Azok a publikus események, amelyekben ezt az alkotói profilt megjelölték, de nem ő a publikáló Persona.
Kurátori tárlatvezetés a Kertész/Kópiák fotókiállításban Fisli Évával 2024.07.24. 17:00 Fedezzék fel André Kertész első műalkotásait Fisli Éva kurátori tárlatvezetésén. A Kertész/Kópiák című tárlat a világhírű fotográfus születése 130. évfordulóját ünnepli. Ismerkedjenek meg Kertész munkásságának korai éveivel és egy nagyvilágra éhes fiatalemberrel. Találkozópont: MNM jegypénztár Jegyár: 1.500 Ft/fő A kiállításról: 2021-ben 1163 fotó érkezett New Yorkból Budapestre. Ezek zöme André Kertész kivándorlása előtt készült. A korai képek bepillantást engednek a majdani művész családi viszonyainak, tapasztalatainak koordinátarendszerébe. Milyen terek, milyen emberi és szakmai kapcsolatok formálták az ifjú Kertészt? Mire és miért használhatta a kamerát? Hogyan mozdult ki a rá váró életlehetőségek közül, és hogyan változtatta meg érzékelésének határait a háború, a természetben töltött idő, végül a fényképezés? Kiállításunkban ezekre a kérdésekre keressük a választ, amikor a fiatal André Kertész nyomába szegődünk, és 1925 előtt készített vintázskópiáiból válogatunk. A kiállítás kurátora: Fisli Éva, történész https://www.facebook.com/events/1004214374731926/
Fisli Éva történész-muzeológus tárlatvezetése az Ergy Landau, Budapest – Párizs, 1896 – 1967 című kiállításon 2023. április 27., csütörtök, 18.00 A Landau-kiállítás felső emeletének egyik termében látható néhány kép a fotográfusnő kínai utazásáról. A vezetés fókuszában ennek az útnak az útibeszámolója áll. „A kötet, mely most egy vitrin mélyén fekszik, Ergy Landau 1954. őszi kínai látogatásakor készült felvételein és Pierre Gascar francia író szövegén alapul. A magyar származású fotográfusnő és a Goncourt-díjas szerző egyaránt tagja volt annak a 28 fős francia delegációnak, mely hivatalos meghívásra az ötödik születésnapját ünneplő Kínai Népköztársaságba utazhatott. A különféle foglalkozású és világnézetű meghívottak 45 nap alatt több mint hatezer kilométert tettek meg a hatalmas országban; bejárták egész Kelet-Kínát, Pekingtől Tien-Csinig, majd az egykori Mandzsúrián, azaz Északkelet-Kínán át újra Pekingig utaztak, hogy aztán Sanghajon, Kantonon és Hankun át ismét visszatérjenek a fővárosba. A látogatásukat követő évben Landau és Gascar együttműködéséből született A mai Kína (Aujourd’hui la Chine) című, Claude Roy előszavával, Lausanne-ban kiadott, gondosan szerkesztett kötet, amelyben a fényképek, a tipográfia és a szöveg kölcsönösen kiegészítik egymást. Hogyan illeszkedett a Kínáról szóló egykorú francia utazási irodalomba ez a könyv? Hogyan és mit láthatott Kínában egy magyar-francia fotográfusnő 1954-ben? Miről vallottak egy 10 évvel ezelőtti párizsi kiállításon Landau egykorú pozitívjai? Hogyan tekinthetünk rájuk és a belőlük alkotott könyvre ma?“ – ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk a tárlatvezetésen. Fisli Éva történész, muzeológus, kurátor. PhD-fokozatát az ELTE és a párizsi Sciences Po közös irányítású doktori programján szerezte. 2009-től a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársa. 2012-2018 között a Magyar Fotótörténeti Társaság elnökségének tagja és a Mafot online felületeinek szerkesztője volt. 2013-ban a Robert Capa / A Játékos című életműkiállítás konceptora és társkurátora a Nemzeti Múzeumban. A Fényképtárgy és a Fotográfusnők (2020) kötetek szerkesztője, a Rosti (2021) társszerkesztője. Jelentek meg írásai a két világháború közötti sajtófotóról, Ergy Landau, Robert Capa, André Kertész és Ata Kandó munkásságáról, valamint a kurátorok szerzői jogairól és a nők múzeumi láthatóságáról. A korlátozott férőhely miatt az eseményen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a programra az adam.jeneses@maimano.hu e-mail címen lehet, a tárgy rovatba kérjük beírni: Tárlatvezetés – április 27. A résztvevők száma maximum harminc fő. A tárlatvezetésen a regisztrált látogatók a kiállításra szóló, aznap váltott kedvezményes vagy teljes árú (diák, nyugdíjas vagy felnőtt) belépőjeggyel vehetnek részt. https://www.maimano.hu/ https://www.facebook.com/events/944816696800485/
41. Magyar Sajtófotó Kiállítás – tárlatvezetés Szigeti Tamással https://capacenter.hu/esemenyek/41-magyar-sajtofoto-kiallitas-tarlatvezetes-szigeti-tamassal/ 2023. április 27-én, csütörtökön, 17:30-tól a 41. Magyar Sajtófotó Kiállításban tart tárlatvezetést Szigeti Tamás fotóriporter. A pályázatra ebben az évben 269 fotográfus 2443 pályaművel (köztük 1881 egyedi képpel és 562 sorozattal) nevezett, a beküldött fotók száma ezerrel haladta meg a tavalyit, összesen 6810 volt. A pályázat anyagából készült a 41. Magyar Sajtófotó Kiállítás. Az április 12-i megnyitó egyben díjátadó is volt, a két nagydíjast, a tizennégy kategória első három helyezettjét és a különdíjak nyerteseit ekkor köszöntték a rendezők a Tettamanti Béla által tervezett oklevekkel. A MÚOSZ Nagydíját a legkiemelkedőbb teljesítményért Huszti István (telex.hu) Szilánkok című képriportjával érdemelte ki. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által adományozott André Kertész-nagydíjat a legjobb emberközpontú dokumentarista fotográfiáért Szajki Bálint (24.hu) kapta Egészségben és betegségben című munkájáért. Az eseményen kedvezményes, 1000 forintos jeggyel lehet részt venni. https://www.facebook.com/events/253144930514840/
Nicolás Muller: Elkötelezett tekintet – Szűcs Péter tárlatvezetése https://capacenter.hu/esemenyek/szucs-peter-tarlatvezetese/ 2022. augusztus 30-án, kedden, 17.30 órától Szűcs Péter író, újságíró, fotós és világutazó tart tárlatvezetést a Nicolás Muller: Elkötelezett tekintet kiállításon. „Vajon milyennek látja az őt körülvevő világot az a fotográfus, akinek azért kell országról országra utaznia, hogy az életét mentse? Mit tud és mit akar megörökíteni azokból az országokból, ahol azért fordul meg, hogy új, biztonságos és élhető otthont találjon magának a vészkorszakban? Müller Miklós Orosházán született és Spanyolorzágban lett világhírű, már Nicolás Müller néven. Sikerét, váratlan népszerűségét talán annak is köszönhette, hogy akkor is szépnek látta a világot, amikor az valójában nem volt az. Nicolás Müllert Spanyolország emelte magasba egy nehéz korszak és egy hosszú vándorút után. Spanyolországi utazásról szóló könyvbe kértek tőle illusztrációt Madridban, a munkához rá jellemző művészi igénnyel látott hozzá. Képeivel, látásmódjával szinte észrevétlenül elkezdett akkor valamit, amit ma úgy hívunk, hogy országimázs és ezzel évtizedekre, sőt, talán évszázadokra meghatározta azt, hogy mit gondol, mit érez a világ, ha meghallja azt a szót, hogy Spanyolország. Spanyolország hálás a képekért és az életműért, mi pedig hálásak lehetünk azért, hogy Magyarország André Kertész, Moholy-Nagy László, Martin Munkácsi, Besnyő Éva, Brassaï, Maár Mariann vagy Robert Capa mellett egy Nicolás Müller nevű fotográfust is adott a világnak. Mindegyikükre méltán lehetünk büszkék itthon is. Nicolás Müller vagyis Müller Miklós utazásának, egy páratlan életműnek a felfedezésére hívom az érdeklődőket augusztus 30-án este fél hatkor a Capa Központba, hogy Orosházától Spanyolországig utazva megértsük és megismerjük annak az embernek a világát, akinek az otthonától távol kellett újraalkotnia önmagát.” Szűcs Péter író, újságíró, fotós és világutazó Időpont: 2022. augusztus 30., kedd, 17.30 óra Helyszín: Capa Központ Az eseményen 1000 Ft-os jeggyel lehet részt venni. *** Nicolás Muller: Elkötelezett tekintet https://capacenter.hu/kiallitasok/nicolas-muller-elkotelezett-tekintet/ A kiállítás egy egész életen át tartó utazás tájait jeleníti meg, országokat, ahol Nicolás Muller élt. A tárlatot százhuszonhat, többségében kiadatlan kép alkotja, amelyek az 1934 és 1967 közötti időszakban készültek, és amelyeket a Cervantes Intézet és a Spanyol Kulturális Minisztérium megbízásából kifejezetten erre az alkalomra készültek. https://www.facebook.com/events/420963666677795/
beszélgetés | kertmozi | CSIZEK GABRIELLA | ROBERT CAPA | Felsőörsi Fotóudvar | Garten Balaton Robert Capa: A tetten ért halál Beszélgetés és könyvbemutató Csizek Gabriellával, a Capa Központ kurátorával Az est során Csizek Gabriella, a Robert Capa, a tudósító című kiállítás kurátora avatja be a jelenlévőket Robert Capa életművébe, izgalmas életének különleges eseményei és munkásságának mérföldkövei ismertetésén keresztül. Szó lesz többek között a spanyol polgárháborút bemutató, André Kertész szerkesztésében megjelent A tetten ért halál című könyvről, amely Robert Capa, Gerda Taro és David „Chim” Seymour képeit is tartalmazza. Az új reprint kiadás egy fotótörténeti ritkaság, az 1938-as kötet pontos mása, az eredeti papírképek és negatívok felhasználásával új másolatok készültek hozzá, és kiegészült egy történeti igényű esszével. A könyv a Park Kiadó gondozásában, a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ szakmai támogatásával jött létre. Időpont: 2022.08.13., szombat, 19:00 Helyszín: 8227 Felsőörs, Szabadság tér 5., Civil Ház + Kertmozi Közel Capához (magyar dokumentumfilm, 52 perc, 2014) Hogyan lehet egy olyan emberről filmet készíteni, akinek hatalmas legendáriuma van, és minden irányból ellentétes véleményeket, meggyőződéseket hallani róla? Kékesi Attila dokumentumfilmje erre az ellentmondásra próbál választ találni. A néző közeli barátok visszaemlékezései alapján alkothat képet Robert Capáról, a világhírű magyar származású fotóművészről. A készítők arra törekedtek, hogy a film segítségével közel kerüljünk a legendás fotóshoz, ezért is választották a Közel Capához címet. Bevezetőt mond Csizek Gabriella, a Capa Központ kurátora. Időpont: 2022.08.13., szombat, 20:00 Helyszín: 8227 Felsőörs, Szabadság tér 5., Civil Ház • • • A Felsőörsi Fotóudvar nyitvatartása: 2022. augusztus 5–14. mindennap 17:00–22:00 Helyszín: 8227 Felsőörs, Szabadság tér 5., Civil Ház A Felsőörsi Fotóudvar programjaira a belépés ingyenes. Együttműködő partner: Felsőörs Község Önkormányzata Kurátor: Mucsi Emese (Capa Központ) • • • Az esemény a Garten Balaton kortárs művészeti fesztivál programsorozatának része, mely augusztus 5. és 14. között zajlik Lovason, Felsőörsön, Csopakon és Alsóörsön. • • • A Garten Balaton 2022. évi eseménysorozata a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa kiemelt régiós projektje, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával és a Nagy Gyula Művészeti Alapítvánnyal együttműködésben valósul meg. Szakmai partner: Capa Központ • • • www.capacenter.hu www.gartenbalaton.com https://www.facebook.com/events/3197942380469023/
A részvétel ingyenes, de kérjük regisztrálj itt: https://forms.gle/Xschw169kg6B4qET9 Az emberek és szűkebb környezetük dokumentálása Déri Miklós fotóművész több képsorozatában szociálpszichológiai mélységű ábrázolásokat eredményezett. Kisközösségek, vagy más módon összefüggő csoportok tagjait fényképezi leggyakrabban saját környezetükben, a fotóknak pedig minden apró részlete történetek sorát bontja ki a rajta szereplőkről, egymással való kapcsolatukról, és a közegükkel kialakult viszonyukról. A budapesti Rákóczi téri Vásárcsarnok árusairól, vagy az újpesti mesterekről készített sorozata sokak által ismert. Idén a Balaton-felvidék lakosaival is dolgozott hasonló technika segítségével, így jött létre a „Bebírók” kiállítás, amelyet a Bánya Kultháló bázison láthat a közönség július 28-tól. Ezt a munkamódszert és az ehhez szükséges fotográfiai szemléletet osztja meg Déri Miklós a workshop résztvevőivel. Déri képeivel már számos hazai és nemzetközi kiállításon találkozhattunk. Munkásságát 2016-ban André Kertész-nagydíjjal jutalmazták. #kulthalo #VEB2023 #banya #salfold Déri Miklós photographer teaches photography of communities in Bánya Kultháló bázis. Déri's pictures are known not only from the press but many Hungarian and international exhibitions. He won André Kertész Award in 2016. In this workshop he is sharing his method and attitude of working with small communities which is recognizable on his series about the Rákóczi square Market Hall or craftmen of Újpest shops. He created a serie for an exhibition using this concept focused Káli-medence residents this summer, which opens in Bánya on 28th July and available during August. https://www.facebook.com/events/802658687808380/
A tárgyaknak, éppúgy, mint az embereknek, életútjuk van: létrejönnek, vannak, működnek, hatnak, romlanak, átalakulnak, végül valamikor elpusztulnak. De olykor gyűjteménybe kerülnek. Amikor a tárgygyűjtők – emberek vagy múzeumok – gyűjteménybe emelnek egy tárgyat, átírják az életútját. Attól kezdve önmagán túl mást is jelent. A gyűjtemény része. Hogyan alakul egy gyűjtemény? Hogyan formálódik azáltal, hogy mikor, milyen tárgy kerül bele vagy kerül ki belőle? Hogyan tükröződik egy gyűjteményben adott korszak véleménye saját múltjáról és saját jelenéről? Történész, művészettörténész, régész muzeológusok ezeket a kérdéseket feszegetik a Múzeumok Éjszakáján a Nemzeti Múzeum gyűjteményeiről tartott előadásaikban. Az előadás-staféta résztvevői: Egy antik félisten a hideg északon: avagy mi köze lehetett az avaroknak Héraklészhez? Szenthe Gergely (16:30 – 16:50) "...És ez Bilikumot barátom el ne roncs" - Mátyás király tárgyi öröksége / emlékezete a kora újkori Magyarországon Pető Zsuzsa (17.00-17.20) Hagyaték és hagyomány az újkőkorban Füzesi András (17.30-1750) Búcsú Zrínyi Ilonától Serfőző Szabolcs (18.00-18.20) Az élő emlékezet gyűjteménye Kuti Klára (18.30-18.50) Gyűjteni fejben, papíron, polcon ‒ listák, inventáriumok, katalógusok Kiss Erika (19.00-19.20) A kollázs mint műfaj és emlékezés: André Kertész újravágott ifjúsága Fisli Éva (19.30-19.50) A Bogomér-csat. Bogomér ispán fiainak pecsétnyomója Orgona Angelika (20.00-20.20) !!! A 20 perces előadásokra ezen a linken kell regisztrálni: https://mnm.hu/hu/webform/eloadasok-muzeumok-ejszakajan-0 Az előadások részletei: https://mnm.hu/hu/esemenyek/muzeumi-elet/muzeumok-ejszakaja-magyar-nemzeti-muzeumban-ujragombolt-hagyomanyok A Múzeumok Éjszakája egyéb programjai: www.muzej.hu #MúzeumokÉjszakája #MúzÉj @nemzetimuzeum https://www.facebook.com/events/752330475945893/
Bácsi Róbert László fotográfus 2013-tól követi nyomon a nomád módon élő szörfösöket Dél-Franciaországtól a portugál partokig, sokszor heteket eltöltve közöttük. A szörfös közösség számára ez nem csak egy sport, hanem életstílus. A természet erejével dacolva nem rettennek vissza semmilyen akadálytól. Az óceán hullámai hihetetlen erővel magasodnak föléjük és ők mégis, nap mint nap belevetik magukat rettenthetetlenül, sokszor megküzdve az elemekkel. Magáról: Főképp a dokumentarista fotográfia érdekel, illetve a portré– és a társadalomábrázolás áll legközelebb hozzám. Szívesen fényképezem különböző országok kultúráját, az ott élő emberek életét, ezért igyekszem sokat utazni, hogy újabb és újabb riportokat tudjak készíteni. Így a fotózás és az utazás az évek alatt teljesen összekapcsolódott számomra. Évekkel ezelőtt jártam Észak Indiában, a Himalájában. Az ottani buddhizmust fényképeztem, így nagyon közel kerültem az emberekhez és a vallásukhoz. Hat éve elkezdtem egy nagyobb fotósorozatot Hegyi-Karabah tartományról és Trasznyisztriáról. Célom, hogy még több autonóm területre eljussak és fényképezni tudjam az ottani életet és a nehézségeket, amelyekkel az embereknek szembe kell nézniük. 2013-ban kezdtem el fényképezni a Kövesd a napot című szörfös sorozatomat amit 2019-ben tudtam folytatni egy ösztöndíj segítségével. 2010-ben két kollégámmal létrehoztuk a Pictorial Collective fotográfusokból álló csoportot. Számos díjat nyertem, André Kertész nagydíjat, Munkácsi Márton díjat, 2008-ban Junior Príma Díjjal tüntettek ki. Ezen kívűl több sajtófotó díjat kaptam. 2021-ben Capa ösztöndíjas lettem.
Fókusz és Távolság: Bődey János – Beszélgetés képekkel Beszélgetőtárs: Topor Tünde https://capacenter.hu/esemenyek/fokusz-es-tavolsag-bodey-janos/ Időpont: 2022. május 10., kedd, 17.30 óra Helyszín: Capa Központ, Stúdió Az eseményen való részvétel ingyenes. Vendég: Bődey János fotográfus Bődey János (sz. 1977, Zalaegerszeg) a Külkereskedelemi Főiskolán, majd a Közgazdaságtudományi Egyetem Társadalomtudományi karának szociálpolitika szakán szerzett diplomát. Az egyetem befejezése után 2000-től 2013-ig vállalati menedzserként, közép- és felsővezetői beosztásban dolgozott. 2000 és 2002 között mellékállásban az Esély Családsegítő Szolgálat külsős szociális munkatársa volt. A fotózást autodidakta módon tanulta. 2013-tól 2020 augusztusáig az Index.hu fotóriportereként dolgozott, ahonnan a szerkesztőség felállásával távozott. 2020 szeptemberétől a Telex.hu fotóriportere. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége által szervezett fotóriporter képzés óraadója, valamint a Krea Design Iskola fotográfus szakának tanára. 2013 és 2021 között a Magyar Sajtófotó pályázaton tíz díjban részesült. 2019-ben a Ha nekünk mennünk kell, Niki is követni fog minket, 2022-ben pedig az Anya éljen, ezt az egy ajándékot kérték karácsonyra című képsorozata elnyerte a legjobb emberközpontú pályaműnek járó André Kertész Nagydíjat a Magyar Sajtófotó Pályázaton. Elsősorban dokumentarista fotográfiával foglalkozik, ezen belül is társadalmi kérdések, feszültségek, marginális szubkultúrák érdeklik. Emellett szívesen választ amatőr sporttal foglalkozó témákat, amelyek nem elsősorban a sportra, hanem az azt körülvevő emberi környezetre koncentrálnak. *** A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ beszélgetéssorozatának keretében a mai középnemzedékhez tartozó magyar fotósok munkásságáról, életviteléről, ars poeticájáról tudhatunk meg tényeket és titkokat. Olyan sikeres alkotókat kérdezünk, akik számos kiállítást, hazai és külföldi elismerést, bizonyos esetekben oktatói gyakorlatot tudhatnak magukénak. A gyerekkortól indulunk, beszélünk a kezdeti motivációkról, nagy témákról, szakmai dilemmákról, kedvencekről, kudarcokról, sikerekről, végül pedig a fókusz a jelenlegi tevékenységre és a jövőbeli tervekre irányul. A szavakat képek kísérik és fordítva. https://www.facebook.com/events/1077690192786567/
Április 21-én (csütörtökön) 18 órától a Bácsi Róbert László fotóművész vetítettképes előadására kerül sor könyvtárunkban. A szentendrei fotós főként dokumentarista fotográfiával, illetve portré- és társadalomábrázolással foglalkozik. Számos díj nyertese, André Kertész-nagydíjas, Munkácsi Márton-díjas, 2008-ban Junior Príma Díjjal tüntették ki, háromszor nyerte el a Pécsi József Fotóművészeti Ösztöndíjat. Ezen kívül több Sajtófotó díjat kapott, 2020-ban Capa-ösztöndíjas lett. A szabadság gesztusai címmel egyéni kiállítása volt Szentendrén a Vajda Lajos Múzeumban a PhotoLab első rendezvényeként. A kiállításon öt hosszútávú fotóprojektjét láthattuk, melyek mind a szabadsághoz köthetők. Hegyi-Karabahban élők harca, a Nyugat-Európában vándorló szörfösök és a Balatonfelvidéken élő család lemondásokkal teli társadalmon kívülisége, a szentendrei művészek és a Radnóti Színház színészeinek művészetben megélt szabadsága. Az április 21-ei előadáson a kiállítás képeit és az azokhoz tartozó történeteket ismerhetjük meg. Szeretettel várjuk a fotográfia és a világ iránt érdeklődőket! https://www.facebook.com/events/1025874968306006/
Válogatás a Szigetbecse Község Önkormányzatának gyűjteményéből. A magyar származású André Kertész a világ egyik legismertebb fotóművésze. Fotói a képzőművészet körébe tartozó autonóm műalkotások, természetesek, tiszták, egyszerűségükben erőteljesek és tökéletesek. Életművét két földrészhez – Európa, Amerika – és három országhoz – Magyarország, Franciaország és az Egyesült Államok – kötődően hozta létre. Az itt kiállításra kerülő munkák jelentős része Magyarországon készült, de jó néhány ikonikus külhoni fotó is látható lesz az eredeti nagyításokon. Jegyek: Teljes árú - 1500 Ft Diák/nyugdíjas - 1000 Ft Kiállításmegnyitó: április 7. 17:00 óra. A kiállítás a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ szakmai közreműködésével jött létre. A kiállítás kurátora: Csizek Gabriella, a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ munkatársa https://www.facebook.com/events/1659566164376759/?event_time_id=1659566211043421
Foton fórumestek IV. rész: Régiből újat- beszélgetés Barakonyi Szabolccsal és Szilágyi Róza Teklával Az FFS által szervezett fórumest-sorozat célja, hogy fiatal fotósok, illetve minden érdeklődő személyes példákon keresztül megismerkedhessen a kurátor-művész / galerista-művész együttműködések különböző formáival. Moderált beszélgetések keretén belül kérdezünk művész-kurátor és művész-galerista párosokat közös munkájukról, tapasztalataikról és a piaci reprezentációhoz való viszonyulásukról. Április 6-án rendhagyó Fórumestet tartunk. Ezen a szerdán egy könyvről, a Fortepan Masters – Kollektív fotográfia a 20. századból – Barakonyi Szabolcs válogatásában-ról fogunk beszélgetni annak ötletgazdájával, Barakonyi Szabolccsal és szerkesztőjével, Szilágyi Róza Teklával. Barakonyi Szabolcs 2003-tól az Index.hu fotósa, 2013-tól 2020-ig pedig az Index.hu fotórovat vezetője, majd 2021 eleje óta a Telex.hu állandó szerzője, cikkeinek fő témája a fotográfia. Számos fotográfiai díj birtokosa. 2006-ban Lucien Hervé- és Rodolf Hervé-díjas, 2007-ben az arles-i fotófesztiválon a Photo Folio Gallery & Review díjazottja, 2011-ben André Kertész-ösztöndíjasa, 2015-ben a Warsaw Photo Days döntőse, 2018-ba a Cortona On The Move New Visions döntőse lett. 2022-ben a Capa-nagydíj ösztöndíjasa. Jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájának hallgatója. Fő kutatási területe a bűnügyi fotóhoz kapcsolódik, emellett az archívumok természete, kortárs használata, megközelítése foglalkoztatja leginkább. Szilágyi Róza Tekla az ELTE-n szerzett művészettörténész és esztéta diplomát, majd fél évet dolgozott az isztambuli PiArtworks kortárs kereskedelmi galériában. Ezután tanulmányait a Képzőművészeti Egyetem Kortárs művészetelméleti és kurátori ismeretek mesterképzési szakán folytatta. 2012 óta publikál hazai és nemzetközi művészeti folyóiratokban és kiadványokban. A ma már inaktív Omnivore Gallery alapítója, 2017-2018-ig a Hybridart Space budapesti kortárs képzőművészeti galéria vezető kurátora, 2016 óta az Artmagazin munkatársa, jelenleg az Artmagazin Online vezető szerkesztője. Fő érdeklődési területei a digitális kultúra képzőművészetre gyakorolt hatása, a képzőművészet peremterületei, az immateriális munka, a bizonytalan kondíciók és az elméleti munkavégzés kapcsolata, valamint a privát fotográfia. Borítókép fotók: Ajpek Orsi, Hering Orsolya A program megvalósulását a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatja. https://www.facebook.com/events/381205543856878/
Korniss Péter tárlatvezetése Nicholas Nixon: Brown nővérek című kiállításán 2022.03.30. 18.00 Korniss Péter 1937. augusztus 4-én született Kolozsvárott. Eleinte Henri Cartier-Bresson és André Kertész inspirálta, majd később Leonard Freed, August Sander, Edward S. Curtis és Arnold Newman alkotásai hoztak új elemeket a gondolkodásába. Első egyéni kiállítása külföldön volt, 1972-ben Helsinkiben, a Kluuvi Gallery-ben. Magyarországon az első kiállítását 1974-ben rendezték meg a budapesti Műcsarnokban, a legutóbbit 2017-ben a Magyar Nemzeti Galériában. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas magyar fotográfus több évtizedig a Nők Lapja fotóriportereként és képszerkesztőjeként dolgozott. Munkásságának középpontjában az eltűnőben lévő erdélyi és magyarországi paraszti életmód dokumentarista ábrázolása áll. Ezúttal a híres Brown nővérek sorozatról beszél a látogatóknak, amit 12 éve tanít egyetemen a legfiatalabb fotográfus generációknak. Regisztrálni a programra a maimano@maimano.hu e-mail címen lehet, a tárgy rovatba kérjük beírni: Tárlatvezetés – március 30. A tárlatvezetésen a látogatók a kiállításra szóló belépőjeggyel vehetnek részt. A megszokott kedvezmények ezúttal is érvényesek. https://www.maimano.hu/programok/kiallitas-nicholas-nixon-a-brown-noverek https://www.facebook.com/events/349839917101604/
In 1925, photographer André Kertész (American, born Hungary, 1894–1985) arrived in Paris with little more than a camera and meager savings. Over the next three years, the young artist carved out a photographic practice that allowed him to move among the realms of amateur and professional, photojournalist and avant-garde artist, diarist and documentarian. By the end of 1928, he had achieved widespread recognition, emerging as a major figure in modern art photography alongside such figures as Man Ray and Berenice Abbott. During this three-year period, he chose to print most of his photographs on carte postale, or postcard paper. Although this choice may have initially been born of economy and convenience, he turned the popular format toward artistic ends, rigorously composing new images in the darkroom and making a new kind of photographic object. Postcards from Paris is the first exhibition to bring together Kertész’s rare carte postale prints. These now-iconic works offer new insight into his early, experimental years and reveal the importance of Paris as a vibrant meeting ground for international artists, who drew inspiration from each other to create new, modern ways of seeing and representing the world. Open: FEBRUARY 18–MAY 29, 2022 For more information visit the event's website.
Eredményhirdetés a 40. Magyar Sajtófotó Pályázaton A MÚOSZ Fotóriporterek Szakosztálya 2022. február 16-án, szerdán, 11 órakor hirdeti ki a 40. Magyar Sajtófotó Pályázat eredményeit a Magyar Újságírók Országos Szövetsége – Budapest, VI. kerület Vörösmarty u. 47/A –székházában. A MÚOSZ Nagydíját és az André Kertész-nagydíjat elnyerő fotográfus nevét csak a Magyar Sajtófotó Kiállítás ünnepélyes megnyitóján hozzuk nyilvánosságra, 2022. április 12-én. A sajtótájékoztató megkezdése után a díjazott pályaművek megtekinthetők a www.sajto-foto.hu oldalon. A sajtóanyag szövege, a díjazottak névsora és az eredményhirdetéshez kiadott képek letölthetőek lesznek. A képek publikálásakor a képaláírás kötelező eleme a szerző neve, a kép címe, a szerző munkahelye mellett: „40. Magyar Sajtófotó Pályázat”. A képek csak a pályázattal kapcsolatosan használhatók fel, minden további publikációt a szerzővel egyeztetni kell. A zsűri tagjai voltak: Szlukovényi Tamás (elnök), a Toronto/London székhelyű Archive of Modern Conflict kurátora, a Reuters volt globális fotó főszerkesztője; Joao Silva, Portugálszületésű, a Dél- afrikai Köztársaságban élő, háborús fotóriporter, a New York Times munkatársa; Donald Weber fotóriporter, a Hágai Királyi Művészeti Akadémia Photography és Society mesterprogramjának vezetője és a Leideni Egyetem PhD kandidátusa; RévészTamás fotográfus, a World Press Photo pályázat többszörös zsűritagja, a magyarországi Word Press Photo kiállítás szervezője harminc éve; Lois Lammerhuber fotográfus éskönyvkiadó, a Festival La Gacilly - Baden Photo alapító igazgatója. Sajtókapcsolatok: Bánkuti András Mail: andras.bankuti.photo@gmail.com Telefon: +36 30 951 9144
Robert Capa: A tetten ért halál https://capacenter.hu/kiallitasok/capa-kozpont-az-art-marketen-kiallitasok/ Stand: AP201 „Egész Spanyolország felett felhőtlen az égbolt” (A spanyol rádióban 1936. július 17-én elhangzó kódolt közlemény, amely után megindult Franco tábornok lázadása) „A spanyol polgárháború Robert Capa személyes és szakmai életében is fordulópontot jelentett. A milicista halála című, 1936-ban készült képe a háború szimbólumává vált, és világhírt hozott számára. Itt és ekkor vált „a világ leghíresebb háborús fotósává” és lett véglegesen Friedmann Endréből Robert Capa. Ezt a legendák övezte alakot még 1936 tavaszán teremtették meg kedvesével és alkotótársával Gerta Pohoryllevel, aki a Gerda Taro nevet vette fel. Mindketten megbízott tudósítóként vettek részt a spanyol háborús események megörökítésében és szenvedélyesen hittek képeik erejében. A sajtó folyamatosan közölte képriportjaikat, gyakran életveszélyes helyzetekben készített anyagaikat. Mialatt 1937 júliusában Capa Párizsban volt, Gerdát Brunete mellett halálra gázolta egy köztársasági harckocsi. Capát felfoghatatlan, a további életét meghatározó veszteség érte társa halálával. A következő év elején megjelenő kötet megrendítő tiszteletadás „Gerda Tarónak, aki egy évet töltött a spanyol fronton, és nem jött onnan vissza”. És emléket állít a spanyol polgárháború többi – fegyveres és civil – áldozatának is, de egyúttal tanúságtétel és mély elköteleződés is a demokrácia mellett. A fotók és az azokat kísérő szövegek a háború borzalmait mutatják meg, azt, amikor a demokratikusan megválasztott spanyol kormány védelmében a köztársasági erők összefognak, hogy leverjék a Francisco Franco tábornok vezette nacionalista felkelést. Ezt az Európában szokatlan brutalitással járó és rengeteg civil áldozatot követelő konfliktust a sajtómegjelenésekben ezek a képek is emberközelbe hozták. A könyv és az installáció egységekbe rendezett fotói történetet-történelmet mesélnek, amelynek részesei a harcoló katonák, az otthonukat vesztett családok, az egyedül maradt nők, a romok között játszó gyermekek csakúgy, mint a Barcelonába menekített szentek szobrai… Mindannyian.” (Csizek Gabriella kurátor) Az installáció Robert Capa azon képeiből készült, amelyek a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban található Mestergyűjtemény III részét alkotják és az 1938-ban megjelent Death in the Making (A tetten ért halál) című, André Kertész szerkesztésében megjelent és Gerda Tarónak ajánlott kötetben is szerepelnek. A Death in the Making című könyv 2021-ben, nyolcvanhárom évvel az első kiadás után először jelent meg magyar nyelven, reprint kiadásként, a Park Kiadó jóvoltából a Robert Capa Központ együttműködésével a Death in the Making kötet A tetten ért halál címmel. A kötet a fotótörténeti kutatásoknak köszönhetően pontosította minden fotó szerzőjét, Robert Capa és Gerda Taro mellett barátjuk és kollegájuk David „Chim” Seymour képeit is beazonosították. A kötet szöveges tartalma, Robert Capa eredeti képaláírásai, Jay Allen író előszava mellett kiegészült az International Center of Photography által gondozott Capa-archívum vezetőjének, Cynthia Youngnak történeti igényű esszéjével is. A magyarországi Robert Capa-képek gyűjteményéről A 2008-ban megvásárolt fotográfiák révén New York és Tokió mellett Budapest vált a Capa-hagyaték legfontosabb őrzőjévé. A Robert Capa életútját bemutató ún. Master’s Set III (Mestergyűjtemény III) sorozat kilencszázharminchét, a kilencvenes években készült nagyítást tartalmaz. Ezeket a fotográfiákat Cornell Capa (Robert Capa öccse), illetve Richard Whelan fotótörténész (Robert Capa monográfusa) válogatták ki 1990 és 1992 között a Capa által hátrahagyott közel hetvenezer negatív közül. Döntésük értelmében ezekről a negatívokról ebben a méretben kizárólag ez a három széria nagyítás volt és lesz készíthető. A képek a Capa aláírását utánzó szárazbélyegzőről ismerhetőek fel, amely a nagyítások alatt jobb oldalon látható. A sorozat – Cornell Capa és Richard Whelan szándéka szerint – az életművet leginkább reprezentáló képeket tartalmazza; az 1932 és 1954 közötti időszak Capa teljes munkásságát felöleli, szinte az első felvételektől az utolsóig. *** A Capa Központ másik kiállítása az idei Art Market Budapesten: TISZTASZOBA Csoportos kiállítás a FUTURES Európai Fotográfiai Platform idei magyar résztvevőinek munkáiból https://fb.me/e/25n8PUlbF *** A Capa Központ kiállításai ingyenesen megtekinthetőek: 2021. október 7.: 11:00–19:00 A Capa Központ kiállításai belépő ellenében megtekinthetőek: 2021. október 8.: 11:00–21:00, október 9., 10.: 11:00–19:00 Külső helyszín: Art Market Budapest, Bálna Budapest (1093 Budapest, Fővám tér 11–12.) *** Art Market Budapest A 2011-ben létrejött Art Market Budapest nemzetközi kortárs képzőművészeti vásár olyan egyedülálló művészeti kompozíciót mutat be Európa kulturális szempontból egyik legizgalmasabb régiójában és városában, amely kiemelten kezeli az újszerű, inspiráló művészeti tartalmakat, a jövő épp most felemelkedő sztárjait, olyan friss művészeti inspirációkra épít, amelyek épp annyira táplálkozhatnak a feltörekvő régiók – kiemelten a posztkommunista kelet-európai országok –, mint a fejlett Nyugat új, progresszív generációjának művészetéből vagy más kontinensek Európában még kevéssé felfedezett művészeti választékából. Az Art Market Budapest iránti jelentős nemzetközi érdeklődés, az eddig 5 kontinens több mint 40 országból érkezett kiállítók és az évente növekvő, 30.000 körüli látogatót számláló nemzetközi közönség egyértelművé tette, hogy a művészeti világnak és a széles közönségnek egyaránt igénye van egy ilyen különleges művészeti platformra, amely friss impulzusokkal szolgál mind az európai, mind a globális művészeti színtér számára. Jegyek: https://lisztunnep.jegy.hu/program/art-market-budapest-liszt-unnep-2021-126075/738869/?lang=hu *** A borítóképen szereplő fotó: Robert Capa: Köztársasági katonák, Santa Eulalia, aragóniai front, Spanyolország, 1936. augusztus © Robert Capa/International Center of Photography/Magnum Photos https://www.facebook.com/events/1056531378516477/
Déri Miklós fotográfus exkluzív tárlatvezetése a Kik vagyunk | Fotográfiák képzőművészekről c. kiállításon Déri Miklós (1964) A Magyar Iparművészeti Egyetemen végzett 1990-ben, fotó és alkalmazott grafikai szakirányon. Fotóriporter, képszerkesztő, tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségének és a Nemzetközi Újságíró Szövetségnek. A Magyar Narancs hetilap képszerkesztője volt a lap indulásakor. Jelenleg a Metropolitan Egyetemen a riportfotó specializáció vezetője és a Szellemkép Szabadiskola tanára. Munkásságát 2016-ban André Kertész Nagydíjjal jutalmazták. fotó: Bazánth Ivola Belépőjegy: 2500,- Ft A programon korlátozott számú látogatót tudunk fogadni. Jegyek elővételben: https://jegymester.hu/production/60501/mucsarnok-kik-vagyunk-deri-miklos-exkluziv-tarlatvezetese/6000574 További információ kérhető: mucsarnokregisztracio@gmail.com https://www.facebook.com/events/553062019300413/
In 2001 and 2017, The Museum of Modern Art in New York acquired more than 350 photographs from the collector Thomas Walther. This collection, which is now one of the pillars of MoMA’s modern collection, is presented for the first time in France in an exhibition of some 230 images. Comprising iconic works from the first half of the twentieth century, the exhibition provides a history of the European and American photographic avant-gardes. Through the works of a hundred or so photographers, from Berenice Abbott to Karl Blossfeldt, from Claude Cahun to El Lissitzky, from Edward Weston to André Kertész, this fusion of masterpieces and lesser-known images traces the history of modernity in photography. Mixing genres and approaches—architecture and urban landscapes, portraits and nudes, reportage, photomontage, experimentation, etc.—the exhibition delves deep into the artistic networks of the inter-war period, from the Bauhaus to Surrealist Paris, via Moscow and New York. In their visually radical inventiveness, these images capture perfectly the utopian spirit of those who wanted to change images in order to change the world; now we fully understand the words of the photographer and theoretician Lázló Moholy-Nagy who, a century ago, stated that «the illiterate of the future will be ignorant of the camera and the pen alike.».
