pedig a képzőművészeti alkotásait. Munkáit nem lehet irányzatokba foglalni. Használja ugyan a kortárs formanyelvet, sok nyelven perfekt, mégis közérthető módon vezeti a befogadót olyan mélységekig, ahol valami tényleg eredeti egyáltalán megmutatható. Hegedűs 2 László műveinek intellektuális telítettsége, letisztult formanyelve egyaránt jellemzi mind a fotó és film, mind pedig a képzőművészeti alkotásait. Munkáit nem lehet irányzatokba foglalni. Használja ugyan a kortárs formanyelvet, sok nyelven perfekt, mégis közérthető módon vezeti a befogadót olyan mélységekig, ahol valami tényleg eredeti egyáltalán megmutatható. Az, hogy művészete lényegét tekintve kategórizálhatatlan, nem egyszerűen a megformálás módjának, médiumának gazdagságától, hanem abból adódik, hogy nem merül ki, nem oldódik fel az irányzatokban. Műveiben megnyilvánuló világ olyannyira önálló, hogy saját története, saját képlete van. Szó- (illetve betű és szám) szerint: H2L.Radetzky Zoltán
Archív
Hegedűs 2 László műveinek intellektuális telítettsége, letisztult formanyelve egyaránt jellemzi mind a fotó és film, mind pedig a képzőművészeti alkotásait. Munkáit nem lehet irányzatokba foglalni. Használja ugyan a kortárs formanyelvet, sok nyelven perfekt, mégis közérthető módon vezeti a befogadót olyan mélységekig, ahol valami tényleg eredeti egyáltalán megmutatható. Hegedűs 2 László műveinek intellektuális telítettsége, letisztult formanyelve egyaránt jellemzi mind a fotó és film, mind pedig a képzőművészeti alkotásait. Munkáit nem lehet irányzatokba foglalni. Használja ugyan a kortárs formanyelvet, sok nyelven perfekt, mégis közérthető módon vezeti a befogadót olyan mélységekig, ahol valami tényleg eredeti egyáltalán megmutatható. Az, hogy művészete lényegét tekintve kategórizálhatatlan, nem egyszerűen a megformálás módjának, médiumának gazdagságától, hanem abból adódik, hogy nem merül ki, nem oldódik fel az irányzatokban. Műveiben megnyilvánuló világ olyannyira önálló, hogy saját története, saját képlete van. Szó- (illetve betű és szám) szerint: H2L.Radetzky Zoltán
Archív
Hegedűs 2 László műveinek intellektuális telítettsége, letisztult formanyelve egyaránt jellemzi mind a fotó és film, mind pedig a képzőművészeti alkotásait. Munkáit nem lehet irányzatokba foglalni. Használja ugyan a kortárs formanyelvet, sok nyelven perfekt, mégis közérthető módon vezeti a befogadót olyan mélységekig, ahol valami tényleg eredeti egyáltalán megmutatható. Hegedűs 2 László műveinek intellektuális telítettsége, letisztult formanyelve egyaránt jellemzi mind a fotó és film, mind pedig a képzőművészeti alkotásait. Munkáit nem lehet irányzatokba foglalni. Használja ugyan a kortárs formanyelvet, sok nyelven perfekt, mégis közérthető módon vezeti a befogadót olyan mélységekig, ahol valami tényleg eredeti egyáltalán megmutatható. Az, hogy művészete lényegét tekintve kategórizálhatatlan, nem egyszerűen a megformálás módjának, médiumának gazdagságától, hanem abból adódik, hogy nem merül ki, nem oldódik fel az irányzatokban. Műveiben megnyilvánuló világ olyannyira önálló, hogy saját története, saját képlete van. Szó- (illetve betű és szám) szerint: H2L.Radetzky Zoltán
Archív
Hegedűs 2 László műveinek intellektuális telítettsége, letisztult formanyelve egyaránt jellemzi mind a fotó és film, mind pedig a képzőművészeti alkotásait. Munkáit nem lehet irányzatokba foglalni. Használja ugyan a kortárs formanyelvet, sok nyelven perfekt, mégis közérthető módon vezeti a befogadót olyan mélységekig, ahol valami tényleg eredeti egyáltalán megmutatható. Hegedűs 2 László műveinek intellektuális telítettsége, letisztult formanyelve egyaránt jellemzi mind a fotó és film, mind pedig a képzőművészeti alkotásait. Munkáit nem lehet irányzatokba foglalni. Használja ugyan a kortárs formanyelvet, sok nyelven perfekt, mégis közérthető módon vezeti a befogadót olyan mélységekig, ahol valami tényleg eredeti egyáltalán megmutatható. Az, hogy művészete lényegét tekintve kategórizálhatatlan, nem egyszerűen a megformálás módjának, médiumának gazdagságától, hanem abból adódik, hogy nem merül ki, nem oldódik fel az irányzatokban. Műveiben megnyilvánuló világ olyannyira önálló, hogy saját története, saját képlete van. Szó- (illetve betű és szám) szerint: H2L.Radetzky Zoltán