Garten Balaton – Felsőörsi Fotóudvar – Érzelmeink története https://capacenter.hu/esemenyek/garten-balaton-felsoorsi-fotoudvar-erzelmeink-tortenete/ Több mint 10 kortárs alkotó és gondolkodó, 5 kiállítás, különleges esti fotóinstalláció, André Kertész könyvbemutató, kertmozi, koncertek, zenés gyerekprogramok, valamint izgalmas beszélgetések érzelmeink történetéről és ábrázolásáról Charles Darwintól a kortárs fotóművészetig a felsőörsi Civilházban és környékén. A Felsőörsi Fotóudvar programjaira a belépés ingyenes. *** Darwin Online Beavató tárlatvezetés Czigány Ákos fotográfussal Czigány Ákos fotóművész és Mucsi Emese, a Capa Központ kurátora tart tárlatvezetést a Felsőörsi Fotóudvar kiállításán. Czigány Ákos a Darwin Online nevű internetes archívum anyagából tablókat állított össze Charles Darwin könyveinek az eredeti nyomtatásban üresen hagyott, ám azóta a nyomtatott oldalak által átírt lapokat tárja elénk tablószerűen egy-egy táblaképben. A DARWIN POP-UP című kiállításon Az ember és az állat érzelmeinek kifejezése című Darwin-munka nyomdafesték nélküli oldalait felhasználó alkotását láthatjuk, amely fotótörténeti mérföldkőnek is tekinthető, mert az első olyan tudományos kiadvány, amelyben fényképek is szerepelnek illusztrációként. Az üres lapok felülete bemutatja az eredeti anyag, az akkori technológia jellemzőit és az azóta eltelt idő „lenyomát”. Időpont: 2021. augusztus 18., szerda, 18:30 Helyszín: Felsőörsi Fotóudvar (Civilház) + Darwintól a csirkeportrékig – Az érzelemkifejezés evolúciós elmélete Csányi Vilmos biológus, etológus, egyetemi tanár, valamint Szalai Dániel és Czigány Ákos fotográfusok beszélgetnek A Felsőörsi Fotóudvar központi kiállításához kapcsolódó beszélgetés Charles Darwin Az ember és az állat érzelmeinek kifejezése című munkáját értelmezi. Darwin nagy jelentőséget tulajdonított az állati viselkedésnek az evolúciós folyamatokban. Az ember és az állat érzelmeinek kifejezése című Darwin-munka nem csak az etológia egyik alapműve, de fotótörténeti mérföldkőnek is tekinthető, mert az első olyan tudományos kiadvány, amelyben fényképek is szerepelnek illusztrációként. Érzelmeink történetéről Csányi Vilmos etológus, író, egyetemi tanár, valamint Szalai Dániel és Czigány Ákos fotográfusok beszélgetnek. Időpont: 2021. augusztus 18., szerda, 20:00 Helyszín: Felsőörsi Fotóudvar (Civilház) ||| A tárlatvezetés és a beszélgetés a DARWIN POP-UP című kiállításhoz kapcsolódik, amely a Felsőörsi Fotóudvaron látható. „Darwin neve szimbolikus szerepet játszik a világ tudományos és vallásos értelmezéseinek ütközésében, ezen belül az eredet rejtélyéhez fűződő viszonyban. Az evolúció és a teremtés feszültsége a semmivel, az ürességgel szembesíti az embert. Ennek egy nézetét vagy olvasatát adják a Darwin-könyvek általam összegyűjtött üres lapjai, beleértve a képes oldalak elé védelemként befűzött, áttetsző hártyapapírokat is. Ezekből áll elő a teremtés megismerésének és alakításának egy további módozata, a műalkotás.” (Czigány Ákos) *** Belépőjegy A Felsőörsi Fotóudvar programjaira a belépés ingyenes. A Garten Balaton további programjai (Lovas) VIP kártyával rendelkező vendégek ingyenesen látogathatják. A napijegy ára 2500 forint. Fizetés a helyszínen bankkártyával valamint készpénzzel lehetséges. Jegyeket elővételben a tixa.hu felületén vásárolhatóak. A programváltozás jogát fenntartjuk. *** Borítókép: Photo of by J Landy, Office of the Librarian of Congress (detail) Reproduced by kind permission of the Syndics of Cambridge University Library https://www.facebook.com/events/211727324105398/
Érzelmeink története - Felsőörsi Fotóudvar Harmadszor kerül sor a Garten Balaton kortárs művészeti hetekre három észak-balatoni község, Lovas, Csopak és idén először Felsőörs részvételével. Felsőörsön Fotóudvar néven új helyszínnel bővül az eseménysorozat, ahol a kortárs fotográfiáé lesz a főszerep. A Capa Központ szervezésében 10 kortárs fotográfus és gondolkodó, 5 kiállítás, különleges esti fotóinstallációk, André Kertész-könyvbemutató, kertmozi, koncertek, zenés gyerekprogramok, valamint beszélgetések Charles Darwintól a kortárs fotóművészetig! A Fotóudvar idei programja az installatív köztéri fotókiállítás és a Civil házban rendezett egyéni fotótárlat köré szerveződik. Az alkotók művei az emberi érzelmekre reflektálnak, és a beszélgetések is e téma köré szerveződnek. Kiállító alkotók: Ajpek Orsolya Czigány Ákos Gerhes Gábor Szombat Éva A Felsőörsi Fotóudvar közreműködő vendégei: Csányi Vilmos etológus, író, egyetemi tanár Forgács Péter médiaművész Kincses Károly fotótörténész, muzeológus Mona Dániel zenetörténész Nemes Z. Márió esztéta Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus Pléh Csaba pszichológus, nyelvész Szalai Dániel fotográfus és a Snétberger Zenei Tehetség Központ növendékei A kiállítások és a hozzájuk kapcsolódó programok az érzelmek fotografikus ábrázolásának különböző lehetőségeit mutatják be eltérő hozzáállású alkotók, gondolkodók szemszögén keresztül. A nyári programsorozatban a fénykép többek között úgy jelenik meg, mint a tudományos vizsgálódás eszköze és konceptuális tárgy (DARWIN POP-UP; Czigány Ákos: Darwin Online); a boldogság és a boldogságkeresés zsigeri élményeket kiváltó ábrázolása (Szombat Éva: Boldogság); a szavakkal nehezen leírható, búskomor lelkiállapot poetikus érzékeltetése (Gerhes Gábor: Melankólia), valamint az empátiát előhívó fotóriporteri eszköz (Ajpek Orsolya: Érzelmi bevonódás versus objektivitás) a felsőörsi Civilház udvarán, pincéjében, termeiben és színpadán. Öröm, bánat, düh, meglepődés, félelem és undor – a hat emberi alapérzelmet az arcmimika alapján minden kultúrában felismerik. Az emóciók központi szerepet játszanak a viselkedésünkben, gondolkodásunkban, kommunikációnkban, emiatt többek között a pszichológia, a filozófia, a kultúratudomány és a művészet, azon belül a fotográfia kitüntetett területének számít a tanulmányozásuk. A téma szakértői, az érzelemkutatók mindezeket a tudományterületeket együtt vizsgálják. Egy részük Charles Darwin evolúciós teóriája alapján azt feltételezi, hogy arckifejezéseink velünk született jellemzőink. További megközelítések szerint tanulás útján rögzül belénk, hogy pontosan mit értünk meg akkor, amikor ránézünk a másikra. Az alapérzelmeink változó ideig jelennek meg rajtunk: egy pillanat alatt végigszalad a mosoly az arcunkon, ugyanakkor akár órákon át tudunk sírni lebiggyedt szájjal. Bár a másodperc tört része alatt felismerjük őket, változékony érzelmeink elmélyült tanulmányozásához szükség van a kimerevítésükre, ehhez pedig az egyik alapvető segédeszköz a fénykép. Szervező partner: Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ, Budapest; Együttműködő partner: Felsőörs Község Önkormányzata Kurátor: Mucsi Emese (Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ) Helyszín: Felsőörs, Civilház, Szabadság tér 5, 8227 Nyitvatartás: 2021. augusztus 8-18. 17.00-23.00 Belépőjegy A Felsőörsi Fotóudvar programjaira a belépés ingyenes. A Garten Balaton további programjai (Lovas) VIP kártyával rendelkező vendégek ingyenesen látogathatják. A napijegy ára 2500 forint. Fizetés a helyszínen bankkártyával valamint készpénzzel lehetséges. Jegyeket elővételben a tixa.hu felületén vásárolhatóak. A programváltozás jogát fenntartjuk. Részletes program és további információ: https://capacenter.hu/esemenyek/garten-balaton-felsoorsi-fotoudvar-erzelmeink-tortenete/ https://www.facebook.com/events/801891507172932/
"(...) Kertész sokat kapott a falutól, olvashattuk. Ez a falu pedig Kertésztől lett becses. Ha valaki ebben az országban, Európában, Japánban vagy Patagóniában hallott már valamit Kertészről, akkor hallott Szigetbecséről is. Kevés magyar kisfalu mondhatja ezt el magáról. Ennek fényében lehet sütkérezni, lehet az előnyeit élvezni, de tudhatóan kötelezettségeket is rótt és ró az itt élőkre. A törlesztési folyamat 1984-ben kezdődött. 1984. március 10-én a Budapesti Tavaszi Fesztivál díszvendégeként Magyarországra jött a fotográfus. Két nappal később ellátogatott Szigetbecsére. Ekkor írta az alábbi sorokat: „Itt vagyok a gyermekkori emlékeim legdrágább helyén és fájó szívvel gondolok arra a gyönyörű emlékekre, mik ide kötnek. André Kertész Sziget-Becse 1984. márc. 13.” (...)" - Kincses Károly kurátor Forrás
A Budapest Fotófesztivál és a Műcsarnok különleges válogatást mutat be a New York-i Howard Greenberg Gallery gyűjteményéből. Az ötödik éve megrendezett Budapest FotóFesztivál nyitókiállításán 41 fotográfus 71 felvételén a fotográfia 20. századi történetének részletgazdag képe rajzolódik ki. A kiállítás kurátorát, a diChroma Photography igazgatóját, Anne Morint a fotótörténeti archívumok iránt érdeklődése vezette a New York-i galeristához. A világhírű galéria archívumából készült személyes válogatásában a 20. századi fotográfia legjelentősebb alkotóinak kitűnő képeit láthatja a budapesti közönség, ismerős és ritkán látható felvételeket egyaránt. Az ikonikus nevek között, mint Berenice Abbott, Araki, John Heartfield, William Eggleston, Walker Evans, Allen Ginsberg, Helmut Newton vagy Man Ray, számunkra kitüntetett helyet foglalnak el a világhírű magyar származású fotográfusok, köztük André Kertész, Robert Capa és Martin Munkácsi. Önálló kiállításlátogatás A programokon való részvételhez jegyvásárlás és előzetes online regisztráció szükséges! Itt az ötödik Műtárgyak Éjszakája! A műtárgy. com a hazai műkereskedelem vezető műtárgykereső-, hirdető- és hírportálja, a Műtárgybefektetési Konferencia, valamint a Magyar művészek aukciós piaca kiadója, 2021-ben ötödik alkalommal rendezi meg nagyszabású közönségprogramját. A június 17-19. között megrendezésre kerülő háromnapos rendezvény Budapest 50 helyszínén, több mint 100 programmal várja a műtárgyak izgalmas világa iránt érdeklődő közönséget. A háromnapos fesztiválon az érdeklődők betekintést nyernek a múzeumok, műtermek, galériák és aukciósházak színfalai mögé. A workshopokon többek között a Herendi porcelánformázás és festés praktikáit, a betonszobrászatot, a sokszorosított grafikai eljárásokat magunk is kipróbálhatjuk. A szakmai előadásokon számtalan izgalmas műkereskedelmi témáról hallhatunk a szakma kiválóságaitól. Feltárulkoznak a raktárak, restaurátor és műtárgykészítő műhelyek. Ellátogatunk kortárs művészek műtermeibe, ahol lehetőségünk nyílik betekinteni a művészi alkotófolyamatokba. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén sem maradnak el az izgalmas tematikus séták és a filmvetítés sem, a gyerekeket, családokat is kreatív foglalkozásokkal várjuk. Számtalan új izgalmas helyszín és program várja a műtárgyak szerelmeseit az idei fesztiválon, a látogatók 12 féle programtípus közül szemezgethetnek. A programokon való részvételhez jegyvásárlás és előzetes online regisztráció szükséges! Szervező: A mutargy.com a hazai műkereskedelem vezető műtárgykereső-, hirdető - és hírportálja. Mikor: június 17-19. Programok: https://www.mutargyakejszakaja.hu/ Jegyvásárlás: https://www.mutargyakejszakaja.hu/jegyvásárlás , (Limitált elővét: március 30-tól), regisztráció: április 20-tól Weboldal: https://www.mutargyakejszakaja.hu/ IV. Műtárgyak Éjszakája 2020.: https://www.youtube.com/watch?v=IXARQFIpwuI The Artfluencer díjnyertes kampány: https://www.youtube.com/watch?v=Iz3CXmQFjK4&t=4s Főtámogató: MKB Private Banking Sajtókapcsolat: Csinos Gabriella: +3630-5117549, info@mutargy.com Ne maradjatok le! Az eseményt folyamatosan frissítjük a programokkal. https://www.facebook.com/events/3418174871615306/
Hagyományos, élő exkluzív tárlatvezetés Simon Márton költő, műfordítóval, a slam poetry kiemelkedő alakjával a FOTÓIKONOK - Archívumból történelem | Howard Greenberg Gallery, New York c. kiállításon. Az ötödik éve megrendezett Budapest FotóFesztivál nyitókiállításán 41 fotográfus közel 70 felvételén a fotográfia 20. századi történetének részletgazdag képe rajzolódik ki. A világhírű galéria archívumából készült személyes válogatásában a 20. századi fotográfia legjelentősebb alkotóinak kitűnő képeit láthatja a budapesti közönség, ismerős és ritkán látható felvételeket egyaránt. Az ikonikus nevek között, mint Berenice Abbott, Araki, John Heartfield, William Eggleston, Walker Evans, Allen Ginsberg, Helmut Newton vagy Man Ray, számunkra kitüntetett helyet foglalnak el a világhírű magyar származású fotográfusok, köztük André Kertész, Robert Capa és Martin Munkácsi. A Műcsarnok jelenleg csak védettségi igazolvánnyal látogatható, megértésüket köszönjük! Jegyár: 2500 Ft https://jegymester.hu/production/60476/mucsarnok-exkluziv-tarlatvezetes-simon-martonnal-a-fotoikonok-tarlaton/6000549 Jegyek korlátozott számban elérhetők, a programon 10 főt tudunk fogadni. A tárlatvezetést követő héten a program 900 Ft-os jegy megváltásával elérhető lesz online is, felvételről, kiegészítésekkel. A kiállításról: http://mucsarnok.hu/fotoikonok https://www.facebook.com/events/201132611676062/
Az ötödik éve megrendezett BUDAPEST FOTÓFESZTIVÁL 2021. március 27. és május 21. között ismét izgalmas programsorozatot állított össze bevonva Budapest múzeumait, galériáit és a nemzetközi kultúrintézeteket. Budapest nemzetközi hírű, idén több, mint 50 kiállítást és szakmai programot felvonultató eseménysorozata a hagyományokhoz híven a Műcsarnokban nyitja meg programsorozatát. A BPF 2021 különleges fotótörténeti nyitókiállítása március 27-től látható FOTÓIKONOK - Archívumból történelem | Howard Greenberg Gallery, New York címmel, melyben 41 fotográfus 71 felvételén a fotográfia 20. századi történetének részletgazdag képe rajzolódik ki. A világhírű galéria archívumából készült személyes válogatásában a 20. századi fotográfia legjelentősebb alkotóinak kitűnő képeit láthatja a budapesti közönség, ismerős és ritkán látható felvételeket egyaránt. A fesztivál számára Anne Morin, a kiállítás kurátora által összeállított tárlaton az ikonikus nevek között, mint Berenice Abbott, Araki, William Eggleston, Walker Evans, Allen Ginsberg, Helmut Newton vagy Man Ray, számunkra kitüntetett helyet foglalnak el a világhírű magyar származású fotográfusok, köztük André Kertész, Robert Capa és Martin Munkácsi. A kiállítás 2021. március 27-től június 27-ig látogatható. A Budapest FotóFesztivál 5. alkalommal nyílik meg 2021. március 26-án 19 órakor a Műcsarnokban, ezúttal virtuálisan, amely Facebook és Youtube oldalunkon lesz követhető és a Műcsarnok Youtube oldalán: https://www.youtube.com/channel/UCkkNvVaRvuvLTJYhL6vfopg https://www.facebook.com/BudapestPhotoFestival https://www.youtube.com/user/mucsarnok Az évente meghirdetett kortárs magyar fotóművészeti pályázat idén Élet/Kép címmel a magyar fotográfia közel múltjának egyik legkedveltebb műfaját mutatja be. A mindennapi élet jellemző mozzanatait, helyzeteit, pillanatait, szépségét bemutató, neves magyar alkotók munkáiból válogatott kiállítás a Kiscelli múzeumban május 20-tól július 18-ig látható. A fesztivál szintén hagyományosan megtartott, fiatal alkotókat reprezentáló Fresh Meat című kiállítása a Hybridart Space galériában a kortárs fotóművészet legifjabb generációjának munkáiból válogat. A nemzetközi kultúrintézetek ismét hazai alkotóikat hozzák el a fesztivál közönségének. A koreai, cseh, szlovák, lengyel és portugál tárlatok között, először látható Magyarországon Letizia Battaglia az olasz dokumentarizmus, fotózsurnalizmus kiemelkedő alakjának szicíliáról szóló személyes hangvételű anyaga az Olasz Kultúrintézetben, illetve a fiatal mexikói fotográfusnő María Paula Martínez Jáuregui Lorda a Mexikóban található három gleccser olvadásának problémáját feldolgozó anyaga a Red Door Galériában. A budapesti múzeumok és galériák ismét a magyar fotográfia sokszínűségét mutatják be, csakúgy, mint az idén a BPF fesztiválközpontjaként debütáló Dokubrom galéria, ahol fesztiválközponthoz híven a BPF Nights programsorozában fotóművészeti előadások és az éves portfolio review kerül megrendezésre. Reményeink szerint a kiállításokat 2021-ben már nemcsak az online térben, de a valóságban, személyes jelenlétben tudjuk perezentálini a budapeti közönségnek, ezzel is a friss tavaszi szellőt, a megújulást, a felszabadultság érzését elhozva a fotográfia művészete által. Karácsony Gergely, Budapest főpolgármesterének köszöntő szavait idézve: “A fénykép hatalma abban rejlik, hogy lehetővé teszi olyan pillanatok tüzetes vizsgálatát, amelyeket az idő sodrása rögtön elmosna. Vizsgáljuk meg tüzetesen a múlt lenyomatait, élvezzük a művek befogadását és köszöntsük együtt a fotográfia ünnepét!” KIÁLLÍTÁSOK, SZAKMAI ÉS KÖZÖNSÉGPROGRAMOK, ELŐADÁSOK, TÁRLATVEZETÉSEK. BPF2021, VÁRJUK ÖNÖKET SZERETETTEL! Mucsy Szilvia fotográfus, a fesztivál igazgatója Somosi Rita művészettörténész, a fesztivál kurátora Szarka Klára fotótörténész, a fesztivál kurátora Kocsány Kornél sajtó és program koordinátor https://www.facebook.com/events/748799692322291/
***Please scroll down for the English version*** Review of Hungarian Photography – Kiadványbemutató beszélgetés https://capacenter.hu/esemenyek/hungarian-photo-review-kiadvanybemutato-beszelgetes/ A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ és a Fotóművészet magazin Review of Hungarian Photography című angol nyelvű kiadványának célja, hogy szélesebb körben, a nemzetközi közönség számára is ismertté tegye a Magyarországon dolgozó fotográfusok és fotós szakírók munkáit. Időpont: 2020. október 23., péntek, 14 óra Helyszín: Art Market Budapest, Millenáris „B” épület (16 Kis Rókus Street, 1024 Budapest), a Capa Központ standja (G604) mellett Az eseményen az Art Market Budapestre érvényes belépővel lehet részt venni. A Review of Hungarian Photography Issue No. 1. kiadványt bemutató beszélgetés résztvevői: Gellér Judit kurátor, Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ szerkesztő, Review of Hungarian Photography Mucsi Emese kurátor, Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ szerkesztő, Review of Hungarian Photography Ősz Gábor fotográfus Surányi Mihály főszerkesztő, Fotóművészet szerkesztő, Review of Hungarian Photography „A Capa Központ szerkesztői csapatának (Csizek Gabriella, Gáspár Balázs, Gellér Judit, Mucsi Emese) és a Fotóművészet főszerkesztőjének (Surányi Mihály) válogatásában megjelenő Review of Hungarian Photography folyóirat első száma cikkeinek, interjúinak és tanulmányainak kiválasztásakor az volt a célunk, hogy a magyar fotográfia sokszínűsége és sokrétűsége szélesebb körben is megismerhetővé váljon. Fontos szempont volt, hogy a nemzetközi színtéren már ismertebb alkotókról újonnan felfedett tények és történetek jelenjenek meg, mint például André Kertész naplórészletei, a Pécsi Műhely vagy a Munka-kör fotócsoportjának tevékenysége. Kortárs alkotók – többek között Benkő Imre, Korniss Péter, Kudász Gábor Arion, Ősz Gábor, Szabó Dezső, Telek Balázs – és feltörekvő, fiatal művészek munkáinak bemutatása, műgyűjtőkkel, vagy épp a Fortepan online fotógyűjtemény alapítójával készített interjúk, kiállításkritikák és beszámolók az egyetemi diplomavédésekről egyaránt szerepelnek a válogatott cikkek között. Bízunk abban, hogy ezekben a tanulmányokban is megmutatkozik a magyar fotográfia kiváló múltja és izgalmas jelene, az olvasók pedig nem csupán hasznos tudás birtokába kerülhetnek, de érdekes és egyben élvezetes olvasmányokhoz is jutnak.” (Gellér Judit) // Review of Hungarian Photography – Publication Launch Talk The English-language publication Review of Hungarian Photography of the Robert Capa Contemporary Photography Center and the Fotóművészet Magazin aims to make the works of photographers and photographic professionals working in Hungary known to a wider international audience. Date: Friday, October 23, 2020, 2pm Loaction: Art Market Budapest, Millenáris „B” building (1024 Budapest, Kis Rókus u. 16.), next to the booth of Capa Center (G604) Entrance with a valid ticket to Art Market Budapest. Participants of the Review of Hungarian Photography Issue No. 1. launch talk: Gellér Judit curator, Robert Capa Contemporary Photography Center editor, Review of Hungarian Photography Mucsi Emese curator, Robert Capa Contemporary Photography Center editor, Review of Hungarian Photography Ősz Gábor photographer Surányi Mihály editor-in-chief, Fotóművészet editor, Review of Hungarian Photography “When selecting the articles, interviews, and studies to be included in the first issue of the Review of Hungarian Photography magazine, published under the auspices of the editorial team of the Capa Központ {Capa Centre} (Gabriella Csizek, Balázs Gáspár, Judit Gellér, and Emese Mucsi) and the head editor of the Fotóművészet {Art of Photography} magazine (Mihály Surányi), our goal was to allow a wider audience to familiarise themselves with the diversity and variety of photography in Hungary. It was an important criterion to present newly discovered facts and stories about artists who already enjoy a certain degree of recognition on the international stage, such as the excerpts from the diary of André Kertész as well as the pursuits of the photography groups ‘Pécsi Műhely’ {Workshop of Pécs} and ‘Munka-kör’ {Work-Group}. Writings discussing the works of contemporary creators, Imre Benkő, Péter Korniss, Arion Gábor Kudász, Gábor Ősz, Dezső Szabó, and Balázs Telek, among others, as well as of aspiring young artists, interviews made with art collectors or the founder of the Fortepan online photography collection, criticisms of exhibitions, and reports on diploma thesis defences can all be found among these curated articles. We trust that the excellent past and exciting present of Hungarian photography are accurately reflected in these studies, and the readers not only acquire valuable knowledge but also enjoy reading this interesting material.” (Judit Gellér) https://www.facebook.com/events/2671112689785063/
A Robert Doisneau: Párizstól Palm Springsig című kiállításon Pfisztner Gábor esztéta tart tárlatvezetést az érdeklődőknek. A programon résztvevők a világhírű francia fotós képeit egy különleges szemléletmód felől közelítve ismerhetik meg, betekintést nyerve az adott korszak társadalmi és művészeti kontextusába is. A 143 fotográfiából álló kiállítást Robert Doisneau lányai, Francine Deroudille és Anette Doisneau válogatták ki a hatalmas, 450 000 negatívból álló életműből, amelyet apjuk több mint 60 év alatt, 1932 és 1984 között alkotott. Doisneau-t – akinek munkásságára André Kertész és Brassaï is nagy hatással volt – fotográfiai stílusa, képeinek érzelmi telítettsége és humora miatt az utcai fényképezés „költőjének” is szokták nevezni. Párizs és a város lakói voltak képeinek legfőbb inspirációi, emberközpontú, szubjektív látásmódja miatt a humanista fotográfia képviselői közé soroljuk. Leghíresebb képeinek egyike A csók a városháza előtt – melyet 1950 júniusában hozott le elsőként a Life magazin –, Párizs ikonikus fényképévé vált. https://maimano.hu/programok/kiallitas-robert-doisneau-parizstol-palm-springsig Max. létszám: 20 fő Regisztráció: Az esemény Budapest Art Week karszalaggal látogatható. https://www.bpartweek.hu/ https://www.facebook.com/events/398758901111185/
A Robert Doisneau: Párizstól Palm Springsig című kiállításon Kopeczky Róna művészettörténész, kurátor kalauzolja végig az érdeklődőket. A 143 fotográfiából álló kiállítást Robert Doisneau lányai, Francine Deroudille és Anette Doisneau válogatták ki a hatalmas, 450 000 negatívból álló életműből, amelyet apjuk több mint 60 év alatt, 1932 és 1984 között alkotott. Doisneau-t – akinek munkásságára André Kertész és Brassaï is nagy hatással volt – fotográfiai stílusa, képeinek érzelmi telítettsége és humora miatt az utcai fényképezés „költőjének” is szokták nevezni. Párizs és a város lakói voltak képeinek legfőbb inspirációi, emberközpontú, szubjektív látásmódja miatt a humanista fotográfia képviselői közé soroljuk. Leghíresebb képeinek egyike A csók a városháza előtt – melyet 1950 júniusában hozott le elsőként a Life magazin –, Párizs ikonikus fényképévé vált. https://maimano.hu/programok/kiallitas-robert-doisneau-parizstol-palm-springsig Max. létszám: 20 fő Regisztráció: Az esemény Budapest Art Week karszalaggal látogatható. https://www.bpartweek.hu/ https://www.facebook.com/events/953425555124122/
#kortársmagyarfotográfia A magyar fotográfiának két nagyszerű intézménye is van, ráadásul mindkettő Budapest szívében található: egyik a Mai Manó Ház, másik a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ. Ezenkívül színvonalas szakfolyóiratok is tárgyalják műfaját, beszámolva alkotóik hazai és külföldi sikereiről, és nem utolsó sorban hagyományáról, mely évtizedek óta magas színvonalú és töretlen. Mindezek ellenére a kereskedelmi galériák a rendszerváltás óta csak kevés figyelmet fordítottak a fotográfia műfajára, melynek következtében gyűjtői köre is igen kisszámú. Az utóbbi pár évben azonban ennek a figyelemhiánynak a helyét felváltotta az érdeklődés. A hetvenes évekből számos olyan, elsősorban képzőművészektől származó fotóanyag került elő, mely felhívta a galériások figyelmét arra, hogy érdemes a fotográfiával kereskedelmi szempontból is foglalkozni. Arról nem is beszélve, hogy külföldi vásárokon is egyre magasabb érték rendelődik a fotóhoz. A hazai gyűjtők fénykép iránti étvágyát pedig tovább növelheti az a hír, hogy a magyar állam megvásárolja és hazahozza New York-ból André Kertész hagyatékát, azzal a céllal, hogy a magyar kulturális örökség részévé tegye. A Garten pódiumára ezúttal három fiatal fotóművészt hívtunk meg, akik művészettükkel jelen vannak kereskedelmi magángalériák kiállítótereiben is. Őket kérdezzük, többek között arról, hogyan közlekedik ma egy fiatal magyar fotós a hazai és nemzetközi vizeken? Hogyan alakítja ki műkereskedelmi kapcsolatait? És mit jelent számára a fotográfia, mint művészet? Mészáros László, Neogrády-Kis Barnabás és Csizik Balázs beszélgetőpartnere Surányi Mihály a Fotóművészet folyóirat főszerkesztője. Mészáros László „Rendelésre főleg reklámfotókat készítek, ezen belül tárgy vagy étel-italfotót, autófotózástól egészen a többszereplős reklámfotóig mindent csinálok közel harminc éve. A művészi képeken pedig megélem a fantáziám szabadságát." - nyilatkozza egy interjújában fotográfusi pályájáról Mészáros László, akinek munkái egyre hangsúlyosabban vannak jelen a hazai és nemzetközi művészeti fotográfia világában. Képalkotására olyan klasszikus festők voltak nagy hatással, mint Caravaggio, de mind közül Munkácsy Mihály festészete az, ami leginkább formálta látásmódját. Művészetét a TOBE Galéria képviseli. Neogrády-Kiss Barnabás Terápiából kezdett el fényképezni, mikor kamaszkori agydaganat műtétjei után minden megváltozott benne és körülötte. Látása is sérült, asszimetrikussá vált, a világ jobb oldala többé nem látható számára. A fotó médiumát segítségül hívva próbálja leképezni a látótér másik oldalát: önmaga számára, ami nem látható, és mások számára, ami általa látható. Érzékelését és látását vizsgáló sorozatával a Capa-nagydíj 2020 ösztöndíját nyerte el, és legutóbb meghívást kapott a Stuttgart-i Akademie Schloss Solitude három hónapos műterem programjára is. A fotográfia mellett .gif műveket is készít. Csizik Balázs A Budapesti Műszaki Egyetemen tanult vizuális kommunikációt. Figyelme a fotográfia mellett a konstruktivizmus és szuprematizmus redukált absztrakt formái felé irányult. Képein természet és ember alkotta környezet kerülnek egymással ellentétbe. A Molnár Ani Galéria művésze. - - - Belépő: 1500 Ft-os napijegy, mely ezen a napon minden programra érvényes; 18 éves korig ingyenes; Lovasi lakcímkártyával rendelkezőknek és nyugdíjasoknak félárú. - - - Online lapozható Garten 2020 katalógus >> calameo.com/read/004820596772f189da99d - - - Garten 2020 program >> www.garten2020.com - - - Instagram >> www.instagram.com/resident_art_garten https://www.facebook.com/events/1194352074267161/
Déri Miklós:R. A Rákóczi tér vizuális naplója Megnyitó: március 10., 18:00 Megnyitja: Németh Gábor, író A megnyitó után Bujdosó János zenél Déri Miklós (sz. 1964) fotóriporterként kezdte pályafutását. Fotográfusként mindenekelőtt az emberek és az életük színterét alkotó környezet megörökítésére és dokumentálására törekszik. Portrék című sorozatában (2014) az 1990-es évek alternatív szubkultúrájának alakjait mutatja be, a Roma test (2015) képein pedig közismert roma művészek és értelmiségiek sztereotip és valós portréi láthatók. A budapesti Goethe Intézetben kiállított fotónapló jellegű képsorozat egy jelenleg is zajló mobiltelefonos dokumentáció része. A fotós lakókörnyezetét mutatja be, a 8. kerületi Rákóczi teret, a környező utcákat és az ott élő emberek mindennapjait. Déri Miklós számos hazai és nemzetközi kiállításon vett részt, munkásságát 2016-ban André Kertész Nagydíjjal jutalmazták. A kiállítás június 15-ig látogatható a Goethe Intézet nyitvatartási idejében. ------------------ Déri Miklós:R. Visuelles Tagebuch des Rákóczi tér Eröffnung: 10. März, 18:00 durch den Schriftsteller Gábor Németh Miklós Déri (geb. 1964) begann seine Laufbahn als Fotoreporter. Sein fotografischer Ansatz ist der Erfassung und Dokumentation von Menschen und ihrer Lebenswelt verpflichtet. Déris Porträts (2014) hielten typische Figuren aus der alternativen Budapester Szene der 1990er Jahre fest, in der Reihe Romakörper (2015) zeigte er arrangierte stereotypische und reale Porträts bekannter Roma-Künstler und Roma-Intellektueller. Die im Goethe-Institut ausgestellten Bilder wurden mit dem Mobiltelefon verfertig und sind Teil eines fortlaufenden Fototagebuch-Projekts. Der Fotograf zeigt seine Wohnumgebung: den Rákóczi-Platz im 8. Bezirk und die umliegenden Straßen sowie das Alltagsleben der Bewohner. Miklós Déri nahm bereits an zahlreichen Ausstellungen in Ungarn und im Ausland teil. 2016 wurde er mit dem André-Kertész-Preis des ungarischen Pressefotografie-Wettbewerbs ausgezeichnet. Die Ausstellung ist bis 15. Juni während den Öffnungszeiten des Goethe-Instituts zu besichtigen. https://www.facebook.com/events/188233929177638/
A kiállítás utolsó szombatján, január 4-én az ünnepélyes finisszázs keretében a következő különleges programokkal, tárlatvezetéssel várja a múzeum a látogatókat: 14:00-15:30: Horányi Attila egyetemi docens, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Elméleti Intézet oktatójának tárlatvezetése 16:00-19:00: Au revoir! - a kiállítás ünnepélyes záróeseménye - Népessy Noémi, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatójának köszöntője - a kiállítás két kurátora: Cserba Júlia és Cseh Gabriella értékeli a kiállítást - a Városi tükröződések c. fotópályázat eredményhirdetése - AU REVOIR//staféta: a két kurátor, Halas István fotóművész, Bojár Iván András művészettörténész, valamint Cséka György esztéta fogadja a vendégeket, akik így a kiállítás egyes témáit más és más szempontból ismerhetik meg - a tárlatvezetésekkel párhuzamosan speciális tükrök és kellékek segítségével egyedülálló szelfik készítése, montázs- és kollázskészítés A programokon a részvétel ingyenes, azonban a tárlatvezetéseken való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Jelentkezni a következő linken keresztül lehet: https://forms.gle/EUEBtCZTEJzihXMW9 A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma 2019. október 4-én nyitotta meg az Au Revoir! Magyar származású fotográfusok Franciaországban című nemzetközi fotókiállítását, amelyre már eddig is több mint 10.000-en voltak kíváncsiak. A január 5-ig megtekinthető tárlaton 31 művész több mint 200 alkotása, köztük Robert Capa, André Kertész, Brassaï és a magyar közönség előtt kevéssé ismert fotósok művei tekinthetőek meg; a kiállított képek az elmúlt közel 100 év művészetét ölelik fel. A kiállítás egyik különlegessége az a három, nemrégiben előkerült, közel százéves Kertész-fotó, amelyet az érdeklődők itt láthatnak először.
A portréval fordult komolyra a dolog a fotó mint művészeti médium születése hajnalán - hangoztatják a Mélyáramok kurátorai, akik további két népszerű műfaj, a csendélet és a tájkép hagyományát, múltját és jelenét is feszegetik a tárlat, illetve az ahhoz kapcsolódó katalógus keretein belül. Hogy mi minden van még ezekben a keretekben, az elméleti és a több mint 300, a maga fizikai létében is valódi keretben, arról Áfra János mesél az ünnepek előtt még utoljára a MODEM-ben. December 20-án 16.30-kor mindenkit szeretettel várunk az idei utolsó tárlatvezetésen a Mélyáramok kiálltáson, ahol a magyar kortárs fotográfia elég széles keresztmetszete mellett komoly betekintést kaphatunk az olyan klasszikusok munkásságába is, mint többek között Lucien Hervé, Brassai, Joseph Kadar vagy épp André Kertész. A tárlatvezetésen aznapi kiállítási jeggyel lehet résztvenni, a belépő árát ezen a napon a Mélyáramok katalógus árában jóváírjuk. Elővételben jegy az alábbi linken kapható: https://modemart.jegy.hu/program/melyaramok-tarlatvezetes-afra-janossal-112934
A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma 2019. október 4-én nyitotta meg az Au Revoir! Magyar származású fotográfusok Franciaországban c. időszaki fotókiállítását. 31 művész több mint 200 alkotása, köztük Robert Capa, André Kertész, Brassaï és a magyar közönség előtt kevéssé ismert fotósok művei tekinthetőek meg; a kiállított képek az elmúlt közel 100 év művészetét ölelik fel. A kiállítás egyik különlegessége az a három, nemrégiben előkerült, közel százéves Kertész-fotó, amelyet az érdeklődők itt láthatnak először. A kiállításon Cséka György esztéta, kritikus, a Punkt (www.punkt.hu) szerkesztője kalauzolja az érdeklődőket. Időpont: 2019. december 12. 18:00-19:30 További információ: http://www.varmuzeum.hu/au-revoir.html A tárlatvezetésen csak az előzetesen regisztráltak vehetnek részt az esemény napján a Vármúzeum pénztáraiban megváltott programjeggyel, amelynek ára egységesen 3.500 Ft/fő. Kedvezményes jegy vásárlására nincs lehetőség. Regisztrációs link: https://forms.gle/68hSbnXf7mPu8cJX7 Helyszín: Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum, 1014 Budapest, Szent György tér 2. (Budavári Palota "E"épület) Kapcsolat: info@btm.hu Fotó: Zellei Boglárka https://www.facebook.com/events/483391412528410/
AU REVOIR! MAGYAR SZÁRMAZÁSÚ FOTOGRÁFUSOK FRANCIAORSZÁGBAN Magyarországon nem volt még olyan nagyszabású, 100 évnyi időszakot átfogó, a jelenig ívelő fotótárlat, mely ilyen széles körben mutatja be franciaországi magyar fotográfusok műveit. 31 művész több mint 200 alkotása, köztük Robert Capa, André Kertész, Brassaï és a magyar közönség előtt kevéssé ismert fotósok (pl. Rogi André, Ergy Landau, Ervin Marton, Emeric Feher, André Steiner, Alain Fleischer, stb.) művei tekinthetők meg. A kiállítás egyik különlegessége az a három, nemrégiben előkerült, közel százéves Kertész-fotó, amelyet az érdeklődők itt láthatnak először. A tárlaton HALAS ISTVÁN FOTÓMŰVÉSZ kalauzolja az érdeklődőket. Időpont: 2019. december 4. 18.00 További információ: http://www.varmuzeum.hu/au-revoir.html A tárlatvezetésen csak az előzetesen regisztráltak vehetnek részt a program napjára megváltott normál múzeumi belépőjeggyel, mellyel múzeumunk valamennyi kiállítása megtekinthető. REGISZTRÁCIÓ: https://forms.gle/ofLcGHMZoZFmJxwT7 Helyszín: Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum, 1014 Budapest, Szent György tér 2. (Budavári Palota "E"épület) Kapcsolat: info@btm.hu https://www.facebook.com/events/434686903873383/
Csatlakozva a Fotóhónaphoz, idén először Fotó Fieszta a PIM-ben: egy délután, amikor a fényképeké a főszerep! ? -Szelfizz Petőfivel! -Állj be egy csoportképre a nyugatosokkal! - Vásárolj fényképeket, nézegess fotóalbumokat! -Hozd el otthonról feleslegessé vált, régi képeidet és találj nekik új funkciót! A Fotó Fiesztán belelapozhatsz a múzeum írókról készült fotóalbumaiba. A kiállításokban rapid tárlatvezetéseken nézheted meg a legizgalmasabb fényképeket. A garázsvásáron fotók, képkeretek és paszpartuk keresik új gazdájukat! A Képfaragó Műhely újrahasznosító workshopján régi fotók nyerhetnek új funkciót. Ha szerencsés vagy, családtagjaid elsárgult, régi fényképe bekerülhet egy-egy kortárs író novellájába is: a látogatók által hozott képekből történetek épülhetnek, felkért, fiatal kortárs írók közreműködésével. Itt lesz velünk: Kiss Noémi és szabóimolajulianna is :) A múzeum új André Kertész fényképalbumának egyik leghíresebb fotókompozícióját: -- Ady párizsi kávéházi asztalát -, korabeli kellékekkel rekonstruálhatod vagy akár vizuálisan újraértelmezheted. A legjobb fényképeket díjazzuk. Fotózd magadat és barátaidat alkalmi műtermünkben, írók, illetve múzsáik legendás beállításaiban! A Fieszta ideje alatt a múzeum professzionális fényképészeit tartanak workshopot. #fotofieszta #pim https://www.facebook.com/events/988550174855438/
TELTHÁZ! A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma 2019. október 4-én nyitotta meg az Au Revoir! Magyar származású fotográfusok Franciaországban c. időszaki fotókiállítását. 31 művész több mint 200 alkotása, köztük Robert Capa, André Kertész, Brassaï és a magyar közönség előtt kevéssé ismert fotósok művei tekinthetőek meg; a kiállított képek az elmúlt közel 100 év művészetét ölelik fel. A kiállítás egyik különlegessége az a három, nemrégiben előkerült, közel százéves Kertész-fotó, amelyet az érdeklődők itt láthatnak először. A kiállításon Alföldi Róbert, színész, rendező kalauzolja az érdeklődőket. Időpont: 2019. november 17. 14:30-16:00 További információ: http://www.varmuzeum.hu/au-revoir.html A tárlatvezetésen csak az előzetesen regisztráltak vehetnek részt az aznapra megváltott programjeggyel, amelynek ára egységesen 3.500 Ft/fő. A belépőjegy a Vármúzeum pénztáraiban a program napján váltható meg. Kedvezményes jegy vásárlására nincs lehetőség. Regisztráció: https://forms.gle/NPhvxRPzzDPGJDb18 Helyszín: Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum, 1014 Budapest, Szent György tér 2. (Budavári Palota "E"épület) info@btm.hu Fotó: Zsugonits Gábor https://www.facebook.com/events/2798948773457372/
TELTHÁZ! A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma 2019. október 4-én nyitotta meg az Au Revoir! - Magyar származású fotográfusok Franciaországban c. időszaki fotókiállítását. 31 művész több mint 200 alkotása, köztük Robert Capa, André Kertész, Brassaï és a magyar közönség előtt kevéssé ismert fotósok művei tekinthetőek meg, a kiállított képek az elmúlt közel 100 év művészetét ölelik fel. A kiállítás egyik különlegessége az a három, nemrégiben előkerült, közel százéves Kertész-fotó, amelyet az érdeklődők itt láthatnak először. Látogasson el Ön is a kiállításra, és ismerje meg a képek és az alkotók történeteit, a tárlat kulisszatitkait a kiállítás egyik kurátora, Cseh Gabriella által tartott tárlatvezetésen. Cseh Gabriella maga is fotóművész, az André Kertész Fotóművészeti Ösztöndíj révén került Párizsba 2008-ban, és azóta is ott él. 2017-ben szerzett PhD fokozatot a Sorbonne Egyetemen, értekezésében a 20. század első felében Magyarországról Párizsba költöző fotográfusok életművét, munkásságát dolgozta fel. A kiállítás nagyban támaszkodik Gabriella kutatási eredményeire. A tárlatvezetésre kérjük, hogy a regisztracio@btm.hu e-mail címen a program címét és időpontját megjelölve jelentkezzen. A tárlatvezetésen a program napjára megváltott múzeumi belépőjeggyel lehet részt venni, amellyel valamennyi kiállításunk megtekinthető. FIGYELEM! Hallássérült látogatóink jelnyelvi tolmács közreműködésével követhetik Cseh Gabriella tárlatvezetését! Kérjük, a regisztrációs e-mailben jelezzétek, ha erre a szolgáltatásra igényt tartotok. Jelnyelvi tolmács: Liszkai Anita Szakmai partner: 90 decibel #addtovább #programokjelnyelven #tárlatvezetés #aurevoir #fotókiállítás #btm #afővárosmúzeuma Résztvevők száma: 30 fő. https://www.facebook.com/events/3115887235095124/
Fókusz és Távolság: Cseh Gabriella – Beszélgetés képekkel Beszélgetőtárs: Winkler Nóra https://capacenter.hu/esemenyek/fokusz-es-tavolsag-cseh-gabriella/ Cseh Gabriella (1975, Tiszalök) fotográfiával már tizenévesen foglalkozott, majd a Magyar Iparművészeti Egyetemen és a Paris Photographic Institute-ben tanult. Érdeklődése a kezdetektől a műnek a múltat a jövővel összekötő szerepére koncentrál. André Kertész-ösztöndíjasként a párizsi magyar származású fotóművészek privát enteriőreivel és emlékezetével kezdett foglalkozni, kutatásait Enteriőrtörténetek című értekezésében foglalta össze. Művei éppúgy fókuszálnak egyéni narratívára, mint kulturális emlékezeti vagy szociális érzékenységű tematikára. 2018 óta a Marton Ervin-életmű feltárásán dolgozik. Időpont: 2019. október 9., szerda, 17.00 óra Helyszín: Capa Központ, Stúdió Az eseményen való részvétel ingyenes. A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ beszélgetéssorozatának keretében a mai középnemzedékhez tartozó magyar fotósok munkásságáról, életviteléről, ars poeticájáról tudhatunk meg tényeket és titkokat. Olyan sikeres alkotókat kérdezünk, akik számos kiállítást, hazai és külföldi elismerést, bizonyos esetekben oktatói gyakorlatot tudhatnak magukénak. A gyerekkortól indulunk, beszélünk a kezdeti motivációkról, nagy témákról, szakmai dilemmákról, kedvencekről, kudarcokról, sikerekről, végül pedig a fókusz a jelenlegi tevékenységre és a jövőbeli tervekre irányul. A szavakat képek kísérik és fordítva. *** 2018-ban Móricz-Sabján Simon, Erdei Krisztina, Esterházy Marcell, Ajpek Orsi, Fazekas István, Hossala Tamás és Szatmári Gergely voltak a Fókusz és Távolság vendégei. A 2019-es tavaszi félév első vendége Illés Barna volt (a Sióréti Gáborral és Hangay Enikővel készült beszélgetések később lesznek elérhetőek). A velük való beszélgetések megtekinthetőek itt: https://blog.capacenter.hu/tag/fokusz-es-tavolsag/ https://www.facebook.com/events/380444215960305/
Milyen művészeti hatások érték Kertészt Magyarországon, mit vitt magával hosszúra nyúlt emigrációjába? Milyen szerepet játszott a francia főváros a magyar művészek sorsának, pályájának alakításában, illetve mennyire tette le névjegyét több tucat magyar alkotó a francia művészet képzeletbeli asztalára? Milyen szellemi és műtárgypiaci értéke van ma a fotográfiának, ezen belül André Kertész alkotásainak? Kincses Károly évtizedek óta gyűjti az emigrációba kényszerült, illetve az idegen hazát rövidebb-hosszabb ideig választó, többnyire kalandos sorsú fotográfusok életrajzi adatait. Társszerzője a Fotónapló, André Kertész és a magyarok című kötetnek. Több izgalmas kérdésre E. Csorba Csilla kurátor és vendégei, Kincses Károly fotótörténész és Topor Tünde, az ART Magazin főszerkesztője válaszol. A zenei hátteret harmonikán Wagner-Puskás Péter biztosítja. https://www.facebook.com/events/933801626969593/
A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum 2019. október 4-én nyitja meg Au Revoir! Magyar származású fotográfusok Franciaországban című nemzetközi fotókiállítását. Az eddig még soha nem szerepeltetett képeket is szép számmal felsorakoztató, kizárólag vintage kópiákból (az alkotók által készített korabeli nyomatokból) álló, többnyire francia magán- és közgyűjteményekből érkező válogatást most először láthatja a budapesti közönség. Magyarországon nem jelent még meg olyan nagyszabású, 100 évnyi időszakot átfogó, a jelenig ívelő fotótárlat, mely ilyen széles körű válogatását adja franciaországi magyar fotográfusok műveinek: 30 nagynevű, Magyarországon is népszerű alkotó (pl. André Kertész, Brassaï, Robert Capa, Lucien Hervé), valamint a hazai közönség előtt még kevéssé ismert, magyar származású művész (pl. Rogi André, Ergy Landau, Ervin Marton, Emeric Feher, André Steiner stb.) munkáinak, akik az 1920-as évektől napjainkig Franciaországban működtek, illetve működnek ma is. A kiállítás egyik különlegessége az a három, nemrégiben előkerült, közel százéves Kertész-fotó, amelyet az érdeklődők itt láthatnak először. André Kertész életműve fotótörténeti referencia, amelynek jelentőségét a kiállítás is megfelelően érzékelteti. A tárlat címe („Au revoir!”, azaz Viszontlátásra!) a frankofil kapcsolódáson túl az alkotók és műveik kétpólusú létére, fel- és eltűnésük lehetőségére utal; a hazalátogatásra a maradás illúziója nélkül, a visszatérés szóbeli ígéretével vigasztaló búcsúra, egy nem végleges távozás aktualitására. A közel kétszáz bemutatott művet eredeti dokumentumok, tárgyak és mozgóképes anyagok egészítik ki, valamint korabeli kontaktmásolatok, amelyek rendkívüli betekintést engednek az alkotói folyamatokba. A szakmai megnyitót követően a megnyitó napján a nagyközönség 16.30 és 20.00 óra között látogathatja a tárlatot! A kiállítás 2020. január 5-ig a BTM Vármúzeum nyitvatartási idejében látogatható. Kurátorok: Cserba Júlia és Cseh Gabriella A kiállítás támogatói: Budapesti Francia Intézet, Budapesti Francia Nagykövetség, Budapest Főváros Önkormányzata, NKA Fotóművészeti Kollégium, CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál Partnerek: Bibliothèque nationale de France, Musée Nicéphore Niépce, Chalon-sur-Saône, Médiathèque de l’architecture et du patrimoine – Département de la photographie, magángyűjtemények, Szépművészeti Múzeum, Petőfi Irodalmi Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum Fotó: Rodolf Hervé, Önportré, Budapest, 1990 © Rodolf Hervé örököse courtesy Várfok Galéria https://www.facebook.com/events/437034393607961/
***Please scroll down for the English version*** André Kertész 125 https://capacenter.hu/kiallitasok/andre-kertesz-125/ A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében szabadtéri installációval ünnepli a 125 évvel ezelőtt született magyar származású fotográfust, André Kertészt. André Kertész (1894–1985), a világhírű fotográfus 125 éve született Budapesten. Alakját és kivételes életművét a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ egy különleges szabadtéri installációval idézi meg. A térben a Kertész Andorként született művész életrajza kerül egészen egyedi megvilágításba: élettörténete egy 12 négyzetméternyi világító fotófalon, egy fotóválogatás bemutatásával elevenedik meg. Hasonlóan merész és újszerű formában találkozhatunk ikonikus alkotásával, a víz alatt úszó férfiról készült fotográfiájával. A szabadtéri installáció kreatív fotók létrehozására is lehetőséget teremt: André Kertész Szatirikus táncosnő című képének térben megidézett enteriőrjében a világhírű fotó egyéni változatát lehet elkészíteni. Az eredeti képek a szigetbecsei André Kertész Emlékmúzeum tulajdonában vannak. A kültéri installáció ingyenesen megtekinthető: 2019. október 4–20. között a nap 24 órájában. Helyszín: Erzsébet tér Kurátor: Csizek Gabriella // André Kertész 125 https://capacenter.hu/en/kiallitasok/andre-kertesz-125/ As part of the CAFe Budapest Contemporary Arts Festival, the Robert Capa Contemporary Photography Center celebrates the Hungarian-born photographer, André Kertész, who was born 125 years ago. André Kertész (1894–1985), the world-famous photographer, was born 125 years ago in Budapest. The Robert Capa Contemporary Photo Center evokes his figure and unique oeuvre with a special, public space installation. One half of the space casts a very original light on the life of the artist who was born as Andor Kertész: his life story is conjured with a photo selection up on a 12-square meter illuminated photo wall, while a similarly bold and novel mode of presentation has been chosen for one of his iconic artworks, the photo of a man swimming underwater. The open-air installation also provides an opportunity to create imaginative photos: in a space fitted out in the style of a Paris fl at in Kertész’s time, anyone can make a selfie version of the artist’s Satiric Dancer. Courtesy of André Kertész Memorial Museum, Szigetbecse, Hungary. Free admission: October 4, 2019 – October 20, 2019 24-hours-a-day Venue: Elizabeth Square (Erzsébet tér) Curator: Gabriella Csizek https://www.facebook.com/events/746504145781080/
Sylvia Plachy fényképei utat nyitnak a saját álmainkhoz és emlékeinkhez. Amikor fotografál, úgy létezik, ahogy csak a gyerekek tudnak. Budapesten született a második világháború alatt. Tizenhárom évesen, az 1956-os forradalom után szüleivel, lovaskocsiban rejtőzve – egy kis bőrönddel és a mackójával – hagyta el az országot, új életet kezdeni egy új világban. „Sötét volt mögöttünk, és sötétség előttünk" – írta erről az Önarckép hazatérő tehenekkel (Self Portrait with Cows Going Home) című albumban, amiért 2004-ben Golden Light-díjat kapott. Két évvel a menekülés után családjával először New Jersey-ben, majd New York Queens negyedében telepedtek le. Arthur Freed fotográfiai kurzusára járva döntötte el, hogy fotográfus lesz, és az ő javaslatára kereste fel a szintén magyar származású André Kertészt. Mély barátság alakult ki kettejük között, ami egészen Kertész haláláig tartott. „André Kertész szelíd ember volt. Csodálattal nézte az élet minden apró örömét, különleges látásmódja ragályos volt: 'Nézd!' gyakran mondta megszakítva beszélgetésünket vagy sétánkat és rámutatott egy elrepülő madárra, szórt fényre, vagy csak egy kecses gesztusra.” Sylvia Plachy 1974-től harminc évig dolgozott fotográfusként a New York-i Village Voice hetilapnak. Saját, a címlapon is megjelenő rovata Sylvia Plachy's Unguided Tour (Vezetés nélküli városnézés Sylvia Plachyval) címmel nyolc éven át egy-egy képben mesélt a városról. Az azonos című, 1990-es album képeit ezek közül válogatta, amely egy Tom Waits lemezzel jelent meg, és elnyerte az ICP (International Canter of Photography) Infinity díját. „Robert Frank Amerikaiak című albuma óta nem találkoztam ilyen mélységű és erejű életművel. Megnevetett és megszakad tőle a szívem. Erkölcsi lény. Ő minden, aminek egy fotográfusnak lennie kell” – írta a kötetről Richard Avedon. Fotóit rendszeresen lehozzák a The New Yorker, a New York Times, a Fortune, az Art Forum, a Granta, a Camera Arts, a Vogue, a Metropolis Magazine, a Grand Street, a Newsweek, a New York magazin és más lapok hasábjain. Az 1996-ban publikált Red Light című kötetében James Ridgeway íróval közösen mutatták be a New York-i szexipart. Ezt követi a Sign & Relics (1999) című album Wim Wenders előszavával, majd 2007-ben a Going On About Town, 2008-ban pedig az Out of the Corner of my Eye. A csoportos tárlatokon kívül számos önálló kiállítása volt (Whitney Museum, Phillip Morris, Minneapolis Institute of Arts, Queens Museum, Boca Raton Museum of Art, Minneapolis Institute of Art, valamint berlini, párizsi, budapesti, manchersteri, Los-Angeles-i, atlantai, ljubljanai, tokiói, kolozsvári, Charlottesville-i és New York-i galériákban), részt vett az Arles-i, madridi, perpignoni és pingyaoi nemzetközi fotófesztiválokon. Műveit a Museum of Modern Art, a San Francisco Museum of Modern Art, a Minneapolis Művészeti Intézet, a Houston Szépművészeti Múzeum és a párizsi Bibliothèque nationale de France, valamint számos magángyűjtemény őrzi. Sylvia Plachy egy történelemtanárhoz, Elliot Brodyhoz ment feleségül, a házaspár fia Adrien Brody színész. Magyarországon több kiállítást is bemutatott az elmúlt évtizedekben. A Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Házban a Signs & Relics című tárlat 1999-ben, a Self Portrait with Cows Going Home – a Budapest Galéria Kiállítóházában 2006-ban került megrendezésre. A Mikor Lesz Holnap című kiállítás szintén a Mai Manó Házban, 2015-ben volt látható. A kiállítás a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ szervezésében 2016-ban Sepsiszentgyörgyön, az Erdélyi Művészeti Központban, 2018-ban Rómában pedig a FotoLeggendo fesztivál kiemelt kiállításaként, a Museo di Roma in Trastevere.ben mutatták be. A kiállításhoz katalógus is készült. https://www.facebook.com/events/535970153817854/
?? - Mozi - André a nagyvárosban: Budapest–Párizs–New York Francia dokumentumfilm, 1982, 52’ R.: Teri Damisch Francia és angol nyelven, angol és francia felirattal Korhatár nélkül A világhírű fotóművész, André Kertész hatvan éve él New Yorkban, de a szíve visszahúzza Budapestre és Párizsba, azokra a helyszínekre, amelyeket képein fiatalon „eltorzított”. A vetítés az „ Au revoir! Magyar származású fotográfusok Franciaországban ” című kiállításhoz kapcsolódik, mely a Budapesti Történeti Múzeumban látható 2019. október 5. és 2020. január 5. között. ►www.btm.hu/hu/events/details/103-Au_Revoir A filmhez a rendező - Teri Damisch - mond bevezetőt, melyet egy kerekasztal-beszélgetés követ a rendező jelenlétében. Moderátor - Fisli Éva – PhD kurátor, Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár Résztvevők - Michel Frizot – fotótörténész, fotóesztéta - Matthieu Rivallin – Médiathèque de l'architecture et du patrimoine - Carole Fékété – artiste, enseignante - Teri Damisch – filmrendező, producer Kurátorok - Cserba Júlia – művészeti író, független kurátor - Cseh Gabriella – PhD, fotográfus, kurátor ? Online jegyvásárlás: ►https://franciaintezet.jegy.hu/ A vetítés IF Pass kártyával ingyenes, IF Pass nélkül 500 Ft. ►www.franciaintezet.hu/hu/cikkek/if-pass ?? - Cinéma - André dans les villes Documentaire, 1982, 52’ Pays de production: France R.: Teri Damisch Français et anglais, sous-titré en anglais et en français Mentions : Tous publics Projection dans le cadre de l’exposition « Au revoir ! Les photographes d'origine hongroise en France » au Musée historique de Budapest (Budapesti Történeti Múzeum) du 5 octobre 2019 au 5 janvier 2020. ►www.btm.hu/en/events/details/103-Au_Revoir Le film sera introduit par la réalisatrice Teri Damisch et suivi d’une table ronde avec la participation de la réalisatrice. Invités - Michel Frizot, historien et théoricien de la photographie) - Matthieu Rivallin, Responsable du Département de la photographie - Médiathèque de l'architecture et du patrimoine - Carole Fékété, artiste et enseignante - Teri Damisch, réalisatrice Les commissaires - Júlia Cserba, commissaire indépendante - Gabriella Cseh, commissaire, photographe ? Tickets en vente en ligne : ►https://franciaintezet.jegy.hu/ Tarif : 500 Ft , Projection accessible gratuitement pour les détenteurs d’un IF Pass. ►www.franciaintezet.hu/articles/if-pass/index.html https://www.facebook.com/events/381487946066103/
A tükör és maszk A kamera poétája – André Kertész a PIM gyűjteményeiben című kiállításban E. Csorba Csilla kurátor és vendége, Fisli Éva történész, muzeológus, a Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Fényképtár munkatársa tart tárlatvezetést. Az est meghívott vendége Fisli Éva, a Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusa, egyben a 2011-ben Budapesten is bemutatott nagysikerű André Kertész életmű-kiállítás egyik magyarországi koordinátora, a Kertész honi fogadtatástörténetét feldolgozó kísérőtárlat társkurátora. Miben hozott újat a francia fotótörténészek által kigondolt és a párizsi Jeu de Paume által szervezett retrospektív? A tárlat nagy hangsúlyt fektetett Kertész magyarországi és magyar vonatkozású képeire, s külön fejezetben tárgyalta Az igazi Ady című kötethez készült sorozatot. Milyen hatása volt Kertész indulására, pályájának alakulására a párizsi magyar emigráció művészeinek szűkebb, tágabb köre? A Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményeiben található fényképek hol helyezkedhetnek a fotóművész életművében, melyek azok, amelyek baráti kedvtelésből, vagy megbízásból, készültek, illetve amelyeket ő maga is művészete részeként ismert el? Milyen elvek alapján hogy, miként alkotott Kertész, mennyiben volt sajátja az Ady-sorozatban is látható megrendezett fotó? Végülis miből áll egy fotóművész életműve, mi van a kanonizált Kertészen túl és hogyan működnek a kánont építő vagy bontó kutatások? A beszélgetést vezeti: E. Csorba Csilla E. Csorba Csilla főmuzeológus arról, hogyan került az elsődlegesen írókkal, költőkkel foglalkozó, irodalmi gyűjtőkörrel rendelkező múzeum látóterébe e fényképész: - A kiállítást két évforduló inspirálta: 125 éve született André Kertész, és száz éve hunyt el Ady Endre. Talán azért is éreztük, hogy ennek itt és most helye lenne, mivel Kertész Adyt idéző Párizs-sorozata nem épült be a nemzetközi ismertségébe, a teljes sorozat eddig egyben soha nem volt kiállítva. Koncepciónk szerint a PIM gyűjteményeiben (Kézirattár, Médiatár, Könyvtár, Művészeti, Relikvia- és Fotótár) és filiáléiban, a Kassák Múzeumban, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bábtárában, a Blattner Géza-hagyatékban, illetve az OSZMI Táncarchívumában, Dienes Valéria növendéke, Mirkovszky Mária hagyatékában található fotókat és dokumentumokat tárjuk a közönség elé. E három PIM-es gyűjteményrészből származnak a kiállított műtárgyak. Büszkén mondhatjuk, hogy a fotóművész rendkívül értékes felvételein túl Kertész-levéllel, Kertész-hangfelvétellel, s róla készült fényképekkel is rendelkezünk. Minden kiállítás 20 óráig látogatható. Belépő: 1000 Ft 19 órától: PIM Esti Extra // Magukra maradt bútorok // tárlatvezetés A Volkswagen a Petőfi Irodalmi Múzeum kiemelt támogatója. https://www.facebook.com/events/443386729591440/
A kamera poétája André Kertész-fotók a PIM gyűjteményeiből A világhírű fotóművész Kertész Andor néven 1894. július 2-án született Budapesten. Születésének 125. évfordulóján tiszteleg emléke előtt a Petőfi Irodalmi Múzeum és tagintézményei, a Kassák Múzeum és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. Gyűjteményeiknek féltett kincseit tárják a közönség elé. Az elsősorban Bölöni-, Kassák- és Mirkovszky hagyatékában fennmaradt fényképek közül több most kerül először a nagyközönség elé: 73 vintage felvételt tekinthetünk meg. A fotográfiák mind Kertész párizsi korszakából, az 1925–1935 közötti időszakból származnak. Az élet, a kávéházak, az utca apró, emberi dolgairól készített lírai, ellesett pillanatokat, tárgyakat, városrészleteket, portrékat, mozdulatművészeti fotográfiákat egészítik ki a Kertészről készült ritka fénykép- és hangfelvételek valamint írott dokumentumok, levelek, képeslapok. A kiállítás további érdekessége a művész párizsi tartózkodásának magyar vonatkozású emlékei. A francia fővárost benépesítő emigráns magyar művészek életébe nyerhetünk bepillantást. Kiemelve Kertész és az író Bölöni György, valamint a festő Tihanyi Lajos barátságát, a sok közös együtt töltött alkalmat éppúgy, mint az újdonságával a francia avantgárd színházi életbe berobbanó Blattner Géza-féle Bábszínház előadásait, díszleteit, tagjainak felszabadult mulatozásait. Az Années folles-nak nevezett őrületes korszakban, a különböző stílusok kavalkádjában indult André Kertész karrierje semmilyen izmushoz nem sorolható. Szinte azonnal meghódította Párizst. Fotográfiái az életre való telhetetlen kíváncsiságának lenyomatai és egyértelmű bizonyítékai megveszekedett elköteleződésének a formai precizitás mellett. Kevésbe ismert fotográfiái és keletkezésük körülményeinek ismerete teszi teljessé a fotózsurnalizmus atyjának oeuvre-jét, árnyalva a képet, megértetve Henri Cartier-Bresson szavait : “We all owe something to Kertész”. https://www.facebook.com/events/2889045041111451/
Alkudozás, együttműködés, részvétel. A szociofotó elmélete és gyakorlata Kassák Lajos Munka-körében Csatlós Judit kulturális antropológus előadása Tényfékezés - a MUNKA fotóelméleti szavalókórus előadása André Kertész, Moholy-Nagy László, Robert Capa, Brassaï, Martin Munkacsi és további közel húsz különleges magyar fotográfus 150 izgalmas alkotása látható a Csók István Képtárban. A látogatók átfogó válogatást kapnak az első világháborút közvetlenül megelőző évektől a második világháború végéig terjedő korszak „képes” pillanataiból. A kiállításon szereplő munkák ízelítőt adnak az 1910–40-es évek társadalmi és művészeti közegéből, a divat világából, a háborúk pusztításaiból, és bepillantást engednek a korszak hétköznapjaiba. A tárlat az egyetemes fotográfiában megkerülhetetlen „ötök” stílusteremtő fotói mellett a világban kevésbé ismert, Magyarországon alkotó kortársak – többek között Balogh Rudolf, Escher Károly, Gönci Sándor, Haár Ferenc, Kálmán Kata, Kárász Judit, Kerny István, Kinszki Imre, Lengyel Lajos, Pécsi József – munkáit is bemutatja. Képeik kreatív, kísérletező szellemről, az uralkodó és az adott korszakban elvárt, megszokott fotográfiai képstílusokkal szembeni másképp gondolkodásról is tanúskodnak, és mind fontos részei a magyar fotótörténetnek. Kassák Lajos Munka-körének fotócsoportja Budapesten 1930 nyarától 1932 tavaszáig működött. Elméleti és gyakorlati képzést nyújtott, elsősorban Kassák és a filmkritikus-teoretikus Gró Lajos vezetésével. Kassák Lajos nevelői, személyiségformáló kisugárzása hozta létre és tartotta együtt az 50-60 fős szerveződést. A fotográfusok más művészeti területeken szerveződött csoportok tagjaival együtt alkották a Munka-kört. Fotográfiai formanyelvi téren a csoport munkája az akkor progresszív nemzetközi nyomvonalon haladt; érvényesültek benne a Bauhaus fényképezési gyakorlatának egyes elemei, az új tárgyilagosság stílusjegyei. Fontos ismeretátadási-nevelési keretet jelentettek a szemináriumok, ahol elsősorban gazdaság- és társadalomelméleti, politikai témák ismertetése, megbeszélése folyt. A fotócsoport tagjai számára alapvető publikációs fórumot jelentett az 1928 őszétől kiadott Munka című folyóirat. A csoporttagok munkáiból kiadtak egy fotókönyvet, A mi életünkből címmel. A Munka-kör fotográfusainak tevékenysége a társadalom baloldali köreiben és az akkor korszerű fotográfia hívei között elismerést vívott ki. A Munka-körben keletkezett fotográfiák – a Gönci Sándor, Haár Ferenc, Lengyel Lajos, Tabák Lajos és mások által készített felvételek – egy része a szociális fényképezés területén a legjobb magyar fotótörténeti értékek részévé s időben is messze ható példává vált. Jóllehet Kassák Lajos maga nem fényképezett, mégis ő volt az, aki a fotográfia társadalmi szerepének meghatározása során összekapcsolta a fényképezés gyakorlatát és a vizuális ábrázolás kritériumait. Csatlós Judit előadása konkrét szituációk és esetek leírásaival világít rá, hogy a képkészítés folyamata alku tárgyává vált, melyben a megállapodás tárgya a fotós jelenléte egy társadalmi csoportban vagy térben. A szavalókórus 2015-ben alakult, fotóelméleti szövegekből írt szövegkönyvet ad elő, az alkalomhoz verbuvált fellépőkkel. https://www.facebook.com/events/530353260835537/
* Híres Bauhaus fotók – Moholy-Nagy László újításai és hatása Bajkay Éva művészettörténész előadása * Szociális építés vagy ikonikus épületek? Építészet a Bauhausban Ferkai András építészettörténész előadása Az előadással csatlakozunk a Bauhaus centenáriumhoz. 1919-ben kezdődött meg az oktatás és képzés a weimari Bauhausban Walter Gropius vezetésével. A Bauhaus mint mozgalom a modern művészet történetének egyik legmeghatározóbb forrása, képzőművészeti műhely és reform-iskola volt. Eszméi és gyakorlata számos későbbi művészeti irányzatot és szemléletet inspirált. Elsősorban az építészetben volt meghatározó, de más művészeti ágakra, például a fényképészetre is nagy hatással volt. Egyik legjelentősebb alakja, Moholy-Nagy László tanított is a Bauhaus iskolában. Az előadáson szó lesz Kárász Juditról is, aki elvégezte a dessaui Bauhaus fotószakát. André Kertész, Moholy-Nagy László, Robert Capa, Brassaï, Martin Munkacsi és további közel húsz különleges magyar fotográfus 150 izgalmas alkotása látható a Csók István Képtárban. A látogatók átfogó válogatást kapnak az első világháborút közvetlenül megelőző évektől a második világháború végéig terjedő korszak „képes” pillanataiból. A kiállításon szereplő munkák ízelítőt adnak az 1910–40-es évek társadalmi és művészeti közegéből, a divat világából, a háborúk pusztításaiból, és bepillantást engednek a korszak hétköznapjaiba. A tárlat az egyetemes fotográfiában megkerülhetetlen „ötök” stílusteremtő fotói mellett a világban kevésbé ismert, Magyarországon alkotó kortársak – többek között Balogh Rudolf, Escher Károly, Haár Ferenc, Kálmán Kata, Kárász Judit, Kerny István, Kinszki Imre, Pécsi József – munkáit is bemutatja. Képeik kreatív, kísérletező szellemről, az uralkodó és az adott korszakban elvárt, megszokott fotográfiai képstílusokkal szembeni másképp gondolkodásról is tanúskodnak, és mind fontos részei a magyar fotótörténetnek. A belépés ingyenes! https://www.facebook.com/events/843371599362731/
A Budapest Photo Festival és a Capa Központ bemutatja: Tárlatvezetés a Nagydíjasokkal a 37. Magyar Sajtófotó Kiállításon 2019. április 29-én, hétfőn, 18 órától Radisics Milán MÚOSZ Nagydíjas fotográfus és Bődey János André Kertész-nagydíjas fotóriporter tart tárlatvezetést Virágvölgyi Istvánnal a 37. Magyar Sajtófotó Kiállításon. Időpont: 2019. április 29., hétfő, 18 óra Helyszín: Capa Központ Az eseményen való részvétel ingyenes. https://capacenter.hu/esemenyek/tarlatvezetes-a-nagydijasokkal-37-magyar-sajtofoto-kiallitas/ *** 37. Magyar Sajtófotó Kiállítás https://capacenter.hu/kiallitasok/37-magyar-sajtofoto-kiallitas/ „Ha azt halljuk: Sajtófotó Kiállítás, elsőre az jut eszünkbe, hogy megint eltelt egy év. Eljött tehát újra az alkalom, hogy visszaidézzük az előző esztendő legfontosabb eseményeit, történéseit, jelenségeit. Felidézzünk sok mindent abból, ami a határainkon belül történt és néhány fotográfus kameráján keresztül egy kicsit ki is tekintsünk a nagyvilágba. A kiállítás képanyaga – immár harminchetedszer – a Sajtófotó Pályázat díjazott képeiből, illetve nem díjazott, a rendező által fontosnak, érdekesnek tartott fotókból áll.” (Szigeti Tamás kurátor) A kiállítás a Budapest Photo Festival része. A kiállítás a Budapesti Tavaszi Fesztivállal közös szervezésben jött létre. https://www.facebook.com/events/394791707915424/
----------KEDVEZMÉNYES JELENTKEZÉS JANUÁR 20-IG!---------- A nagy sikerre való tekintettel újabb időpontot a kompozíciós előadásra! Regisztráció: lajtavari.adrienn@gmail.com Kompozíció a képalkotásban A kompozíció az elemek olyan elrendezése egy művészeti alkotásban, ami kifejez valamit. A megfelelő elem kiválasztása és elhelyezése, a szemlélődő számára érzéseket, gondolatokat közvetít. A kompozíció az egyik legfontosabb szempont a fényképezésben. Tanuld meg te is tudatosan használni az elemeket, hogy fotóid ne csak elkattintott képek legyenek. Amiről szó lesz Birtalan Zsolt fotóművész előadásában: - A látvány értelmezésének változásai a festészetben majd az 1800-as évek közepétől a fotográfiában. - A főbb képkompozíciós eszközök, mint a kontúr, a ritmus, a kontraszt, az arányok és az irányított fény szerepe a vizuális kommunikációban. - Mesterművek elemzése, tanulságok használata napi fotós feladatokban. A RÉSZVÉTELHEZ REGISZTRÁCIÓ SZÜKSÉGES! Jelentkezni tudsz a lajtavari.adrienn@gmail.com email címen. KEDVEZMÉNYES JELENTKEZÉS JANUÁR 20-IG: 7500 Ft. Eredeti ár január 20. után: 9500 Ft Birtalan Zsolt Középiskolás koromban kezdtem fényképezni az első budapesti World Press Photo kiállítás, és az 1984-es André Kertész kiállítás hatására. Érettségi után a Práter utcai szakiskolában tanultam, majd a Népszabadsághoz kerültem fotólaboránsnak. Dolgoztam napilapnál majd magazinoknál fotósként, reklámfotó stúdióban, később tíz éven át a legnagyobb hazai magazin kiadónál képszerkesztőként. Az utóbbi években szabadúszóként az alkalmazott fotós munkák mellett az önálló alkotó munkára koncentrálok. Jelenleg a Szellemkép Szabad Iskolában tanítok fotográfiát. A fényképezést jórészt munka közben, a gyakorlatban tanultam, így tulajdonképpen autodidaktának tartom magam, de mások mellett nagy hatással volt rám Robert Frank, André Kertész és Andrej Tarkovszkij képi világa, Werner Herzog és Jorge Luis Borges élet és művészetszemlélete , Caspar. David. Friedhrich és De Chirico festészete. Mikor fényképezni kezdtem jó néhány évig nem használtam színes filmet, és ez a vonzódás a fekete-fehér anyaghoz megmaradt. Számomra fekete-fehér képeknek nincs önálló hangjuk, némák, csendben várják, hogy a szemlélő hanggal töltse meg, megértse őket. Hordoznak valamit a fotográfia kezdeti időszakából, mikor még a kép egyszerű és elsődleges látványként való rögzítése is csoda volt. Számomra ma is az, az exponálás egyszeri, megismételhetetlen teremtés, tele félelemmel és felelősséggel. A fekete-fehér képeken megjelenik a papíron lévő szöveg egyértelműsége, „igen vagy nem „ választása. Robert Frank Írta: „a fekete-fehér képekben benne van az emberiség örök kétségbeesése, de mindig ott van a remény is.” https://vimeo.com/236846142 https://www.facebook.com/events/714909938909029/
----------KEDVEZMÉNYES JELENTKEZÉS JANUÁR 15-IG!---------- A nagy sikerre való tekintettel még egy időpontot kitűztünk a kompozíciós előadásra! Regisztráció: lajtavari.adrienn@gmail.com Kompozíció a képalkotásban A kompozíció az elemek olyan elrendezése egy művészeti alkotásban, ami kifejez valamit. A megfelelő elem kiválasztása és elhelyezése, a szemlélődő számára érzéseket, gondolatokat közvetít. A kompozíció az egyik legfontosabb szempont a fényképezésben. Tanuld meg te is tudatosan használni az elemeket, hogy fotóid ne csak elkattintott képek legyenek. Amiről szó lesz Birtalan Zsolt fotóművész előadásában: - A látvány értelmezésének változásai a festészetben majd az 1800-as évek közepétől a fotográfiában. - A főbb képkompozíciós eszközök, mint a kontúr, a ritmus, a kontraszt, az arányok és az irányított fény szerepe a vizuális kommunikációban. - Mesterművek elemzése, tanulságok használata napi fotós feladatokban. A RÉSZVÉTELHEZ REGISZTRÁCIÓ SZÜKSÉGES! Jelentkezni tudsz a lajtavari.adrienn@gmail.com email címen. KEDVEZMÉNYES JELENTKEZÉS JANUÁR 15-IG: 5500 Ft. Eredeti ár január 15. után: 8000 Ft Birtalan Zsolt Középiskolás koromban kezdtem fényképezni az első budapesti World Press Photo kiállítás, és az 1984-es André Kertész kiállítás hatására. Érettségi után a Práter utcai szakiskolában tanultam, majd a Népszabadsághoz kerültem fotólaboránsnak. Dolgoztam napilapnál majd magazinoknál fotósként, reklámfotó stúdióban, később tíz éven át a legnagyobb hazai magazin kiadónál képszerkesztőként. Az utóbbi években szabadúszóként az alkalmazott fotós munkák mellett az önálló alkotó munkára koncentrálok. Jelenleg a Szellemkép Szabad Iskolában tanítok fotográfiát. A fényképezést jórészt munka közben, a gyakorlatban tanultam, így tulajdonképpen autodidaktának tartom magam, de mások mellett nagy hatással volt rám Robert Frank, André Kertész és Andrej Tarkovszkij képi világa, Werner Herzog és Jorge Luis Borges élet és művészetszemlélete , Caspar. David. Friedhrich és De Chirico festészete. Mikor fényképezni kezdtem jó néhány évig nem használtam színes filmet, és ez a vonzódás a fekete-fehér anyaghoz megmaradt. Számomra fekete-fehér képeknek nincs önálló hangjuk, némák, csendben várják, hogy a szemlélő hanggal töltse meg, megértse őket. Hordoznak valamit a fotográfia kezdeti időszakából, mikor még a kép egyszerű és elsődleges látványként való rögzítése is csoda volt. Számomra ma is az, az exponálás egyszeri, megismételhetetlen teremtés, tele félelemmel és felelősséggel. A fekete-fehér képeken megjelenik a papíron lévő szöveg egyértelműsége, „igen vagy nem „ választása. Robert Frank Írta: „a fekete-fehér képekben benne van az emberiség örök kétségbeesése, de mindig ott van a remény is.” https://vimeo.com/236846142 https://www.facebook.com/events/329370187659308/
Fókusz és Távolság: Fazekas István fotóriporter – Beszélgetés képekkel Beszélgetőtárs: Winkler Nóra Fazekas István (1973) tanulmányait a Práter utcai fényképész szakiskolában, a MÚOSZ Bálint György újságíró iskola fotóriporteri szakán és a Szegedi Tudományegyetem kommunikáció szakán végezte. Fotóriporterként dolgozott az Esti Hírlapnál, a Blikknél, 2001 óta a mai napig a HVG munkatársa. A Magyar Sajtófotó pályázatokon 1994 és 2017 között összesen huszonnégy díjat nyert el. A Mai Manó Házban és az ArtBázis Műhelyben volt egyéni kiállítása, 1996-ban Munkácsi Márton-díjat, 2010-ben Balogh Rudolf-díjat kapott, 2013-ban André Kertész alkotói ösztöndíjban részesült. A Csak képek című sorozat részeként a Budapestről szóló kötete, a Fényképtár szériában Fazekas című albuma jelent meg. Időpont: 2018. szeptember 12., szerda, 17.30 óra Helyszín: Capa Központ, Stúdió Az eseményen való részvétel ingyenes. A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ beszélgetéssorozatának keretében a mai középnemzedékhez tartozó magyar fotósok munkásságáról, életviteléről, ars poeticájáról tudhatunk meg tényeket és titkokat. Olyan sikeres alkotókat kérdezünk, akik számos kiállítást, hazai és külföldi elismerést, bizonyos esetekben oktatói gyakorlatot tudhatnak magukénak. A gyerekkortól indulunk, beszélünk a kezdeti motivációkról, nagy témákról, szakmai dilemmákról, kedvencekről, kudarcokról, sikerekről, végül pedig a fókusz a jelenlegi tevékenységre és a jövőbeli tervekre irányul. A szavakat képek kísérik és fordítva. https://capacenter.hu/esemenyek/fokusz-es-tavolsag-fazekas-istvan/
Az Art Market Budapest 2014-ben Art Photo Budapest néven egy teljes egészében a fotóművészetnek szentelt kiállítási szekciót hozott létre, amely egyben Közép és Kelet Európai egyetlen fotóművészeti vására. Az Art Market Budapest 2014-ben Art Photo Budapest néven egy teljes egészében a fotóművészetnek szentelt kiállítási szekciót hozott létre, amely egyben Közép és Kelet Európai egyetlen fotóművészeti vására. Budapest Európa gyorsan fejlődő, új fotóművészeti fővárosa, amely a világ fotóművészetét jelentősen befolyásoló huszadik századi mesterek, Brassai, André Kertész, Robert Capa és Moholy-Nagy László nyomdokain, a regionális összehasonlításban is jelentősnek tekinthető múzeumi és intézmény rendszer által biztosított háttérrel igyekszik támogatni a fotóművészek és szakemberek új generációját. GALÉRIÁK ÉS TOVÁBBI FOTÓMŰVÉSZETI PROJEKTEK Apteka Sztuki - Warsaw (PL) Art + Text Budapest - Budapest (HU) Artphoto - Budapest (HU) Avantgarde Museum - Marinko Sudac Collection - Zagreb (HR) AXIS - New York (US) Dorsy - Kétbodony (HU) European Month of Photography (EMoP) - Luxembourg (L) Fotogalerie Wien - Wien (A) Hungarian Electrographic Art Association - Budapest (HU) Hungarian Museum of Photography / Magyar Fotográfiai Múzeum - Kecskemét (HU) Körmendi - Budapest (HU) Loffice - Budapest (HU) Moholy-Nagy University of Art and Design / MOME Photography Masters - Presented by the CITY OF BUDAPEST - Budapest (HU) NextArt - Budapest (HU) Ostkreuz - Agentur der Fotografen - Berlin (DE) Pg Art - Istanbul (TR) Photon - Ljubljana (Sl) / Wien (A) Photonic Moments - Ljubljana (Sl) Pi Artworks - Istanbul (TR) Random - Budapest (HU) TOBE - Budapest (HU) Ural Vision - Yekaterinburg (RU) Várfok - Budapest (HU) Vesc-Art Management - Budapest (HU) Vienna Photo Book Festival - Wien (A) We ? Artists - Budapest (HU) Whiteconcepts - Berlin (DE) Zilberman - Istanbul (TR)
„Itt vagyok a gyerekkori emlékeim legdrágább helyén és fájó szívvel gondolok azokra a gyönyörű emlékekre, mik ide kötnek. André Kertész Sziget Becse 1984. márc. „Itt vagyok a gyerekkori emlékeim legdrágább helyén és fájó szívvel gondolok azokra a gyönyörű emlékekre, mik ide kötnek. André Kertész Sziget Becse 1984. márc. 13." Harminc évvel ezelőtt halt meg az egyetemes és a magyar fotográfia egyik legfontosabb alkotója, André Kertész.1984-ben 120 eredeti fotóját küldte el, s úgy rendelkezett, hogy halála esetén személyes tárgyaiból, bútoraiból is jusson az átépített szigetbecsei parasztházban létrehozott André Kertész Emlékmúzeumba, ahol az eredeti képek ún. fakszimile másolatai vannak közszemlére téve.A Mai Manó Ház – a Magyar Fotográfusok Háza „André Kertész és Szigetbecse” című kiállítása most egyaránt tiszteleg a nagy fotográfus, és az emlékét őrző hagyomány előtt: az örökül hagyott és megmaradt 119 Kertész fotót, továbbá az összegyűjtött filmeket, interjúkat, dokumentumokat, könyveket, aprónyomtatványokat mutatja meg, egy ritkán látott összeállítást tár a közönség elé.Kertész utoljára 1984-ben járt Magyarországon, és az itt töltött 12 nap alatt a fotós szakma színe-javával találkozott, akik a Mai Manó Ház Napfényműtermében készült, a kiállításon bemutatott portréfilmben, 30 év távlatából emlékeznek az egyetemes fotótörténet ikonikus alakjára.A tárlat további különlegessége, hogy a személyes emlékeket is tartalmazó képaláírásoknak köszönhetően a látogatók úgy érezhetik, mintha maga André Kertész vezetné őket az eredeti nagyítások között.
A fotográfus, Sopronyi Gyula nézőpontját keressük. Figyeljük a képeket és egyszerre próbálunk belehelyezkedni a pozícióba és a szituációba. A képkivágások elég szűkek, azonban mégis elég tágak ahhoz, hogy láttassák, látni engedjék a helyzetet és a környezetet. Lebegő nézőpont. A fotográfus, Sopronyi Gyula nézőpontját keressük. Figyeljük a képeket és egyszerre próbálunk belehelyezkedni a pozícióba és a szituációba. A képkivágások elég szűkek, azonban mégis elég tágak ahhoz, hogy láttassák, látni engedjék a helyzetet és a környezetet. Lebegő nézőpont. Roland Barthes (Roland Barthes: Világoskamra, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1985.) a fotográfiák általános érdeklődéssel történő nézegetését „studiumnak” nevezi. „Nem tanulást, tanulmányozást jelent, legalábbis nem elsősorban azt, hanem valamire figyelést, valaki iránti hajlandóságot, egyfajta általános érdeklődést, amely buzgó, de nem különösebben heves.”. Van azonban egy olyan dolog, amely megtöri az ilyen típusú vizsgálódást, s ez a „punctum”. „Egy fénykép punctum-a az a véletlen valami, ami rögtön belém szúr („qui me point”), (ami meggyötör, megsebez)”. Amíg Sopronyi absztrakt fotósorozatát „csupán” azzal az általános érdeklődéssel nézzük, hogy belehelyezkedjünk a fotográfus helyzetébe (a párizsi Pont des Arts hídon), megkeressük a nézőpontját (lefelé néz) és hogy kitaláljuk, hogy mit figyel (az uszályokat) – addig csak studiumot végzünk. A punctum megtalálása itt figyelmet kíván. A képek punctuma mindenkinek más lehet: legyen az a hajók rakománya – a sóder közé fonódott kék ruhadarab, egy kiskutya a ruháskosárban, egy szépen megterített asztal, az építkezési törmelék, vagy a hajóponyván áthúzódó zsinórok kuszasága. És punctum lehet a hullámok fodrozódása, a folyó kékjének, zöldjének végtelen árnyalatai, amelyből nemcsak a kép készítésének körülményeire, az időjárásra következtethetünk, de a hangulatot befolyásoló tényezőként is jelentősek. Az egyes képi elemektől és részletektől eltávolodva azonban fontossá válik mind azok ütköztetett, ellenpontozó viszonya: a víz a rajta úszó, haladó hajókkal; az uszályok a bennük, rajtuk hordott rakományaikkal; a mozgás, a fotográfus mozdulatlanságával, mind pedig a sorozat egyes képeinek egymáshoz való kapcsolódása. Sopronyi Gyula Balogh Rudolf-díjas fotográfus Lebegő nézőpont című, André Kertész alkotói ösztöndíjasként Párizsban készített fotósorozatát és a sorozathoz tartozó videó-installációját a Párizsi Magyar Intézet után a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ Project Room termében mutatjuk be a hazai közönség számára. Gellér Judit
P H O T O V A N C S O - M A R A T O NVancsó Zoltán fotográfus vetítéssorozata Az első 4K (Ultra HD) minőségű slideshow Magyarországon! EuroCenter Mozi, 2014. április 25-én, pénteken, 15 és 22 óra között P H O T O V A N C S O - M A R A T O N Vancsó Zoltán fotográfus vetítéssorozata Az első 4K (Ultra HD) minőségű slideshow Magyarországon! EuroCenter Mozi, 2014. április 25-én, pénteken, 15 és 22 óra között Vancsó Zoltán fotográfus sorozata különleges fotókiállítás, olyan esemény, amilyen a fotográfia 175 éves történelmében nem valósult még meg eddig Magyarországon. A fotográfiákból készített slideshow-k különleges hangulatú filmekké válnak a moziban, ahol a nézők Ultra HD minőségben láthatják Vancsó Zoltán műveit, Az EuroCenter Moziban ez lesz az első 4K-slideshow Magyarországon, ráadásul vetítéssorozatként, amelynek keretében összesen négy művet nézhet végig a közönség. Az egyes előadások külön-külön is látogathatók. A 15:00 és 16:30-as vetítésekre érkező első 50 néző fotóalbumot kap ajándékba. Ezen felül minden jegy ára teljes egészében levásárolható a helyszínen az alábbi fotóalbumok esetében: Állófilmek, Szándéktalan fény, Nemlét és örökkévalóság között. Itt tekinthető meg egy kis összeállítás: http://vimeo.com/90478905 A részletes program: 15:00 VANCSÓ!LIVE - Főszerepben: A fekete-fehér "Ha jó fotós akarsz lenni, többet ér egy jógabérlet mint egy drága fényképezőgép" - A kezdeti próbálkozásoktól az érett művekig, élő előadással, több HD-minőségű slideshow-val. (80 perc) 16:30 VANCSÓ!LIVE 2.0 - A színektől a bemozdulásig Két fotóalbum, egy világhírű filozófus, egy díjnyertes kortárs író, valamint utazás a világ nagyvárosaitól a magyar erdők misztikus világáig, élő előadásban, két 30 perces HD-minőségű slideshow-val. (80 perc) 18:00 Vancsó Zoltán - Tius: ÁLOMVÖLGY - AZ ÜRESSÉG FELFEDEZÉSE (fotófilm) A 2012-ben bemutatott, egész estés, rendhagyó slideshow újravágott, széles vászonra szabott ősbemutatója, mely Magyarországon az első 4K-s slideshow vetítés! (70 perc) 19:30 és 21:00 VANCSÓ-WORLD - THE PETER GABRIEL SLIDE SHOW A fotográfus tisztelgése a május 6-án Budapesten koncertező zenész előtt. Peter Gabriel népszerű slágerei mellett, kevésbé ismert művei, filmzenéi lesznek kísérői a 20 évnyi fotós életmű keresztmetszetét bemutató filmnek. 4K (Ultra HD) felbontású ősbemutató! (70 perc) Az egyes előadások külön-külön is látogathatók. A 15:00 és 16:30-as vetítésekre érkező első 50 néző fotóalbumot kap ajándékba. Ezen felül minden jegy ára teljes egészében levásárolható a helyszínen az alábbi fotóalbumok esetében: Állófilmek, Szándéktalan fény, Nemlét és örökkévalóság között A záró vetítésről, az ősbemutatóról: VANCSÓ-WORLD / THE PETER GABRIEL SLIDE SHOW Vancsó Zoltán vallomása a legújabb slide show-hoz: “Kevés olyan interjút adtam életemben, ahol nem merült fel az a kérdés: miként jelenik meg fotóimon a zene iránti különös vonzalmam? A válasz számomra is csak most kezd körvonalazódni. Gyerekkoromtól kezdve őrzök olyan intenzív zenei elményeket, amelyek hatása csak későbbi fotós példaképeim (Henri Cartier-Bresson, Josef Koudelka, Szilágy Lenke) remekműveihez fogható. Meglehetősen későn, gimnáziumi éveim alatt kezdtem zongorázni tanulni, szinte egyidőben első fotográfiai próbálkozásaimmal, ám hamarabb vált belőlem fotós, mint zenész. Ez utóbbiról pár éve teljesen lemondtam, ugyanakkor a zeneiség mindvégig fontos jellemzője maradt képeimnek. Első meghatározó zenei élményeim közé tartozik Frederic Chopin és Gustav Mahler műveinek felfedezése. Emelett nagy hatással voltak rám a progresszív könnyűzenei irányzatok is. Peter Gabriel 1987-es budapesti fellépése volt kamaszkorom első valódi koncertélménye. Ez idő tájt hallottam a rádióban Alan Parker Birdy című filmjéhez írt kísérőzenéjét, amelyet szerencsére fel is tudtam venni kazettás magnóval, és számtalanszor visszahallgattam... Jól emlékszem azokra a délutánokra, amikor újra és újra átéltem ezt a számomra földöntúli zenét, amelynek hatására sok képem láthatatlan gyökere már akkor növekedésnek indulhatott bennem. Amikor 17 évesen megvettem a zongorámat, az első, hallás után megtanult darabok egyike a Birdy zenéjének részlete volt. Húsz év elteltével - mintegy tisztelgésként Peter Gabriel előtt -, megpróbálom bemutatni, miként kapcsolódik össze bennem elválaszthatatlanul egy zenész hangzásvilága egy fotográfus vizuális világával. A rendhagyó, egészestés slide show-ban 245 fotómmal találkozhatnak a nézők, amelyeket Peter Gabriel 17 szerzeményéhez válogattam. A vetítéshez a jelenleg elérhető legjobb, 4K (Ultra HD) minőségű moziprojektorokra esett a választásom, így a slide show képanyaga - Magyarországon elsőként - DCP (Digital Cinema Package) formátumban, a lehető legnagyobb felbontásban kerül a mozivászonra.” Vancsó Zoltán rövid szakmai életrajza: a hazai fotográfiai élet kiemelkedő alakja, számos díj és elismerés (André Kertész-, Balogh Rudolf-, Pécsi József-díj stb.) kitüntetettje. Első kísérlete a slide show-k világában a budapesti MEO Kortárs Művészeti Múzeumban valósult meg 2004-ben, ahol William Kleinnel közösen mutatta be Budapest sorozatát. 2005-ben Sóhajtenger - Kuba című slide show-ja a fotográfia történetében először a hazai filmforgalmazásba is bekerült: hatperces alkotását nagy sikerrel vetítették a mozikban Wim Wenders Kívül tágasabb című filmje előtt. Ez a fotósorozata ugyanebben az évben különdíjban részesült a hazai Sajtófotó pályázaton. 2010-ben az EISA Maestro Fotópályázaton elért első helyezésének köszönhetően a Fotó-Videó Magazin az Év fotósa címet ítélte neki. 2011-ben az on-demand könyvkiadás vezetője, a Blurb által meghirdetett nemzetközi fotókönyv pályázaton ( Photography Book Now 2011) két díjat is elnyert, egy szakmai és egy közönségdíjat. Vancsó Zoltán céltudatosan és igényesen tárja műveit időről időre a közönség elé: 1994 és 2014 között több mint 40 önálló és 20 csoportos kiállítása volt neves magyar és külföldi galériákban. 2012 őszén a Budapest Film forgalmazásában mutatta be Álomvölgy - Az üresség felfedezése című egész estés fotófilmjét, amelyet hetekig sikerrel vetítettek a budapesti Art mozihálózatban. Fontos számára a közönséggel való élő kapcsolat, ennek egyik látványos eredménye egy 10000 fős Facebook közösség. 2013-ban Vancsó!Live és Vancsó!Live 2.0címmel több teltházas, önálló slide show estet tartott, amelyeket azóta több vidéki és külföldi helyszínre meghívtak. A kortárs fotóművészek közül elsőként, saját webshopjában árusítja fotónyomatait kizárólag számozatlan, nyitott sorozatokként, ezáltal is tágítva a műveit megvásárló közönsége körét.
Vancsó Zoltán fotográfus legújabb slide show estjét az EuroCenter Moziban láthatják az érdeklődők, 2013. november 6-án 19:30-kor. Ugyanitt, ugyanekkor: dupla könyvbemutató! Egy könyv, amely húsz évig készült – és egy másik, amelyben egyetlen éles kép sem szerepel... Vancsó Zoltán fotográfus legújabb slide show estjét az EuroCenter Moziban láthatják az érdeklődők, 2013. november 6-án 19:30-kor. Ugyanitt, ugyanekkor: dupla könyvbemutató! Egy könyv, amely húsz évig készült – és egy másik, amelyben egyetlen éles kép sem szerepel... Rendkívüli esemény egy fotográfus számára, ha exkluzív fotóalbum formájában is bemutathatja többévi munkáját, kiváltképp ha egyszerre két könyve is megjelenhet. Vancsó Zoltán fotográfus új, önálló fotóalbumai a sors szeszélyének, sokévi kitartó munkának és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően, 2013 őszén, egyidőben látnak napvilágot. A magánkiadásban, limitált és számozott példányokban megjelenő kétnyelvű (magyar–angol) kötetek bemutatóját a szerző rendhagyó módon rendezi. A tavasszal kétszer is teltházas Vancsó!Live című retrospektív előadásának helyszínén, az EuroCenter Moziban, ezúttal az új fotóalbumok keletkezésének hátterével ismerkedhetünk meg. Emellett az esten egyszeri alkalommal lesz látható két, a fotóalbumok képeit és szövegeit egyedülálló módon bemutató, 25 perces zenés slide show (blu-ray minőségben), amelyhez Zoltán közel kétezer, korábban számára ismeretlen zenemű közül választott ki 16-ot. Az est során a Bersarin Quartet, Anna Rose Carter, a Field Rotation, Sven Grünberg, a Hammock, Bob Holroyd, a Planetarium, a Waves on Canvas és Ben Woods műveiből hallunk részleteket. Az előadást a fotográfia, az irodalom és a zene iránt érdeklődők mellett mindazoknak ajánljuk, akik nyitottak a világ és önmaguk teljesebb megismerésének új útjaira. A két főszereplő: • Nemlét és örökkévalóság között – 208 oldal, 88 fekete-fehér és 88 színes fotó, Emil Cioran román–francia filozófus írásaival, • Álomvölgy – Az üresség felfedezése – 128 oldal, 62 színes fotó, Győrffy Ákos Haza című kötetének részleteivel. Az esten – amely egy meglepetéssel kezdődik! – választ kaphatunk Zoltántól számos izgalmas kérdésre: – Miért és hogyan készül egy fotóalbum 20 éven keresztül? – Milyen módon kommunikál egymással 88 fekete-fehér és 88 színes kép, párokba rendezve? – Miért pont a legkevésbé látványos fotót választotta a borítóra? – Mi miatt kezd el egy fotográfus szándékosan életlen képeket készíteni? – Miért kerülnek egy filozófus és egy kortárs író/költő gondolatai egy fotóalbumba? – Hogyan válik láthatóvá a zen filozófia a fotográfia segítségével? A vetítést követően a Vancsó!Live 2.0 előadásra váltott jegyekkel kedvezményesen vásárolhatóak meg a bemutatott fotóalbumok, amelyeket a szerző a helyszínen dedikál. Helyszín: EuroCenter Mozi (1032 Budapest, Bécsi út 154. Tel. [06]-1-999-6161) Időpont: 2013. november 6. 19:30 A belépőjegy ára 1450 Ft, amely teljes egészében levásárolható – több könyv vásárlása esetén akár többszörösen is. - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Vancsó Zoltán a hazai fotográfiai élet kiemelkedő alakja, számos díj és elismerés (André Kertész, Balogh Rudolf, Pécsi József stb.) birtokosa. Első kísérlete a slide show-k világában a budapesti MEO Kortárs Művészeti Múzeumban valósult meg 2004-ben, ahol William Kleinnel közösen mutatta be Budapest sorozatát. 2005-ben Sóhajtenger – Kuba című slide show-ja a fotográfia történetében először a hazai filmforgalmazásba is bekerült: hatperces alkotását nagy sikerrel vetítették a mozikban Wim Wenders Kívül tágasabb című filmje előtt. Ez a fotósorozata ugyanebben az évben különdíjban részesült a hazai Sajtófotó pályázaton. 2010-ben az EISA Maestro Fotópályázaton elért első helyezésének köszönhetően a Fotó-Videó Magazin az Év fotósa címet ítélte neki. 2011-ben az on-demand könyvkiadás vezetője, a Blurb által meghirdetett nemzetközi fotókönyv pályázaton (Photography Book Now 2011) két díjat is elnyert, egy szakmai és egy közönségdíjat. Vancsó céltudatosan és igényesen tárja műveit időről időre a közönség elé: 1994 és 2012 között 36 önálló és 20 csoportos kiállítása volt neves magyar és külföldi galériákban. 2012 őszén a Budapest Film forgalmazásában mutatta be Álomvölgy – Az üresség felfedezése című egész estés fotófilmjét, amelyet hetekig sikerrel vetítettek a budapesti Art mozihálózatban. Vancsó számára fontos a közönséggel való élő kapcsolat, ennek egyik látványos eredménye egy 10000 fős Facebook közösség. 2013 májusában Vancsó!Live címmel két teltházas, retrospektív, önálló slide show estet tartott, amelyet azóta több vidéki és külföldi helyszínre meghívtak. A kortárs fotóművészek közül elsőként, saját webshopjában árusítja fotónyomatait kizárólag számozatlan, nyitott sorozatokként, ezáltal is tágítva a műveit megvásárló közönsége körét.
Válogatás Howard Grenberg gyűjteményéből Az őszi pezsgő kiállítási szezonban, a 2012-es nagy sikerű Vivian Maier kiállítás után, újra a New York-i Howard Greenberg Gallery-vel dolgozunk együtt: az ő gyűjteményükből válogatjuk ki a fotótörténet ismert, immár klasszikus alkotásait a Magyar Fotográfusok Háza két emeletének kiállítótereiben. A kiállítás együttműködő partnerei a lausanne-i Musée d’Elysée, valamint a párizsi Fondation Henri Cartier-Bresson. Válogatás Howard Grenberg gyűjteményéből Az őszi pezsgő kiállítási szezonban, a 2012-es nagy sikerű Vivian Maier kiállítás után, újra a New York-i Howard Greenberg Gallery-vel dolgozunk együtt: az ő gyűjteményükből válogatjuk ki a fotótörténet ismert, immár klasszikus alkotásait a Magyar Fotográfusok Háza két emeletének kiállítótereiben. A kiállítás együttműködő partnerei a lausanne-i Musée d’Elysée, valamint a párizsi Fondation Henri Cartier-Bresson. A válogatás a fotótörténet mestereinek kiváló alkotásait gyűjti egy tárlatba, egyedülálló lehetőséget kínálva a fotográfia történetének és klasszikusainak megismerésére. Külön kiemelések helyett, íme a kiállítandó alkotók névsora: Aaron Siskind ● Adolf Schneeberger ● Alexandr Rodcsenko ● André Kertész ● Angelo ● Arnold Newman ● Arthur Rothstein ● August Sander ● Ben Shahn ● Berenice Abbott ● Bill Brandt ● Bob Adelman ● Bruce Davidson ● Charles Moore ● Dan Weiner ● Dave Heath ● David Seymour ● Dennis Stock ● Diane Arbus ● Dorothea Lange ● Eddie Adams ● Edouard Boubat ● Edward Steichen ● Edward Weston ● Frank Gohlke ● František Drtikol ● Garry Winogrand ● Gjon Mili ● Gordon Coster ● Gordon Parks ● Hamilton Wright ● Hansel Mieth ● Harold E. Edgerton ● Harry Callahan ● Helen Levitt ● Henri Cartier-Bresson ● Irving Penn ● Jacob Riis ● Jaromír Funke ● Jaroslav Rössler ● Jessie Tarbox Beals ● Jindřich Štyrský ● John Vanderpant ● Josef Koudelka ● Josef Sudek ● Lee Friedlander ● Leon Levinstein ● Leonard Freed ● Lewis Hine ● Lillian Bassman ● Lisette Model ● Kinszki Imre ● Manuel Álvarez Bravo ● Marc Riboud ● Margaret Bourke-White ● Martin Munkácsi ● Minor White ● Paul Caponigro ● Paul Strand ● Peter Sekaer ● Ralph Eugene Meatyard ● Richard Avedon ● Robert Adams ● Robert Capa ● Robert Frank ● Roman Vishniac ● Roy DeCarava ● Russel Lee ● Ruth Orkin ● Sally Mann ● Saul Leiter ● Sid Grossman ● Sol Libsohn ● W. Eugene Smith ● Walker Evans ● Weegee ● Werner Bischof ● William Klein ● Yevgeni Khaldei Számos alkotás ennek a kiállításnak a keretében kerül először kölcsönzésre közintézmények által, így a magyarországi tárlat különösen érdekes és egyedi betekintést nyújt a fotókedvelők számára. A kiállítás budapesti kurátora: Kincses Károly, fotómuzeológus
Álomvölgy – Az üresség felfedezése címmel került bemutatásra 2012 őszén az első magyar, egész estés fotófilm, Vancsó Zoltán alkotása, amelyben egy sajátos technikával készített fotósorozatot kísért egy előre megkomponált elektronikus ambient zene. A Művész és a Toldi moziban vetített fotófilm sikerén felbuzdulva ezúttal élő zenei kísérettel kerül bemutatásra a számos új felvétellel bővült rendhagyó sorozat. Az esten a horhos projekt – a Mészöly-díjas költő, Győrffy Ákos és a Bajdázó zenekar tagjai – különleges atmoszférájú világzenei produkcióval kísérik a vetítést. Álomvölgy – Az üresség felfedezése címmel került bemutatásra 2012 őszén az első magyar, egész estés fotófilm, Vancsó Zoltán alkotása, amelyben egy sajátos technikával készített fotósorozatot kísért egy előre megkomponált elektronikus ambient zene. A Művész és a Toldi moziban vetített fotófilm sikerén felbuzdulva ezúttal élő zenei kísérettel kerül bemutatásra a számos új felvétellel bővült rendhagyó sorozat. Az esten a horhos projekt – a Mészöly-díjas költő, Győrffy Ákos és a Bajdázó zenekar tagjai – különleges atmoszférájú világzenei produkcióval kísérik a vetítést. Az Álomvölgy képkoncert fotói a természetnek, az ember eredendő, evilági otthonának szívét keresik, azt a titokzatos, sugárzó középpontot, ahol mindannyian egyek vagyunk. A sorozat egyfajta helyreállítási kísérletként értelmezhető. A képek e pontra fókuszálnak, megpróbálják a forma mögötti formátlant, a színek mögötti színtelent ábrázolni. Sorozatba rendezésük ennek a keresésnek a csendes, megrendítő története. A képsorozathoz készülő zene a maga eszközeivel ugyanebben a keresésben vesz részt. Ahogy Hamvas Béla írta, az egész világegyetem folyamatosan zenél, a csillagoktól a fák lombjáig, az óceánoktól a békalencsés pocsolyáig. Ebben a hangóceánban élünk, az univerzum végtelen zenéjének részei vagyunk magunk is. A sorozathoz készülő instrumentális zene a természetben rögzített hangok (madárcsicsergés, patakcsobogás, szélzúgás, a tűz ropogása) felhasználásával kíván egyfajta meditációs hátteret biztosítani a képek szemléléséhez. A zene célja, hogy egynemű hullámzásával kikapcsolja a néző felszínes, nappali tudatát, és felszabadítsa a figyelem, a koncentráció általában rejtve maradó csatornáit. A hallható így előkészíti a terepet a láthatónak, hogy aztán együttesen nyissák meg szándékaink szerint azt az ösvényt, amely a nézőt-hallgatót önnön belső tájainak feltérképezésében is segíti. A projekt egyetlen alkalommal kerül bemutatásra! Időpont: 2013. június 13. 20:00 Helyszín: MOM Kulturális Központ (Budapest, XII. Csörsz u. 18.) Győrffy Ákos – Rövid szakmai önéletrajz 1996 óta jelennek meg verseim, esszéim és kritikáim irodalmi folyóiratokban és napilapokban (Élet és Irodalom, Jelenkor, Holmi, Bárka, Vigilia stb.). 2007 és 2009 között heti rendszerességgel írtam tárcákat a Magyar Hírlapba, 2008-ban pedig havi rendszerességgel a litera.hu internetes irodalmi portálra. Öt önálló kötetem jelent meg eddig, a legutóbbi 2012-ben Haza címmel a Magvető Kiadónál. Két kötetem német fordításban is megjelent, ezen kívül megjelentek írásaim/verseim angol, bolgár és szlovén nyelven is. Önálló köteteim: A Csóványos északi oldala (Accordia Kiadó, 2000), Akutagava noteszéből (JAK-Ulpius, 2004), Nem mozdul (Magvető, 2007), Havazás Amiens-ben (Magvető, 2010), Haza (Magvető, 2012) Fordításban: Aus Akutagawas Notizblock (Rimbaud Verlag, Aachen, 2005), Regungslos (Pop Verlag, München, 2012) Díjak: Gérecz Attila Díj (2000), Polisz Költészeti Díj (2002), Móricz Zsigmond-ösztöndíj (2008), Sziveri János Díj (2009), Nemzeti Kulturális Alap alkotói támogatása (2009, 2012), Zelk Zoltán Díj (2010), Márciusi Ifjak Díj (2010), Artisjus Irodalmi Díj (2011), Szépirodalmi Figyelő Díj (2012), Mészöly Miklós Díj (2013) ________________________________________ Vancsó Zoltán – Rövid szakmai életrajz 1998-tól 2003-ig több ízben elnyeri a Pécsi József-ösztöndíjat, 2001-ben Hungart ösztöndíjat kap, 2002-ben pedig neki ítélik a Budapest Fotográfiai ösztöndíjat. 2003-ban Balogh Rudolf-díjjal tüntetik ki. 2004-ben két hónapot tölt Párizsban, az André Kertész-ösztöndíjnak köszönhetően, ebben az évben William Klein-nel közös kiállítása nyílik a budapesti MEO-ban. 2005-ben és 2008-ban a Nemzeti Kulturális Alapprogram alkotói ösztöndíját nyeri el. 2005-ben készül el Sóhajtenger – Kuba címmel első slide show-ja, amely a fotográfia történetében először a hazai filmforgalmazásba is bekerül: nagy sikerrel vetítik a mozikban Wim Wenders: Kívül tágasabb című filmje előtt eme 6 perces alkotását. 2006-ban elnyeri a MAOE alkotói ösztöndíját is. 2010-ben az EISA Maestro Fotópályázaton elért első helyezésének köszönhetően a Fotó-Videó Magazin az Év fotósa címet ítéli oda neki. 2011-ben az on-demand könyvkiadás vezetőjének, a Blurb-nek nemzetközi fotókönyv pályázatán (Photography Book Now 2011) két díjat is elnyer, egy szakmai és egy közönségdíjat. 2012-ben a Budapest Galéria művészcsere programjában egy hónapos lisszaboni alkotói ösztöndíj nyertese. Vancsó céltudatossággal és igényességgel tárja műveit időről időre a közönség elé; 1995 és 2011 között 33 önálló és 20 csoportos kiállítása volt számos neves magyar és nemzetközi galériában. 2002-től 2012-ig 13 önálló fotóalbuma jelent meg. Nevéhez kötődik az első, magyar, egész estés fotófilm, amelyet Álomvölgy – Az üresség felfedezése címmel nagy sikerrel mutattak be 2012 szeptember 20-án a budapesti Művész moziban. Ezt a rendhagyó alkotást a Budapest Film forgalmazásában eddig 65 alkalommal vetítették az Art mozihálózatban. Vancsó Zoltán: Hárs-hegy, 2011 Vancsó Zoltán: Tirol, 2012 Vancsó Zoltán: Budapest, 2011 Vancsó Zoltán: Bakony, 2012
A Szigetbecse Községért Közalapítvány 2013-ban is meghirdeti az André Kertész fotópályázatot. Az ifjúsági és felnőtt korcsoportban egyaránt két kategóriában várják a pályaműveket, június 10-ig. Pályázati díj nincs. A Szigetbecse Községért Közalapítvány, a Sziget-csücske Természetbarátok Egyesülete és Szigetbecse Község Önkormányzatának támogatásával fotópályázatot hirdet felnőtt és ifjúsági (18 éves korig) korcsoportban, a következő két kategóriában: 1. Élet az erdőben, mezőn, vízben: a pályázat célja a természetben élő növények, állatok bemutatása A Szigetbecse Községért Közalapítvány 2013-ban is meghirdeti az André Kertész fotópályázatot. Az ifjúsági és felnőtt korcsoportban egyaránt két kategóriában várják a pályaműveket, június 10-ig. Pályázati díj nincs. A Szigetbecse Községért Közalapítvány, a Sziget-csücske Természetbarátok Egyesülete és Szigetbecse Község Önkormányzatának támogatásával fotópályázatot hirdet felnőtt és ifjúsági (18 éves korig) korcsoportban, a következő két kategóriában: 1. Élet az erdőben, mezőn, vízben: a pályázat célja a természetben élő növények, állatok bemutatása 2. Túrázz, hogy láthass!: a pályázat célja a mozgás örömének és a természet szépségeinek a bemutatása, ezen keresztül a szabadidősport megszerettetése. Részvételi feltételek: nevezni lehet mindkét korcsoportban és mindkét kategóriában maximum 5-5 db A4-es színes vagy fekete-fehér papírképpel. A pályázott fotókat digitálisan is kérjük elküldeni email címünkre. Nincs nevezési díj. Bárki pályázhat, nemtől, kortól, lakhelytől függetlenül. Számítógépes utómunkával megváltoztatott tartalmú kép nem vesz részt a versenyben. A pályázott fotók a kiíró tulajdonában maradnak, s azokat kiállítási tárgyként szerepeltethetik. Pályázat benyújtási határideje: 2013. június 10. Pályázat benyújtásának címe: Szigetbecse Községért Közalapítvány 2321. Szigetbecse Petőfi S. u. 34. Email: kerteszandre2013@gmail.com, telefon: 06-30-317-4285, 06-30-391-3325, 24-513-510 A pályázónak jeligét kell választani. Minden fotó hátsó oldalára rá kell írni: a választott korcsoportot (felnőtt vagy ifjúsági), a kategóriát, a fotó címét, készítésének helyét és idejét, valamint a pályázó által választott jeligét. A fotók mellé lezárt borítékban helyezze el a pályázó adatait (nevét, címét, email címét, telefonszámát). A lezárt boríték tetejére írja rá a jeligéjét. Díjazás: Felnőtt korcsoportban mindkét kategóriában I. díj: 20.000 Ft értékű ajándékcsomag II. díj: 10.000 Ft értékű ajándékcsomag III. díj: 5.000 Ft értékű ajándékcsomag Ifjúsági korcsoportban mindkét kategóriában I. díj: 10.000 Ft értékű ajándékcsomag II. díj: 8.000 Ft értékű ajándékcsomag III. díj: 5.000 Ft értékű ajándékcsomag A fenti díjakon kívül a szponzorok különdíjakat oszthatnak. A pályázott fotókból fotókiállítás nyílik a Petőfi Sándor Művelődési Házban Szigetbecsén. Az eredményhirdetés és a fotókiállítás megnyitójának várható időpontja június 28-a 18.00 óra.
Március 29-től május 12-ig látható a XXXI. Magyar Sajtófotó Kiállítás a Nemzeti Múzeumban. A 31. Magyar Sajtófotó Pályázat nagydíját Reviczky Zsolt, a Népszabadság munkatársa nyerte el Isten veled, Malév! című sorozatával, az André Kertész Nagydíjjal a szabadúszó Marton Szilviát jutalmazta a zsűri Abortus arteficialis című munkájáért. A legjobb hírképért járó Escher Károly-díjat - Kilakoltatás című fotójáért -, valamint a legjobb kollekcióért odaítélt Munkácsi Márton-díjat Móricz Simon, a Népszabadság fotósa vehette át. Március 29-től május 12-ig látható a XXXI. Magyar Sajtófotó Kiállítás a Nemzeti Múzeumban. A 31. Magyar Sajtófotó Pályázat nagydíját Reviczky Zsolt, a Népszabadság munkatársa nyerte el Isten veled, Malév! című sorozatával, az André Kertész Nagydíjjal a szabadúszó Marton Szilviát jutalmazta a zsűri Abortus arteficialis című munkájáért. A legjobb hírképért járó Escher Károly-díjat - Kilakoltatás című fotójáért -, valamint a legjobb kollekcióért odaítélt Munkácsi Márton-díjat Móricz Simon, a Népszabadság fotósa vehette át. A megyékben dolgozó legjobb fotóriporter Komka Péter (MTVA/MTI), míg a a legjobb 30 év alatti fotóriporter Mohai Balázs (MTVA/MTI) lett. A Hír-eseményfotó (egyedi) kategória első díját Móricz Simon nyerte el Kilakoltatás című fotójával, míg a Képriport (sorozat) kategória legjobbjának Tuba Zoltán (origo.hu) A diáktüntetések éve című munkáját ítélte a zsűri. Az Emberábrázolás-portré (egyedi) kategória legjobb képe Mészáros Csaba (szabadúszó) Sajtot tessék című felvétele lett, az Emberábrázolás-portré (sorozat) kategória első helyén pedig Mudra László (origo.hu) végzett Kerekesszékkel tomboltunk a Szigeten című sorozatával. A Művészet (egyedi) kategória legjobbjának Czimbal Gyula (MTVA/MTI) Teljes azonosulás című felvétele bizonyult; a Művészet (sorozat) kategória első helyét Kálló Péter (Metropol) érdemelte ki Huszadik Volt fesztivál című munkájával. Illyés Tibor (MTVA/MTI) Risztov című fotójával nyerte el a Sport (egyedi) kategória első helyezését, a Sport (sorozat) kategória idei győztese pedig Kovács Tamás (MTVA/MTI) lett Berki Krisztián olimpiai bajnok című anyagával. A Természet és tudomány (egyedi) kategória első díját Daróczi Csabának (szabadúszó) ítélte a zsűri Arányok című képéért, míg a Természet és tudomány (sorozat) kategóriában Gergely József (Magyar Szó) Apokalipszis lovasai című munkáját találták az első helyre méltónak. A Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia (egyedi) kategória legjobbja Stiller Ákos (HVG) Megragadt álmok című felvétele lett, a Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia (sorozat) kategória első díját pedig Kallos Bea (MTVA/MTI) kapta Little Miss című anyagáért. Oroszi Beáta (Ringier Kiadó) "Őrségválltáska" című munkájával végzett a Bulvár, humor (egyedi vagy sorozat) kategória első helyén. Első alkalommal adták át a MÚOSZ által alapított, a tavaly júniusban elhunyt Molnár István laptervező-tipográfus nevét viselő díjat, melynek nyertese Simon José art director, tervezőgrafikus lett. Kiemelkedő teljesítményt nyújtottak az MTVA/MTI fotóriporterei: Komka Péter, Illyés Tibor, Kovács Tamás, Kallos Bea, Czimbal Gyula, Kollányi Péter, Mohai Balázs és Földi Imre összesen két különdíjat, négy első díjat és további hét elismerést nyertek. A sajtófotó kiállítás idei kísérőtárlata Hemző Károly előtt tiszteleg.
Mitől jó? Miért jó? Avagy lencsén át a bölcsességig.A gyakorlatokkal tarkított szemináriumon a technikai alapok megismerésén túl körbejárjuk a kreatív képalkotás egyéb ismérveit, bepillantunk a fotótörténelem mestereinek művészetébe, és megkíséreljük feltárni a fényképezés és a filozófia kapcsolatát. Miközben megnézzük, hogy mitől jó egy fotó - hogy ne csak felismerjük a jó fotókat, hanem készíteni is tudjuk őket -, felfedezhetjük, hogy miért jó önismereti lehetőség a fényképezés, és ezzel rálépünk arra az útra, amely elvezet a lencsén át a bölcsességig. Mitől jó? Miért jó? Avagy lencsén át a bölcsességig. A gyakorlatokkal tarkított szemináriumon a technikai alapok megismerésén túl körbejárjuk a kreatív képalkotás egyéb ismérveit, bepillantunk a fotótörténelem mestereinek művészetébe, és megkíséreljük feltárni a fényképezés és a filozófia kapcsolatát. Miközben megnézzük, hogy mitől jó egy fotó - hogy ne csak felismerjük a jó fotókat, hanem készíteni is tudjuk őket -, felfedezhetjük, hogy miért jó önismereti lehetőség a fényképezés, és ezzel rálépünk arra az útra, amely elvezet a lencsén át a bölcsességig. „De mitől is lesz - gondolatilag is - jó egy fénykép? Amióta feltalálták a »képírást«, márpedig ennek már több mint 170 éve, azóta folyik az eszmecsere erről a fényképészek, valamint a közönség és a fotósok között. Manapság leginkább a fizikai paraméterek (élesség, színek, kontraszt stb.) sorolnak be egy-egy képet automatikusan a jók vagy a rosszak közé. Ez azonban kevés, hiszen Lucien Hervé szavaival: »a fotó arra hivatott, hogy felrázza a képzelőerőt, nem elég, ha csupán emlékeztetőül szolgál«. A forma esztétikája tehát fontos, de üzenetre, képzeletet beindító tartalom közvetítésére is szükség van ahhoz, hogy egy fotó lélekemelővé váljon és képes legyen láttatni, elgondolkodtatni.” (részlet Pierre Poulain: Lencsén át a bölcsességig című könyvének előszavából) Tematika: Technikai alapok és kreatív használatuk - A formátum kiválasztása: RAW vagy JPEG? - Rekeszelő-választás használata - a mélységélesség irányítása - A záridő-meghatározás: a mozgás megörökítése - Az érzékenység (ISO) beállítása - a „zaj” kezelése - A fénymérés különböző módjai: mátrix (kiértékelő), középre súlyozott (átlagoló), spot - Az objektívek: a nagylátószögtől a teleobjektívekig - A digitális technika sajátosságai és a hagyományos, filmes eljárások - A fehéregyensúly helyes beállítása - A hisztogram értelmezése és az expozíció ellenőrzése És ami a technika mögött van... a fényképezés - Képalkotás, kompozíció - Fény és textúra - Portrékészítés - Színes vagy fekete-fehér: előnyök és kényelmetlenségek - Utcai fotózás - „Street photography” Fényképezés és filozófia - Fényképezés és filozófia: a fényképezés (valódi) jelentése - Fényképezés: a világképed közvetítésének módja Bemutató a fotóművészet mestereinek alkotásaiból Henri Cartier-Bresson, Dorothéa Lange, Richard Avedon, Robert Doisneau, Robert Capa, André Kertész, Martin Munkácsi, Sebastiao Salgado továbbá klasszikus és kortárs magyar alkotók művei. Gyakorlatok A tanult technikákat a szemináriumon alkalmazni is fogjuk, ezenkívül átnézzük minden résztvevő szemináriumon készült, kiválasztott fotóit és a tanultak alapján elemezzük. Időtartam: 14-től 19 óráig Jelentkezés: kérjük, regisztráljon a Filofotó regisztrációs oldalunkon. Előadó: Oravecz Péter
Barakonyi Szabolcs legújabb munkáit a Deák Erika Galéria mutatja be 2013. január.11-től február 2-ig. A kiállítást megnyitójára január 10-én, csütörtökön kerül sor (18-21 óra), a tárlatot megnyitja: Szily László, újságíró, író, horgász. Barakonyi Szabolcs legújabb munkáit a Deák Erika Galéria mutatja be 2013. január.11-től február 2-ig. A kiállítást megnyitójára január 10-én, csütörtökön kerül sor (18-21 óra), a tárlatot megnyitja: Szily László, újságíró, író, horgász. Barakonyi Szabolcs az elmúlt két év nyarán most bemutatásra kerülő fotósorozatán dolgozott, és nem kisebb cél lebegett előtte, minthogy megmutassa, milyen zajos is tud lenni egy dolgos hétvége a családi birtokon. Munkálkodó háztulajdonosokat látunk, ezek a férfiak fát vágnak, fúrnak, festenek, fűrészelnek, locsolnak – de hétköznapinak látszó tevékenységük mégsem kockázatmentes. Sem nekik, sem a környezetükben lakóknak. Bár munkájuk hasznos, a szomszédjaiknak leginkább idegesítő a fűnyíró egész napos durrogása, aminél csak a délutáni sziesztába belevisító lombvágó hangja kellemetlenebb. Barakonyi most a nyughatatlan férfi társadalmi jelenségét vizsgálja, leleplezi a pihenő és a pihenni nem tudó férfiakat és sajátos lencséjén keresztül mutatja meg a hétköznap banalitásai mögött húzódó különös, de mégis szerethető pillanatokat. Barakonyi képein most is az abszurditást, a groteszkbe hajló, a nem egyértelmű helyzeteket keresi. Szeretne megzavarni, bizonytalanná tenni abban, hogy pontosan mi is az, amit látunk. Témája most is keresetlenül hétköznapi, de a kompozíciók pontos és klasszikus szerkezete közti feszültség biztosíthat minket arról, hogy nem véletlenül latjuk, amit latunk. Képeit továbbra is analóg technikával készíti, középformátumú fényképezőgéppel, ragaszkodik a természetes színekhez és a direkt vakus megvilágításhoz. Barakonyi Szabolcs 1976-ban született. 1997-ben végzett a Szellemkép Szabadiskola fotó szakát. 2000 novemberében a Fiatal Fotóművészek Stúdiójának vendéghallgatója majd 2001-től tagja. Munkájáért 2003-2006 között Pécsi József Fotóművészeti ösztöndíjat, 2006-ban Lucien Hervé és Rodolf Hervé Díjat, 2007-ben a Recontres d’Arles Photo Service Publishing Díját, 2011-ben pedig André Kertész ösztöndíjat kapott.
„FALAK” A Szentesi Fotókör meghív minden fotózás iránt érdeklődőt 2012. október 1-én 18.00 órára Szentesen a Galéria Kávéházba Szánthó Tibor kiskunfélegyházi fotós kiállításának a megnyitására. Több generációs fotós családból származik Szánthó Tibor, tíz évesen kapja első fényképezőgépét apjától. Megismeri és megszereti a filmes fényképezést, ami később hivatásává válik. „FALAK” A Szentesi Fotókör meghív minden fotózás iránt érdeklődőt 2012. október 1-én 18.00 órára Szentesen a Galéria Kávéházba Szánthó Tibor kiskunfélegyházi fotós kiállításának a megnyitására. Több generációs fotós családból származik Szánthó Tibor, tíz évesen kapja első fényképezőgépét apjától. Megismeri és megszereti a filmes fényképezést, ami később hivatásává válik. Film- és fotóművészetet tanul Budapesten. Az iskolák befejezése után dolgozik filmstúdióban, majd fotóriporterként is. A kezdeti klasszikus fotográfiától eljut az új kreatív formai eljárásokig, azaz megismerkedik a fotózás több eltérő irányzatával. 1973-tól Kanadában él, Ontarió és Észak-Amerika városainak életét ábrázolja. New Yorkban André Kertész, Torontóban Marosán Gyula munkássága nagy hatással van rá. 2000-től ismét Európában , Magyarországon dolgozik, rendszeresen szerepel hazai s nemzetközi kiállításokon. Portréfotós, stábfotós, világosító, fotóriporter és operatőr. Számára a fény örökös változása, állandó formai megújulása teszi ezt a művészeti ágat oly vonzóvá. A kiállítás november 5-ig látogatható a nyitvatartási időben.
A Három Hét Galéria második alkalommal hirdeti meg „Hommage” pályázatát. A pályázat célja továbbra is - a tisztelgés mellett-, hogy friss, előremutató, fantáziával megáldott műveket mutasson be a galéria. Nem titkoltan lehetőséget szeretne adni azok számára is, akik eddig egy-egy szűk szakmai zsűri által elvárt igényeknek nem tudtak megfelelni. A pályázat tehát mindenki számára nyitott, a színvonalat csak a verseny komolysága fogja meghatározni ez évben is. A Három Hét Galéria második alkalommal hirdeti meg „Hommage” pályázatát. A pályázat célja továbbra is - a tisztelgés mellett-, hogy friss, előremutató, fantáziával megáldott műveket mutasson be a galéria. Nem titkoltan lehetőséget szeretne adni azok számára is, akik eddig egy-egy szűk szakmai zsűri által elvárt igényeknek nem tudtak megfelelni. A pályázat tehát mindenki számára nyitott, a színvonalat csak a verseny komolysága fogja meghatározni ez évben is. Idén is lehet a pályázó célja az ihlető kép „másolása” saját szemléletével fűszerezve, de sokkal inkább arra számítunk, hogy a kép olyan inspiráló erővel bír majd, hogy az alkotó továbbgondolva az ismert képet olyan előremutató alkotást hoz létre, melynek alapja ugyan a kép, mégis átszakítva a kiírás korlátait, meglepi magát, a közönséget, a zsűrit. Idén André Kertész "Szatírikus táncosnő" című képe áll a középpontban. André Kertész (1894 – 1985) magyar származású fotóművész a díványon fekvő Förstner Magda táncosnőről készítette egyik legismertebb felvételét. Kertész 1925-től több mint tíz évet töltött Párizsban. Itt találkozott a fiatal Förstner Magdával 1926-ban, akit rögtön meg is hívott Beöthy István szobrász rue Daguerre-en található stúdiójába, hogy felvételeket készítsen róla. Förstner beleegyezett a találkozóba és másnap a megbeszélt időpontban meg is jelent a műteremben, ahol Kertész mellett Beöthy fogadta a művésznőt. „Azt mondtam neki: csinálj valamit, ami a stúdiósarok szelleméhez hasonló. Elkezdett mozogni a szófán. Hirtelen csinált egy mozdulatot. Csak két expozíciót készítettem. Nem kell száz tekercseket elfényképezni, ahogy manapság csinálják. Az embereket csodás dolog mozgás közben fényképezni. Azt jelenti, hogy el kell kapni a megfelelő pillanatot: a pillanatot, amikor valami átváltozik valami mássá. Ez a kép egyfajta torzulás, mint az úszóról készült képem.” – emlékezett vissza Kertész a fotózás körülményeire. forrás: Magyar Fotográfiai Múzeum 2. A pályázat zsűrije László Zsuzsi – grafikus, a Három Hét Galéria arculatának, plakátjainak tervezője Aknay Csaba – fotográfus, a Három Hét Galéria állandó művésze Kincses Károly - fotómúzeológus, szakíró 3. A pályázat technikai követelményei, a benyújtás módja, határideje: Egy pályázó maximálisan 3 db képet küldhet be. Sorozat nem adható be. A kép készülhet digitális kamerával, vagy bármely analóg technikával, ekkor azonban a képet digitalizálni kell. Beadható bármely grafikai eljárással alakított kép is, ám a zsűri ekkor nem a technika alkalmazását, hanem az alkalmazás tartalmát, a képhez hozzátett értéket fogja vizsgálni. A benyújtás módja kétlépcsős: Első lépésben a pályázáshoz minimum 600, maximum 1000 pixel (hosszabbik oldal) nagyságban, közepes jpg tömörítéssel elmentett állományt beküldeni az info@haromhet.hu e-mail címre. A beérkezett pályázatokat minden esetben e-mailben visszaigazoljuk. Ajánlott levele küldésekor a tértivevényt automatikusan beállítani. A kiállításra kiválasztott és díjazott műveket később, kérésre kell nagy méretben benyújtani. Ehhez a minimális elvárás, hogy a digitális állomány legalább 8 mp-es kamerával készüljön, szkennelt állomány esetében pedig a hosszabbik oldal érje el a 60 cm-t 300 dpi felbontás mellett. A bekért képeket a galéria szerverére kell majd feltölteni, melynek adatait a kiállítók válasz e-mailben fogják megkapni. A bekért eredeti képek elküldhetők a galéria címére is bármely adathordozón: Három Hét Galéria 1114 Budapest, Bartók Béla út 37. A képek elnevezése: vezetéknévkeresztnévképszám.jpg, pl: kovacsgabor1.jpg 4. Pályázati naptár A pályázat benyújtásának határideje (kisméretű képek feltöltésének határideje): 2012. november 14. éjfél (szerda) A kiállítandó képek alkotóit emailben értesítjük az eredményről legkésőbb 2012. november 20. (kedd) A nyomtatható méretű képek feltöltésének, illetve adathordozón való beérkezésének határideje 2012. november 30. (péntek) A kiállítás megnyitója: 2012. december 12. (szerda) 19 óra, a Három Hét Galériában. 5. A pályázat díjazása A nyertes pályázó 100. 000,- Ft értékű fotóműterem-használatot nyer. További 9-14 pályázó kiállításra kerülő képének nagyítását a kiíró vállalja, a képekkel a szerzők szabadon rendelkeznek a kiállítás bezárását követően, azokat tehát ajándékba kapják. 10. 000,- Ft értékű gasztonómiai vouchert ajánlott fel a győztesnek a Hadik kávéház/Szatyor bár. 10. 000,- Ft értékű fotónyomtatási és nagyítási vouchert ajánlott fel a MRÁZ fotó. A nyertes, és a kiállításra válogatott további alkotások 2012. december 12-től, 2013 február 16-áig lesznek láthatóak a Három Hét Galériában. 6. Képek értékesítésének lehetősége A Három Hét Galéria értékesítheti a kiállított képeket a szerző előzetes, írásbeli hozzájárulásával, mellyel kapcsolatban minden anyagi és jogi tartalmat külön szerződésben rögzít a kiállító művésszel. 7. A pályázat jogi háttere Pályázhat minden természetes személy, aki a pályázati kiírás feltételeit elfogadja. A pályázó kizárólag saját, eredeti alkotásával pályázhat. E feltétel megsértése esetén a pályázat érvénytelen. A pályázó a kép beküldésével egyben a pályamunkájáról ki is jelenti, hogy az saját szerzői műve, azzal nem sért más szerzői jogot valamint tudomásul veszi, és magára nézve elfogadja a szerzői és felhasználói jogokról szóló tájékoztatást. A pályázat kiírója a pályázat és a későbbi pályázatok, továbbá a pályaművekből rendezendő kiállítás népszerűsítésével kapcsolatban jogosult a pályaművek díjmentes felhasználására minden esetben, a pályázó nevének feltüntetése mellett. A kiíró díjmentesen jogosult a művek kiállítására, továbbá díjmentesen használni az alkotást a kiállításhoz kapcsolódó reklámok offline és online megjelenéseihez. A pályázó hozzájárul ahhoz, hogy a pályázat kiírója a pályaműről készült reprodukciót –esetlegesen- könyv alakban, illetve elektronikus formában megjelentesse és ennek érdekében a pályázat kiírója számára nem kizárólagos, de korlátlan időre szóló felhasználási jogot ad a pályázó nevének feltüntetése mellett. A pályázat kiírója a pályázati kiírásban leírtak megváltoztatásának jogát fenntartja. A pályázat kiírója a hozzá benyújtott adathordozókat nem őrzi meg, nem tárolja. A kiíró a pályaműveket fokozott gondossággal kezeli. A határidő után beérkezett pályamunkákat nem áll módunkban elfogadni.
A Mai Manó Ház - Magyar Fotográfusok Háza "Ritkán látott képek - Utazás a vidéki múzeumok fotókincsei között" című kiállításának célja, hogy felhívja a figyelmet a megőrzendő magyar fotográfiai örökségre, a vidéki múzeumokban őrzött fotókincsekre, világhírű fotóművészeinkre és a méltatlanul kevésbé ismert alkotókra. Kurátorok: Csizek Gabriella művészeti munkatárs és Kincses Károly, fotómuzeológus Megtekinthet?: 2012. június 21. és szeptember 16. között, hétköznap 14-19-ig, hétvégén 11-19-ig. Közreműködő múzeumok: A Mai Manó Ház - Magyar Fotográfusok Háza "Ritkán látott képek - Utazás a vidéki múzeumok fotókincsei között" című kiállításának célja, hogy felhívja a figyelmet a megőrzendő magyar fotográfiai örökségre, a vidéki múzeumokban őrzött fotókincsekre, világhírű fotóművészeinkre és a méltatlanul kevésbé ismert alkotókra. Kurátorok: Csizek Gabriella művészeti munkatárs és Kincses Károly, fotómuzeológus Megtekinthet?: 2012. június 21. és szeptember 16. között, hétköznap 14-19-ig, hétvégén 11-19-ig. Közreműködő múzeumok: André Kertész Fotómúzeum és Emlékház – Szigetbecse, Báthori Múzeum – Nyírbátor, Déri Múzeum – Debrecen, Janus Pannonius Múzeum - Pécs, Jósa András Múzeum - Nyíregyháza, Magyar Fotográfiai Múzeum – Kecskemét, Móra Ferenc Múzeum - Szeged, Szent István Király Múzeum - Székesfehérvár Alkotók: André Kertész, Angelo, Brassai, Brassay Zoltán, Boros György, Csépány Jenő, Fekete Gáborné, Gloviczky József, Gondy és Egey, Harnóczy Örs, Hunyady László, Juan Gyenes, Ismeretlen szerzők, Johann Eilingsfeld, Kabáczy Szilárd, Kálmán Kata, Klösz György, Láng Erzsébet, Laucher Lipót, Láng Erzsébet, Martin Munkácsi, Moholy-Nagy László, Müller Miklós, Otto Kagermann, Pécsi József, Pribék Antal, Rembrandt fényírda, Soltész István, Takács Vince, Vadas Ernő és sokan mások. 2010 nyarán rendezte meg a Magyar Fotográfusok Háza a Ritkán látott képek című kiállítás-sorozatának első részét, mely a Magyar Fotográfiai Múzeum (Kecskemét) kincseiből válogatott. A kiállítás-sorozat elindításával célunk az volt, hogy a magyarországi fotográfiai gyűjteményekben megtalálható és a közönség elé sajnálatosan ritkán kerülő képeket bemutassuk. A 2010-es kiállítás sikere után biztosak voltunk abban, hogy a sorozatot érdemes folytatnunk. 2012-ben a vidéki múzeumok közgyűjteményeinek fotográfiai anyagaiból mutatjuk be a magyar fotótörténet sajnálatosan ritkán látott remekeit. Szeretnénk ráirányítani a figyelmet a magyar fotográfiára, Magyarország értékes fotógyűjteményeire, amelyek őrzik kiemelkedő művészeti örökségünket. Szeretnénk megmutatni, hogy büszkék lehetünk a fotográfiára, arra a művészeti műfajra, melynek a története egyszerűen nem írható le az elment és az itthon maradt magyar fotográfusok nélkül. Szeretnénk megmutatni a fiatalabb fotográfus nemzedékeknek az elődök példáját. Továbbá, kiállításunkkal szeretnénk felhívni a figyelmet a vidéki múzeumok értékes fotógyűjteményeire és az ott végzett magas minőségű szakmai munkára. A Ház művészeti munkatársai, Csizek Gabriella és Kincses Károly kurátorok sok ezer fotográfiát néztek meg az elmúlt hónapokban, hogy a kiállításon szereplő közel kétszáz képet kiválogassák. A kiállítás egy utazás, amely a kiállított fotográfiákon keresztül vezeti végig a nézőket valós és képzeletbeli tájakon, és amelynek során felfedezhetjük a tőlünk időben és térben távoli, vagy épp elvont eseményeket, helyszíneket. A nyári évszakban igazán aktuális egy ilyen kalandozás, mely az utazás konkrét cselekedete mellett az elvágyódás, a megérkezés, az ezeket megelőző vagy épp követő tapasztalásait a nézők elé tárja, s egyúttal bepillantást enged a vidéki városok, a vidéki múzeumok fotókincseibe. Világhírű fotográfusaink - André Kertész, Brassa?, Martin Munkácsi és Moholy-Nagy László - alkotásai éppen úgy jelen vannak a kiállításon, mint a talán kevésbé ismert nagyjaink – Angelo, Kálmán Kata, Pécsi József, Vadas Ernő; sőt, mellettük sok ismeretlen, felfedezésre váró fotós figyelemre méltó, olykor meghökkentő, egyedi látásmódot tükröző képeit is láthatjuk. A képek alkotói sokféle tudást és korabeli technikát képviselnek. A képek között találunk többek között ferrotípiát, pigmentnyomatot, albumint, zselatinos ezüst és polaroid transzfer technikát is. A kiállítás anyaga időbeliségét tekintve is széles spektrumot lefed: a legrégibb fotográfia, az 1864-ben készült Nevelőintézet című kép ismeretlen alkotó munkája. A legfrissebb alkotás 1994-es, Soltész István Kapcsolataim a külvilággal I. 1994/2010 című munkája. Mindkét fotó a Jósa András Múzeum gyűjteményéből való. A legkülönbözőbb utak és úti célok, és az egykori utazók elé táruló tájak, városok, emberek néznek vissza ránk; utcák, házak, üzletek és arcok láthatóak, amelyeket ma már csak a fotográfiák őriznek. A gyűjtemények darabjai között valódi érdekességekkel találkozunk: Egykori lokálpatrióták képein városuk nevezetes helyszínei, nemegyszer jelentős történelmi események pillanatképei idézik múltbeli utazások hangulatát: Rákóczi csontjainak hazaszállítása vagy épp az, amikor Gerő Ernő Debrecenbe érkezik repülőgépén, hogy autóbuszokat avasson (Déri Múzeum - Debrecen). Egy kisváros lakosságának portréit látjuk Vadász Vilmos vándorgyógyszerész a harmincas években készített felvételein (Báthori Múzeum - Nyírbátor). Johann Eilingsfeld hajóskapitány fotóhagyatékából dunai utazások hajdan volt idillje elevenedik fel (Janus Pannonius Múzeum-Pécs). Lencsevégre került az utolsó magyar király IV. Károly és Zita királyné szegedi látogatása is (Szent István Király Múzeum - Székesfehérvár). Illetve, egykori járművek, többek között királyi páncélvonat, dunai gőzös között megjelenik Szeged első autója (Móra Ferenc Múzeum – Szeged), reprezentálva múltbéli közlekedésünk eszközeit. A Magyar Fotográfiai Múzeum (Kecskemét) jóvoltából világhírű fotográfusaink is szerepelnek a kiállításon. Brassa?, Munkácsi Márton, Moholy-Nagy László, Pécsi József, Kálmán Kata vagy Angelo örökítették meg, amit itthon vagy a nagyvilágvilágban utazásaikon láttak. Az André Kertész Fotómúzeum és Emlékház - Szigetbecse jóvoltából André Kertész tíz alkotása is látható a kiállításon. A Ritkán látott képek – Utazás a vidéki múzeumok fotókincsei között című tárlat egyrészről elhozza Budapestre a vidék kincseit, másrészről arra bíztat, hogy érdemes gyakrabban elmennünk a vidéki múzeumokba, hiszen ez a kiállítás csak a töredékét mutatja be annak a felmérhetetlen értékű fotográfiai kincsnek, ami a dobozokba, ládákba rejtőzve várja a ritka alkalmat, amikor újra bemutatkozhat a nagyközönségnek.
A tizedik Múzeumok Éjszakájára egyetlen éjszakába sűrítve kínálja szinte mindazt, amit a kultúra adni képes. Idén a fővárosban 92 jelentkező 102 helyszínen, vidéken pedig 126 jelentkező 176 helyszínen kínál kultúrát és szórakozást. Remek alkalom megnézni a rég tervezett kiállításokat, vagy új kincsekre vadászni eddig ismeretlen helyszíneken. A tizedik Múzeumok Éjszakájára egyetlen éjszakába sűrítve kínálja szinte mindazt, amit a kultúra adni képes. Idén a fővárosban 92 jelentkező 102 helyszínen, vidéken pedig 126 jelentkező 176 helyszínen kínál kultúrát és szórakozást. Remek alkalom megnézni a rég tervezett kiállításokat, vagy új kincsekre vadászni eddig ismeretlen helyszíneken. A Mai Manó Ház programjai évről évre kellemes élményt ígérnek, most is lesz mód bejárni az 1996-ban műemlékké nyilvánított épületet, Mai Manó korabeli ruhákban fotózkodni a Napfényműteremben, és a csak úgy saját szakállunkra való bámészkodás helyett tárlatvezetéssel nézhetjük meg a minisztereket, gatyában. Valamint a többi aktuális kiállítást is (Random, Horváth M. Judit – Privát képek és Hermann Ildi – NHL). A Fotóművészeti Szabadegyetem előadásai közül Kincses Károly és Horányi Attila előadását láthatják felvételről, akik a délutánt a Mai Manó Házban töltik, az esti vendégek André Kertész portréfilmet kapnak, 21 órától, járókelőknek pedig szabadtéri slide-show jár, a ház előtti kivetítőn. Olyan helyeken is bukkanhat titkos szépségekre az ember, ahol, ha elég szorosan fogják a sztereotípiái, nem is számít rá: az Állatorvos-tudományi Könyvtárban (1078, Bethlen Gábor utca 22-24.) időszaki fotókiállítást láthatunk a "nemszeretem-állatokról". Címe: Titkos szépségek. A Bajor Gizi Színészmúzeumban Domonkos Sándor fotografikus emlékei közt merenghetünk a pillanat megállításának nehézségeiről. Rosta József első alkalommal a Múzeumok Éjszakáján mutatja be Végtelen könyvtár című 2011-es sorozatát, stílusosan az ELTE Egyetemi Könyvtárában. Az Eötvös 10-ben azt Eötvös10 fotókör évzáró kiállítása lesz, az Erdős Renée Házban a Múzeumok Éjszakájára időzítették Dombóvári Csaba fotókiállításának megnyitóját (19 óra). A Fővárosi Nagycirkuszban régi fekete-fehér fotók idézik meg a múlt század cirkusz-hangulatát. Elvágyódóknak és álmodozóknak ajánljuk Juhász Balázs kiállítását az Indiai Kulturális Központban, lázadásra hajlamosak én nonkomformisták kukkantsanak be a Ludwig Múzeum Robert Mapplethorpe 200 képét bemutató tárlatára. Érdekesnek ígérkezik igazi Tabán fotókiállítás a Tabán Helytörténeti Központban (1011, Döbrentei utca 9.) és Rendőrmúzeumban (1087, Mosonyi utca 5.) látható "Múlt és Jelen". Aki eddig csak halogatta, most megnézheti A fotóművészet születését is a Szépművészeti Múzeumban. A fotókiállítások mellett temérdek egyéb izgalmas programot találunk a Múzeumok Éjszakája honlapján. Aki teheti, örökítse meg az eseményeket, a Fotoklikk galériák közt mindenki bemutathatja, neki mi volt az éjszaka fénypontja. Kellemes június 16-át mindenkinek, kíváncsian várjuk olvasóink képeit.
Bemutatkozik egy méltatlanul elfeledett, fotótörténeti jelentőségű életmű: Kozák Lajos (Székesfehérvár, 1906. március 7. – Budapest, 1975. március 27.) A kiállítást Eifert János fotóművész nyitja meg. A CULTiRiS Kulturális Képügynökség, a Magyar Fotográfusok Háza és a Magyar Sportmúzeum összefogásával megvalósuló kiállításokon egy különleges tehetségű ember, Kozák Lajos életművével és a magyar fotótörténet fontos alkotójával ismerkedhet meg a szakmai és a nagyközönség. Bemutatkozik egy méltatlanul elfeledett, fotótörténeti jelentőségű életmű: Kozák Lajos (Székesfehérvár, 1906. március 7. – Budapest, 1975. március 27.) A kiállítást Eifert János fotóművész nyitja meg. A CULTiRiS Kulturális Képügynökség, a Magyar Fotográfusok Háza és a Magyar Sportmúzeum összefogásával megvalósuló kiállításokon egy különleges tehetségű ember, Kozák Lajos életművével és a magyar fotótörténet fontos alkotójával ismerkedhet meg a szakmai és a nagyközönség. Harmincas évek elejétől a legendás „magyaros stílus” követője, de képei sokszor az átlagosnál melankolikusabbak, személyesebbek. Figurái őszinték, stílusa a kor fényképészeti divatjának modorosságától mentes. Kompozícióiban a későbbiekben megjelenik az új tárgyilagosság (Neue Sachlichkeit) realista szemlélete - diagonális kompozíciók, hosszú kontrasztos árnyékok, az urbánus utcai fényképezés és az itt gyakran alkalmazott felső gépállás. Fotói Vadas Ernő, Dulovits Jenő és Kinszki Imre munkáihoz hasonlíthatóak, akikkel együtt világviszonylatban is említésre érdemes képeket alkottak. Általuk az akkoriban már Párizsban alkotó magyar származású kortársak, André Kertész és Brassai látásmódja és annak magyar gyökerei is új megvilágításba kerülnek. A személyesség, az őszinteség, a spontaneitás és érdeklődő nyitottság jellemezte életművét.
A piktorializmustól a modern fotográfiáig (1889-1929) A kiállítást Szőcs Géza, Kultúráért Felelős Államtitkár és Baki Péter kurátor nyitja meg. A piktorializmustól a modern fotográfiáig (1889-1929) A kiállítást Szőcs Géza, Kultúráért Felelős Államtitkár és Baki Péter kurátor nyitja meg. A Lélek és Test, valamint a Hervé 100 című nagysikerű tárlatok után egy újabb fotóművészeti kiállításnak ad otthont a Szépművészeti Múzeum. A március végén nyíló, A fotóművészet születése - A piktorializmustól a modern fotográfiáig című tárlaton látható, fotográfiák döntő többsége a piktorializmus első nagyhatású publikációjától (1889) a Film und Foto kiállításig (1929) terjedő időszakban készült alkotásokkal mutatja be azt a változást, melyet a piktorialista fotóművészet és a modern fotográfia között – közel 40 év alatt – zajlott le. A több mint tíz kölcsönző intézmény közreműködésével létrejövő kiállítás nemzetközi szinten ad átfogó képet a korszak fotográfiai változásáról. Az osztrák, német, francia, angol és amerikai fotográfusok – többek között Alfred Stieglitz, Edward Steichen, Man Ray - mellett a korszak valamennyi kiemelkedő magyar fényképészének - André Kertész, Moholy-Nagy László, Pécsi József és Balogh Rudolf - műve is szerepel a több mint 200 művet bemutató tárlaton *** A piktorializmus fotográfiai korszaka mérföldkő a fényképészet történetében. Az új stílusirányzat az 1890-es években szinte egy időben bontakozott ki Angliában, Ausztriában, Franciaországban és Németországban. A fotográfia művészi értéke körüli vitákban a festészet utánzásával kívánták kivívni a fényképészet autonómiáját. Művészi példaképeik az impresszionisták voltak. A festészeti hagyományokhoz közelítő látásmód mind a technikai megoldásokban, mind pedig a tematikában tetten érhető volt. A lágy rajzolatú objektívek és a nemes eljárások használata a festői látásmódhoz való közeledést célozták meg. A piktorialista fényképezés művelői önkifejezési eszközként használták a fotográfiát, nem törekedtek a valóság pontos leképezésére. A piktorialista fotográfia legnagyobb érdeme, hogy a fényképezést művészeti rangra emelte. A fotók azonban a nemeseljárások használata miatt már szinte megtévesztő módon hasonlítottak a festményekhez, és a témaválasztásánál pedig nem használták ki a fénykép dokumentum jellegének lehetőségeit. A festészethez való túlzott közeledés azt mutatja, hogy még nem érkezhetett meg a műfaj esztétikai értelemben vett „magára találásának” kora. Ezekre a „hiányosságokra” válaszként jelent meg az 1920-as években Amerikában a Straight Photography és ezzel szinte egy időben Európában az Új Tárgyilagosság. Mindkét stílus a tiszta, objektív képi nyelv megteremtését célozta meg, radikálisan szakítva a piktorialista hagyományokkal. A kiállítás látogatói elsősorban azt a változást figyelhetik meg, mely a hagyományokhoz hű, képi világában a festészethez közelítő fotóművészet és az első világháború körül kialakult modern fotográfia között alakult ki. A kiállításon látható fotográfiák döntő többsége a piktorializmus első nagyhatású publikációjától (1889) a Film und Foto kiállításig (1929) terjedő időszakban készült alkotásokkal mutatja be azt a változást, melyet a piktorialista fotóművészet és a modern fotográfia között – közel 40 év alatt – zajlott le. A csaknem tíz kölcsönző intézmény közreműködésével létrejövő kiállítás nemzetközi szinten átfogó képet ad a korszak fotográfiai változásáról. Az osztrák, német, francia, angol és amerikai fotográfusok mellett a korszak valamennyi kiemelkedő magyar fényképészének műve is szerepel a tárlaton (André Kertész, Moholy-Nagy László, Pécsi József és Balogh Rudolf).
A Magyar Fotográfusok Háza 2012-ben angol nyelven is indít előadássorozatot a fotográfia iránt érdeklődő és angol nyelven (is) beszélő közönségnek. A Photography Speaker Series első előadója COLIN FORD, aki Photography – Hungary’s Greatest Export? címmel tart előadást 2012. január 30-án. A Magyar Fotográfusok Háza 2012-ben angol nyelven is indít előadássorozatot a fotográfia iránt érdeklődő és angol nyelven (is) beszélő közönségnek. A Photography Speaker Series első előadója COLIN FORD, aki Photography – Hungary’s Greatest Export? címmel tart előadást 2012. január 30-án. Colin Ford CBE was the first senior curator of photography in any British national museum or gallery (National Portrait Gallery, London, 1972-82). In 1982, he became the founding Head of the National Museum of Photography, Film & Television (now the National Media Museum), Bradford. After ten years there, he became Director of the ten National Museums & Galleries of Wales. He has written more than a dozen books on historic photographers – among them Julia Margaret Cameron, „Lewis Carroll‟, D. O. Hill & Robert Adamson and André Kertész – and has mounted many exhibitions. “We need photographs to communicate our particularities and our national character.” In 1914, when Hungarian photographer Rudolf Balogh wrote this, photography – like other forms of Hungarian art – was firmly under the influence of European practice. Balogh‟s words marked the beginning of the decades when Hungary‟s photographers were world-leaders; his call to arms was answered by a number of photographers working in Hungary. Some of them, such as Brassaï, Capa, Kertész, Moholy-Nagy and Munkácsi, went on to make their names in Germany, France, Britain and the USA, and are now universally known for the profound changes they brought about in photojournalism and art photography. Others, such as Károly Escher and Rudolf Balogh, remained in Hungary, producing equally high-quality and innovatory photography. The worldwide legacy of these Hungarian photographers cannot be underestimated: Henri Cartier-Bresson said: “Whatever we have done, Kertész did first.”
Idén ünnepli fennállásának századik évfordulóját a Szent István strand, ebből az alkalomból, valamint André Kertész emlékére és tiszteletére rendez fotópályázat a fürdő, a Duna Múzeum, a művelődési ház és az Esztergomi Art Fotográfiai Stúdió. A pályázatra az Ister-Granum Eurórégió területéről jelentkezhetnek az érdeklődők. Idén ünnepli fennállásának századik évfordulóját a Szent István strand, ebből az alkalomból, valamint André Kertész emlékére és tiszteletére rendez fotópályázat a fürdő, a Duna Múzeum, a művelődési ház és az Esztergomi Art Fotográfiai Stúdió. A pályázatra az Ister-Granum Eurórégió területéről jelentkezhetnek az érdeklődők. Idén április 18-án ünnepli centenáriumát a Szent István Strandfürdő, ahol a világhírű André Kertész 1917-ben elkészítette híres „Víz alatt" című korszakalkotó fotóját (a képen). A műemléki létesítmény százéves fennállásának tiszteletére valamint André Kertész emlékére a Szent István Strandfürdő, a Duna Múzeum, az esztergomi művelődési ház az Esztergomi Art Fotográfiai Stúdió közösen fotópályázatot hirdet az Ister-Granum Eurórégió, Léva (Levice), Libád (L'ubá), Párkány (Stúrovo), Helemba (Chl'aba), valamint hazai térség fotográfusainak számára. Pályázati feltételek: A kiállításra csak művészi igénnyel készült, keretezett, akasztóval ellátott, tárlatkész képeket fogadunk el. Egy alkotó 7 művet adhat be, a sorozat egy műnek számít (a sorozatot a zsűri megbonthatja). A beadott, keretezett képek összes felülete nem haladhatja meg a 2 m?t. Téma: Az ember és a víz közvetlen kapcsolata strand-, gyógy- és termálfürdőkben, továbbá tavakban, folyókban, társas és társasági lét, játékok, strandolási, szórakozási és étkezési szokások, a „vattacukortól a lángosig”. A víz, a fény, a hullámok, árnyékok, tükröződések játéka az emberi testen (ld. André Kertész fotóját) a vízen, a vízben, a víz fölött és a víz alatt. Strandélet, strandhangulat, strandjátékok. Technikai tudnivalók: A képek hátoldalán a nevezési lappal (letölthető nevezési lap) megegyezően fel kell tüntetni a mű címét, keletkezési évét, technikáját, méretét, értékét, a szerző nevét, címét, elérhetőségét. A képek beadási helye: Szent István Strandfürdő Esztergom, Malom u. 5. Beadási napok: 2012. március 10., március 11., március 12. (Mindhárom napon 10 és 16 óra között várjuk az alkotásokat.) A zsűrizés napja: 2012. március 13. (kedd) Az alkotásokból kiállítás nyílik 2012. március 16-án, pénteken a Duna Múzeum Európai Közép Galériájában, majd későbbi időpontokban Léván (Levice) a Vármúzeumban (Dobóovsky Kastíel’) és Párkányban (Stúrovo) a Városi Galériában (N Metská Galéria). Díjazás: I. helyezett Pénzjutalom vagy 1 éves bérlet (90 ezer Ft értékben) II. helyezett ? éves bérlet (45 ezer Ft értékben) III. helyezett 24 alkalomra szóló bérlet (21 ezer Ft értékben) IV. helyezett 12 alkalomra szóló bérlet (10 ezer Ft értékben) V. helyezett 12 alkalomra szóló bérlet (10 ezer Ft értékben A pályázók egyikének a Duna Múzeum különdíjat ajánlott fel! A kiállítás záró ünnepélye és a díjkiosztás 2012. április 28-án, 15 órakor lesz, majd ezután avatjuk fel André Kertész emléktábláját a Szent István Strandfürdőnél. Ezt követően kezdetét veszi strandunkon a Centenáriumi Tavaszi Bál, melyre és a záró ünnepségre valamennyi résztvevőt szeretettel várunk. A kiállítás 2012. április 30-ig látogatható, a képek május 2-án és május 3-án vihetők el a strandfürdőből. (A szlovákiai tárlatok időpontjairól értesítést küldünk valamennyi pályázónak.)
Telek Balázs, Balogh Rudolf-díjas fotográfus, képzőművész előadása Milyen üzeneteket hordoznak Kertész alkotásai? Milyen motívumokat használt és milyen technikával dolgozott? Mit jelent a Kertész-örökség a ma fotográfusa, művészettörténésze számára? Kiderül az eMeNeM Szabadegyetem októbertől induló, André Kertész életmű-kiállításhoz kapcsolódó négy előadásain. A szabadegyetemi beszélgetéseken egy az André Kertész kiállításra váltott belépőjegy felmutatásával lehet részt venni. Telek Balázs, Balogh Rudolf-díjas fotográfus, képzőművész előadása Milyen üzeneteket hordoznak Kertész alkotásai? Milyen motívumokat használt és milyen technikával dolgozott? Mit jelent a Kertész-örökség a ma fotográfusa, művészettörténésze számára? Kiderül az eMeNeM Szabadegyetem októbertől induló, André Kertész életmű-kiállításhoz kapcsolódó négy előadásain. A szabadegyetemi beszélgetéseken egy az André Kertész kiállításra váltott belépőjegy felmutatásával lehet részt venni.
A Szellemkép Szabadiskola és a Magyar Nemzeti Múzeum közös szervezésű programjára várunk minden hallgatót és érdeklődőt. A Szellemkép Szabadiskola Múzeumi napok programsorozata több éves hagyományra tekint vissza. Megkerülhetetlen, országos jelentőségű fotográfiai eseményeken, kiállításokon biztosítunk tárlatvezetéseket hallgatóinknak, együttműködve a múzeumokkal és kurátoraikkal. André Kertész retrospektív kiállítására várunk mindenkit 2011. december 1-én csütörtökön 16 órára. A Szellemkép Szabadiskola és a Magyar Nemzeti Múzeum közös szervezésű programjára várunk minden hallgatót és érdeklődőt. A Szellemkép Szabadiskola Múzeumi napok programsorozata több éves hagyományra tekint vissza. Megkerülhetetlen, országos jelentőségű fotográfiai eseményeken, kiállításokon biztosítunk tárlatvezetéseket hallgatóinknak, együttműködve a múzeumokkal és kurátoraikkal. André Kertész retrospektív kiállítására várunk mindenkit 2011. december 1-én csütörtökön 16 órára. A tárlat magyar kurátora, dr. Tomsits Emőke főmuzeológus vezeti körbe az iskola diákjait. Szarka Klára fotótörténész, szakíró és Fuchs Lehel fotográfus operatőr, a Szellemkép Szabadiskola művészeti vezetője várja a hallgatókat 15:45-kor a múzeum bejáratánál, innen ők kalauzolják a tárlathoz a látogatókat. A kiállításról bővebben: Amennyiben nem a Szelemkép Szabadiskola hallgatójaként kíván részt venni a programon, úgy kérjük regisztráltassa magát a szellemkep@gmail.com e-mail címen vagy a +3630-519-3588-as telefonszámon.
A Szellemkép Szabadiskola Múzeumi napok programsorozata több éves hagyományra tekint vissza. Megkerülhetetlen, országos jelentőségű fotográfiai eseményeken, kiállításokon biztosítunk tárlatvezetéseket hallgatóinknak, együttműködve a múzeumokkal és kurátoraikkal. André Kertész retrospekítv kiállítására várunk mindenkit 2011. december 1-én csütörtökön 16 órára. A Szellemkép Szabadiskola Múzeumi napok programsorozata több éves hagyományra tekint vissza. Megkerülhetetlen, országos jelentőségű fotográfiai eseményeken, kiállításokon biztosítunk tárlatvezetéseket hallgatóinknak, együttműködve a múzeumokkal és kurátoraikkal. André Kertész retrospekítv kiállítására várunk mindenkit 2011. december 1-én csütörtökön 16 órára. A tárlat magyar kurátora, dr. Tomsits Emőke főmuzeológus vezeti körbe az iskola diákjait. Szarka Klára fotótörténész, szakíró és Fuchs Lehel fotográfus operatőr, a Szellemkép Szabadiskola művészeti vezetője várja a hallgatókat 15:45-kor a múzeum bejáratánál, innen ők kalauzolják a tárlathoz a látogatókat. Amennyiben nem a Szelemkép Szabadiskola hallgatójaként kíván részt venni a programon, úgy kérjük regisztráltassa magát a szellemkep@gmail.com e-mail címen vagy a +3630-519-3588-as telefonszámon.
Milyen üzeneteket hordoznak Kertész alkotásai? Milyen motívumokat használt és milyen technikával dolgozott? Mit jelent a Kertész-örökség a ma fotográfusa, művészettörténésze számára? Kiderül az eMeNeM Szabadegyetem októbertől induló, André Kertész életmű-kiállításhoz kapcsolódó négy előadásán, ahol ezen a beszélgetésen részt vesz: Bánkuti András fotóművész, fotóriporter, Korniss Péter fotográfus, Szilágyi Lenke fotográfus, Szarka Klára fotótörténész A szabadegyetemi beszélgetéseken egy az André Kertész kiállításra váltott belépőjegy felmutatásával lehet részt venni. Milyen üzeneteket hordoznak Kertész alkotásai? Milyen motívumokat használt és milyen technikával dolgozott? Mit jelent a Kertész-örökség a ma fotográfusa, művészettörténésze számára? Kiderül az eMeNeM Szabadegyetem októbertől induló, André Kertész életmű-kiállításhoz kapcsolódó négy előadásán, ahol ezen a beszélgetésen részt vesz: Bánkuti András fotóművész, fotóriporter, Korniss Péter fotográfus, Szilágyi Lenke fotográfus, Szarka Klára fotótörténész A szabadegyetemi beszélgetéseken egy az André Kertész kiállításra váltott belépőjegy felmutatásával lehet részt venni.
1. A pályázat kiírója:A Magyar Nemzeti Múzeum 2. A pályázat célja, művészeti koncepciója: 1. A pályázat kiírója: A Magyar Nemzeti Múzeum 2. A pályázat célja, művészeti koncepciója: A fotópályázat a Magyar Nemzeti Múzeum André Kertész Retrospektív kiállításához kapcsolódik. A tárlaton gazdag gyűjteményét láthatjuk azoknak a képeknek is, amelyeket a művész azután készített, hogy 1952-ben egy Washington Square-re néző lakásba költözött. A szemlélődés a tizenkettedik emeletről változást hozott Kertész munkájában. Nézője és tanúja lett mindannak, ami a környező teraszokon és a téren zajlott. A telefotó lencsékkel és zoomokkal elkészített fotói, melyeken New York falai, kéményei, fényei és formái látszanak, a fényképész saját gondolatait visszhangozzák, akárcsak azok az intim hangulatú képek, melyek a művész saját ablakpárkányán sorakozó, szívéhez közelálló dísztárgyait állítják a középpontba. Az ablakok előtt komponált fotók a művész belső világáról beszélnek, melyben emlékek, fények, árnyékok harmóniája állítja meg az időt. A pályázatra olyan ablakperspektívából készített fotókat várunk, melyeken a látvány nem (csak) a kilátásról szól, hanem a fotó készítőjének személyiségéről, lelki állapotáról, világról való gondolkodásáról is sokat elárul. A pályaművek bármilyen ablakból készülhetnek (szobaablakból, ismert épületek, elhagyott gyárak, vagy akár járművek ablakából is), de elvárás, hogy a beküldött fényképeken az ablak is a kompozíció része legyen, látsszon, hogy a kép ablakperspektívából készült. 3. A pályázat elbírálása: A beérkezett pályaműveket az alábbi 3 tagú szakmai zsűri értékeli: Bruno Bourel fotóművész, Szarka Klára fotótörténész, Kiscsatári Marianna fotótörténész, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársa. A zsűrizés szempontjai: egyedi látásmód megjelenése, a téma megközelítésének eredetisége, szubjektív mondanivaló tükröződése. 4. Díjazás: A pályázat fődíja egy NX11 fényképezőgép a Samsung Electronic Magyar Zrt. felajánlásával. A második és harmadik helyezettek számára a Magyar Nemzeti Múzeum értékes könyvcsomagot és egy 2012-re szóló éves belépőjegyet ajánl fel, mellyel minden kiállítás ingyen látogatható. 5. Pályázati naptár: Nevezés kezdete: 2011. november 16. Pályázatok feltöltési határideje: 2011. december 16. éjfél. A pályázók e-mail útján történő kiértesítése az eredményről: 2011. december 22-ig. Az ünnepélyes díjátadásra 2011. december 31-én 16 órakor kerül sor az André Kertész Retrospektív kiállítás exkluzív, szilveszteri finiszsázsának keretén belül. 6. Pályázati feltételek Pályaművet nyújthat be bármely természetes személy, amennyiben a jelen pályázati felhívásban foglalt feltételeket magára nézve elfogadja. A pályázaton való részvétel díjmentes. Egy pályázó maximálisan 5 pályaművel pályázhat, azaz a feltöltött képek közül az első ötöt értékeljük. Pályázni lehet fekete-fehér és színes; a pályázat kapcsán, vagy már korábban készített; digitális és digitalizált (pl. beszkennelt) fotókkal egyaránt. A pályamunkákat az Indafotó oldalára kell feltölteni az alábbiak szerint: 1. Azok esetében, akik még nem regisztrált felhasználói az Indafotó oldalnak, regisztráció szükséges. 2. Felhívjuk a figyelmet, hogy mivel a kiíró a pályázat lebonyolítása során a pályázókkal e-mailben tartja a kapcsolatot, a nyerteseket e-mailben értesíti, fontos, hogy a regisztráció során valós, használatban lévő e-mail címet adjon meg a pályázó. 3. A képeket feltöltés után a pályázat gyűjteményében kell elhelyezni. A pályázónak természetesen lehetősége van a képnek címet, aláírást, további címkéket is adni. 4. A beérkezett pályaművek folyamatosan, a pályázat lezárulta után is megtekinthetők a http://indafoto.hu/gyujtemenyek/andre_kertesz_ablakperspektiva linken. A pályázaton csak az Indafotóra feltöltött képek vesznek részt. A Magyar Nemzeti Múzeumhoz egyéb módon eljuttatott képeket az értékelésnél nem vesszük figyelembe. A határidőig meg nem érkezett pályázatok érvénytelennek minősülnek. 7. Etikai elvárások: A beküldött pályaművekkel szemben elvárás, hogy hiteles mondanivalót közvetítsenek, etikailag ne legyenek kifogásolhatóak. A pályázó kizárólag saját szerzői alkotásával pályázhat, mely feltétel megsértése a pályázatból történő kizárást, esetleges díjazást követő tudomásszerzés esetén a díj visszavonását vonja maga után. A pályázó a pályázati lap kitöltésével nyilatkozik arról, hogy a pályamű saját szerzői alkotása, és az más szerzői jogait semmilyen formában nem sérti. A pályázatban nem vehetnek részt a kiíró szervezetek tagjai, munkatársai, valamint közeli hozzátartozói. E követelmény megsértése a pályázatból való kizárást vonja maga után. A kiíró reklamációt nem fogad el a döntéssel kapcsolatban. 8. Szerzői jogi feltételek: A pályaművet benyújtó szerző az alábbi feltételekkel járul hozzá szerzői alkotása felhasználásához: A pályázat kiírója a pályaműveket díjmentesen felhasználhatja a pályaművekből rendezendő kiállítás sorozat, esetleges későbbi pályázat népszerűsítésére a mű szerzője és a mű címe egyidejű feltüntetése mellett, a mű integritásának sérelme nélkül. A kiíró díjazásmentesen jogosult a művek bemutatására az André Kertész Retrospektív kiállítás kommunikációja keretében, továbbá használni az alkotást a kiállításhoz kapcsolódó katalógusokban, programfüzetben, internetes felületein, reklámanyagaiban. A kiállító szakmai, oktató tevékenysége körében jogosult a képek díjmentes hasznosítására, többszörözésére, és közzétételére, a szerző személyhez fűződő jogainak sérelme nélkül. A szerző hozzájárul, hogy a kiíró a kiállításra kerülő pályaművekből készült reprodukciót könyv alakban, illetve elektronikus formában többszörözze, valamint megjelentesse és ennek érdekében a pályázat kiírója számára nem kizárólagos, de korlátlan időre szóló felhasználási jogot ad a szerző személyhez fűződő jogainak egyidejű tiszteletben tartásával. A pályázat kiírójának non-profit tevékenységére tekintettel a pályázó a díjazásról lemond amennyiben a munka bármilyen publikálása az eredeti pályázattal, illetve a kiállítással, vagy a kiíró szakmai tevékenységével kapcsolatos. A szerzői alkotás esetleges profitorientált hasznosításának feltételeit a kiíró és a szerző között megkötendő megállapodás tartalmazza. A szerző szabadon publikálhatja és értékesítheti az általa a pályázatra készített fotókat. A pályázó a jelentkezési lap kitöltésével és megküldésével tudomásul veszi, és magára nézve elfogadja a szerzői és felhasználói jogokról szóló tájékoztatást. Jelen felhívásban nem szabályozott kérdésekre a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény előírásai irányadóak. A kiíró fenntartja a pályázati felhívásban foglaltak módosításának jogát. A kiíró személyes jellegű adatot kizárólag a pályázattal összefüggésben kezel és tárol, azt harmadik személy részére nem adja ki.
Az idei őszön – a tavaly a Nemzeti Múzeumban sikerrel útjára indított – eMeNeM Szabadegyetem sorozatának témája a fotográfia és André Kertész munkássága. A négy beszélgetésen azt keressük, milyen üzeneteket hordoznak Kertész alkotásai. Milyen motívumokat használt és milyen technikával dolgozott? Mit jelent a Kertész-örökség a ma fotográfusa, művészettörténésze számára? A szabadegyetem első meghívottja Bartis Attila író, fotográfus volt, a november 9-i vendég: Szalontai Ábel. Az idei őszön – a tavaly a Nemzeti Múzeumban sikerrel útjára indított – eMeNeM Szabadegyetem sorozatának témája a fotográfia és André Kertész munkássága. A négy beszélgetésen azt keressük, milyen üzeneteket hordoznak Kertész alkotásai. Milyen motívumokat használt és milyen technikával dolgozott? Mit jelent a Kertész-örökség a ma fotográfusa, művészettörténésze számára? A szabadegyetem első meghívottja Bartis Attila író, fotográfus volt, a november 9-i vendég: Szalontai Ábel. A program 4 órakor kezdődik a Nemzeti Múzeumban. Részt venni egy, az André Kertész kiállításra (bármikor) váltott belépőjegy felmutatásával lehet.
Sajtófotó, várostörténet és identitáskeresés: az André Kertész Retrospektív kiállítás budapesti bemutatója alkalmából rendezett szakmai konferencia előadói 2011. szeptember 30-án a híres fotós munkásságának minden jelentős momentumát bemutatják majd. Időpont: 2011. szeptember 30. péntek Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, Díszterem Budapest, Múzeum krt. 14-16. (II. emelet) Sajtófotó, várostörténet és identitáskeresés: az André Kertész Retrospektív kiállítás budapesti bemutatója alkalmából rendezett szakmai konferencia előadói 2011. szeptember 30-án a híres fotós munkásságának minden jelentős momentumát bemutatják majd. Időpont: 2011. szeptember 30. péntek Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, Díszterem Budapest, Múzeum krt. 14-16. (II. emelet) A Magyar Nemzeti Múzeum 2011. szeptember 29. és december 31. között fogadja a párizsi Jeu de Paume André Kertész Retrospektív életmű-kiállítását. Ehhez kapcsolódva egynapos szakmai, nemzetközi tudományos konferenciát szervezünk. Élve azzal a lehetőséggel, hogy André Kertész életműve Magyarországon eddig soha nem látott teljességben lesz megtekinthető, a fotográfia Kertész által alkalmazott kifejezési eszközeire, a művészi fotográfiai nyelvre, valamint a Kertész-életmű egyes szakaszainak és recepciójának történetére fókuszálunk. A témákat két szekcióban közelítjük és vitatjuk meg. A rendezvény kiváló alkalmat teremt az egymás közötti eszmecserére és a Kertész-életmű interdiszciplináris vizsgálatára. A konferencia nyilvános, angol szinkrontolmácsolással zajlik. I. szekció: Dokumentum/Esztétikum Elnök: Sándor Tibor várostörténész (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest Gyűjtemény) Előadások 9.00 Köszöntő – Csorba László főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum 9.20 1. A sajtófotó és művészfotó értelmezései a fényképezés magyarországi történetében – Szarka Klára, fotótörténész, szakíró, a Szellemkép Szabadiskola fotótörténet tanára 9.45 2. A dokumentáló költő. André Kertész magyarországi fogadtatása – Tomsics Emőke, történész-muzeológus, tudományos főmunkatárs, Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár 10.05-10.20 Vita 10.20-10.40 Kávészünet 10.40 3. André Kertész Párizsban, a Montparnasse-on – Csorba Csilla, művészettörténész, fotótörténész, főigazgató, Petőfi Irodalmi Múzeum 11.15 4. Kertész identitáskeresése New Yorkban – Robert Gurbo, kurátor, Estate of André Kertész, New York (Robert Gurbo részvételét az André and Elizabeth Kertész Foundation tette lehetővé.) 12.00-13.00 (Szünet) A szünetben a Múzeum Kávézó szolgáltatásait a konferencia résztvevői kedvezményesen vehetik igénybe. II. szekció: A kívülálló tekintete Elnök: Sándor Tibor várostörténész (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest Gyűjtemény) Előadások 13.00 1. Kertész magyarországi művészkapcsolatai – Beke László művészettörténész, MTA Művészettörténeti Kutatóintézete, igazgató 13.25 2. Szemtanúk. André Kertész és 35 másik magyar fotográfus – Colin Ford, a Brit Nemzeti Média Múzeum alapítója, kurátor, Egyesült Királyság 13:45 Kávészünet 14.00 4. Lugo Lugosi László: Kertész mint inspiráció 14.25 5. A tükör és a maszk. Kertész önarcképeiről – Fisli Éva, történész-muzeológus, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársa 14:50 Vita Összegzés 16:00 A Kertész-képek. Kertész és Magyarország című kamara-kiállítás megnyitója, Magyar Nemzeti Múzeum (I. emelet)
A Magyar Nemzeti Múzeum 2011 szeptember 29 és december 31 között fogadja a párizsi Jeu de Paume André Kertész Retrospektív életmű-kiállítását. A kiállítás megnyitója 16 órakor lesz a múzeum Dísztermében. A Magyar Nemzeti Múzeum 2011 szeptember 29 és december 31 között fogadja a párizsi Jeu de Paume André Kertész Retrospektív életmű-kiállítását. A kiállítás megnyitója 16 órakor lesz a múzeum Dísztermében.
Megtekinthető: keddtől péntekig 14-18 óráig. Megtekinthető: keddtől péntekig 14-18 óráig.
A Nemzeti Kulturális Alap Fotóművészeti Szakmai Kollégiuma pályázatot hirdet az André Kertész-, párizsi (Franciaország) fotóművészeti alkotói ösztöndíjra. A pályázaton a korábban támogatottak kivételével professzionális fotográfusok vehetnek részt. A pályázóknak szakmai önéletrajzot, munkatervet és a munkásságukat reprezentáló kiadványokat kell beküldeniük. Pályázati határidő: 2011. október 3. A Nemzeti Kulturális Alap Fotóművészeti Szakmai Kollégiuma pályázatot hirdet az André Kertész-, párizsi (Franciaország) fotóművészeti alkotói ösztöndíjra. A pályázaton a korábban támogatottak kivételével professzionális fotográfusok vehetnek részt. A pályázóknak szakmai önéletrajzot, munkatervet és a munkásságukat reprezentáló kiadványokat kell beküldeniük. Pályázati határidő: 2011. október 3.
A kiállítást 2011. május 12-én 19 órakor Szakolczay Lajos író, művészetkritikus nyitja meg, az I. emeleti André Kertész kiállítótermekben. A kiállítást 2011. május 12-én 19 órakor Szakolczay Lajos író, művészetkritikus nyitja meg, az I. emeleti André Kertész kiállítótermekben. Szombathy Bálint telefotográfiai gyűjteményének kialakítása 1980-ban vette kezdetét. A nyolcvanas évek folyamán - az újvidéki Magyar Szó napilap grafikai szerkesztőjeként - többszáz olyan hírügynökségi fotót mentett ki a napi selejtből, amelyek eredeti rendeltetésüket tekintve használhatatlanok voltak, ám meg volt bennük az esztétikummal bíró nyelvnek az a minősége, amelynek révén be lehetett őket emelni a művészetbe. Szombathy a saját érzékenységén és értékrendszerén átértelmezett hibás hírügynökségi fotókat rendszerbe foglalta és már 1982-től kezdődően saját alkotásaiként állította ki, úgy fogva fel őket, mint Marcel Duchamp az objet trouvé-kat, avagy a talált tárgyakat. Csatlakozva a budapesti Árnyékkötők elektrográfiai csoport megmozdulásaihoz, majd a Magyar Elektrográfiai Társaság alapító tagjaként Szombathy az utóbbi két évtizedben számos hazai kiállításon szerepeltette mozgásképeknek nevezett telefotográfiáit, melyeknek alapvető nyelvi tulajdonsága a felismerhető világ motívumainak szétesése, destrukciója, az ábrázoló nyelv állapotából történő kilépés a képi jel irányába. Szombathy Bálint a képtávíró1médiumát nemzetközi viszonylatban is egyedülállóan vonta be a művészeti kifejezőeszközök közé. A teljességre törekvő visszatekintő kiállítás anyagának túlnyomó része először kerül bemutatásra, átfogó képet adva az alkotó sokoldalú munkásságának ebbe, a még kevésbé ismert produkciójába. Miško Šuvaković művészettörténész megfogalmazása szerint: „Szombathy igazi és egyedülálló festészet utáni művész. Éppen ezért, az olasz arte povera művészeihez hasonlóan, nomád művész, akit nem determinált egyetlen médium sem, hanem aki érdekei és konceptuális igényei szerint különféle médiumokkal él. Szombathy politikus művész, aki sohasem volt politizáló művész vagy a politika művésze, hanem olyan alkotó, aki a magasabb vagy alacsonyabb szintű helyi, nemzetközi vagy globális politikát eszközként használta saját művészi és életbeni konfliktusaihoz, nyomkereséseihez és reagálásaihoz. [...] Szombathy művészi gyakorlata még közel negyven évnyi tevékenykedés után is kihívásokkal teli és provokatív mind a művészet, mind a politika előttünk és velünk változó világára nézvést. Művészetének központi célkitűzése a változásokkal, a világ-gépezet ingadozásaival való szembesítés.” 1 Képtávíró: Berendezés kézzel írott vagy nyomtatott szövegek, ábrák, rajzok, állóképek továbbítására távirati úton úgy, hogy az átviendő információt képpontokra bontják. Színes képet nem továbbít. Kétféle alaprendszer használatos: a facsimile csak kétféle képpontot, feketét és fehéret tud megkülönböztetni; a fototávíró árnyalatokat is megkülönböztet. A legtöbb képtávíró adó- és vevőkészülék forgódobon elhelyezett képet tapogat le, ill. reprodukál.
"Ne azt fényképezd amit látsz, hanem amit érzel" Balogh Rudolf-díjas fotóművész, Érdemes Művész Baricz KatalinGyerekkorától fotografál. Fényképész szakmunkás képesítése van. 1967-74-ig a Magyar Filmlaboratórium Vállalat laboránsa. A Magyar Fotóművészet Szövetsésgének és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja. Székely Aladár-, SZOT- és André Kertész-ösztöndíjas. "Ne azt fényképezd amit látsz, hanem amit érzel" Balogh Rudolf-díjas fotóművész, Érdemes Művész Baricz KatalinGyerekkorától fotografál. Fényképész szakmunkás képesítése van. 1967-74-ig a Magyar Filmlaboratórium Vállalat laboránsa. A Magyar Fotóművészet Szövetsésgének és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja. Székely Aladár-, SZOT- és André Kertész-ösztöndíjas. „A fotográfia számos műfajában tevékenykedik professzionális módon. Divatfotói éppoly egyéni megoldásúak, mint emberábrázoló kreatív fotográfiái vagy szociofotói. Képei konvenciómentesek, felszabadultak, nem nélkülözik a humort. Foglalkozik fotóoktatással, tankönyveket írt kezdő fotó amatőrök számára.”
Hajtmanszki Zoltán Balogh Rudolf-díjas fényképész "Olvasók" című, nemzetközi kitekintéssel készült fotódokumentuma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Kisgalériájában látható 2011 április 02-től 29-ig. “Csak hogy néhányan közülünk tudnak írni és olvasni, meg egy kicsit matekozni, még nem jelenti azt, hogy jogunkban állna leigázni a világot.” ( Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz 1990. ) Hajtmanszki Zoltán Balogh Rudolf-díjas fényképész "Olvasók" című, nemzetközi kitekintéssel készült fotódokumentuma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Kisgalériájában látható 2011 április 02-től 29-ig. “Csak hogy néhányan közülünk tudnak írni és olvasni, meg egy kicsit matekozni, még nem jelenti azt, hogy jogunkban állna leigázni a világot.” ( Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz 1990. ) Hajtmanszki Zoltán fotóanyaga, amely 1992-től napjainkig készült, és folytatólagosan ma is készül -André Kertész On Readig című, az olvasásról szóló képeinek inspirációit is szem előtt tarva- egy nemzetközi kitekintéssel készült fotódokumentum az írásbeliségről. A tudás hierarchiáját kutató dokumenum-fotográfus mégis nagyon aktuális kérdést intéz a globális társadalomhoz, arra kérdez rá, hogy felelősen használjuk-e az emberiség által máig felhalmozott tudást, vagy komoly vétek azt tanítanunk, hogy a "tudás hatalom"? Miközben szebbnél szebb jeleneteket talál az olvasás szépségeinek illusztrálására, és biztosan állítja, hogy "az írástudás tett bennünket emberré", újra és újra szembesülünk a képeken az olvasó társadalom végletes polarizáltságának megrázó tényeivel... Hajtmanszki szerint "a tudás ma korlátlan hatalom, és jó uralkodóhoz illő módon, nagyon sürgősen felelőssé kell válnia". A kiállítás elektronikus slide-show formájában mutatja be a képanyagot, és hét amerikai írónak, a képanyag inspirációjával készült személyes hangú esszéit. A tárlat megtekinthető 2011. április 2-től április 29-ig a könyvtár nyitvatartási idejében.
Dráma, szépség, hangulat, küzdelem, humor 2010-ben. Mi voltunk a szereplői, a szurkolói, a nyertesei, a vesztesei. Száz és száz fotó, amit érdemes megnézni. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége 2011. március 26. és május 8. között, a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjaként, ismételten a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezi meg a XXIX. Magyar Sajtófotó Kiállítást és a Magyar fotósok a világ élvonalában című kísérő kiállítást. Dráma, szépség, hangulat, küzdelem, humor 2010-ben. Mi voltunk a szereplői, a szurkolói, a nyertesei, a vesztesei. Száz és száz fotó, amit érdemes megnézni. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége 2011. március 26. és május 8. között, a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjaként, ismételten a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezi meg a XXIX. Magyar Sajtófotó Kiállítást és a Magyar fotósok a világ élvonalában című kísérő kiállítást. A Magyar Sajtófotó Kiállítást a MÚOSZ Fotóriporterek Szakosztálya által kiírt sajtófotó-pályázat előzi meg, amelyre hivatásos és amatőr fotóriporterek több ezer képet küldenek be. A 2011. január 5-én zárult nyílt pályázatra 323 regisztrált szerző 8548 felvételt küldött be. A Sajtófotó Pályázat 2010 zsűrizésére 2011. január 14. és 16. között került sor a MÚOSZ székházában, ahol az elmúlt évekhez hasonlóan a zsűrizés nyilvános volt, és azt bárki figyelemmel kísérhette a Fotoklikk internetes portálon is. A héttagú zsűri elnöke Thomas Szlukovenyi (Szlukovényi Tamás),kanadai állampolgár, World Press Photo díjas fotográfus, aki hat éven át töltötte be a Reuters „Global Picture News Editor” pozícióját. Fotós karrierjét Budapesten kezdte, majd a kanadai Globe and Mailnél folytatta, ahonnan 1990-ben került a Reutershez, a világ egyik vezető hírügynökségéhez. A zsűri külföldi tagjai: Filip Horvat, aki a közelmúltig az AP horvátországi fotóriportere volt, Jan Sibik cseh fotográfus és Sam Stewart fotóriporter, képszerkesztő, NPPA USA. Magyar tagok: Barakonyi Szabolcs,az Index fotóriportere, ifj. Vitray Tamás, a National Geographic Magyarország vezető szerkesztője és Kovács Bence szabadfoglalkozású fotóriporter, korábban a Népszabadság munkatársa. Thomas Szlukovenyi, a zsűri elnöke: Igen magas szintű volt a verseny. Az eredmény nagyon jó! Nyilvánvaló - és erre előre lehetett számítani -, hogy a vörösiszap-katasztrófa helyszínén készült fotók domináltak a pályázaton. De azért más témakörökben is készültek nagyon jó munkák. Gratulálok a magyar fotósoknak, és csak biztatni tudom őket arra, hogy a most látott színvonalon folytassák a munkájukat. Mindabból, amit láttam, ugyanarra a szintre helyezem őket, mint akikkel korábban volt szerencsém dolgozni. Nem számít, hogy honnan jön valaki, csak az számít, hogy mennyire érzi a képi világ erejét, és mennyire akar vele valamit megmutatni a világnak. A zsűri a pályázatban meghirdetett kategóriák között nem osztotta ki a művészet (egyedi) kategória I. és III. díját. Ugyanakkor a természet és tudomány (egyedi) kategóriában 3 db II. díjat ítélt oda. A legkiemelkedőbb teljesítményért járó MÚOSZ Nagydíjat Huszti István, az Index fotóriportere érdemelte ki Túlélők című fotójával. A legjobb emberközpontú dokumentarista fotográfiáért járó André Kertész Nagydíjat Kállai Márton, a Szabad Föld fotóriportere nyerte el a Fapados konditerem című sorozatával, amellyel a sport (sorozat) kategória I. díját is megkapta. A Budapest Fotográfiai Ösztöndíjat Hartyányi Norbert szabadúszó fotóriporter nyerte el Margitsziget című munkatervével és a pályázaton való szereplésével. A legjobb hírképért járó Escher Károly-különdíjban Kovács Tamás, az MTI fotóriportere részesült a Vöröslő fájdalom című fotójával. Ezzel a képpel elnyerte még a hír-esemény kategória I. díját is. A legjobb kollekcióért járó Munkácsi Márton-díjat Kurucz Árpád, a Népszabadság fotóriportere érdemelte ki, aki egyben elnyerte a képriport kategória I. díját Vörösiszap c. sorozatával, a képriport kategória III. díját Árvíz c. sorozatával és a természet és tudomány (egyedi) kategória III. díját Hőség c. fotójával. A vidéken dolgozó, legjobb teljesítményt nyújtó fotóriporternek járó díjat,a természet és tudomány (egyedi) kategória II. díját Sárga c. képével és az emberábrázolás-portré (egyedi) kategória III. díját Sors c. fotójával Kerekes M. István szabadúszó fotóriporter,a XXVII. és a XXVIII. Magyar Sajtófotó Kiállítás közönségdíjasa nyerte. A 30 év alatti, legjobb teljesítményt nyújtó fotóriporternek járó elismerést Stiller Ákos, a hvg.hu fotóriportere kapta, aki egyben elnyerte a képriport kategória II. díját a Vörösiszap-tragédia c. sorozatával és az emberábrázolás-portré (egyedi) kategória II. díját Remény c. képével. Nemzetközi elismerés Lakatos Péter Zoltán,az MTI külsős fotóriportere Pokoli zuhanás c. képével a World Press Photo hír kategória I. díját és a Magyar Sajtófotó Pályázat 2010 hír-esemény kategória II. díját nyerte el. A kiállítást Csányi Vilmos író, etológus nyitja meg. Dráma, szépség, hangulat, küzdelem, humor 2010-ben A hat héten át látható tárlaton az elmúlt év legizgalmasabb pillanatait, természeti csodáit, drámai, örömteli, mulatságos élethelyzeteit, kivételes művészeti és sportteljesítményeit lehet felidézni. A 2010-es tavaszi árvíz és vörösiszap-katasztrófa megrázó és elgondolkoztató felvételei mellett számtalan egyéb érdekes, megrázó és mosolyra késztető fotó villantja fel azokat a történéseket, amelyek visszaadják azt a sokszínűséget, amely szűkebb és tágabb világunkra jellemző. Képek az aszkétaéletű, egykor első osztályú ökölvívó, Csukrán Mihály saját építésű, újfehértói sporttelepének hétköznapjairól, a fiatalokat a világhálón meghódító, gördeszkázó gáborjánházai plébánosról, egy lebontásra ítélt belvárosi társasházba önkéntesen beköltözött punkok világáról, az utcán élőkről, a szlovákiai cigánytelepek köré épített betonfalakról. Képek Pécsről, mint Európa Kulturális Fővárosáról, a világhírű, kizárólag férfiakból álló Les Ballets Trocadero de Monte Carlo társulat budapesti fellépéséről, a magyar kortárs művészekről és alkotásaikról, a mohácsi busójárásról, a 2010-ben még megrendezett Operabálról, a mostanság felturbózott lakodalmakról, a szíriai Margat várának feltárásáról. Képek a 2010-es országgyűlési választások kampánykörútjairól, a New Yorkban élő orosz közösségről, a repülőgép-szerencsétlenségben meghalt Lech Kaczynski, lengyel államfő temetéséről, a Romániában kisebbségben lévő moldvai csángókról. Képek a 2010-es budapesti úszó-Európa-bajnokság férfi műugróiról úgy, ahogyan eddig még soha nem láthattuk őket. Képek a triatlon-világbajnokságról, a világhírű agarakról, ismert és közkedvelt személyiségekről. Képek a tél fehérségébe burkolódzó erdélyi tájról és az ócsai láperdő titokzatos lényeiről. Magyar fotográfusok a világ élvonalában Magyar tudósok. Magyar zeneszerzők. Magyar fotográfusok. Az elmúlt évszázadtól napjainkig ők azok, akik tehetségükkel, tudásukkal, teljesítményükkel nem csupán maguknak, de Magyarországnak is tekintélyt és hírnevet szereztek. A világ élvonalában álltak és állnak ma is. Ez a tárlat azoknak a magyar fotográfusoknak a munkáiból mutat be válogatást, akik az 1955-ben indított World Press Photo pályázaton - a világ legnagyobb és legtekintélyesebb sajtófotóversenyén - az elmúlt évtizedekben díjat, díjakat nyertek. Ez a válogatás először kerül így bemutatásra. A World Press Photo pályázaton díjat nyert magyar fotósok listája figyelemre méltó: Benkő Imre, Dezső Tamás, Gárdi Balázs, Farkas József, Fejes László, Friedmann Endre, Komlós Tibor, Korniss Péter, Lakatos Péter Zoltán, Pólya Zoltán, Révész Tamás, Soós Lajos, Szentpéteri L. József, Szigetváry Zsolt, Szlukovényi Tamás, Török László, Vadas Ernő, Wéber Lajos. A dagerrotípiától a digitális kameráig Történelmi korszakok fényképezőgépei Gadányi György gyűjteményéből A dagerrotípia volt a legelső fényképészeti eljárás. Használata az 1850-es évek elején már széles körben elterjedt. Az ezüstözött rézlemezt polírozták, tisztították, majd jód- (később bróm- vagy klór-) gőzben érzékenyítették, míg a lemez sötétsárga színűvé nem vált. A fényérzékeny lemezt a kamerába helyezve exponáltak. Speciális előhívóládában, gyertyával, borszeszégővel melegített higany gőzével hívták elő, amit ezt követően nátriumtioszulfátban fixáltak. A dagerrotípia a mai értelemben nem volt sokszorosítható, így minden, ami megmaradt, az egyedi műtárgy. Az újságok illusztrációi a fényképezés kezdetekor metszetek voltak, melyeket dagerrotípiákról és képekről készítettek. Idővel a fényérzékeny anyagok egyre érzékenyebbek lettek, és a gyorsan továbbítható film felváltotta az üveglemezt. A zoom, a különböző látószögű teleobjektívek, a magas érzékenységű filmek egyre több lehetőséget és segítséget jelentettek a fotográfusoknak. A kiállításon néhány igazán különleges, egyedi példány látható a századokat átívelő technikatörténetből. Premier A kiállítás ünnepélyes megnyitóján kerül bemutatásra AZ ÉV FOTÓI című könyv, amely a 2010-es sajtófotó-pályázatra beérkezett képekből ad bőséges áttekintést Bánkuti András szerkesztésében. Közönségszavazás Várjuk a szavazatokat a XXIX. Magyar Sajtófotó Kiállítás (kivéve kísérő kiállítás) közönségdíjas képére Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban, és az országjáró körút állomásain, többek között: Debrecenben a Kölcsey Művelődési Központban, és Miskolcon a Miskolci Galériában. Eredményhirdetés: 2012 márciusában, a XXX. Magyar Sajtófotó Kiállítás ünnepélyes megnyitóján. A kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban - a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjaként - a nagyközönség számára 2011. március 26. és május 8. között látogatható. A kiállítás rendezője: Szalay Zoltán,Táncsics- és Pulitzer Emlékdíjas fotóriporter Társrendező: Túry Gergely, a HVG fotóriportere Munkatársak: Bock Kata marketing-tanácsadó, Darányi Zsolt - FotoKlikk.hu, Grnák László fotóriporter, Haris László fotóművész, Mata Júlia kreatív tanácsadó Grafikai tervezés:Heltai Csaba
Október 21-én lesz ESCHER KÁROLY fotóriporter, fotóművész születésének 120 éves jubileuma. A Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház AZ ISMERETLEN ISMERŐS címmel életmű kiállítást rendez a fotográfus tiszteletére. A kiállítás megtekinthető: 2010. október 22 – december 12-ig minden hétköznap 14 és 19 óra, hétvégén 11 és 19 óra között. Kiállítás-megnyitó: 2010. október 21. 18.00 A kiállítást megnyitja: Korniss Péter, fotográfus Október 21-én lesz ESCHER KÁROLY fotóriporter, fotóművész születésének 120 éves jubileuma. A Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház AZ ISMERETLEN ISMERŐS címmel életmű kiállítást rendez a fotográfus tiszteletére. A kiállítás megtekinthető: 2010. október 22 – december 12-ig minden hétköznap 14 és 19 óra, hétvégén 11 és 19 óra között. Kiállítás-megnyitó: 2010. október 21. 18.00 A kiállítást megnyitja: Korniss Péter, fotográfus Általánosan elterjedt tévhit, hogy Magyarországról a két világháború között a legnagyobb fotósok (André Kertész, Brassai, Moholy-Nagy, Martin Munkácsi, Robert Capa) kivétel nélkül mind elmentek, hogy aztán a fotótörténet óriásaivá váljanak más országokban. Escher Károly (1890-1966) azok közé tartozik, akik itthon maradtak, de mindannyian tudjuk, hogy életműve megkerülhetetlen, hiszen képeinek színvonala őt is az említett legnagyobban közé emeli. 1965-ben volt utoljára nagy, átfogó kiállítás Escher képeiből. Idén 120 éve született Escher Károly, és a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház Az ismeretlen ismerős c. kiállításával igazi fotószakmai eseménynek ad helyet, megemlékezve az évfordulóról. Egy nagyszerű fotós életművét mutatjuk be, aki a riportfényképezést is művészi rangra tudta emelni, és akinek képei az aktualitás múltával sem kerültek a szemétbe, vagy a feledés poros polcaira. Az elsők közt volt Magyarországon, aki valóban képekben beszélt és képekben is gondolkodott. Az ismeretlen ismerős c. kiállítás kurátora Albertini Béla fotótörténész, aki évtizedek óta kutatja Escher Károly soktízezer fotográfiából álló életművét. A Magyar Fotográfusok Háza 75 Escher képet állít ki: a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum, az Országos Széchenyi Könyvtár, a Gadányi Gyűjtemény és a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének darabjait. A kurátor által rendezett kiállítás a múlt század ismert történelmi személyiségeit (Teleki Pál, József főherceg, Horthy Miklós), művészeit (Rippl-Rónai József, Bajor Gizi, Jávor Pál) állítja elénk, és más művészi igényességgel készült riportképeket. A sok eredeti fotográfia mellett számtalan Escher Károly életéhez kapcsolódó dokumentumot (házassági anyakönyvi kivonatot, igazolványokat, rendőri büntetőparancsot) láthatunk a tárlókban, valamint Escher-művekkel illusztrált képeslapok ( Est-lapok; Film, Színház, Irodalom stb.) hasonmás kiadványait lapozgathatjuk a kávéházi hangulatot megidéző olvasósarokban. Escher Károly élete és műve Escher Károly 1890-ben Szekszárdon született, de iskolai tanulmányait már Budapesten végezte. Nagyon fiatalon először műszaki rajzoló nagy gépgyárakban, majd több filmhíradó és játékfilm operatőre volt. Első filmjén még Fedák Sári énekelte a toborzót. Nevét ott olvashatjuk Damó Oszkár stábjában a Bródy Sándor művéből 1919-ben forgatott A dada,majd a Star stúdió további filmjeinek stáblistáján is. Filmes életszakasza nagyjából lezárult a húszas évek második felében. Jött, volt és maradt a fényképezés. Már 10 évesen szivarosdobozból fabrikált kamerát magának. 1912-ben megkapta élete első igazi fényképezőgépét. 1928-ban Balogh Rudolf és Mihályfi Ernő hívták fotóriporternek az Est Lapokhoz azt követően, hogy Munkácsi Márton Berlinbe szerződött. A korabeli Magyarország legtekintélyesebb sajtóbirodalmához három napilap, Az Est, a Magyarország és a Pesti Napló, majd később a Pesti Napló Képes Melléklete tartozott. Több mint 10 évet töltött itt. A mindennapos „képgyártást” meghaladva számos jeles fényképet készített. Neki is szerepe volt abban, hogy a Pesti Napló képes melléklete a harmincas években a magyar képes sajtó legjobb orgánumává vált. A lap kényszerű megszűnése (1939) után a Híd és a Film Színház Irodalom fotográfusa lett. 1945-öt követően dolgozott a Képes Világ, a Színház, a Képes Figyelő, a Kis Képes című lapoknak. A Városépítési Tudományos és Tervező Intézet (VÁTI) fotográfusaként ment nyugdíjba, de még a későbbiekben készített fényképeket a Hungarian Foreign Trade című külkereskedelmi reklám-folyóirat számára. 1958-ban jelent meg Vajda Miklóssal közösen készített könyve Bajor Giziről, 1959-ben pedig a Riportfényképezés című kötete. 1965-ben - egy évvel halála előtt - volt életmű kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában. 1966-ban – már halála után – jelent meg Foto Escher címmel egy róla szóló kis könyv. „Munka Érdemrend ezüst fokozat” és „Érdemes Művész” kitüntetése mellett sem kapta meg azt az elismerést, amely szakmai teljesítménye folytán megillette volna. Életműve rendkívül sokszínű. Mindegyikünk találkozott tanulmányai során Escher-művel: József Attila és Thomas Mann találkozásának dokumentálása, A csodálatos mandarin előadásáról készített híres bemozdulásos-elmosódó képe mindannyiunk számára ismerős. Az elsők között alkalmazta a kisfilmes kamerát, a bemozdulásos életlenséget, vitákat provokálva a tűéles, ámde statikus riportképekhez szokott szerkesztőkkel, fotóítészekkel. Ez a stílus, no meg Escher mindenre nyitott személyisége eredményezte, hogy ránk hagyott életműve is rendkívül heterogén. Fényképezett államfőket, politikusokat, meg kilakoltatott nincsteleneket, razziák elszenvedőit. Színésznőket és szerelmespárokat a parkban, halálra ítélt gyilkost és nyírott pudlit, hóeséstől poétikus utcát, balesetet, sporteseményeket és bálokat. Megörökítette Bartókot, de Szálasit is, témát jelentett neki a kivilágított Budapest és a nádfödeles parasztház is. Rengeteg fotót csinált. Riportfotósi mivoltában esetenként akár a rendőri szervekkel való összetűzés kockázatát is vállalta például azzal, hogy a tiltás ellenére fotografálta vallomása közben a férjgyilkos és „darabolós” Bognárnét. Az elsők között volt jelen gépével a biatorbágyi viadukt-robbantás helyszínén. Ott készült „nagytotálja” okkal vált az utóbbi időszakban képaukciók sikeres darabjává. Hivatásszerűen fényképezte korának szinte valamennyi közéleti szereplőjét. Horthy Miklós, Bethlen István, Gömbös Gyula, Szálasi Ferenc éppúgy megjelentek képein, mint Tildy Zoltán, Szakasits Árpád, Rákosi Mátyás, és a hazatérő Károlyi Mihály. Erről a sokszínűségről az 1965-ös kiállítás értelemszerűen nem tanúskodhatott. Együttérzéssel közelített a társadalmi peremhelyzet és az anyagi nyomorúság áldozataihoz. Escher a magyar szociális fényképezés legjobbjai közé tartozott, a hangyatelepi nyomornegyedről készített sorozata olyan társadalmi felháborodást indított el, mely végül a nyomortelep felszámolásához vezetett. Kívánhat-e többet egy (riport)fotós? Kísérő események Escher Károly születésének 120. évfordulójáról a Magyar Fotográfusok Háza mellett megemlékezik az Országos Széchényi Könyvtár Egy rejtőzködő életmű c. kiállítása is, az ott őrzött Escher negatívokra építve Csillag Katalin zömmel ismeretlen képekből válogatott; valamint ugyancsak nagyrészt még nem látott, köz- és magángyűjteményekben fennmaradt felvételekből látható kiállítás „Fotó Escher” címmel a József Attila Klubban. Októbertől egyik elemi iskolájának – ma Szinyei Merse Pál Gimnázium a hatodik kerületben – falán emléktábla őrzi emlékét. Készülőben van egy két kötetes, háromnyelvű Escher monográfia, amely 2011-ben, a szülővárosi kiállításhoz kapcsolódva jelenik meg. Szekszárdon ez év tavaszán Escher Károly Szabadegyetem indult, amelynek keretében több előadás foglalkozott, illetőleg foglalkozik a jövő év tavaszáig életútjával és életművével. A kiállítás a Fotóhónap 2010 kiemelt rendezvénye.
Félúton - Törökország Félúton - Törökország Bócsi Krisztián és Sopronyi Gyula A kultúra hídjai c. Európai uniós projekt keretében Törökországban dolgozhattak három hetet. A nyolc európai ország - Ausztria, Belgium, Bulgária, Németország, Magyarország, Olaszország, Románia, és Svájc - valamint Törökország, részvételével zajlott nagy ívű projekt olyan kezdeményezéseket fogott össze, melyek a kultúra eszközeivel kívánták felébreszteni a jobb megértést, a különbözőségek elfogadását az uniós tagállamok és a csatlakozni kívánó országok népei között. Irodalmi felolvasások, koncertek, kiállítások születtek és vándoroltak 23 törökországi városban és további 8 európai helyszínen. A nemzetközi projekt fotográfiai eseményeinek szakmai partnere a Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház volt. Két magyar, négy török és a belgiumi francia közösség két művésze vett részt benne. Minden alkotó három hetet töltött egy partner ország különböző városaiban. Ennek eredménye a nyolc fotográfus alkotásaiból összeállított Emberi tájak c. csoportos, vándorkiállítás, melyet eddig Brüsszel és Pécs közönsége láthatott, és - épp a napokban - Isztambulban nyílik meg. A Mai Manó Ház rendezésében a Millenáris szabadtéri tárlóiban bemutatott kiállítás a fenti projekt két magyar fotóriportere, Bócsi Krisztián és Sopronyi Gyula törökországi képeiből készült, egyedi válogatás. A kiállítás kurátora: Kincses Károly „Munkámban a személyes kíváncsiság, az ismeretlen kultúra megértése, felfedezése vezérelt. Olyan helyzeteket próbáltam megörökíteni, melyek a hagyományokba erősen kapaszkodó, de gyors tempóban modernizálódó társadalmat dokumentálják.” (Bócsi Krisztián) Bócsi Krisztián (1974)fotóriporter, számos kulturális esemény és helyszín állandó fotósa (pl. Nemzetközi Operafesztivál Miskolc, Miskolci Nemzeti Színház). Több ösztöndíjat nyert el (pl. Pécsi József Fotóművészeti Ösztöndíj 2005; Strasbourg városának művészeti ösztöndíja, Franciaország, 2008; a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány ösztöndíja, Budapest, 1993). A Magyar Sajtófotó pályázat nyertese több ízben, különféle kategóriákban (pl. I. és III. díj Művészet (sorozat) kategóriában, 2008, valamint a Megyékben dolgozó fotóriporterek legjobb teljesítményt nyújtónak ítélt különdíja - 2005, 2006, és 2008) A „Buszra várók” sorozat képein egész-napos munkából hazafelé tartókat látunk, akiknek talán mindössze ennyi idejük van, míg magukban lehetnek. Már talán nem foglalkoztatják őket a munkahelyi gondok, s még nem tört rájuk az otthoni tennivaló. Vagy épp ellenkezőleg: nem tudnak egy percig sem foglalkozni magukkal, mert nem tudnak erre a kis időre sem kikapcsolni. Fürkészve az arcokat el lehet dönteni, ki merre jár félúton.” (Sopronyi Gyula) Sopronyi Gyula (1974)független fotóriporter; csaknem minden évben díjazottja a Magyar Sajtófotó versenynek különböző kategóriákban (a legutóbbi: André Kertész Nagydíj a Legjobb Emberközpontú Dokumentarista Fotográfiáért; Képriport sorozat kategória I. helyezett - 2009.), National Geographic I. díj - 2007, III. díj 2009. Itthon és külföldön is elismerték ösztöndíjakkal (Magnum Masterclass London, 2008; Coney Island Ösztöndíj, New York, 2010; Budapest Fotográfiai Ösztöndíj a „Lakóparkok világa” címmel, 2010.) A kiállítás kurátora: Kincses Károly Rendező: Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház
Ardó Zsuzsanna Meditáció, nőre és árnyékra című fotókiállítását az André Kertész Fotómúzeumban (Szigetbecse, Makádi út 40.)tekinthetik meg az érdeklődők július 3-tól. Megnyitó: 2010. július 3-án 17,00 órakor Megnyitja: Magasitz Lajos A kiállítás kurátora: Fodor Piroska Ardó Eszternek dedikálva. Ardó Zsuzsanna Meditáció, nőre és árnyékra című fotókiállítását az André Kertész Fotómúzeumban (Szigetbecse, Makádi út 40.)tekinthetik meg az érdeklődők július 3-tól. Megnyitó: 2010. július 3-án 17,00 órakor Megnyitja: Magasitz Lajos A kiállítás kurátora: Fodor Piroska Ardó Eszternek dedikálva.
A szellemi-művészeti élet jelesei adnak ismét egymásnak randevút Alföldi Róbert vendégeként a Képzett társítások - AEGON-estek a Nemzetiben elnevezésű sorozatban. Csányi Vilmos író, etológus és Vancsó Zoltán fotográfus mellé Bujtor Balázs (hegedű) és Szabó Dániel (zongora) kapott meghívást. A szellemi-művészeti élet jelesei adnak ismét egymásnak randevút Alföldi Róbert vendégeként a Képzett társítások - AEGON-estek a Nemzetiben elnevezésű sorozatban. Csányi Vilmos író, etológus és Vancsó Zoltán fotográfus mellé Bujtor Balázs (hegedű) és Szabó Dániel (zongora) kapott meghívást. Csányi Vilmost sokan ismerik etológusként, olyan tudósként, aki élvezetesen tud mesélni és írni a tudományos kutatásairól. Körülbelül 50 éve ír, több mint 30 könyve jelent meg, etológusként izgalmas összefüggéseket tárt az olvasók elé. Több könyve óriási sikert aratott, ilyen volt például a két kutyájáról, Bukfencről és Jeromosról szóló történetek sora. Közel három tucatnyi kötet után 2009-ben jelent meg az első regénye, a Bábosok, amely egy, a világtól elzártan élő, parányi közösségről és a fennmaradás esélyéről szól. Az idén újabb könyve lát napvilágot az áprilisi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra, a tudományról szóló szatíra címe: Marci, a beszélő kutya. Mivel Csányi Vilmos szenvedélyesen - és remekül - fotózik, az est másik vendége a kitűnő fotográfus, Vancsó Zoltán lesz. A Mai Manó Házban éppen ezekben a hetekben látható Vancsó kiállítása március 28-ig. Viszont Vancsó másik szenvedélye a zene. A fotózással párhuzamosan hangmérnöknek tanult és zeneszerzéssel is foglalkozott, a zongorázás vissza-visszatérő napi foglalatossága. Vancsónak eddig Budapesten közel harminc kiállítása nyílt, rendszeresen jelennek meg albumai, szakmai és laikus közönsége egyre bővül. Kiemelkedő sorozatai a Csendes képek - melyet saját bevallása szerint élete végéig folytatni fog -, az Óperencián innen, gyerekekről készült szubjektív riportsorozata, a Zarándokok, vagy a Sóhajtenger - Kuba című anyaga, amelyből egy öt perces fotófilmet is készített. Ezt nagy sikerrel vetítteték a magyar mozikban Wim Wenders egyik filmjével együtt. Szuverén alkotóstílusa miatt nem vették fel a budapesti Iparművészeti Egyetemre, holott később kötelező tananyaggá vált munkássága és doktori értekezések elbírálására kérték fel. Fiatalon, 2003-ban a Magyar Fotóművészek Szövetsége elnökségi tagjává választották. Számos további szakmai elismerés birtokosa (Balogh Rudolf-díj, André Kertész ösztöndíj, Hungart ösztöndíj, Pécsi József ösztöndíj, Budapest Fotográfiai Ösztöndíj). A beszélgetés, a felolvasás és a vetítés mellett minden alkalommal fontos szerepet játszik az improvizatív, ott születő zene, ezúttal pedig különleges duó nyújtja a zenei kontextust. A harmincöt éves Bujtor Balázs klasszikus zenész, 2007 óta a Pannon Filharmonikusok első koncertmestere, aki keresi az improvizációs fellépési lehetőségeket, a jazz műfajában és azon kívül is. 1999-ben szerzett diplomát Sós Natasa növendékeként a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. 1992-től 1997-ig játszott az Intermoduláció kamaraegyüttesben Tihanyi László vezetésével. 1995-ben csatlakozott a Danubia Szimfonikus Zenekarhoz, először a II. hegedű szólamvezetőjeként, majd 1996 decemberétől 2007 augusztusáig hangversenymesterként dolgozott. E zenekarral számos nagy sikerű koncertet adott itthon és külföldön egyaránt, valamint lehetősége nyílt olyan karmesterekkel együtt dolgozni, mint Fürst János, Eötvös Péter, vagy Sir Neville Marriner. 1995-ben alapította vonósnégyesét, mellyel számos klasszikus és kortárs zenei hangversenyt adott. 2004-ben a BMC kiadónál elkészítette első kortárs jazz CD-jét, melyet több ilyen irányú felvétel követett. Együtt dolgozott többek között Szakcsi Lakatos Bélával, Gadó Gáborral, Oláh Kálmánnal, Erdélyi Péterrel, Hárs Viktorral, Winand Gáborral és Fekete-Kovács Kornéllal is. Negyvennél is több hanglemezen találkozhatunk vele közreműködőként. 2001 óta Élő Péterrel két nagy-, valamint több kisjátékfilmhez, reklámhoz komponált zenét. 2007 szeptembere óta a Pannon Filharmonikusok első hangversenymestere. Szabó Dániel zongorista a hazai jazzzélet egyik jelentős, külföldön is széles körben elismert egyénisége, aki számos nemzetközi versenyen és koncerten aratott sikert. A Martyn Ferenc Művészeti Szabadiskolában tanult, ahol már gyerekkorától a társművészetek tanulmányozásával együtt mélyedhetett el a zenében, a zenei és a vizuális művészeti ágak közti párhuzamok keresésében. Legújabb lemezét az amerikai kortárs jazz egyik legnagyobb és még mindig feljövőben lévő alakjával, a lenyűgöző, és természetes hangú, megnyerő Chris Potterrel rögzítette, Szandai Mátyás bőgős és a szintén New Yorkban élő Németh Ferenc dobos társaságában. Most kezdenek beérkezni a lemez első külföldi méltatásai, a legújabb például Bob Brookmeyertől, a bebop korszak élő legendájától származik. Brookmeyer tanította Szabót Amerikában, korábban is írt már egyik lemezéhez ajánlást, de most „felkérés nélkül" írta meg elsőként véleményét az Amazon.com internetes portálon március elején Szabó új lemezéről: „Szabó művészetének erényei egészen nyilvánvalóak itt. Energivál fűtött triójához társul a nagyon magabiztos Chris Potter, és így a mai cuccok döntő része elég sápadtnak tűnik hozzájuk képest. Szabó nagyon sikeres zeneszerző és valóban ő tartja kézben a produkciót. Kiemelkedően ajánlható" - majd véleményét számokban is kifejezve a magyar osztályzásnak megfelelő ötöst is odabiggyesztett. 2010. március 25-én, este hét órától a pesti Nemzeti Színházban a Gobbi Hilda Színpadon Alföldi Róbert vendége Csányi Vilmos író, etológus, Vancsó Zoltán fotográfus, Bujtor Balázs (hegedű) és Szabó Dániel (zongora)
Az Esztergomi Art Fotográfiai Stúdió a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumával és a Budapesti Kolta Galériával együtt 2010-ben rendezi meg a XVII. Esztergomi Fotográfiai Biennálét, ezúttal „homo ludens” címmel.A rendezvény lebonyolítója immár 33 éve a Bajor Ágost Művelődési Ház (jelenleg Várszínház és Kultúrmozgó). Mi lenne ha...a HOMO LUDENS , azaz a játszó ember! Az Esztergomi Art Fotográfiai Stúdió a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumával és a Budapesti Kolta Galériával együtt 2010-ben rendezi meg a XVII. Esztergomi Fotográfiai Biennálét, ezúttal „homo ludens” címmel.A rendezvény lebonyolítója immár 33 éve a Bajor Ágost Művelődési Ház (jelenleg Várszínház és Kultúrmozgó). Mi lenne ha...a HOMO LUDENS , azaz a játszó ember! A fotográfiának természetéből fakadóan sok köze van a játékhoz , a játékos attitűdhöz. A kíváncsisággal párosulva a technikai tulajdonságai a kompozíciós lehetőségekre és a médiummal való kísérletezésre ösztönöznek, a „mi lenne ha?” kérdésre gyorsan megkapjuk a választ . Vizuális és nem vizuális ötleteinket, próbaanyagokat nem kell fejben absztrakciós sémákon átküldeni , megdolgozni, inkább a végén interpretálni. A játék mindig valahol felbukkan a képzőművészetben. A reneszánsztól kezdve az álperspektívák, a manierizmus kompozíciói , a németalföldi qoudlibetek, a dada képződményei, a pop art alkotásai példák arra, hogy a játék a művészettel szorosan összekapcsolódik. A fényképezés feltalálása után a hőskorban pár évtized alatt megjátszották a fotó lehetőségeit, - és nemcsak a fényképészek . André Kertész munkássága elképzelhetetlen a játékos meglátó, képalkotó képessége nélkül. Moholy-Nagy László formabontó alkotásainak a megszületésében is nagy szerepet kapott a játék . Lartigue önfeledten dokumentálta az emberi önfeledséget; homo ludensként, a Homo Ludenst . Meg lehet említeni a Horus Archívum gyüjteményt, ami tulajdonképpen a véletlenül humoros képek mellett a fényképezés szándékos játékos képcsinálásának , vagy a játék - a fényképezőgép segítségét mindenképpen figyelembe vevő -dokumentálásának a civil emlékei. Hasonló hozzáállással a hajdani, esztergomi STB csoport játszotta vissza korának ambivalens és aktuális szituációit, nem nélkülözve az iróniát. A „ludo” latin ige a játszani melletti jelentései a sokat mondó játszva előállít,vagy az időtöltésből vagy tréfából valamivel foglalkozik,-esetleg rászed. A játék az alkotási folyamat egy fázisa. De általánosságban koordináljuk, kontrolláljuk. A játékban most a képalkotás rutinja ellen cselekedhetünk. (Ne kizárólag az életműnek dolgozzunk, ne kizárólag a „grand art” -nak tetszelegjünk!) Lehet többek között „a szabadság az a stratégia, mely a véletlent és a szükségszerűséget aláveti az emberi szándéknak.”(V.Flusser) Vagy lehet a kiírással harmonizáló konkrét emberi szándék, terv, koncepció,- és a fotográfia legyen ez esetben az a médium, ami annak a előadására a legalkalmasabb. Vagy szószaporítás helyett, vagy inkább után legyen a „mi lenne, ha...” eufóriájával és egy ilyen-olyan (lehetőleg inkább olyan) kamerával egy homo ludens. Játéknak tekinthető -legalábbis most annak tekintjük- és várjuk, fotográfiai- és képzőművészeti ábrázolási és kifejezési formák határterületeit ; intermediális kapcsolatait, valamilyen akció(művészet) minőségi dokumentációját, játékos konceptualitást, valamilyen jelenség (optikai,fizikai,kinetikus...stb.) játékos vizsgálatát és/vagy előadását , a játékot, mint fogalmat játékosan boncolgató alkotásokat , a felsoroltak laza ötvözeteit és azokat a lehetőségeket ami a játék öngerjesztő természete miatt most még eszünkbe sem jut. Kritérium az alábbiak előtt, hogy fénykép legyen (valahol). Jó „munkát” kíván : Balla Gergely az EFB művészeti vezetője A Zsűri Tagjai: Bozsó András fotográfus, Böröczfy Virág művészettörténész, Csontó Lajos képzőművész, Szirtes János képzőművész, em Török András fotográfus. A képek beadásának a helye, ideje és módja: Budapest Galéria Kiállítóháza Budapest III. ker. Lajos u.158. 2010 május 17-én 9 és 16 óra között. (aznap elszállítjuk). Zsűrizés május 24-én.A zsűri elé csak kiállításra kész akasztóval ellátott, keretezett képek kerülnek, pontos adatokkal kitöltött és kinyomtatott nevezési lappal együtt. Kérünk továbbá a munkákról elektronikus adathordozón (CD,DVD) mellékelve reprodukciókat (CMYK színtér, 300 dpi felbontás, rövidebbik oldala 20 cm). A nevezési díj ellenében minden résztvevő egy katalógus átvételére jogosult. Nevezési Lap letölthető a oldalról. A munkák feltölthetők lesznek elektronikusan is a fenti címen leírt módon. A képek száma maximum 10 darab.(sorozat esetében is minden keretezett kép 1 darabnak számít.) A nevezési díj átutalási igazolását kérjük a kitöltött nevezési lap mellé csatolni. Nevezési Díj: 3600 ft , amelyet átutalással”EFB2010”jeligével a Raiffeisen Bank, Esztergom 12025000-00146202-00100000 számlaszámra kérjük átutalni. Díjazás: A díjazás a hagyományainkhoz hűen az alábbi. A fődíjat az OKTATÁSI és KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM, a két nagydíjat a MAGYAR NEMZETI MÚZEUM ESZTERGOMI VÁRMÚZEUMA illetve A MAGYAR ALKOTÓMŰVÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE adja. További díjakat megyénk, városunk, művészeti szervezetek és alapítványok ajánlanak fel. Tájékoztatás: Várszínház és Kultúrmozgó Esztergom, Imaház utca 2/a Kollár Hilda művészeti előadó Telefon: 06 33 313888 , e.mail: egommuvhaz@invitel.hu Kiállítások helyszíne és várható időpontja: Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma 2010. szeptember 17-október 10. Kolta Galéria Budapest 2010. november (koltagaléria@gmail.com) A képek elszállítása: A képek elszállítása az utolsó kiállítási helyszínről (időpontjáról tájékoztatjuk) Az el nem szállított képek a Széchenyi Könyvtár tulajdonába kerülnek. Figyelem! Képbeadás helye: Budapest Galéria Kiállítóháza, Óbuda, 1036. Lajos u.158.
Helyszín: TR1 (Väinö Linnan aukio 13. Tampere, Finnország) Helyszín: TR1 (Väinö Linnan aukio 13. Tampere, Finnország)
Helyszín: Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház (Budapest VI., Nagymező u. 20.) A vendégeket köszönti dr. Harsányi László, az NKA elnöke Megnyitja dr. Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke Megtekinthető: minden hétköznap 14-19 óráig, hétvégén 11-19 óráig *** Kiállítás és utazó-tárlat a Magyar Fotográfusok Háza rendezésében Kálvin János születésének 500. évfordulója alkalmából Helyszín: Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház (Budapest VI., Nagymező u. 20.) A vendégeket köszönti dr. Harsányi László, az NKA elnöke Megnyitja dr. Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke Megtekinthető: minden hétköznap 14-19 óráig, hétvégén 11-19 óráig *** Kiállítás és utazó-tárlat a Magyar Fotográfusok Háza rendezésében Kálvin János születésének 500. évfordulója alkalmából Az európai reformációnak jelentős szerepe volt az európai kultúra, így a magyar kultúra fejlődésében is. Elősegítette a gazdasági fejlődést, a polgári gondolkodás kialakulását, az anyanyelv gazdagodását, az írásbeliség terjedését, hatása évszázadokon keresztül meghatározó volt. Az európai reformáció egyik legjelentősebb, legnagyobb hatású alakja Jean Calvin (1509-1564) - magyarosan Kálvin János volt. Az ő születésének évfordulóját a magyarországi Református Egyház a világ összes református egyházával együtt ünnepli 2009-ben. Az évfordulóhoz számos kulturális esemény, fesztivál, program, szakmai rendezvény kapcsolódik, melyeket a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogat. A Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház két egymáshoz szorosan kapcsolódó, és egymást kiegészítő eseménnyel, egy a magyarországi reformáció épített örökségét és kortárs szellemiségét reprezentáló kiállítás megrendezésével és egy utazó tárlattal vesz részt a Kálvin Emlékév eseményein. „A születéstől a halálig és tovább - Kálvin 500.”címmel a református egyház évszázados tárgyi emlékeit, templomait, valamint a mai egyházi intézmények, gyülekezetek ünnep- és hétköznapjait mutatjuk be a Mai Manó Ház I. emeleti André Kertész kiállítótereiben 2009. november 5. és december 6. között. Kiállításunkon láthatóak lesznek a vizsolyi Biblia művészi fotói, a Debreceni Református Kollégium, a budapesti Bethesda Kórház mindennapjai, a szatmárcsekei református temető, a határon túli és az anyaországi magyar reformátusság életképei. A felkért fotóművészek Benkő Imre, Bócsi Krisztián, Dudás Szabolcs, Fekete András, Haris László, Hernád Géza, László János, Szebeni András és Túry Gergely. A kiállítással egy időben kerekasztal beszélgetéseket, filmvetítéseket tartunk, melyek a református egyház múlt, jelen és jövőbeli szerepéhez kapcsolódnak. E mellett rendszeresen tárlatvezetéseket, képértékelő előadásokat is szervezünk. Kiállítás megnyitó: november 5. (csütörtök) 18.00, Mai Manó Ház, Napfényműterem Kurátor: Kincses Károly, fotómuzeológus Kurátorasszisztens: Nagy Villő, művészettörténész A kiállítás megtekinthető: 2009. november 5 és december 6. között., hétköznaponként 14 és 19 óra, hétvégén 11 és 19 óra között. A Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház e mellett egy utazó kiállítást is útjára indít. „...és Isten letekintett”címmel jelentős, egyházi és kulturális szempontból fontos épületek légi fotóit mutatja be, melyeket László János fotográfus készített. László János több mint tíz éve fényképezi a magasból Magyarországot. Kifejlesztett egy eszközt (egy kisméretű helikopter), mely felviszi a fényképezőgépét a magasba, ő pedig lent a földön, egy monitoron állítja be a felvétel kompozícióját, méretét, stb. Ezen kívül maga is repül, s klasszikus légi fotó műfajában esztétikailag, művészileg is megformált felvételeket hoz létre. A felvételek egyrészt a templomok időbeli, térbeli, méretbeli sokszínűségét tárják fel (a „mezítlábas Notre-Dame”-tól a debreceni Nagytemplomig, a fővárosi csomópontban állótól a fogyatkozóban lévő kisközség templomáig), másrészt a magyar történelem és kultúra emlékhelyeit reprezentálják a vizsolyi Biblia születési helyétől Szatmárcseke csanakos fejfás temetőjén át a pákozdi csata emlékhelyéig. Nem utolsó sorban olyan különleges nézőpontból mutatva be ezeket a helyszíneket, mely a felekezet kultúrájában jártas néző számára is meglepetéseket tartogat. A kiállítást Debrecenben, Sárospatakon és Pécsett rendezzük meg 2009 novembere és decembere között. Az utazó-tárlat helyszínei: Debrecen, MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ Pécs, Pécsi Művészetek Háza Sárospatak, Sárospataki Református Templom A kiállítások ütemezése: 2009 novembere és decembere között. Kurátor: Kincses Károly, fotómuzeológus Kurátorasszisztens: Nagy Villő, művészettörténész
Helyszín: Erdész and Makláry Fine Arts Galéria 1055 Budapest, Falk Miksa u. 10. Megtekinthető: K-P 12-18h, SZ 10-13h *** HAVADTŐI SÁMUEL: Hommage á André Kertész Helyszín: Erdész and Makláry Fine Arts Galéria 1055 Budapest, Falk Miksa u. 10. Megtekinthető: K-P 12-18h, SZ 10-13h *** HAVADTŐI SÁMUEL: Hommage á André Kertész A kortárs művészet élvonalába tartozó magyar festőművész, Havadtői Sámuel (Sam Havadtoy) 2009. február 12-én, a Műgyűjtők Éjszakáján nyíló, Hommage á André Kertész című új sorozatával most először fotóművészként mutatkozik be. Az Erdész and Makláry Fine Arts Galériában megtekinthető kiállításon a közönség két, „egymással beszélgető” fényképsorozatot tekinthet meg. Kertész 1933-ban készített Torzulások (Distortions) című, női aktokat mutató sorozatával szemben Havadtői férfi aktokat torzító képei kerülnek. Havadtőinek megadatott, hogy személyesen is találkozhatott a nyolcvanas évek elején a mesterrel Kertész Washington Square Parkra néző lakásában, sőt, vélhetően épp azzal a hatalmas, két méter magas torzítótükörrel készítette fényképeit, melyet annak idején Kertész maga is használt. A Hommage á André Kertész című kiállítás egy trilógia harmadik tagja. A 2006-ban illetve 2007-ben festett két korábbi sorozatban Havadtői két nagy példaképe, Andy Warhol és Agnes Martin előtt tiszteleg. E harmadik kiállításon a közönség két, „egymással beszélgető” fényképsorozatot tekinthet meg. Kertész 1933-ban készített Torzulások (Distortions) című, női aktokat mutató sorozatával szemben Havadtői férfi aktokat torzító képei kerülnek. „A két sorozat technikai kivitelében látszólag hasonló, azonban míg Kertész a hagyományos, fekete-fehér, ezüst alapú képkészítést választotta, addig Havadtői képi világának megteremtéséhez a digitális technikát hívta segítségül.” - írja a kiállítás katalógusában Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója. „Havadtői az ábrázolt testek torzulásait szemügyre véve a tükör által adott torzulásokat kihasználva, azokra a vizuális formákra és jelekre tért vissza, amelyek Kertész képeit idézik, s melyektől annyira varázslatos és meseszerű, és egyben groteszk és meghökkentő képi világ tárul elénk.” - olvashatjuk az előszóban. A Londonban született, később Magyarországon, New Yorkban, Genfben s 2000 óta ismét Budapesten élő művész pályája során intellektuális, művészi és baráti kapcsolatba került többek között Andy Warhollal, Keith Haringgel, George Condoval és Donald Baechlerrel, s a mai napig szoros kapcsolatot tart a kortárs New York-i művészeti élettel. Hommage á André Kertész A kiállítás 2009. február 12. és március 7. között tekinthető meg. Cím: Erdész and Makláry Fine Arts Gallery, Budapest, Falk Miksa u. 10. Tudnivalók: Tamás Dorka PR-referens e-mail: tamas.dorka@chello.hu mobil: 30-474-55-92
Helyszín: Kolta Galéria (Budapest V., Ferenciek tere 7-8. III. lh. II. em.) A megnyitón Vékás Magdolna fotóművész beszélget a kiállítóval Megtekinthető: munkanapokon 10-17 óráig Helyszín: Kolta Galéria (Budapest V., Ferenciek tere 7-8. III. lh. II. em.) A megnyitón Vékás Magdolna fotóművész beszélget a kiállítóval Megtekinthető: munkanapokon 10-17 óráig
Helyszín: Vintage Galéria 1053 Budapest, Magyar utca 26. Helyszín: Vintage Galéria 1053 Budapest, Magyar utca 26. André Kertész az 1970-es évekre a világ egyik legünnepeltebb fotográfusa lett, műveit fontos múzeumok, művészeti intézmények állították ki, sorba jelentek meg könyvei (André Kertész: Sixty Years of Photopgraphy, J’aime Paris, On Reading, Washington Square). Az idős művész feleségének 1977-es elvesztése után az életét végigkísérő társ, Elizabeth emlékének szenteli figyelmét. Ekkor kapta Graham Nash zenész, fotográfus, gyűjtőtől (a Crosby, Stills, Nash & Young tagja) ajándékként a Polaroid SX-70 fényképezőgépet. Kertészt lázba hozta az alkotás közvetlensége, valamint a mű azzonnali elkészülte (az 1940-es évek végétől laboránnsal dolgozott). A felételek a művész Washington Square-i lakásában készülttek. Kertész csendéleteket komponál az ablak előtt, emlékekkel, fénnyel és árnyékkal dolgozik. A kiállításon bemutatott fotográfiák közül négyet már láthatott a közönség a floridai Southeast Museum tavalyi kiállításán, a többi alkotással azonban ezen a tárlaton találkozhatunk előszőr.
Helyszín: Balassi Galéria - Budapest, Somlói út 51. Megnyitja: Harsányi László, a NKA elnöke és Petrányi Zsolt, a Műcsarnok főigazgatója Helyszín: Balassi Galéria - Budapest, Somlói út 51. Megnyitja: Harsányi László, a NKA elnöke és Petrányi Zsolt, a Műcsarnok főigazgatója
A Sajtófotó Pályázat 2007 kategória díjainak átadására 2008. március 28-án 14. 30 órakor, a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében, sajtótájékoztató keretében kerül sor. A sajtótájékoztatót követően 16.00 órakor lesz a kiállítás ünnepélyes megnyitója. A kiállítást Esterházy Péter író nyitja meg. Közreműködik: Barabás Lőrinc trombitaművész A Sajtófotó Pályázat 2007 kategória díjainak átadására 2008. március 28-án 14. 30 órakor, a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében, sajtótájékoztató keretében kerül sor. A sajtótájékoztatót követően 16.00 órakor lesz a kiállítás ünnepélyes megnyitója. A kiállítást Esterházy Péter író nyitja meg. Közreműködik: Barabás Lőrinc trombitaművész Az ünnepélyes megnyitón a MÚOSZ Nagydíj, az André Kertész Nagydíj, valamint a különdíjak kerülnek átadásra. A részvétel a sajtótájékoztatón és a megnyitón nem ígényel előzetes regisztrációt.
Minden idők talán legsikeresebb hazai fotókiállításán Brassai, Robert Capa, André Kertész, Moholy-Nagy László és Martin Munkácsi munkáit ezúttal Miskolcon, a Miskolci Galériában (Rákóczi u. 2.) csodálhatja meg az, aki a korábbi helyszíneken még nem élt a rendkívüli tárlat adta lehetőséggel, vagy aki újra örömet akar szerezni magának. Minden idők talán legsikeresebb hazai fotókiállításán Brassai, Robert Capa, André Kertész, Moholy-Nagy László és Martin Munkácsi munkáit ezúttal Miskolcon, a Miskolci Galériában (Rákóczi u. 2.) csodálhatja meg az, aki a korábbi helyszíneken még nem élt a rendkívüli tárlat adta lehetőséggel, vagy aki újra örömet akar szerezni magának.
A művész azt mondja, fotózott ő mindenhol a világon, de sohasem, a hely volt a fontos, hanem az, hogy jó barátokkal legyen együtt.Hollywood-i mester kamerája előtt is állhatnak modelt azok, akik elmennek a szegedi Reök palotába a világhírű magyar fotográfusok kiállítására. Szipál Márton aki lencsevégre kapta Kaliforniában többek között John Wayne-t és Olivia Hussey-t, fotózás mellett tárlatvezetést is vállal, Szegeden. A művész azt mondja, fotózott ő mindenhol a világon, de sohasem, a hely volt a fontos, hanem az, hogy jó barátokkal legyen együtt. Hollywood-i mester kamerája előtt is állhatnak modelt azok, akik elmennek a szegedi Reök palotába a világhírű magyar fotográfusok kiállítására. Szipál Márton aki lencsevégre kapta Kaliforniában többek között John Wayne-t és Olivia Hussey-t, fotózás mellett tárlatvezetést is vállal, Szegeden. "... egy körnek kel lennie, háromszögnek és ha a háromszög egy millimétert elmozdul, rögtön ugye, nem nézek ki jobban de a geometria elmozdult..." A geometria adott mindig alapot a művész képeinek. Szipál Márton Szolnokon született, eredetileg orvos akart lenni, de a fotózás mellett döntött, 56-ban ment Amerikába, de nem a rendszer elől menekült, hanem szerencsét próbálni ment egy fényképezőgéppel a vállán. Végig fotózta a Hollywood-i sztárokat, de lencsevégre kapott mindent, amiben érdekeset látott. "... én amikor fényképezek az árnyékot nézem, nem a fényt. Ha egy fényképről letörölünk minden árnyékot, akkor semmi sem marad a képen. Ezek szerint az árnyék a fontos nem a fény..." - vallotta be Szipál Márton. Szipál Márton azt mondja, fotózott ő mindenhol a világon, de sohasem, a hely volt a fontos, hanem az, hogy jó barátokkal legyen együtt. Ezért jött három napra Szegedre, ahol egy alkalmi műtermet is kialakítottak neki. "... azok a szerencsések, akik éppen abban a pillanatban jönnek és a tárlatot nézik meg, azokat lencsevégre kapja művész úr és alkalmuk lesz egy világhírű magyar fotográfustól képet kapni önmagukról, Szipál Mártontól, abban a különleges atmoszférában abba a kiállítóteremben, ahol a legjobb magyar fotográfusok kiállítása lesz látható" - mondta Herczeg Tamás REÖK igazgató. Január 13-áig Szipál Márton mellett Brassai, Robert Capa, André Kertész és Moholy-Nagy László képei is láthatóak a szegedi REÖK palotában.
A FOTÓMŰVÉSZETI KOLLÉGIUM PÁLYÁZATOT HIRDET "André Kertész" alkotói ösztöndíjra Altéma kódszáma: 1802 A Fotóművészeti Kollégium pályázatot hirdet vissza nem térítendő támogatásként, az André Kertészről elnevezett párizsi alkotómunka megvalósulására a 2008. évben. Pályázatot nyújthat be professzionális fotográfus a korábban megítélt támogatottak kivételével. A FOTÓMŰVÉSZETI KOLLÉGIUM PÁLYÁZATOT HIRDET "André Kertész" alkotói ösztöndíjra Altéma kódszáma: 1802 A Fotóművészeti Kollégium pályázatot hirdet vissza nem térítendő támogatásként, az André Kertészről elnevezett párizsi alkotómunka megvalósulására a 2008. évben. Pályázatot nyújthat be professzionális fotográfus a korábban megítélt támogatottak kivételével. Az NKA Fotóművészeti Szakmai Kollégiuma az alkotói támogatást a magyar fotóművészek nemzetközi kapcsolatának és párizsi jelenléte megteremtésének előmozdítása érdekében a Párizsi Magyar Intézettel és az OKM-mel közösen hozta létre. Évente egy fotóművész részesülhet a támogatásban. A párizsi alkotómunka fedezetére szolgáló összeg: 800 000 Ft . Az alkotói támogatást 2008. évben kell felhasználni, összefüggő, folyamatos kinntartózkodás keretében, amelynek időtartama két hónap. A pályázónak szakmai önéletrajzot, munkatervet, valamint a munkásságát reprezentáló kiadványokat (katalógus, könyv), portfóliót kell benyújtania. A pályázati adatlapon lebonyolítóként a Magyar Fotográfiai Alapítványt kell a pályázónak megjelölnie, mert a támogatás összege az Alapítványon keresztül kerül kiutalásra. Az utazás konkrét időpontját a támogatott művész a Párizsi Magyar Kulturális Intézettel egyeztetve határozza meg, számára az Intézet saját vendégszobájában ingyenes szállást biztosít és munkáiból a következő évben kiállítást rendez. A művész hazatérését követően, munkabeszámolót köteles benyújtani, amelyhez kiállításra alkalmas formában csatolnia kell az alkotói támogatás ideje alatt készült 10 képből álló sorozatát. A képeket a kollégium szakmai elfogadása után a művész a Magyar Fotográfiai Múzeumban helyezi el. Az elhelyezés tényét a Múzeumnak igazolnia kell a Kollégium felé. Az elbírálás szempontjai: - a portfólió szakmai kvalitása, téma iránti érzékenysége, - a benyújtott munkaterv tudatossága, célirányossága, - egy nyugati nyelv nyelvvizsga-bizonyítvánnyal igazolt társalgási szintű ismerete. Pályázni csak a 2007. évre érvényes pályázati adatlapon lehet! A pályázat 2007. november 12-ig beérkezően nyújtható be, kizárólag postai úton az NKA Igazgatóságának postacímére (H - 1388 Budapest, Pf. 82). A határidőn túl érkező pályázatok érvénytelenek. Kérjük, figyelmesen olvassa el a honlapon található Általános tudnivalókat! Fotóművészeti Szakmai Kollégium
Helyszín: Mai Manó Ház (Budapest VI., Nagymező u. 20.) Megnyitja: Varga Melinda művészeti főosztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium) A könyvet bemutatja: Kincses Károly fotómuzeológus Megtekinthető: hétköznap 14-19 óráig, hétvégén és ünnepnap 11-19 óráig *** Brassai képek és dokumentumok Helyszín: Mai Manó Ház (Budapest VI., Nagymező u. 20.) Megnyitja: Varga Melinda művészeti főosztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium) A könyvet bemutatja: Kincses Károly fotómuzeológus Megtekinthető: hétköznap 14-19 óráig, hétvégén és ünnepnap 11-19 óráig *** Brassai képek és dokumentumok A világhírűvé lett magyar fotográfusok szinte mindegyikénél folytak vagy folynak kutatások magyarországi gyökereik felderítése érdekében. André Kertész szinte minden itthon töltött percét ismerjük, Munkácsi Márton, Robert Capa, Moholy-Nagy magyarországi éveiről jelentetett már meg könyvet a Magyar Fotográfiai Múzeum és a Mai Manó Ház. Egyedül Brassai az, akinél nagyon keveset tudunk magyar kötődéseiről, pedig 18 éves koráig itt élt, s számos rokona, hozzátartozója lakik és lakott mind Erdélyben, mind Magyarországon. Felgöngyölítettük Halász Gyula, (ahogy a családban nevezték: Gyulus) még élő rokonait, kapcsolatait, felkerestük azokat a helyszíneket, ahol több-kevesebb rendszerességgel megfordult. Az utolsó pillanatban vágtunk bele ebbe a munkába. Ennek eredményeként új ismeretek visznek közelebb Brassai személyiségének, művészetének jobb értéséhez. Több olyan korabeli vintage fotográfia, rajz, levél, dokumentum került elő, melyek némelyike fél évszázadig hevert a szekrények mélyén. Ezek összegyűjtésével, interjúk lejegyzésével, források felkutatásával jutottunk közelebb Brassai életének eddig jobbára rejtett eseményeihez, melyek ilyen-olyan áttétekkel művészetében is nyomon követhetőek. A kiállítás és a könyv több, még sohasem publikált, a családtagok, magánszemélyek, gyűjtemények birtokában lévő képpel, dokumentummal járul hozzá az eddig ismert Brassai-kép teljesebbé válásához. Kincses Károly
Helyszín: Vintage Galéria1053 Budapest Magyar utca 26 tel: 06-1-3370584 Megtekinthető: keddtől péntekig 14-18 óráig, valamint előzetes bejelentkezéssel (20.9136291). Helyszín: Vintage Galéria 1053 Budapest Magyar utca 26 tel: 06-1-3370584 Megtekinthető: keddtől péntekig 14-18 óráig, valamint előzetes bejelentkezéssel (20.9136291). A Vintage Galéria a 2007-es őszi kiállítási évadot André Kertész mindhárom korszakából jelentős műveket bemutató tárlattal nyitja, mely alkalomból a művész 40 fotográfiáját tartalmazó katalógust jelentet meg. A tárlaton Kertész legjelentősebb műveivel találkozhat a közönség. A magyarországi évekből: Az alvó fiú, 1912; A csók, 1915; Víz alatt úszó, Esztergom, 1917.A párizsi időszakból: Meudon, 1928; Distrtion No40, 1933; Chez Mondrian, 1926; Villa, 1928.A New York-i képek közül: Eltévedt felhő, 1937; Melankólikus tulipán, 1939. S az életmű utolsó korszakának kiemelkedő alkotása a Martinique, 1972. A kiállítás külön érdekességei a korai éveiből - 1916-1925 közötti - származó kontaktmásolatok. 1912-ben Kertész és Jenő testvére közös ajándékként egy fényképezőgépet kaptak anyjuktól. A testvéreket egyformán elbűvölte a fotográfia: hétvégeken, szünidőben és munka után is a géppel kísérleteztek. E korai, a családról, barátokról és vidéki kirándulásokról készített fotók jó része csupán kisméretű kontaktmásolatokban maradt fenn (Kertész 4.5x6cm méretű üvegnegatívot használt ebben az időben), amelyeket André és Jenő nagyítógép nélkül készített, ám már ezeken a képeken felfedezhető Kertész érzékenysége és a fotográfia médiumának lehetőségeire való fokozatos ráébredése. A kis formátum arra kényszerítette, hogy a mértani formák elrendezésére összpontosítva teremtse meg képeinek erejét. Az absztrakció eme korai vizsgálata maradt későbbi karrierje során is a képkészítéshez való egyedi megközelítésének alapja.
Helyszín: MODEM, Modern és Kortárs Művészeti KözpontDebrecen, Baltazár Dezső tér 1.A kiállítást megnyitja: Vajda MihályMegtekinthető: hétfő kivételével minden nap 10-18 óráig, csütörtökön 16-24-ig. Helyszín: MODEM, Modern és Kortárs Művészeti Központ Debrecen, Baltazár Dezső tér 1.A kiállítást megnyitja: Vajda MihályMegtekinthető: hétfő kivételével minden nap 10-18 óráig, csütörtökön 16-24-ig.
Brassai, Robert Capa, André Kertész, Moholy-Nagy László és Martin Munkácsi a világ fotóművészetének meghatározó alakjai. Az öt magyarországi születésű mester mintegy 250 munkáját mutatja be a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből válogatott legjelentősebb hazai fotókiállításHelyszín: Városi Képtár(Pécs, Rákóczi u. 11.)..Megtekinthető: hétfő és kedd kivételével mindennap 10 és 18 óra közöt Brassai, Robert Capa, André Kertész, Moholy-Nagy László és Martin Munkácsi a világ fotóművészetének meghatározó alakjai. Az öt magyarországi születésű mester mintegy 250 munkáját mutatja be a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből válogatott legjelentősebb hazai fotókiállításHelyszín: Városi Képtár(Pécs, Rákóczi u. 11.)..Megtekinthető: hétfő és kedd kivételével mindennap 10 és 18 óra közötA Fotóhónap 2006 eseményeinek leglátványosabb mozzanata minden idők egyik legjelentősebb hazai fotókiállítása, a (M)érték - Világhírű magyar fotográfusok című tárlat megnyitása lesz, amelyet 2006. november 16-ától tekinthet majd meg a nagyközönség a patinás budapesti kiállítóhelyen, a Nagymező utcai Ernst Múzeumban. XX A rendkívüli jelentőségű tárlaton a fotóművészet öt magyar származású csillaga, a világhírű Brassa-, André Kertész, Robert Capa, Moholy-Nagy László és Martin Munkácsi válogatott munkái kerülnek kiállításra eddig még soha nem látott összeállításban. Az egyedülálló válogatásban, amely az öt mester mintegy 250 felvételét mutatja be, világszerte ismert és múzeumban még eddig soha be nem mutatott alkotások egyaránt megtalálhatóak majd.
Helyszín: Jövő Háza Központ Kht.H-1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20. Helyszín: Jövő Háza Központ Kht.H-1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20.Vancsó Zoltán munkái a fotográfia klasszikus irányához kötődnek. Képei töprengésre sarkallnak, a valóság ártatlan és jelentés nélküli helyzeteit különös, misztikus dimenziókba emelik. Rendszeresen kiállító művész, egyre bővülő szakmai és laikus közönséggel. Fiatalkora ellenére 2003-ban a Magyar Fotóművészek Szövetsége elnökségi tagjává választotta. Számos szakmai elismerés birtokosa (Balogh Rudolf-díj, André Kertész ösztöndíj). A Young Photographers United (YPU) két magyar fotográfust választott tagjai sorába, ő az egyik. Vancsó Zoltán 2004-ben William Kleinnel közösen állított ki a MEO-ban, és Kuba-sorozatával elnyerte a Sajtófotó pályázat különdíját.
André Kertész, aki 1925-ben hagyta el végleg Magyarországot, s költözött Párizsba, 1931-ben Szavojában, a korai magyar képein már megszokott látásmóddal, humanizmussal fényképezte az arató, tyúkokat etető, teheneket fejő, kaszáló és más házkörüli munkákat végző szavojai parasztembereket, miként néhány évvel korábban a tiszaszalkai, szigetbecsei, abonyi vagy esztergomi sorstársaikat.Helyszín: Magyar Fotográfiai MúzeumKecskemét, Katona József tér 12.Megnyitja: Pascal Lemaitre fotográfus, a kiállítás kurátora. André Kertész, aki 1925-ben hagyta el végleg Magyarországot, s költözött Párizsba, 1931-ben Szavojában, a korai magyar képein már megszokott látásmóddal, humanizmussal fényképezte az arató, tyúkokat etető, teheneket fejő, kaszáló és más házkörüli munkákat végző szavojai parasztembereket, miként néhány évvel korábban a tiszaszalkai, szigetbecsei, abonyi vagy esztergomi sorstársaikat.Helyszín: Magyar Fotográfiai MúzeumKecskemét, Katona József tér 12.Megnyitja: Pascal Lemaitre fotográfus, a kiállítás kurátora.Megtekinthető: hétfő és kedd kivételével naponta 10-16 óráig.Az eddig jórészt ismeretlen képek a legtermészetesebben kötik össze Kertész magyar és francia alkotói periódusát. A 2004-ben Franciaországban a Savoie d André Kertész címmel kiadott albumban valamennyi ekkor készült kép együtt látható, Nem kis büszkeséggel közölhetjük: Magyarországon elsőként a Magyar Fotográfiai Múzeumban láthatóak André Kertész életművének eddig alig ismert alkotásai.
Helyszín: Magyar Fotográfusok Háza André Kertész terme(Budapest VI., Nagymező u. 20.)Megnyitja: Gaál József képzőművész Helyszín: Magyar Fotográfusok Háza André Kertész terme(Budapest VI., Nagymező u. 20.)Megnyitja: Gaál József képzőművész
Kiállítás a Magyar Fotográfusok Házában(Mai Manó Ház)Megtekinthető minden hétköznap 14 és 19 óra között, hétvégén és ünnepnap 11 és 19 óra között.A kiállítást rendezte: Kincses Károly Kiállítás a Magyar Fotográfusok Házában(Mai Manó Ház)Megtekinthető minden hétköznap 14 és 19 óra között, hétvégén és ünnepnap 11 és 19 óra között.A kiállítást rendezte: Kincses Károly"A sorozat darabjai különböző magazinok és könyvek oldalairól származnak. Néhány fotót a saját archívumomban találtam. Valamennyit módosítottam, hogy beilleszthessem őket a gyűjteménybe. A sorozat hátterében az a sejtés rejtőzik, hogy különböző képek együtt erősebb hatást gyakorolnak, mint ha egyszerre csak egyet látunk.Az idők változnak és mi velük változunk, a fotográfia sem lesz mindig ugyanaz."Kálmán Béla (MFIAP / USA)Kincses Károly: Belső montázsokÉl egy ember Bostonban. Most nyolcvannégy éves. Majd fél évszázada menekült el abból az országból, ahová annak idején született, ahol felnőtté ért. Új hazát lelve az Államokban, az évtizedek alatt konokul csak előre nézve, elvégezte már dolgai többségét, mostanra marad hát jócskán ideje hátratekinteni, leltározni múltja mindmegannyi, kisebb-nagyobb, fénylő vagy éppen már foncsoravesztett tükörcserepét. Nézi a tévét, újságokat lapozgat, beszélget kortársaival, s közben eszébe jutnak dolgok. Embereket idéz meg, akik valamilyen szerepet játszottak életében, eseményekre emlékezik, amelyek sok millió sorstársával együtt -így vagy úgy- befolyásolták életét. Figyel, és amit lát, tapasztal maga körül, azt saját szűrőjén átbocsátva, saját emlékanyagával párosítva, újraértelmezve, képpé alakítja, a számítógép képernyőjén másoknak is láthatóvá teszi saját belső montázsait, képekké fogalmazott emlékeit, érzéseit.Jó tudni, hogy ez az ember az 1930-as évek klasszikus magyar fotóiskolájának neveltje, nála szebben kevesen tudtak színpadi mozgást, portrét, táncot fényképezni. Pedig kortársai, szaktársai között olyanok voltak, mint Angelo, Várkonyi László, Inkey Tibor, Pécsi József, Rónai Dénes, Laub Juci. Később Amerikában Kepes György, aki az ő sötétkamrájában csinálta fotogramjai jelentősebbjeit, Munkácsi Márton, akivel egy háborúellenes tüntetésen ismerkedett meg az ENSZ New York-i székháza előtt 1956 december 24-én, s utána gyakran ebédeltek, vacsoráztak együtt, André Kertész, aki kihasználta, hogy magyarul beszélgethet az Államok közepén egy másik fényképésszel. Klasszikus iskolát járt, mondtam az imént, ezt gyakorolta egész élete során. És amikor már nem kellett a fényképezésből megélnie, nem kellett mindenáron pénzt csinálni az eladott képekből, akkor ugyanez az ember - már közel a nyolcvanhoz - rátalált a neki aztán merőben új technikára, átállt egy új, az előzőtől nagyon különböző gondolati struktúrára, s ettől kezdve már nem a sötétkamrában tölti napjait, hanem a számítógép képernyője előtt. Képeket húz elő a múltjából, emlékezete feneketlen kútjából, agya rejtett zugaiból, megforgatja őket, emlékezik, aztán újraformálja őket, létrehozva egy nagyon furcsa kevercset, belső montázst. Az addig önálló képek ugyanis ebben a folyamatban csak részletekké lesznek, eredeti jelentésüktől, funkciójuktól gyakran messze kerülve az emlékező embernek rendeltetnek alá, aki így, ezekkel az újrateremtett képekkel mondja el véleményét a világról, a dolgokról, a múlt kísértő árnyairól. Képei nem autonóm fényképek, de nem is kompjuteres játékok, hanem komoly dolgok, egy nyolcvannégy éves elme szüleményei, emléknyomainak leképeződései, vélemények a dolgok rendjéről, a világ mai állásáról. Jellemző rájuk, hogy térben, időben, de gyakran jelentésben is távol eső képhalmazok, ellentétes, vagy egymást kiegészítő formációk nyernek új képtestet, új jelentést Kálmán Béla víziója nyomán. "Juxtaposition", mondta nekünk erre annak idején Stefan Loránt Lenoxban, amikor a Liliputban, az 1930-as években megvalósított képszerkesztési elvéről mesélt. Neki még nem állt rendelkezésére számítógép, legendás agya, vizuális memóriája rendelte egymás mellé a képpárokat, iskolát teremtve ezzel. Kálmán Béla tőle is tanult - akarva, akaratlanul.Fontosnak tartom ezeket leírni, mert az itt szereplő képek elsősorban nem a vizuális elemek oldaláról olvashatók, nem "műtárgyak" a szó klasszikus értelmében, hanem az emlékezet finom szövedékéből kibontott gondolatokat lehet és kell keresni bennük Egy emlékező ember kísérletei, hogy a benne összesűrűsödött élmény- és emlékanyagot mások számára is láthatóvá tegye. Nem véletlen, hogy Kálmán Béla, akinek tucatnyi kiállítása volt az Egyesült Államokban, ezeket a képeit itt akarja először megmutatni. Mert innen jött és végső soron ide is tér vissza.
Helyszín:Magyar Fotográfusok HázaBp. VI. Nagymező u. 20.(Érdemes kicsit korábban jönnie annak, aki még nem látta a "Hazai anyag. Fotónapló. André Kertész és a magyarok" c. és a két kisebb Kertész-kiállítást, melyek kurátora Kincses Károly.)Az ankét előadói és témáik:Szilágyi Sándor fotóművészeti író: Kertész új megvilágításban: a washingtoni National Gallery of Art Kertész-albuma (2005)Zwickl András művészettörténész: Kertész és a húszas évek magyar Árkádia-festészete Helyszín:Magyar Fotográfusok HázaBp. VI. Nagymező u. 20.(Érdemes kicsit korábban jönnie annak, aki még nem látta a "Hazai anyag. Fotónapló. André Kertész és a magyarok" c. és a két kisebb Kertész-kiállítást, melyek kurátora Kincses Károly.)Az ankét előadói és témáik:Szilágyi Sándor fotóművészeti író: Kertész új megvilágításban: a washingtoni National Gallery of Art Kertész-albuma (2005)Zwickl András művészettörténész: Kertész és a húszas évek magyar Árkádia-festészetePassuth Krisztina művészettörténész: Kertész és a párizsi művészvilágAz előadásokon elhangzottakat mintegy 200 vetített kép illusztrálja.Az év elején jelent meg a washingtoni National Gallery of Art Kertész-albuma, mely új megvilágításban tárgyalja Kertész munkásságát. Mindenekelőtt azzal, hogy Sarah Greenough, az NGA Fotó osztályának vezetője és főkurátora az életmű magyar- és franciaországi részét (1912-1925-1936) nem a korabeli fotográfia, hanem a képzőművészeti törekvések összefüggéseiben értelmezi.Azt eddig is lehetett tudni, hogy Kertész itthon ismerte Aba-Novák Vilmost, Czierlich Rezsőt, Czumpf Imrét és a Szőnyi-kör több más tagját. Azt is lehetett tudni, hogy Párizsban Tihanyi Lajos, Beöthy István és más magyar művészek mellett kapcsolatban állt olyan művészekkel is, mint Mondrian, Léger, Zadkin, Chagall, Colette, Eisentsein, Tzara stb. Ám azt mindeddig senki nem vizsgálta meg szisztematikusan és ennyire értő módon, hogy ezek a művészek (és a műveik) hogyan hatottak Kertész képeire. Az ankétnak ez lesz a fő témája.Az album másik fő hozadéka, hogy Sarah Greenough és az életmű amerikai részét tárgyaló Robert Gurbo, a New York-i Kertész-hagyaték kurátora rendesen végigolvasta Kertész fönnmaradt naplóit és feljegyzéseit, s ezek alapján szinte minden pontjukban eloszlatta azokat a Kertész-legendákat, amelyeket az idős mester az életéről és művészi törekvéseiről fabrikált magának, s amiket az interjúi alapján az eddigi pályaképírók minden kritika nélkül átvettek. A két szerző mindezt rendkívül elegánsan teszi, nem igazítják ki lépten-nyomon sem a művészt, sem a biográfusokat. Mindenestre az NGA monográfiája után sok mindent nem lehet leírni, ami eddig - a magyar nyelv Kertész-irodalomban is - szinte közhelyszámba ment. Az ankéton ezekről is szót ejtünk, bár a legjobb az lenne, ha minél hamarabb magyarul is megjelenne ez a kivitelében is szép kötet. A Balassi Kiadó már tett is lépéseket annak érdekében, hogy ez megtörténjen.Az album harmadik újdonsága, hogy most együtt, összefüggéseiben olvashatjuk azokat a elemzéseket, amelyeket Robert Gurbo eddig különböző kiadványokban írt meg egy-egy Kertész-képről. Finom, okos, nagy empátiával megírt elemzések ezek: Gurbo szinte minden képről kimutatja, hogy voltaképpen áttételes önarcképről van szó. Ha marad rá időnk, ezekből is bemutatunk néhányat.Sz. S.Szilágyi Sándorfotóművészeti író,független kurátor,fotográfus
Helyszín:George Eastman TeremMagyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház1065 Budapest-Terézváros, Nagymező utca 20.A kiállítást a Magyar Fotográfiai Múzeum és a Maison Européenne de la Photographie-ben, Párizsban mutatták be Helyszín:George Eastman TeremMagyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház1065 Budapest-Terézváros, Nagymező utca 20.A kiállítást a Magyar Fotográfiai Múzeum és a Maison Européenne de la Photographie-ben, Párizsban mutatták be
Helyszín:André Kertész TeremMagyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház1065 Budapest-Terézváros, Nagymező utca 20. Helyszín:André Kertész TeremMagyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház1065 Budapest-Terézváros, Nagymező utca 20.
Helyszín: Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház, andré kertész terem1065 Budapest-Terézváros,Nagymező utca 20. Helyszín: Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház, andré kertész terem1065 Budapest-Terézváros,Nagymező utca 20.
Válogatás a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Magyar Fotóriporterek Társasága által meghirdetett XXIII. Magyar Sajtófotó pályázat díjnyertes alkotásaiból.A pályázatra összesen 266 szerző pályázott, 6783 db felvétellel.A zsűri elnöke: Féner Tamástagjai: Molnár István, Stalter György, Szabó Gábor, Szigeti Tamás, Szigetvári Zsolt, Velledits ÉvaA Magyar Újságírók Országos Szövetségének Nagydíja Válogatás a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Magyar Fotóriporterek Társasága által meghirdetett XXIII. Magyar Sajtófotó pályázat díjnyertes alkotásaiból.A pályázatra összesen 266 szerző pályázott, 6783 db felvétellel.A zsűri elnöke: Féner Tamástagjai: Molnár István, Stalter György, Szabó Gábor, Szigeti Tamás, Szigetvári Zsolt, Velledits ÉvaA Magyar Újságírók Országos Szövetségének Nagydíjaa legkiemelkedőbb teljesítményértDezső Tamás: Az Ügető végnapjai *André Kertész Nagydíja legjobb emberközpontú dokumentarista fotográfiáértDezső Tamás: Józsefváros *Kategória - díjakHír-eseményfotó (egyedi)I. díj: Riskó Gáspár: Nesze semmi fogd meg jólII. díj: Simon Márk: HidegzuhanyIII díj: Isza Ferenc: Egy mindenkiértKépriport (sorozat)I. díj: Gárdi Balázs: Oszama Bin Láden nyomán *II. díj: Fekete András: Életfogytiglanosok a Pjatak Börtönben, Oroszország *III díj: Kovács András: Narancssárga forradalom *Emberábrázolás-portré (egyedi)I. díj: Gárdi Balázs: Afgán lányokII. díj: Dezső Tamás: KettenIII díj: Hegedűs Róbert: Sophia LorenEmberábrázolás-portré (sorozat)I. díj: Dóka Béla: Moldovai nők *II. díj: . Gárdi Balázs: Afgán férfi portrék *III díj: Molnár Zoltán: Roma gyerekek Romániában 2003-2004*Művészet és tudomány (egyedi)I. díj: a zsűri nem adta kiII. díj: Sulyok László: Medusa piercingIII díj: Hajdú D. András: MaydayMűvészet és tudomány (sorozat)I. díj: Dezső Tamás: Építkezés *II. díj: Domaniczky Tivadar: Az Omega Rockmezőkön *III díj: Pólya Zoltán: Képszótár *Sport (egyedi)I. díj: Németh Péter: Sapka-labdaII. díj: Neubauer Rudolf: A női 4x100-as vegyes döntőjének rajtja a 2004-es ParalimpiánIII díj: Korponai Tamás: PofonSport (sorozat)I. díj: Domaniczky Tivadar: X IAAF Fedettpályás Atlétikai Világbajnokság'Atlétika a sportok királynője'*II. díj: Illyés Tibor: Paralimpia 2004*II. díj: Gyűrű Attila: Testközelben *III díj: Illyés Tibor: Pásztory Dóra paralimpiai bajnok *Természet és környezet (egyedi)I. díj: Kurucz Árpád: Holtak városaII. - III. díj: a zsűri nem adta kiTermészet és környezet (sorozat)I. díj: Kudász Gábor Arion: Budapesti ikonok *II. díj: Dezső Tamás: Auróra 5 *III díj: a zsűri nem adta kiTársadalomábrázolás - dokumentarista fotográfia (egyedi)I. díj: Gárdi Balázs: Afgán teaházII. díj: Dezső Tamás: AblakokIII díj: a zsűri nem adta kiTársadalomábrázolás - dokumentarista fotográfia (sorozat)I. díj: Kovalovszky Dániel: Öregek otthonai 2004*II. díj: Gárdi Balázs: Élet a telepen *II. díj: Gárdi Balázs: Élet a laktanyában, amerikai tengerészgyalogosok Afganisztánban *II. díj: Domaniczky Tivadar: A budapesti zsidó közösségek élete *III díj: Dezső Tamás: Párizs *III díj: Gárdi Balázs: Roma sors *III díj: Gárdi Balázs: Hajlék nélkül *Humor (egyedi vagy sorozat)a díjakat a zsűri nem adta kiK ü l ö n d í j a kEscher Károly különdíja legjobb hírképértRiskó Gáspár: Nesze semmi fogd meg jólMunkácsi Márton díja legjobb kollekcióértDezső Tamás *Magyar Fotóművészek Szövetségének különdíjaDezső Tamás: Korunk elitje *A megyékben dolgozó, legjobb teljesítményt nyújtó fotóriporterBócsi Krisztián *30 év alatti, legjobb teljesítményt nyújtó fotóriporterDezső Tamás *Budapest Fotográfiai ÖsztöndíjKudász Gábor Arion
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Magyar Fotóriporterek Társasága meghirdeti a Magyar Sajtófotó 2004 pályázatot.A pályázatra 2004. január 01. és 2004. december 31. között készült képek küldhetok be. Beadható olyan pályamű is, melynek elkészítése több éven keresztül történt. Ez esetben a zsűri eltekint az időkorlátozástól.Beadási határidő: 2005. január 10. (hétfő)A zsűrizés időpontja: 2005. január 28-30. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Magyar Fotóriporterek Társasága meghirdeti a Magyar Sajtófotó 2004 pályázatot.A pályázatra 2004. január 01. és 2004. december 31. között készült képek küldhetok be. Beadható olyan pályamű is, melynek elkészítése több éven keresztül történt. Ez esetben a zsűri eltekint az időkorlátozástól.Beadási határidő: 2005. január 10. (hétfő)A zsűrizés időpontja: 2005. január 28-30.Beadás helye: MÚOSZ Szakosztályok Titkársága, 1062 Budapest, Andrássy út 101. Postán vagy személyesen 9-16 óra között (digitális anyag beadható az alább részletezett feltételekkel is).Kategóriák:1. Hír-eseményfotó (egyedi)2. Képriport (sorozat)3. Emberábrázolás-portré (egyedi)4. Emberábrázolás-portré (sorozat)5. Művészet és tudomány (egyedi)6. Művészet és tudomány (sorozat)7. Sport (egyedi)8. Sport (sorozat)9. Természet és környezet (egyedi)10. Természet és környezet (sorozat)11.Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia (egyedi)12.Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia (sorozat)13. Humor (egyedi vagy sorozat)Felhívjuk a Kollégák figyelmét, hogy manipulált fotó nem küldhető be!A sorozatok maximum 12 darab képet tartalmazhatnak! Ha egy sorozat ennél több képet foglal magába, az automatikus kizárást von maga után!A kép nem tartalmazhat utalást a fotós kilétére, az ot megbízó magazinra, újságra, ügynökségre!Minden kategóriában egy I., egy II. és egy III. díj kerül kiosztásra.A zsűrinek joga van a kategóriadíjakat összevonni, vagy átcsoportosítani és a beküldött sorozatokat a kiállítás részére átszerkeszteni. Sorozatból a zsűri, kiemelkedő kép esetén, az egyedi kategóriába képet áttehet.Részvételi feltételek:A pályázati anyagot egy példányban kérjük beadni. Beküldhető színes és fekete-fehér papírkép, melynek hosszabbik oldala 24 cm. A pályázatra dia is küldhető, illetve digitalzált, vagy digitális anyag, az alább ismertetett feltételekkel (l. Pályázatok beadása digitális formában). A beküldendo képekhez nevezési lapot kell mellékelni! Ennek teljes kitöltése biztosítja csak a pályázaton való részvételt, a teljes pályázati kiírással együtt a Magyar Fotóriporterek Társasága www.sajto-foto.hu, vagy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége honlapjáról www.muosz.hu, illetve a www.sf2004.hu oldalról töltheto le. Kérjük pályázó Kollégáinkat, hogy beadott anyaguk mellé a nevezési laphoz mellékeljenek egy saját arcképet, amit a kiállításon a képaláírásoknál, az Év Könyvében pedig az életrajzoknál használnánk.A zsűri köteles kizárni mindazokat a pályázókat, akik a fenti feltételeknek nem tesznek eleget!A zsűri elnöke: Féner TamásTagok: Kisbenedek Attila, Molnár István, Stalter György, Szabó Gábor, Szigeti Tamás, Szigetvári ZsoltA zsűrizés nyilvános.Helyszín: A Magyar Sajtó Háza színházterme.A kiállítás rendezője:Batha László, Szalay ZoltánA résztvevő a pályázati anyag beküldésével automatikusan elfogadja a pályázati feltételeket és egyben hozzájárul, hogy a rendezők a pályázattal kapcsolatos publikációkban képeiket térítésmentesen használják.Akik hozzájárulnak ahhoz, hogy a kiállításra kerülő képeiket a látógatók megvásárolhassák a jelentkezési lapon jelezzék. (A képek 20 000 forint+áfa áron kerülnek eladásra, mely összeg 60%-a a szerzőt, 40%-a a két kiíró szervezetet illeti, valamint ez a rész tartalmazza a technikai előállítás és a posta költségét. A vevőt a kép megvásárlása semmilyen publikációra nem jogosítja.)A díjak felajánlóit, az általuk adományozott díjakért megilleti a díjazott képek egy-egy példányának Magyarországon történő egyszeri felhasználása.A kiírók vállalják a kiállításra kerülő képek nagyítását, ezért a szerzők kötelesek a kiállítás rendezőjéhez a negatívokat, vagy az eredeti digitális állományt eljuttatni. A kiírók azonban csak abban az esetben vállalják a nagyítás költségeit, ha azt a kiíró által megjelölt professzionális labor készíti el.Figyelem!Aki más képet is kíván küldeni az Év Fotói 2004 könyv számára, azt ugyanezzel a beadási határidővel ugyancsak a MÚOSZ Szakosztályok Titkárságára juttassa el fotóit, 18 x 24 cm méretű papírképben, illetve a SF 2004 pályázatra érvényes kiírás szerint digitális formában. A borítékra írja rá "Év Fotói 2004" könyv. Az album szerkesztője nagy figyelmet fordít a könyvben megjelenő adatok pontosságára, ezért kérjük azokat a Kollégákat, akiknek változás állt be szakmai életrajzában, a képek leadásával egyidőben ezt jelezzék.A díjak átadására a Művészetek Palotájában, a Tavaszi Fesztivál programjaként, a kiállítás ünnepélyes megnyitóján 2005. áprilisában 21.-én kerül sor.A pályázat és kiállítás szponzorai:Sanoma Budapest Kft.Raiffeisen Bank Rt.Panasonic Magyarország Kft.Nemzeti Kulturális AlapprogramMagyar Újságírók Országos SzövetségeBudapest Fesztiválközpont Kht.A kategória díjak felajánlói:Népszabadság SzerkesztőségeHVGNikon Kft.Soltész Reklám Kiadó Kft.Magyar Távirati IrodaCanon Hungária Kft.VIVA Média Kft.Telegráf Kiadó Kft. 168 óraM.T.G. Metro Gratis Kft.Magyar Újságírók Országos Szövetségének nagydíjaA Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának André Kertész nagydíjaKülöndíjak:Budapest Fováros Pro Cultura Urbis Alapítvány Budapest Fotográfiai ÖsztöndíjaA Magyar Fotóriporterek Társaságának Munkácsi Márton díja a legjobb kollekcióértA Népszabadság Escher Károly díja a Magyarországon készült legjobb hírképértA Magyar Fotóművészek Szövetségének különdíjaAz Axel Springer Magyarország Kft. különdíja, a megyékben dolgozó és a legjobb teljesítményt nyújtó, 30 év alatti fotóriportereknekPályázati anyagok beadása digitális formában(információ: info@sf2004.hu)Formai és technikai követelményekKépfile technikai feltételek:filetípus: JPEG (Adobe PhotoShop jpeg 8-nak megfelelő tömörítés)minimális méret: 2048 x 1536 pixel (3 M pixel)maximális fileméret: 3 Mbyte (~6 M pixel)Digitálisan leadott pályázat esetén minden kapcsolódó információt - pályázó adatai, képek és/vagy sorozatok adatai - is digitális formában kell a kiíró rendelkezésére bocsátani. A digitális adatlapok a www.sf2004.hu weboldalról letöltheto szoftver segítségével állíthatók elo. Az így létrehozott xml adatállományokat minden esetben mellékelni kell a pályázatra beadott képekhez.Pályázati anyag leadása az internetenA kiíró lehetőséget biztosít a pályázati anyagok digitalizált formában történő leadására az interneten keresztül. A pályázati anyagok fogadása egy központi FTP szerveren történik ahová a pályázók előzetes regisztráció után tölthetik fel file-jaikat. A regisztráció a www.sf2004.hu oldalon végezheto el.Az FTP szerveren minden felhasználónak csak a saját adatállományaihoz van hozzáférési joga. A szerver 2004. december 15.-tol 2005. január 10-ig üzemel.AdathordozóDigitális képek kizárólag ISO9660-as filerendszerű (legáltalánosabb adatformátum) CD-ROM-on vagy UDF/ISO fájlrendszerű DVD-n adhatók be. Egy CD csak egy szerző képeit tartalmazhatja! Kérjük, a CD-n belül ne hozzanak létre különböző mappákat, csak a pontosan elnevezett képeket írják fel rá! Kérjük, hogy a CD-re mindenki jól olvashatóan tüntesse fel a teljes nevét!Képfile-ok elnevezéseA beadandó képállományokat az alábbiak szerint kell elnevezni:A file-névnek - a felsorolás sorrendjében - tartalmaznia kell a tételszámot (1, 2, 3...), a kategóriakódot és képsorozat esetében a sorozatban elfoglalt helyet jelölo számot (1, 2, 3... 12).Kategóriakódok:HI Hír-eseményfotó (egyedi)KE Képriport (sorozat)PE Emberábrázolás-portré (egyedi)PS Emberábrázolás-portré (sorozat)ME Művészet és tudomány (egyedi)MS Művészet és tudomány (sorozat)SE Sport (egyedi)SS Sport (sorozat)TE Természet és környezet (egyedi)TS Természet és környezet (sorozat)DE Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia (egyedi)DS Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia (sorozat)HE Humor (egyedi)HS Humor (sorozat)példa:(három egyedi kép és egy sorozat)1HI.jpg [1. tétel, Hír-eseményfotó (egyedi) kategória]2ME.jpg [2. tétel, Művészet és tudomány (egyedi) kategória]3SE.jpg [3. tétel, Sport (egyedi) kategória]4TS1.jpg [4. tétel, Természet és környezet (sorozat) kategória, 1. kép]4TS2.jpg [4. tétel, Természet és környezet (sorozat) kategória, 2. kép]4TS3.jpg [4. tétel, Természet és környezet (sorozat) kategória, 3. kép]4TS4.jpg [4. tétel, Természet és környezet (sorozat) kategória, 4. kép]4TS5.jpg [4. tétel, Természet és környezet (sorozat) kategória, 5. kép]4TS6.jpg [4. tétel, Természet és környezet (sorozat) kategória, 6. kép]4TS7.jpg [4. tétel, Természet és környezet (sorozat) kategória, 7. kép]4TS8.jpg [4. tétel, Természet és környezet (sorozat) kategória, 8. kép]4TS9.jpg [4. tétel, Természet és környezet (sorozat) kategória, 9. kép]Felhívjuk mindenki figyelmét, hogy amennyiben a pályázatot analóg formában adta be, azt a kiállítás megnyitását követően 2005. május 31-ig lehet átvenni a Magyar Fotóriporterek Társasága helységében (1062 Budapest, Andrássy út 101.)!Figyelem! Idén is kiírásra kerül a Fotóriporterek Társaságának és a Raiffeisen Bank közös pályázata, melynek bemutatója a Sajtófotó 2004 kiállítás keretében kerül megrendezésre. A részletes kiírást és a pályázaton való részvételi feltételek 2004. december 15-től a teljes pályázati kiírással együtt a Magyar Fotóriporterek Társasága www.sajto-foto.hu, vagy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége honlapjáról www.muosz.hu, illetve a www.sf2004.hu oldalról töltheto le.Magyar Újságírók SzövetségeSzalay ZoltánMagyar Fotóriporterek TársaságaBatha László
Senki sem vitatja, hogy a 110 éve született André Kertész az egész, egyetemes fotókultúra fontos alakja, s mint ilyen, mindenkié. De - elfogadva, hogy az egész művelt világ a magáénak tudja - három nemzet kicsit jobban aspirál Kertész szellemi, tárgyi, képi hagyatékára. Ezek egyike Magyarország, ahol született és felnevelkedett, s ahol majd harminc éves koráig élt, a másik Franciaország, ahová élete legtermékenyebb tíz éve kötődik, valamint az USA, ahol élete nagyobb részét élte. Szóval mindenkié, de a miénk kicsit inkább. Senki sem vitatja, hogy a 110 éve született André Kertész az egész, egyetemes fotókultúra fontos alakja, s mint ilyen, mindenkié. De - elfogadva, hogy az egész művelt világ a magáénak tudja - három nemzet kicsit jobban aspirál Kertész szellemi, tárgyi, képi hagyatékára. Ezek egyike Magyarország, ahol született és felnevelkedett, s ahol majd harminc éves koráig élt, a másik Franciaország, ahová élete legtermékenyebb tíz éve kötődik, valamint az USA, ahol élete nagyobb részét élte. Szóval mindenkié, de a miénk kicsit inkább.A Magyar Fotográfiai Múzeum, mely kétszáznál több Kertész kép birtokosa, most csak Magyarországon készült fotóiból rendez kiállítást a Párizsi Magyar Intézetben. Megmutatunk olyan fotókat, melyeket a fiatal Kertész az első világháború előtt, alatt és közvetlenül utána készített, s melyek alkalmat adnak arra, hogy lemérhessük: honnan indult, hogyan találta meg önálló nyelvét, milyen hatások alakították világszemléletét, habitusát, alkotói módszerét. Ezek közül néhány ismert, de akadnak köztük ismeretlenek is. Másrészt megmutatjuk néhány olyan, a nemzetközi sajtóban, a megjelent Kertész-könyvekben még nem publikált öregkori fotóját is, melyeket egyre gyakoribbá vált hazalátogatásai során készített, s amelyek egy akkor már nagyon öreg ember nosztalgiájáról, belső utazásairól adnak látleletet. Hazajőve felkereste gyermek- és ifjúkora helyszíneit, különösen sokat fotózott Szigetbecsén, ahol Klöpfer Mihály padlásán több, fametszetekkel, litográfiákkal illusztrált régi német családi képesújságokat talált hat éves korában. Az egyik ilyen a Die Gartenlaube volt. Ezeket nézegetve támadt fel benne a vágy, hogy egykor majd ő is hasonló képeket készítsen. Kertész ezt mondta egy interjújában: "Nagyon megszerettem ezeket. Úgy gondoltam, később majd én is ehhez hasonlókat csinálok - s attól kezdve úgy néztem a dolgokat, ahogyan később fotografáltam. Helyesen tettem. Ténylegesen azonban 1912-ben kezdtem fényképezni. Ekkorra kompozicionálisan már pályakész voltam. Ez volt az első, amit megtanultam, egyensúly és vonal ösztönösen együtt volt. Ez nem az én érdemem, így születtem... Becse sem a rokonok miatt lett fontos és meghatározó, hanem mert olyan közel kerülhettem a természethez és azokhoz, akik közt ez történt velem. Később akár Tiszaszalkán, akár Esztergomban vagy Harasztiban, akár Franciaországban vagy New Yorkban fényképeztem tájat vagy embert, a becsei táj és a becsei emberek születtek újjá minden képen."Helyszín: Párizsi Magyar Intézet
A kiállítás központi gondolata egy eddig még nem vizsgált kérdés: mit és hogyan láttak és örökítettek meg a fényképezés feltalálása óta a magyar vagy magyar származású fotósok a világban. A kiállítás központi gondolata egy eddig még nem vizsgált kérdés: mit és hogyan láttak és örökítettek meg a fényképezés feltalálása óta a magyar vagy magyar származású fotósok a világban.A cím sugallata szerint a kiállítás látogatója valóban két utazáson vehet részt egyszerre, egyrészt képet kap a magyar fotográfusok által 160 év alatt bejárt világ sokféleségéről, másrészt a válogatás segítségével rálátást nyerhet a világhírű magyar fotográfia egy eddig még nem vizsgált szegmensére. A kiállítás központi gondolata egy eddig még nem vizsgált kérdés: mit és hogyan láttak és örökítettek meg a fényképezés feltalálása óta a magyar vagy magyar származású fotósok a világban. A válogatás első képe Rosti Pál 1857-ben, dél-amerikai expedícióján készített felvétel lenne, az utolsó pedig kortárs alkotó műve. E két végpont között 80 fotó szerepel, amelyek semmi esetre sem turistalátványosságokat, turisztikai nevezetességeket örökítenek meg, hanem a magyar fotográfusok látásmódjának közvetítésével érzékeltetik a lefényképezett országok hangulatát, szellemiségét. Szerepel a válogatásban André Kertész, Munkácsi Márton, Robert és Cornell Capa, Ferenc Berkó, Pécsi József, Haller F.G., Angelo, Reismann János, Rédner Márta, Rév Miklós és mások, akiknek életművében meghatározó szerepet játszó, külföldön készült autonóm műalkotások találhatóak.Helyszín: Collegium Hungaricum, UngArt GalériaCím: Ausztia, 1020 Wien, Hollandstr. 4.
A hágai fotómúzeum meghívására Nádas Péter vendégkurátorként rendezte ezt a kiállítást, amely a 20. századi magyar fotográfia keresztmetszetét adja. A nagy nevek (Robert Capa, Éva Besnyő, André Kertész Brassai) mellett jónéhány kevéssé ismert szerző műveit is felvonultatja. A hágai fotómúzeum meghívására Nádas Péter vendégkurátorként rendezte ezt a kiállítást, amely a 20. századi magyar fotográfia keresztmetszetét adja. A nagy nevek (Robert Capa, Éva Besnyő, André Kertész Brassai) mellett jónéhány kevéssé ismert szerző műveit is felvonultatja.Nádas - aki nemcsak világhírű iró, hanem képett fotográfus, aki évekig dolgozott fotóriporterként - saját képeivel párhuzamba állítva, szubjektív módon válogatott a magyar fotó történetéből. Azokat a szerzőket és alkotásokat emelte ki, amelyek hatással voltak rá, vagy amelyek rímelnek saját, az 1950-es, 60-as években született képeivel.A hollandiai magyar kulturális évad keretében megrendezett kiállítás magyar fotótörténeti anyagát a Magyar Fotográfiai Múzeum bocsátotta rendelkezésre.Helyszín: Fotomuseum, Hága
Festő, aki fényképezőgépet és fényérzékeny anyagot használ. Gondolkodó, aki tudatosan, magát ezt a folyamatot teszi képpé és költő, aki érzéseit, tűnődéseit, álmait találja meg a világ dolgai között. Minkával és macival - világot teremtő - apa. Aztán meg utazó is. Aki elindulni, úton lenni, megérkezni, de legfőképpen ott lenni szeret.Megannyi más is még.Fénykép-készítő is, aki a Kép-Találók közé tartozik. Festő, aki fényképezőgépet és fényérzékeny anyagot használ. Gondolkodó, aki tudatosan, magát ezt a folyamatot teszi képpé és költő, aki érzéseit, tűnődéseit, álmait találja meg a világ dolgai között. Minkával és macival - világot teremtő - apa. Aztán meg utazó is. Aki elindulni, úton lenni, megérkezni, de legfőképpen ott lenni szeret.Megannyi más is még.Fénykép-készítő is, aki a Kép-Találók közé tartozik.Mintha lába előtt heverne megannyi, színek, formák és fények kompozícióba - önként - rendezendő halmaza. Ő meg csak felemeli, felveszi.Ilyenek a kép-gyűjtők. Ő is. Jön - kis táskájával - lehet álcaként a fényképezőgép is- és összegyűjti, példának okáért Brüsszelben a tovatűnő íveket, falsíkokat a térben, épületrészletek dialógusát, a lámpák narancssárga fényét körülölelő szürkéskék belga égszínkéket.Persze mindez másképp van, - ha maci is utazik, és meseüzenet születik kislányának.Mit gondolsz, mi a fotó?Folyamatosan változó szubjektív megfogalmazása, mechanikus - vizuális összegzése a világnak két dimenzióban. Üzenet, vélemény, tükör és remény.Miért a remény?Alkotás remény nélkül? Mostanában hiányoznak ezek az egyszerű kijelentések, hogy mi jó, mi nem, mit érdemes...Szerinted mikor és mitől jó egy kép?Talán akkor jó, ha térben és időben rendben van. Gondolati, tartalmi és formai arányai vannak rendben. Ha működik. Legalábbis első körben a számomra. IMPAIR/PÁRATLAN A második kör az már nem az enyém. PAIR/PÁROSGyakran használsz két negatív kockát alapul, ami aztán egy képként kerül a néző elé.Mi ennek az oka?Egy hosszú kísérlet valamelyik állomása. A 80-as évek sokképes tablói után, a négy darab tizenkétszer egymásra exponált felvételből álló kép-szonettek következtek. Aztán 1995-ben véletlenül találtam, két egymás utáni kockát egy kontakton, amit együtt láttam azonnal, valami különös rímet találtam a két felvétel egymásrautaltságában.Elkezdtem így is gondolkodni a képeimben, párosan.Az egyik felvétel gyakran a Helyről, a környezet egy részéről, a tér szerkezetéről szól, míg a másik, a nagyon személyes, a belső, az érzelmi viszonyt rögzítő.Érdekel a két kép közötti kölcsönhatás, a jelentések folyamatos változása, játéka.A kiállítás címe is PAIR IMPAIR. Ezért?Mindenben érzek egyfajta kettősséget, párhuzamosságot. Páros. A véletlen és a kiszámítottság, a racionális és az emocionális kölcsönös játékában próbálom kitalálni a következő lépést. Ez a megközelítés és gondolkozás érvényes Brüsszelben készült nem páros képeimre is.Milyennek láttad, ismerted meg a várost?Páratlannak. Brüsszel abszurd város, majdnem Kelet-Európa. Sok-sok ellentmondással, anakronizmussal, amelyek nem kioltják, hanem erősítik egymást. Nincs folyója, de néha érezni a szél illatában a tengert.Megéreztem a szürrealizmus realizmusát. Magritte egyszerűen azt festette, amit látott. Csak mi gondoljuk, hogy azt, amit képzelt.És a parkok, a házak mögött rejtőző rengeteg zöld, meg a szökőkutak..., az épületek sokfélesége és közben teljes összhangja, előtte elképzelhetetlen volt számomra.Mivel készültél az utazás előtt?Gondolatban, így előbb is érkeztem, mint a valóságban. De nem voltak, nincsenek prekoncepcióim. Képeimben ugyanazt a teret építgetem folyamatosan évek óta, keresem a részleteit, kellékeit. Néha úgy tűnik, találtam valamit, ami jellegzetes és erősen köthető egy-egy helyhez, de ez mindig csak később derül ki számomra. Hagyom, hogy a város megmutassa nekem magából azt, amit akar.Aztán meg én azt, amit találtam.Csizek GabriellaBudapest, 2004. januárÉletrajzEzerkilencszázötvennégy február tizedikén született Budapesten. Itt él feleségével és Minkával, ötéves kislányával.Kamaszkora óta képekkel, a 70-es évek óta képző- és fotóművészettel foglalkozik.Dolgozott a Szépművészeti Múzeum Könyvtárában, volt a Magyar Nemzeti Galéria fotósa, miközben elvégezte a fényképész szakiskolát.Kísérletező művész, aki filmeket, rajzokat, fotókat egyaránt készít.Alkotóként és szervezőként is részt vesz a magyar fotográfiai életben.Dolgozott a Liget Galéria munkatársaként, részt vett a Bolt Galéria alapításában. Az Egyesült Képek Egyesületének és az N&n Galéria alapítványának elnöke.1999-ben elnyerte az André Kertész ösztöndíjat, így a díj névadójának nyomában több hónapot töltött Párizsban.2001-ben megkapta a magyar fotográfia legrangosabb - Balogh Rudolf -ról, a magyar fotótörténet egyik formateremtő egyéniségéről elnevezett díját, amelyet a szakmai zsűri ajánlása nyomán, a mindenkori kulturális tárca ad, a fotográfiáért legtöbbet tevőknekTanulva tanít, képekkel foglalkozik, képeket készít és üveggolyókat gyűjt.Helyszín: Magyar Fotográfusok HázaCím: Budapest VI., Nagymező u. 20.
A Mai Manó Házban bemutatásra kerülő hozzávetőleg 50 kép Halas István fotóművész elmúlt három évtizedes művészpályájából vett válogatás. A kiállítás egyik részét adó, többségében fekete-fehér, szóló képek két évtizednyi időszak, a hetvenes-nyolcvanas évek munkáit idézik fel, a másik részét jelentő, többségében színes páros képek az elmúlt nyolc-tíz év termései. A kiállítás címe is e megosztottságra utal. A Mai Manó Házban bemutatásra kerülő hozzávetőleg 50 kép Halas István fotóművész elmúlt három évtizedes művészpályájából vett válogatás. A kiállítás egyik részét adó, többségében fekete-fehér, szóló képek két évtizednyi időszak, a hetvenes-nyolcvanas évek munkáit idézik fel, a másik részét jelentő, többségében színes páros képek az elmúlt nyolc-tíz év termései. A kiállítás címe is e megosztottságra utal. Halas életművének legegységesebb szakaszát mutató páros képek és a közéjük illesztett "páratlan" szóló képek intuitív kiállítás-rendezést sejtetnek, és olyan időbeli kaleidoszkópba vagy időlabirintusba vezetik a látogatót, amelyben asszociatív alapon kerül egymás mellé sokszor húsz év távlatából egy fekete-fehér portré és egy színes páros kép.A kiállításon tehát nem a szisztematikus időbeli felépítettségére helyeződik a hangsúly, mint inkább a játékra, amelyet a kiállítás címében is meglelhetünk. A páros és páratlan - játékelv, a szerencsejátékok ismert döntési helyzetei. A konkrét képi megfeleltetésen túl tehát, mely szerint páratlan és páros képek egyaránt láthatóak lesznek a bemutatón, a játék és az intuíció alakítják a kiállítás elsődleges arculatát és elrendezettségét, csakúgy, mint Halas István ez év májusában Brüsszelben megnyílt, hasonló című tárlatán.Mi indokolja tehát a fent említett elrendezést, és hogyan kommunikálnak, idéződnek fel és kapcsolódnak össze sokszor évtizedes távlatból egy életmű képei? Talán a legkézenfekvőbb válasz Halas István több váltást és változást megélt életművében az évtizedekre visszavezethető ragaszkodás két témához, a portréhoz és a különböző téri szituációkhoz. A jól ismert portrék kulturális életünk ismert és kevésbé ismert szereplőiról mind olyan művek, amelyek a fotó személyiséget megmutató képességén túl a hetvenes-nyolcvanas évek legfontosabb dokumentumképei közé tartoznak. Hogyan öltözködtek, hogyan néztek a kamerába, milyen környezetben éltek akkor az említett személyiségek? Halas másik fontos témája, a folytonosan lezáruló, sehova nem vezető, falakba futó és ablakokat mutató, bezáruló perspektívájú terei, pedig ugyancsak az említett időszak életérzésének erős asszociatívái.E két téma köré fonódó életpálya azonban folytonos megújulásra is képes volt. A számos kísérleti periódust magában foglaló életmű /pl. montázs, koncept art, tablók, film/ e változások tanulságait feldolgozva több markáns és tartós időszakot tartalmaz, melyből mindeddig a kiállításon dominánsan jelenlévő páros képek története a legkonzekvensebben végiggondolt szakasz. Halas István fotóművészetének kulcsa a kép és fotográfia megszokott határainak feszegetése, és minden bizonnyal a dialógus keresése. Páros és páratlan, tér és ember, színes és fekete-fehér, digitális és analóg, különböző idősíkok - különböző városok, mint például Brüsszel, Párizs vagy akár Budapest.A budapesti bemutatóhoz kapcsolódó kiegészítő programok:június 26-én este 9 órakor Csókolom koncert,július 15-én este 6 órakor a kiállításhoz kapcsolódó könyvbemutató.Halas István (1954)1972-75 Szépművészeti Múzeum, könyvtár1975-77 Magyar Nemzeti Galéria, fényképész szakiskola1977 Pannónia Filmstúdió1979 Magyar Távirati Iroda1986- Magyar Fotóművészek Szövetsége1987 Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója1989 Esztergemi Fotóbiennálé, fődíj1991- Magyar Köztársaság Művészeti Alap1991- Egyesült Képek Egyesülete elnöke1991- Nagy Bálint és tsai. építészirodája, művészeti tanácsadó1997 Központ Művészeti Tanácsadó Iroda1999 André Kertész-díj2001 Balogh Rudolf-díjA kiállítást megnyitja: Jean-Louis Godefroid, Espace Photograhique Contretype és Konrád György íróHelyszín: Magyar Fotográfusok HázaCím: Budapest VI., Nagymező u. 20.Telefon: (1) 473-2666Fax: (1) 473-2662E-mail: maimano@maimano.huNyitva: minden hétköznap: 14.00 - 19.00Hétvégén és ünnepnapokon: 11.00 - 19.00Megnyitja: Jean-Louis Godefroid, Espace Photograhique Contretype és Konrád György író
A Népszabadság fotóriportere Szabó Barnabás 2002-ben elnyerte az André Kertész ösztöndíjat. Témául a franciaországi bevándorlók és menekültek képi ábrázolását választotta. 2002 nyarán két hónapig dolgozott Franciaország-szerte. Ebből az anyagból válogatott a Duna Galériában rendezendő Menekültek Franciaországban című kiállításához. Képei mind témájukban mind megfogalmazásukban széles spektrumban taglalják e világméretű jelenséget. A Népszabadság fotóriportere Szabó Barnabás 2002-ben elnyerte az André Kertész ösztöndíjat. Témául a franciaországi bevándorlók és menekültek képi ábrázolását választotta. 2002 nyarán két hónapig dolgozott Franciaország-szerte. Ebből az anyagból válogatott a Duna Galériában rendezendő Menekültek Franciaországban című kiállításához. Képei mind témájukban mind megfogalmazásukban széles spektrumban taglalják e világméretű jelenséget.A Népszabadság fotóriportereként több mint tíz éve járom kollégáimmal az átalakuló Kelet-Európát. Forradalmakról, lázadásokról, gerillaháborúkról tudósítottunk. Ott voltunk 1989-ben, Romániában, a moszkvai puccs eseményeinél a kaukázusi gerillaharcokban, az albániai forrongások kitörésénél. Több alkalommal készítettem fotóriportokat az egykori Jugoszlávia (Bosznia, Szlavónia, Koszovó, Montenegró) elhúzódó válságáról. A politikai változásokra az emberek gyakran a lábukkal szavaznak. Elhagyják szülőföldjüket, hogy máshol keressenek biztonságot, szabadságot és jobb anyagi körülményeket. Az újságok címoldalára került eseményeket a menekültek csöndes de folyamatosan érkező serege követi. Magyarország történelme során és földrajzi helyzeténél fogva gyakran volt migrációs célpont. A kelet-európai rendszerváltások óta elsősorban tranzitország: a Balkánról, a szovjet utódállamokból, Ázsiából, Afrikából, de néha még Dél-Amerikából is érkező, döntő többségében gazdasági menekültek végső úti célja a Nyugat-Európa. 2002-ben két hónapos franciaországi tartózkodásom alatt - melyet mint André Kertész-ösztöndíjas töltöttem Párizsban - kamerámmal azt próbáltam nyomon követni, hogy miként alakul a menekültek és bevándorlók sorsa választott új hazájukban. Elérik-e áhított céljukat, amiért a fél világot körbeutazták egyetlen batyuval, s amiből gyakran az út végére már semmi sem maradt. A Csatorna francia partján, a Calais közelében több éven át működött, de időközben bezárt sangatte-i menekülttábor a Nyugat-Európába irányuló bevándorlás egyik szomorú jelképe volt. A Sangatte-ban összegyűlt szerencsétlen sorsú emberek - gyakran életüket is komolyan kockáztatva - mindent elkövettek annak érdekében, hogy eljussanak Nagy-Britanniába, amelyet liberálisabb menekültpolitikája miatt tévesen Eldorádónak hittek.Megnyitó: 2004. május 6-án 18 órakorA kiállítást megnyitja: Szobolits Andrea, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának SajtószóvivőjeHelyszín: Duna GalériaCím: Bp. XIII. Pannónia u. 95.Látható május 23-áig, hétfő kivételével naponta 10-18h között
Gáti György - az André Kertész ösztöndíj nyerteseként - két hónapon keresztül fotografált Franciaország-szerte 2003 nyarán. Galériánk ebből az anyagból válogatott.Gáti György, a szelíd újító Gáti György - az André Kertész ösztöndíj nyerteseként - két hónapon keresztül fotografált Franciaország-szerte 2003 nyarán. Galériánk ebből az anyagból válogatott.Gáti György, a szelíd újítóJáték, tanulás és munka. Sokak életében menthetetlenül különválnak. Amint elkezdődik a hivatalos értelemben vett tanulás időszaka, végetér a játék. A játék, ami a világ és saját személyiségünk megismerésének és tökéletesítésének egyik leghasznosabb eszköze. Aztán elkezdődik a munka, és azzal végetér a szisztematikus, a közvetlen önérdektől mentes tanulás időszaka, a játék pedig akkorra már a gyermekkor egyre elmosódottabb mesevilágába vész.Mennyit veszítünk pedig azzal, hogy lemondunk a játékról és az intenzív tanulásról! Akkor érthető ez igazán, ha olyan emberrel találkozunk - művészek és tudósok között vannak ilyenek szép számmal -, akinél e három tevékenység úgy épült egymásra, hogy mindegyik megörződött, és egy-egy életszakaszban, egy-egy újat próbálásban szabad teret kapnak. Megkockázatom, újító művész játékosság és intenzív tanulás nélkül nincs is.Nézzük Gáti György műveit! Ahhoz, hogy valaki a tükröződések apró, huncut, szinte rejtett szépségeit észrevegye, olyan odaadó figyelemmel, annyi feleslegesnek látszó bámészkodással kell töltenie a munkájának nagy részét, amilyennel csak gyerekek képesek bámulni a világot. Hogy megértsék, hogy beletanuljanak. Ahhoz, hogy valaki a fények és színek rafináltan meghökkentő kompozícióit fényképpé transzformálja, sok tucat játékos kísérletet kell előbb lefolytatnia. Ahhoz, hogy valaki Lucien Hervé fürdőszobájában Hervé és a vele szorosan összefüggő modern építészet szellemét és stílusát idéző, ám mégsem XX., hanem már XXI. századi képet készítsen, nagyon is komoly, de nem komor felnőttkori tanulmányokat kell elvégeznie.Ha játék, tanulás és munka harmonikusan összetartozik, akkor a művek nagy energiát felemésztve ugyan, de mégsem kínok között születnek. Az ilyen alkotó ember tevékenységét nem az elhullajtott verejték hektóival mérik. Az ilyen embernek valahogy megy a munka. Nem dühöng, nem szenved, nem jajgat.Az ilyen alkotó előbb-utóbb kitalál valamit, új utakra téved, vagy inkább talál. Nem akarja ő dühösen elsöpörni a régit, csak egy kicsit játszik vele, forgatja, szétszedi, és amikor újra összerakja, az már nem pontosan olyan, mint előtte volt. Ilyenek a szelíd újítók. Játékosak és tanulékonyak, meg folyton dolgoznak, mint Gáti György is.Szarka Klára
A Plain-air zömében új munkákat sorakoztat fel, ami miatt nem egy összefoglaló jellegű, hanem inkább tematikus tárlatot láthatunk.Megnyitó: 2004. január 15. 19.00Bevezető: Petrányi ZsoltHang: Vidatóni A Plain-air zömében új munkákat sorakoztat fel, ami miatt nem egy összefoglaló jellegű, hanem inkább tematikus tárlatot láthatunk.Megnyitó: 2004. január 15. 19.00Bevezető: Petrányi ZsoltHang: VidatóniA világról alkotott képünk igen sarkalatos kérdése az igazság. A szemünk igen fontos bizonyítékot jelent mindannyiunk számára akkor, ha egy dolog létezéséről szeretnénk meggyőződni. Amióta fotográfia létezik, a fénykép a szemünk elé kerülő látvány rögzítőjévé is vált, így nem véletlen, hogy a sajtóban és egyéb publikációkban közölt kép a szöveg igazságának bizonyítójaként van jelen.A kép segítségével ismerünk meg számtalan jelenséget és helyszínt, tájakat, városokat és eseményeket egyaránt. Ezek létezéséről a fénykép győz meg bennünket, de az igazság kérdése sokszor bizonytalanná válik, mint mondjuk abban az egyszerű esetben ha egy képen ábrázolt üdülőhelyet hasonlítunk össze a valóságossal. A dokumentumként megjelenő képek sokszor a manipuláció, a véleményformálás eszközévé válnak.Ez egy ellentmondás a fényképezőgép által készített valóságlenyomat és az azt felhasználó között, legyen az a sajtó, az internet, vagy bármilyen más megjelenés. Az igazságnak ezt a bizonytalanságát több művész igyekszik körüljárni mind Magyarországon, mind a nemzetközi művészeti életben. Ennek igen sok lehetősége van, talán a legérdekesebb az, amikor maga a fénykép válik olyan megjelenésűvé, ami elbizonytalanítja a nézőt.Hazánkban jelenleg három olyan fényképészettel foglalkozó alkotó van, akit ezen a területen hasonló irányban keresi a leírt ellentmondás kifejezését. Mindhárman, Illés Barna, Szabó Dezső és Szigeti András általuk készített makettek fényképezésével foglalkoznak. A valóság ismert képeiről gondolkoznak elemző módon, olyan típusokat keresve, amik alkalmasak arra, hogy a nézőt elgondolkodtassák azok jelentésén és tartalmán.A makett e szempontból azért érdekes, mert élethűségével az általunk már akár látott viszonyokat közvetít úgy, hogy a valósághoz semmi köze nincs. Az erről készült felvétel bizonytalanságát épp a nagyítások kissé szemcsés karaktere jelenteni, mert így a részletekben a körvonalak épp annyira oldódnak fel, hogy bizonytalanná tegyék a kép eredetét.A bemutató érdekességét az jelenti, hogy a három művész munkásságában ez az első alkalom, hogy kiállítás formájában együttesen, egymást erősítve mutassák be álláspontjukat és módszereiket. A Plain-air zömében új munkákat sorakoztat fel, ami miatt nem egy összefoglaló jellegű, hanem inkább tematikus tárlatot láthatunk.Helyszn: Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház André Kertész TeremCím: 1065 Budapest-Terézváros, Nagymező utca 20.Telefon: (1) 473-2666Fax: (1) 473-2662E-mail: maimano@maimano.huLátogatható: minden hétköznap: 14.00 - 19.00.Hétvégén és ünnepnapokon: 11.00 - 19.00
Masters of Hungarian Photography Accompanying the Nádas show, Gallery Kicken is presenting a wide-ranging overview of Hungarian photography, including some of Hungary's most important photographers. Masters of Hungarian Photography Accompanying the Nádas show, Gallery Kicken is presenting a wide-ranging overview of Hungarian photography, including some of Hungary's most important photographers.Péter Nádas (summary)Gallery Kicken Berlin is presenting a retrospective with photographs of the renowned Hungarian novelist, storyteller and essayist Peter Nádas. Born in Budapest in 1942, Nádas completed formal training in photography in the late 1950's. He worked until 1963 as a newspaper photographer after which he became a journalist. When the Warsaw Pact invaded Prague, he left journalism to concentrate on literature. Nádas' images have a private and poetic character, a credit to his precise and sensitive talent for observation. Nádas' subjects - people, cities, landscapes and interiors - are always directly or indirectly related to Nádas' life and can be read as a kind of autobiography.Masters of Hungarian Photography (summary)Accompanying the Nádas show, Gallery Kicken is presenting a wide-ranging overview of Hungarian photography, including some of Hungary's most important photographers. The immense influence of Hungarian photography is due in part to the surprising number of greatly talented photographers who achieved worldwide recognition after leaving their homeland. Photographers such as László Moholy-Nagy, Márton (Martin) Munkácsi, Robert Capa, André Kertész, Brassaď and several others created works that have become classics in photographic history, regardless of their differences in style, intention and methods or if the work emerged out of Bauhaus circles or in Paris or New York. The term 'Hungarian Photography' doesn't necessarily refer to formal similarities of any kind but can be understood instead to be a mark of quality.Péter NádasFor Péter Nádas, writing and photography probably have the same roots. His work is about sensuality towards the world as given, without the requirement of being compatible with any particular interests or without having to serve a utilitarian purpose - especially in a political sense. A stance that surely is related to Nádas experience with dictatorship. Nádas opens himself to people and to the world of material objects in his writing and photography, getting close and at the same time preserving the integrity of his subjects. One of Nádas' books is titled 'My Own Death' ('Der eigene Tod', Steidl Verlag, 2002). It contains over one hundred photographs of the very same wild pear tree, and a text about the heart attack he suffered in the middle of the street nine years ago at the age of 51. As part of their Nádas exhibition, Kicken Gallery is showing 42 prints from the Pear Tree Series, a chronicle of recapturing the real after a near-death experience.Nádas' experience of death, his vision of light and of passage into the universe, was the equivalent to being reborn. It was a kind of reminiscence, according to Nádas. But the return to everyday life can be a difficult process.The daily ritual of photographing the trusted and familiar pear tree in the changing light of the days and seasons helped him in this task. Photography proved itself to be a 'realistic' medium for Nádas. It helped him reestablish a connection that was lost, and affirmed the continuity of life in its perpetual change.From the beginning, Nádas was fascinated with the demiurgical quality of light. This was apparent in his early photographs from the 1960's. There are the many views from windows: looking outside onto city streets, into gardens and into the distant countryside. Scenes whose shape and character are actually brought about through the presence of the sun and clouds. And on the other hand, Nádas gives us observations from the inside of the window, the workroom and room walls, where the sun, with its patches of light and areas of darkness, defines the (living) space.It was the pressure, or the 'censorship' (Nádas) of current fashions that caused Nádas to turn away from a career in photography. This had the effect of making his personal photography seem more private and intimate. But his interest in people remained, and can be seen in his early portraits from the Hungarian countryside: orphaned children, farm workers, nuns and wedding guests. In the 1970's during a stay in East Berlin, views of the Jewish Cemetery or of his room in Prenzlauer Berg were added. And during the 1980's his camera captured the ordinary and the unmediated, for example an old abandoned wooden house he was staying in or the nearly deserted landscape surrounding the Hungarian village where Nádas lives today. Nádas comes very close to people and things in the way he photographs - so close that the images have the ability to touch the viewer.KICKEN II:Masters of Hungarian PhotographyThe enormous number of talented photographers from Hungary is amazing, and a history of photography would be unthinkable without them. Many Hungarian photographers had to leave their country in order to achieve recognition. The Bauhaus teacher László Moholy-Nagy was surely the most influential of them all, due to his comprehensive theoretical and practical work. In the 1920's he was considered to be the most important figure in the 'Neues Sehen' (New Vision) movement. A few Hungarian Bauhaus students however created photographic works of nearly equal quality - for example Irena Blühova or Gyula Pap - as can be seen in the Kicken exhibition. Ernö Berda on the other hand, came to the attention of Moholy-Nagy in Bratislava. The classic André Kertész, who could turn a common fork into the epitome of elegance by means of his photographic talents, Robert Capa and his symbolic image of the fallen soldier, or Brassaď (Gyula Hálász), who captured the twilight world of urban life with great immediacy, are thought to be American or French by many people, even today. And many of the excellent photographers who remained in Hungary are still unjustly forgotten. Károly Escher's photojournalism, Imre Kinszki's animal photographs, Kata Kálmán's impressive portrait studies or István Kerny's sport pictures show that those who stayed home have no reason to shy away from comparison to the stars who emigrated. The selection of photographs at Kicken Berlin is a taste from the rich reservoir of these Hungarian master photographers. And also among those names widely unknown outside of Hungary are treasures waiting to be discovered.We are happy to send you reproductions for publication upon request:Tel: 49-(0)30-2 88 77 88 2Fax: 49-(0)30-2 88 77 88 3Email: kicken@kicken-gallery.comOpening hours:Tu. - Fr.: 11.00am - 6.00pmSat.: 2:00pm - 6:00pmClosed for the holidays: Dec. 22, 2003 - Jan. 4th, 2004
A fotós életmű két pillérét jelentő munka fél évszázadnyi távolságból rendezi keretbe Sára fotós életművét, és mutatja meg, mennyire következetes utat járt be az alkotó.A Magyar Fotográfiai Múzeum, és a Magyar Fotográfusok Háza (Mai Manó Ház) tisztelettel meghívja Önt és barátait a"Feledheted-e ezeket az arcokat?"Sára Sándor fényképeicímű kiállítás megnyitójára2003. december 11-én csütörtök délután 18 órára az André Kertész Terembe A fotós életmű két pillérét jelentő munka fél évszázadnyi távolságból rendezi keretbe Sára fotós életművét, és mutatja meg, mennyire következetes utat járt be az alkotó.A Magyar Fotográfiai Múzeum, és a Magyar Fotográfusok Háza (Mai Manó Ház) tisztelettel meghívja Önt és barátait a"Feledheted-e ezeket az arcokat?"Sára Sándor fényképeicímű kiállítás megnyitójára2003. december 11-én csütörtök délután 18 órára az André Kertész TerembeSára Sándort nem a fényképezés tette híressé, de az élete nagy részét filmkamerák mögött, rendezői székben, majd a legjobb kulturális tévé díját elnyerő Duna Televízió elnöki íróasztala mögött töltő Sára egyéb teendői mellett, jelentős, autonóm fotós életművet is létrehozott, amivel ezidáig egészében senki nem foglalkozott. Sára Sándor állóképeket jobbára csak magának készít és készített az utóbbi évtizedekben. Bár életét végigkísérte a fotó, főszerephez mégsem jutott soha. Filmes, mozgóképes szemléletét ugyanakkor erősen meghatározta az a komponálási, képszerkesztési rend, mód, amit az állóképeknél megtanult.Amiképpen azt dokumentum- és játékfilmjeiből tudjuk, főleg az emberek érdeklik. A fotókon is. Ez legpontosabban korai szociofotóin és időskori indiai képein követhető nyomon. A fotós életmű két pillérét jelentő munka fél évszázadnyi távolságból rendezi keretbe Sára fotós életművét, és mutatja meg, mennyire következetes utat járt be az alkotó.Helyszín: Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó HázCím: 1065 Budapest-Terézváros, Nagymező utca 20.Telefon: (1) 473-2666Fax: (1) 473-2662E-mail: maimano@maimano.huA kiállítás megtekinthető: minden hétköznap: 14.00 - 19.00, hétvégén és ünnepnapokon: 11.00 - 19.00
Mi a fotóművészet? És mi nem az? Az egyetemes és a magyar fotóművészet nagy alakjai és stílusirányzatai. Vetített képes előadás-sorozat kb. 2000 képpel. Előadó: Szilágyi Sándor fotóművészeti író, fotográfus. Mi a fotóművészet? És mi nem az? Az egyetemes és a magyar fotóművészet nagy alakjai és stílusirányzatai. Vetített képes előadás-sorozat kb. 2000 képpel. Előadó: Szilágyi Sándor fotóművészeti író, fotográfus.Az egyetemes és a magyar fotóművészet nagy alakjai és stílusirányzataiSzilágyi Sándor fotóművészeti író, fotográfus előadás-sorozata 2000 képpel5. Szubjektív Fotográfia: az európai látásmód I.Európában másképp fényképeztek, mint Amerikában. Míg ott a nagy formátumú, állványra rakott gép, itt a kisebb, mozgékonyabb gép határozta meg a fotó kameraszintaxisát. Míg ott a fotográfus tökéletesen visszahúzódott a kép mögé, objektivitásra törekedett, itt az alkotó igyekezett megjeleníteni a maga érzéseit, szubjektumát.Elsőként Atget "eltűnő Párizsát", a csodagyerek Lartigue fotónaplóját, majd André Kertész szubjektív, lírai fotóit láthatjuk.Helyszín: Bálint Zsidó Közösségi HázCím: 1065 Budapest, Révay u. 16.Tel: 311-9214E-mail: info@jcc.huAz előadások időpontja: 18-tól 20 óráigBelépődíj: 400 Ft
A collection of vintage photographs by world-renowned Hungarian photographers, including Robert Capa, László Moholy-Nagy, Brassai, Mari Mahr and Olga MatéA collection of vintage photographs by world-renowned Hungarian photographers, including Robert Capa, László Moholy-Nagy, Brassai, Mari Mahr and Olga MatéCurated by:Károly Kincses, Director, Photomuseum of Kecskemét and Carrie Neely, Associate Director, Proud GalleriesIn collaboration with:the Photomuseum of Kecskemét and the Proud Galleries A collection of vintage photographs by world-renowned Hungarian photographers, including Robert Capa, László Moholy-Nagy, Brassai, Mari Mahr and Olga MatéA collection of vintage photographs by world-renowned Hungarian photographers, including Robert Capa, László Moholy-Nagy, Brassai, Mari Mahr and Olga MatéCurated by:Károly Kincses, Director, Photomuseum of Kecskemét and Carrie Neely, Associate Director, Proud GalleriesIn collaboration with:the Photomuseum of Kecskemét and the Proud GalleriesThis exhibition will show twentieth-century Hungarian photography at its best, highlighting the impact and influence of Hungarian photographers throughout the world. It will include a wide selection of historical, political and cultural images, some provocative, some beautiful, some haunting, some magical.For a country with a relatively small population, Hungary has produced a remarkable number of talented photographers. Yet international recognition was achieved only by those who made the decision to leave Hungary and become resident elsewhere - sometimes in another European country, sometimes in the United States. Without exception, those who remained on home ground have failed to establish outside Hungary the reputation and renown they deserve.This collection of captivating images, never previously seen in Britain, will address this imbalance by showcasing the work of lesser-known photographers alongside established photographic legends.The Proud Galleries, which opened on the edge of Covent Garden in 1998 with a mission to bring affordable high-quality photography to a mainstream market, have hosted many of Britain's most talked-about recent exhibitions, including Rankin, Underexposed, Requiem Vietnam, High Society, Shots that changed the world, Unicef and, most recently, Rankin and David Bailey. They are collaborating on this exhibition with the distinguished curator Károly Kincses, founder of the Photomuseum of Kecskemét, in a town on the edge of the Great Hungarian Plain.Proud Galleries 5 Buckingham St, London WC2, LondonMon-Thurs 10 a.m. to 7 p.m., Fri-Sun 11 a.m. to 6 p.m.; Ł3 (Ł2 concessions); info: (T) 020 7839 4942A History of HungaryA Magyar Fotográfiai Múzeum kiállítása a londoni Proud Gallery-bena Magyar Magic - Hungary in Focus 2004 című rendezvénysorozat keretébenKincses Károly:Fotókból egy országotHa valaki azt az elérhetetlen célt tűzi ki maga elé, hogy megismerjen egy országot töviről-hegyire, tájait, településeit, az ott élő embereket, a velük megtörtént eseményeket, az bizonyosra veheti, hogy akár egész életét rááldozva sem juthat megfelelő eredményre. Mert minél többet lát, minél több ismerethez jut, annál pontosabban tudja, mi minden marad még rejtve előtte. Ezért célszerű vágyainkat redukálni, s nem mindent, csak egy kis szeletkét megízlelni az egészből, reménykedve abban, hogy az egészben, mint egy csepp vízben, ott az egész tenger.Ehhez segíti hozzá a Magyar Fotográfiai Múzeum a Proud Galériába látogatót, amikor egymilliós gyűjteményéből kiválasztott százat, azzal a szándékkal, hogy általuk megmutasson valamit a huszadik századi Magyarország sajátosságaiból, lakóiból, történelméből. Abból a feltevésből indultunk ki, hogy Magyarország érdekes hely, nem nagyon kímélte őt az elmúlt század történelme. Továbbá abból, hogy Magyarország igen sok tehetséges fényképész szülőhelye, innen származik André Kertész, Brassai, Robert Capa, Moholy Nagy László, Munkácsi Márton és még sokan mások. Ezért, ha egy ország önmagában érdekes, s sok jó fotográfus fényképezett ott, akkor feltételezhető, hogy a legjava munkásságukból válogatott képek sem lesznek érdemtelenek. Jöjjenek, ítéljék meg, igazat írtam-e.Proud Galleries 5 Buckingham St, London WC2, LondonMon-Thurs 10 a.m. to 7 p.m., Fri-Sun 11 a.m. to 6 p.m.; Ł3 (Ł2 concessions); info: (T) 020 7839 4942
Pár évvel ezelőtt, amikor eőlször mondtam, írtam le ezt a nevet: Mai Manó, azt hitték jópofáskodom...Megnyitó: 2003. október 27-én hétfőn délután 18.00A kiállítást megnyitja: Bächer IvánSajtótájékoztató: 2003. október 27-én (hétfőn) délután 3 órakor. Pár évvel ezelőtt, amikor eőlször mondtam, írtam le ezt a nevet: Mai Manó, azt hitték jópofáskodom...Megnyitó: 2003. október 27-én hétfőn délután 18.00A kiállítást megnyitja: Bächer IvánSajtótájékoztató: 2003. október 27-én (hétfőn) délután 3 órakor.Pár évvel ezelőtt, amikor eőlször mondtam, írtam le ezt a nevet: Mai Manó, azt hitték jópofáskodom. Azóta sokan megtanulták, hogy a Maimanó az egy gyönyörű műteremépület a Terézvárosban. Ez nagyjából rendben van. Itt az ideje, hogy azt is megtudják, és főleg meglássák, hogy e pazar atelier építtetje, Mai Manó, vagy ha úgy jobban tetszik May Emmanuel, a 19. század fordulójának különleges képességű fényképészeként megérdemelten válik lassanként ismét közgondolkodásunk részévé.Kevés olyan európai város van, ahol ehhez fogható módon, épségben megmaradt volna és továbbra is a fotográfia szolgálatában állna egy, még a múlt században épült fényképész műteremház, annak minden tartozékával, három napfényműteremmel, gazdagon díszített várószobával, homlokzatán a fényképezés és a festészet allegorikus alakjaival. Értéke ez mind Budapestnek, mind a magyar építészetnek, de legőfképpen a magyar fotográfiának. Ezzel az albummal és a saját műteremházában rendezett első igazi kiállításával köszönetet mondhatunk a ránk maradt képek és a ránk hagyott ház alkotójának, Mai Manónak.Ha csak annyit írnánk Mai úrról, hogy fényképészmester, szakíró, a maga korában a gyermekfényképezés egyik legjobb hazai képviselje, 1885-től udvari fényképész, még nem sokat mondtunk volna, hiszen a maga korában féltucatnyi magyar fényképészről lehetett ugyanezt állítani. De tegyük hozzá, hogy alapítója és főszerkesztje volt A Fény című lapnak, amely 1906-ban indult s máig felülmúlhatatlan etalonja a fényképészeti szaksajtónknak, s toldjuk meg azzal is, hogy a maga korában a szakmán belül az egyik legnagyobb szaktekintély, akire még a konkurens műtermek fényképészei is felnéztek.Apja dr. Mai Henrik bölcseleti és orvosdoktor, freáliskolai tanár volt Budán, aki a későbbiekben saját intézetet nyitott. Mai Manó már 14 évesen inaskodott Kalmár Péter Andrássy úti fényképésznél, miközben esténként rajziskolába járt. Később a Borsos és Koller cégnél tanult. Aki ekkoriban valamicskét is adott magára, külföldön is tökéletesítette tudását, így töltött is két évet Grazban, Leopold Bude műtermében, miközben magánúton leérettségizett. Hazajvőe Budapestre, Koller tanár műtermébe került laboránsnak. Csekély nyolcévi tanulás után, 1878-ban lett Mai Manó önálló fényképésszé. Mai és Társa néven a Vilmos császár út és Andrássy út sarkán, egy üres telken álló kis műteremházban dolgozott.1885-ben már főnök, három-négy segédet utasított. Elsősorban a felső középosztályról készítették műtermi portréikat, de korai riportjellegű felvételei is maradtak, miként azt a könyvben és a kiállításban is bizonyítja.1885-ben alapító tagja volt a Fényképész Ifjak Önképző és Segély Egyletének. Egyik kezdeményezője a Magyar Fényképészek Országos Szövetségének. 1896-ban aztán a Fényképészek Asztaltársaságának iselnökévé választották. Kitüntetései kési verzóinak teljes felületét betöltötték. Az 1900-as párizsi világkiállításon például aranyéremmelhonorálták képeit.Az Ab Ovo Kiadó és a Magyar Fotográfiai Múzeum jelentette meg azt az albumot, amely Mai Manó több mint száz képe mellett Nádas Péter esszéjét és Kincses Károlynak a fényképészről írott tanulmányát is közli. Az eredeti képek pedig december elejéig tekinthetk meg a Mai Manó volt lakószobáiból, fürdőszobájából kialakított kiállítási térben.Helyszín: Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház André Kertész TeremCím: 1065 Budapest-Terézváros, Nagymező utca 20.Telefon: (1) 473-2666Fax: (1) 473-2662E-mail: maimano@maimano.huNyitva: minden hétköznap: 14.00 - 19.00
André Kertész 120 szignált képét küldte el a múzeumnak, és ide került halála után new yorki lakásából néhány bútor és személyes használati tárgy is."Becse sem a rokonok miatt lett meghatározó, hanem mert olyan közel kerülhettem a természethez és azokhoz, akik közt ez történt velem. Később akár Tiszaszalkán, akár Esztergomban vagy Harasztiban, akár Franciaországban vagy New Yorkban fényképeztem tájat vagy embert, a becsei táj és a becsei emberek születtek újjá minden képen" - mondta egy időskori interjúban. André Kertész 120 szignált képét küldte el a múzeumnak, és ide került halála után new yorki lakásából néhány bútor és személyes használati tárgy is."Becse sem a rokonok miatt lett meghatározó, hanem mert olyan közel kerülhettem a természethez és azokhoz, akik közt ez történt velem. Később akár Tiszaszalkán, akár Esztergomban vagy Harasztiban, akár Franciaországban vagy New Yorkban fényképeztem tájat vagy embert, a becsei táj és a becsei emberek születtek újjá minden képen" - mondta egy időskori interjúban.Eme mondatok jegyében érdemes megtekinteni 120 eredeti, szignált fotográfiáját a művész bútorainak és használati tárgyainak körében.
